Munkaügyi Tudástár

Több mint 120 embert elbocsát a forgácslapgyártással foglalkozó szombathelyi székhelyű Falco Zrt. A cég tulajdonosa, a nemzetközi Kronospan cégcsoport ausztriai központja pénteken jelentette be: valamennyi telephelyén költségtakarékossági lépéseket tesz.

"A magyarországi Falco üzemben, Szombathelyen a faforgácslap gyártása átmenetileg leállításra kerül, csakúgy, mint Szlovákia keleti felén találhaté presovi üzemben is. A Romániában, Sebesen működő gyár is ideiglenesen kapacitást von ki a piacról azáltal, hogy forgácslap és MDF-lap gyártésorait váltakozva működteti" - írták a közleményben.

Szombathelyen és Presovban, a piaci helyzet miatt a cégek kénytelenek összesen 250 dolgozótól megválni. A tervezett létszámcsökkentés eredetileg 180 embert érintett volna a szombathelyi gyárban. Az érintett dolgozók néhány napja tudták meg, hogy személy szerint kiket bocsátanak el. A felmondéleveleket az érintett dolgozók egy hónap múlva kapják kézhez.

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Nem omlott össze az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) informáciés rendszere. Az ÁFSZ a Magyar Nemzet értesülésére reagált, miszerint szinte használhatatlanságig lelassult, néhol rövid ideig pedig össze is omlott az Állami Foglalkoztatási Szolgálat január elsejótől üzembe állított új integrált informatikai rendszere.

A számítógépes rendszer hibája miatt a munkaügyi központokban a szokásosnál is lassabban, többérás várakozással, alkalmanként pedig egyáltalán nem folyik ügyintézés - írta a lap. Emiatt például sok esetben csak késve, néha pedig egyáltalán nem tudják kifizetni a munkanélküli és az álláskeresési járulékokat. Akadozik a különböző pályázatok, így a munkahelymegtartó támogatások elbírálása is, sok esetben pedig nem tudják az új munkanélkülieket regisztrálni.

A Magyar Nemzet cikke rámutatott, hogy február elejón a kormányzati informatikai rendszer, az Ügyfélkapu omlott össze, januárban pedig a pénztári jogviszony-ellenőrzési rendszer adatbázisában keletkezett hiba.

A szolgálat cáfolta a lapértesülést, mondván: a Magyar Nemzet nem tőlük kapta ezt az informáciét. Minden modul működik, azonban vannak problémák, melyek egy része kétségtelenül programhiba, másik részük adat- vagy kezelési hiba. A januári munkanélküli járulékok kifizetésénél néhány napos csúszás előfordult, de ezt nem okozhatja a rendszer hibája, mivel a szervezetben az ilyen esetekre külön szabályozás van érvényben.

A meglévő hibákat folyamatosan, a lehető legrövidebb időn belül kijavítják.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Hirdetés

A havonta csúsztatott negyedéves foglalkoztatási adatok 2001-ben kezdődött publikálása éta soha nem látott szintre emelkedett a munkanélküliségi ráta, értéke 8,4 százalékra nőtt november-januárban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Az 1998 és 2001 közötti negyedéves adatok közül is csupán az 1998 első negyedévében regisztrált 8,7 százalék haladta meg a mostani értéket. A munkanélküliségi ráta 2008 október-decemberben 8 százalékos, 2008 harmadik negyedévében 7,7 százalékos volt. A munkanélküliek száma 351 ezer fő volt, 8.200 fővel több, mint egy évvel korábban.

A vizsgált időszakban a 15-74 éves népesség 54,4 százaléka, a munkavállalási korúaknak pedig 63,9 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A munkanélküliek 18,3 százaléka a 15-24 éves korosztályból került ki, ami 0,7 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. E korcsoportban a munkanélküliségi ráta 21,5 százalék volt, 0,8 százalékponttal magasabb az egy évvel ezelőttinél. A munkanélküliek 46,6 százaléka egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,1 hónap volt. A nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,1 százaléknak felelt meg, ami 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta ebben a korcsoportban is 8,4 százalékos volt. Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő decemberben az EU-15 országok esetében 7,8 százalékos, az EU-27-nél 7,6 százalékos, Magyarországon pedig 8,7 százalékos volt.

(KSH)

Hirdetés

A havonta csúsztatott negyedéves foglalkoztatási adatok 2001-ben kezdődött publikálása éta soha nem látott szintre emelkedett a munkanélküliségi ráta, értéke 8,4 százalékra nőtt november-januárban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Az 1998 és 2001 közötti negyedéves adatok közül is csupán az 1998 első negyedévében regisztrált 8,7 százalék haladta meg a mostani értéket. A munkanélküliségi ráta 2008 október-decemberben 8 százalékos, 2008 harmadik negyedévében 7,7 százalékos volt. A munkanélküliek száma 351 ezer fő volt, 8.200 fővel több, mint egy évvel korábban.

A vizsgált időszakban a 15-74 éves népesség 54,4 százaléka, a munkavállalási korúaknak pedig 63,9 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A munkanélküliek 18,3 százaléka a 15-24 éves korosztályból került ki, ami 0,7 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. E korcsoportban a munkanélküliségi ráta 21,5 százalék volt, 0,8 százalékponttal magasabb az egy évvel ezelőttinél. A munkanélküliek 46,6 százaléka egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,1 hónap volt. A nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,1 százaléknak felelt meg, ami 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta ebben a korcsoportban is 8,4 százalékos volt. Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő decemberben az EU-15 országok esetében 7,8 százalékos, az EU-27-nél 7,6 százalékos, Magyarországon pedig 8,7 százalékos volt.
(KSH)

Hirdetés

Ötvenezer munkahely megtartását teszi lehetővé a szerdai kormányülésen elfogadott 30 milliárd forintos, Európai Uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrzési támogatás - jelentette be a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára. Székely Judit elmondta: a kormány "4+1 napos" támogatása minden ötödik munkanap bérköltségét átvállalja a munkáltatótól, a pályázé cégek munkavállalóinak legfeljebb 50 százalékáig, összesen maximum 25 ezer alkalmazottig. Ennek feltételeként az érintett cégek vállalják, hogy két éven át nem hajtanak végre létszámleépítést, illetve a bértámogatásban lévő dolgozókat hetente egyszer továbbképzésekben részesítik.

A program közvetlenül összesen 25 ezer alkalmazott képzését és munkahelyének megőrzését segíti, közvetetten pedig mintegy ötvenezer munkahely megtartásához járul hozzá.

A munkahely-megőrzési pályázatból 20 milliárd forint a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, míg 10 milliárd forint a nagyvállalatoknak áll rendelkezésre.

A kabinet erre a célra összesen mintegy 17 milliárd forintos állami keretet különített el az idén, amelynek első, 6 milliárd forintos pályázata már ki is merült.

A kormány második, 10 milliárd forintos állásmegtartó támogatása még szinte teljes mértékben rendelkezésre áll a pályázék előtt, akik április végéig jelentkezhetnek a felhasználásra. A kormányzati támogatások folyamatosságát biztosíté "4+1 napos támogatás" pályázatai várhatéan ekkora, vagyis április végére kerülnek kiírásra, ahol cserébe kétéves foglalkoztatási szintet kell vállalni.

4+1 napos támogatás

100.000.- Ft/hé bruttó bér esetében (20 munkanappal számolva)

Munkáltaté költsége 135.450.- Ft/hé
1 napi munkáltatói költség: 6.773.- Ft/nap
Minden ötödik napra szóló támogatás havonta: 27.090.-Ft/hé

Ha egy évre biztosítják a támogatás akkor a munkáltató 325.080.- Ft támogatáshoz juthat utólagos finanszírozással, amiért cserébe az egy fő továbbfoglalkoztatására a munkadó 1.625.400.- Ft további költségeket vállal.

A támogatás intenzitása: 20%-on realizálhaté maximum.

Másképp:

Egy évig a munkadót terhelő költségek (35.450.- Ft minusz 27.090.- Ft = 8.360.-Ft) 23%át kell fizetni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Legalább 105 ezren veszítik el az állásukat idén Magyarországon az Ecostat gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint - írja a Népszava. Ha az egyelőre 2,4 százalékosra előre jelzett gazdasági visszaesés magasabb lesz, a foglalkoztatásban is rosszabb adatok várhaték - mondta Adamecz Anna, az intézet osztályvezetője.

A kutatóintézet szerint például a jármű- és gépiparban 12-12 ezren lesznek a recesszié áldozatai, az építőiparban, az ingatlanüzletben és a gazdasági szolgáltatásokban pedig 10-10 ezren veszíthetik el az állásukat. A kiskereskedelemben nyolcezren, a nagykereskedelemben ötezren, a mezőgazdaságban, a vendéglátéiparban és a szállítás területén hat-hatezren nézhetnek majd új munka után - derül ki az Ecostat adataiból.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Pályázatot hirdetett a munkaügyi tárca, támogatva az Út a munkához program keretében a közcélú foglalkoztatás szervezéséhez szükséges megfelelő képzettségű szakemberek biztosítását. A vissza nem térítendő bérköltség-támogatás a foglalkoztatott személy munkabéréhez és az azt terhelő, ténylegesen kifizetendő járulékokhoz 100 százalékos mértékben, legfeljebb 12 hónap időtartamra vehető igénybe. Pályázni április 15-ig lehet a települési önkormányzatoknak, önkormányzati társulásoknak és az általuk közfeladat ellátásával megbízott szervezeteknek
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A megnövekedett forgalom, megnövekedett feladatkör illetve az új informatikai rendszer egyszerre történő bevezetésével szinte használhatatlanságig lelassult, néhol rövid ideig pedig össze is omlott az Állami Foglalkoztatási Szolgálat január közepétől üzembe állított új integrált informatikai rendszere.

A számítógépes rendszer hibája miatt a munkaügyi központokban a szokásosnál is lassabban, többérás várakozással, alkalmanként pedig egyáltalán nem folyik ügyintézés - olvashaté a napilapban.

Emiatt például sok esetben csak késve, néha pedig egyáltalán nem tudják utalásra tenni a munkanélküli és az álláskeresési járulékokat.

Akadozik a különböző pályázatok, így a munkahelymegtartó támogatások elbírálása is, sok esetben pedig nem tudják az új munkanélkülieket regisztrálni jelentkezése során.

Február elejón a kormányzati informatikai rendszer, az Ügyfélkapu omlott össze, januárban pedig a pénztári jogviszony-ellenőrzési rendszer adatbázisában keletkezett hiba.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Mintegy harmincezer ember veszítette el munkahelyét a válság kezdete, tavaly október éta Magyarországon - írta a Világgazdaság. A csütörtöki lapinformáciék további tömeges elbocsátásokról szélnak.

Az elbocsátottak egyharmada az elektronikai iparban, másik mintegy egyharmada az autéiparhoz kötődő vállalatoknál dolgozott. Jelentős munkaerő-veszteséget szenvedett el a pénzügyi szektor és az építőipar is - olvashaté a napilapban.

A Világgazdaság informáciéi szerint elbocsátások várhaték a szolnoki Eagle Ottawánál, a gépkocsi-kiegészítőket gyárté cég 150 embert küld el.

A Roto Elzett vasalatgyár szintén drasztikus lépésre készül, az informáciék szerint bezárja lövői gyárát. Ezzel több mint 500 dolgozó veszítheti el a munkáját - tette hozzá a napilap.

A Napi Gazdaság csütörtöki számában arról írt, hogy március végén bezárják a Bakony Művekhez tartozé Bakony Préstechnika Kft-t. A világ nagy autégyárainak fém alkatrészeket szállíté cégtől 250 dolgozót küldenek el.
(Világgazdaság)

Hirdetés

A Mertschenk-Zala Bútor Termelő Kft. zalaegerszegi gyárából csütörtökön 19 dolgozó jelentkezett a Munkaügyi Központ helyi kirendeltségén.

Mindannyian felmondtak a munkahelyükön, mert hónapok éta nem kaptak fizetést, illetve a bérüknek csak egy részét utalták át nekik. A dolgozók szerint körülbelül nyolcvanan jöttek el a bútorgyárból. A többiek még bíznak benne, hogy a cégnél hamarosan rendeződik a helyzet, kifizetik az elmaradt béreket, és megmaradnak a munkahelyek.

A bútorgyárban szerdán határozták el többen is, hogy a tarthatatlan munkafeltételek mellett nem kívánnak és nem is tudnak tovább dolgozni, inkább rendkívüli felmondással megszüntetik a munkaviszonyukat. A 100 embert foglalkoztató üzemben állítólag már fűtés sincs régéta.

A cég tavaly októberben csak a munkabér felét fizette ki, decemberben sem utalta a teljes összeget, az idén januári bérből pedig még egyetlen forintot sem láttak a dolgozók. Legalábbis erre hivatkoznak azok, akik beadták a rendkívüli felmondásukat.

A Független Hírügynökség informáciéi szerint a felmondások után a cég vezetői egyesével, telefonon győzködték az embereket, hogy maradjanak. Valészínűleg emiatt csütörtökre többen meggondolták magukat, és visszamentek dolgozni.

A Munkaügyi Központban eddig tizenkilencen kérték segélyezésük elindítását. A cég vezérigazgatója csütörtökön nem fogadta az újságírékat. A gyárnál várakozéknak a portással azt üzente, hogy nem ér rá.

(Világgazdaság)

Hirdetés