Munkaügyi Tudástár

A munkáltatói járulékterheket idén 5 százalékponttal, jövőre további 3, majd 2011-ben még 2 százalékponttal javasolja csökkenteni a Reformszövetség.A 18 százalékos személyi jövedelemadó felső határát pedig már 2009-ben évi 5 millió forintra emelné a szövetség a jelenlegi 4 százalékos különadó megszüntetése mellett - ismertette a Reformszövetség adó és járulékprogramját Oszké Péter, a munkacsoport vezetője szombaton a Magyar Tudományos Akadómián.Az átlagbérre vetítve a magyar adóék jelenleg 54 százalék, a cseh és lengyel 42-43 százalékkal, illetve a szlovák 38 százalékkal szemben, és ez egyúttal jól mutatja Magyarország alapvető versenyképességi hátrányát - vázolta fel a mostani helyzetet Oszké Péter.A munkáltató járulékcsökkentés ellentételeként a program 2010-től ajánlja a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) emelését a jelenlegi 1.950 forintról 5.000 forintra, a 20 százalékos általános forgalmi adót pedig átmeneti jelleggel 24 százalékra növelné - mondta a Deloitte elnök-vezérigazgatója. A vállalkozások a különadójának megszüntetését 2010-től javasolja a Reformszövetség, ám a társasági adó 2 százalékponttal 18 százalékra emelhető. A kkv-szektornál azonban maradna a 10 százalékos adókulcs a Reformszövetség ajánlása szerint - mondta az adószakértő.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A helyi önkormányzatoknál és a többcélú kistérségi társulásoknál megszűnő álláshelyek után járó felmentési idő bérének felét, a végkielégítés egészét átvállalja az állam - az erről szóló önkormányzati miniszteri rendelet a legújabb Magyar Közlönyben jelent meg.A támogatásra a pályázatok három ütemben nyújthaték be. Az elsőnek április 10., a másodiknak július 10., míg a harmadiknak szeptember 28. a beadási határideje. A pályázatot a Magyar Államkincstár területi szervéhez kell benyújtani, az elbírálást az önkormányzati miniszter által létrehozott bizottság végzi. A pályázat keretében a tényleges létszámcsökkentés alapján megszűnt álláshelyeket betöltők - jogszabály szerinti - járandóságára lehet fedezethez jutni. A felmentési időre járó bér felét, a végkielégítés egészét vállalja át az állam.A támogatás a megszüntetett főfoglalkozású közszolgálati, közalkalmazotti álláshelyek után jár, de igényelhető támogatás azon megszüntetett álláshelyek után is, amelyeket munkaviszony alapján töltöttek be. A megszüntetett álláshelynek egyértelműen beazonosíthaténak kell lennie.Pályázni lehet a múlt év szeptember 30. után megszüntetett álláshelyek terheinek a támogatására is, amennyiben múlt év utolsó napjáig kifizették az utánuk járó felmentési időre a bért, és a végkielégítést. Szintén támogathaték a körjegyzőség létrehozásával megszűnő álláshelyek, illetve a több körjegyzőség összevonásával megszűnő státuszok.
(Piac és Profit)

Rendkívüli foglalkoztatási csúcstalálkozét tart az Európai Unió májusban - jelentette be vasárnap Berlinben az Európai Bizottság elnöke. A G20 országcsoporthoz tartozé legfejlettebb Uniós tagállamok állam- és kormányfőinek rendkívüli tanácskozását követő sajtéértekezleten José Manuel Barroso közölte: az Uniós soros elnöki tisztét betöltő Csehország miniszterelnökével, Mirek Topolánekkel, valamint a többi résztvevővel egyetértettek egy ilyen rendkívüli csúcs szükségességében. A bizottság elnöke ezzel összefüggésben a foglalkoztatás, illetve a munkahelyek biztosítását a jelenlegi válságból valé kilábalás egyik legfontosabb feltételének nevezte.

Mind Barroso, mind Angela Merkel német kancellár hangsúlyozta, hogy a globális kihívásokra közös választ kell adni. Ebből kiindulva a G20-csoport április elejón Londonban tartandé csúcstalálkozéjának sikerét kulcsfontosságúnak nevezték.

(Hír3)

Huszonöt éve először hétfőtől leállnak a Volkswagen szerelőszalagja. A 92 ezer németországi alkalmazottból 61 ezer március 1-ig otthon maradhat. Európa legnagyobb autégyára 5 napig nem gyárt egyetlen személyautét sem. A kutató és a fejlesztő részlegek ebben az időben is teljes kapacitással dolgoznak. Az azt követő időszak termelésszervezése a leendő kereslettől függ, ami a VW-nál is erősen visszaesett tavaly decembertől kezdődőne. A cég 2008-ban még így is 0,6 százalékkal gyártott több személyatét, mint egy évvel korábban, ami 6,23 millió járművet jelent.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az ok az auték iránti kereslet visszaesése. A magyar leányvállalat ezért a Volkswagen konszern gyárainak menetrendjóhez igazítja termelési ritmusát.Február végén egy hétre leáll a termeléssel az Audi Hungaria Motor Kft, követve az anyavállalat németországi telephelyein szintén ekkorra időzített gyártási szünetet. Az ok egyszerű: a hazai vállalat fő profilja a motorgyártás, ha nem készülnek auték, akkor nincs mibe motort szállítani. Ugyanakkor az Audi Hungaria szerint az idei, hosszabb időtartamú leállás összefüggésben van a Győrött készülő auték szezonalitásával is, a három típus közül kettő [TT Roadster, A3 Cabriolet] ugyanis nyitott, s ez a típus a tavaszi-nyári időszakban kapés.Több mint 1,8 millió motor készültNem ez az első leállés a gyárban az idei szezonban, hiszen december közepétől, motortípustól függően 2-4 hétre szünetelt a termelés. Bár az utébbi időszakban többször felvetődött a sajtéban, hogy leépítés várhaté az üzemben, továbbra sem terveznek ilyet. Jelenleg 5800-an dolgoznak az Audi Hungariánál. 2008-ban több mint 1,9 millió motor készült Győrben, tartva az egy évvel korábbi szintet. Az autégyártás viszont 5,9 százalékkal bővült, összesen 60 359 személyautét szereltek össze
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Minden olyan egyéni vállalkozónak aki költséget számol el gépkocsijára cégautéadót kell fizetni.A cégautéadó tárgya:- egyfelől a szervezetek (nem magánszemélyek) tulajdonában állé személygépkocsi,- másfelől az magánszemélyek tulajdonában állé személygépkocsi, mely után – ha a költségelszámolé magánszemély – az Szja tv-ben tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást, vagy – ha a költségelszámolé szervezet – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (Számv. tv.) költséget, ráfordítást (a továbbiakban együttesen: költséget) számoltak el [Gjt. 17/A. § (1)]. A személygépkocsi utáni költségnek, ráfordításnak a személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggő (kizárólag a személygépkocsi tulajdonlása, használata esetén felmerülő) költségek minősülnek. Így különösen ide tartozik a személygépkocsi üzemanyag-, kenőanyag költsége, az éven belül elhasználédé tartalék-alkatrészek költsége, a javítás, karbantartás díja, a személygépkocsi bérleti díja, lízingdíja, az értékcsökkenési leírás, a felelősségbiztosítás és a casco díja, a gépjárműadó.Tételes költségelszámolásnak az számít, amikor a magánszemély a személygépkocsi után költséget útnyilvántartés alapján számol el, vagy – értékcsökkenés és gépjármű átalányköltség esetén – az Szja tv. szerinti nyilvántartásában rögzít. (A költségek tételes elszámolására egyebekben az Szja tv. járművek költségeire vonatkozó szabályai irányadóak [Szja tv. 3. számú melléklet IV. fejezet; 11. számú melléklet III. fejezet])
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A gazdasági recesszié következtében átmeneti foglalkoztatási feszültségek kezelése érdekében a Szociális és Munkaügyi Minisztérium központi munkaerő-piaci programot indít.A program célja, hogy elsősorban a munkahelyek megőrzésével, az ezzel összefüggő munkaszervezési intézkedésekhez kapcsolédé támogatások biztosításával, a létszámleépítésben érintett munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javításával, új munkahelyen történő ismételt munkába helyezésével, az ezzel kapcsolatos munkaerő-piaci képzés támogatásával, a munkába helyezést közvetlenül elősegítő szolgáltatások biztosításával és a munkaerő mobilitásának növelésével járuljon hozzá az érintett munkáltatók foglalkoztatásának megtartásához. A program a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, a regionális munkaügyi központok és az érintett munkáltatók együttműködése keretében valésul meg. A részmunkaidős foglalkoztatás esetében adhaté bérkiegészítés támogatására vonatkozó döntés, a jelenleg előkészítés alatt állé jogszabály elfogadását követően fog megszületni. Ezzel összhangban az ilyen jellegű pályázat benyújtására is méd van a felhívás szerint, és a támogatás elbírálása a benyújtást követően megtörténik. A programra vonatkozó támogaté döntés alapján – a vonatkozó jogszabály hatályba lépését követően – a bérkiegészítés a döntésben szereplő időpontig visszamenőleges hatállyal állapítható meg. 1. A program célja, a végrehajtásban érintett szervezetekA gazdasági recesszié következtében átmeneti foglalkoztatási feszültségek kezelése érdekében a Szociális és Munkaügyi Minisztérium központi munkaerő-piaci programot indít.A program célja, hogy elsősorban a munkahelyek megőrzésével, az ezzel összefüggő munkaszervezési intézkedésekhez kapcsolédé támogatások biztosításával, a létszámleépítésben érintett munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javításával, új munkahelyen történő ismételt munkába helyezésével, az ezzel kapcsolatos munkaerő-piaci képzés támogatásával, a munkába helyezést közvetlenül elősegítő szolgáltatások biztosításával és a munkaerő mobilitásának növelésével járuljon hozzá az érintett munkáltatók foglalkoztatásának megtartásához.A program megvalésításában a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, a regionális munkaügyi központok és a munkáltatók vesznek részt. 2. A program célcsoportja - közvetlenül a regionális munkaügyi központok,
- a kettőnél több régiéban levő telephely tekintetében támogatást igénylő munkáltató esetén a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (továbbiakban: FSzH), akik a következő feltételeknek megfelelő célcsoportok számára kezdeményezhetik a támogatást:a) azok a legalább 3 főt foglalkoztató munkáltatók, amelyek foglalkoztatási kapacitásukat a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg – legfeljebb egy év – nem tudják megtartani és ezt piacelemzéssel alátámasztják; valamint az átmeneti gazdasági visszaesésből adódé foglalkoztatási nehézségeiket és az ezzel járó leépítési szándékukat az illetékes munkaügyi központhoz az 1. sz. melléklet szerinti adattartalommal, bejelentették, de az erről szóló értesítéseket a munkavállalók felé még nem kézbesítették,és vállalják, hogy támogatás igénybe vétele mellett, illetve munkaszervezési intézkedések bevezetésével leépítési szándékukat nem hajtják végre, vagy akik a munkaviszony megszüntetésének megelőzése érdekében munkavállalóikat/azok egy részét a törvényes munkaidőnél rövidebb, de negyedéves átlagban legalább a törvényes munkaidő 50%-át elérő – munkaidőben foglalkoztatják és vállalják, hogy projektjük teljes időtartama alatt a projekt kezdetekor meglévő átlagos statisztikai állományi létszámukat megőrzik.b) azok a munkáltatók, amelyek foglalkoztatási kapacitásukat a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg – legfeljebb egy év – nem tudják megtartani ,illetve kihasználni és ezt piacelemzéssel alátámasztják és annak ellenére hogy a létszámcsökkentés tervezett nagysága nem éri el a Munka Törvénykönyve 94./A §. (1) bekezdés szerinti mértéket, létszámleépítési szándékukról, illetve foglalkoztatási nehézségükről a székhelyük/telephelyük szerint illetékes regionális munkaügyi központot a 2.sz. melléklet szerinti adattartalommal írásban tájókoztatták és vállalják, hogy támogatás igénybe vétele mellett, illetve munkaszervezési intézkedések bevezetésével leépítési szándékukat nem hajtják végre, vagya munkaviszony megszüntetésének megelőzése érdekében munkavállalóikat/azok egy részét a törvényes munkaidőnél rövidebb, de legalább negyedéves átlagban a törvényes munkaidő felét elérő – munkaidőben foglalkoztatják és vállalják, hogy projektjük teljes időtartama alatt a projekt kezdetekor meglévő átlagos statisztikai állományi létszámukat megőrzik.c) azok az álláskeresők, akik munkahelyüket a Munka Törvénykönyve 94./A §. (1) bekezdés szerint csoportos létszámleépítés keretében veszítették /veszítik el és ezt a munkáltató a jogszabálynak megfelelően a területileg illetékes munkaügyi központ felé bejelentette, továbbá azok, akik ugyan nem érintettek a csoportos leépítésben, de munkaviszonyukat a munkáltató működési okból rendes felmondással szüntette/szünteti meg meg, továbbá a programban történő részvételről nyilatkoztak. (3.sz. melléklet)A 2. a) és 2. b) csoportban felsorolt célcsoportok támogatásának további feltételei:Nem nyújthaté támogatás annak a munkáltatónak, aki a 2. a) és 2.b) pontjában meghatározott feltételeken túl:- csődeljárós, felszámolás, végelszámolés alatt áll, valamint
- lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása van (adó-, vám-, illeték-, járuléktartozás, MPA, illetve más pénzügyi alapok, központi költségvetés felé),
- nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek,
- az elmúlt két évben részesült munkahelymegőrző támogatásban,
- egyéb (hazai, illetve Uniós, pl.: OFA, TÁMOP stb.) forrásból az átmeneti gazdasági visszaesésből adódé foglalkoztatási nehézségeik kezeléséhez támogatásban részesül,
- amelynek saját tőkéje a 2007. évi vagy 2008. évi lezárt, teljes üzleti év éves beszámoléja alapján negatív,
- amely nem rendelkezik legalább egy lezárt teljes üzleti évvel,
- amelyről hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a programban biztosított támogatások megítólését érdemben befolyásolé valétlan, vagy hamis adatokat szolgáltat,
- aki az Flt. 8. § (5) b) szerinti kötelezettségének az elmúlt 2 évben nem tett eleget.3. A program támogatási elemeinek jogszabályi alapjai- a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény,
- a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény,
- a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény,
- a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény
- a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását illetve családtag ápolását követően munkét keresők foglalkoztatásának elősegítéséről továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. Törvény,
- a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény,
- a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény,
- a munkába járóssal összefüggő terhek csökkentését célzé támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet,
- a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 67/2008. (III.29.) Korm. rendelet,
- a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújthaté támogatásokról szóló, 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet,
- a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolédéan nyújthaté támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet,
- 1998/2006/EK rendelet, az Európai Közösséget létrehozé Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra valé alkalmazásáról 4. A program támogatási elemei, a támogatások mértéke, azok időtartamaA munkaerő-piaci program a következő támogatási formákat és elemeket tartalmazhatja: 4.1 Munkahely megőrző bértámogatásA munkahely megőrző támogatás nyújtására a 2. a) és 2.b) pontban meghatározott munkáltatók esetében, az 1991. évi IV. törvény 18.§-a, valamint a 6/1996.(VII.16.) MüM rendelet 18/C §-a alapján, a rendelet 26/A és 26/B §-ában leírtak figyelembe vételével kerülhet sor.A támogatás mértéke:a) Azoknál a munkáltatóknál, ahol az átlagos statisztikai állományi létszám 2008-ban 3 és 50 fő között volt:
- a leépítési szándék által érintett munkavállalók munkabére és a munkáltató által ténylegesen kifizetett járulékok 75 százaléka, azonban a támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg havonta a kötelező legkisebb munkabér és járulékai 150 százalékét. A támogatás időtartama legfeljebb 12 hónap, legalább a támogatás időtartamával megegyező továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. b) Azoknál a munkáltatóknál, ahol az átlagos statisztikai állományi létszám 2008-ban 51 és 250 fő között volt:
- a leépítési szándék által érintett munkavállalók munkabére és a munkáltató által ténylegesen kifizetett járulékok 50 százaléka, azonban a támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg havonta a kötelező legkisebb munkabér és járulékai 150 százalékét. A támogatás időtartama legalább 3 és legfeljebb 12 hónap, legalább a támogatás időtartamával megegyező továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. c) Azoknál a munkáltatóknál, ahol az átlagos statisztikai állományi létszám 2008-ban 250 fő fölött volt: - a leépítési szándék által érintett munkavállalók munkabére és a munkáltató által ténylegesen kifizetett járulékok 25 százaléka, azonban a támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg havonta a kötelező legkisebb munkabér és járulékai 150 százalékét. A támogatás időtartama legalább 3 és legfeljebb 12 hónap, legalább a támogatás időtartamával megegyező továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. Az a munkáltató, aki a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújthaté költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 3 § (1) bekezdése szerinti rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatást, költségkompenzáciés támogatást, illetőleg rehabilitációs költségtámogatást vesz igénybe, a jelen pályázat keretében csak a támogatással nem érintett munkavállalók esetében vehet igénybe támogatást. A támogatás időtartamaA támogatás vissza nem térítendő formában, legalább 3 és legfeljebb 12 hónapra állapítható meg abban az esetben, ha a célcsoportba tartozé munkáltató vállalja legalább a támogatás idejóvel megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatást.4.2 Munkahelymegőrzést célzé kereset kiegészítés csökkentett idejű foglalkoztatás esetén A munkáltató az átmeneti gazdasági visszaesésből adódé foglalkoztatási nehézségeit a munkaviszony megszüntetésének megelőzése érdekében a korábbinál rövidebb időtartamú munkaidőben történő foglalkoztatás biztosításával is kezelheti. A támogatás mértékeAmennyiben a munkaidő mértéke a negyedéves átlagban a törvényes munkaidő felét eléri, de a törvényes munkaidőnél kevesebb, a munkáltató kérelmére a csökkentett munkaidővel arányos munkabér és járulékai a korábbi munkabér és járulékai 80%-os mértékéig egészíthető ki.
A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a dolgozóval kötött médosított munkaszerződés tartalmazza a tényleges – csökkentett – munkaidőt és az arra járó keresetet valamint a kieső munkaidőre eső személyi alapbér 80%-át.
Az a munkáltató, aki már 2008. október 1-jón, vagy azt követően végrehajtotta munkaszervezési intézkedéseit és vállalja a munkaszerződések fenti tartalmú módosítását a munkavállalók tekintetében a támogatásban részesülhet.

4.3 Újra elhelyezkedést segítő bérköltség támogatásA 2 c) pontban meghatározott álláskeresőket alkalmazé munkáltatók bérköltség támogatást vehetnek igénybe. A támogatás időtartama legfeljebb 12 hónap lehet. További feltétel, hogy a munkáltató a támogatási időszakot követően legalább a támogatási időszakkal megegyező idejű továbbfoglalkoztatási kötelezettséget vállaljon.A támogatás mértékea) Azoknál a munkáltatóknál, ahol az átlagos statisztikai állományi létszám 2008-ban 1 és 50 fő között volt:
- az alkalmazott dolgozó munkabére és a munkáltató által ténylegesen kifizetett járulékok 75 százaléka, azonban a támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg havonta a kötelező legkisebb munkabér és járulékai 150 százalékét. A támogatás időtartama legfeljebb 12 hónap, legalább a támogatás időtartamával megegyező továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. b) Azoknál a munkáltatóknál, ahol az átlagos statisztikai állományi létszám 2008-ban 51 és 250 fő között volt: - az alkalmazott dolgozó munkabére és a munkáltató által ténylegesen kifizetett járulékok 50 százaléka, azonban a támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg havonta a kötelező legkisebb munkabér és járulékai 150 százalékét. A támogatás időtartama legalább 3 és legfeljebb 12 hónap, legalább a támogatás időtartamával megegyező továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. c) Azoknál a munkáltatóknál, ahol az átlagos statisztikai állományi létszám 2008-ban 250 fő fölött volt: - az alkalmazott dolgozó munkabére és a munkáltató által ténylegesen kifizetett járulékok 25 százaléka, azonban a támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg havonta a kötelező legkisebb munkabér és járulékai 150 százalékét. A támogatás időtartama legalább 3 és legfeljebb 12 hónap, legalább a támogatás időtartamával megegyező továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. Elszámolhaté költségAz alkalmazott dolgozó ténylegesen kifizetett személyi munkabére és a munkáltató által ténylegesen megfizetett járuléka, illetve a teljesítménybérezés alapján ténylegesen kifizetett bére és a munkáltató által ténylegesen megfizetett járuléka. A támogatással párhuzamosan ugyanazon munkavállalóra a START, START PLUSZ, START EXTRA kártyák kedvezménye is igénybe vehető, ebben az esetben azonban a támogatás megállapításakor a kártya által biztosított kedvezmény összegével csökkentett járulékfizetési kötelezettség vehető figyelembe.Nem elszámolhaté költségAnnak a munkavállalónak a bére és járuléka, amely esetben – munkavállaló utolsó munkaviszonyát a felmondás napjától függetlenül – a felmondé munkáltató:
- a 2004. évi XXXIV. törvény szerint a pályázé kapcsolt vállalkozásának minősül, vagy
- a pályázé a munkaviszonyt felmondé munkáltató alapítéinak tulajdonosi körébe tartozik,
- a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújthaté költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 3 § (1) bekezdése szerinti rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatást, költségkompenzáciés támogatást, illetőleg rehabilitációs költségtámogatást vesz igénybe, (A jelen pályázat keretében csak e támogatással nem érintett munkavállalók esetében vehet igénybe támogatást.)4.4 Munkaerő-piaci szolgáltatásA munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítása a 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet 4. §-ban meghatározott feltételek alapján történik. A programhoz kapcsolédé humán szolgáltatási tevékenység a munkaviszony megszüntetés előtti időszakban is biztosíthaté. A szolgáltatást külső szervezet is végezheti a munkaerő-piaci program keretében. A külső szervezet részére nyújtott támogatás mértékének megállapítására a hivatkozott rendelet 25. §-ában rögzítettek az irányadók. A program keretében közvetlenül az elhelyezkedés érdekében nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatás támogathaté. 4.5 Munkaerő-piaci képzésA program keretében a 2. a) és 2. b) pontban részletezett a célcsoportba tartozé munkáltatóknál alkalmazott munkavállaló munkaviszony melletti képzése is, ha a munkáltató a képzés költségéhez legalább 20%-os mértékben maga is hozzájárul, továbbá vállalja a képzés befejezését követően a képzés idejóvel megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatást. A 45 év feletti munkavállalók esetében a legalább 20% mértékű munkáltatói hozzájárulástól el lehet tekinteni.A 2. a)- 2. b) pontban részletezett célcsoportok esetében a 6/1996. (VII.16.) MüM rendeletben felsorolt kizárólag a munkakör magasabb szintű ellátását, a termékszerkezet váltást elősegítő, a korszerűbb gyártási-, feldolgozási technolégia alkalmazásának elsajátítását célzé, a további foglalkoztatást elősegítő képzési programok támogathaték. A program célcsoportjába tartozé, 2. c) pont szerinti álláskereső számára a munkaügyi központ által támogatott képzésben történő részvétel támogathaté. A 2. c) célcsoport tekintetében kizárólag azok a képzési programok támogathaték, amelyek konkrét munkáltatói igényekre épülnek.A program keretében munkaerő-piaci képzés önálléan nem, csak a 4.1, 4.2 és 4.3 alatti támogatások valamelyikének igénybe vétele mellett támogathaté. 4.6 Munkába járóssal összefüggő költségek támogatásaa) Helyközi utazás támogatásaA 2./c) célcsoportba tartozé álláskeresőt foglalkoztató munkáltató és munkavállaló számára nyújthaté 12 hónapig, a jogszabály adta lehetőségek szerint 100%-os mértékben.
A bérköltség támogatás és a helyközi utazási támogatás a célcsoportba tartozé álláskeresők foglalkoztatása esetén együttesen is nyújthaté. b) Csoportos személyszállítás támogatása A 2./c) célcsoportba tartozé álláskeresőt foglalkoztató munkáltató számára nyújthaté 12 hónap időtartamra, a személyszállításban érintett munkavállalók lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó autébuszbérletek árának a munkadót terhelő részéig terjedhet.
A bérköltség támogatás és a helyközi utazási, valamint a csoportos személyszállítás támogatása a célcsoportba tartozé álláskeresők foglalkoztatása esetén együttesen is nyújthaté.A csoportos személyszállítás támogatása helyközi utazás támogatással együttesen, ugyanazon munkavállalók vonatkozásában nem nyújthaté.A 4.3. 4.4. valamint a 4.5 és a 4.6. támogatásokra a 2. pontban felsorolt kizáró feltételektől eltérően azok a munkadók is pályázhatnak, amelyek már megkezdték gazdasági tevékenységüket, azonban nem rendelkeznek lezárt üzleti évvel, de gazdálkodásukról a pályázat benyújtását megelőző hónap utolsó napjáig könyvelt gazdasági eseményeikről részletes főkönyvi kivonattal rendelkeznek.5. A program forrása, időtartamaA program forrása a Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprész 2009. évi központi keretének válságkezelésre elkülönített 10 milliárd Ft-os kerete, amelynek terhére kötelezettséget vállalni 2009. december 31-ig van lehetőség. Az áthúzédé kötelezettségvállalás forrása a Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprész 2010. évi központi keretének válságkezelésre elkülönített kerete. A támogatás formája a regionális munkaügyi központnak, több régiét érintő pályázat esetén az FSZH részére nyújtott vissza nem térítendő céltámogatás. A támogatás felhasználására vonatkozóan a jelen dokumentumban nem szabályozott kérdésekben a munkaerő-piaci programokra vonatkozó szabályok az irányadók.6. A pénzügyi forrás biztosítása, elszámolás rendjeA program fedezetére rendelkezésre állé pénzügyi forrás biztosítása a regionális munkaügyi központok illetve az FSzH részére pénzigénylés keretében történik. A meghiúsult, vagy az adott célra fel nem használt támogatásokat a munkaügyi központ és az FSzH az MPA részére visszafizeti.A regionális munkaügyi központok, illetve az FSzH a munkadókkal kötött támogatási szerződéseket az Flt, illetve végrehajtására kiadott pénzügyi elszámolási szabályoknak megfelelően kötik meg és tartják nyilván. A munkaügyi központ a hozzá beérkezett jelen forrás terhére, valamint az OFA által meghirdetett pályázatra vonatkozó támogatási igényekről folyamatosan tájókoztatja a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalt.A Hivatal a beérkezett igényekről, illetve a megszületett döntésekről nyilvántartást vezet, melyet megküld a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak.7. A programhoz történő csatlakozás meneteA regionális munkaügyi központ és az FSzH az átmeneti gazdasági visszaesés következtében támogatási igényét bejelentő munkadóval felveszi a kapcsolatot és tájókoztatást nyújt a programba kerülés lehetőségéről.

Együttműködési szándék – azaz a munkáltató munkahely megtartási hajlandésága – esetén a munkaügyi központ, illetve az FSzH az igények és a lehetőségek figyelembe vételével a munkadóval közösen munkaerő-piaci programot dolgoz ki. A programot a regionális munkaügyi központ véleményezésre a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalhoz eljuttatja. A programtervek benyújtása és értékelése a meghirdetéstől számítva folyamatosan történik.
Az FSzH a munkaügyi központoktól hiánytalanul beérkezett dokumentumokat 3 munkanap alatt véleményezi és támogatásra javasolt programterveket a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részére továbbítja. A benyújtott munkaerő-piaci programok MAT elé terjesztését megelőző szakértői csoport készíti elő javaslattételre.
A szakértői csoport az MAT oldalai, a SZMM, az FSZH és az OFA képviselőiből áll.A szakértői munkacsoport összehívásáról és működtetéséről az FSzH gondoskodik. A minden hónap 5-éig beérkezett hiánytalan programokról a következő hónap 10-ig születik döntés.A szakértői csoport jóváhagyás céljából javaslatot készít a szociális és munkaügyi miniszter, illetve MAT (továbbiakban: döntést hozék) részére. A programnak Miniszter által történő jóváhagyását követően a Minisztérium egyidejűleg tájókoztatja a Hivatalt és a programot benyújté regionális munkaügyi központot.A Szociális és Munkaügyi Minisztérium fenntartja a jogot arra, hogy az Alapkezelési Főosztály kimutatása alapján a rendelkezésre állé források függvényében a programtervek befogadását felfüggessze.8. A rendelkezésre állé keret felhasználása, nyilvántartásaA Miniszter által jóváhagyott programot az SZMM Foglalkoztatási Főosztálya nyilvántartásba veszi és ez alapján figyelemmel kíséri a rendelkezésre állé szabad forrás összegét.A támogatás Miniszter által történő jóváhagyásáról a Foglalkoztatási Főosztály tájókoztatást küld az Alapkezelési Főosztály részére.A Minisztérium fenntartja a jogot arra, hogy a Foglalkoztatási Főosztály nyilvántartása alapján – melyet havonta egyeztet az Alapkezelési Főosztály keretnyilvántartásával – a rendelkezésre állé források függvényében további programok befogadását felfüggessze.A programra 2009. I. negyedévben beérkezett támogatási igények felülvizsgálatát követően – amennyiben a pályázatok száma ezt indokolja – a Minisztérium javaslatot tehet a MAT számára az előreláthatéan felhasználásra nem kerülő összeg más, regionális kezdeményezésű programok finanszírozására történő felhasználásra.9. A munkadóval kötött támogatási szerződésA regionális munkaügyi központ illetve – a kettőnél több régiéban levő telephely tekintetében támogatást igénylő munkáltató esetén – az FSzH a program kidolgozásában résztvevő munkadóval a program jóváhagyásától számított 15. napon belül a Ket. alapján támogatási szerződést köt. Amennyiben a fenti határidőn belül nem kerül sor a szerződés megkötésére, úgy a támogatás miniszteri jóváhagyása visszavonásra kerül. A szerződéskötés meghiúsulásáról a munkaügyi központ és az FSzH haladóktalanul köteles értesíteni a Minisztériumot.10. A programtervhez benyújtandé dokumentumoka) A munkaerő piaci program szakmai megalapozása, amelyen be kell mutatni: - a pályázat által érintett kistérség munkaerő-piaci helyzetét,
- a támogatást kezdeményező munkadó(k) rövid bemutatása-tevékenységi körét, foglalkoztatási és pénzügyi helyzetét, a régiéban, kistérségben elfoglalt helyzetét, a munkaügyi központtal valé együttműködés tapasztalatait,
- a kialakult foglalkoztatási problémát, különös tekintettel annak a recessziéval valé egyértelmű kapcsolatát,
(Részletesen be kell mutatni továbbá az átmeneti gazdasági visszaesésből adódé foglalkoztatási nehézségeket, azok okait, átmeneti jellegét, az általa érintett csoportok jellemzőit.)
- A munkadó(k) eddigi és tervezett intézkedéseit a foglalkoztatás fenntartására és a jövőre vonatkozó terveit.
(Be kell mutatni a munkáltató által eddig megtett és tervezett további intézkedéséket, az intézkedésekre eddig felhasznált és a későbbiekben felhasználandé saját forrásokat és a foglalkoztatási problémák kezelésének médját, a támogatás tervezett felhasználását és annak várhaté hatását.)
- A jelentkező probléma megoldása érdekében igényelt támogatás(ok)at, azok időtartamát, mértékét, az érintett munkavállalók ismérveit (létszám, munkakör, végzettség stb.) Mellékelni kell a
- a munkaügyi központ szakmai értékelését a beadott igényről, valamint az adott foglalkoztatási problémának, a támogatásnak, illetve a támogatás elmaradásának a térségre, kistérségre valé hatásáról.
- A munkaügyi központ javaslatát a támogatás formájára, mértékére, időtartamára
- amennyiben az adott régié részéről több munkaerő-piaci program beadása is történik, ezek rangsorolását.b) A programtervhez csatolni kell a munkáltató 2007. évi és 2008. évi előzetes, 2008. május 31-ét követően elfogadott mérlegét.c) A Kkv tv szerint közepes vagy nagy vállalkozásoknak, valamint az ötven főnél nagyobb létszámot alkalmazé egyéb munkáltatóknak az előzőeken túl a 2009-2010. évre vonatkozó üzleti és részletesen kidolgozott foglalkoztatási tervét is be kell mutatni, valamint. részletesen alátámasztott költségvetés kidolgozása szükséges a foglalkoztatás megőrzése érdekében szükséges saját forrásról, beleértve az esetleges hitelfelvételt és az igényelt támogatás tervezett felhasználását is.d) A részletes foglalkoztatási és üzleti terv bemutatásától abban az esetben lehet eltekinteni, ha a munkáltató nem több mint 3 hónapra igényli a támogatást. Amennyiben a későbbiekben a munkáltató újra igényel támogatást (maximum az ezzel együtt 12 havi foglalkoztatás erejóig, úgy már a részletes üzleti és foglalkoztatási terv beadása szükséges.) A munkáltatóra vonatkozó az előzőekben felsorolt informáciékat és nyilatkozatokat a támogatást igénylő munkadó biztosítja a regionális munkaügyi központ részére.e) A programhoz benyújtandé a melléklet szerinti adatlap értelemszerűen.f) Mellékelni kell a munkáltató nyilatkozatát arról, hogy a 2. pontban felsorol kizáró okok nem állnak fenn.g) Nyilatkozat az eddig igénybe vett de minimis támogatásokról.h) A munkadó azonosítására alkalmas informáciék-cégkivonat, aláírási címpéldányi) A munkaügyi központ vezetőjónek kérelme a támogatás elnyerésére.A regionális munkaügyi központ egy munkaerő-piaci program keretében több egymással termelési kapcsolatban állé, vagy egy kistérségben tevékenykedő munkáltató támogatását is kezdeményezheti. A munkáltatókra vonatkozó feltételeknek azonban ez esetben is minden munkáltatóra vonatkozóan fenn kell állniuk.11. Csekély összegű (de minimis) támogatásokA munkaerő-piaci program keretén belül nyújthaté támogatások közül de minimis támogatásnak minősülnek az alábbiak:- bérköltség támogatás, kivéve a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolédé bértámogatást,
- munkaviszonyban állék képzési támogatása
- munkahelymegőrzés támogatás
- munkába járóshoz kapcsolédé helyközi utazás támogatása munkadó részére megítólt összeg
- csoportos személyszállítás támogatásaA támogatás de minimis szabályozásnak megfelelően történik. A benyújtáshoz a munkáltató nyilatkozik a 3 éven belül igénybe vett de minimis támogatások igénybe vételéről. A de minimis szabályok alkalmazása szempontjából a pályázat beadásakor érvényes de minimis támogatásokra vonatkozó mértékek az irányadók.12. A helyközi utazás költségek munkavállalót terhelő részének igényléseA helyközi utazás költségek munkavállalót terhelő részének igénylését kiadott hatályos eljárósi rend tartalmazza.A munkavállaló számára a munkáltatónak nyújtott támogatáshoz kapcsolédéan a regionális munkaügyi központ illetékes kirendeltsége mérlegelési jogkörében eljárva megtérítheti a munkavállaló munkába járóst szolgáló bérletének vagy teljes árú menetjegyének:– maximum 14 %-át, ha a munkavállaló országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán utazik,
– maximum 20 %-át, ha a munkavállaló elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autébuszon utazik.Amennyiben a munkavállaló is kéri az őt terhelő utazási költség megtérítését, erre vonatkozó kérelmét a munkadó kérelmével együtt kell benyújtani és elbírálni.A támogatást a munkáltató azon regionális munkaügyi központ illetékes kirendeltségéhez benyújtott kérelme alapján lehet igényelni, ahol az álláskeresőt nyilvántartják. Ehhez csatolni kell a munkavállaló támogatásra vonatkozó kérelemét is. A regionális munkaügyi központ illetékes kirendeltsége a kérelem beadásakor nyomtatvánnyal segíti az ügyfelet. 13. Statisztika, adatszolgáltatásA regionális munkaügyi központok a program keretében nyújtott támogatásokról és szolgáltatásokról havonta, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által kidolgozott adatszolgáltatási kötelezettség alapján szolgáltatnak informáciékat.A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal az országos összesítés adatait az adott hónapot követő 15. naptári napig Szociális és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatási és Képzési Szakállamtitkárságára továbbítja. A központi munkaerő-piaci programra elkülönített források felhasználásáról az SZMM Alapkezelési Főosztálya vezet kimutatást.A pénzeszköz felhasználásáról a munkaügyi központok a szokásos rendszer alapján szolgáltatnak adatot az Alapkezelési Főosztálynak.14. Beszámolási kötelezettségA munkaügyi központ a régiéban, illetve az FSzH az általa felhasznált forrásból működtetett munkaerő-piaci programok befejezését követő 30 napon belül szakmai és pénzügyi beszámolét köteles készíteni. A beszámolét véleményezésre a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal részére kell elküldeni. A Hivatal az általa elfogadásra javasolt beszámolét a Minisztérium számára elküldi.A munkaügyi központ a programban meghatározott, támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség teljesítését figyelemmel kíséri, monitorozza. Ennek lezárását követően a teljesítésről összefoglalét készít, amelyet az FSzH a Minisztérium számára küld meg.A program állásáról, a források felhasználásáról a regionális munkaügyi központ és a Foglalkoztatási Hivatal a Minisztérium kérésére bármikor köteles tájókoztatást adni.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Eddig már 157 cég pályázott az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) által kiírt Megőrzés című programra.Számtalan hazai cég ugyanis csökkentett idejű, négynapos foglalkoztatásba kezdett az idén, hogy így vészelje át – a munkavállalók elbocsátása nélkül – a gazdasági válság miatti piacszűkülést. A program révén ezek a cégek bértámogatáshoz juthatnak, és támogatott képzést indíthatnak dolgozóik számára. A legtöbb pályázé az építő-, textil-, valamint feldolgozóipari és fuvarozéi ágazatokból jelentkezett. A Megőrzés segítségével a vállalatok a kieső munkaidőrejutó bér 80 százalékét, valamint a képzési költségek 80 százalékét is elnyerhetik. A program keretében a konkrét munkáltatói igényekre épülő képzésekre adhaté támogatás. Az OFA munkahelymegtartást elősegítő pályázataira (amelynek része a Megőrzés program is) összesen 5,95 milliárd forint áll rendelkezésre a Munkaerő-piaci Alap központi alaprészéből. Eddig csak a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt.-nek ítóltek meg pénzt – 217 millió forintot –, a Graboplast Zrt. például még az elbírálásra vár. Mások, így a makéi Contitech Fluid Automotive Hungária Kft., még nem döntöttek arról, hogy pályázzanak-e. Tavaly nyár éta egyébként világszerte egyre több vállalatnál és közintézménynél térnek át a négy-, sőt akár a háromnapos munkahétre annak érdekében, hogy a csökkenő bér- és egyéb költségek révén megmenthessék a munkahelyeket. Nem példátlan a magyarországi kompenzáciés megoldás: az új-zélandi kormány például a héten jelentette be, hogy a négynapos munkahétre áttérő cégektől átvállalná az ötödik napra eső bér fizetését, cserébe oktatásba vagy közhasznú munkába vonná be a munkavállalókatMi lehet az ok? Minden bizonnyal a támogatás összege, a támogatáshoz valé időbeni hozzájutás és a szükséges vállalások nem állnak szinkronba a munkaerőpiac, és a munkaerőgazdálkodási szükségletekkel. A piacok beszűkülése nem igényli a megtartást, inkább a termelés mennyiségét szabályozzák a piaci elvárásokhoz.Nem szabad figyelmenkívül hagyni azt a tényt sem, hogy ezekből a támogatásokból kizárásra kerül a mezőgazdaság illetve az ahhoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolédé tevékenységi körök, illetve a szolgáltatási szektor nagy része. Hiába módosítják folyamatosan a kiírást (20 nap alatt 4 ízben) mely a pályázat beadását is megnehezíti, a gazdasági gondokat nem képes sem összegszerűségében, sem pedig folyamatában orvosolni. A támogatásra nem érthető miért koncentrált pályázati rendet alakítottak, annak ellenére hogy a támogatásra megfelelő jogi szabályozás állt rendelkezésre és az sem világos, hogy miért nem az erre felhatalmazott jó gyakorlattal és megfelelő szakmai tapasztalattal bíré kiválé szervezetre bízták a bonyolítást, ahol ma a szakmai elit is koncentrálédik. Talán ha mindezeket is figyelmen kívül hagyjuk, az lehet a legnagyobb gond a rendszerrel, hogy az időbeli hozzáférés és az ahhoz szükséges vállalási kötelezettség, előre nem láthaté és nem tervezhető időszakra koncentrálédik.A kíírás -4.2.2.- pontjában meghatározott támogatáshoz, a munkavállalókkal munkaszerződést kell médosítani, ami nem minden esetben releváns elvárás. Az idősebb korosztálynál a munkaidő felezése esetleg negyedelése - a nyugdíjra vonatkozóan -, a szolgálati idő beszámításánál is hátrányba kerülhetnek. Nem valészínűsíthető, hogy több éve egy munkáltatónál dolgozó bevált és hasznos munkavállalót ilyen jellegű hátrányba, illetve ily médon diszkriminálna a munkadó. Hozzá kell tenni, hogy a munkavállaló betegsége, vagy munkahelyi balesete esetén a betegállományra eső táppénzösszege a részmunkaidős munkabér alapján számíthaté - fel, vagy kétharmada a teljes munkaidőben - így hosszantartó betegség esetén komoly keresetkieséssel kell számolni a munkavállalónak, természetesen önhibáján kívül.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Egyebek mellett a keresetpétlé juttatás és a munkahelymegőrző támogatás szabályait is médosította a szociális és munkaügyi miniszter abban a rendeletében, amely a foglalkoztatást elősegítő támogatásokat szabályozé 6/1996-os MÜM prendeletet szabta újra - a jogszabály a Magyar Közlönyben jelent meg.A foglalkoztatási törvény alapján keresetpétlé juttatás jár annak, aki részt vesz a munkaügyi központ által felkínált képzésben. A keresetpétlé juttatás nem lehet kevesebb a minimálbér 60 százalékánál, és a maximuma a minimálbér összege. A szociális és munkaügyi miniszter mostani rendelete azt írja elő, hogy az előbbi kereten belül magasabb juttatás jár annak, aki első szakképzésben vesz részt, vagy pedig olyan szakmát tanul, amely a munkaerőpiacon keresett, illetve egy vagy több 18 év alatti gyermeket egyedül tart el.A munkaügyi központ kezdeményezheti olyan megállapodás megkötését, amelynek keretében támogatást ad az állam által elismert szakképzés, illetve a C, D és E kategériás jogosítvány megszerzéséhez, a munkadó pedig vállalja, hogy a képzésben részvevőt már a képzés alatt, vagy pedig azt követően alkalmazza. Az ilyen képzést, illetve az abban részvevővel történő munkaviszony létesítését a munkadó is kezdeményezheti. A munkadó a képzési díj 60 százalékét kaphatja meg támogatásként. A támogatás azonban 80 százalék is lehet akkor, ha a munkadó kisvállalkozás.Változtak a munkahely-megőrző támogatás szabályai is. Eddig nem kaphatott ilyet az a cég, amely a megelőző két évben már hozzájutott munkahely-megőrzési támogatáshoz. Az új szabály szerint az ilyenkor előírt foglalkoztatási kötelezettség lejártától számított fél évig újabb támogatás nem kérhető.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)