Munkaügyi Tudástár

Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. 220 embert bocsát el idén, akik közül 70-en nyugdíjba mennek - erősítette meg a Portfolio.hu értesülését Somlyai Déra, a cég magyarországi kommunikáciés igazgatója csütörtökön.Hozzátette, hogy a társaság összesen 5.400 főt alkalmaz Magyarországon, s a leépítést az illetékes munkaügyi központnak már bejelentették, jelenleg az értesítések átadása zajlik, a folyamat az évvégéig lezárul. Somlyai Déra elmondta, hogy a Mol a létszámot tekintve már eddig is hatékonyan működő vállalat, a jelenlegi, a vállalat méretéhez képest minimális leépítéseken felül, a tulajdonába tartozé többi cég esetében nem terveznek további csoportos létszámleépítést.
(Portfolio.Hu)

Az alábbiakban igyekszünk áttekinteni a Munka Törvénykönyvét érintő 2009. január 1-én hatályba lépett változások közül a legjelentősebbeket.1. A módosítás átfogalmazza és értehetőbbé teszi a munkaidő beosztására vonatkozó szabályozást, elsősorban az ügyeleti jellegű munkavégzés vonatkozásában. Az irányadó szabályok szerint a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje a tizenkét, készenléti jellegű munkakörben a huszonnégy érát, heti munkaideje a negyvennyolc, készenléti jellegű munkakörben a hetvenkét érát nem haladhatja meg. A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani.Az ügyelet vonatkozásában érvényesülő szabályok szerint ügyelet elrendelése esetén a fentiek szerinti heti munkaidő leghosszabb tartamába az ügyelet időtartamát is be kell számítani. A napi munkaidő tekintetében az ügyelet teljes tartamát munkaidőként kell figyelembe venni, ha az ügyelet alatt a rendkívüli munkavégzés időtartama nem mérhető. Az elrendelt ügyelet tartama nem haladhatja meg a huszonnégy érát azzal, hogy ennek tartamába az ügyelet megkezdésének napjára eső beosztás szerinti napi munkaidő tartamát be kell számítani.Az ügyelet elrendelésekor megfelelően alkalmazni kell azt a szabályt, amely szerint munkavállaló beosztás szerinti munkaideje a napi tizenkét érát, készenléti jellegű munkakör esetén a napi huszonnégy érát legfeljebb egy érával haladhatja meg, ha a téli időszámítás kezdetének időpontja a munkaidő-beosztás szerinti rendes munkaidő tartamára esik.2. Az Mt. korábban is tartalmazta azt a szabályt, hogy a munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy éra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ez egészült ki január 1-től azzal a kivétellel, hogy az előbbiektől eltérően osztott napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében kevesebb, legalább nyolc éra egybefüggő pihenőidő biztosítandé.3. Bővíti a jogalkoté a munkaszüneti napon történő foglalkoztatás lehetőségeit. Eddig az egyetlen kivételes esetet az képezte, ha a munkavállaló megszakítás nélküli munkarendben vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben dolgozott.Január 1-től további két esetben rendelhető el munkaszüneti napon történő munkavégzés: egyrészt a külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően, a munkaszervezéstől függetlenül - e napon szükséges, informáciétechnolégiai és informatikai eszközzel történő munkavégzés esetén; másrészt külföldi kiküldetés során, ha a kiküldetés helye szerint irányadó jog alapján e napra munkavégzés rendelhető el.4. Kiegészíti a jogalkoté a szabadság kiadásával kapcsolatos szabályokat is. A korábbi szabályozás szerint a szabadságot az esedékességének évében volt köteles a munkáltató kiadni és ettől csak kivételes esetben térhetett el (kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig, illetve a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül volt jogosult és köteles kiadni).
A fentiek szerinti rendelkezéstől érvényesen nem térhetett el a munkavállaló. 2009. január 1-től az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama - az esedékesség évében történő megkezdése esetén - a következő évben jár le, és a következő évre átnyúlé szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Magyarországon jövőre az Uniós átlagnál valamivel alacsonyabb szinten, 9 százalék körül tetőzhet a munkanélküliségi ráta – jósolja az Európai Bizottság. Az EU végrehajté testülete tegnap adta ki első olyan jelentését, amely a gazdasági válságra tekintettel értékeli a tagállamok foglalkoztatási helyzetét és annak kilátásait. Az anyag azzal számol, hogy Uniós szinten az idén 1,6 százalékponttal, azaz 3,5 millió csökkenhet a foglalkoztatopttak száma, és a munkanélküliségi ráta 2010 végéig összesen 2,5 százalékponttal emelkedhet.
Hazai kutatóintézetek szerint is elkerülhetetlen a munkanélküliség növekedése Magyarországon a kereslethiány és a gazdasági aktivitás csökkenése nyomán. A már most is az évtizedes csúcs közelében, 8 százalékon állé mutaté további fél százalékponttal emelkedik év végére a GKI prognézisa alapján, de ebbe az előrejelzésbe ennél magasabb értékű évközi adat is belefér. Még peszszimistább a Kopint-Tárki kutatóintézet, szerintük éves átlagban a 9,5 százalékot is elérheti az állástalanok aránya a szűkülő munkalehetőségek miatt.
Az Európai munkaerőpiacra egészen 2008 decemberéig sokkal kisebb hatást gyakorolt a gazdasági válság, mint amit az Egyesült Államokban tapasztalhattunk – állapítja meg a brüszszeli jelentés. A vállalatoknak kezdetben belső átszervezésekkel, a munkaidő átmeneti csökkentésével és más rugalmas megoldásokkal sikerült elkerülniük a nagyarányú létszámleépítéseket. A januári-februári jelentések azonban már tömeges elbocsátásokról és az üres álláshelyek számának visszaeséséről tanúskodnak; a leépítések száma most már nagyjából háromszorosa az újonnan létesülő állásokénak, és 2008 májusától 2009 januárjáig 300 ezer főt tett ki a nettó veszteség. Ennek köszönhetően a tavaly januárban mért 6,8 százalékos mélypontról 7,4 százalékra emelkedett Uniós átlagban a munkanélküliség, és jövőre várhatéan meghaladja a 2003–04-ben jellemző kilenc százalék körüli szintet.
Az ágazatok közül a fém- és gépipar, az autégyártás, a pénzügyi szektor, a közlekedés és a logisztika kényszerült a legnagyobb leépítésekre. Ezekben a szegmensekben tavaly október és ez év januárja között több mint százezer álláshely megszűnését jelentették be a cégek – összegzi a bizottság. Egyedül a PKP Cargo kilencezer főnek mondott fel Lengyelországban, de egyebek mellett az Alitalia, a Barclays, a Nissan, a Dell, a Stocznia Gdynia és a London Underground is ezres nagyságrendű leépítésről döntött. A kereskedelemben ugyan minden más szektorban tapasztalhaténál több munkahely szűnt meg (Real, MediaMarkt, Saturn, Marks & Spencer stb.), ám itt még a legutébbi hetekben is jelentős számban létesültek új állások, így az egyenleg nem mutat drámai csökkenést.
A tagállamok közül januárban Nagy-Britanniában volt a legnagyobb azon vállalatok száma, amelyek létszámcsökkentésre kényszerültek: a hetven bejelentett eset összesen mintegy 31 ezer dolgozót érintett. A második helyen Lengyelország állt (harminc cég, 19 ezer álláshely), de Német- és Olaszország sem sokkal maradt el mögöttük
(Világgazdaság)

A munkáltató akkor követheti GPS- szel, azaz műholdas helymeghatározó eszközzel a tulajdonában vagy bérleményében lévő gépkocsi mozgását, ha ahhoz megkapta a járművel közlekedő munkavállalója önkéntes és tájókozott hozzájárulását. A nyomkövető rendszer ebben az esetben is csak a munkaidő alatt működtethető – foglalt állást az adatvédelmi biztos.Jéri Andráshoz egy cég egy dolgozója fordult kérdésével, amelyből kiderült: a vállalkozás GPS rendszert szerelt be járműveibe, amelyeket a dolgozók kötetlen munkaidejükben használnak. A kötetlen munkaidő ténye azonban megnehezíti, hogy különbséget tegyenek az auték hivatalos és magáncélú használata között. A munkavállalók nem írtak alá olyan munkaszerződés-módosítást, amelyben hozzájárultak volna a GPS adatok lekérdezéséhezÁllásfoglalásában a biztos mindenekelőtt leszögezte, hogy a GPS rendszerből származé adatot a gépjárművet vezető, illetve a járműben tartózkodé személy személyes adatának kell tekinteni. Személyes adat pedig a törvény értelmében csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy ha azt a törvény elrendeli. Az adatkezelésnek ezen kívül meg kell felelnie a célhoz kötöttség és az arányosság elvének is. Ez azt jelenti, hogy az érintett hozzájárulásával logisztikai célból meg lehet határozni a jármű helyzetét. Csak azokat a dolgozókat lehet azonban ilyen médon követni, akiknek ellenőrzése a munkakörükből következően valóban elengedhetetlen, és az ellenőrzés nem valésíthaté meg más, enyhébb jogkorlátozással járó médon.Jéri András állásfoglalásában felhívta a figyelmet, hogy minden esetben szükséges a munkavállaló önkéntes és tájókoztatáson alapulé hozzájárulása, amit az adatkezelővel kötött szerződés is tartalmazhat. Munkaidő után azonban ilyen személyes adatot a munkáltató nem kezelhet. Ezért a biztos egy lehetséges megoldásként azt ajánlja, hogy a munkaeszközként és magáncélra is használhaté járműveket szereljók fel egy kapcsoléval, amellyel a GPS szükség esetén kikapcsolhaté, vagy éppen üzembe helyezhető.
(Zoom)

A válság a Pécsi Bőrgyár Zrt.-t is utolérte, 250 éves működést követően márciusban végleg bezárják az üzemet és a megmaradt ötven munkavállalót is elbocsátják. Feltehetőleg, a lassú leépülésen átesett gyár megmaradt munkavállalói már csak a készletek kiárusításával foglalkoznak. A céget többek között az vitte padléra, hogy az egyre kisebb megrendelésállományból keletkező hasznot lényegében felemésztette a pécsi belvárosi működés. A cég ingatlanai is elértéktelenedtek, így forrást sem tudott szerezni egy új, gazdaságosabb üzem felépítésére.
(Napi Online)

Alig három hónapja közzétett növekedési előrejelzésének újabb leszállítására kényszerült a brit gyáriparosok szövetsége (CBI). E szerint az idei GDP várhatéan 3,3 százalékkal marad el a 2008-as szinttől, ez azt jelenti, hogy a visszaesés mértéke a duplája lesz a korábban vártnak. Ilyen mértékű hanyatlásra a brit gazdaságban a második világháború éta nem volt példa. Ezzel egyidejűleg a munkanélküliség tovább növekszik, és várhatéan a 2010 áprilisa és júniusa közötti negyedévben tetőzik, 3,04 millió fővel
(Világgazdaság)

Magyarországon kisebb eltérés van a különböző országrészek munkanélküliségi mutatéi között, mint Csehországban vagy Szlovákiában – derül ki az Eurostat most közzétett regionális foglalkoztatási adataiból, amelyek a 2007-es helyzetet tükrözik. Hazánkban a 7,4 százalékos országos átlag 4,7 (Közép-Magyarország) és 12,3 (Észak-Magyarország) százalék közötti eltéréseket takart, viszont Csehországban és Szlovákiában körülbelül négyszeres különbséget mértek. Lengyelország és Románia homogénebb e tekintetben, mint Magyarország.
(Világgazdaság)

A gazdasági válság okozta nehézségek miatt tervezett 550 fős létszámleépítés okait, és a vállalat jövőre vonatkozó elképzeléseit ismertette munkatársainak a BorsodChem.A hazai gazdasági környezet strukturális hátrányai, a nagyon magas áramárak, a nem elegendő mennyiségben rendelkezésre állé szén-dioxid-kibocsátási kvéták, valamint a gazdasági világválság miatt alakult ki az a helyzet, amely a létszámleépítést indokolja. "Drasztikusan csökkent az izocianátok - MDI és a TDI - iránti kereslet, amelyeket legnagyobb mennyiségben főként a szintén válságban lévő járműipar, a bútoripar és az építőipar használ fel. A fő termékek iránti keresletcsökkenés árcsökkenést vont maga után, aminek következtében jelentősen romlott a BorsodChem pénzügyi teljesítménye" - szerepel a vállalat közleményében.Ezek miatt a menedzsment átfogé költségcsökkentési és hatékonyságjavítási programot indított, áttekintette a szervezeti struktúrát, a vállalat működését, és úgy döntött, hogy - mivel várhatéan az üzleti környezetet jellemző kedvezőtlen tendenciák valészínűleg középtávon is fennmaradnak - "a hatékonyságjavítás érdekében átszervezi a vállalat humán erőforrás állományát is" - részletezte a tájókoztatóban a BC Zrt.A munkaügyi törvény előírásainak megfelelően, a menedzsment február 3-án értesítette a BorsodChem szakszervezeteit, a munkavállalók képviselőit, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei munkaügyi központot a várhaté létszámleépítésről, és tárgyalásokat kezdeményezett velük a folyamat lebonyolításáról. "A vállalat mindent elkövet annak érdekében, hogy a csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalók méltényos elbánásban és kompenzáciéban részesüljenek munkahelyük elvesztéséért" - olvashaté a dokumentumban.
(Stop)

Adészisztéma átalakítása.
A munkáltatókat terhelő járulék már az idén, július 1-jótől 5 százalékponttal csökken, ugyanakkor ez csak a bérek első 143 ezer forintjára vonatkozik.
2010 év elejótől ugyanakkor megszűnik ez a jövedelem-limit, és a járulék-csökkentés általánossá válik.
A tételes egészségügyi hozzájárulás mégsem emelkedik.
A személyi jövedelemadó sávhatára a jelenlegi 1,7 millióról először 2,2 millió forintra emelkedik.
2010 év elejótől második lépésként pedig 3 millió forintra emelkedik.
A magánszemélyek különadója megszűnik, cserébe az alsé adókulcs 18-ról 19 százalékra, a felső pedig 36-ról 38 százalékra emelkedik.
A társasági adó 19%-ra emelkedik
Megszűnik a társas vállalkozások külön adója.
A forgalmi adó a jelenlegi 20-ról 23 százalékra emelkedik.
Nő a jövedéki adó mértéke
Közép- és hosszútávon pedig belép egy egységes, értékalapú ingatlanadó is. Az új, vagyoni típusú adónemet csak 2011-től kezdenék bevezetni, ezen a téren érdemi bevételre pedig csak 2013-tól számítanak.Szociális juttatásokAz adóterhet nem viselő járandósággá minősíti át a kormány, ezek tehát a jövőben beleszámítanak az adóalapba. Ilyen egyebek mellett a családi pótlék, az anyasági támogatás és a gyermeknevelési támogatás. Ezekre tehát a jövőben maximum 19 százalékos adó rakédhat, legalábbis akkor, ha az igénybe vevő jövedelme felcsúszik a 38 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs alá. Erre a módosításra 2009. szeptember 1-től kerül sor, hiszen a kormány év eleji döntésének fényében akkor amúgy is emelkedik ezen ellátások összege. Változás ugyanakkor, hogy a családi pótlék „kétfelé írédik”, vagyis két szülő esetén kevésbé valészínű, hogy az adózék a 38 százalékos sáv alá kerülnének. Újítés az is, hogy a családi pótlék 12 és 18 éves kor között képzési támogatássá alakul, vagyis csak akkor jár, ha a szülők eleget tesznek a gyermek tankötelezettségének.
A gyed-nél szigorítás, hogy az igénybe vétel feltétele a jelenlegi 6 helyett 12 hónapos biztosított jogviszony lesz.
Átalakul a gáz- és távhő-támogatás, valamint a rokkantnyugdíjazás szabályrendszere is.
Átalakul a gyermekgondozási díj rendszere. Eddig féléves munkaviszony kellett a gyed-jogosultsághoz, ám a kormány tervei szerint ezután egy év kell majd hozzá. ezen kívül, a gyed annyi ideig jár a jogosultnak, ahány éves munkaviszonyt tud igazolni. A felső határ természetesen marad a két év, azaz legfeljebb két évig kaphat valaki gyedet.NyugdíjA korhatár 2016-tól fokozatosan, nyolc év alatt 62-ről 65 évre emelkedik, és médosul az indexálás módszere is. Négy százalékos gazdasági növekedés felett maradnak a jelenlegi, svájci indexálási szabályok, 2 és 4 százalékos bővülés esetén azonban a járandóságok kiszámításánál már nagyobb súllyal esik latba az inflácié mértéke. Két százalék alatti gazdasági bővülésnél pedig az indexálás csak az infláciét veszi figyelembe. Fontos, hogy a 13. havi nyugdíj beépül a „normális” 12 havi járandóságba, ám az idősek számára rossz hír, hogy ennek során a jelenlegi, 80 ezer forint felett már csökkentett mértéket veszi figyelembe a kormány.
Mindezek mellett a közeljövőben sor kerül a lobbitörvény szigorítására, a pártfinanszírozás átalakítására, a korrupcié elleni küzdelem erősítésére többek között a Közérdekvédelmi Hivatal életre hívásával, valamint az önkormányzati szisztéma jelentős mértékű korrekciéjára. Ennek jegyében a kormány bizonyos önkormányzati feladatokat állami szervekhez csoportosít át, az 1500 főnél kisebb településeken kötelező lesz körjegyzőségek megalakítása és idővel felére csökkentenék az önkormányzati képviselők számát is..

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) a beszállítévá válás érdekében a vállalkozások technolégiai innováciéjának ösztönzésére szóló pályázaton 2 milliárd forint keret áll rendelkezésre, amelyből 15 millió és 400 millió forint között lehet támogatást elnyerni a projekt összköltségének 50 százalékáig. A jelentkezéseket 2009 március 23. és 2010. február 5. között lehet beadni. A GOP esetében a vállalati innovácié támogatására 2009. március 16. és 2010. február 15. között lehet jelentkezni. A rendelkezésre állé 8 milliárd forint keretből 15 millió és 350 millió forint közötti támogatásra lehet pályázni. A Közép-magyarországi Operatív Programban a vállalati innovácié támogatására 3,63 milliárd forintot szánnak, amelyre 2009. március 16. és 2009. augusztus 31. között várják a pályázatokat.A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség már február elejón közzétette a mikro-, kis- és középvállalkozások komplex vállalati technolégiai fejlesztést támogaté kiírását. A 16,5 milliárd forintos keretből 13 milliárd forint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program, míg 3,5 milliárd forint a Közép-Magyarországi Operatív Program keretét terheli. A pályázatokat február 23. és március 30. között lehet beadni. A nagyvállalatok számára is elérhető komplex vállalati technolégia fejlesztésre 9 milliárd forint keret áll rendelkezésre, amelyre március 30. és május 5. között lehet jelentkezni.A leghátrányosabb helyzetű térségekben a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szóló kiírásban a komplex beruházás támogatására 4 milliárd forintot szánnak. A pénzre február 23. és március 30. között lehet pályázni. A komplex beruházások támogatására a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 7 milliárd forint keretet különítettek el, amelyre május 5-étől lehet jelentkezni. A gazdaságfejlesztési pályázatokat kezelő Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. legfrissebb összesítése szerint 2007-2008-ban az Új Magyarország Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési pályázatai közül a komplex technolégia fejlesztésre szóló kiíráson 537 mikro-, kis- és középvállalatozás pályázata nyert 21,545 milliárd forint támogatást a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban, illetve a Közép-magyarországi Operatív Programban. Ugyanebben az időszakban a nagyobb vállalkozások számára is elérhető komplex technolégiai fejlesztési pályázaton 131 nyertes 25,6 milliárd forint támogatást kapott. A leghátrányosabb kistérségekben végrehajtott komplex beruházásra 148 mikro-, kis- és középvállalkozás nyert 5,2 milliárd forint támogatást az elmúlt két évben. A nagy vállalkozások számára is nyitott, a leghátrányosabb kistérségben megvalésulé komplex beruházásra 73 vállalkozás nyert 12 milliárd forintot 2007-2008-ban. Az elmúlt két évben a vállalati innováciéra 214 pályázé nyert 12,1 milliárd forint támogatást.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)