Munkaügyi Tudástár

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) az Állami Foglalkoztatási Szolgálat segítségével a válság kezdete éta folyamatosan gyűjti a leépítési szándékra vonatkozó bejelentéseket és ezek figyelembe vételével előkészítette és meghirdette az egymásra épülő első munkahelymegőrző és munkahelyteremtő programjait.A cél kettős: megelőzni a leépítéseket, ha ez elkerülhetetlenné válik, akkor az érintett munkavállalók újbóli munkába helyezését támogatjuk.1./ A regionális munkaügyi központok kezelésében lévő, "A munkahelyek megőrzéséért" elnevezésű program
A program forrása a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált keretében válságkezelésre elkülönített 10 milliárd Ft, amelynek terhére 2009. december 31-ig lehet kötelezettséget vállalni. A program megvalésítéi a regionális munkaügyi központok. Pályázni a tegnapi naptól, február 3-tól lehet.
A programban történő részvételt a regionális munkaügyi központ kezdeményezi úgy, hogy az átmeneti gazdasági visszaesés következtében létszám-leépítési szándékról tájókoztatást nyújté, illetve a csoportos létszám-leépítési szándékot bejelentő munkadóval felveszi a kapcsolatot és tájókoztatást nyújt a programba kerülés lehetőségéről. Együttműködési szándék - azaz a munkáltató munkahely megtartási hajlandésága - esetén a munkaügyi központ a munkadóval közösen munkaerő-piaci programot dolgoz ki.

Támogathaté tevékenységek:
- Munkahelymegőrző bértámogatás
- Részmunkaidős foglalkoztatás képzés lehetséges igénybevételével
- Leépített munkavállalók újra elhelyezése bértámogatással
- Elbocsátással fenyegetett munkavállalók elhelyezését szolgáló munkaerő-piaci szolgáltatások

2./ Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) kezelésében lévő mindhárom munkahelymegőrző támogatási program elindult. - A foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál,
- A gazdasági visszaesés következtében elbocsátással fenyegetett munkavállalók munkába helyezését közvetlenül elősegítő munkaerőpiaci-szolgáltatások támogatása, illetve
- A gazdasági visszaesés következtében állásukat vesztők újra elhelyezkedésének támogatása más munkáltatónál
elnevezésű programokra folyamatosan lehet benyújtani a pályázatokat november 5-ig.
A programok keretében nyújtott támogatásokra 5,95 milliárd Ft áll rendelkezésre. Az első pályázék kérelmét február 9-én bírálja el az OFA Kuratériuma.

3./ Központi munkahelymegőrző támogatási program
E program keretében a jelentősebb létszámot foglalkoztató munkáltatók csoportos létszámleépítése előzhető meg, biztosítva a munkavállalók hosszabb távú továbbfoglalkoztatását, a foglalkoztatási szerkezet átalakulását, illetve az esetlegesen leépítéssel fenyegetett munkavállalók munkahelye fennmaradásának koordinált segítését. A programra fordíthaté 700 millió Ft január 26. éta rendelkezésre áll, felhasználásával mintegy 1700-2000 munkahely őrizhető meg.

A program révén azok a regionális munkaügyi központok kaphatnak központi forrás-kiegészítést, amelyek illetékességi területén 2009. év folyamán olyan csoportos létszámleépítést terveznek végrehajtani, melyek az adott térség vonatkozásában jelentősnek tekinthetők, a térség munkaerőpiacát rendkívül hátrányosan érinthetik, ugyanakkor a munkahelymegőrző támogatással az elbocsátások elkerülhetővé válnak, azaz munkahelymegőrzést célzé támogatások megítólését indokoltnak tartják.

4./ Részmunkaidős foglalkoztatás képzés lehetséges igénybevételével
A kormány a jövő héten dönt a már elindított OFA-program tapasztalatai alapján indítandé programról, melynek forráskerete 20 milliárd Ft. A program a piacszűkülés következtében átmeneti teljesítménycsökkenésre kényszerülő vállalkozások számára teszi lehetővé teszi a munkaerő megtartását, a munkavállaló számára lehetőséget kínál új szakképesítés megszerzésére, illetve a kulcskompetenciák (nyelv, informatika) fejlesztésére.
A támogatás két részből áll:
- az érintett munkavállaló munkavégzéssel nem töltött, kieső munkaidejórejutó ténylegesen kifizetett bérköltség 80%-a,
- a képzés költségének 80%-a.

5./ Járulékkedvezmények a Munkaerőpiaci Alapból
A kis- és középvállalkozások foglalkoztatás-bővítése esetén 1 év járulékmentesség érvényesíthető. A támogatás általánosan alkalmazhaté a létszámleépítéssel érintett munkavállalók esetében is. (A pályakezdők START kártyájának finanszírozása is).
A hátrányos helyzetű térségekben élő személyek foglalkoztatását kiemelten lehet ösztönözni a létszámot növelő munkáltatók esetében. A kiegészítő járulékkedvezmény alapján 2010-től kötelezettséget lehet vállalni abban az esetben, ha a munkáltató legalább 3 évre START Extra kártyás munkavállalót alkalmaz. Rendelkezésre állé forrás 5 milliárd Ft.

6./ TÁMOP-projektek
Európai Uniós forrásból 31,5 milliárd Ft áll rendelkezésre, amely a TÁMOP 1.1 (hátrányos helyzetűeket és rehabilitációs járadékosokat támogaté) és TÁMOP 1.2.1 (START-Plusz és START-Extra) programok előfinanszírozására szolgál.

7./ A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált kerete
2009. évi támogatásokra 5 milliárd Ft áll rendelkezésre a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretéből.

8./ A munkahelymegőrzés mellett a munkahelyteremtés támogatása is fontos szerepet tölt be a foglalkoztatási szint megőrzésének, növelésének állami eszközökkel történő támogatásában. A Munkaerőpiaci Alap Irányíté Testülete döntött a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2009. évi munkahelyteremtő csomagjának indításáról. A vállalkozások 2009. február 2-ától 2,25 milliárd Ft keretösszeg erejóig pályázhatnak foglalkoztatás bővítés esetén támogatásra.

9./ Aktív munkaerő-piaci programok
A kormány további 37 milliárd forintot különít el aktív munkaerő-piaci programokra, melyek pontos felhasználásáról a válságkezelő intézkedések tapasztalatai alapján később döntenek.

(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Átvállalná a kormány az ötödik munkanap bérét a válságba jutott cégeknél, de a legszerényebb számítások esetében is legfeljebb 6 munkahelyből egyet finanszíroz ez a konstrukcié.A kormány átvállalná az ötödik nap munkabérét azoknál a cégeknél, ahol egyébként hetente csak négy napot dolgoznának. A miniszterelnök a Kormányzati Válságmegelőző és Válságkezelő Központ (KVVK) megalakulása után bejelentette: erre Uniós forrásokból 20 milliárd forintot különítenek el, és a javaslatot a jövő héten már tárgyalja a kabinet. A kormányfő tájókoztatása szerint a tervezett konstrukciéban az ötödik napon munka helyett képzés zajlana a cégeknél.Gyurcsány Ferenc kitért arra: áttekintették az októberi gazdasági csúcson bejelentett intézkedések megvalésítását, amelynek szerinte kedvező a mérlege. Hozzátette: az ott megígért intézkedések közül csak egyet korrigálnak. A gazdasági csúcson elhangzott, hogy ha valamely cég egy új embert alkalmaz, akkor legalább másik öt dolgozónál csökkenne a társadalombiztosítási teher. A miniszterelnök úgy látja, a tervezett általános járulékcsökkentés kiváltja ezt az ígéretet.

Munkabér (bruttó)	Munkadó költsége	1 napi költség	Támogatás összege havi szinten	Tényleges támogatás %-ban
100 000 Ft	135 450 Ft	4 515 Ft	18 060 Ft	18

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A tatabányai Sanmina-SCI januárban összesen 550 dolgozó elbocsátásának tervét közölte a munkaügyi központtal. A Sanmina-SCI személyzeti vezetője, Rankasz Dezső az értesülést nem kommentálhatta, mivel a vállalat amerikai központjából nem kapott rá felhatalmazást. Ugyanakkor nem cáfolta, hogy a cég november elejón 400 fős elbocsátást jelentett be, amelyből akkor azonban csak mintegy 160 embert küldtek el.Az egyesült államokbeli központú Sanmina-SCI az elektronikai összeszerelési iparág vezető cége. Magyarországi leányvállalatának Miskolcon, Székesfehérváron és Tatabányán van telephelye, ahol több ezer embert foglalkoztat. A Sanmina-SCI Magyarország Kft. 2006-ban 382 milliárd forint forgalmat bonyolított, ezzel a 13. legnagyobb árbevételű vállalat volt az országban.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A társaság a tervet kedden közölte a dolgozókkal, az önkormányzattal és a munkaügyi központtal. A térség meghatározó munkáltatója, a vegyipar fellegváraként ismert cég a gazdasági válság okozta nehézségek miatt döntött így.A társaság az MTI-hez eljuttatott közleményében rámutatott: fő vásárléi, az építőipari, az auté- és bútorgyárté cégek a kereslet jelentékeny visszaesésétől szenvednek. Ez a helyzet kereslet- és árcsökkenést eredményezett a vállalat fő termékcsoportjainál, ráadásul a felhalmozott készletek kiürítésének hatása tovább csökkentette a rendelési állományt - indokolta az elbocsátást a vállalat.A válság a folyamatban lévő beruházásokat is befolyásolja, amelyek a tervezett időpontoknál jóval később fejeződhetnek be, és kezdhetnek termelni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

1. A szabályozés alapja (jogszabályi háttér) 2009. február 1-jótől az adózás rendjóről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 172. §-ának (20) bekezdése szerint ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózék között megkötött ügyletek vonatkozásában az ügyleti ellenérték megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történik, a kifizetés teljesítőjóre az adóhatóság ügyletenként, a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés értékének 20%-ával megegyező összegű mulasztási bírságot szab ki. Az egy ügylethez tartozé kifizetéseket e szabály alkalmazásakor össze kell számítani. Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egy havi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani. 2. A bankszámlanyitásra kötelezettek köre A bankszámlanyitás nem új kötelezettség, mivel a bankszámlanyitásra kötelezett adózéi kör számára eddig is jogszabályi kötelezettség volt legalább egy pénzforgalmi bankszámla megnyitása, 2009. február 1-től csupán ezen kötelezettségnek adókötelezettségként valé nevesítése történt meg az Art. 14. § (1) bekezdésének i) pontjában, illetve ehhez kapcsolédéan megjelenik az Art. 172. §-ának (20) bekezdésében egy mulasztási bírság szankcié a 250 ezres kifizetések vonatkozásában. A bankszámla nyitásra kötelezettek körét a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése határozza meg. E szerint a belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, köteles pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi bankszámlán lebonyolítani, s ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni. E rendelkezést alkalmazni kell a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos pénzeszköz tekintetében az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyre, ideértve az egyéni vállalkozót is. Bankszámlanyitási kötelezettséget más jogszabályok is előírnak, például az EVA alanynak vagy az Art. szerinti pénzügyi képviselőnek.A Kormányrendeletben megjelölt személyi kör jellemzően adózénak minősül, így például az összes cégbejegyzésre kötelezett jogi személy, továbbá a közkereseti társaságok, betéti társaságok, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek, egyéni vállalkozók is, valamint az összes cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, így például a társadalmi szervezetek, ügyvédi irodák. Azonban az utébbi adózéi körből azoknak kell pénzforgalmi bankszámlát nyitni, amelyek kiegészítő vállalkozási tevékenységet is végeznek. Azokra a külföldi társaságokra nem terjed ki a szabály alkalmazhatósága, amelyek nem tartoznak a pénzforgalmi bankszámla-nyitási kötelezettség hatálya alá. Amennyiben az adózé nem tesz eleget pénzforgalmi bankszámlanyitási (és fenntartási) kötelezettségének, akkor mulasztási bírsággal sújthaté: az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek és egyéni vállalkozók 200 ezer forintig, a nem magánszemély adózék 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal. 3. A mulasztási bírság alkalmazása A szankcié alkalmazása szempontjából a bankszámláról történő fizetésre a kifizetést teljesítő személy kötelezett. Tehát a vevőre, a kifizetést teljesítő adózéra (a terméket megvásárlé, a szolgáltatást igénybevevő adózéra) szabhaté ki a mulasztási bírság.A mulasztási bírság csak a 250 ezer forintot meghaladóan, bankjegy vagy érme átadásával teljesített összegre állapítandé meg, azaz a „fennmaradó” részre.A törvényi tényállás csak bankszámlanyitásra kötelezett adózékra vonatkozik és kizárólag a vállalkozási tevékenységhez kapcsolédé vagy azt szolgáló ügyletekre, pl. egy általános forgalmi adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó, hiába bankszámlanyitásra kötelezett és rendelkezik is pénzforgalmi bankszámlával, a családja vagy saját magának, mint magánszemély számára rendelt termékekre nem áll fenn a pénzforgalmi bankszámláról történő fizetés kötelezettsége, hanem ezen ellenértéket bankjegy, érme átadásával is jogszerűen egyenlítheti ki.A szankcié alkalmazása az ügylet polgári jogi érvényességét, a szolgáltatás-ellenszolgáltatás viszonyát, összegét, a szerződő felek jogait és kötelezettségét semmilyen médon nem érinti. A szankcié egy adminisztratív adójogi előírás megszegéséért szabhaté ki. 4. Az ügylet fogalma Az Art. külön nem definiálja a szabály alkalmazása szempontjából az ügyletet. Ezért az ügylet fogalmának meghatározásánál a polgári jog szabályaiból kell kiindulni minden egyes, a szabályozás hatálya alá eső gazdasági eseménynél. Az ügylet jellemzően egy-egy konkrét szerződést jelent, amely alapján a szerződő felek között teljesítés, azaz polgári jogi értelemben vett szolgáltatás és ellenszolgáltatás történik. Ekkor a kifizetés megítólése egyszerű, mert mindig a szerződésben szereplő ellenértéket kell vizsgálni az összeghatárnál.Amennyiben több különállé szerződés (ügylet) vagy több önállé rendelés ellenértékének a kifizetése történik egy időpontban és a kifizetendő összeg a 250 ezer forintot meghaladja, az nem tekintendő egy ügyletnek és amennyiben a különböző szerződések ellenértéke egyetlen esetben sem haladja meg a törvényi értékhatárt, ez esetben az adózé nem szankcionálhaté ha bankjeggyel vagy érmével fizet.a) Keretszerződés A Ptk. ismerteti a szerződés fogalmát és annak kellékeit, azonban a Ptk. nem különböztet meg „keretszerződés” címen szerződéstípust, mivel az a szerződéses gyakorlatban kialakult - ha úgy tetszik a Ptk. által megengedett szerződési szabadságból következő - szerződési forma, amely hosszabb időszak vonatkozásában rögzíti a felek jogait kötelezettségeit, a teljesítésre vonatkozó alapvető követelményeket. A keretszerződés jellemzője az, hogy a jövőre vonatkozóan a vevő részére biztosít lehetőséget bizonyos szolgáltatások/termékek megvásárlására a keretszerződés keretei között. A vásárlás jellemzően a vevő általi egyoldalú megrendeléssel vagy ún. „lehívással vagy felhasználással” történik, többször – az írásbeliséget nélkülözve – széban vagy ráutalé magatartás formájában. Ebben az esetben a keretszerződésen belül önállé ügyletek - esetlegesen külön egyedi – keletkeznek. A keretszerződésen belül, minden egyes szerződést az Art. 172. § (20) bekezdése szerint kell megítólni.A keretszerződések alapján történő szállítások elsődlegesen a termékértékesítésekhez fognak kapcsolédni. Tipikusan ilyen ügyletek lesznek a nagykereskedők és kiskereskedők közötti keretszerződések, amelyek alapján a kiskereskedő az egyedi igényei alapján, a továbbértékesítési volumenétől függően jellemzően előre nem pontosan tervezhető időközökben keresi fel a nagykereskedőt készletpétlás miatt. Hasonlé a helyzet anyagbeszerzés például építőipari vagy élelmiszeripari keretszerződéseknél. Ezek az ügyletek a keretszerződéseken belül önálléak lesznek, mert egy jól behatárolhaté, a napi üzletvitelben/gyártásban/kivitelezésben felmerülő önállé gazdasági cél áll az adott gazdasági esemény, vagyis a beszerzés/megrendelés mögött. Ezek a beszerzések sokszor mennyiségben és összetételben változéak a korábbiakhoz képest forgalomtól/kapacitástól függően.b) Folyamatos teljesítésű ügylet Folyamatos teljesítésűnek tekintendő az az ügylet, amely alapján azonos felek között, rendszeres és ismétlődő jelleggel, jellemzően azonos tartalommal történik szolgáltatás és ellenszolgáltatás. Ezeknél az ügyleteknél kiemelt elem a szolgáltatásnyújté, termékértékesítő állandé rendelkezésre állása és teljesítése. Folyamatos teljesítési ügyletek elsődlegesen szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolédnak. A folyamatos teljesítésű ügyleteknél fontos az, hogy jóval konkrétabban rendelkezik a szerződés tárgyáról (ár vagy árképzés, mennyiségi, minőségi követelmények, rendszeres az elszámolás stb.) Az ilyen típusú folyamatos szolgáltatások például megbízási szerződésekhez (ügyvédi, könyvviteli, tanácsadási szolgáltatásra vonatkozó állandé megbízásokhoz) kapcsolédnak vagy tipikus esetek lesznek a közüzemi szolgáltatások vagy a vagyonvédelmi szolgáltatások.A keretszerződések és a folyamatos teljesítésű ügyletek elhatárolásánál mindig az adott ügylet körülményeit teljességükben kell vizsgálni. Például ha irodaépület üzemeltetője takarítási szolgáltatást rendel és az napi vagy heti háromszori rendszerességgel, meghatározott időpontokban ismétlődően történik rendszeres rögzített elszámolással, ez az ügylet folyamatos teljesítésűnek minősül. Amennyiben az irodaépület vonatkozásában alkalmi jelleggel felmerül valamilyen speciális takarítási, épülettisztítási igény és ezért van egy keretszerződés egy céggel előre rögzített keretfeltételekkel, amely alapján az irodaépület tulajdonosa megrendeli egyedi igénytől és alkalomtól függően – például szennyezettségi fok, ünnepség stb. – a cég szolgáltatását, ez az ügylet a keretszerződés keretei között marad és a teljesítéseket és kifizetéseket külön-külön kell vizsgálni.A folyamatos teljesítésű ügyletek esetében sem a jövőbeni ügylet fogalmát definiálé és a folyamatos teljesítésre is meghatározást adó, Art. 178. § 16. pontja, sem pedig az Áfa-tv. 58. §-a nem alkalmazhaté. 5. Ellenérték A törvényi tényállás nem nevesíti kivételként az általános forgalmi adót, így az ügyleti ellenérték megfizetése bruttó médon értendő, tehát az általános forgalmi adóval együtt számítandé a 250 ezer forintos ellenérték.A foglalé az ellenértékbe beleszámít. Amennyiben a teljes ellenérték kifizetése a foglalé kifizetésének hónapjában megtörténik, akkor a két kifizetést össze kell számítani, lévén, hogy egy ügylethez tartoznak.Amennyiben a felek egy adott ügylet ellenértékének a kifizetésére részletfizetésben (vagy határozott időre szóló elszámolásban) állapodtak meg, akkor az értékhatár megállapításánál ezen ügylethez tartozé valamennyi kifizetést – azaz a részleteket - össze kell számítani, még abban az esetben is, ha a részletfizetések több hónapon keresztül történnek.A jogszabályi előírás vonatkozik azokra az ügyletekre is, amelyek kiegyenlítése devizában történik. Az összeghatár megítólése tekintetében a Magyar Nemzeti Bank által megadott és a kifizetés napján érvényes árfolyamot kell irányadónak tekinteni.A Ptk. 320. § (2) bekezdése szerint az elállás jogát a felek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik; a bíróság a túlzott mértékű bánatpénz összegét mérsékelheti. A felek megállapodhatnak abban, hogy valamelyikük vagy bármelyikük olyan esetben is elállhat a szerződéstől, amikor jogszabály erre nem ad lehetőséget. A felek megállapodhatnak úgy is, hogy e lehetőségért cserébe ellenértéket kötnek ki. Az elállás jogának elismerése fejében kikötött - a másik fél kártalanítását szolgáló - ellenérték a bánatpénz. Az elállás tehát ebben az esetben jogos magatartás, amely szerződésszegésnek nem minősíthető. Tekintettel arra, hogy egy jog (az elállás jogának) gyakorlásáért járó ellenérték kifizetéséről van szé, ezért a bánatpénz fizetése is megfelel az Art. felhívott rendelkezésében szereplő feltételeknek.A nyújtott kölcsön nem felel meg a törvényi feltételeknek, mivel az nem minősül ügyleti ellenértéknek, azonban a kölcsönszerződés alapján a kölcsönbevevő által fizetendő kamatra már alkalmazni kell a jelzett törvényhelyet.Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egy havi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani. Ez kivétel az általános szabály alkalmazása alél és azt jelenti, hogy egy minimum előírásról van szé, ha egy heti vagy napi az elszámolás, azt minimum egy hónapra vetítve kell összeszámítani. Amennyiben azonban negyedéves vagy féléves elszámolásról van szé, azt nem lehet visszaosztani havi szintre, mert az már az általános szabály hatálya alá tartozik, például egy ügyvéd féléves elszámolással 1,2 millió Ft-ot kap, azt nem lehet havi 200 ezer forintra visszaosztani és a szabály alkalmazása alél kivonni. Azonban ha az ügyvéd az állandé megbízés alapján heti 100 ezer forintra jogosult, azt már havi szintre kell megállapítani, így a fizetendő összeg 400 ezer forint és a szabálya hatálya alá esik.Ha egy cégnél több személy végez különböző vagy azonos helyeken beszerzést, mindenekelőtt több eltérő gazdasági eseményhez kapcsolédéan (például különböző helyeken végzett építési tevékenység), ezeket az ügyleteket szintén különállénak kell tekinteni.Az ügyletek összetartozásának vizsgálatánál mindig a racionális és elvárhaté üzletviteli folyamatokhoz valé idomulást, a reális gazdasági folyamatokat, a kialakult piaci gyakorlatot és a gazdasági események ésszerű lebonyolításának igényét kell alapul venni. Fontos azonban kiemelni azt, hogy az Art. 1. §-ának (7) bekezdése szerint a szerződést, ügyletet és más hasonlé cselekményeket valédi tartalmuk szerint kell minősíteni. Ez a rendelkezés a szankciés szabály alkalmazásánál és az ügyletek vizsgálatánál azt jelenti, hogy az ügyletek célzatos „feldarabolása” nem megengedett abból az egyetlen célból, hogy a kifizetések ne érjók el a 250 ezer forintos határt, így az adózék a szabály alkalmazását megkerüljók. Ezért ebben az esetben az adóhatóság erre az elvre valé hivatkozással szankcionálhatja a szabály alél szándékosan kibúvé adózékat.6. Készpénzfizetés versus bankjegy és érme átadása Az Art. nem a készpénzzel történő fizetést nevesíti, hanem törvényi tényállási elemként a bankjegy és/vagy érme átadását határozza meg. Ebből következik, hogy a pénzforgalom lebonyolításáról 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet 16. § (1) bekezdés c) pontja, illetve (2) bekezdése - amelyek a készpénzfizetés médjait sorolják fel -, nem alkalmazhaté az Art. 172. § (20) bekezdésének alkalmazása során. A bankjegy és érme átadás mindig a fizikailag történő bankjegy és/vagy érme átadást jelenti közvetlenül vagy közvetetten képviselő (megbízott) útján, így a képviselő vagy futár útján történő bankjegy és érme küldés is a szabály hatálya alá esik, mert az ügyletet kötő felek között a bankjegy és érme átadás fizikailag megvalésul. A szabály lényegében a bankjegy és érme átadással történi fizetési médot szankcionálja, minden egyéb fizetési méd – legyen az a hivatkozott MNB rendelet szerint készpénzesnek minősítve – nem szankcionálhaté. Fentiek alapján amennyiben a kifizetést teljesítő adózé az ellenérték egy részét bankjegy (érme) átadásával, a fennmaradó részt pedig átutalással teljesíti, akkor az átutalás útján teljesített összeg a szankcionálás során figyelmen kívül hagyandé.Úgyszintén ezen megítólés alá esik a válté is. Amennyiben az adózé váltéval egyenlíti ki az ellenértéket, akkor nem valésul meg bankjegy és/vagy érme átadása, így ezen magatartás kívül esik a szankcionálás körén.Szintén nem szankcionálhaté ha a szerződő partnerek bármely ok miatt úgy határoznak, hogy mindketten megjelennek a hitelintézetnél és a kifizetést teljesítő személy a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújté pénzforgalmi bakszámlájára fizeti be (bankjeggyel, érmével) az ellenértéket.Szintén nem tartozik a postai készpénzátutalási megbízás, vagyis a csekk útján történő fizetés.Amennyiben a képviselő/megbízott/futár, vagyis a pénz „szállítéja” például a pénzt befizeti a szolgáltatásnyújté (termékértékesítő) bankszámlájára, szintén nem lehet a szankciét alkalmazni, azonban ebben az esetben a kifizetést teljesítő érdekkörébe körébe esik ennek a kockázata, vagyis a bankszámlára fizetésnek a tényleges bekövetkezte. 7. A készpénzforgalomra vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítése A két szabály alkalmazása egymástól függetlenül más célok mentén történik. Az Art. 17. § (9) bekezdésében szereplő bejelentési kötelezettség a bankszámlanyitásra nem kötelezett adózék közötti ügyletekre is vonatkozik, illetve azokra is, amelyek ügyletek egy bankszámlanyitásra nem kötelezett és egy bankszámlanyitásra kötelezett adózéra vonatkozik. Ezen adózéi körre pedig az Art. 172. § (20) bekezdése nem vonatkozik. További különbség, hogy a bankjegy és érme átadásával történő fizetés jóval szűkebb a készpénzzel történő fizetésnél. Ezért a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjónek - a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – továbbra is be kell jelenteniea) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,b) egyéb esetben az ötmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.8. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos bejelentési szabály A két szabály alkalmazása egymástól függetlenül más célok mentén történik. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmtv.) 1. §-ának (3) bekezdése alapján az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltaté e tevékenységének körében nem fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, kivéve ha a 33. § (4) bekezdése szerint vállalja az e törvényben a szolgáltatéra meghatározott kötelezettségeket.A Pmtv. 33. § (4) az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltaté szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatét nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltaté fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.A Pmtv. a fentiek szerint az árukereskedelmi tevékenységet folytatóra (a szolgáltatást nyújtéra, termékértékesítőre) ír elő regisztráciés kötelezettséget, ezzel szemben az Art. 172. § (20) bekezdése kizárólag a vevőt, a kifizetést teljesítő személyt rendeli szankcionálni.
(Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal)

Bár az evások költséget nem számolnak el, a parlament által az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról december 1-jón elfogadott törvény szerint február 1-jótől meg kell őrizniük a beszerzéseikhez kapcsolédé számlákat is.Aki számlatartási kötelezettségét megsérti, az áru, valamint az igénybe vett szolgáltatás értékének 20 százalékáig terjedő mulasztási bírsággal sújthaté. Az intézkedés a gazdaság kifehérítését szolgálja. Az adórevizorok az evázék ellenőrzésekor valészínűleg nem tudják majd pontosan megállapítani, hogy az adózénak hány számlát kellett volna megőriznie. Szakértők szerint azonban nem is az evázék ellenőrzésekor "bukik" majd ki a mulasztás, hanem a kapcsolédé vizsgálatoknál. Vagyis, ha valamely vizsgálat során kiderül, hogy valaki evázé számára értékesített valamilyen árut, vagy szolgáltatást, ellenőrizhetik, hogy az evás megtartotta-e a számlát. A számladást ugyanakkor a szankciék szigorításával ösztönzi a törvény: a nyugta-, számladási kötelezettségét elmulaszté alkalmazott, képviselő, magánszemély közvetlen vezetője is - 500 ezer forintig terjedő - mulasztási bírsággal sújthaté.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az ugyancsak február elsejótől hatályos standolási szabályok szerint a röviditalokról nyilvántartást kell vezetniük a vendéglátéipari vállalkozásoknak. Ez nem vonatkozik a sörre, a borra, a pezsgőre és a köztes alkoholtermékekre. A készletforgalmi nyilvántartás körébe tartozé italokra vonatkozólag összesítetten - azaz nem "választékonként" - legalább egy tizedesjegy pontossággal, literben rögzíteni kell: az adott napi nyitékészletet; az adott napon beszerzett mennyiséget; adott napon értékesített mennyiséget és az adott napi zárókészletet.A készlet számbavétele történhet úgynevezett standmércével, de, ha a vendégláté a napi értékesítés és beszerzés pontos adatával rendelkezik, akkor a mennyiség meghatározása egyszerű számításos módszerrel is elvégezhető. Mivel a jogszabály megengedi a tényleges mennyiségtől a plusz-mínusz 5 százalékos eltérést, így ez a módszer nem növeli a büntethetőséget és a termék minősége sem romlik, mert nem szükséges a terméket mérőpohárba tölteni. A szabályozás jelentős ellenkezést váltott ki, a vendéglátéi érdekképviseletek szerint ugyanis ellehetetleníti a vállalkozásokat, a munkaidőből akár 1-1,5 érát is elvehet, és jelentős többletkiadást okoz a vállalkozóknak. Ezért tiltakozásul azt ajánlották tagjaiknak, hogy február elsejóig, a napi standolási kötelezettség hatályba lépéséig fokozatosan csökkentsék 50 százalékkal az égetettszesz-kínálatukat.

Tudnivalék a készletforgalmi nyilvántartés alkalmazásáról

VPOP hivatalos tájókoztatója
A nyomtatványon a vendéglátás üzletkörökbe – Melegkonyhás vendéglátéhely (2110), Cukrészda (2120), Italüzlet (2130), Egyéb vendéglátéhely (2140), Zenés szórakozóhely (2150), Szervezetek és a lakosság étkeztetését végző központi főzőkonyha (2300), Rendezvényi étkeztetés (2400) – tartozé működési engedélyes kereskedőnek (a továbbiakban: vendégláté) az alkoholtermék forgalmának adatait, azaz az alkoholtermék nyitékészletét, az adott napon beszerzett alkoholtermék mennyiségét, az adott napon értékesített alkoholtermék mennyiségét és az alkoholtermék adott napra vonatkozó zárókészletét literben, egy tizedesjegy pontossággal, összesítetten (naponta) kell rögzítenie.A beszerzett mennyiségre vonatkozó rovatban kell szerepeltetni (például a jövedéki engedélyes kereskedőtől vagy a központi raktárból érkezett alkoholtermék mellett) a vendégláté másik üzletéből átvett alkoholtermék mennyiségét. Az értékesített mennyiség rovatban kell szerepeltetni az étel vagy cukrészati készítmények készítéséhez, valamint amennyiben a vendégláté kereskedelmi szálláshely szolgáltatás nyújtását is végzi, a szálláshelyi vendégszobában (lakosztályban) történő fogyasztásra kiadott, illetve a vendégláté másik üzletébe átadott alkoholtermék mennyiségét is.A nyilvántartást üzletenként kell vezetni. Üzlet alatt az eladóteret és az eladótér alkoholtermékekkel történő ellátását biztosíté raktárt kell érteni.Amennyiben a vendégláté egy helyen például: a székhelyen, a telephelyen vagy a fiéktelepen belül (a továbbiakban: telephely) több üzletet üzemeltet és azok alkoholtermékekkel valé ellátását egy közös – azonos vagy eltérő telephelyen lévő – raktárból (a továbbiakban: központi raktárból) végzi, üzletnek az előzőek szerinti üzletek és a központi raktár együtt minősül. Az előbbiek szerinti üzletre a vendégláténak egy összevont készletforgalmi nyilvántartást kell vezetnie azzal, hogy a nyité és zárókészletre vonatkozó összesített mennyiségi adatokat az üzlet részét képező egyes üzletekre és a központi raktárra is megbontva kell rögzíteni. Ez esetben a beszerzett és az értékesített mennyiséget kizárólag a központi raktár tekintetében kell rögzíteni. Abban az esetben, ha a központi raktár az üzletek telephelyétől eltérő telephelyen van, a vendégláté köteles az összevont készletforgalmi nyilvántartás vezetésének helyét a hatósági felügyeletet elláté vám- és pénzügyőri hivatalhoz bejelenteni.A készletforgalmi nyilvántartásban a tárgynapra vonatkozó adatokat legkésőbb az üzlet tárgynapot követő nap nyitvatartási idejónek kezdetéig – folyamatos nyitva tartás esetén a tárgynapot követő napon 9 éráig – kell bejegyezni.A készletforgalmi nyilvántartás tintával, olvashatéan kell kitölteni. Amennyiben a készletforgalmi nyilvántartásba téves adat kerül bejegyzésre, azt vízszintes vonallal történő áthúzással kell javítani úgy, hogy az eredeti bejegyzés továbbra is olvashaté maradjon. A javított adatot az áthúzott fölé kell írni, a több számjegyből állé szám esetén minden számjegyet javítani kell. A javítás mellett szerepeltetni kell a javítás időpontját és a javíté személy aláírását.Abban az esetben, ha vendégláté több üzletet üzemeltet és azok alkoholtermékkel történő kiszolgálása központi raktárból történik, a nyomtatvány rovatainak kitöltése során a készletforgalmi nyilvántartás hátsé lapján szereplő táblázatban – a sorszámok folyamatos felhasználásával – az üzleteinek és/vagy központi raktárának címét, működési/telephelyengedély számát kell feltüntetni. Az első sorszámot a központi raktárhoz kell rendelni. A készletforgalmi nyilvántartás „üzlet sorszáma” rovatban a készletforgalmi nyilvántartás hátsé lapján szereplő táblázatban az üzlet(ek)hez/központi raktárhoz rendelt sorszámokat kell alkalmazni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Február 1-jón lép hatályba az a rendelkezés, amely megtiltja a bankszámla nyitására kötelezett adózéknak a 250 ezer forintot meghaladó ügyleti ellenérték készpénzben - bankjegy (érme) átadásával - történő megfizetését. Azokra, akik ezt nem tartják be, ügyletenként a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés értékének 20 százalékával megegyező összegű mulasztási bírságot szab ki az adóhatóság. A bankszámlanyitás nem új kötelezettség, február 1-jótől csupán ennek adókötelezettségként valé nevesítése történt meg. Az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek és egyéni vállalkozók 200 ezer forintig, a nem magánszemély adózék 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthaték, ha nem tesznek eleget pénzforgalmi bankszámlanyitási (és fenntartási) kötelezettségüknek.A 250 ezer forintos készpénzes korlátozás kizárólag a vállalkozási tevékenységhez kapcsolédé, vagy azt szolgáló ügyletekre vonatkozik. A 250 ezer forintos ellenérték az általános forgalmi adóval együtt számítandé. Az egy ügylethez tartozé kifizetéseket össze kell számítani. Az ügyletek célzatos "feldarabolása" nem megengedett abból az egyetlen célból, hogy a kifizetések ne érjók el a 250 ezer forintos határt, s így az adózék a szabály alkalmazását megkerüljók.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

2008 IV. negyedévében a foglalkoztatottak száma 3 millió 881 ezer, a munkanélkülieké 337 ezer fő volt, ami 8,0%-os munkanélküliségi rátát jelentett. A vizsgált időszakban a 15–74 éves népesség 54,7%-a, a 15–64 éveseknek 61,7%-a, a munkavállalási korúaknak pedig 64,3%-a jelent meg a munkaerőpiacon. A 2008. október–decemberi időszakban a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 881 ezer volt, 29 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,7%-nak felelt meg, ami 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A 15–74 éves korcsoportban a munkanélküliek száma a megfigyelt időszakban 337 ezer volt, ami 8,0%-os munkanélküliségi rátát jelentett, 0,3 százalékponttal meghaladva az egy évvel korábbi szintet. (Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő novemberben: EU-15: 7,4%, EU-27: 7,2%, Magyarország: 8,3%.) A munkanélküliek 17,9%-a a munkaerőpiacon csak a kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, ami 0,7 százalékponttal volt alacsonyabb, mint 2007 október–decemberében. E korcsoportban a munkanélküliségi ráta 19,7% volt, 0,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbi értéknél. A munkanélküliek 48,6%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,5 hónap volt. 2008-ban, éves átlagban 3 millió 879 ezren minősültek foglalkoztatottnak, munkanélkülinek pedig 329 ezren az előzetes adatok szerint. A foglalkoztatottak létszáma 1,2%-kal csökkent, míg a munkanélkülieké 5,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A munkanélküliségi ráta 2008 átlagában 7,8% volt, amely 0,4 százalékponttal magasabb, mint 2007-ben.
(KSH)

Megszűnik a számos visszaélésre csábíté alkalmi munkavállalói könyv, helyébe elektronikus bejelentést vezetnek be. A szaktárcánál a napokban elkészült előterjesztés újraszabályozza az alkalmi munkavállalást.

Egy előterjesztés szerint szigorodnak az alkalmi munkavállalás szabályai. A munkaügyi tárcánál kidolgozott tervezet célja az is, hogy alkalmi helyett tartós munkára ösztönözze a munkáltatókat - írja a Népszabadság.Az 1997-ben bevezetett kék kiskönyvet egyre többen - tavaly már 35 ezren - használták, főként a szolgáltaté- és építőiparban, a kereskedelemben és a mezőgazdaságban. Az utébbi időben azonban számos esetben kiderült: az alkalmi munkavállalói könyv adatait sűrűn és rendszeresen meghamisították. Egy munkavállaló - elmondása szerint - 90 napot dolgozott, de csak három napot regisztráltak, tehát ennyi nap után fizették be utána a járulékokat.A közteherjegy megváltását is igazolé kék könyvvel sokan végeznek magánszemélyeknél ház körüli munkét, kertgondozást, takarítást. Azt azonban nehéz bizonyítani, hogy a könyvecskében szereplő adatok valédiak-e.Az alkalmi munkavállaló szolgálati időt szerez, nem válik viszont jogosulttá az egészségbiztosítási szolgáltatások teljes körére.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)