Munkaügyi Tudástár

Miközben ez a válság során ezrével és tízezrével szüntetnek meg munkahelyeket, látjuk azt is, hogy újabb fejlesztések, újítások is történnek - mondta Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter egy sajtétájókoztatón. Oktéber éra tízezer új munkahely teremtését jelenthettük be. Ezek a munkahelyek a bejelentést követő legalább egy évben valésulnak meg.

A Güntner-Tata Kft. több mint négymilliárd forintos beruházással legalább 170 új munkahelyet hoznak létre, így összesen ezer alkalmazottja lesz a cégnek.

A támogatás mértékéről nem mondott részleteket a miniszter, mert az erről szóló szerződést első körben meg kell küldeni az Uniónak, majd ha ezt jóvá hagyták, akkor lesz nyilvános a támogatás mértéke. Ez nagyjából hatvan napot vesz igénybe.

A cég magas hozzáadott értékű termelést végez, javarészt exportra termel, ami különösen kedvező - tette hozzá a miniszter. Emellett megemlítette, hogy több hasonlé beruházásokról szóló tárgyalásokat folytat a minisztérium, amelyek hasonléképpen a most bejelentetthez, magas hozzáadott értékű gyártást jelentenek.

A cég ipari hőcserólők gyártásával foglalkozik, 23 milliárd forintos forgalommal zárta a 2008-as évet.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Leáll a termelés április végétől a zalaegerszegi Goldsun Hűtőipari Zrt.-nél, az üzemben dolgozó 50 ember munkaviszonyát csoportos létszámleépítéssel megszüntetik. A vállalat 2006 éta felszámolés alatt áll, de a cég értékesítési pályázatára nem volt jelentkező. A felszámolást végző TM-Line Zrt. a leépítésről már tájókoztatta a dolgozókat, a végkielégítéseket és a járandóságokat április végén fizetik ki.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Alig néhány hónap alatt megjárta a mennyet és a poklot az ISD Dunaferr Zrt., amely 2008-ban a vasmű történetének legjobb mutatéit produkálta 334 milliárd forintos árbevételével. Eközben 280 millió forintos EBITDA-t (adó- és kamatfizetés, valamint az értékcsökkenés leírása előtti üzemi eredményt) ért el. Néhány hónap alatt azonban a gazdasági válság hatására veszteségessé vált a működése. A helyzet bizonytalanságát jól mutatja, hogy a cég a 2009-es évre egyelőre még nem tudta véglegesíteni az üzleti tervét.

Valerij Naumenko, a Dunaferr vezérigazgatója az okok között elsőként az általános acélipari válságot, a készáruk piacának bedugulását említette, hozzátéve, hogy néhány hónap alatt az acéláruk tonnánkénti 700 Eurós ára 300 Euró alá csökkent. Mivel az értékesítés látványosan visszaesett, így a dunai vasmű is kénytelen volt visszafogni a termelését, december éta nagyjából 50-60 százalékos kapacitással működik a dunaújvárosi gyár. Az előkészített beruházásokat már tavaly decemberben leállították, a vezérigazgató szerint azonban hosszú távon nem lehet majd megspérolni a már megkezdett 30 milliárd forintos fejlesztést.

Naumenko elmondta, egyelőre nem látni az alagút végét, így marad a visszafogott termelés, ami viszont - a tavaly decemberi megszoríté lépéseken túl - további költségcsökkentéseket igényel. Ennek legfőbb eleme, hogy a vasmű a tervek szerint április elsejótől áttérne a négynapos munkahétre, ami az összes foglalkoztatott számára húsz százalékos jövedelemcsökkenéssel járna. Naumenko szerint kulcsfontosságú, hogy ne kelljen létszámleépítést végrehajtani, hiszen a válság után csak a jelenlegi munkáslétszámmal - nagyjából nyolcezer dolgozóval - tudnának visszatérni a teljes kapacitású működésre.
(Népszabadság)

A kormány számításai szerint 25.000 ember veszítette el munkahelyét a válság kezdete, tavaly október éta Magyarországon. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal jelentéséből pedig az derül ki, hogy 4 hónap alatt összesen mintegy 85.000 álláskeresőt regisztráltak a munkaügyi központok.

Tavaly októberben összesen 424.600 regisztrált álláskeresőt tartottak számon a munkaügyi központok, idén januárban pedig ez a szám 509.000-re változott, a különbség 84.400, azaz ennyi ember lépett be az álláskeresők táborába az elmúlt időszakban.

Az elmúlt év nyarán ugyan már tapasztaltak növekedést, ám azt - különösen júliusban és augusztusban - a pályakezdők belépésével magyarázták a szakemberek. Volt olyan hónap, amikor több mint 425.000 munkanélkülit tartottak nyilván, de mégsem 509 ezret, mint idén januárban.

A tavalyi statisztikét áttekintve kiderül, hogy míg az elmúlt év harmadik negyedében a kedvezőtlenebb helyzetű területeken - például Hajdú-Biharban, Hevesben és Szabolcs-Szatmár megyében - emelkedett átlag feletti mértékben a nyilvántartott álláskeresők száma 2007-hez képest, addig az elmúlt év utolsó negyedévében Fejór, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megye vette át a vezetést. Ez a statisztika egyértelműen azt mutatja, hogy a munkaerőpiacon megszokott szezonális mozgásokat jelentősen átrajzolják a pénzügyi-gazdasági válság nyomán fellépő hatások. És még nincs vége. Az Ecostat 2009-re 105.000 állástalannal számol, csak a versenyszektorban 100 ezerrel.

Tavaly decemberhez képest minden régiéban emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma, a növekedés azonban a legnagyobb mértékben Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl munkaerőpiacát érintette.

Továbbra is igen jelentős a megyék közötti különbségek. Kimagaslik Győr-Moson-Sopron megye, ahol a pénzügyi-gazdasági válság kezdete éta az országos átlagot jelentősen meghaladó mértékben emelkedik a nyilvántartott álláskeresők száma. Januárban decemberhez képest 20 százalékkal nőtt a létszám. Csaknem ekkora mértékben emelkedett az álláskeresők száma Vasban, Komárom-Esztergom megyében, ahol több mint 16 százalékot mértek.

Azokban a megyékben, ahol a nyilvántartott álláskeresők létszáma nagymértékben emelkedett, a belépési forgalom növekedése is átlag feletti volt, Győr-Moson- Sopron, Fejór, és Komárom-Esztergom megyében 35-47 százalékkal több friss álláskereső jelentkezett a hivatalokban.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A következő időszak legfontosabb feladata – a források biztosításán kívül – a munkahelyek megtartása lesz. Ennek elősegítése érdekében több intézkedés is körvonalazédik, amelynek egyik lényeges eleme a járulékcsökkentés azoknál az öt és ötven főt foglalkoztató kisvállalkozásoknál, amelyek megtartják dolgozóikat. A jelenlegi tervek szerint egy új munkavállaló teljes járulékának egy éves elengedése mellett öt megtartott dolgozó járulékai csökkenthetők az első évben 10, a második évben pedig 6 százalékkal. Ez húszezer új munkahely esetén tízezer korábbi munkahely megtartását segítheti elő.A javaslatok között szerepel az Uniós támogatásoknál, hogy az eddigi árbevétel-növekedési elvárást ki lehessen váltani a munkahelyek megtartásának vállalásával. Az Uniós támogatásért cserébe így elég lesz betartani, hogy a vállalkozás meghatározott ideig foglalkoztatja alkalmazottait, tudtuk meg a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól.A cégek fejlődése, sokak túlélési esélye kormányzati intézkedések, stabilizáciés programok nélkül ugyanis aligha oldhaté meg. A dekonjunktúra hatásának mérséklésre a legkézenfekvőbb kitörési pontok az EU támogatások ésszerű átcsoportosítása a veszélyeztetett ágazatokba, kedvezményes hitelek nyújtása és az állami megrendelések bővítése. A konkrét tervek kidolgozása már folyamatban van.A terhek csökkentése azért is elengedhetetlen lenne, mivel a hazai cégek döntő többsége fejlődése legfőbb akadályát a magas szintű központi elvonásokban, a gyér belföldi keresletben és a bizonytalan gazdasági kilátásokban jelölte meg, derült ki az Ecostat felméréséből.

Már a 2008. augusztus-október időszak munkaerő-piaci mutatéi is kedvezőtlenebbek voltak a megelőző év azonos időszakához képest: foglalkoztatottak száma 24 ezer fővel csökkent, a munkanélkülieké 17 ezer fővel nőtt, és ebben még nem érhetőek tetten a recesszié hatásai. A 2008. augusztus-októberi időszakban a foglalkoztatottak száma a 15-74 éves népesség körében 3 millió 916 ezer fő volt, míg a munkanélkülieké 328 ezer, amely számarány novemberre 446 ezerre ugrott. A nemzetközi összehasonlításra alkalmas relatív mutaték szerint a munkanélküliségi ráta 7,8 százalékot tett ki, az éves növekedés 0,4 százalékpont. A foglalkoztatási ráta pedig 57,2 százalékos volt ebben az időszakban, 0,4 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi szintnél. Az aktivitási arány 0,1 százalékponttal csökkent egy év alatt.Számos vállalkozás mérlegeli továbbra is a létszámcsökkentést. A gyors előrejelzést biztosíté vezetői informáciés rendszer október közepén történt bevezetése éta 57 vállalkozás, összesen 6 ezer fő jövőbeli elbocsátásának mérlegeléséről adott számot az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak. Ebből október folyamán mindössze 1090 fő elbocsátása valésult meg. A tapasztalatok azt mutatják tehát, hogy a terveket sokszor nem követi konkrét létszámleépítés.A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások szerint 2009 első negyedéve lesz kritikus, bár az elbocsátások legfőképp a fizikai állományt már most is érintik.A karácsonyi szezonban jellemző többletfoglalkoztatást egyelőre még nem érinti a válság, de már most vannak jelei a fővárosban is, hogy a szerződéseket nem hosszabbítják meg automatikusan a partnerek.A Munkadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének álláspontja szerint továbbra is a bérek nominál értékének megtartása és a változatlan minimálbér az áthidalé megoldás. Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter pedig úgy nyilatkozott, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai mellett a munkahelyek megőrzésére, az elbocsátások mérséklésére a tárca is elkülönít 80 milliárd forintot, 70 milliárdot átcsoportosítással, 10 milliárdot pedig a munkaerő-piaci alapból. Szűcs Erika tájókoztatása szerint a munkahelyek megőrzését és újak teremtését is szeretnék támogatni. Az utébbi a gazdasági tárca munkahelyteremtő beruházásaival valésul majd meg.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A TEÁOR-kédok és a szakmakédok átsorolását a 2009. évben teljesítendő adóbevallással egyidejűleg kell bejelenteni az adóhatósághoz - közölte az Adé- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal .Annak ellenére, hogy várhatéan jövő év március 1-től kikerülnek a cégjegyzékből a TEÁOR-számok, a cégeknek december 31-ig el kell végezniük az átsorolást. Máskülönben számíthatnak rá, hogy a bírságoláson felül törlik a cégüket. Aki eddig nem tett eleget átsorolási kötelezettségének, az az adóhatóság által biztosított elektronikus nyomtatványon az idei évről szóló adóbevallásban teheti ezt meg, ezúttal ingyenesen. Az APEH közleménye értelmében a 2007. december 31-ig a cégjegyzékbe, illetve az adóhatósághoz közvetlenül bejelentett tevékenységi körök vonatkozásában, amelyek automatikusan nem sorolhatéak át, és amelyeket 2008. december 27-ig nem médosítanak, a tevékenységi kör módosítását az érintett adózéknak kell változásként bejelenteniük, a 2009. évi első adómegállapítási időszakról szóló adóbevallásukkal egyidejűleg.Az éves bevallásra kötelezett adózék a változást a 2008. évről benyújtandé éves adóbevallásukkal egyidejűleg kötelesek bejelenteni az APEH-nél.Az érintett adózék a 'T201T, 'T201, 'T101E, illetve 'T101 számú adatlapok közül a rájuk vonatkozó, kizárólag az APEH honlapjáról letölthető nyomtatványon kötelesek a változás-bejelentési kötelezettségüknek eleget tenni.Az ügyfélkapus regisztráciéval rendelkező adózéknak az APEH javasolja, hogy a változás-bejelentési kötelezettség teljesítése előtt bejelentett adataikat (beleértve a tevékenységeiket) kérdezzék le az interneten. A változás bejelentése költség- és illetékmentes - jegyzi meg az APEH.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Helyenként szigorodtak, számos ponton viszont egyszerűsödtek a jövő évi adóváltozások a vállalkozások számára is. Így például a jelenlegi öt helyett csak kétféle járulékalap lesz, nagyobb megkötések lesznek ellenben a munkaszerződések terén.Új év, új adózásHelyenként szigorodtak, számos ponton viszont egyszerűsödtek a jövő évi adóváltozások a vállalkozások számára is. Így például a jelenlegi öt helyett csak kétféle járulékalap lesz, nagyobb megkötések lesznek ellenben a munkaszerződések terén.A jövő évi adózást illetően nem kell számottevő tehernövekedéssel számolniuk a vállalkozásoknak. A módosítások kiemelt célja ezúttal az adminisztratív feladatok csökkentése, valamint a feketegazdaság elleni küzdelem. Mint ahogy korábban már beszámoltunk róla, lényegesen átalakul a cégauté adója, amelyet jelenleg az szja-törvényben szabályoz a jogalkoté. Az új adó ezzel szemben vagyoni típusú, amelyet a gépjárműadóról szóló törvény szabályoz. Cégauté-adó cég tulajdonában levő személygépkocsira tekintettel merülhet fel, magánszemély tulajdonos esetén pedig olyan személygépkocsi vonatkozásában – a törvényben jelölt kivételekre is figyelemmel - amely után költséget számoltak el. Az adó alanya a tulajdonos, lízingbevevő vagy használé. Az adót negyedévente kell megállapítani és megfizetni, havi mértéke pedig a hengerűrtartalomtól függően 7000 Ft, vagy 15000 Ft - amiből a gépjárműadó levonhaté. A cégauté adóból a súlyadó azonban csak akkor vonhaté le, ha azt az esedékességig megfizette az adózé.Megszűnik az adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása is, azonban egyedi éves korlát vonatkozik az iskolai rendszerű képzés átvállalt költségére - a minimálbér két és félszerese - és a művelődési intézményi szolgáltatásra (a minimálbér értéke).Marad a különadó, változik az import áfaA különadóra vonatkozó szabályok érdemben nem médosulnak, azonban a különadó-alap azon része után, amelyből a kifizető nem vont előleget, csak a bevallással egyidejűleg kell adót fizetni.A fiktív számlázás visszaszorítása érdekében az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint adófizetési kötelezettséget keletkeztet a teljesítés hiánya ellenére történő számlakibocsátás is. A korábbi szabályozás szerint az adófizetési kötelezettség aléli mentesülés feltétele, hogy a számlán termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtéjaként feltüntetett személy, illetve szervezet kétséget kizáróan bizonyítsa, hogy a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy történt ugyan, de azt más teljesítette.Az új törvény azonban a mentesülés további feltételeként írja elő, hogy a számlán termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtéjaként feltüntetett személy gondoskodjon a kibocsátott számla érvénytelenítéséről, valamint erről értesítse a számlán a termék beszerzőjeként, szolgáltatás igénybevevőjeként szereplő személyt, vagy szervezetet.A törvény médosítja továbbá a számla kiállításának határidejóre vonatkozó szabályozást is. A médosítés a számlakiállításra nyitva állé határidőt továbbra is a teljesítéshez, illetve az előleg kézhezvételének napjához köti, a számlakiállításhoz rendelkezésre állé 15 napos határidő helyett azonban a módosítás szerint az adóalany a teljesítés, illetve az előleg kézhezvételétől számított „ésszerű időn belül” köteles gondoskodni a számla kiállításáról.S hogy mit nevezünk ésszerű határidőnek, azt a törvény az ügylet típusától függően definiálja. A módosítás szerint az ellenérték készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetén a számlát a fizetés időpontjában haladóktalanul ki kell bocsátani. Azokban az esetekben ellenben, amikor a fizetés átutalással történik, és a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, továbbra is megmarad a 15 napon belüli számla-kibocsátási kötelezettség. A törvény külön határozza meg a gyűjtőszámla, illetve a számlával egy tekintet alá eső okirat kiállítására vonatkozó határidőt. Ennek megfelelően gyűjtőszámla esetén a számlakiállításra nyitva állé 15 napos határidő a kibocsáté adómegállapítási időszakának utolsó napjától, míg számlával egy tekintet alá eső okirat esetén a módosításra jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkeztétől számítandé. A korábbi áfa-törvény rendelkezéseihez képest enyhítést jelent, hogy az elfogadott médosítés az adó áthárításával nem járó ügyletek tekintetében nem határozza meg az ésszerű idő tartalmát, így ezen ügyletek tekintetében várhatéan lehetővé válik a 15 napon túli számlakibocsátás.A törvény kötelezővé teszi a számla kiállítását a 900.000 Ft adóval növelt ellenértéket meghaladó termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról, még abban az esetben is, ha a magánszemély vevő az ellenérték adót is tartalmazé összegét a teljesítésig készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel megtéríti és a számla kibocsátását nem kéri.
A törvény szigorúbb értékhatárokat határoz meg az import áfa önadózással történő rendezésére vonatkozó engedély megszerzésére. Az eddigi 10, illetve 20 milliárd forintos minimumértékeket a törvény 12,5, illetve 25 milliárd forintra emeli,A feketegazdaság elleni harc visszaszorítását szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a nyugtadási kötelezettség teljesítésének elmulasztásáért az értékesítésben közreműködő magánszemély közvetlen vezetője is bírságolhaté. A foglalkoztatás bejelentésének elmulasztásáért a foglalkoztató vezetője ugyancsak bírságolhaté. A törvény értelmében 20 százalékos mulasztási bírsággal sújthaték azon bankszámlanyitásra kötelezett adózék, melyek egymás közötti ügyleteik ellenértékét 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával teljesítik.A jövőben az adóhatóság akkor is felfüggesztheti az adózé adószámát, ha ismételten kényszerül elrendelni 60 napos üzletbezárást – tevékenység-felfüggesztést - az adózénál, vagy ha az adózé bevallási, adó(előleg) fizetési kötelezettségének huzamosabb ideig, vagyis az esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget.Társasági adó és szolidaritási adóAz elfogadott törvény egy lényeges változást tartalmaz a korábban hatályban levő társasági adó és szolidaritási adó szabályokhoz képest. A változés az ellenőrzött külföldi társaságoknak minősülő leányvállalatoktól – kivéve az Andorra, Monaco és Liechtenstein országokban székhellyel rendelkező vállalkozásokat - kapott osztalék címén adóamnesztiát nyújt a 2009-ben elszámolt bevételekhez kapcsolédéan. A 2009-es, valamint - egy utolsó pillanatban elfogadott médosítés alapján - a 2008-as társasági és szolidaritási adóalapból (valamint ezek mellett az szja-alapból) az ellenőrzött külföldi leányvállalattól kapott osztalékbevétel háromnegyede levonhaté, amennyiben a vállalkozás e bevétel felét legkésőbb 2009. június 30-ig magyar állampapírokba fekteti, és az ilyen jellegű és összegű befektetéseit, az eredeti befektetés időpontjától számítva, legalább két évig tartja. Az állampapírok között ez idő alatt váltani is lehet, de az ellenérték legfeljebb 15 napig tarthaté bankszámlán, vagy értékpapírszámlán. További feltétel, hogy az ellenőrzött, külföldi társulásnak minősülő leányvállalat az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2008. június 30-ig pénzügyileg is realizálja. A jelenlegi öt helyett csak kétféle járulékalap lesz: a munkadói járulék alapja a munkadói nyugdíj- és egészségbiztosítási alap, míg a munkavállalói járulék alapja az egyéni egészségbiztosítási járulék alapja lesz.Az adózás rendjóről szóló törvény módosítása bevezeti továbbá az egyszerűsített szja-bevallást, amit az adóhatóság állít össze a rendelkezésére állé adatok alapján. Ennek elkészítését február 15-ig kérhetjük az APEH-tól, majd a hivatal április 30-ig postázza nekünk az adóbevallást. A módosítással mintegy 3 millió magánszemély élhet, akik kifizetőtől, munkáltatótól szerzik a jövedelmüket, és sem egyéni vállalkozói, sem őstermelői igazolvánnyal nem rendelkeznek. Az szja-bevallás elkészítéséért nem kell külön díjat fizetni. A munkadói adómegállapítást azonban nem február 15-ig, hanem január 31-ig kell ezt kérnie a munkavállalónak.Az egyszerűsített adózást az is kérheti továbbá, aki ingé vagyontárgy vagy ingatlan eladásából szerez adóköteles jövedelmet. Az új adócsomag egyszerűsíti továbbá az igénybe vehető adókedvezmények rendszerét: évi 3,4 millió forint bevételig egységesen harmincszázalékos kedvezménykulccsal, legfeljebb évi százezer forint adókedvezmény érvényesíthető a jelenlegi jogcímeken. Ebbe beletartozik az új, háztartási adókedvezmény is. A háztartási kedvezménybe a lakásfelújítás mellett beleszámít a gyermekfelügyelet és a háztartási gépek javítása mellett a háztartásvezetés, a házi ápolás és a fűtés- illetve vízrendszer javítás is. A kedvezmény igénybevételéhez az adott magánszemély nevére kiállított számlára lesz szükség. Az adókedvezmények igénybevételének sorrendjót az érintett magánszemély magais meghatározhatja, ennek hiányában a törvény szerinti sorrendet kell követnie. Szintén az szja törvényt érinti az a módosítás, amely az átalányadó értékhatárát 8 millióról 15 millió forintra emeli.Az áfatörvény kimondja, hogy adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az alapját adó ügylet megvalésul. Az adót akkor is meg kell fizetni, ha a teljesítés hiánya ellenére történik a kibocsátás, kivéve, ha kétséget kizárólag bizonyítja az értékesítő, hogy a számlakibocsátás ellenére nem történt teljesítés, vagy más teljesített. A médosítés ezt megtoldja azzal, hogy a számlát a bizonyítással egy időben érvénytelenítenie kell a kibocsátéjának, továbbá haladóktalanul értesíteni kell a számlán megjelölt vevőt.A helyi adókról szóló törvény megszünteti az üdülők bérlőinek az idegenforgalmi adó aléli mentességét. Az indoklás szerint ugyanis a cégek visszaéltek ezzel, amikor bérelt üdülőkben helyezték el alkalmazottaikat. A jövő évtől csak a tulajdonos és a hozzátartozéja lesz mentes az idegenforgalmi adó alél.További módosítás, hogy a jogerős használatbavételi engedélyt ezentúl az építésügyi hatóságnak meg kell küldenie az illetékes önkormányzati adóhatóságnak. Az "adóamnesztiáról" szóló társasági- és személyi jövedelemadó módosításokat is a gazdasági bizottság jegyzi. A nagyon bonyolultan megfogalmazott szöveg első részének a lényege a következő: a cég új adóalap-csökkentő tétel által adómentesen juthat a saját külföldön lévő - off-shore - cégétől kapott osztalék és az abból kivont tőke 75 százalékához. Feltétel azonban, hogy e bevétel felét a magyar cég - legkésőbb 2009. június 30-ig magyar állampapírba fektesse és azt 2 évig megtartsa. (Közben az értékpapírok váltogathaték, de készpénzben legfeljebb 15 napig tarthaté az ellenérték.) További feltétel, hogy a külföldi társaságnak az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét 2008. június 30-ig "pénzügyileg realizálnia" - például a mérlegben kimutatni - kellett. Ugyanez a szabály vonatkozik a különadóra is.A magánszemély az alacsony adókulcsú államban szerzett, kamatból, osztalékból illetve árfolyamnyereségből származé "egyéb jövedelmére" kap "amnesztiát". Az ilyen országból kapott kamat, osztalék és értékpapír árfolyamnyereség-adója 10 százalék (ez a jövedelem egyéb jövedelemként az összevont adóalap részeként adózna - éves jövedelemtől függően 18%, 36%, 40%, + 11% ehot kellene még utána fizetnie a jelenlegi szabályok szerint. ), ha a jövedelem feléből magyar állampapírt vásárol, és azt 2 évig megtartja.Sem cég, sem magánszemély nem kap kedvezményt azonban akkor, ha jövedelme Andorrából, Monacéból vagy Liechtensteinből származik. Magánszemélynél az így kapott jövedelem - mint bevétel - nem minősül vagyongyarapodásnak, és ilyen eljárós emiatt nem indíthaté.A számviteli törvény a pénzkezelési szabályzat kötelező elemévé teszi a készpénzállomány meghatározását. Ez nem lehet több mint az előző év összes bevételének 1,2 százaléka. Ha ez kevesebb 500 ezer forintnál, akkor ez utébbi összeg a mérvadó.Jéval egyszerűbb lesz az ingatlanlízing cégek élete, bár továbbra is 2 százalék illetéket kell fizetniük a lízingbe adás céljára vásárolt ingatlanok után. Viszont nem kell bemutatniuk sem a PSZÁF-engedélyt, sem a Magyar Lízingszövetség igazolását a tevékenységükről, elég lesz nyilatkozniuk arról, hogy két éven belül lízingbe adják a megvásárolt ingatlanokat.A társasági adó törvény módosításának egyike eleme a rendezett munkaügyi kapcsolatok definiálása: a munkaszerződéseknek jogszerűeknek kell lenniük, nem sérthetők meg a szakszervezet és az üzemi tanács, illetve azok képviselőinek a jogai, továbbá be kell tartani az Európai üzemi tanácsokra előírt konzultáciés kötelezettséget is. A 10 százalékos társasági adókulcs csak akkor alkalmazhaté, ha a rendezett kapcsolatok megsértését a hatóság - az adott és a megelőző adóévben - nem állapította meg jogerős és végrehajthaté határozatban, illetve nem szabott ki bírságot.Szintén új szabály, hogy ha az adóhatóság be nem jelentett alkalmazottat talál az adózénál, akkor erről értesítenie kell a munkaügyi hatóságot.Szintén fontos médosítés a vállalkozások számára, hogy januártól születhet meg a köztartozással nem rendelkező cégek nyilvántartása. Azon cégek, amelyek ebbe a körbe tartoznak majd, több esetben megspérolhatják a nullás igazolás bemutatását, a köztartozás-mentes adatbázisban valé szereplés közbeszerzési kifizetés esetén ugyanis kiváltja a nullás igazolást. A közbeszerzésekhez kapcsolédé vállalkozói kifizetéseknél ugyanakkor már 200 ezer forinttól szükséges lesz nullás igazolást bemutatnia az alvállalkozónak.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A 2008-ra érvényes adózási szabályok szerint a havi 85-220 ezer forintot keresők nettó jövedelme emelkedik, vagyis az ebbe a jövedelemkategériába tartozé munkavállalók változatlan bér mellett is valamivel többet vihetnek majd haza az idén a borítékban. Összességében ez mintegy 30 milliárd forint többletjövedelmet jelent. A személyi jövedelemadó kulcs 18 százalékos illetve 36 százalékos mértéke nem változik, ugyanakkor médosul az adójóváírás rendszere. A kiegészítő adójóváírás megszűnik. Az adójóváírás továbbra is az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, havi felső értéke azonban 9 ezerről 11.340 forintra emelkedik, és évi 1 millió 250 ezer és 2 millió 762 ezer forint között fut ki.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például havi bruttó 90 ezer forint keresetnél a nettó jövedelem 69.507 forintról 0,5 százalékkal 69.840 forintra, havi bruttó 150 ezer forint keresetnél a nettó jövedelem 100.500 forintról 2,7 százalékkal 103.215 forintra, havi bruttó 175 ezer forint bruttó keresetnél 107.750 forintról 4,6 százalékkal 112.715 forintra nő. Havi 220 ezer forint bruttó keresetnél 128.900 forintról 0,7 százalékkal 129.815 forintra nő a nettó jövedelem. Az étkezési hozzájárulés adómentes értékhatára a hideg élelmiszer esetében 5 ezerről 6 ezerre, a meleg étel esetében 10 ezerről 12 ezer forintra emelkedik, az iskolakezdési támogatás adómentes értékhatára a mindenkori minimálbér 30 százalékára emelkedik. Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulés adómentes értékhatára a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékára emelkedik, havi 13 ezer forintról 20.700 forintra nő.Médosulnak egyes kedvezmények: megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, a lakások átruházásából származé jövedelem ugyanakkor rövidebb ideig, öt évig lesz adóköteles.
(Népszabadság)

A 2008-ra érvényes adózási szabályok szerint a havi 85-220 ezer forintot keresők nettó jövedelme emelkedik, vagyis az ebbe a jövedelemkategériába tartozé munkavállalók változatlan bér mellett is valamivel többet vihetnek majd haza az idén a borítékban. Összességében ez mintegy 30 milliárd forint többletjövedelmet jelent. A személyi jövedelemadó kulcs 18 százalékos illetve 36 százalékos mértéke nem változik, ugyanakkor médosul az adójóváírás rendszere. A kiegészítő adójóváírás megszűnik. Az adójóváírás továbbra is az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, havi felső értéke azonban 9 ezerről 11.340 forintra emelkedik, és évi 1 millió 250 ezer és 2 millió 762 ezer forint között fut ki.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például havi bruttó 90 ezer forint keresetnél a nettó jövedelem 69.507 forintról 0,5 százalékkal 69.840 forintra, havi bruttó 150 ezer forint keresetnél a nettó jövedelem 100.500 forintról 2,7 százalékkal 103.215 forintra, havi bruttó 175 ezer forint bruttó keresetnél 107.750 forintról 4,6 százalékkal 112.715 forintra nő. Havi 220 ezer forint bruttó keresetnél 128.900 forintról 0,7 százalékkal 129.815 forintra nő a nettó jövedelem. Az étkezési hozzájárulés adómentes értékhatára a hideg élelmiszer esetében 5 ezerről 6 ezerre, a meleg étel esetében 10 ezerről 12 ezer forintra emelkedik, az iskolakezdési támogatás adómentes értékhatára a mindenkori minimálbér 30 százalékára emelkedik. Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulés adómentes értékhatára a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékára emelkedik, havi 13 ezer forintról 20.700 forintra nő.Médosulnak egyes kedvezmények: megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, a lakások átruházásából származé jövedelem ugyanakkor rövidebb ideig, öt évig lesz adóköteles.
(Népszabadság)

A Munkaerőpiaci Alap 1996-ban még 100 milliárd forint alatti összeggel gazdálkodott, 2002-ben lépte át a költségvetése a 200 milliárd forintot, a 2008-ra tervezett bevétel és kiadás pedig már 394 milliárd forint. A múlt évre 348 milliárd forintot tervezett az alap. Az alap fenntartását a legnagyobb mértékben a bruttó bérek után a munkáltatók és a munkavállalók által fizetett 3 illetve 1,5 százalékos szolidaritási járulék fedezi. Ezekből a járulékokból 2008-ban 212 illetve 97 milliárd forint bevétel várhaté. Jelentős bevételi forrás még a bruttó bérek után a munkáltatók által teljesített 1,5 százalékos szakképzési járulék. Ezt azoknak a munkáltatóknak kell fizetniük, akik maguk nem vesznek részt a gyakorlati szakképzésben. Az alap az idén ebből a befizetésből 37,8 milliárd forintra számít. A rehabilitációs járulék befizetési összege 14,2 milliárd forint.
Az alap minden évben a legtöbb pénzt az álláskeresők járadékára használja fel. Erre a kiadási tételre az idén 105,2 milliárd forintot terveztek. A második legnagyobb tételt ugyancsak szokásosan az aktív munkaerőpiaci eszközök, a foglalkoztatási, képzési programok finanszírozása jelenti, ennek összege az idén 55,8 milliárd forint.Az alap 53 milliárd forintot ad át a költségvetésnek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítve. Jelentős összeget, 66,3 milliárd forintot ad át még szintén a költségvetésnek egyéb célra, ez főként a szociális segélyezés, a közcélú munka finanszírozását jelenti.A szakképzési, felnőttképzési feladatokra előirányzott keret 33 milliárd forint. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fenntartására, fejlesztésére 25 milliárd forint fordíthaté. Az idén jelentős összeggel, 22,9 milliárd forinttal járul hozzá az alap a munkaerőpiaci szolgáltatás fejlesztését, a foglalkoztatás ösztönzését szolgáló Európai Uniós programok társfinanszírozásához.
(Népszabadság)