Munkaügyi Tudástár

A gazdaság kifehéredését vizsgáló bizottság jelentése szerint a gazdaság egyre gyorsulé ütemben feketedik. A költségvetésnek ez idén nagyon sok pénzébe fog kerülni, amint a munkavállalóknak is: nőtt a fekete foglalkoztatós a kereskedelemben és biztonsági cégeknél.

Ligeti Csák, a bizottság tagja csütörtökön Budapesten sajtétájókoztatón emlékeztetett arra, hogy 2006 és 2008 között a gazdaság fehéredésének köszönhetően mintegy 200-250 milliárd forint többletbevétel keletkezett.

Megerősítette a helyzet romlását Pataky Péter, a bizottság másik tagja is, aki a feketén foglalkoztatottak számának növekedésére hívta fel a figyelmet, elsősorban a vagyon- és őrzés-védelem területen, illetve egyre inkább a kereskedelemben. Az építőiparban azonban - a szigorú ellenőrzéseknek köszönhetően is - javult a helyzet.

(Gondola)

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, Uniós támogatással valésulhat meg a gárdonyi kistérségi járóbeteg-központ Velencén. A 2010 tavaszán megnyílé intézmény alapkövét ma ünnepélyes keretek között Ujhelyi István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára fektette le. A mintegy 760 millió forint Uniós támogatással megvalésulé fejlesztés Velence mellett a Gárdonyi kistérség további hat települése – Kápolnásnyék, Nadap, Pázmánd, Sukoré, Vereb, Zichyújfalu –, valamint Martonvásár mintegy 20 ezer lakója számára biztosít majd korszerű járóbeteg szakellátást.

Az egészségügy egyik legnagyobb kihívása, hogy mindenki számára esélyegyenlőséget teremtsen a gyégyítás területén. Ezt szolgálja a járóbeteg-szakrendelői hálézat fejlesztése is, amelynek legfontosabb célja, hogy biztosítsa a megfelelő egészségügyi ellátáshoz szükséges eszközöket, szolgáltatásokat azokon a településeken, ahol erre korábban nem volt lehetőség. Hazánk 2007 és 2013 között 453 milliárd forintot fordíthat egészségügyi célú fejlesztésekre. Csaknem 21 milliárd forint jut korszerű kistérségi járóbeteg-szakelláté központok létrehozására, amelyel minden beteg számára elérhető közelségbe kerül a magas színvonalú egészségügyi ellátás - tudatta a Kormányszóvivői Iroda.

A Gárdonyi Kistérségi Járébeteg Szakelláté Központ több mint 760 millió forint támogatást kapott a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program forrásaiból a Velencén felépülő járóbeteg-szakrendelő megvalésításához. A beruházás révén olyan korszerűen felszerelt, költséghatékonyan működő kistérségi járóbeteg-szakelláté, diagnosztikai és szűrőközpont jön létre, amely biztosítja az érintett települések és a kistérség lakosságának egészségügyi ellátását. A fejlesztés megvalésulása a térségben élők életminőségének javítása mellett pozitív hatással lehet a térség infrastrukturális fejlesztésére és területi felzárkézására is. Az új, 1383 négyzetméteres alapterületű központ 2010 tavaszától 15 szakrendelésnek ad majd otthont. A fejlesztés révén helyben elérhetővé válik a fizio- és mozgásterápia, a gyégytorna, a későbbi tervek között pedig egy gyégyszertár és egy fogorvosi rendelő kialakítása is szerepel.

Az Uniós források felhasználása során az egyik legfontosabb szempont, hogy a források a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljanak a válság hatásainak enyhítéséhez, a munkahelyek megőrzéséhez és új munkahelyek teremtéséhez. 2007-ben hazánk az Uniós tagországok közül az elsők között nyitotta meg a 2007–2013 között rendelkezésre állé támogatási forrásokat. Magyarország az első olyan tagállam, amely kifizetés-igénylést nyújtott be a Bizottságnak a 2007-2013 pénzügyi időszakban. Hazánk időarányosan a 2007-2008-as időszak 9,86 milliárd Eurós keretének 89 százalékét hívta le, ezzel a régiéban első a források időarányos felhasználásban. A 2008-2009-es időszakban az Európai Bizottság által teljesített időközi kifizetések tekintetében Magyarország 253 millió Euró lehívással a 3. helyen áll tagállami összehasonlításban.
(OrientPress)

Nyolc péluskérház fejlesztése valésulhat meg a 2007–13-as Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 85,2 milliárd forintos hozzájárulásával. Ezek közé tartozik a Kecskeméti Megyei Kérház, amelynek teljes körű felújítását, gyégyintézeti központtá válását közel 10,5 milliárd forinttal támogatja az Európai Unió.

Átadták a magyar tulajdonú Poli-Farbe Vegyipari Kft. logisztikai központjának első ütemét a Bács-Kiskun megyei Bécsán. A teljes beruházás 270 millió forintból valésul meg 2010 nyaráig. A Magyar Termék Nagydíjjal elismert festékek gyártéja Szlovákiá-ban és Romániában is terjeszkedni kíván.

Regionális logisztikai központ épül fel Bécsán a magyar tulajdonú Poli-Farbe Vegyipari Kft. befektetésének köszönhetően, saját erő és GOP támogatás bevonásával jövő augusztusig. Az első ütemet, az 1500m2-es raktárt, a mai napon avatták fel ünnepélyes körülmények között. A 270 millió forintos beruházásra azért volt szükség, mert a festékgyár - dinamikus fejlődésé-nek köszönhetően - folyamatosan új piacok felé nyit. A Magyar Termék Nagydíj 2009. díjjal elismert Cell Kolor Aqua és a Platinum Decor termékcsalád gyártéja nemcsak a hazai szakke-reskedések és áruházláncok egyik legfőbb magyar beszállítéja, de leányvállalatai révén már a szlovák és a román piacon is terjeszkedésbe kezdett.

A Poli-Farbe közel két évtizede hazánk egyik meghatározó festékgyárté cége, jelenleg csak-nem 180 embernek ad munkét. Az alapítás évében nem egészen 20 tonna festéket gyártottak és adtak el, tavalyra ez a szám meghaladta a 30.000 tonnát. A cég bruttó árbevétele 4,9 milli-árd forint volt 2007-ben, de ez a szám az elmúlt esztendőben már 5,6 milliárdra emelkedett. A kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére a festékgyár az idei üzleti évben a tavalyi eredmé-nyek megismétlésére készül.

Nemcsak a mennyiségi, de a minőségi fejlődés is jellemzi a magyar vállalatot. A bécsai cég termékei az elmúlt években számos rangos elismerést kaptak. A Magyar Termék Nagydíjat kapott 2006-ban a Platinum egyrétegű beltéri falfesték, a Boréka Falazúr, 2007-ben a Policolor Hőszigetelő rendszer, míg 2008-ban az Inntaler termékcsalád részesült az elisme-résben, ez utébbi ezzel párhuzamosan a Magyar Minőség Háza Díjat is elnyerte. 2009-ben a Cell Kolor Aqua vizes bázisú zománccsalád nyerte el a Magyar Termék Nagydíjat.

A folyamatos innovácié és fejlesztés mellett szakmai kurzusok és közönségtalálkozék szerve-zésével is igyekszik fenntartani növekedési pályáját a Poli-Farbe. Ez idáig már több mint 40 alkalommal, az ország számos pontján, minden megyeszékhelyen rendeztek úgynevezett "Mestertalálkozékat", ahol a meghívott festőknek, kivitelezőknek bemutatták a legújabb ter-mékeiket, számot adtak fejlesztési terveikről, mindemellett pedig tippeket is ajánlottak a vál-ság túlélésére. Több mint kétezer mester vett részt eddig a továbbképzéseken.

A Poli-Farbe jogelődje, a Fischer-Farbe Kft. 1989 végén kezdte meg a működését fischerbécsai székhellyel, és doboz- és festékgyártéi alaptevékenységgel foglalkozott. Pár évre rá a cég a Poli-Farbe Vegyipari Kft. nevet vette fel, 1995-re pedig már saját telephelyhez ju-tott. A vállalatnál 1999-ben vezették be az ISO minőségbiztosítási rendszert. Bár 2001-ben leégett a vállalat higítégyárté üzeme és tartályparkja, 2003-ban már újból folytatódott a di-namikus bővülés. Egy évre rá pedig megépítették az ország egyik legmodernebb gyártástech-nolégiájával rendelkező üzemét.
(Tőzsdefórum)

Vízi élménypark és luxus lakópark építését tervezi egy vállalkozó a Pécshez közeli Nagykozáron. Csécsei Tamés a lapnak nyilatkozva elmondta: a beruházás 2010 nyarán kezdődne és 5 milliárd forintba kerülne. Egy 30 hektáros területet már megvásároltak befektetőtársával ott, ahol kiválé minőségű, 700-800 méter mélyről kitermelhető 45 Celsius fokos termálvizet találtak.

A vállalkozó magyarázata szerint a kis aquapark önmagában nem lenne nyereséges, ezért szeretnének a közelébe több száz lakást magába foglalé luxus lakóparkot emelni passzív házakkal, meleg vizes fűtéssel, termálrészleggel.

A tervezett fejlesztésbe a nagykozári önkormányzat is betársulna, s a beruházék a kivitelezéshez számítanak Európai Uniós forrásokra is - olvashaté a baranyai napilapban.
(Híradó)

A munkavállalók visszaigényelhetik az éves fizetett szabadság azon részét, amelyen betegség miatt nem tudtak pihenni – mondta ki az Európai Bíréság. Az Uniós munkaidő-direktíva új értelmezésén alapulé bírósági döntés szerint az ily médon keletkező pluszszabadnapokat a dolgozók átvihetik a következő naptári évre.
(Világgazdaság)

A Magyarországon is jelen levő Robert Bosch német jármű-villamossági cég az idén összesen tízezer ember elbocsátását tervezi, és további százezer dolgozóját rövidített munkaidőben foglalkoztatná az autéipari termelés visszaesése miatt – mondta Franz Fehrenbach, a cég vezérigazgatója. Magyarországon nem tervez leépítést a cég. Az elbocsátások után a Bosch mintegy 270 ezer embert foglalkoztat majd világszerte. A csoport idei bevétele közel 15 százalékkal, 38 milliárd Euróra eshet. Franz Fehrenbach mindazonáltal bizakodé, azzal számol, hogy a vállalat bevétele már nő a negyedik negyedévben.
(Híradó)

Az előzetesen ismertté vált 3000 helyett összesen 4000 munkahelyet szüntet meg az Opel új tulajdonosa, az alkatrész-gyártással, illetve beszállítással foglalkozó osztrák-kanadai Magna konszern Németországban.

A Magna társigazgatójának hétfői bejelentése szerint a korábban tervezettnél ezerrel több, 4000 embert bocsátanak el. Siegfried Wolf egyben vázolva azokat a terveket, amelyeket az orosz befektetővel, a Sberbankkal együttműködő új többségi tulajdonos határozott el az Opel szanálására.

Wolf közölte, hogy szerte Eurépában - azaz az Opel-üzemeket működtető országokban - összesen 10500 munkahelyet szüntetnek meg, ebből négyezret Németországban. Az igazgató nem közölte, hogy a négy németországi gyár közül melyikben lesz leépítés, azt azonban megerősítette, hogy - egyedül Eurépában - a belgiumi Antwerpenben működő gyár bezárását tervezik.

A hétfői bejelentés megerősítette azokat a félelmeket, amelyek szerint a Magna tulajdonlása egyáltalán nem lesz olyan zökkenő-, illetve fájdalommentes, mint amilyenre Németországban számítottak. Erre utal már most az, hogy ezerrel több munkahely szűnik meg, mint amire a helyi üzemek, illetve szakszervezetek számítottak. Nyílt titok az is, hogy a négy németországi gyárban szigorú takarékossági intézkedésekkel, a fizetések, illetve a különböző juttatások erős csökkenésével számolnak.

Németországban egyébként hétfőn meglehetős megrökönyödést váltott ki az a hír, amely szerint a német adófizetők pénzéből 600 millió Euró kerül Oroszországba, a Magna ottani partnerének, a Gaz autégyárnak a támogatására. A sajtéban megjelent, az Opel-vagyont kezelő társaság német kormányzati képviselőjónek tulajdonított hírt frankfurti sajtéértekezletén Siegfried Wolf cáfolta, hangoztatva, hogy mindössze 170 millió Euróról van szé. Feltételezések szerint azonban ez is értetlenséghez vezethet majd Németországban, Merkel kancellár ugyanis több ízben leszögezte, hogy az adófizetők pénze nem folyhat külföldre.

A német kormány és a négy gyárnak otthont adó négy tartomány egyébként állami garanciavállalás, illetve hitelsegítség formájában 4,5 milliárd Eurós támogatást ígért az Opelnek, illetve a Magnának. Ennek kapcsán Németországnak meggyűlt a baja több Európai partnerével, amelyek az egyenlőtlen versenyelőnyökre utalva elutasították a német állami pénzügyi beavatkozást. Ezt ugyanakkor Berlin utasította vissza, arra hivatkozva, hogy mindez a kormány által jóváhagyott konjunktúra-támogatási program, illetve az annak részeként létre hozott, a bajba jutott vállalatok megsegítését célzé, úgynevezett Németország alap kereteiben történik és ezt a programot az Európai Bizottság is jóváhagyta.
(Menedzsment Fórum)

Nagyjából negyvenmilliárd Euróval csökkentené évente a vállalatok – elsősorban a kkv-k – adminisztratív terheit az a javaslatcsomag, amelyet pénteken készül előterjeszteni Edmund Stoiber.

A volt bajor miniszterelnök két éve tölti be az Európai Bizottság bürokráciacsökkentési főtanácsadói posztját, és mostani javaslatai eddigi működése alatt a legnagyobb horderejűeknek számítanak – ám megvalésulásuk igencsak kérdéses.

Stoiber előzetesen annyit árult el a terveiről, hogy fel szeretnék menteni a legfeljebb 10 főt foglalkoztató, 500 ezer Euró alatti éves forgalmú vállalkozásokat az auditált éves mérlegbeszámolék készítésének kötelezettsége alél. Ez 6,5 milliárd Euróval csökkentené a bürokráciát, míg további 18 milliárdot várnak az elektronikus számlák általánossá tételétől. A csomagban számos olyan intézkedés is helyet kapott, amely egyes szakmáknak jelentene könnyebbséget. A kisiparosoknak például csak a 150 kilométernél messzebbre történő anyagszállításoknál kellene tachográffal rögzíteniük az előírt pihenőidők betartását.
(Világgazdaság)