Munkaügyi Tudástár

A munkavállalók, társas vállalkozások (polgári jogi társaságok) tagjai január 31-ig kérhetik munkáltatójuktól az adómegállapítást. A törvény továbbra sem kötelezi a munkáltatókat arra, hogy az adómegállapítást elkészítsék, aki azonban ezt nem vállalja, köteles tájókoztatni a munkavállalót az idén bevezetett egyszerűsített bevallás választásának a lehetőségéről. Ha a munkáltató kész az adómegállapítás elkészítésére, de a magánszemély nem kéri, az utébbinak erről is nyilatkoznia kell munkáltatója felé január 31-ig. Amennyiben a munkáltató vállalja az adó megállapítását, az adó elszámolásához és a kedvezmények érvényesítéséhez szükséges - az adózé által legkésőbb március 20-ig átadott - igazolások alapján május 20-ig köteles elkészíteni és a magánszemélyeknek átadni az adómegállapítást, az adóhatósághoz pedig június 10-ig, elektronikus úton eljuttatni. A munkáltatónak az általa megállapított adó és a levont adóelőleg különbözetét a legközelebbi fizetéskor, de legkésőbb június 20-ig kell elszámolnia az adózéval.
A magánszemélyek önadózéként az idén is benyújthatják az 0853-as bevallást vagy az adóhatóság közreműködésével egyszerűsített bevallást nyújthatnak be. Az adóhatósági adómegállapítás (ADAM) az idei évtől megszűnt.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az osztrák kancellár szerint Ausztria az idén nem nyitja meg munkaerő piacát az Európai Unió (EU) új tagállamainak állampolgárai előtt, s a korlátokat egészen a végső határig, 2011 április végéig fenntartja. Werner Faymann erről csütörtökön este sajtéértekezleten beszélt Prágában azután, hogy tárgyalt Mirek Topolánek cseh miniszterelnökkel. Az új tagországok állampolgárai továbbra is csak engedéllyel dolgozhatnak Ausztriában.A két kormányfő nagy figyelmet szentelt Európa energetikai problémáinak is. Faymann ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy Ausztria továbbra is határozottan ellenzi az atomenergia felhasználását -- írja az MTI."Szeretném hangsúlyozni, hogy nemcsak Temelínt ellenezzük, hanem az atomenergiát, mint olyat" - húzta alá a kancellár.A dél-csehországi temelíni atomerőmű évek éta éles viták tárgya Prága és Bécs között. Míg az osztrákok bírálják, a csehek azt állítják, hogy biztonságos, s megfelel a legszigorúbb Európai biztonsági előírásoknak is. Az osztrák kancellárt fogadta Václav Klaus cseh államfő is. A cseh szóvivő szerint a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi gazdasági válságról folytattak eszmecserét.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Egri beszélgetés két visszatért asszisztenssel
- Nem tudom, miben bíztam az utolsó pillanatig. Nem írtam alá a felajánlott munkaszerződést, mert abban reménykedtem, hogy valami csoda történik, és minden marad a régiben: a HospInvest mégsem veszi át a kérházat, mi pedig maradhatunk továbbra is közalkalmazottak - mondja az a negyven körüli asszony, aki korábban asszisztensként dolgozott az egri kérházban. Az intézmény működtetését botrányos közgyűlésekkel, tüntetésekkel tarkíté tárgyalássorozat után tavaly november elsejótől vette át a Heves megyei önkormányzattól a HospInvest Zrt. Több mint hatszázan azonban nem fogadták el az új üzemeltető által felajánlott munkaszerződést. Munkaviszonyuk így tavaly október 31-én megszűnt.Két olyan egészségügyi dolgozóval beszélgetek Egerben, aki két hét elteltével, november közepén ismét munkára jelentkezett - ugyanott. Ők korábban ellenezték, hogy a HospInvest Zrt. átvegye az intézményt, s ezért nem írták alá a munkaszerződést a magáncéggel. Később azonban megbánták ezt a lépést, és újra kérték a felvételüket. Szerencséjük volt: nem alkalmaztak még a helyükre másokat, szükség is volt a munkájukra, visszakerülhettek. Rajtuk kívül jelenleg nagyjából hatvan-hetven olyan ember dolgozik az egri kérházban, aki októberben elment, később mégis visszatért: többségük ápolé, asszisztens, mindössze két-három orvos akad közöttük. Körükből két ápolénő vállalta, hogy beszél a távozásáról és a visszatéréséről, de csak abban az esetben, ha megőrizhetik névtelenségüket. Ezt a kérésüket azzal indokolták, hogy még ma is feszült a viszony az egri gyégyíté intézményből eltávozott "kérházvédők" és a maradás mellett döntők, a viszszatérők között.- Amikor állástalan lettem, az első napokban még elfoglaltam magam: kitakarítottam a lakást, főztem, vártam haza a gyereket - mondja az egyik asszisztens. - Egy hét múlva azonban rám tört a szorongás, mert otthon már nem volt mit tennem. November közepén vettem egy nagy levegőt, és bejelentkeztem a korábbi kérházi főnökömnél. Megmondtam: szégyen ide, szégyen oda, rossz döntést hoztam, szeretnék visszakerülni. Hála az égnek, ő azt válaszolta, szükség van rám, ugyanúgy asszisztens lehetek.- Sosem voltam ott egyetlen tüntetésen, nem írtam alá kiáltványokat, egyszerűen elbizonytalanított a HospInvest megjelenése, féltem az ismeretlentől - mondja az egyik asszisztens.Amikor azt kérdezem, miben bíztak, amikor még az utolsó pillanatban sem írták alá a munkaszerződést, tanácstalanul néznek egymásra.- Több százan nem léptünk át az új működtetőhöz. A kérházvédők azt mondták: ha nem találnak helyettünk embert, a HospInvest nem tudja majd beindítani az osztályokat. Később kiderült, hogy kevesebb dolgozóval, sok problémával küzdve, de mégis működik a kérház.Amikor tavaly november közepén munkára jelentkeztek, azt is vállalták, visszafizetik a végkielégítésüket. Egyikük csaknem másfél millió, a másikuk hatszázezer forintot kapott.- A HospInvesttel ezért úgy szerződtünk, hogy a végkielégítésünk összegét részletekben, havonta vonják a fizetésünkből - mondják. Így jó néhány évig mindketten nagyjából hetven-hetvenötezer forintot visznek haza. Egyikük egyedül neveli kamasz gyerekét, a fiatalabbnak férje, évodás gyerekei vannak, nemrég építkeztek.- Egy keresetből lehetetlen megélni, a lakás részleteit is fizetni kell. Miután munka nélkül maradtam, nézegettem az álláshirdetéseket, de nem találtam a végzettségemnek megfelelőt. Nagyon megkönnyebbültem, amikor visszafogadtak a kérházba - állítja.A "visszafogadásnak" minden esetben szigorú feltételei voltak - tudtuk meg Kosztura Lászlétól, a HospInvest régiés igazgatójától. A közalkalmazotti munkaviszony megszüntetésekor felvett végkielégítést vissza kellett fizetni. Emellett csak olyanokat vettek vissza, akiknek az állása betöltetlen maradt.A kérházat elhagyék közül sokan még mindig állástalanok. A munkaügyi központ egri kirendeltségén, január végén mindössze egyetlen olyan, gyerekgondozéi álláshelyet hirdettek, amelyet egészségügyi végzettséggel lehetett volna betölteni. Az orvosok közül többen elköltöztek Egerből, s más megyében vállaltak gyégyíté munkét. Aki maradt, magánpraxisból igyekszik megélni. Az orvosoknak voltak tartalékaik. Az ápolénők, asszisztensek többségének nem volt miből félretennie.Az egri kérházban várhatéan a jövő héten ismét lesz kardiolégiai osztály, miután az elmúlt hetekben sikerült osztályvezetőt, továbbá két szakorvost szerződtetni, s további két orvos, valamint három rezidens felvétele folyamatban van. Az egyikük külföldi munkavállalása után tér haza, egy másikuk néhány hét múlva teszi le a szakvizsgáját, a többiek pedig az ország más kérházaiban dolgoztak - tájókoztatta tudésíténkat Kollányi Gábor, a HospInvest Zrt. elnöke, aki nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy vajon a magasabb fizetéssel sikerült-e Egerbe csábítani a gyégyítékat. Az ÁNTSZ és az Országos Médszertani Szakmai Központ tavaly decemberben szakemberhiány miatt függesztette fel a kardiolégiai osztály működését, s további négy osztályon is feltártak hiányosságokat. Minden részlegen pétolták a hiányzé létszámot, a fertőző osztályt pedig a tisztiorvosi szolgálat elvárásainak megfelelő helyre költöztették - mondta a cég elnöke.
(Népszabadság)

Legális munkára akar ösztönözni a kormány, de közben tartani kívánja a költségvetési hiánycélt is. Ez a törekvés látszik az adók (és a kiadási oldal) átrendezésének még nem teljesen lefixált részleteiből. Szja- és járulékkönnyítés, szolidaritási adó eltörlése az egyik, jövedéki adó, áfa, tételes eho emelése, kisebb vagyonadó-súlynövelés, és kedvezmények irtása a másik oldalon. 18 százalékkal emelnék, majd megadóztatnák a családi pótlékot és a rendszeres szociális segélyt, így csak a valóban részorulék nettó jövedelmi pozíciója nem romlik.A számok néhány helyen még nem fixek, de az már így is jól kivehető, hogy a kabinet valóban érdemben kívánja ösztönözni a munkavégzést és foglalkoztatást. Két irányból is azon van a kormány, hogy a mainál jobban megérje dolgozni és dolgoztatni. Informáciék szerint a személyi jövedelemadóban rendesen, pár százezer forinttal feltornásznák az alsé, 18 százalékos kulcs sávhatárát a mai évi 1,7 millió forintról. Az az elképzelés is fut, bár a sávtolásnál kisebb eséllyel, hogy a jelentős sávhatárfeltolással elért teherkönnyítést még megfejelnék a felső, 36 százalékos kulcs némi csökkentésével. Akár lesz felsőkulcscsökkentés, akár nem, a sávhatár jelentős megemelése az úgynevezett marginális adókulcsot számottevően mérsékelné az átlagkereset környékén, így pedig nagyobb lenne az érdekeltség egyrészt a munkavállalásra, másrészt pedig arra, hogy a valés jövedelmet vallja be a dolgozó, illetve a munkáltatója, ne kelljen a bér egy részét zsebbe fizetni. (A marginális adókulcs adott jövedelemnél azt mutatja, hogy mennyi pluszadót kell leréni 1 forintos jövedelemnövekedés mellett. Az átlagkereset, vagyis havi bruttó 150-160 ezer forintnál ez ma Magyarországon Európai összevetésben is kirívéan magas, 60-70 százalékos, vagyis ahhoz, hogy 160 ezerből 160 001 forintra nőjön valaki fizetése, ahhoz az társul, hogy a plusz 1 forintból 60-70 fillért be kell csengetni adóba, ezért aztán ma nem éri meg dolgozni, illetve kicsi a késztetés a teljes jövedelem bevallására.) Bár nem a személyi jövedelemadót érinti formálisan, mégis a felső kulcs csökkentéséhez hasonlé, hogy a magánszemélyek 4 százalékos különadóját, vagyis a szolidaritási adóként elhíresült, lényegében 40 százalékos szja-terhet takaré sarcot megszüntetné a kormány. A munkadót pedig az segítené foglalkoztatásra, illetve a mai nehéz gazdasági helyzetben a munkaerő megtartására, hogy az utánuk fizetendő tb-járulékot érezhetően lefaragná a kormány. Úgy tudjuk, egy viszonylag széles sávban gondolkozik még a kormány, a még képlékeny elképzelések szerint a tb-járulék a mai 29 helyett 20-26 százalék között lehet valahol. Úgy tűnikk, az ellensúlyozé intézkedések egyike a mai havi 1950 forintos tételes eho 5-6 ezer forintra valé feltornászása lenne. Ezt az irányt, vagyis a fix összegű járulék, hozzájárulás növelését egyébként több adószakértő, gazdaságkutató már évek éta osztja - legismertebb élharcosuk talán Bokros Lajos volt pénzügyminiszter -, az intézkedés pedig megint csak a jövedelmek eltitkolása ellen hat, hiszen mértéke nem függ a jövedelem nagyságától, relatíve tehát a bérüket tisztán megkapékat hozza kedvezőbb helyzetbe. Egy másik ellentételező lépés, hogy az áfa normál, 20 százalékos kulcsának 2-4 százalékpontos emelése. Szintúgy a fogyasztási adók súlyának növelését jelentené a jövedéki adó feljebb sréfolása. Szintén hozna az állam konyhájára az az intézkedés, hogy elsősorban a céges adókedvezmények, mentességek körét szűkítenék drasztikusan, de a mentességek irtása a személyi jövedelemadót sem kíméli. Pár tízmilliárdos pluszbevétellel járna a mai helyzethez képest az egységes vagyonadó bevezetése, igaz, ezzel a summával az önkormányzatok járnának jól. A koncepcié szerint az ingatlanokat négyzetméter, vagyis alapterület alapján adóztatnák. A fent vázolt adóátrendezéssel a jövedelmi, munkavégéshez kötődő adók súlya csökkenne, a vagyoni és forgalmi típusúak pedig nagyobb szerepet kapnának, ami nemcsak az Index által megkérdezett adószakértők, de közgazdászok szerint is üdvözlendő, a nyugat-Európai mintához közelednénk vele, és valamelyest orvosolná a roppant alacsony magyar foglalkoztatási rátával leírhaté problémát. A kiadási oldalt sem hagyja érintetlenül a kabinet, igaz, egyelőre nem tudni, mekkora lenni is pontosan az itt elérendő megtakarítás. Azt tervezik, hogy nemcsak a családi pótlékot bruttósítanák, vagyis emelnék fel informáciéink szerint az alsé szja-kulcsnak megfelelően 18 százalékkal, majd ezt a felemelt családi pótlékot adóztatnák meg - így az alacsony keresetűek, vagyis a ténylegesen részorulék nettó jövedelmi pozíciója fikarcnyit sem változna, ellenben a jómédúaknak kevesebb maradna -, hanem a rendszeres szociális segéllyel is így járnának el. A szociális területhez tartozik az a terv is, amely szociális számla bevezetését takarja egyénre lebontva, így az állam nyomon követhetné, hogy különböző állami és önkormányzati forrásokból ki-ki mennyi szociális támogatást kap. A nyugdíjrendszeren belüli változtatásokban is gondolkodik a kabinet informáciéink szerint, de a tervek talán itt a leginkább képlékenyek. A széles átrendezések azért is kellenek, mert az előzetes hírekkel szemben a kormány mégsem hagyja növekedni az idei, a konvergenciaprogramban és az IMF-EU-Világbank-triéval kötött megállapodásban szereplő hiánycélt, azt továbbra is a GDP 2,6 százalékán szeretné látni a kormány. A pontos kulcsváltoztatások, séveltolások és adóbevezetések mellett legalább ilyen fontos az időzítés kérdése. A tervek itt sincsenek még készen, de adószakmai megfontolások iránymutatásul szolgálhatnak. Az szja-nál például a séveltolást inkább év elejótől lehetne meglépni, míg például a járulékoknál, áfánál, jövedéki adónál az év közbeni módosításnak nincs technikai akadálya.
(Index)

A táppénzes napok és a táppénzt igénybe vevők számának csökkenése miatt 4,2 milliárd forint megtakarítás keletkezett tavaly az Egészségbiztosítási Alap 106,9 milliárd forintos táppénzkasszájában - írja a Világgazdaság. A költségek csökkenésében szerepe van a táppénzszabályok szigorításának, és valészínűleg a munkahely elvesztésének félelme miatt sokan még betegen is dolgoznak.A betegállományban lévők napi átlagos létszáma 1,6, a táppénzes napoké 1,3 százalékkal csökkent, ám az egy naprajutó táppénzkiadás 6 százalékkal nőtt. Szerepe van a takarékosságban a táppénzszabályok 2007-es szigorításának és a keresőképtelenséget ellenőrző 276, úgynevezett felülvéleményező orvosnak is. Ők tavaly 960 ezer esetben vizsgálták meg a betegállományban lévőket, és 46 ezer esetben nyilvánították keresőképessé a biztosítottakat. Jogosulatlanul csupán néhány esetben vettek föl táppénzt a betegek - mondta el a Világgazdaságnak Bogdán Zsuzsanna, az OEP illetékes főosztályvezetője. Ugyanis vannak olyan ellenőrizhetetlen kérképek - pl. derék- és fejfájás -, amelyekkel elhúzhaté a betegállomány ideje. Ám a szabályok szigorítása miatt ez sem tarthat a végtelenségig. A munkaviszonyban lévőknél ugyanis a keresőképtelenség első 15 munkanapjára a távolléti díj 80 százalékét fizeti a munkáltató. Ha a biztosított továbbra is keresőképtelen, úgy egy év folyamatos biztosítási idő esetén legfeljebb egy évig járhat a táppénz. Aki a biztosítotti jogviszony megszűnését követő három napon belül válik keresőképtelenné, legfeljebb 45 napig kaphat táppénzt.
(Napi Gazdaság)

Januárban 387 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma Németországban az előző hónaphoz képest, 3 millió 489 ezerre. Ez a szám azonban még mindig 170 ezerrel kisebb, mint egy évvel korábban, tavaly januárban volt - áll a német munkaügyi hivatal közleményében.

A munkanélküliségi ráta ezzel az idei év első hónapjában 0,9 százalékponttal, 8,3 százalékra emelkedett. Egy évvel korábban 8,7 százalék volt. Közel három éve a legrosszabb volt a helyzet tavaly decemberben a német munkaerőpiacon, és az idén további romlás várhaté a munkaügyi hivatal szerint. A tavalyi év utolsó hónapjában a munkanélküliség 34 hónapja először nőtt a romlé világgazdasági körülmények miatt, előtte folyamatosan csökkent az erőteljes gazdasági növekedésnek köszönhetően. Félmillióval több lehet a munkanélküliA recesszié ellenére novemberben még rekordot döntött Németországban a foglalkoztatottak száma, és elérte a 40,83 milliót. Gazdasági elemzők szerint az idén 540 ezerrel nőhet az állástalanok száma, és emiatt 40 millió alá csökkenhet a foglalkoztatás
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Tisztelt Pályázé!Tájókoztatjuk arról, hogy médosult a MEGŐRZÉS 9122 számú támogatási program pályázati felhívása, pályázati adatlapja, és a pályázati útmutatója. A médosított dokumentácié a honlapunkról letölthető. A pályázatok 2009. február 5-ig a korábbi formátumban is benyújthaték. Pályázati kiírás Országos Foglalkoztatási Közalapítvány
(OFA)

A gazdasági válság következtében az idén világszerte 18–50 millióval nőhet a munkanélküliek száma 2007-hez képest – prognosztizálj a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO). A genfi székhelyű szervezet legutébbi, novemberben kiadott becslése még „mindössze” 15-20 milliós növekedésről szélt. A munkanélküliek számának emelkedésén túl az is riaszté megállapítása a tegnap kiadott ILO-jelentésnek, hogy az állásban lévők körében 45 százalékra emelkedhet az idén a szegénységi küszöb (naponta 2 dollár) alatt élők aránya. Ez világszerte összesen 1,4 milliárd főt jelentene.
(Világgazdaság)

Milyen megoldásokat lehetne integrálni a magyar szakképzés rendszerébe, hogy javíthaté legyen a hazai munkaerő felkészültsége? Ezen kérdésre keresi a választ a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány. Szerintük ugyanis az egész életen át tartó tanulás gyakorlata - melynek része a felnőttképzés is - hazánkban még gyermekcipőben jár.Egy ország versenyképessége a lakosság képzettségének versenyképességén is múlik. Az egész életen át tartó tanulás gyakorlata - melynek része a felnőttképzés is - hazánkban még gyermekcipőben jár. Magyarországon a felnőtt korú lakosság képzésekben történő részvétele (3,8 százalék) kevesebb, mint az EU átlag (10 százalék) fele. A felnőttképzés támogatásának állami kerete a szakképzési hozzájárulás rendszere.Ezért indított "A szakképzési hozzájárulés a lifelong learning szolgálatában" címmel kutatási programot a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány. A projekt célja, hogy a kutatások alapján az érintett résztvevőkkel - panelbeszélgetések keretében - megvitassa, miként lehet eszközként felhasználni a szakképzési hozzájárulást az egész életen át tartó tanulásban. A legfőbb kérdés az, hogy milyen irányban lehetne tovább fejleszteni az eszközt, hogyan teljesítenek a külföldi rendszerek és milyen megoldásokat lehetne integrálni a magyar szakképzés rendszerébe, hogy javíthaté legyen a hazai munkaerő felkészültsége. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által támogatott program egy asztalhoz ülteti a munkáltatók, a szakképzési szakértők és a döntéshozék képviselőit.Hogyan működik a szakképzési hozzájárulés a gyakorlatban?Egy munkáltatónak, vagy nem általányadozé egyéni vállalkozónak, akinek az éves bruttó bérköltsége x forint, ennek az összegnek az 1,5 százalékét a Szakképzési Alapba kötelezően be kell fizetnie, a cég ezen összeg 60, illetve 33 százaléka erejóig munkavállalói szakképzéséről gondoskodhat, vagy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kijelölt intézményt támogathatja.2004-ben az APEH adatai alapján közel 50 milliárd Ft volt a szakképzési hozzájárulási kötelezettség összege, ebből 51,57 százalék képzésére be is folyt a Szakképzési Alapba. A fennmaradó hányadból: 4 milliárdot használtak fel gyakorlati képzésekre, 15 milliárdot fejlesztési támogatásokra és csak 4,7 milliárd forintot saját dolgozóik képzésére.Mennyire hasznos a szakképzési hozzájárulás rendszere?A szakképzési hozzájárulás sok vállalatnál a fejlesztést szolgáló műhelyek, a munkatársak és a vállalat versenyképességét javíté képzések fedezetéül szolgál, ezáltal a munkahelyeket megtartó, akár újakat is teremtő gyakorlatról van szé. A szakképzési hozzájárulásból adott támogatás segíti sok esetben a szakképzési, felsőoktatási intézményeket a technolégiai, kutatási hátterük fejlesztésében is. Az Alapítvány programjának lényege, hogy kiderítse: ezt a rendszert hogyan lehet még hasznosabbá tenni.Mit jelent a szakképzési hozzájárulás hatályos szabályozása?A szakképzési hozzájárulás egy, az alkalmazottakat foglalkoztatók számára kötelezően befizetendő tétel az állami Szakképzési Alapba. Egyúttal a szakképzési hozzájárulás intézménye biztosítja azt a lehetőséget minden munkáltató számára, hogy az általa kifizetett éves bruttó munkabér 1,5 százalékét kitevő szakképzési hozzájárulásából a fizetendő járulék meghatározott százalékét saját munkavállalói képzésére, vagy egy-egy szakképző intézmény támogatására fordítsa.A szakképzési hozzájárulás szabályozásában 2007. január 1-től életbelépett változások alapján a mikro-és kisvállalkozások a fizetendő járulék maximum 60 százalékét, egyéb hozzájárulásra kötelezettek a fizetendő járulék legfeljebb 33 százalékét fordíthatják saját munkavállalóik képzésére. A hozzájárulást szabályozé 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet értelmében az elszámolhaté költségek mértéke képzésben résztvevőnként és éránként nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 12 százalékét, a képzés minimális időtartama 20 éra kell hogy legyen, annak az Európai Unió tagállamainak területén kell megvalésulnia. A hozzájárulás csak a FAT által akkreditált intézmények képzésein vehető igénybe.A 13/2008. SZMM rendelet azon cégeket is érinti, amelyek a képzés fejlesztésének támogatására is áldoznak. A korábbiakhoz képest a különbség az, hogy ezentúl csak a rendeletben megjelölt intézményeket tudják támogatni. Ezen szakképzési hozzájárulások nyilvántartását, beszedését, ellenőrzését, valamint a pénzügyi garanciák érvényesítését a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) végzi.A támogatások, vagy a képzésre fordított összegek nem vállthatják ki a szakképzési hozzájárulás teljes összegének befizetését: annak egy részét, az éves bérköltség 1,5 százalékának 20 százalékét mindenképp be kell fizetni a vállalatnak, míg a fennmaradó részt lehet a vállalat nagyságához mérten felhasználni.LifeLong Learning Magyarország AlapítványAz Alapítvány nevében szereplő lifelong learning kifejezés az élethosszig tartó tanulás, az egész életet végigkísérő tanulási lehetőségek biztosítását, az emberi önnevelő, önoktaté, önképző képesség fejlődésének elősegítését jelenti.Mi a LifeLong Learning jelentősége Magyarországon? Mint minden ország, így Magyarország számára is fontos, hogy lakosai magas szinten képzett, hivatásukat elkötelezetten végző, tájókozott (Európai) polgárok legyenek. Magyarország stratégiai erőforrásainak jelentős részét is saját lakosai jelentik: az egyének versenyképes felkészültsége, az ország versenyképességét is javítja.A LifeLong Learning Magyarország Alapítvány célja az élethosszig tartó tanulás ügyének elősegítése, ennek keretében az ilyen képzések, oktatások és tanácsadások támogatása és fejlesztése.

További informáciét talál az Alapítény honlapján: www.lifelonglearning.hu illetőleg a nemeth.katalin@lifelonglearning.hu emailcímen.
(Life Learning Alapítvány)

A szociális tárca a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közösen a szakképzési rendszer egyik elemének az átalakítását fontolgatja. A Világgazdaság úgy tudja, hogy a változás fő iránya az lenne, hogy a diákok 14 éves kortól hároméves szakképzési időszakot kezdenének, szoros kapcsolatban a vállalkozásokkal. A negyedik év pedig az intenzív munkatapasztalat-szerzés időszaka lenne.A szociális és munkaügyi tárca egyik célja, hogy hatékonyan segítse az első munkahelyhez jutást. Tavaly negyvenezer szakképzett ember volt rendszeres szociális segélyen, jó részük olyan fiatal, akinek volt szakképzettsége, de soha nem volt még első munkahelye - indokolt a Világgazdaságnak Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter. Sokszor az is gondot okoz - tette hozzá -, hogy nem találkozik a kereslet és a kínálat, így számos cég a szakképzett munkaerő hiányáról beszél. A tárca éppen ezért kezdeményez változtatásokat, egyeztetve többek közt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK). A változás fő iránya - a lap informáciéi szerint - az lenne, hogy 14 éves kortól hároméves szakképzési időszakot kezdenének a diákok, szoros kapcsolatban a vállalkozásokkal. A negyedik év pedig az intenzív munkatapasztalat-szerzés időszaka lenne - hasonléan az egyetemi/főiskolai intenzív terepgyakorlatokhoz. Az MKIK azt szeretné, ha ez tanulószerződés alapján történne, mivel úgy a gazdálkodénál végzett gyakorlat munkaviszonynak számít, a diákok rendszeres juttatást (munkabért) kapnak, amely a minimálbér 20-70 százaléka között mozog, teljesítményarányosan. Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szerint ez a negyedik év egyrészt elősegítené a munkára szocializálást, másrészt megkönnyítené a diák számára, hogy az adott cégnél állást, első munkahelyet kapjon. MKIK alelnöke azonban hozzátette: egy ilyen tervezet megvalésítása igényelné a közoktatási törvény módosítását, de ezt kemény küzdelmek árán is csak nehezen tartja megvalésíthaténak, és ehhez ráadásul meg kellene szerezni az oktatási tárca támogatását is.A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) január elejón kezdeményezte, hogy az iskolai rendszerű szakképzésbe a jövőben már tizennégy évesen bekapcsolédhassanak a diákok.Munkás- és munkahelyhiány is vanMiközben több tízezer szakmunkás van munka nélkül, a vállalatok közül soknak gondot okoz a szakmunkáshiány. A létszámgondok főleg a külföldi tulajdonú és a döntően exportra termelő cégeket érintik, s főleg a magasan kvalifikált szakmunkások hiányoznak az álláspiacról.
(Világgazdaság)