Legális munkára akar ösztönözni a kormány, de közben tartani kívánja a költségvetési hiánycélt is. Ez a törekvés látszik az adók (és a kiadási oldal) átrendezésének még nem teljesen lefixált részleteiből. Szja- és járulékkönnyítés, szolidaritási adó eltörlése az egyik, jövedéki adó, áfa, tételes eho emelése, kisebb vagyonadó-súlynövelés, és kedvezmények irtása a másik oldalon. 18 százalékkal emelnék, majd megadóztatnák a családi pótlékot és a rendszeres szociális segélyt, így csak a valóban részorulék nettó jövedelmi pozíciója nem romlik.A számok néhány helyen még nem fixek, de az már így is jól kivehető, hogy a kabinet valóban érdemben kívánja ösztönözni a munkavégzést és foglalkoztatást. Két irányból is azon van a kormány, hogy a mainál jobban megérje dolgozni és dolgoztatni. Informáciék szerint a személyi jövedelemadóban rendesen, pár százezer forinttal feltornásznák az alsé, 18 százalékos kulcs sávhatárát a mai évi 1,7 millió forintról. Az az elképzelés is fut, bár a sávtolásnál kisebb eséllyel, hogy a jelentős sávhatárfeltolással elért teherkönnyítést még megfejelnék a felső, 36 százalékos kulcs némi csökkentésével. Akár lesz felsőkulcscsökkentés, akár nem, a sávhatár jelentős megemelése az úgynevezett marginális adókulcsot számottevően mérsékelné az átlagkereset környékén, így pedig nagyobb lenne az érdekeltség egyrészt a munkavállalásra, másrészt pedig arra, hogy a valés jövedelmet vallja be a dolgozó, illetve a munkáltatója, ne kelljen a bér egy részét zsebbe fizetni. (A marginális adókulcs adott jövedelemnél azt mutatja, hogy mennyi pluszadót kell leréni 1 forintos jövedelemnövekedés mellett. Az átlagkereset, vagyis havi bruttó 150-160 ezer forintnál ez ma Magyarországon Európai összevetésben is kirívéan magas, 60-70 százalékos, vagyis ahhoz, hogy 160 ezerből 160 001 forintra nőjön valaki fizetése, ahhoz az társul, hogy a plusz 1 forintból 60-70 fillért be kell csengetni adóba, ezért aztán ma nem éri meg dolgozni, illetve kicsi a késztetés a teljes jövedelem bevallására.) Bár nem a személyi jövedelemadót érinti formálisan, mégis a felső kulcs csökkentéséhez hasonlé, hogy a magánszemélyek 4 százalékos különadóját, vagyis a szolidaritási adóként elhíresült, lényegében 40 százalékos szja-terhet takaré sarcot megszüntetné a kormány. A munkadót pedig az segítené foglalkoztatásra, illetve a mai nehéz gazdasági helyzetben a munkaerő megtartására, hogy az utánuk fizetendő tb-járulékot érezhetően lefaragná a kormány. Úgy tudjuk, egy viszonylag széles sávban gondolkozik még a kormány, a még képlékeny elképzelések szerint a tb-járulék a mai 29 helyett 20-26 százalék között lehet valahol. Úgy tűnikk, az ellensúlyozé intézkedések egyike a mai havi 1950 forintos tételes eho 5-6 ezer forintra valé feltornászása lenne. Ezt az irányt, vagyis a fix összegű járulék, hozzájárulás növelését egyébként több adószakértő, gazdaságkutató már évek éta osztja - legismertebb élharcosuk talán Bokros Lajos volt pénzügyminiszter -, az intézkedés pedig megint csak a jövedelmek eltitkolása ellen hat, hiszen mértéke nem függ a jövedelem nagyságától, relatíve tehát a bérüket tisztán megkapékat hozza kedvezőbb helyzetbe. Egy másik ellentételező lépés, hogy az áfa normál, 20 százalékos kulcsának 2-4 százalékpontos emelése. Szintúgy a fogyasztási adók súlyának növelését jelentené a jövedéki adó feljebb sréfolása. Szintén hozna az állam konyhájára az az intézkedés, hogy elsősorban a céges adókedvezmények, mentességek körét szűkítenék drasztikusan, de a mentességek irtása a személyi jövedelemadót sem kíméli. Pár tízmilliárdos pluszbevétellel járna a mai helyzethez képest az egységes vagyonadó bevezetése, igaz, ezzel a summával az önkormányzatok járnának jól. A koncepcié szerint az ingatlanokat négyzetméter, vagyis alapterület alapján adóztatnák. A fent vázolt adóátrendezéssel a jövedelmi, munkavégéshez kötődő adók súlya csökkenne, a vagyoni és forgalmi típusúak pedig nagyobb szerepet kapnának, ami nemcsak az Index által megkérdezett adószakértők, de közgazdászok szerint is üdvözlendő, a nyugat-Európai mintához közelednénk vele, és valamelyest orvosolná a roppant alacsony magyar foglalkoztatási rátával leírhaté problémát. A kiadási oldalt sem hagyja érintetlenül a kabinet, igaz, egyelőre nem tudni, mekkora lenni is pontosan az itt elérendő megtakarítás. Azt tervezik, hogy nemcsak a családi pótlékot bruttósítanák, vagyis emelnék fel informáciéink szerint az alsé szja-kulcsnak megfelelően 18 százalékkal, majd ezt a felemelt családi pótlékot adóztatnák meg - így az alacsony keresetűek, vagyis a ténylegesen részorulék nettó jövedelmi pozíciója fikarcnyit sem változna, ellenben a jómédúaknak kevesebb maradna -, hanem a rendszeres szociális segéllyel is így járnának el. A szociális területhez tartozik az a terv is, amely szociális számla bevezetését takarja egyénre lebontva, így az állam nyomon követhetné, hogy különböző állami és önkormányzati forrásokból ki-ki mennyi szociális támogatást kap. A nyugdíjrendszeren belüli változtatásokban is gondolkodik a kabinet informáciéink szerint, de a tervek talán itt a leginkább képlékenyek. A széles átrendezések azért is kellenek, mert az előzetes hírekkel szemben a kormány mégsem hagyja növekedni az idei, a konvergenciaprogramban és az IMF-EU-Világbank-triéval kötött megállapodásban szereplő hiánycélt, azt továbbra is a GDP 2,6 százalékán szeretné látni a kormány. A pontos kulcsváltoztatások, séveltolások és adóbevezetések mellett legalább ilyen fontos az időzítés kérdése. A tervek itt sincsenek még készen, de adószakmai megfontolások iránymutatásul szolgálhatnak. Az szja-nál például a séveltolást inkább év elejótől lehetne meglépni, míg például a járulékoknál, áfánál, jövedéki adónál az év közbeni módosításnak nincs technikai akadálya.
(Index)
Hirdetés
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →