Munkaügyi Tudástár

Radikális átalakításokat akar a kormány a jövő évi adótörvényekkel kapcsolatban. A cél, hogy irányba állítsuk a magyar gazdaságot és a foglalkoztatást, mindent ennek rendelünk alá - mondta Oszké Péter pénzügyminiszter az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén. A munka hatékonysága is sokkal alacsonyabb, mint az Uniós átlag. Néhány éven belül 65 százalékra emelkedik a foglalkoztatás és a potenciális növekedés is több százalékponttal javul majd - tette hozzá Oszké, aki szerint az adórendszeren keresztül ehhez eszköz az alacsonyabb bérteher. Elmondta: a munkadók oldaláról érezhetően csökkenteni kell a terheket, a munkavállalók oldaláról pedig a munkabér legyen a legkönnyebben megszerezhető jövedelem.
Olyan tehercsökkentésre van szükség, ami minden szempontból a munkavállalás irányába tereli az embereket. Az a cél, hogy az alacsonyabb jövedelmeknél legyen nagyobb a tehercsökkentés, mert ebben a körben a legnagyobb a munkanélküliség aránya - tette hozzá. A másik kör, ahol jelentős a lemaradós a foglalkoztatásban, az a megváltozott munkaképességűeké: emiatt célszerű a rehabilitációs járulék emelése, vagyis inkább alkalmazzanak a munkadók megváltozott munkaképességű munkavállalót, mintsem járulékot fizessenek - mondta a pénzügyminiszter.

A munkavállalói oldal nehezményezte, hogy a kormány a magánszemélyeket terhelő különadót nem hagyja meg, mert - amint azt Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke elmondta - ennek az adónak helye lenne a rendszerben. A szakszervezetek szerint a kormány virtuális adóbevételekkel számol, hiszen az utalványok megadóztatása révén jelentősen csökkenni fog azok forgalma.
Pataky szerint a jövedelemadó csökkentése is hibás, mert az a legalacsonyabb bérek esetében nem ad semmit, pontosabban az adójóváírással prébálja meg emelni a nettó bért, de ez nem jó megoldás. A bruttósítással kapcsolatban megkérdezte, mi a célja ezzel a kormánynak, hiszen ez biztosan nem teszi egyszerűbbé a rendszert. A kedvezmények, juttatások esetében Pataky azt javasolta, hogy az utalványok mellett a nyugdíjpénztári befizetéseket is sorolják a kedvezményes körbe, hiszen ez az öngondoskodás része. A szakszervezetek szerint a vagyonadót nem kellene kivetni azokra a szakszervezeti üdülőkre, amelyek nem gazdasági tevékenységet végeznek.

A munkadói oldal a legnagyobb problémának azt tartotta, hogy a 19 százalékra emelt társasági adó mellett az adóalap-korrekciés tételek módosítása révén semmit sem csökken majd a vállalkozások terhelése. Az különösen fájó pont, hogy az iparűzési adó nem lesz levonhaté, ez ugyanis egy több éves megállapodást dob sutba - mondta Rolek Ferenc, a VOSZ alelnöke.
A munkavállalók mellett a munkadók sem értik, mi is a valédi értelme a bruttósításnak. A jövedelemadó-kedvezményekkel kapcsolatban megjegyezte: jelenleg ugyan sok ilyen kedvezmény hozzáférhető, de meg kellene fontolni, hogy egy-egy - köztük az üdülési csekk - adómentes maradjon. A vagyonadóztatással kapcsolatban megjegyezte: sok értelme nincs úgy, hogy nem is kell minden ingatlan után fizetni, ráadásul a differenciálás nagyon bonyolulttá teszi a rendszert. Az elv jó, de adótechnikailag nem megfelelő - mondta Rolek.

Az alsé jövedelemsávba nem kétmillió munkavállaló, hanem kétmillió adózé tartozik, márpedig ez nagy különbség - mondta viszontválaszában Oszké. A szuperbruttó lényege, hogy transzparenssé válik a rendszer, mert látszik majd, hogy a teljes bér mekkora terhet visel - szögezte le hozzátéve: ez csak egy apré technikai módosítás. A foglalkoztatás terhei oly mértékben csökkennek, hogy azzal minden munkavállaló számára pozitív szaldéjú lesz a teljes átalakítás. A természetbeni juttatásokkal kapcsolatos elképzeléseket illetően a későbbiekben térnek majd ki a részletes vitára.
(Napi)

Hirdetés

Segítheti a munkahelyek megtartását, hosszabb távon pedig újabb munkahelyeket teremthet a kabinet új adócsomagja. A pénzügyminiszter szerint a radikálisan átalakulé adórendszer 8 százalékkal növelheti a foglalkoztatási szintet, a jelenlegi 57-ről 65 százalékra. (Emlékeztetőül: a terhek idén a minimálbér kétszereséig, jövőre pedig a teljes jövedelemnél 5 százalékponttal csökkennének. Emellett pedig megszűnne a tételes egészségügyi hozzájárulás, amely mintegy 8 százalékos költségcsökkentést jelentene a munkáltatóknak.)

A kormány szándéka szerint az élőmunkára rakott terhek csökkentése, a munkáltatói járulék mérséklése és a tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlése érezhetően arra ösztönzi majd a munkáltatókat, hogy minél több alkalmazottat foglalkoztassanak, legálisan. Parragh Lászlé, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke híradónknak azt mondta, az új adócsomag jó irányba mutat, de további gazdaságélénkítésre és az Uniós források bevonására van szükség.
(ATV)

Hirdetés

Tizenöt munkáltató összesen 700 állásajánlattal várta a csütörtöki ceglédi állásbörzén megjelent mintegy 450 érdeklődőt – közölte Madácsyné Somodi Mária, a Közép- Magyarországi Munkaügyi Központ ceglédi kirendeltségének vezetője.

A város a benne élők többségének alacsony képzettsége miatt munkaügyi szempontból a térség leghátrányosabb települése. Madácsyné elmondta: az állásbörzén a segédmunkástól a mérnökig számtalan posztra kerestek jelentkezőket, végül 44 szerződés köttetett meg, s 144 „kuncsaftot” hívtak további beszélgetésre. Közülük a tapasztalatok szerint legalább 100-an kapnak majd munkét. A kirendeltségvezető szerint ez ugyancsak jó arány, tekintettel Cegléd és környékének hátrányos helyzetére. A városban jelenleg 5200-an keresnek állást, ezerrel többen, mint tavaly ilyenkor.

Az álláskeresők 48 százaléka 8 általános, vagy az alatti végzettségű, s további 9 százalékot tesz ki a csupán érettségizett, de szakmával nem rendelkező álláskereső – tette hozzá a szakember. Cegléd és környékének súlyos helyzetét jelzi, hogy a munkanélküliek közel fele 25 év alatti, vagyis pályakezdő, 10 százalékuk pedig 50 év feletti. A városban és környékén élők régéta zömmel idénymunkával keresik meg kenyerüket, ám a mezőgazdaság és az építőipar a válság miatt erősen visszafogta a felvételeket és a kereseteket is. Rosszul járt sok ingázé ceglédi is a budapesti cégek sorozatos létszámleépítése miatt. Madácsyné szerint a régién belül Cegléden a legmagasabb a szociális ellátásban részesülők aránya (az álláskeresők 27 százaléka). E réteget a közfoglalkoztatásba igyekeznek bevonni. Az idén 1200-an jutnak így munkához.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Eddig 29 ezer munkahely megőrzését támogatta az állam 8,5 milliárd forinttal: a pénzt elméletben kiosztották, de még nem fizették ki. Összesen 48,2 milliárd forintból terveznek megőrizni száz-százhúszezer munkahelyet, átlagosan 400 ezer forintot költenek egy dolgozóra, ami fejenként 328 ezer forinttal kevesebb, mintha munkanélkülisegélyt fizetnének nekik egy éven át. A 48 milliárd forintból harmincmilliárd Uniós forrásból van. Az elbírálási feltételek viszont annyira rugalmasak, hogy ez lehetőséget adhat a politikai döntésekre. Ráadásul az egész elbírálási, szerződéskötési és folyósítási eljárós nagyon lassú.

A válság miatt nehéz helyzetbe került cégek január éta pályázhatnak különböző állami támogatásokra azért, hogy ne leépítésekkel csökkentsék költségeiket. A munkerőpiaci programokban és munkahelymegörző pályázatokon közvetlen bérköltség-támogatásra, csökkentett idejű foglalkoztatás okozta kerestekiesés pétlására, munkaerőpiaci képzésre és átképzésre, illetve újraelhelyezkedési támogatásra pályázhatnak a cégek és a regionális munkaügyi központok.

A kormány a központi költségvetésből 18,2 milliárd forintot különített el a munkahelymegőrző támogatásokra, elméletben 8,5 miliárdot már ki is osztottak, májusban Uniós forrásból még harmincmilliárddal kibővítik ezt a keretet . Az összeg nagy részét a le nem dolgozott munkaidő kifizetésére fordíthatják a nyertes cégek, így létszámcsökkentés helyett a munkaidő csökkentésével faraghatnak költségeikből.

A „4+1 nap” fantáziaelnevezés, közölte lapunkkal a szociális tárca sajtéosztálya. A csökkentett munkaidő bevezetése nem jelent feltétlenül négynapos munkahetet, „de természetesen az a munkarend is lehetséges, hogy négy napot dolgoznak a munkavállalók, és tanulással töltik az ötödik napot”. A munkáltató akkor kaphat bértámogatást a kieső munkaidőre, ha a tényleges munkával töltött idő negyedéves átlagban eléri a törvényes munkaidő felét, de a törvényes munkaidőnél kevesebb.

6,85 milliárdot a szociális tárca osztott ki

A szociális tárca által meghirdetett, a költségvetésből biztosított majdnem tizennyolcmilliárdos keretből 6,87 milliárdra lehetett pályázni az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnál (OFA) 2009 januárjától. Február végén azonban fel kellett függeszteni a kiírást, mert több mint kétezer pályázat érkezett be, összesen tizennyolcmilliárd forintnyi igénnyel, közölte a szociális tárca minisztere április elejón.

Az OFA összesen 453 pályázatot támogatott a beérkezett 1323-ból, amivel a teljes keret kimerítették, vagyis kiosztották mind a 5,85 milliárd forintot. Szinte az összes támogatási igény kis-és középvállalkozásoktól érkezett, a nagyvállalatok mindössze huszonöt pályázatot nyújtottak be. A nyertes pályázatoknak kiosztott állami támogatással közvetve vagy közvetlenül összesen 21 109 munkahely megőrzését segítik.

A közvetett és a közvetlen segítség között az a különbség, hogy a munkáltató ugyan csak meghatározott számú munkavállaló csökkentett idejű foglalkoztatásához kér és kap pénzt, de a támogatáshoz a teljes létszám megtartását kell garantálnia. Közvetlenül tizenhétezer munkahely megtartását segítik elő.

Kevesebb munkanap, kevesebb elbocsátás

A Linamar Hungary Nyrt. autéipari divíziéval is rendelkező mezőgazdasági gépgyárté vállalatnál május 1-től kezdik el bevezetni a négynapos munkahetet. A cég már benyújtott egy pályázatot, de a vezérigazgató nem tudta pontosan megmondani, hogy milyen állami támogatást igényeltek. Pályázatuk elbírálása még folyamatban van. A négynapos munkahét bevezetésének az az oka, hogy 32 érás keretben húsz százalékkal több embert tudnak foglalkoztatni: ha maradna a negyvenérás munkahét, leépítésekre lenne szükség, mondta el a vezérigazgató. A dolgozókkal kötött szerződéseket négynapos munkahétre szólóra módosítják, de ha mégis öt napot kellene dolgozni a megrendelések miatt, a plusz napokat később adják ki munkaszüneti napnak, amikor néhány napra leállítják a termelést.
Homályos szempontrendszer

Az OFA-pályázatokról a Magyar Pályázatkészítő Iroda (MAPI) vezérigazgatója, Essősy Zsombor elmondta, hogy elbírálásuknál az értékelési folyamat egyáltalán nem volt transzparens. Az OFA „Megőrzés” pályázatainak elbírálása szubjektív értékelési szempontok alapján történt, nem lehetett előre megvizsgálni, hogy hogyan lehet megfelelni a pályázati felhívásban leírt kiválasztási szempontoknak. Egy kelet-magyarországi autéipari beszállíté nagyvállalat, például, az összes pályázati feltételnek megfelelt, be is fogadták a pályázati anyagot, mégsem kapott támogatást. A pályázé külföldi anyacége a pályázat hivatalos elutasítása után megvált munkatársainak több mint harminc százalékétól.

Az adófizetők pénzével nem lehet játszani

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál (ÁFSZ) tízmilliárdos forrást biztosítanak munkahelymegőrzésre. Az igényléseket február 9-e éta lehet benyújtani addig, amíg a beérkezett igények és források figyelembe vételével az SZMM a programtervek befogadását fel nem függeszti. Itt az OFA eljárósával szemben a cégek nem közvetlenül nyújtják be pályázataikat az ÁFSZ-hez, hanem készíteniük kell egy munkaerőpiaci programtervet, azt nyújtják be a regionális munkaügyi központnak, és az küldi tovább az ÁFSZ-nek. Erről a támogatási formáról külön jogszabály rendelkezik. Az ÁFSZ egyik osztályvezetője, Réthy Pál szerint a rendszer elsősorban a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek támogatását szolgálja, és egy-egy cég többféle támogatást is igényelhet.

Lassú és nehézkes ügyintézés

A támogatásért a következőképpen lehet folyamodni: a válsággal sújtott cég jelzi igényét a regionális munkaügyi központnak, indokolt esetben közösen programtervet állítanak össze, amelyet az ÁFSZ véleményez. Ezután a hivatal javaslatot tesz, hogy melyik programtervet és az abban szereplő melyik céget tartják támogatásra érdemesnek. Véleményüket tovább küldik az SZMM-nek, ahol a Munkaerőpiaci Alap Irányíté Testületének programértékelő bizottsága is értékeli a beérkezett javaslatokat, majd további javaslatot tesz a szociális és munkaügyi miniszternek, aki egyedi döntésével véglegesíti a támogatást.

Kérdésünkre, hogy miért is van szükség ilyen soklépcsős, bonyolult döntési folyamatra, Réthy Pál elmondta, hogy a folyamatot a szociális minisztérium határozta meg így. A szigorú elbírálásra azért van szükség, mert a finanszírozás elkülönített állami pénzalapból, vagyis közpénzből történik. Az eddig értékelt programtervek alapján az alapos elbírálés azért is indokolt, mert sok olyan vállalkozás nyújt be támogatási igényt, amelyeknél a kialakult foglalkoztatási probléma nincs egyértelmű kapcsolatban a recessziéval.

„Úgy kell csitítgatnom az érintetteket, mert a vállalkozói szféra elégedetlen a szerződéskötések és a folyósítások idejónek hosszával. Mindkettő nagyon lassan és nehézkesen megy, pedig most tűzoltás van, és azt nagyon gyorsan kell csinálni” – mondta el Dévid Ferenc, a Vállalkozék Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Persze érthető, hogy ki kell szűrni a „svindlereket”. Válság van, a helyzet zavaros, és valóban nem biztos, hogy csak a recesszié miatt nehéz helyzetbe került cégek akarnak pénzt az államtól. De ez egy kis ország, itt mindenkit ismernek, pontosan lehet tudni, hogy melyik vállalatnál milyen a helyzet, meg eddig milyen ügyei voltak, így ha az államnak ütőképes és valóban kompetens bürokratikus apparátusa lenne, mondta a főtitkár, e miatt nem kellene sokáig húzni a folyamatokat,

Még nem folyósították a támogatásokat

„A folyósítások ideje annyira hosszú, hogy a MAPI május elejón még egy nyertes cégről sem tudott, amelyik már megkapta volna a neki megítólt összeget, ami nem is meglepő, a nyertesek többségének még támogatási szerződésük sincs” – erősítette meg a lassúságról szóló informáciét Essősy Zsombor is.

1,5 milliárdot már odaítóltek, de 22 milliárdra volt pályázat

Az ÁFSZ tízmilliárdos keretből május 4-ig 1299 vállalkozás 40 067 fő támogatásához igényelt 22,1 milliárd forintot az ÁFSZ-nél. A tízfős vállalkozásoktól a 250 fős nagyvállalatokig mindenféle cég megtalálhaté a pályázék között, a többség kft.

Az ÁFSZ-hez eddig megérkezett két miniszteri döntésben 1,3 milliárd forintnyi támogatás szerepel, ennyit már biztosan megítóltek az eddig nyertes pályázatoknak. További 129,6 millió forint támogatás a szociális miniszteri aláírására vár, így nagy valészínűséggel már ez az összeg is odaítóltnek tekinthető.

A két miniszteri döntésben és az előterjesztésben eddig összesen 1,5 milliárd forintot osztottak szét, ez 87 vállalkozásnál közvetlenül 3533 fő támogatását biztosítja. A támogatás 7020 ember munkahelyének megőrzéséhez járul hozzá közvetve.

Döntés politikai alapon

A regionális munkaügyi központok nagy terjedelmű, önmagával és a projektadatlappal számtalan átfedést tartalmazé, logikétlan tematikájú üzleti tervet kérnek az állami pénzre pályázé cégektől. A pályázati adatlapcsomag nem egységes, tartalma régiénként változik. Az ÁFSZ pályázati kiírásainak megfogalmazása annyira általános, hogy a támogatások lehetőséget adhatnak politikai alapú döntésekre, mondta el egy, a neve elhallgatását kérő forrásunk. Az üzleti terv meg egyébként teljesen irreális elvárás, ilyen helyzetben a cégek havonta változtatják az üzleti tervüket, így ezek a beadott tervek biztos, hogy egy cégnél sem a valéságot fogják tükrözni.A támogatás folyósítása csak akkor kezdhető meg, ha a cég és a munkaügyi központ a támogatási szerződést megköti, vagyis csak ekkor válik teljesen biztossá, hogy a cég megkapja a pénzt. Előfordult ugyanis, hogy a végső miniszteri döntés után mégis úgy döntöttek egyes cégek, hogy nem írják alá a szerződést, és inkább nem kérik az odaítólt összeget. Ezért Réthy Pál nem akart konkrét cégneveket közölni. A jogszabályok alapján a támogatásban részesülők adatait egyébként is közzé kell tenni, ez az ÁFSZ honlapján hamarosan megjelenik.

A legtöbb benyújtott program a munkahelymegőrző bérköltség-támogatásra érkezett, és ezt a tizennyolcezer főre igényelték, tizenötmilliárd forint értékben.

Csökkentett idejű foglalkoztatásra és keresetkiegészítésre eddig negyvenegy munkáltató adott be programot, összesen tizenkilencezer alkalmazottra kérnek támogatást 4,4 milliárd forint értékben. Ebben az esetben a támogatás a kieső munkaidőre járó személyi alapbér nyolcvan százalékáig, valamint annak járulékáig terjedhet. A munkadó a támogatás adókkal és járulékokkal csökkentett részét – a részmunkaidős foglalkoztatásrajutó munkabéren felül – munkabérként fizeti ki a munkavállalónak. A támogatás legfeljebb 365 napra szél, havi mértéke nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét.

A 2008. október elsej után állásukat csoportos létszámleépítés következtében vagy a munkáltató működésével összefüggő okból elveszítők újbóli elhelyezkedését célzé támogatást közel 2300 főre, 1,9 milliárd forint mértékben igényeltek a munkáltatók. Egyéb, a programban adhaté támogatás mellett munkaerőpiaci képzést összesen nyolc munkáltató igényelt 643 főre 229,6 millió forint értékben.

Alkalmi munkavállalói könyveik év végi lezárására várakozé ügyfelek A legtöbb munkáltatói igény eddig a Nyugat-Dunántúli Régiéból érkezett, innen összesen 272 munkáltató kért támogatást. 215 vállalkozés adott be pályázatot az Észak-Alföldi Régiéból, és 201 a Dél-Dunántúli Régiéból.

Még hétszázmillió a szociális tárcától

A szociális tárcához kizárólag a regionális munkaügyi központok adhatják be támogatási igényüket egy hétszázmilliós forrásra. Ezt az összeget is a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretéből biztosítják. A regionális munkaügyi központok a cégektől beérkezett támogatási igények alapján kérhetnek forrást a szociális tárcától olyan munkáltatói programokra, amelyekben legalább ötven munkavállaló munkahelyének megőrzéséről van szé.

Májustól plusz húszmilliárd

A szociális tárcánál elmondták, hogy mire a kormányzati források kimerülnek, vagyis elfogy az ÁFSZ, az OFA és az SZMM összesen 18,2 milliárd forintja, addigra az Uniós forrásból már működni fog a 20+10 milliárd forintos TÁMOP Program.

A száz-százhúszezer munkahelyet tehát negyvennyolcmilliárd forintból (tizennyolcmilliárd a központi költségvetésből plusz harmincmilliárd Uniós forrásból) szeretné megőrizni az állam. Ha százhúszezerrel számolunk, akkor egy dolgozóra négyszázezer forintot költ a kormány, hogy ne legyen ennyivel több munkanélküli. Ez a négyszázezer bruttó összegnek tekinthető, mert a munkavállaló ebből az adók és a járulékok levonása utáni összeget kapja meg munkabérként a kieső napokra.

Megéri az állami támogatás
Megkérdeztük az Állami Foglalkoztatási Szolgálattól, hogy mennyi az egy munkanélkülire eső átlagos álláskeresési járadék (régi nevén munkanélküli segély), de egyik munkajogászuktól azt a választ kaptuk, hogy nem végeznek ilyen számításokat.

Négynapos hét támogatás nélkül

A GM Powertrain-Magyarország Kft. szentgotthárdi Opel-gyárának motorgyárté üzemében is bevezették a négynapos munkahetet, gyakorlatilag január éta, mondta el Légrádi Edit, a cég szóvivője. Eddig azonban semmilyen állami támogatást nem vettek igénybe. Kérdésünkre, hogy miért nem pályázott munkahelymegtartó állami támogatásra a cég, illetve, hogy tervezi-e a vállalat azt, hogy támogatásért folyamodik Légrádi Edit azt mondta, hogy cégük nem szeretne ebben az ügyben nyilatkozni.
Ha azonban azt vesszük, hogy 2009 áprilisában a versenyszférában százkilencvenezer forint volt a bruttó átlagkereset, és annak a hatvan százalékét kapja egy munkanélküli az első kilencven napban, amikor már nincs állása, az azt jelenti, hogy három hónapig átlagban háromszor 114 ezer forintot, vagyis 342 ezer forintot költ az állam egy, a versenyszférából, átlagos fizetéssel leépített munkanélkülre. A kilencvenedik nap után viszont az addigi keresettől, illetve a munkaviszony hosszától függetlenül minden munkanélküli a minimálbér hatvan százalékának egy napra eső összegét kapja még 270 napig. Jelenleg a bruttó minimálbér 71 500 forint. Annak a hatvan százaléka 42 900 forint. Vagyis még kilenc hónapig 386 ezer forintot költ az állam a munkanélkülire. Így összesen a tizenkét hónap alatt átlagosan bruttó 728 100 forintot költ az állam egy munkanélkülire. (A munkanélküli segélyből is adóznia kell, természetesen). Vagyis ha a százhúszezer embert támogatás híján leépítenék, az állam 328 ezer forinttal többet költene rájuk, mint így, a munkahelymegőrző állami támogatásokkal.

Ezek természetesen mind bruttó összegek, csak azzal számoltunk, hogy a költségvetésnek ezek az intézkedések mekkora kiadást jelentenek, és azzal nem, hogy az adók és járulékok befizetése viszont bevétele van a költségvetésnek, mivel mind a munkanélküli segélyből, mind a munkahelymegőrzési támogatásokból adót és járulékot kell fizetni. Ezeknek az összege valamelyest eltér egymástól (a nagyobb munkanélküli segélyből több adót kell fizetni, mint a kisebb összegű munkahelymegőrzést szolgáló támogatásból), de azon nem változtat, hogy a munkahelymegőrzés még így is jobban megéri az államnak – csupán fiskális szempontból is. Nem is beszélve a szociális szempontokról: a munkanélküliség emelkedése azzal a veszéllyel fenyeget, hogy megszaporodnak a tüntetések, nő a társadalmi elégedetlenség.

Eddig a három szervnél összesen nagyjából 8,465 milliárd forintot osztottak szét, és ezzel 28 850 ezer alkalmazott munkahelyét őrizték meg, vagyis az adófizetők pénzéből nagyjából háromszázezer forintot költöttek eddig egy emberre, akit támogatás nélkül leépítettek volna.
(Index)

Hirdetés

A személyi jövedelemadó alsé sávhatára az idén 1,9 millió forintra, jövőre 5 millió forintra emelkedik, s ennek nyomán a havi nettó kereset átlagbér esetében 2010-ben 15 ezerrel forinttal nő - mondta Oszké Péter pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájókoztatón csütörtökön.

A vállalkozásoknál jövőre megszűnik a 4 százalékos különadó, ugyanakkor az átalakulé társasági adó kulcsa 19 százalékos lesz, így 50 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál - jelezte a pénzügyminiszter. Hozzátette azt is, hogy egyszerűsödik az adórendszer, a kisadók megszűnnek.

A helyi iparűzési adót a jövő évtől kezdve nem az önkormányzatok, hanem az APEH szedi be - jelentette be Oszké Péter.

A 2010-től bevezetni tervezett vagyonadó központi adó lesz, amelyet az APEH szed be önbevallés alapján - mondta Oszké Péter pénzügyminiszter. A vagyonadó a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanokra, a nagyértékű autékra, a vízi és légi közlekedési járművekre terjed ki. A 30 millió forintnál értékesebb ingatlanok esetében 50 millió forintig 0,35 százalék adót kell fizetni, ezen érték felett pedig 0,5 százalékot. Az ingatlan értékének megállapítását értékövezeti besorolással segítik.

A nagycsaládosok, a nyugdíjasok és a munkanélküliek kedvezményben részesülnek. A nagycsaládosok három gyerek után a vagyonadó 15 százalékét levonhatják majd az adójukból, majd minden további gyermek után újabb 15-15 százalékot.

A minimálnyugdíj kétszeresénél kevesebbet kapé, 62 évesnél idősebb nyugdíjasokat 10 millió forintos adóalapig mentesség illeti meg, ha az ingatlanuk - amelyben benne is laknak - értéke nem haladja meg az 50 millió forintot. A nyugdíjasok, ha nem tudják megfizetni, a vagyonadó felfüggesztését kérhetik, ebben az esetben az adótartozást feljegyzik a tulajdoni lapra, és az örökösnek kell majd kifizetnie.

A munkanélküliek is kérhetik a vagyonadó megfizetésének felfüggesztését, s a felfüggesztés megszűnése után 12 havi részletben fizethetik meg az adót.

A pénzügyminiszter emlékeztetett arra: ingatlanadó jelenleg is van Magyarországon, a lakások 45 százaléka után évente átlagosan 15 ezer forintot fizetnek a tulajdonosok, amit helyi adóként szednek be az önkormányzatok. Ezt egészíti ki a vagyonadó, amelyből levonhaté lesz az önkormányzatok által kivetett adó. A vagyonadó a pénzügyminiszter szerint 200-250 ezer ingatlant érint.

A kormány átalakítja az illetékek rendszerét, az illeték általános mértéke 4 százalék lesz, a lakások esetében pedig 2 és 4 százalék - jelentette be Oszké Péter.

Az egyszerűsítés jegyében a kormány szeretne minél több nehezen adminisztrálhaté, a vállalkozásoknak sok terhet jelentő kis adótól megszabadulni. Így megszűnik a kulturális járulék, a tételes egészségügyi hozzájárulás, valamint a magánszemélyek és a vállalkozások különadója.

Emellett az adóbevallások rendszerét is szeretnék egyszerűsíteni. Az iparűzési adó (ipa) ezután is önkormányzati bevétel marad, jellegét és mértékét önkormányzati rendelettel szabályozzák, ám a jövő évtől az APEH szedi be és ellenőrzi, s bevallani is az adóhatóságnak kell - mondta a pénzügyminiszter. "Azonban elvárjuk, hogy ezt a lényegesen kisebb mértékű illetéket már mindenki megfizesse" - mondta Oszké Péter.

Cafetéria kedvezmények nyújtása helyett munkahelyeket teremtsenek a vállalkozások - felelte az MTI kérdésére a pénzügyminiszter. Elmondta azt is, hogy az adórendszer megtart minden olyan kedvezményt, amely a magánszemélyek hosszú távra szóló megtakarításait ösztönzi, így például a nyugdíj-előtakarékossági számlát.

A cafetéria rendszerben a kormány jelenlegi javaslata szerint kedvezményes 32 százalékos kulcs alá kerülnek az üdülési csekkek, a helyi utazási bérlet, a meleg étkeztetéshez valé hozzájárulás. A végleges döntés előtt a téma napirendre kerül a pénteki Országos érdekegyeztetési Tanács ülésén, majd az Országgyűlés mondja ki a végső szét június végén - felelte újságíréi kérdésre Oszké Péter.
(FN)

Hirdetés

Több mint 700 álláshelyet kínál csütörtökön 14 cég Cegléden a munkaügyi központ börzéjón. A mezőgazdaságban, iparban, szolgáltatásban tevékenykedő vállalatok segéd-, betanított és szakmunkásokat, adminisztráciés munkakört betöltőket, pénzügyi, logisztikai szakembereket és mérnököket is keresnek majd.

Több mint 700 álláshelyet kínál holnap 14 cég a ceglédi munkaügyi központban az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) és a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (KMRMK) börzéjón a Dézsa György u. 1. szám alatt, 9-től 13 éráig.

A mezőgazdaságban, iparban, szolgáltatásban tevékenykedő vállalatok segéd-, betanított és szakmunkásokat, de adminisztráciés munkakört betöltőket, pénzügyi, logisztikai szakembereket és mérnököket is keresnek. A szervezők azokat is várják, akik munkahelyet szeretnének váltani. Öt internetpontnál pedig a világhálé segítségével bárki keresgélhet a szélesebb merítésű álláspiacon is. Képző cégek is érkeznek, és az érdeklődők – munkavállalók, munkáltatók egyaránt – tájókozédhatnak a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) nyújtotta lehetőségekről.

Tavaly két hasonlé mustrát rendeztek Cegléden, akkor az összesen közel 800 álláskereső közül több mint kétszázan azonnal elhelyezkedtek, négyszázan pedig további interjút beszéltek meg a kiállíté vállalatok valamelyikénél.

A ceglédi kistérséghez 15 település, köztük négy város tartozik Dél-Pest megyében. Az elmúlt években a mezőgazdasági termelés, a feldolgozóipar aránya drasztikusan visszaesett, és több iparvállalat is bezárt. A kistérség 7500 munkáltatója közül közel ötezer egyéni, illetve kisvállalkozás.

– A regisztrált álláskeresők közel fele mindössze 8 általánossal vagy az alatti végzettséggel rendelkezik, 58 százalékuknak pedig semmilyen szakmájuk nincs, de azt tapasztaljuk, hogy a legtöbben akarnak dolgozni – mondta lapunknak Madácsyné Somodi Mária kirendeltség-vezető. Tavaly például a 9345 regisztrált ügyfél közül több mint 3500-an találtak munkét, pedig a hátrányos helyzetűnek számító környéket elkerülik például a nagyberuházások.

– A viszonylag sok alacsony végzettségű álláskereső miatt fontos, hogy minél több embert képzésre tudjunk küldeni, illetve hogy segéd- és betanított munkét találjunk számukra – teszi hozzá a szakember.

A ceglédi kistérség regisztrált álláskeresői közt fele-fele arányban vannak a nők és a férfiak, 38 százalékuk részesül valamilyen ellátásban, a szociális törvény alapján közel harmaduk – ez a közép- magyarországi régiéban a legmagasabb arány – rendelkezésre állási segélyre jogosult, 35 százalénak pedig semmilyen ellátás nem jár.
– A tervek szerint közmunkára küldhető ügyfeleink nyolcvan százalékának már ebben az évben tudunk munkét biztosítani valamelyik önkormányzatnál – tudtuk meg Madácsyné Somodi Máriától.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Hirdetés

A kormány a mezőgazdasági idénymunka támogatásával kívánja bővíteni a foglalkoztatottak körét - mondta Simon Gábor szociális és munkaügyi államtitkár szerdán kormányszóvivői sajtétájókoztató

Simon Gábor kifejtette: az Út a munkához nevű program részét képező elképzelés elsősorban a rendelkezésre állási támogatásban részesülőknek, másodsorban pedig a nyilvántartott álláskeresőknek kíván munkalehetőséget biztosítani. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatós ezzel egy időben a mezőgazdasági vállalkozók nyári munkaerő-szükségleteinek kielégítésére is alkalmas - húzta alá az államtitkár. Kérdésre válaszolva hozzátette: a program segítségével előreláthatólag több tízezer mezőgazdasági idénymunkás foglalkoztatása valésíthaté meg a nyári időszakban.

Az idénymunkára felkészülésről elmondta: a mezőgazdasági vállalkozóktól összegyűjtött informáciék a regionális munkaügyi központokhoz érkeznek, ahonnan a területi kirendeltségekre és az önkormányzatokra továbbítják azt.

A vállalkozóknak két héttel a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelenteniük egyszerűsített munkaerő-igénylésüket, ami alapján az önkormányzat kiértesíti az idénymunkára alkalmas munkavállalókat - fejtette ki az eljáróst Simon Gábor.

Aláhúzta: ellenőrzött és legális foglalkoztatásnak számít a mezőgazdasági idénymunka ilyen típusú igénybevétele, így a munkáltatóknak - a szabályok betartása esetén - nem kell tartaniuk a munkaügyi ellenőrzésektől. Az államtitkár megjegyezte: az áprilisban indult Út a munkához programban mintegy 66 ezer - korábban rendszeres szociális segélyben részesülő - munkavállaló 6 érás közcélú foglalkoztatása valésulhat meg közel 50 milliárd forintból.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Hirdetés

A maihoz képest jövőre havonta 15 ezer forintnál is több marad annak a munkavállalónak a zsebében, akinek a bruttó bére 200 ezer forint – ezt eredményezi a személyijövedelemadó-rendszer 2010-es átalakítása. A kormány szerdai ülésén tárgyalja a 2010-es adócsomagot, de a vagyonadóra vonatkozó szabályokat a csütörtöki, rendkívüli kormányülésen véglegesítik. A munkáltatók általános adócsökkentést és eho-eltörlést kapnak, viszont a 4 százalékos céges különadó megszűnésével párhuzamosan 16-ról 19 százalékra emelkedik a társasági adó 2011-ig. A benzin literje a mai helyzethez képest csupán az adóváltoztatásoktól 25 forinttal drágul januárban.

Végleges számok

Bár hivatalosan még nem döntött a kormány, a pénteken benyújtani tervezett adócsomag mai ülésre bevitt számain már lényegében kizártnak tekinthető bármilyen módosítás. A mostani tervezet egyébként megegyezik a múlt héten már a szocialista frakcié előtt is ismertetett változattal.Jövőre a személyi jövedelemadót nem az eddigi, hanem a munkáltatók által fizetendő, 27 százalékos járulékkal növelt bruttó bérből vonják le. Ezt azonban bőven kompenzálja az adókulcsok csökkentése és egy jelentős sávhatártolás. Ma 18 százalékos szja terheli az évi 1,9 millió forint alatti jövedelemrészt, az e fölötti jövedelemrész után 36 százalékos szja-t kell fizetni. Jövőre 5 millió forintos adóalapig 17, az a feletti adóalaprész után 32 százalékos szja-t kell levonni – ezt tartalmazza a kabinet ülésére bement előterjesztés, tudta meg lapunk kormányzati forrásból. Ezzel tíz adózéból kilencnek teljes jövedelme az alsé szja-kulcs alá fog kerülni. A sávhatáremelés mellé az adójóváírást is a mainál lényegesen magasabb jövedelemig lehet igénybe venni, 2010-ben már 3 millió 188 ezer forintig lehet teljesen vagy részlegesen csökkenteni az szja-t az adójóváírás segítségével.

A legjobban azok járnak az szja-rendszer átszabásával, akik havonta 240 ezer forint bruttót keresnek. Náluk havonta közel 20 ezer forinttal több maradhat nettóban az adóátalakítás miatt, ez 10 százaléknál is nagyobb nettó béremelést jelent.

A cégeknek két lépéssel kedveskedne a kabinet. Egyrészt, amint azt az eredeti tervek is tartalmazták, az idén a minimálbér kétszereséig érvényes 5 százalékpontos járulékcsökkentést általánossá teszik 2010-ben, így az alkalmazott után a összesen 27 százalékos tb- és munkadói járulékot kell majd fizetni. Ezt fejeli meg, hogy eltörlik a havi 1950 forintos tételes ehét.

A jövedéki adó és a társasági adó emelkedik

Bizonyos adónemek csökkentését més adók emelése révén lehet meglépni. Ezért a társasági adó kulcsa a mai 16-ról 2011-ig 19 százalékra emelkedik, és megrostálják az adókedvezmények körét is. A 4 százalékos társasági különadót azonban eltörlik.

Az élőmunka-terhelés enyhítését, vagyis ugyanakkora bruttó bér mellett az érdemben magasabb nettó bér kialakulását elsősorban a jövedéki adó emelése teszi lehetővé. Idén júliustól 5-6 százalékkal emelkedett a cigaretta, üzemanyag és alkoholos termékek jövedéki adója. Erre még rápakolnak egyet: jövő év januárjától a benzin jövedéki adója további 10, a gázolajó 7,6 százalékkal emelkedik. Mivel idén júliustól az áfa normál kulcsa is felmegy 20-ról 25 százalékra, és az üzemanyag jövedéki adója áfalapot is képez, ezért csupán a kétlépcsős jövedéki adó emelése és az áfanövelés önmagukban literenként 25 forinttal drágítják a benzint, és néhány forinttal kisebb áremeléshez vezetnek a gázolaj esetében.

A cigaretta jövedéki adója januártól 8,3, az alkoholoké 10 százalékkal nő.

Az eva kulcsát is sréfolják. Ma a 20 százalékos áfa mellett 25 százalékos evakulcs van, de júliustól az áfa – mint szé volt róla – 25 százalékra emelkedik. Ezzel jól járnak az evások. Azonban januárban ezért 30 százalékra növelik az eva mértékét.

A kormány elképzelése szerint 30 százalékos forrásadót vetnének ki az adóparadicsomokból származé jövedelmekre.

30 millió forint felett új ingatlanadó

A vagyonadót csak csütörtökön véglegesítik, de az előzetes hírek [1] szerint jövőre a 30 millió forint alatti értékű lakásokra maradna a mai rendszer (az önkormányzatok döntésére van bízva, hogy szednek-e négyzetméter-alapú kommunális, valamint építmény-, illetve telekadót), azonban a 30 millió forintnál értékesebb (pontosabban 30 milliónál nagyobb adóalapot képező) lakásokra már 0,25 százalékos lenne az új érték alapú ingatlanadó – a kommunális, telek- és építményadót ekkor nem kellene fizetni), az 50 millió feletti részt 0,5 százalékos adó terhelné.
(Index)

Hirdetés

Egyre komolyabb gondot okoznak a munkaügyi központoknak a külföldről hazatérő és itthon is munka nélkül maradó vendégmunkások.

Bár a szakemberek szerint az igazán komoly hullám csak az év második felére várhaté, a Dunántúlon egy hónap alatt kétszeresére, 900 főre nőtt a kirendeltségeken jelentkező hazatelepülők száma – az év egészére az országban 25-30 ezer hazatelepülővel számolnak, akiknek egy része még lakhatási gondjaival is problémát okoz majd az önkormányzatoknak. Szorult helyzetbe kerültek azon magyar cégek is, amelyek főként német és osztrák megbízásokra szerveződtek: megrendelés híján kénytelenek karcsúsítani
(Napi Online)

Hirdetés

Szlovákiában a munkanélküliségi ráta áprilisban három éves csúcsára 10,92 százalékra emelkedett a márciusi 10,33 százalékról, miután a gazdasági visszaesés következtében megemelkedett az elbocsátások száma - közölte kedden a szlovák munkaügyi hivatal. A regisztrált munkanélküliek száma áprilisban 289 ezer fő volt.

A munkanélküliségi ráta az augusztusi rekord alacsony 7,36 százalékról indult emelkedésnek, miután a válság hatására csökkent a nyugat-Európai fogyaszték, szlovák termékek iránti igényei. Egy éve áprilisban a munkanélküliségi mutaté még 7,38 százalékos volt. A szlovák gazdaság az idei év első negyedévében 5,4 százalékkal zsugorodott, míg ebben az évben várhatéan 2,6 százalékkal fog.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés