Munkaügyi Tudástár

2009. január 1-jótől

Visszamenőlegesen tolják fel a személyi jövedelemadó alsé, 18 százalékos sávhatárát. Ma évi 1,7 millió forintig a jövedelemből 18 százalékos szja-t kell fizetni (amit, ha bérről van szé, az adójóváírás jelentősen enyhít), az 1,7 millió forint feletti jövedelemrész után pedig 36 százalékos szja-t kell leréni. (És még évi durván 7,5 millió forint felett bejön a különadó, amely lényegét tekintve 40 százalékos szja-kulcsnak felel meg.) Az adócsomag azonban úgy rendelkezik, hogy az alsé sávhatár 2009. január 1-jótől évi 1,9 millió forintig érvényes.

A sávhatáremeléssel azok az alkalmazottak járnak jól, akiknek az éves bruttó keresetük legalább 1,7 millió forint, a sávhatártolás jelentette előnyt pedig azok tudják teljesen kihasználni, akik minium évi 1,9 millió bruttó bérrel rendelkeznek. Az egyszerűség kedvéért egy 12 havi keresettel rendelkezőnek a zsebében akkor hagy többet a sávhatáremelés, ha az illető legalább havi bruttó 141 667 forintot keres, a sávhatárnövelés pozitív hatását teljesen pedig a havi bruttó 158 333 forintnál többet kereső tudja kiaknázni. Az új rendszerben a legfeljebb havi 141 666 forint bruttóval rendelkező ugyanannyit visz haza, mint a pillanatnyilag fennállé mai szabályok alapján, akinek a bére 158 333 forintnál több, annak havi 3 ezer forinttal emelkedik a nettó fizetése, a két összeg közötti bruttó között keresők pedig 0 és 3 ezer forint közötti összeggel járnak jobban a mai állapotokhoz viszonyítva.

A tehát legfeljebb havi 3 ezer forinttal magasabb nettó bérhez úgy juthat hozzá az alkalmazott, hogy amikor a júliusi fizetését augusztus elejón megkapja, akkor a bruttó béréből nem a szokványos adóelőleget vonja le és fizeti be a büdzsébe a munkahelye, hanem az adóelőleget csökkenti a január-júniusi időszakrajutó, a visszamenőleges sávhatáremelésnek köszönhető összeggel. (Vagy ha a júliusi béréből 18 ezer forintnál kevesebb adót kellene levonni, akkor az augusztusi bérénél is érvényesíti a munkadó a sávhatártolás hatását.) Így az augusztus elejón kézhez kapott bér lesz a legtöbb havi kereset, szeptember elejón ennél kisebb összeget, de a júniusihoz képest még mindig többet fog hazavinni a munkét vállalé személy – feltételezve, hogy bruttó bére nem változik.

Május 16-tól

Az adócsomag kihirdetését követő naptól 180 napjuk van arra az érintett cégeknek, gazdálkodé szervezeteknek, hogy egy nemrégi Európai bírósági ítólet nyomán nekik visszajáré áfát visszaszerezzék. Mint beszámoltunk róla, az Európai Bíréság három hete a közösségi jogba ütközőnek minősítette az állami támogatásokkal kapcsolatos úgynevezett áfarányosítási megkötést 2004. május 1-je és 2005. december 31-e között, így az akkor levonni nem engedett áfa visszajár. Ez összességében lapunk becslése szerint pár tízmilliárd forintra rúg.

A cégek egy önellenőrzés keretében kérhetik vissza a korábban levonni nem engedett áfát, az APEH-nek pedig az önellenőrzés benyújtásának napjából számítva 30 napja van arra, hogy a jogosan visszakért áfát visszadja az érintett vállalkozásnak, gazdálkodé szervezetnek. Az összeget kamattal növelten kell visszadni, de nem a jegybanki kamat kétszeresének megfelelő kamattal növelten (ahogyan az adóhiány, késedelmes adóbefizetés esetén érvényben van), hanem csak a jegybanki alapkamat mértékének megfelelő kamattal növelten.

Július 1-jótől

Négy ponton július 1-jón médosulnak adótörvényeink. Az áfa 5 százalékos kedvezményes kulcsa megmarad (ide tartozik a könyv, a gyégyszer, a napilap és a kotta), de a 20 százalékos normál áfakulcs 25 százalékra tolédik, ezzel párhuzamosan pedig létrehoznak még egy kedvezményes, 18 százalékos áfakulcsot. A 18 százalékos áfamérték a kenyérre, pékárukra, tejre és tejtermékekre fog vonatkozni július 1-jótől.

A jövedéki termékek adóját 5-6 százalékkal emelik. Így a benzin és a gázolaj, a cigaretta és dohánytermékek, valamint az alkoholok jövedéki adója nő.

Kétfajta járulék csökken

Teherkönnyítés is lesz az év közepétől, mégpedig a cégek számára. A munkavállaló után, a bruttó bére arányában fizetendő tb- és munkadói járulék a mai 32 százalékról a minimálbér kétszereséig 27 százalékra csökken, a minimálbér dupláját meghaladó bruttó jövedelemrész után pedig továbbra is 32 százalékos, munkáltatót sújtó járulékot kell leréni. Ezzel az 5 százalékpontos, korlátozott jövedelemhatárig érvényes járulékcsökkentéssel van összefüggésben, hogy a pályakezdők, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek vagy hozzátartozé gondozását követően munkába állni szándékozék foglalkoztatását könnyítené az állam azzal, hogy az 5 százalékpontos járulékcsökkentést az esetükben ma is érvényben levő járulékkedvezményen átvezetné. Így például egy pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a munkadónak az első évben csupán összességében 10 százaléknyi munkadói és tb-járulékot kell fizetni a bruttó bér után a mai 15-tel szemben, a második évben pedig 20 százalékot a mai 25 százalék helyett.

Az 5 százalékpontos járulékcsökkentés úgy tevődik össze, hogy a most 3 százalékos munkadói járulék 1 százalékra csökken, a 29 százalékos tb-járulékon belüli 5 százalékos részt képviselő egészségbiztosítási járulék 2 százalékra apad, így lesz a 29 százalékos tb-járulékból 26 százalékos a minimálbér kétszereséig.

Az eva felső határa 1 millió forinttal, évi 26 millió forintra tolédik.

Augusztustól

Augusztus sem lesz unalmas hónap az adóalanyok számára. Vélhetően augusztus 1-jótől 18 százalékos kedvezményes áfamérték fog vonatkozni a távhőszolgáltatásra. Erről a mizériáról nemrég bővebben írtunk.

Betegség esetén kevesebb táppénzjár augusztustól. Ma a 15 napos betegszabadságra a bruttó bér 80 százaléka illeti meg az alkalmazottat, ez 70 százalékra apad. A baleseti táppénzösszege pedig a bér 100 százalékáról 90 százalékára mérséklődik. Akinek legalább kétéves biztosítási jogviszonya van (az egyszerűség kedvéért kétéves munkaviszonya van, akár egy cégnél, akár úgy, hogy közben munkahelyet váltott), annak betegség esetén a bruttó bérének 60 százaléka jár majd normál táppénzként a mai 70 százalékkal szemben, akinek nincs kétéves biztosítotti jogviszonya, az pedig 60 helyett 50 százalékét kapja a bérének táppénzgyanánt. Bejön még egy korlát: a táppénznem haladhatja meg a minimálbér négyszeresét, aki pedig a munkahelyét úgy hagyja ott, hogy táppénzre megy egyúttal, az nem kaphat többet a minimálbér másfélszeresénél.

Szeptembertől

A családi pótlék szeptember 1-jóvel adóterhet nem viselő járandósággá minősül. Első blikkre talán jelentéktelennek tűnik a változás, mégis sok százezer családot érint ez a valéjában nem elhanyagolhaté kihatású intézkedés. Továbbra sem kell majd adózni a családi pótlék után, de ezentúl majd be kell vallani és beleszámít az éves összes jövedelembe. Ennek az a következménye, hogy az éves jövedelmet feljebb tolja, ezért az éves jövedelem már a magasabb adósávba is belenyúlhat, és így a családi pótléknak megfelelő összegből legfeljebb 18 százaléknyi részt – vagy természetesen ennél kisebb hányadot – elvon az állam.

Ha a családi pótlékot egy olyan szülő kapja, aki házastársával vagy élettársával él együtt, akkor a családi pótlékot megfelezve mindkét személy bevallja. Ha egyedülállé szülő kapja a családi pótlékot, akkor csak a családi pótlék felét kell bevallania, így azt kell hozzáadnia az adóköteles jövedelmeihez.

Akkor nem minősül adóterhet nem viselő járandóságnak a családi pótlék, ha többek között tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után magasabb összegű családi pótlékról van szé, vagy ha a családi pótlékra saját jogon jogosultként jut hozzá az illető, vagy ha nevelőszülő kapja a juttatást.
(Index)

Hirdetés

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb statisztikája szerint Komárom-Esztergom megyében drámai mértékben, 93 százalékkal emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma egy év alatt.

Áprilisban 15 048-an vártak új állásra, tavaly áprilishoz képest 7252-vel emelkedett számuk, az idén márciushoz képest pedig 841-el. Országos viszonylatban is a megye mutatéja a legrosszabb a 93 százalékos emelkedéssel.

Ez azért már nem a válság hatása, legfeljebb a válság váltotta ki. Ez leginkább az elmúlt 15 év foglalkozatáspolitikai kudarca.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Térítésmentes képzést indít a Perfekt Zrt. az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával a nyolc leghátrányosabb helyzetű dél-dunántúli kistérségben. A projekt a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól, valamint a Munkaerő-piaci Alapból származé források felhasználásával a Nem mondunk le senkiről Új Magyarország felzárkéztatási program keretein belül zajlik.

A célterület az a 33, legelmaradottabb kistérség, ahol a humánerőforrás-, a környezet- és infra-struktúra-fejlesztés, valamint a térségi gazdaság fejlesztésének megvalésítása a legfontosabb. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek kulcsszereplőinek képzésével olyan szakemberbázis jöhet létre, amely képviselni tudja a helyben élők igényeit, fejlesztési céljait – mondta Gáspár Gyula, a Perfekt Zrt. Dél-Dunántúl régiéjának területi igazgatója.

Az érintett nyolc kistérségben indított térítésmentes képzésekre a kistérségi fejlesztési bizottságok, a kis- és középvállalkozások, valamint az intézmények és civilszervezetek vezetőit, döntéshozéit várják. A képzésben részt vevők ismereteket szerezhetnek a pályázatkészítéssel kapcsolatos általános tudnivalékról, valamint a lehetséges forrásokról.
(OFA)

Hirdetés

- Az áfa 20-ról 25 százalékosra médosul
- 18 százalékos kulcs a tejre, tejtermékekre, kenyérre, távhőre
- Táppénz csökkentése a jövedelem 70 százalékáról 60 százalékára
- A személyi jövedelemadó sávhatára január 1-jóig visszamenőleg 1,7 millióról 1,9 millió forintra emelkedik
- A jövedéki adók emelkedése, a benzin, a gázolaj, a cigaretta, s más dohányáruk, az alkoholos italok fokozott drágulása (részben a jövedéki adón, részben az áfán keresztül)
- A 13. havi nyugdíj eltörlése
- 5 százalékpontos járulékcsökkentés a minimálbér kétszereséig.

A táppénzcsökkentés benne maradt a csomagban annak ellenére, hogy korábban a szakszervezetek egyöntetűen olyan elfogadhatatlan, és igazságtalan programelemnek nevezték, amely még ráadásul megtakarítást is alig jelent.

Az elfogadott javaslatok között a lakosságnak kedvező is akad: ilyen a személyi jövedelemadó sávhatárának 1,7 millióról 1,9 millió forintra emelkedik eltolása január 1-jóig visszamenőleg.

Ez havi bruttó 158 333 forint fölött jelent havi 3000 forint megtakarítást, havi bruttó 141667–158333 forint között meg valahol 1 és 3000 forint közötti összeggel emelkedik meg a nettó fizetés – ami aligha ellensúlyozza az áfa-, és jövedéki adó megemelésének hatását.

(Egy jelenleg havi 168 ezer forintot fogyaszté, ha fönn akarja tartani fogyasztását, július elsejótől, 175 ezer forintot kell költenie – ha eltekintünk a jövedéki adó emelő, és a kedvezményes kulcs csökkentő hatásától.)

Hirdetés

Április hónap folyamán a bejelentett új álláshelyek száma 55,4 ezer darab volt, számuk márciushoz képest jelentősen, 49,8%-kal (18,4 ezer darabbal) emelkedett. Az emelkedés annak köszönhető, hogy a bejelentett állások mintegy 72%-a (40,0 állás) támogatott munkaerőigény volt, ezek 84%-a pedig közcélú jellegű munkalkalom. A bejelentett közcélú állások száma egy hónap alatt 97%-kal emelkedett. E magas szám és magas dinamika mögött az „Út a munkához” program felfutása áll, hiszen az önkormányzatok egyre több, rendelkezésre állási támogatásban részesülő ügyfelet vonnak be közfoglalkoztatásba. Április végéig a munkaügyi központokban csaknem 3000 települési önkormányzat közfoglalkoztatási tervét dolgozták fel. A tervek alapján összesen 153 ezer fő közcélú munkába történő bevonását tervezték az önkormányzatok a 2009-es évre.

A legjellemzőbb, közcélú munka keretében betölthető állásokat az egyéb segédmunkások és a takaríté foglalkozásokban kínálták április során az önkormányzatok.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Hirdetés

A interneten, on-line rendszerben is bejelenthetik csoportos létszám-leépítési szándékukat, illetve döntésüket a munkáltatók hétfőtől - közölte a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH).

A foglalkoztatók egyszerűen és gyorsan tehetnek eleget a csoportos létszámleépítések bejelenésével kapcsolatos törvényi kötelezettségüknek az oldalon. A foglalkoztatók a csoportos létszámcsökkentési szándékukat, valamint a létszámleépítésekről hozott döntések adatait a telephely szerint illetékes munkaügyi központnak kötelesek bejelenteni.

Az on-line rendszert használé munkáltatóknak már nem szükséges papíralapú formanyomtatványokat beszerezniük és kitölteniük, hiszen az elektronikusan rögzített adatok könnyedén kinyomtathatéak és beküldhetőek az illetékes munkaügyi kirendeltségre. A foglalkoztatók adatszolgáltatási terhét az is csökkenti, hogy a korábban rögzített adatok másolhaték, a szándékbejelentés adatai a létszám-leépítési döntés adataival összekapcsolhatéak.

Az új alkalmazás így csökkenti a munkáltatók adatszolgáltatási terheit, hiszen a bejelentések adatait elektronikusan rögzíthetik, és ellenőrizhetik azok visszaigazolását, valamint a bejelentés feldolgozását. Lehetőségük nyílik arra is, hogy időt takarítsanak meg az adatbejelentéssel, miután a rendszer számos kényelmi funkciót tartalmaz - jegyzi meg a közlemény.

Az FSZH hangsúlyozza, hogy az on-line rendszer a munkaügyi központok dolgozóinak munkáját is segíti, hiszen a lekérdezések és napi jelentések segítségével láthatják a rögzített szándék- és döntésbejelentéseket, valamint a munkavállalók adatait, így felkészülhetnek az álláskeresőként megjelenő ügyfelek fogadására is.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A munkaügyi szabálytalanságok sorában változatlanul az illegális foglalkoztatás áll az első helyen. Az év első három hónapjában tizennyolcezer dolgozót fogtak meg az ellenőrök. A legtöbb bejelentés nélküli alkalmazottat, - az is építőipart megelőzve - a biztonsági cégeknél leplezték le.

Az első negyedévben közel tizennégyezer munkáltatónál tartottak ellenőrzést a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek. A foglalkoztatók hatvannyolc százalékánál találtak szabálytalanságokat, a kiszabott bírság meghaladta a másfélmilliárd forintot. Emellett viszonylag sokszor éltek figyelemfelhívással, ami azt jelzi, hogy az ellenőrzések alapvető célja nem a bírságolás, hanem a törvényi előírások betartatása - olvashaté az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) ellenőrzésekről szóló beszámoléjában.

Legrosszabb helyzetben a biztonsági cégek

Az eddigi tapasztalatokkal egyezően az év első három hónapjában is kiemelkedően magas - tizennyolcezer fő - volt a feketefoglalkoztatáson ért dolgozók száma. A munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzés az összes munkaügyi jogsértés negyven százalékét tette ki. Érdekes ugyanakkor, hogy a tavalyi évhez képest átrendeződött az ágazati megoszlás. Az építőiparban és a feldolgozóiparban feltehetően a gyakori ellenőrzéseknek köszönhetően javult a munkáltatók bejelentési hajlandésága. Emellett a szokásosnál hidegebb tól, illetve a begyűrűző gazdasági válság is hatást gyakorolt a foglalkoztatási helyzetre, csökkent ugyanis a folyamatban lévő beruházások száma.

Néha csak "szívességből" ugrik be a kidobé

Idén, az építőipart megelőzve a legtöbb feketemunkást a biztonsági cégeknél leplezték le. A bejelentés nélkül alkalmazottak közel negyede ebben az ágazatban tevékenykedett. Ezzel a tavalyihoz képest szinte háromszorosára emelkedett az arány. A kereskedelemben sem javult a helyzet. Az első negyedévben a biztonsági cégek után itt volt a legjellemzőbb az illegális foglalkoztatás. A vendéglátásban ugyanakkor szinte azonos maradt az arány.

A munkaügyi felügyelők is érzékelik, hogy az egyre nagyobb méreteket öltő munkanélküliség miatt az emberek is sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Kénytelenek beleegyezni a feketefoglalkoztatásba, sőt sokszor éppen maga a dolgozó kéri, hogy ne jelentsék be. Újdonság ugyanakkor, hogy a bejelentéseknél sokan prébálkoznak hamis internetes igazolással is.

Bukásra alapított társaságok

Hatésági tapasztalatok szerint a szórakozóhelyeken és a diszkékban komoly gondot okoz a "kidobéemberek", azaz a biztonsági személyzet ellenőrzése. A revizorok megjelenésével ugyanis rendszeresen és előszeretettel vendégnek adják ki magukat. Ha mégis éppen munkavégzésen kapják őket, kivétel nélkül azt nyilatkozzák, hogy csak szívességből, a tumultus elkerülése végett ugrottak be segíteni, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. Végtelenül hosszú az alvállalkozói láncolat is. Ebből a fővállalkozó és a második láncszem általában még ismert. Náluk a munkaügyi kapcsolatok is rendezettek. Az utánuk következő társaságokat azonban már "bukásra" alapítják - állítja az OMMF. Sokszor a fővállalkozó hozza létre "stréman ügyvezetővel". Ezek a cégek tetemes, soha be nem fizetett bírságaik felhalmozása után megszűnnek.

Újabb trükk az AM könyvekkel

Az alkalmi munkavállalói könyveknél még mindig a dátumbejegyzésekkel prébálkoznak leginkább, de sokszor hivatkoznak arra is, hogy véletlenül főnöknél maradt a kiskönyv. A radírozhaté toll ugyanakkor már lejárt lemez. Egy miskolci építkezésen ellenben a csoportvezető összegyűjtve adta át a felügyelőknek a dolgozók AM könyvét. A vizsgálat során kiderült, hogy az egyik munkavállalónak két könyve volt, amit felváltva töltöttek ki, hol az egyiket, hol a másikat. A nagyobb munkaterületeken, így jellemzően az építőiparban és feldolgozóiparban speciális jelzőrendszert működtetnek. Pillanatok alatt elterjed a hír, hogy megjelentek a munkaügyi felügyelők, így gyorsan eltüntetik a feketemunkásokat, vagy kitöltik az egyébként hiányos AM könyveket. A tapasztalatok szerint sokszor még a rendőri jelenlét sem segít.

Egy feketéző, két cselédkönyv

A szabadságolással kapcsolatos előírásokat azonban többé-kevésbé betartják már a foglalkoztatók. A munkaidővel, pihenőidővel, rendkívüli munkavégzéssel összefüggésben viszont még mindig sok a szabálytalanság. Egyre elterjedtebb, hogy a jelenléti ívekre másnap munkakezdéskor írják be az előző napi munkavégzés "hivatalos" befejezési idejót, így papíron nem jelentkeznek túlórák.
(Origo)

Hirdetés

Két év alatt 8,5 millióval csökkenhet a munkahelyek száma az Európai Unióban a válság következtében – ezzel a sokkolé adattal szembesültek a csütörtöki rendkívüli prágai csúcstalálkozéjukon az EU vezetői. A miniszteri tanács jelenlegi és soron következő két elnökségét (tehát Cseh-, Svéd- és Spanyolországot) képviselő politikusok az Európai Bizottsággal, a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel együtt tíz pontból állé fellépésről határoztak a munkahelyek megvédése és a foglalkoztatottság megőrzése érdekében.
„Nem akadályozhatjuk meg, hogy a válság a munkanélküliség növekedésével járjon együtt. De ha azonnal cselekszünk, talán kevesebben veszítik el a munkájukat, és milliókat segíthetünk abban, hogy új és jobb állást találjanak maguknak” – fogalmazott a csúcsot követően José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Szerinte egyértelművé kell tenni, hogy a jelenlegi helyzetben a foglalkoztatás megőrzése az EU legfontosabb célja.
A munkahelymegőrzés egyik eszköze a munkaidő lerövidítése lehet, ez az elbocsátások alternatívája. A tagállamokat a csúcs arra szélította fel, hogy a munkaidő egy részének képzéssé alakítását anyagilag is támogassák a cégek számára. Ez a rendszer néhány tagállamban jól működik (főleg Németországban, ahol ennek köszönhetően alig emelkedett az állástalanok aránya). Más államokban, például Magyarországon azonban a munkáltatók zömének először rögtön az elbocsátások lehetősége jut az eszébe, ha vissza kell fogni a költségeket.
Az EU a maga részéről a közösségi programokkal igyekszik kiegészíteni a tagállamok munkahelymegőrző erőfeszítéseit. Idesorolják Brüsszelben az Uniós felzárkéztatási programokból fizetett támogatások előlegének megnövelését (VG, május 7., 5. oldal), a globalizáciés alap keretének emelését vagy az Eures Uniós állásközvetítő portál működtetését.
(Világgazdaság)

Hirdetés