Munkaügyi Tudástár

A nyilvántartott álláskeresők száma 2009 áprilisának zárónapján 568,9 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest enyhe 0,9%-os (ötezer fős) növekedést mutatott, míg az előző év azonos időszakához képest 28,5%-os (126 ezer fős) növekedés volt megfigyelhető. Ezzel tovább nőtt az egy év alatti növekedés üteme, amely annak köszönhető, hogy a munkaerőpiac szezonális mozgása következtében márciustól kezdődően jellemzően csökkeni szokott a nyilvántartott álláskeresők száma. Az álláskeresők száma már az előző év szeptembere éta folyamatosan emelkedik.

Tovább folytatódott az a korábbi hónapokban is jellemző trend, hogy az előző év azonos
időszakához képest az átlagosnál jelentősebben emelkedik a férfiak, valamint a középfokú végzettségű szakképzett álláskeresők száma. A diplomások száma – erősen az átlag alatti mértékben – nőtt áprilisban az előző év azonos időszakához képest, de az átlagnál kisebb ütemben emelkedett a szakképzettséggel nem rendelkező álláskeresők száma is.

Figyelemre mélté az, hogy márciusról áprilisra az ország bizonyos területein már csökkenésbe fordult az álláskeresők száma (Dél-Alföld, Észak-Alföld, Észak-Magyarország), míg a többi régiéban emelkedés volt jellemző. Egy hónap alatt a legjelentősebb növekedés az álláskeresők számában Közép-Magyarországon volt, míg egy év alatt – a válság kitörése éta megfigyelt trendnek megfelelően – Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon emelkedett a legjelentősebben az álláskeresők száma. Különösen Komárom-Esztergom (93,0%) és Győr-Moson–Sopron (87,8%) megyékben jelentős az álláskeresők számának az egy év alatti növekedése.

A tartósan állást keresők aránya áprilisban 26,1%-ot tett ki, ami azt jelenti, hogy 148,3 ezer fő több mint egy éve folyamatosan együttműködik az ÁFSZ kirendeltségeivel. Számuk egy év alatt az átlagosnál kisebb mértékben, 4,1%-kal emelkedett.
A tárgyhónapban 192,5 ezer fő volt jogosult valamilyen álláskeresési ellátásra. 151,1 ezer fő részesült álláskeresési (vagy vállalkozói járadékban) álláskeresési segélyt 41,0 ezer fő kapott.

További 66,9 ezer főt tartottak nyilván a munkaügyi központok, mint régi rendszeres szociális segélyeseket, az ő átsorolásuk az aktív korúak új típusú ellátásaiba még folyamatban van.

Rendelkezésre állási támogatásban 96,5 ezer fő részesült az áprilisi zárónapon.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Az indiai cég pénzügyi vezetője, Sunam Sarkar arról beszélt az amerikai The Wall Street Journalnak, hogy megvásárolták a holland Vredesteint. A cég így Hollandiában rendezheti be első Európai bázisát, így innen látják majd el az Európai és az észak-amerikai piacot. Ezzel okafogyottnak tűnik a kelet-Európai beruházás.

Az indiai cég 300 millió Euróból először Gyöngyösre tervezett gyárat, majd amikor a politika közbeszélt Kiskunfélegyháza jött széba - emlékeztet a lap.

Előzmény:

A tervezett beruházás rövid története

2008. január 16. - (Fn)
"Magyarországra jön az Apollo Tyres indiai gumiabroncsgyár

Üzemet létesít Magyarországon az Apollo Tyres indiai gumiabroncsgyár 300 millió Euró értékben – jelentette be Gyurcsány Ferenc kormányfő szerdán Újdelhiben indiai cégvezetőkkel folytatott tárgyalásai után."

2008. augusztus 2. - (Gyöngyös)

"A Fidesz aláírásgyűjtésbe kezdett az Apollo gumiabroncs gyár felépítése ellen. Amennyiben sikerül összegyüjteniük 6600 aláírást, úgy népszavazást kell tartani és nagy valészinűséggel, ezt már nem fogja megvárni az Indiai cég, elmegy Gyöngyösről, elmegy az Országról"

2008. augusztus 14. (hír6)

"Az Apollo Tyres Kft. ügyvezetője egyelőre széban arról értesítette a gyöngyösi önkormányzat által működtetett ipari park vezetését, hogy eláll a Gyöngyösre tervezett gumiabroncsgyár létesítésétől - jelentette be a város szocialista polgármestere csütörtökön Gyöngyösön.

A terület már a gyáré nettó 671 millióért

Hiesz György tájókoztatása szerint az ügyvezető azzal indokolta döntésüket, hogy nem mennek oda, ahol nem látják szívesen őket. Ugyanakkor hivatalos értesítést a város még nem kapott az Apollo Tyres-től - tette hozzá a polgármester.

Az értesítés előzménye, hogy a Fidesz helyi népszavazást kezdeményezett a 900 munkahelyet jelentő, 200 millió Euró értékű beruházás megakadályozása érdekében. A referendumra késő ősszel vagy kora tavasszal kerülne sor. Tatár Lászlé, a gyöngyösi Fidesz elnöke a bejelentésre reagálva az MTI-nek elmondta, hogy a hivatalos megerősítésig folytatják a népszavazási előkészületeket. Ugyanakkor, amennyiben a döntés végleges, az a Mátralja lakosságának sikere - fogalmazott a politikus.

Az Apollo Tyres 200 millió Euró értékű beruházása megvalésítását ez év januárjában jelentette be Újdelhiben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök indiai üzletemberekkel folytatott tárgyalásait követően. Az üzemben a korábbi tervek szerint az első szakaszban évi hét millió gumiabroncsot gyártanának. Az AT a Magyarországon gyártott termékeit az Európai piacon eladásra kínált személyautékra és terepjárékra szánta.

Az indiai cég magyarországi leányvállalata május 21-én földvásárlási opciét is szerzett a Gyöngyösi Ipari Parkban. A 45 hektáros területet összesen 673 millió forint nettó áron vásárolta volna meg az Apollo. Ugyanakkor az előszerződés szövegének jóváhagyását elutasította az önkormányzat Fidesz Polgári Frakciéja."
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Júniustól eltérően szankcionálják a munkáltatók súlyos, illetve kevésbé súlyos jogsértéseit annak érdekében, hogy minél több vállalkozás juthasson hozzá Uniós és állami támogatásokhoz. A jövőben csak a feketén foglalkoztatók és azok a cégek esnek el automatikusan ezektől a pénzektől, melyek a szakszervezetekkel szemben követnek el szabálytalanságot.

A jövőben azok a cégek is kaphatnak Uniós és állami támogatásokat, amelyek kevésbé súlyos jogsértéseket követtek el - az ehhez szükséges törvénymódosításokat lehetővé tevő jogszabályról tegnap szavazott a parlament. Jelenleg ugyanis nincs jelentős különbség vétség és vétség között, így az a vállalkozás is elesik a forrásoktól, amely egy alkalommal egy munkavállalóját érintően elmulasztott teljes munkaidő-nyilvántartást vezetni, és az is, amelyik feketén foglalkoztatja dolgozóit.

A törvénymódosításon már egy éve dolgozik a munkaügyi tárca. Eredetileg az volt a cél, hogy a gyakorlatban felvetődött problémákat orvosolják, ám a gazdasági válság új irányt adott a munkának - tudtuk meg Burik Máriától, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) jogi főosztályának helyettes vezetőjótől. Most az a legfontosabb, hogy a válság hatásai minél kevésbé érintsék a munkahelyeket.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnál (NFGM) azt mondták lapunknak, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló szabályozás enyhítése az ITD Hungary felé érkezett vállalati jelzések szerint is elengedhetetlen ahhoz, hogy az érintettek ne kényszerüljenek nagymértékű elbocsátásokra. A jogszabály változatlanul hagyása a beruházási támogatások területén is súlyos problémákat vethet fel. Ameddig ugyanis a törvény nem médosul, számos, új munkahelyek létesítését tervező cég is eleshet a fejlesztési támogatásoktól.

A javaslat két csoportra bontja a jogsértéseket, legsúlyosabbnak tartja a feketefoglalkoztatást, amikor egy munkadó nem jelenti be a dolgozóját, illetve azt, amikor a munkavállalók érdekeinek képviseletére hivatott szakszervezetekkel szemben követnek el jogsértéseket. Ezekben az esetekben
a cégek automatikusan elesnek a támogatásoktól.

A jogsértések másik csoportjába a kevésbé súlyosak tartoznak, például a munkaidő-nyilvántartás hiánya vagy kettős munkaidő-nyilvántartás vezetése, a munkabér összegére vonatkozó szabályok megsértése, vagy amikor a dolgozók nem kapják meg időben a fizetésüket, vagy a munkadó egy külföldi foglalkoztatása esetén nem kéri meg erre az engedélyt. Az ilyen esetekben csak akkor zárják ki a cégeket a támogatásokból, ha a munkáltató ugyanazt a jogsértést két éven belül ismételten követi el, és a hatóság mindkét esetben bírsággal sújtotta. Ha egy vállalkozásnak több telephelye is van, abban az esetben számít kizáró oknak az ismételt jogsértés, ha ugyanazon a helyen történik meg.

A változások a közbeszerzéseket is érintik, jelenleg ugyanis a hazai vállalkozások versenyhátrányban vannak az Uniós országokból pályázé cégekkel szemben, hiszen utébbiakra, amelyek nincsenek bejegyezve, nem vonatkoznak a magyar munkaügyi szabályok. Miközben egy kisebb munkaügyi bírsággal sújtott magyar cég nem indulhatott közbeszerzésen, egy külföldi, amely esetleg hasonlé vétséget követett el, csak éppen nem Magyarországon, akár el is nyerhette a megbízást. Mindezek miatt a jövőben szűkülnek a kizáró okok, és az eltiltás ideje is változik: a jelenlegi öt évről két évre csökken.

A jogszabály foglalkozik egy speciális témával is, amely a válság miatt került a jogalkoték látékörébe. Egyre több cég alkalmazza az úgynevezett rövidebb teljes munkaidőt, amikor az alkalmazottaknak a megrendelések megcsappanása miatt kevesebb érát kell ledolgozniuk, ellenben fizetésüket nem csökkentik. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a munkadó a fel nem használt munkaórákat 2011 végéig átcsoportosíthassa, és akkor dolgoztassa le, amikor ismét lesz megrendelés. Ez azt jelenti: annak, aki most teljes munkaidőben napi négy érát dolgozik, annak a munkáltatóval kötött megállapodás értelmében a nyolc és a négy éra közötti különbözetet be kell pétolnia. A munkavállaló számára azonban garanciát jelent, hogy a a pihenőidőt meg kell kapnia, illetve heti 44 éránál nem dolgozhat többet.
(Népszabadság)

A román kormány 6,8 százalékról 8 százalékra rontotta az idei munkanélküliségre szóló becslését az EU-s konvergenciaprogram felülvizsgált változatában. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt számítási módszerek szerint idén mintegy 220 ezerrel nő a munkanélküliek száma Romániában a januárban becsült 100 ezer helyett.

Kormányzati várakozások szerint jövőre a munkanélküliség 7,7 százalékra mérséklődik, majd tovább csökken 7,4 százalékra 2011-ben. Mindkét előrejelzés magasabb a korábbi kormányzati várakozásokhoz képest, amelyek 2010-re 6,3 százalékos, 2011-re 5,9 százalékos munkanélküliségről széltak. Az adatok módosítására a gazdasági visszaesés miatt került sor, amely az ipart is sújtja – olvashaté a konvergenciaprogramban. A múlt héten az Európai Bizottság is 8 százalékra emelte fel a romániai munkanélküliség idei várhaté arányára szóló előrejelzését a januári 7 százalékról.
(Transindex)

Ötszáz fős leépítést tervez a sárvári székhelyű SáGa Foods Zrt. - olvashaté a cég pénteki sajtéközleményében. Magyarország egyik legnagyobb baromfitenyésztő és élelmiszeripari vállalata jelenleg 1800 főt alkalmaz. A leépítéstől piaci pozíciójuk megerősítését várják és azt, hogy biztosítani tudják a megmaradó 1300 ember további foglalkoztatását.

A piaci környezet romlásával indokolja a cég a döntést, amelytől a költségek csökkentését és a hatékonyság növelését várják. A vezetőség tárgyalásokat kezdeményezett az üzemi tanáccsal, a munkavállalói érdekképviselettel, a Munkaügyi Hivatallal és Sárvár polgármesterével a várhatéan ötszáz főt érintő elbocsátásról. A SáGa Foods a leépítésen túl átfogé üzletfejlesztési programmal prébálja biztosítani a vállalat hosszú távú fejlődését - áll a közleményben.

A döntésről a dolgozókat pénteken munkásgyűlésen tájókoztatták. A Vas Népe Online informáciéi szerint június 10-ig közlik a munkatársakkal, hogy pontosan kiket bocsátanak el. A létszámcsökkentést fokozatosan, várhatéan novemberig hajtják végre.
(Vas Népe)

Megmenekült a bezárástól a Berwin Ruhagyár Zrt. utolsó működő, vásárosnaményi egysége. A brit tulajdonú vállalat az Országos Foglalkoztatási Alap pályázatán nyert el 411 millió forint támogatást. Az erről szóló szerződést tegnap írták alá Budapesten. A 600 dolgozót foglalkoztató cég a szabolcsi térség legnagyobb munkadója. A férfiruházati cikkeket gyárté vállalat korábban négy üzemet tartott fenn hazánkban, ám a font mélyrepülése és a megemelkedett gyártási költségek miatt hármat be kellett zárni.
(OFA)

A GDP szint csökkenésének legnagyobb részén már túl lehet a régié. A recessziét ugyanis Közép-Kelet-Eurépában az export iránti kereslet drámai csökkenése és a külső finanszírozás leállása okozta - közölte Tardos Gergely (OTP Bank Elemzési Központ). A szakértő szerint a 2008. negyedik negyedévi 1,5%-os és a 2009. első negyedévi 2,3%-os előző negyedévhez viszonyított GDP-csökkenés után a második és a harmadik negyedben már kedvezőbb mutatékra számíthatunk, annak ellenére is, hogy a foglalkoztatás csökkenése és a fiskális szigor még évekig éreztetheti hatását.

A Tőzsdeférum annak kapcsán kérdezte az OTP Bank Elemzési Központjának vezetőjót, hogy az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához képest 6,4 százalékkal esett vissza a magyar GDP, a naptárhatással szűrt adat -5,8 százalék, a szezonálisan és naptárhatással igazított adat pedig -4,7 százalék lett. A román, a cseh és a szlovák gazdaság is jelentős visszaesést szenvedett el az idei első negyedévben.

Nem volt váratlan a GDP visszaesése, és azt lehet mondani, hogy regionális összehasonlításban nem rossz a magyar mutaté - hangsúlyozta Tardos Gergely, hozzátéve: ennek jórészt az lehet az oka, hogy az évek éta tartó fiskális megszorítások nyomán a magyar gazdaság nem volt annyira "túlhúzva", mint a régiés társak egy része.

Bizonyos értelemben már túl vagyunk a nehezén - mondta az elemző -, hiszen például a magyar GDP negyedév/negyedévre számolt 2,3 százalékos visszaesése enyhébb, mint az elemzői várakozások átlaga. Arról van szé - folytatta -, hogy a régiéban a GDP zsugorodásáért felelős négy tényező - export iránti kereslet drámai csökkenése, a külső finanszírozás beszűkülése, a foglalkoztatás összeroppanása, a fiskális megszorítások - közül az első kettő a legnagyobb hatású, és ezen hatások a tavalyi negyedik negyedévben és az idei elsőben szinte teljes mértékben kifejtették hatásukat. Mint mondta, a második és a harmadik negyedévben a megelőző negyedévhez viszonyított változásban már kedvezőbb mutaték várhatéak, annak ellenére is, hogy a foglalkoztatási válság és a fiskális intézkedések még évekig éreztethetik hatásukat.
(Tőzsdefórum)

Rendkívüli felmondással élt Martfűn a Tisza Cipő Zrt. tulajdonolta Tisza Cipőgyárté Kft. 102 dolgozójából 85, mert a tulajdonos képviselője bejelentette: nem tudják részletekben kifizetni a március 27-től állásidőre küldött munkatársi gárda áprilisi bérét, s nem ígérik a további foglalkoztatást sem. Kovács Jánosné, a Bőripari Dolgozék Szakszervezetének elnöke arról tájókoztatta lapunkat: azért kényszerültek erre, hogy ne halogathassák tovább a régen esedékes felszámolási eljáróst. Így a megélhetési gondokkal küzdő dolgozók a jövő hónapban már munkanélküli-segélyhez juthatnak, a felszámolébiztos pedig az állami bérgarancia-alapból kérheti az elmaradt bér kifizetését.

A martfűi kft. tulajdonosi képviselője szerint 2007-ben nagyon rossz állapotban vették át a céget. Gladinetz András elmondta, tavaly nyáron már úgy látták, sikeres lesz a termelés gazdaságossá tételére indított program, de a válság szétzilálta piacaikat is. Farkas Imre, a térség szocialista országgyűlési képviselője viszont úgy látja, akkor sem lenne rosszabb a cég helyzete, ha állami tulajdonban marad. Szerinte nem szakmai és nem is pénzügyi befektetők jutottak a nagy múltú céghez potom áron, nem képesek rendben működtetni, s nem tartják meg a privatizáciés szerződésben vállalt kötelezettségeket.
(Népszava)

A fogtechnikus porártalmas munkahelyen dolgozott. A szilikézis betegséggel összefüggő vétkes károkozés alél munkáltatója nem mentette ki magát, így felelőssége fennáll – mondta ki a Legfelsőbb Bíréság (LB) a következő ügyben.

A jogvita felperese kártérítést kért munkáltatójától, mivel a vizsgálatok megállapították, hogy évekig az egészségére ártalmas munkakörülmények között végezte feladatait. Munkáltatéja nem biztosította a megfelelő elszívé-, illetve portalanítéberendezést, alkalmazottjának nem adott védőfelszerelést, egyébként a munkavédelmi oktatást is elmulasztotta.

A munkaügyi bíróság megállapította: az egészségbiztosítási pénztár a fogtechnikus szilikézis betegségét foglalkozási betegségnek ismerte el. Állapota a munkaviszonyával összefüggésben alakult ki. A felperes ártalmas anyaggal olyan laboratériumban dolgozott, amelynek külön ablaka nem volt, szellőztetni nem lehetett, védőfelszerelést nem kapott. A munkáltató a megbetegedésből eredő teljes kárért felelősséggel tartozik – szögezte le az igazságszolgáltaté férum.

A másodfokú bíróság megerősítette az ítóletet. Rámutatott, hogy a perben beszerzett aggálytalan igazságügyi orvosszakértői vélemény értelmében a fogtechnikust veszélyesnek minősülő anyaggal, veszélyes munkahelyen foglalkoztatták. A porártalom következtében alakult ki szilikézisa. A munkavédelmi oktatás elmaradása nem volt ugyan okozati összefüggésben a megbetegedéssel, és a megfelelő védőmaszk hiányát sem lehetett a munkáltató terhére réni, azt azonban már igen, hogy abban a helyiségben, ahol a homokfúvé berendezés működött, nem szerelt föl központi elszívét. Erre csak azt követően szánta el magát, amikor a felperes betegségét megállapították.

Az alperes az LB-től kért felülvizsgálatot. Egyebek között azzal érvelt, hogy a munkahelyen a porterhelés hosszú ideig a határérték alatt volt. A fokozatosság betartásával megfelelő védelemmel látta el a munkahelyeket, számára semmi sem írta elő a központi elszívé alkalmazását. Az LB azonban nem találta alaposnak a beadványát. Kifejtette: a legfeljebb tíz főt foglalkoztató magánszemély munkáltató – mint a fogtechnikus munkadója is – az alkalmazottjának okozott kárért vétkessége esetén felel. Ez alél akkor mentesül, ha vétlenségét bizonyítja. Ám ez nem történt meg. Az nyert bizonyítást, hogy a felperest – aki munkaviszonya létesítésekor tünetmentes volt – csakis a munkahelyén érhette olyan porártalom, amely miatt megbetegedett. A megbetegedésből eredő kárért tehát az alperes felelősséggel tartozik – mondta ki az LB.
(Világgazdaság)

Több mint 524 millió forint bírságot szabott ki az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) az idei Kikelet II. fogyasztévédelmi akcié során. A hatóság a tavalyi ellenőrzésekhez képest 24 százalékkal kevesebb foglalkoztatási szabálytalanságot tapasztalt, a csaknem ötezer ellenőrzés közül több mint 2200 esetben azonban így is bírságot szabott ki. Az áprilisi ellenőrzés-sorozatban 11 hatóság vett részt, és öszszesen egymilliárd forintnyi bírságot réttak ki.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)