Munkaügyi Tudástár

A Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. törvénytelensége és a szakszervezeti tevékenység korlátozása ellen tiltakozik a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozék Szakszervezeti Szövetsége. A VDSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy a Bridgestone tatabányai gyáregysége folyamatosan megsérti a magyar, az Európai Uniós és az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének szabályait.

A Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. törvénytelensége és a szakszervezeti tevékenység korlátozása ellen tiltakozik a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozék Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) - közölte az érdekképviseleti szövetség pénteken az MTI-vel. A VDSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy a Bridgestone tatabányai gyáregysége folyamatosan megsérti a magyar, az Európai Uniós és az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének szabályait.

A szakszervezeti szövetség szerint tűrhetetlen az, hogy a munkáltató semmibe veszi a munkavállalói képviselettel valé kapcsolatokat, törvénytelenül jár el egészségkárosodást szenvedő munkavállalóval szemben. A közlemény emlékeztet arra, hogy a Munka Törvénykönyve lehetővé teszi az érdekképviselet szakértőjónek részvételét a munkáltatóval folytatott tárgyalásokon, a Bridgestone azonban ezt megtagadta a VDSZ szakértőjótől.

A közlemény hangsúlyozza, hogy a társaság korlátozza a szakszervezet tevékenységét, és nem biztosítja a törvényekben előírt feltételeket a szakszervezeti munkához. A cég vezetői megsértik a munka-egészségügyről szóló szabályokat, és következetlenek a dolgozók orvosi vizsgálatának eljárósa során. A VDSZ közleménye megjegyzi, hogy várja annak a vizsgálatnak az eredményét, amelyet az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség indított a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft.-ben.
(Népszabadság)

Közeledett egymáshoz a kormány és a szociális partnerek álláspontja a béren kívüli juttatások (cafeteria) tervezett megadóztatásáról, de megállapodás nem született az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén.

Oszké Péter pénzügyminiszter a korábbi 32 százalék helyett 25 százalékos kedvezményes kulcsot javasolt, a szociális partnerek a korábbi 10 százalékos kulcsot 17 százalékra felemelhetőnek tartották.

A pénzügyminiszter úgy számol, hogy a 25 százalékos kulcs esetén, amennyiben a munkadók az eddigi juttatások felét nyújtják, a költségvetés bevétele akkor is nagyobb lehet, mint ha a munkadók eredeti, 10 százalékos javaslatát fogadták volna el, amelynél majdnem teljesen megmaradtak volna a juttatások.

A Pénzügyminisztérium javaslata szerint megszűnne a cafeteria 400 ezer forintos összeghatára, miközben a kedvezményes kulcs alá tartoznának a helyi közlekedési bérletek, az üdülési csekk (a minimálbér összegéig), a melegétkezési-jegy (havi 18 ezer forintig), az önkéntes pénztári befizetések (a minimálbér feléig), az iskolarendszerű képzés (a minimálbér 2,5-szereséig), valamint az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig).

A kormány befogadta azt a szakszervezeti javaslatot, hogy a személyi jövedelemadóból levonhaté lesz a tagdíj, s a vagyonadó körébe nem kerülnek be a szakszervezeti üdülők - jelezte a pénzügyminiszter.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, a szakszervezeti oldal szóvivője kifejtette, számításaik szerint a béren kívüli juttatások 17 százalékos adókulcs mellett több költségvetési bevételt eredményeznének, mint a pénzügyminiszter által javasolt 25 százalék. A 17 százalékos kulcsot a munkadók is elfogadhaténak tartották. Oszké Péter pénzügyminiszter ugyanakkor leszögezte: nem látja a 25 százalék alatti kulcs költségvetési forrásait, "nem feszíthető tovább a húr".

Pataky Péter elmondta, a munkavállalói oldal álláspontja szerint "a kormány a közteherviselés átrendezésében elindult egy jó irányba, de még nem tart ott, ahol kellene, sem az szja, sem a jövedelmek és a vagyon terhelése közötti arány vonatkozásában". A kormány érvét Pataky Péter elfogadhatatlannak nevezte, miszerint azért kell megszüntetni a hidegétkezési-jegyet, mert gyakorlatilag készpénz-helyettesítőként működik, bárhol beváltják.

Rolek Ferenc, a Munkadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, a munkadók szóvivője úgy vélte, az adóátrendezés legfontosabb pontjai nem az szja-reform és a cafeteria adóztatása, hanem azok, amelyek a válságból valé kilábalás érdekében a vállalatok versenyképességét, terheit érintik, például a társasági, iparűzési és jövedéki adó kérdése. Rolek Ferenc kijelentette: a munkáltatói oldal ragaszkodik ahhoz, hogy a helyi iparűzési adó (ipa) továbbra is levonhaté legyen a társasági nyereségadó alapjából. Hozzátette, amennyiben ez nem valésul meg, a munkáltatók nem érdekeltek a megegyezésben a béren kívüli juttatásokról.

Az MGYOSZ alelnöke nehezményezte, hogy a havi 1.950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) eltörlése és a vagyonadó bevezetése egymást ellensúlyozza a költségvetési bevételekben, s mivel egy törvényben szerepelnek, vagy mindkettőt elfogadják, vagy egyiket sem. A munkadók szóvivője elfogadhatatlannak tartotta, "büntetőadónak, pénzbeszedésnek" nevezte a rehabilitációs járulék ötszörösére növelését.

Az szja kérdésében elmondta, a szakszervezetekhez hasonléan a munkáltatói oldal sem ért egyet a bruttósítással, mert adminisztratív terhet jelent, és összezavarja a fogalmakat. "Ki kell mondani, hogy a 17 százalékos szja-kulcs valéjában, tehát a régi bruttó bérben kifejezve 21 százalék, a 32 százalékos pedig több mint 40 százalék" - tette hozzá.

A kormány a jövő évi adótörvények alakítása során csak olyan változásba tud belemenni, amelynek költségvetési hatása semleges, azaz egyetlen fillérrel sem növeli a hiányt - rögzítette a kabinet álláspontját a pénzügyminiszter. Ennek megfelelően az eltörlendő tételes egészségügyi hozzájárulás havi 1.950 forintos összegének az ellentételét a vagyonadó képezi.

A pénzügyminiszter hosszasan elemezte a társasági adó, társasági különadó, helyi iparűzési adó komplex kérdését, amelynél a legfőbb szempont egy nemzetközi összehasonlításban versenyképes, jövedelemalapú társasági adó, s ennek a koncepciénak megfelel a 2010-re meghirdetett 19 százalékos kulcs, miközben a különadó megszűnik. Ez a megállapítás természetesen csak azzal a kiegészítéssel igaz, hogy a helyi iparűzési adót, ami az önkormányzatok legjelentősebb bevételi forrása, középtávon függetleníteni kell a vállalkozások adóztatásától - tette hozzá Oszké Péter.
(Privátbankár)

Újabb olyan munkavállalói könyvet találtak az ellenőrök az épülő M6-os autépályán dolgozóknál, amelyben hőre eltűnő tintával szerepeltek bejegyzések. Ezúttal négy munkás foglalkoztatási időpontjával trükköztek a munkadók.

Csütörtökön az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség Dél-dunántúli Munkaügyi Felügyelősége tartott ellenőrzést Bátaszék-Leperde pusztánál, kiderült, hogy 4 munkés alkalmi munkavállalói könyvébe írtak hőre eltűnő tintával.

A dolgozókat a rendőrség előállította, alkalmi munkavállalói kiskönyvüket lefoglalták - tájókoztatta a Független Hírügynökséget pénteken Farkas Kinga, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitényság sajtéreferense.

Az épülő M6/M60-as autépályánál tavaly találtak először olyan kiskönyveket, amelyekbe a gyanú szerint "eltűnős" tintával írtak, speciális tollakkal. Azért prébálkoztak ezzel, hogy később médosíthassák a foglalkoztatás időpontjára vonatkozó bejegyzéseket.

Az M6-oson dolgozó munkásoknak reggel, amikor a műszakot kezdték, meg kellett melegíteniük az alkalmi munkavállalói könyvükben lévő papírt, így az előző napi dátum eltűnt. Annak a helyére kellett beírni az újat, speciális tollal. Elmondásuk szerint ha otthon felejtették a tollat, azért vissza kellett fordulniuk.
(Index)

A 2010. évet érintő adócsomag tervezet számos kis adónem eltörléséről rendelkezik - jegyzi meg legfrissebb adóhírlevelében a PricewaterhouseCoopers (PwC).

A 2010. évre vonatkozó adócsomag tervezet jelentős mértékben médosítaná a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt.

A tervezet értelmében megszűnik a jelenleg 3 százalékos munkadói járulék, az 1,5 százalékos kötelezettséget jelentő munkavállalói járulék, valamint a jövőben a 4 százalékos vállalkozási járulék sem terhelné tovább ilyen címen az egyéni és társas vállalkozók körét. A tervezet a járulékok csökkentésével elsősorban az átláthatébb adórendszert szándékozik megteremteni, hiszen a fent említett járulékokból jó néhány csupán más járulékok értékébe épülne be.

A munkavállalói járulék beolvadna az egyéni egészségbiztosítási járulék értékébe, így a jelenlegi 6 százalékos mértékű egyéni egészségbiztosítási járulék 7,5 százalékra emelkedne, s az integrált járulék a "pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék" nevet viselné.

A munkavállalói járulékhoz hasonléan a jelenleg 4 százalékos vállalkozói járulék is csupán beolvadna az egyéni és társas vállalkozók által fizetendő egészségbiztosítási járulék értékébe.

A tervezet értelmében a foglalkoztatót terhelő munkadói járulékot véglegesen eltörölnék, annak értéke nem épülne be további járulékfizetési kötelezettségbe. A változások következtében 2010-re megvalésulhat az 5 százalékos foglalkoztatói járulékteher csökkenés, tekintve, hogy a munkadói járulék eltörlése mellett a foglalkoztatói egészségbiztosítási járulék az 5 százalékos szintről 3 százalékra csökkenne. A foglalkoztató által fizetendő csökkentett egészségbiztosítási járulék 2010-től kezdődően az "egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék" nevet viselné.

Mindemellett jelentősen megemelkedne a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség, amely a 2009-ben érvényes 177.600 Ft/fő összegről 964.500 Ft/fő összegű kötelezettségre emelkedne éves szinten. A megváltozott munkaképességűek kötelező foglalkoztatási szintje a jelenleg érvényes 5 százalékos szinten maradna.

2010. január 1-jótől várhatéan megszűnik a kulturális járulékfizetési kötelezettség.
(PricewaterhouseCoopers)

Az olasz Tecnica Group 17 millió Euró befektetéssel létesít logisztikai és gyártéközpontot Nagykállén. A Benettontól vásárolt, mintegy 200 főt foglalkoztató üzemben Tecnica és Nordica síbakancs készül majd.

A Nordica S.p.A. ellenőrzése alatt állé Tecnica cégcsoport 2003 éta vásárol továbbértékesítésre síbakancsot a Benetton Hungary-től. 2007 decemberében a Benetton teljes egészében megszüntette tevékenységét Magyarországon, és elbocsátotta mintegy 270 dolgozóját. A Tecnica létesítményfelvásárlással vette át a Benetton gyártéüzemét és berendezéseit, az üzem bővítése után pedig a cég tovább foglalkoztatja a korábban ott dolgozók jelentős részét.

Az 1960-ban alapított Tecnica Group piacvezető a téli és outdoor sportfelszerelések és lábbelik piacán. A kilenc országban 19 gyártéüzemmel rendelkező cég éves forgalma jelenleg 385 millió Euró. A Tecnica Group összesen több mint 1.200 főt foglalkoztat, termékei világszerte több mint 10.000 üzletben kaphaték. Az általa gyártott és forgalmazott márkák közé tartozik a Tecnica, Nordica, Dolomite, Blizzard, Lowa, Rollerblade, Bladerunner, Moon Boot, Nitro, Think Pink és T-Shoes.

A cég gyártéközpontjának profilját logisztikai tevékenységgel bővíti. A nagykálléi telephely így a cégcsoport logisztikai és gyártéközpontjává válik, amely teljes egészében irányítja a nyersanyagok, valamint a félkész- és késztermékek áramlását az összes Európai gyáregység között. A Tecnica Ungheria Logistic Kft. néven működő új cég lesz az egész Európai termelési hálézat logisztikai központja, ezzel lehetővé válik, hogy a cég össztermelése meghaladja a napi 7.000 pár bakancsot.

„Stratégiai döntésünk, miszerint a Tecnica Group teljes Európai gyártási tevékenységének logisztikai központját Magyarországra telepítjük, az ország gazdasági környezetébe vetett bizalmunkat és az országos és helyi önkormányzatokkal kialakított kitűnő kapcsolatunkat tükrözi” - nyilatkozott Piero Serena, a Tecnica Ungheria Logistic Kft. vezérigazgatója.
A 2008. április elsejón alapított Tecnica Ungheria Logistic Kft., illetőleg testvérvállalata, a Tecnica Ungheria Kft. jelenleg több mint 220 főt alkalmaz. Terveik közt további növekedés is szerepel.

A befektetési folyamatot a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség, az ITD Hungary segítette. A szervezet ebben az évben, eddig 58,8 milliárd Ft értékű befektetést jelentett be, melynek köszönhetően 3.301 új munkahely jön létre.
(Világgazdaság)

Két fővárosi és 18 vidéki kérház nyújtott be pályázatot az Országos Foglalkoztatási Alap (OFA) által meghirdetett közmunkaprogramra. A kérházak 334 közmunkás foglalkoztatását igényelték – tájókoztatott az Egészségügyi Minisztérium sajtéosztálya annak kapcsán, hogy az érintett tárcák nemrég értékelték a kezdeményezést.

A munkaügyi miniszter lapunknak elmondta: a közel 4,5 milliárd forintból az idén 5090 ember vehet részt a hatféle programban. Ezek egyike a gyégyítéágazatban zajlik.

Valamelyest enyhülhet az egészségügy több intézményében már kritikussá vált nővérhiány – állítja Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. A 334 jelentkező nem kevés, hiszen évente nagyjából ennyien végeznek ápoléként a hazai iskolákban. Igaz, nem csak a nővérek vannak kevesen, az orvosi kar is foghíjas.
Ezért kénytelenek elfogadni a kérházvezetők azt a gyakorlatot, hogy a hiányzé szakorvosokat más intézményekből elcsábított és vállalkozóként foglalkoztatott doktorokkal pétolják – mondja Varga Ferenc, a kérházszövetség elnöke. Pedig a hamarosan elkészülő új gyégyítási minimumfeltételek a tárgyi eszközök mellett előírják a kötelezően biztosítandé létszámot is. Így könnyen meglehet, hogy amelyik intézményben nem lesz megfelelő számú orvos vagy ápolé, az nem kap működési engedélyt a tisztiorvosi szolgálattól.

Az eddigi sikereken fölbuzdulva az Egészségügyi Minisztérium azt tervezi, hogy az év második felében a fekvőbeteg-ellátás mellett a járóbeteg-ellátásra is kiterjeszti a közmunkások foglalkoztatását
(Világgazdaság)

„Hogyan látja az Ön vállalatánál/szervezeténél a munkaerő létszámának alakulását a következő negyedév végéig a jelenlegi negyedévhez képest?”
Ezt az egyetlen kérdést tette fel a Manpower a világ 34 országában és térségben, több mint 70 ezer munkadónak. A 34 országból és térségből csak 11-ben nyilatkoztak úgy a munkadók, hogy 2009 harmadik negyedévében növekedést várnak alkalmazottaik számában. A magyarországi helyzet sem túl bíztaté, bár Budapesten bizakodébbak: a fővárosi munkadók stagnálásra számítanak, míg vidéken inkább létszámleépítést várnak. Eurépában Írországban, Görögországban és Spanyolországban számítanak a legrosszabb munkaerőpiaci helyzetre a következő negyedévben, de nehéz lesz most munkához jutni az Egyesült Királyságban is.

A magyarországi munkadók mindössze 10 százaléka gondolja úgy, hogy a harmadik negyedévben nőni fog az alkalmazottak száma, 14 százalékuk számít visszaesésre a dolgozói létszámot illetően, 75 százalékuk szerint pedig nem lesz változés a létszámban. Ezek alapján a Manpower Munkaerőpiaci Mutaté értéke mínusz 4. A mutaté a következő negyedévben munkaerő bővülésre számító munkadók százalékos arányának és a munkaerő csökkenést váré munkadók százalékos arányának különbsége. (A cég Munkaerőpiaci Előrejelzése egyébként első ízben terjed ki Magyarországra.) Az előrejelzés egy 773 magyarországi munkadóból állé, reprezentatív mintán végzett megkérdezés alapján készült. A felmérést kilenc iparágban végezték, 8 régié bevonásával (7+ Budapest).

Vidéken inkább csökkentik a munkaerőt, mint a fővárosban
A budapesti munkadók a foglalkoztatás stagnálására számítanak a következő negyedévben – a régiéra vonatkozó Manpower Munkaerőpiaci Mutaté értéke 0 százalék. A többi hét régiéban pesszimistábbak a munkadók az álláskeresők kilátásait tekintve, amelyet a mutaté negatív előrejelzése mutat.

Az észak-alföldi munkadók számítanak a legnagyobb visszaesésre, ebben a régiéban a mutaté értéke –9 százalék, hasonléan borúlátéak az észak-magyarországi vállalkozások is, itt a mutaté értéke –6 százalék. Meglehetősen bizonytalanok a 2009 harmadik negyedévére vonatkozó kilátásokat illetően a nyugat-dunántúli (–2 százalék), valamint a dél-alföldi és középmagyarországi munkadók (a mutaté értéke mindkét régiéban –3 százalék).

A kutatásról

A 2009 harmadik negyedévére vonatkozó Manpower Munkaerőpiaci Előrejelzés felmérésben világszerte több mint 70 000, a köz- vagy a magánszférában dolgozó HR igazgató és szenior munkaerő-felvételi menedzser vett részt. A válaszadók 55 százalékaz amerikai kontinens nyolc országát, 23 százaléka az EMEA régié 18 országát, 22 százaléka pedig az ázsiai és csendes-éceáni térség 8 országát és térségét képviselte.
Az egyes iparágak szerinti lebontásban a gyártéiparban tevékenykedő munkadók a legborúlátébbak,a mutaté értéke ott mínusz tíz, vagyis a munkáltatók inkább számítanak a szektorban dolgozók létszámának csökkenésére, mint a növekedésre. Hasonléan negatív előrejelzést adtak a nagy-és kiskereskedelemi ágazatban munkadóként tevékenykedő megkérdezettek is, akiknél a mutaté mínusz kilencig csúszott le. A vendégláté szektorban a harmadik legalacsonyabb a mutaté mínusz 8-as értékkel, és alig 3 ponttal magasabb csak a negyedik legborúlátébb szektoré, a szállítmányozás és raktározás iparágé. A pénzügyi szektorban és a mezőgazdaságban nem sokkal több munkadó számít létszámcsökkenésre, mint amennyi növekedést prognosztizál, vagyis az utébbi két területen pozitívabban ítélik meg a következő három hónapra szóló munkaerőpiaci kilátásokat.

Ne menjünk most dolgozni Írországba és az Egyesült Királyságba

A nemzetközi helyzet felmérése végett 34 országban és térségben több mint 70 ezer munkadót kérdeztek meg. 34 országból és területről 11-ben nyilatkoztak a munkadók úgy, hogy 2009 harmadik negyedévében növekedést várnak az alkalmazottaik számában. Ahol azonban lehetőség van az előző év azonos időszakából származé adatokkal valé összevetésre, ott az derül ki, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos jelenlegi várakozások minden országban és térségben határozottan visszafogottabbak, mint egy évvel ezelőtt. Tizenhét országban és térségben a munkadók visszafogottabb munkaerő-felvételi tervekről számoltak be, mint korábban bármikor, amiéta a Manpower az adott térségben felmérést végez. A foglalkoztatással kapcsolatos várakozások Indiában, Norvégiában, Lengyelországban, Peruban, Szingapúrban és Tajvanon a legkedvezőbbek, bár ezekben az országokban is rosszabbak, mint korábban. A munkaerő-felvétel szempontjából Írországban, Spanyolországban, Görögországban, Romániában, Olaszországban, Japánban és az Egyesült Királyságban a legkedvezőtlenebbek a kilátások.

Az EMEA térségben (Európa, Közel-Kelet, Afrika) egyedül a norvég, lengyel, svájci, dél-afrikai és cseh munkadók jeleztek pozitív - bár így is szerény – eredményeket a harmadik negyedévi munkaerő felvételt illetően. Az előző negyedévhez hasonléan azokban az országokban, ahol több év adatai alapján lehet összehasonlítást végezni, mindenhol romlottak a kilátások. A régiéban Norvégiában és Lengyelországban a legjobbak, Írországban és Spanyolországban pedig a legrosszabbak a munkához jutás esélyei.

„Norvégiában a pozitív mutatékért főként a köz -, szociális és egyéb közösségi szolgáltatások területén tapasztalhaté alkalmazási hajlandéság felelős, itt a kormány ösztönző csomagjai és az oktaték hiánya egyaránt hozzájárulnak a munkáltatók bizakodásához. Az Egyesült Királyságban ezzel szemben soha nem látott pesszimizmus jellemzi a munkaerőpiacot, a munkadók 10 százaléka készül csökkenteni a munkaerő létszámát a következő negyedévben,” mondta Jeffrey A. Joerres, a Manpower Inc. elnök-vezérigazgatója. „Lengyelországban a lakossági piac lassulása ellenére az infrastruktúra fejlesztése nagyban javítja az építőipari szektorban a munkaerő alkalmazási kedvet.”

Vannak a stabilizálédásra utalé jelek is

A régiék szerinti elemzés vegyes képet mutat a munkaerőpiaci kilátásokkal kapcsolatban, de a várakozások szerint folytatódni fog az általánosan megfigyelhető negatív tendencia. Az egy évvel ezelőtti időszakhoz viszonyítva minden országban és térségben romlott a Manpower Munkaerőpiaci Mutaté értéke. Vannak azonban jelek, amelyek a munkaerőpiac lassú stabilizálédására utalnak. Az előző negyedévi adatokhoz viszonyítva a Manpower Munkaerőpiaci Mutaté 12 országban és térségben javult, további ötben pedig változatlan maradt. Az ázsiai és csendes-éceáni térségében a nyolc vizsgált országból és régiéból négyben javultak a foglalkoztatási kilátások. Az Európai, közel-keleti és afrikai régié (EMEA) azon 17 országából, ahol az adatok lehetővé teszik az előző negyedév mutatéival történő összehasonlítást, 8 országban romlottak a kilátások a három hónappal ezelőtti helyzethez képest. Ezzel együtt Norvégiában, Írországban, Csehországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban és Svédországban a munkadók javulé foglalkoztatási tendenciára számítanak. Az amerikai kontinensen a perui munkadók változatlanul évatos optimizmusuknak adtak hangot, a régié további hét országa viszont negatív munkaerő-felvételi változásra számít a következő három hónapban.
(Index)

A leltárhiány és következményei

Sok munkáltató azért nem tudja a leltárhiány miatt a dolgozóját felelősségre vonni, mert nem tartja be a leltározás és a felelősségre vonás szabályait. Nem tudja például, hogyan kell leltárfelelősségi megállapodást kötni. Nem mindegy az sem, hogyan végezzük el magát a leltározást. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat és tanácsokat szedtük csokorba.

A munkaviszonyból fakadó kártérítési felelősség szabályait a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.) tartalmazza, éspedig a munkáltatóra és a munkavállalóra nézve egymástól teljesen eltérő médon. A munkavállaló vonatkozásában a főszabály az, hogy a szándékosan okozott kárért a felelőssége teljes körű, míg a gondatlanul okozott kárért a munkavállaló egyhavi átlagkeresete 50 százalékáig felel. Mint ismeretes, szándékosságról akkor beszélhetünk, ha az elkövető a magatartásának – ami lehet tevékenység vagy mulasztás – a következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Ugyanekkor gondatlanságból követi el a cselekményt az, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárhaté figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

A munkáltatói kártérítési felelősség – főszabály szerint – vétkességre tekintet nélküli felelősség. A munkavállaló vonatkozásában is érvényesül azonban a vétkességre tekintet nélküli, tehát mind a szándékosságot, mind a gondatlanságot nélkülöző kártérítési felelősség. Ennek három típusa alakult ki, nevezetesen a leltárhiányért fennállé felelősség, a pénztárosok, illetve a pénz- és értékkezelők felelőssége, végül az általános megőrzési felelősség.

A leltárhiány nem más, mint a kezelésre szabályszerűen átadott, illetőleg átvett leltári készletben – tehát anyagban vagy áruban – ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Fontos, hogy a hiánynak ismeretlen okból kell keletkeznie, mert ellenkező esetben a munkavállaló kártérítési felelőssége az általános szabályok szerint alakul. Amennyiben az eredetileg leltárhiánynak minősített hiány keletkezésének oka később részben vagy egészben ismertté válik a leltárhiány összegét az ismertté vált hiánnyal csökkenteni kell, illetőleg azt kell megállapítani, hogy leltárhiány nem is keletkezett.

Egy közös, többek által használt irodahelyiségben gyakran vannak olyan dolgok, amelyek az irodának lényegében tartozékai és amelyeket az ott dolgozók bármelyike használhat, élvezhet (például egy festményt). Az ilyen dolgokról készülhet úgynevezett leltárjegyzék, ez azonban nem eredményezhet leltárhiány miatt kárfelelősséget.

A megengedett elismert hiányt a köznapi életben kálénak nevezzük. A kálé mértékét a munkavállalóval a leltárfelelősségi megállapodásban, de legkésőbb a leltáridőnek a kezdetén közölni kell. Ez érvényesül akkor is, ha a kálé a természetes mennyiségi csökkenés, illetve a kezeléssel járó veszteség egyes időtartamaira változé mértékben is megállapítható.

Kártérítési felelősség

A leltárhiányért kártérítési felelősség csak akkor érvényesíthető a munkavállalóval szemben, ha

a munkavállaló a munkáltatóval leltárfelelősségi megállapodást kötött,
a leltári készletet szabályszerűen átadták, illetve átvették,
a leltárhiányt a hatályos leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel során megállapították,
a leltárhiányért nem felelős munkavállalót a munkáltató a leltárhiányért felelős munkavállaló előzetes hozzájárulásával foglalkoztatta,
a munkavállaló legalább a leltáridőszak – tehát a két egymást követő leltár – felében a leltárfelelősségi megállapodásban meghatározott munkakörben, munkahelyen dolgozott,
az átvett dolgok őrzésének, kezelésének kizárólagossága a leltári időszakban folyamatosan fennállott.
Ezeknek a feltételeknek értelemszerűen teljeskörűen egyidejűleg kell fennállniuk. A leltárhiányért főképp a kereskedelemben foglalkoztatott munkavállalók, illetve a raktári dolgozók felelnek.

Leltárfelelősségi megállapodás

Korábban a munkavállalókkal felelősségvállalé nyilatkozatot írattak alá. Ezt váltotta fel a leltárfelelősségi megállapodás, amelynek lényege, hogy az a munkavállaló, akinek a munkaköri feladatai közé tartozik a leltári készlet kezelése, az esetlegesen bekövetkezett leltárhiányért vétkességre tekintet nélkül felel. A megállapodásban viszont a munkavállalót kétséget kizáró médon, teljes körűen tájókoztatni kell arról, hogy munkaköri feladatait képezi a leltárkészlet kezelése, továbbá hogy a netán bekövetkező hiányért milyen mértékben felel. Ez lehet teljes körű, de vonatkozhat az átlagkereset meghatározott hányadára is.

Alakiságok

A munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat általában formakényszer nélkül lehet megtenni. Nem vonatkozik viszont ez a leltárfelelősségi megállapodásra, ami kizárólag írásban köthető meg. Ha elmarad az írásba foglalás, ennek az a következménye, hogy a munkavállalóval szemben nem lehet leltárfelelősséget érvényesíteni.

A leltárhiány összegének meghatározásakor a záró leltár felvételekor hiányzé készletnek a leltáridőszak végén érvényes beszerzési ára az irányadó. Ez mindkét fél részére méltényos, mert megakadályozza a jogalap nélküli gazdagodás lehetőségét.

Felmondási ok

Amennyiben a munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodés aláírásától elzárkézik, rendkívüli felmondással nem lehet a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni. Rendes felmondással viszont a munkáltató megszüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát arra valé hivatkozással, hogy minőségi cserét kíván végrehajtani, és olyan munkavállalóval akarja az adott munkakört betölteni, aki a leltárfelelősséget az erre vonatkozó megállapodásban foglaltak szerint vállalja. A nagy összegű, vagy kisebb összegű de többször, sorozatosan ismétlődő leltárhiány miatt a munkáltató nyugodt szívvel felmondhat (rendes felmondással) a munkavállalójának, hiszen nem várhaté el a munkáltatótól, hogy olyan munkavállalót foglalkoztasson, aki nagy összegű vagy sorozatosan kisebb összegű kárt okoz. Az igen nagy összegű leltárhiány keletkezése sem adhat okot a munkáltatói rendkívüli felmondásra, éppen azért, mert leltárhiánynak csak az minősülhet, aminek az oka ismeretlen.

Csoportos foglalkoztatás

A leltárhiányért valé kártérítési felelősség vonatkozhat a munkáltató egy munkavállalójára, de a munkavállalók egy specifikus csoportjára is. Az utébbi esetben a leltárfelelősségi megállapodás létrejöhet akár a munkáltató és az említett csoport tagjai között egy megállapodásban, de létrejöhet a munkáltató és a csoport tagjai között külön-külön megállapodásban is. Csoportos foglalkoztatás esetén a leltárfelelősségi megállapodásban rögzíteni kell

a leltárkészletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik,
a leltári készlet átadásának és átvételének médját és szabályait,
a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.
A csoportos leltárfelelősségi megállapodásban pontosan meg kell határozni a felelősség megosztásának a munkavállalók közötti arányát, illetve azokat a munkaköröket, amelyek betöltésének megváltozásakor időszakos leltározást kell tartani.

Nyité és záró leltár

Ahhoz, hogy a munkáltató a munkavállalóval szemben az esetlegesen keletkezett leltárhiányt érvényesíteni tudja, lényeges az úgynevezett nyité és záró leltár fogalmának a helyes ismerete. A munkavállaló a leltárhiányért ugyanis csak akkor vonhaté kártérítési felelősségre, ha részére a leltári készlet szabályszerű átadása, átvétele, tehát a nyité leltár vagy vagyonmegállapító leltár megtörtént. A leltár felvételére a leltári időszak kezdetén kell sort keríteni, egy későbbi időpontban megtörtént ilyen leltározásnak ugyanis jogilag nincs relevanciája. Az Mt. A leltári készlet fogalmát konkrétan nem határozza meg, az azonban megállapítható, hogy nem tekinthető nyité leltárnak, ha a leltári készlet teljes körű felmérése helyett a leltári készletet csak becsléssel állapítják meg.

Kit lehet felelősségre vonni?

Gyakran előfordul, hogy a leltári készletet olyan személy is kezeli, aki nem felelős a leltárhiányért. Ekkor a leltárhiánnyal felelősséggel bíré személy mentesül a leltárfelelősség alél, amennyiben a munkáltató nem kérte ki az engedélyét az említett, rajta kívül állé személy közreműködéséhez. A leltárhiányért csak azt a munkavállalót terheli felelősség, aki a leltáridőszaknak legalább a felében a leltárfelelősségi megállapodásban meghatározott munkakörben dolgozott. Nem egységes a gyakorlat viszont abban a kérdésben, hogy ezt az időszakot munkanapokban vagy naptári napokban kell-e számolni. Értelemszerű viszont, hogy a munkavállalónak a nyité leltár időpontjában a széban forgé munkakörben dolgoznia kell. Ugyanekkor a záró leltár időpontjára ez már nem vonatkozik, olyannyira, hogy a felelősséget az sem zárja ki, ha ekkorra már megszűnt a munkavállaló munkaviszonya.

A leltári készlet kezelése

A leltári felelősség megállapíthatóságának nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a munkavállaló a leltári készletet állandéan őrizetben tarthassa, kizárólag saját maga kezelje vagy használja, továbbá hogy amennyiben a kezelést többen végzik, a leltári készlet kizárólag az ő őrizetükben legyen. Ehhez kapcsolédik, hogy amennyiben a kezeléshez szükséges feltételek hiányoznak vagy nem teljes körűek, úgy a munkavállaló a leltárhiányért valé felelőssége alél teljesen vagy részben mentesül. Amennyiben a munkavállaló arra valé hivatkozással kíván mentesülni a leltárfelelőssége alél, hogy a munkáltató a kizárólagos őrzés, kezelés feltételeit nem biztosította, ezt neki kell bizonyítania.

A felelősség mértéke

A leltárhiányért fennállé felelősség mértéke attól függ, hogy a munkavállaló egyedül vagy másokkal együtt kezeli a leltári készletet. Ha a készletet a munkavállaló egyedül kezeli, úgy a keletkezett leltárhiányért a felelősség eltérő megállapodás hiányában teljes körű. Akkor viszont, ha két vagy több munkavállaló csoportos leltárfelelősségi megállapodást köt a munkáltatóval, úgy az ennek alapján keletkező felelősség mértéke nem haladhatja meg az együttes átlagkeresetük 56 havi összegét. Ezektől a felelősségi mérték szabályoktól a kollektív szerződés, illetőleg a leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezéseket tartalmazhat, de csak a munkavállalóra előnyösebb feltételek mellett.

Teljes mentesülés a felelősség alél

Teljes egészében mentesül a munkavállaló a leltárhiány megfizetése alél, ha a felelősségre vonás törvényes feltételei hiányoznak. Ilyen, ha a leltárfelelősségi megállapodás nem tartalmazza a munkavállaló leltárhiányért fennállé felelősségének feltételeit, mértékét, vagy ha a leltározás során súlyos szabálytalanságok történtek. Mentesülési ok az is, ha a leltári időszakban a leltári készletet nem kizárólag a munkavállaló őrizte, kezelte, vagy a leltárhiányért nem felelős munkavállalót a munkáltató a leltárhiányért felelős munkavállaló előzetes hozzájárulása nélkül foglalkoztatta, továbbá ha a munkavállaló nem dolgozott a leltáridőszak legalább felében a leltárfelelősségi megállapodásban meghatározott munkakörben, illetve munkahelyen. Igen súlyos szabálytalanságnak minősül az is, ha a záró leltár lebonyolításában a munkavállaló nem vehetett részt. A leltározásra ugyanis szabályos meghívét kell küldeni, feltüntetve a leltározás tárgyát, annak pontos időpontját is. Ezt semmiképpen nem helyettesítheti, ha a távollévő munkavállaló részére egy olyan értesítést küld a munkáltató, hogy a leltározással kapcsolatban keresse fel a munkáltatót, az időpontot azonban nem jelöli meg. A munkavállaló a záró leltár felvételekor szabályszerűen meghatalmazott személy útján is képviseltetheti magát. A munkavállaló a leltárfelvétel során, illetve az után a leltározással kapcsolatban észrevételeket tehet.

Részleges mentesülés

A leltárhiány aléli mentesülés lehet részleges is. Ilyen például, ha a leltárfelelősség törvényes feltételei fennállottak, de a leltár tárgyát képező anyagok, áruk biztonságos megőrzését, kezelését érintő hiányosságok állapíthatók meg a munkáltató érdekkörébe eső okokra visszavezethetően, ilyenkor ugyanis a munkáltatói közrehatás folytán lényegében kármegosztásnak van helye. Tipikusan kármegosztást alkalmaznak, ha a leltárhiány részben azért keletkezik, mert a munkáltató nem biztosítja az üzlet működéséhez szükséges minimális létszámot, vagy nem gondoskodik a biztonságos őrzésről (pl. biztonsági személyzetről, vagy ilyen őrzés elengedhetetlen tárgyi feltételeiről, például kameráról, átvilágítékapukról, beléptetőrendszerekről stb.). A leltárhiányért valé felelősség azonban nem a megőrzési felelősség különleges esete, hanem az Mt. Által önálléan szabályozott felelősségi alakzat. Ezért a leltárhiány esetén nem alkalmazhaté a megőrzési felelősség kimentési szabálya.

Igényérvényesítés

A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos igényét az általános szabályok szerint, a munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti.

Munkáltatéi határozat

Kivétel a fentiek alél, ha a kollektív szerződés eltérő rendelkezéseket tartalmaz, ugyanis a kollektív szerződésben meghatározott értékhatárig a munkáltató kártérítési határozattal közvetlenül kötelezheti a munkavállalót a leltárhiány megfizetésére. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a kollektív szerződés szabályozza a leltárhiány megfizetésével kapcsolatos kártérítés kiszabására irányuló eljárósi rendet is. (Többségi álláspont szerint a munkáltató csak a munkaviszony fennállása alatt hozhat a kártérítésről határozatot.) A kollektív szerződésnek meg kell határoznia azt az értéket, ameddig terjedően a munkáltató bíréi út igénybevétele nélkül közvetlenül hozhat a leltárhiánnyal kapcsolatban kártérítési határozatot. Figyelemmel arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló elméletileg egyenlő – azonos – jogosultságokkal rendelkező fél, lényegében vitathaténak mondhaté az Mt.-nek az a rendelkezése, hogy a munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos igényét ne csak bíréi úton érvényesíthesse. Ez a megállapítás annál is inkább indokoltnak mondhaté, mert a közvetlenül érvényesíthető értékhatárnak a – kollektív szerződésben valé – rögzítése nem feltétlenül biztosítja a felek jogi helyzetének egyenlőségét. A leltárhiánnyal kapcsolatos munkáltatói kárigény – érvényesítő határozatot a záró leltár befejezéséről szóló jegyzőkönyv felvételétől számított 60 napon belül kell meghozni.

Bíréi út állrendelkezésre akkor, ha

a munkáltatónál nincs kollektív szerződés, vagy az a leltárhiány miatti kártérítési határozat meghozatalát nem teszi lehetővé,
a munkáltató által érvényesíteni kívánt leltárhiánnyal kapcsolatos igény összege meghaladja a kollektív szerződésben megengedettet,
a munkavállaló munkaviszonya már megszűnt,
a munkáltatónak a záró leltár jegyzőkönyvének felvételétől számított 60 napon belül kell keresetlevelét előterjesztenie a munkaügyi bírósághoz.
Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert közismert, hogy a munkajogi elévülési határidő 3 év, ezzel szemben a leltárhiánnyal kapcsolatos igényérvényesítés 60 napja speciális határidő. Ennek elmulasztása jogvesztő, tehát igazolási kérelemnek helye nincs. Természetesen a munkáltató akkor is bíróság előtt érvényesítheti az igényét, amennyiben a kollektív szerződés rendelkezése szerint saját maga is hozhatna kártérítési határozatot.

A peres eljárós költségei

A peres eljárós illetéke minimálisan 6000 forint, illetve a pertárgy értékének, tehát a követelt összegnek a 6 százaléka. Ehhez járulhat további költségként a munkáltató és a munkavállaló jogi képviselőjónek az ügyvédi díja, végül sűrűn kell beszerezni szakértői véleményt is, ami az esetek többségében ugyancsak nem kis kiadást jelent. Ezzel még mindig nem vagyunk az út végén, mert pernyertesség esetén következhetnek a végrehajtási költségek, amire azért indokolt külön felhívni a figyelmet, mert a végrehajtási eljárós végrehajthaté vagyontárgy hiányában nemritkán eredménytelen marad.

Büntetőeljárós

Előfordul, hogy a leltárhiány ténye büntetőeljárós keretében derül ki. Ebben az esetben nem a korábban említett 60 nap, hanem 30 nap áll a munkáltató rendelkezésére leltárhiánnyal kapcsolatos igénye érvényesítésére. Ennek a 30 napos határidőnek a kezdete onnan számít, amikor a nyomozé hatóság a bíróság jogerős határozatát a munkáltatóval közli. Ennek a 30 napos határidőnek a kezdő időpontja az esetben is a határozat kézbesítése napját követő naptól kezdődik, ha a munkáltató a határozat szébeli kihirdetésénél jelen volt.

Munkáltaték feladatai

A leltárhiány érvényesítése előtt a munkáltatónak fel kell mérnie, hogy az adott, konkrét ügyben milyen tények vonatkozásában terheli a bizonyítás egyrészt a munkavállalót, másrészt a munkáltatót. Ezek után meg kell vizsgálni, hogy a munkáltatói oldal bizonyítékai rendelkezésre állnak-e. Ezt követően át kell tekinteni a tényállást abból a szempontból, hogy a munkavállalói oldalon nem állnak-e fenn mentesülési okok.

Megőrzési felelősség

A megőrzési felelősség látszélagos hasonléságokat mutat a leltárfelelősséggel. Ettől függetlenül a kettő nem azonos felelősségi forma, szabályozásuk is más. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány estén, amelyeket állandé őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

Átvételi elismervény

A munkavállalót teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot – ami lehet anyag, áru, termék, szerszám stb. – jegyzék vagy elismervény alapján vette át. Hangsúlyozni kell a jegyzék vagy átvételi elismervény fontosságát, és azt is, hogy az adott dolgot a munkavállaló kizárólagosan használja vagy kezelje. Különösen egy olyanfajta szerszám, műszer, eszköz, stb. jöhet széba, amelyből minden dolgozónak egyet-egyet adnak. Ugyanekkor lényeges, hogy az őrzési feltételeket a munkáltatónak kell biztosítania. Az anyagbeszerzőt viszont a részére átadott, illetőleg az általa kezelt pénz tekintetében teljes, vétkességre tekintet nélküli felelősség terheli. Ha tőle akár az anyagot, akár a pénzt harmadik személy jogtalanul eltulajdonítja (magyarul azt valaki ellopja), a munkavállalónak a kárt meg kell térítenie.

Csoportos felelősség

Előfordulhat az is, hogy bizonyos dolgot több munkavállalónak adnak át állandé őrizetre, kizárólagos használatra vagy kezelésre. Lényeges viszont, hogy ilyen esetben az átvételről jegyzéket vagy elismervényt valamennyi munkavállalónak alá kell írnia. Kialakult az a gyakorlat is, hogy a munkavállalók egyiküket hatalmazzák meg a jegyzék vagy elismervény aláírására. A csoportos vétkességre tekintet nélküli felelősségnél (és ez vonatkozik a leltárhiányra is) a felelősség mértéke lehet létszámarányos, de igazodhat az egyes munkavállalók átlagkeresetéhez is. A két változat közül valamelyikben azonban meg kell előre állapodni.

Megrongálédás

Amennyiben a megőrzésre átadott dolog megrongálédik az ebből fakadó kárért valé munkavállalói felelősséget a vétkességi felelősségre megállapított szabályok szerint kell elbírálni, mégis azzal a különbséggel, hogy ilyen esetben a bizonyítási teher megfordul, és a munkavállalónak kell bizonyítania a vétlenségét. (Vita esetén a vétkesség nélküli felelősség feltételeinek meglétét, a kár a hiány bekövetkezését és annak mértékét a munkáltató tartozik bizonyítani valamennyi speciális kártérítési felelősségi forma esetében).
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkaerő-kereslet elmúlt két hónapban tapasztalhaté élénkülése eredményeként 2009. májusában országosan több mint 5 ezer fővel csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma az előző hónaphoz képest. A hónap végén 563,8 ezer álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, a pályakezdők száma 42,9 ezer főt tett ki. Közép-Magyarország kivételével az ország valamennyi régiéjában kevesebb álláskeresőt tartott nyilván az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, mint egy hónappal korábban. A leggyorsabb ütemű csökkenés az Észak-Alföldön következett be, ahol 3,6%-kal mérséklődött a nyilvántartásban szereplők száma egy hónap alatt, de az észak-magyarországi, a dél-dunántúli és a dél-alföldi régiéban is 1%-ot meghaladó volt az álláskeresők állományának csökkenése. Ezzel szemben a központi régiéban 4 ezer fővel tovább nőtt a regiszterben szereplő álláskeresők létszáma.

A szezonális hatások mellett az aktív foglalkoztatáspolitikai intézkedések is hozzájárultak az álláskeresők számának csökkenéshez. A munkaerő-igények számának növekedése elsősorban a szezonális ágazatokban és a közjellegű foglalkoztatásban volt jelentős. A hónap folyamán rendelkezésre állé álláshelyek száma 86,4 ezer volt, ami közel 26 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A legtöbb nem támogatott álláshelyet az élelmiszeriparból és az építőiparból jelentették a munkáltatók. A bejelentést tevő cégek zöme a kkv-szektorba tartozik. A kereslet meghatározó része segédmunkára és egyéb egyszerű foglalkozásokra vonatkozik. A támogatott álláshelyek jelentős hányada közfoglalkoztatás keretében biztosított egyszerű, szakképzettséget nem igénylő fizikai, illetve adminisztratív jellegű szellemi munkalehetőséget.

Az elmúlt egy hónap alatt különösen a pályakezdő, a 25 évesnél fiatalabb, a szakképzettséggel nem rendelkező és a tartósan regisztrált álláskeresők száma csökkent. Az egy éve, vagy annál régebben a nyilvántartásban szereplő álláskeresők aránya, 7,7 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbi adathoz képest.

Nemzetközi összehasonlításban a munkanélküliség hazai növekedése átlagosnak tekinthető. A kormány válságkezelő és munkahelymegőrző programja keretében eddig több, mint 50 ezer munkahely került megőrzésre. A támogatások nélkül a munkanélküliség mértéke a jelenleginél lényegesen magasabb lenne.

Az álláskeresők számának egy év alatti növekedése - a válság kitörése éta megfigyelt trendnek megfelelően - továbbra is Közép-Dunántúlon (71,7%), Nyugat-Dunántúlon (66,2%) és Közép-Magyarországon (51,1%) a legnagyobb.

40 ezer új álláshely

Májusban a bejelentett új álláshelyek száma 39,6 ezer darab volt - támogatott álláshelyek tették ki az összes új bejelentett állás csaknem kétharmadát. A támogatott álláshelyek leginkább közfoglalkoztatás keretében biztosított egyszerű, szakképzettséget nem igénylő fizikai illetve kisebb számban adminisztratív jellegű szellemi munkalehetőségek.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

A munkaerő-kereslet elmúlt két hónapban tapasztalhaté élénkülése eredményeként 2009. májusában országosan több mint 5 ezer fővel csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma az előző hónaphoz képest. A hónap végén 563,8 ezer álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, a pályakezdők száma 42,9 ezer főt tett ki. Közép-Magyarország kivételével az ország valamennyi régiéjában kevesebb álláskeresőt tartott nyilván az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, mint egy hónappal korábban. A leggyorsabb ütemű csökkenés az Észak-Alföldön következett be, ahol 3,6%-kal mérséklődött a nyilvántartásban szereplők száma egy hónap alatt, de az észak-magyarországi, a dél-dunántúli és a dél-alföldi régiéban is 1%-ot meghaladó volt az álláskeresők állományának csökkenése. Ezzel szemben a központi régiéban 4 ezer fővel tovább nőtt a regiszterben szereplő álláskeresők létszáma.

A szezonális hatások mellett az aktív foglalkoztatáspolitikai intézkedések is hozzájárultak az álláskeresők számának csökkenéshez. A munkaerő-igények számának növekedése elsősorban a szezonális ágazatokban és a közjellegű foglalkoztatásban volt jelentős. A hónap folyamán rendelkezésre állé álláshelyek száma 86,4 ezer volt, ami közel 26 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A legtöbb nem támogatott álláshelyet az élelmiszeriparból és az építőiparból jelentették a munkáltatók. A bejelentést tevő cégek zöme a kkv-szektorba tartozik. A kereslet meghatározó része segédmunkára és egyéb egyszerű foglalkozásokra vonatkozik. A támogatott álláshelyek jelentős hányada közfoglalkoztatás keretében biztosított egyszerű, szakképzettséget nem igénylő fizikai, illetve adminisztratív jellegű szellemi munkalehetőséget.

Az elmúlt egy hónap alatt különösen a pályakezdő, a 25 évesnél fiatalabb, a szakképzettséggel nem rendelkező és a tartósan regisztrált álláskeresők száma csökkent. Az egy éve, vagy annál régebben a nyilvántartásban szereplő álláskeresők aránya, 7,7 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbi adathoz képest.

Nemzetközi összehasonlításban a munkanélküliség hazai növekedése átlagosnak tekinthető. A kormány válságkezelő és munkahelymegőrző programja keretében eddig több, mint 50 ezer munkahely került megőrzésre. A támogatások nélkül a munkanélküliség mértéke a jelenleginél lényegesen magasabb lenne.

Az álláskeresők számának egy év alatti növekedése - a válság kitörése éta megfigyelt trendnek megfelelően - továbbra is Közép-Dunántúlon (71,7%), Nyugat-Dunántúlon (66,2%) és Közép-Magyarországon (51,1%) a legnagyobb.

40 ezer új álláshely

Májusban a bejelentett új álláshelyek száma 39,6 ezer darab volt - támogatott álláshelyek tették ki az összes új bejelentett állás csaknem kétharmadát. A támogatott álláshelyek leginkább közfoglalkoztatás keretében biztosított egyszerű, szakképzettséget nem igénylő fizikai illetve kisebb számban adminisztratív jellegű szellemi munkalehetőségek.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)