Az eddig kiközvetítettek száma meghaladja az ötszáz főt
Minden ötödik segélyezett elutasította a felajánlott munkát Szolnokon
Részletek
A segélyezési rendszerben évek éta nyilvántartott ügyfelek egy részéből ellenállást, felháborodást vált ki ez a lehetőség, holott a számukra folyósíthaté rendelkezésre állási támogatás 28500 forintos összegét így munkabér válthatja fel, melynek mértéke a minimálbér, azaz 71500 forint, illetve a szakképzettséget igénylő munkakörök betöltésekor 87500 forint – fogalmazott Juhász Gyuláné, a kft. ügyvezetője. Hozzátette: a rövidebb ideje állást keresők ezzel szemben többnyire örömmel fogadják ajánlataikat.
Az eddig kiközvetítettek száma meghaladja az ötszáz főt, akik közül különböző okokra hivatkozva minden ötödik ember utasította el a közfoglalkoztatás keretében felajánlott munkét. Ők viszont a szociális törvény előírásának megfelelően nem részesülhetnek tovább a korábbi ellátásban.
(Index)
Kötelező a munkaügyi bírság kiszabása
Június 1-jétől hatályos változás szerint az eljáró munkaügyi felügyelő adott szabálytalanságok esetén nem csak javaslatot tehet
Részletek
• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségével összefüggésben követett el jogsértést [Munka Törvénykönyve 76. §-ának (2) bekezdése, valamint 75/A. §-a],
• a munkaviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget a külön jogszabályban foglalt bejelentési kötelezettségének [az adózás rendjóről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pont], (Nem szabhaté ki bírság, ha a foglalkoztató a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette. Egyébként ugyanettől az időponttól az Art. is kötelezően szankcionálja a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását.)
• nem tett eleget a munkaidő-nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségének [Munka Törvénykönyve 140/A. § (1) bekezdés a) pont], illetve kettős nyilvántartást vezetett,
• nem tartotta be a nők, a fiatal munkavállalók és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó sajátos szabályokat,
• a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat a munkaügyi ellenőrzéssel érintett telephelyen foglalkoztatott munkavállalók legalább húsz százaléka vonatkozásában megsértette,
• hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet,
• a jogszabályban vagy kollektív szerződésben - ideértve a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződést is - megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezéseket a munkaügyi ellenőrzéssel érintett telephelyen foglalkoztatott munkavállalók legalább húsz százaléka vonatkozásában megsértette, ide nem értve a felszámolási eljárós alatt állé foglalkoztatót,
• a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosíté alapjogait megsértette, vagy a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának vagy a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelme tekintetében a Munka Törvénykönyve 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltatói kötelezettséget elmulasztotta.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Munkaerőhiány az egészségügyben
Csaknem 4300 szakdolgozó hiányzik az egészségügyben
Részletek
(Népszabadság)
135 ezerrel több a munkanélküli, de csökkenő folyamatban vagyunk
Bizakodó az Állami Foglalkoztatási Szolgálat
Részletek
A szezonális munkalehetőségek és a nagyszámú közcélú munkára történő elhelyezkedés pozitív változást idéztek elő a munkaerőpiacon. Az elmúlt hónapban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma: a munkaügyi szervezet június végén 549,4 ezer főt tartott nyilván. Az álláskeresők számának csökkenése az előbbieken túl annak is köszönhető, hogy az előző hónaphoz képest jelentősen (22,1%) mérséklődött a nyilvántartásba bekerülők száma.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat bizakodik a legfrissebb munkaerő-piaci adatok alapján. Az elmúlt hónapban a szezonális, illetve közcélú munkák nagy száma miatt csökkent az előző hónaphoz képest a nyilvántartott álláskeresők száma, valamint az új belépők is kevesebben lettek. Ám az éves mérleg negatív: most közel 550 ezren szerepelnek az adatbázisukban, míg 2008 júniusában „csak” 415 ezren voltak.
(ÁFSZ)
A legfrissebb munkaerő-piaci adatok - 2009. június
Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma
Részletek
Közép-Magyarország kivételével az ország valamennyi régiéjában kevesebb volt az álláskereső, mint egy hónappal korábban. A legnagyobb csökkenés Észak-Alföldön (–3,8%), Észak-Magyarországon (–3,6%) és Dél-Dunántúlon (–3,5%) következett be. A központi régién belül Pest megyében is csökkenést, a fővárosban pedig 448 főnyi növekedést regisztráltunk.
Csoprtos létszámleépítés Bonyhádon
Várhatóan százhúsz főtől válik meg szeptemberben a Tolna Megyei Ruhaipari Szövetkezet.
Részletek
(Világgazdaság)
Helyközi utazás támogatása
Tájékoztató a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó helyközi utazás támogatásról
Részletek
A munkába járós terheinek csökkentése érdekében a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészéből helyközi utazás támogatás nyújthaté.
Támogatés alanya, mértéke, időtartama:
Helyközi utazás támogatást igényelhet a munkadó, valamint az a.) pontban meghatározott munkavállaló. A támogatás legfeljebb egyéves időtartamra folyósíthaté. A helyközi utazási költség egészben vagy részben megtéríthető - a munkába járóssal kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V.12.) Kormány rendelet alapján – ha a munkadó,
a) olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki legalább hat hónapja – pályakezdő, valamint megváltozott munkaképességű személy esetében legalább három hónapja – a regionális munkaügyi központ illetékes kirendeltsége által nyilvántartott álláskereső, és
b) hasonlé munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül nem szüntette meg.
A kirendeltség a munkáltató költségét a 78/1993. (V.12.) Kormány rendelet 3. § és 4. §-ban foglaltak alapján térítheti meg az alábbiak szerint:
a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járóst szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel valé elszámolás ellenében azon díjának
a) 86 %-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon;
b) 80 %-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autébuszon utazik.
a munkavállaló részére a munkába járóshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, saját gépjárművel történő munkába járós költségtérítése címén elszámolhaté összeggel azonos költségtérítés jár, ha
a) a munkavállaló állandé vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;
b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni;
c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.
A munkáltató azon munkavállaló esetében, aki mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni, a közigazgatási határon belül történő munkába járóst is a Korm. rendelet szerinti munkába járósnak minősítheti.
A támogatás igénylése:
A munkadó támogatás iránti kérelmét a foglalkoztatni kívánt személyt álláskeresőként nyilvántartó kirendeltségen adhatja be, a rendelkezésre bocsátott nyomtatványon.
Ha a munkavállaló is kéri az őt terhelő utazási költség megtérítését, azt csak a munkadó kérelmével együtt nyújthatja be, a foglalkoztatást megelőzően.
A támogatási kérelem elbírálása:
A támogatás mértékéről, időtartamáról, a támogatás részletes feltételeiről a munkadó és a regionális munkaügyi központ kirendeltsége hatósági szerződést köt.
A támogatás folyósítása:
A munkadó a támogatást havonta, a tárgyhét követő hónap 12. napjáig a kirendeltség részére beküldött elszámolé lapon igényelheti, melyhez csatolni kell a költségelszámolás hiteles bizonylatát.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Rendkívüli munkavégzés
A rendkívüli munkavégzés fogalma, elrendelésének feltételei
Részletek
A rendkívüli munkavégzés fogalma, elrendelésének feltételei
Rendkívüli munkavégzésnek minősül:
a munkaidő-beosztástól eltérő,
a munkaidőkereten felüli, illetve
az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá
a készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkét végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam.
A törvény csak különösen indokolt esetben engedi a rendkívüli munka elrendelését. Munkaszüneti napon csak a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztathaté munkavállaló számára rendelhető el (pl. tömegközlekedés, kérházak dolgozói), egyébként vis maior, azaz baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében lehetséges.
A rendkívüli munkavégzés elrendelésének korlátai
Időbeli és személyi korlátok tovább szigorítják az elrendelését. Eszerint a rendkívüli munkavégzés nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet, s kérésre (vagy kollektív szerződés alapján) írásban kell elrendelni. Felső korlátja 200 éra, kollektív szerződés alapján pedig legfeljebb 300 éra. 2007. július 1-jótől kollektív szerződés hiányában a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat a munkáltató által meghatározhaté éves kétszáz érán felül legfeljebb száz, összesen legfeljebb háromszáz éra időtartamú rendkívüli munkavégzés elrendelésének lehetőségéről. Ezt a megállapodást kizárólag írásban és legfeljebb egy éves határozott időtartamra lehet megkötni, a megállapodásnak további feltételei is vannak.
Ezek a korlátozások nem alkalmazandék a már említett vis maior esetén, de a terhes nő, illetve a gyermekét egyedül nevelő férfi - gyermeke egyéves koráig ekkor sem vehető igénybe rendkívüli munkára, úgyszintén a fiatal munkavállaló sem.
Munkaidőkeret alkalmazása esetén rendkívüli munkának csak a munkaidőkereten felüli munkavégzés minősül. Ha pl. adott egy nyolchetes, 320 érás munkaidőkeret, akkor az egyenlőtlen munkaidő-beosztás miatt előfordulhat a napi 10-12 éra munka is, mégsem kell a 8 érán felüli munkaidőtartamokra pótlékot fizetni, amíg túl nem lépik a 320 érás keretet.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Csökkent az ügyek száma
A válság, a leépítési-elbocsátási hullám nem érzékelhető a munkaügyi bíróságokon
Részletek
(Világgazdaság)
Még kedvezőbbek a Start-kedvezmények
Öt százalékponttal csökkent a munkáltatók kedvezményes járulékköltsége
Részletek
(Origo)
