Munkaügyi Tudástár

Változott a rendszeres szociális segélyezés rendszere. A 2008. december 31-én ellátásban részesülők ellátását 2009. március 31-ig a jegyző hivatalból felülvizsgálja, és határozatot hoz, hogy a továbbiakban szociális segélyre vagy rendelkezésre állási támogatásra jogosultak. Az új kérelmezők az aktív korúak ellátására adják be az igényüket. A jogosultság jövedelmi és vagyoni feltételei nem változtak, változatlanul a család egy fogyasztási egységre eső jövedelme nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj minimum 90 százalékét. Az ellátásra valé jogosultság meghatározásával egyidejűleg dönt a jegyző, hogy rendszeres szociális segély kerül folyósításra, és az önkormányzat által kijelölt szervvel kell a kérelmezőnek együttműködnie, vagy rendelkezésre állási támogatásra jogosult, így a munkaügyi központnál kell regisztráltatnia magát és álláskeresési megállapodást kell kötnie. Ez utébbi esetében a jogosult foglalkoztatásban, illetve képzésben valé részvételre kötelezett és csak ezek hiányában folyósíthaté számára az ellátás.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Infineon Technologies 2012-ig 17 millió Eurós beruházással bővíti teljesítmény-félvezetőket gyárté tevékenységét, termelőeszközöket vásárol és új gyártéüzemet létesít Cegléden. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a 250 új munkahelyet létesítő beruházás megvalésításához egyedi kormánydöntés alapján nyújt támogatást, az erről szóló szerződést ma írták alá. A ceglédi üzem elsődlegesen standard teljesítmény-félvezető modulokat állít elő, melyeket szélerőművekben és napenergiát hasznosíté inverterekben, valamint vasúti és villamos járművek, gyártéberendezések, mozgélépcsők és felvonék hajtástechnikájában alkalmaznak.A következő években az Infineon az IGBT-modulok[1] gyártási volumenét több mint kétszeresére, évi mintegy 6 millió darabra növeli Cegléden. Az üzem ma összesen mintegy 470 alkalmazottat foglalkoztat, ebből 290 fő állít elő IGBT-modulokat. Az Infineon a gyártás teljes felfutásának arányában utébbi területen 500 főre bővíti a foglalkoztatottak számát 2012-ig. Már 2009 áprilisától megkezdődik a termelés a mindössze tíz hónap alatt felépített új ceglédi üzemcsarnokban. „A jövő legjelentősebb energiaforrása a hatékonyabb energiafelhasználás. Az Infineon chipek és modulok minimalizálják a veszteségteljesítményt, valamint maximalizálják az energia-megtakarítást“ - mondta Jörg Spiegel, az Infineon AG alelnöke, az Infineon Technologies Cegléd Kft. felügyelőbizottságának tagja. „A ceglédi, teljesítmény-félvezető modulok szerelésével és mérésével foglalkozó üzemünk bővítése egy, a jövőbe fektetett beruházás. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium ismételt támogatása mutatja, milyen fontos a magyar kormánynak a ceglédi félvezetőgyárté telephely.“A világszerte növekvő energiaigényt és a fogyatkozé természeti energiaforrásokat figyelembe véve a teljesítményelektronika jelentős mértékben hozzájárul az energiafogyasztás és a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez. Az Infineon az ipar és az autéipar számára teljesítmény-félvezetőket és modulokat kínálé vállalatként erős piaci pozícióval rendelkezik. Az IMS Research piackutató intézet legutébbi tanulmánya, „The Global Market for Power Semiconductor Discretes & Modules 2008” szerint, az Infineon az árbevétel tekintetében már ötödik éve piacvezető, 2007-ben a 13,6 milliárd US dollár értékű piacon 9,7%-os részesedésével. A ceglédi, ún. backend telephelyen az Infineon Technologies Cegléd Kft. és az Infineon Technologies Bipoláris Kft. működik. Ez utébbi a Warstein-i Infineon Technologies Bipolar GmbH & Co. KG 100%-os tulajdonában lévő leányvállalat, mely az Infineon Technologies AG és a Siemens AG vegyesvállalata. Cegléden IGBT-modulokat, valamint nyomott kontaktusú tárcsatirisztorokat, tárcsadiédákat és bipoláris modulokat is szerelnek és mérnek, melyek a sokrétű ipari alkalmazás mellett elsősorban az energiaátvitelben és előállításban kerülnek felhasználásra. Az InfineonrólAz Infineon Technologies AG félvezető- és rendszermegoldásokat kínál a modern társadalom három súlyponti kihívására: energiahatékonyság, kommunikácié, biztonság. Az Infineon a 2008-as üzleti évben (szeptember végéig) 4,3 milliárd Euró forgalmat bonyolított, világszerte 29.100 munkavállalót foglalkoztat. A vállalatot a frankfurti és New York-i értéktőzsdén „IFX“ néven jegyzik. Az Infineon jelenleg 77,5%-os részesedéssel rendelkezik a memériatermékek területén világviszonylatban vezető Qimonda AG-ban. A Qimonda a New York-i tőzsdére „QI” néven került bevezetésre.
(Magyarország)

Már hozzáférhető az APEH honlapján a köztartozásmentes adózék adatbázisa, amelyben az adóazonosíté és az adószám, illetve név alapján lehet keresni. Lehetőség van a csoportos adószám lekérdezésre is.Az APEH az adatokat minden hónap 10. napján frissíti. Az első körben - január 31-ig - közel 5.400 adózé kérte, hogy vegyék fel a köztartozásmentes adózék listájára. Az adatbázisba azok kerülhetnek be, akik összes bevallási és adófizetési kötelezettségüknek eleget tettek, vagy részletfizetésre, fizetéshalasztásra kaptak engedélyt. Aki szerepel ebben az adatbázisban, annak a közbeszerzési pályázatokkal kapcsolatos kifizetéseknél már nem kell az APEH-től együttes adóigazolást kérnie. Az adóigazolások továbbra is kérhetőek elektronikusan és papíralapon is.
(APEH)

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megtekinthetők az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak 2009-2010-es, kormány által már elfogadott akciétervei. A kormány széles körű partnerségi egyeztetést követően fogadta el jelenlegi formájukban a dokumentumokat, amelyekben már szerepelnek a gazdasági válság hatásai miatt szükségessé vált forrásátcsoportosítások, könnyítések.A 2007-2013 közötti időszakra szóló Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként az egyes ágazatok és régiék fejlesztési céljait és irányait a fejlesztési tervhez hasonléan hét évre szóló, úgynevezett "operatív programok" tartalmazzák. Ezeken az operatív programokon belül két évre szóló akciétervek rögzítik az egyes ágazatok konkrét feladatait, fejlesztéseit. A két évre szóló, ám évente felülvizsgálandé akciétervek tartalmazzák többek között azt, hogy az adott operatív program céljaihoz illeszkedve a következő kétéves időszakban milyen nagyobb "központi" fejlesztéseket, konkrét beruházásokat valésítanak meg nem pályázati úton Uniós forrásból. Emellett az akciétervek tartalmazzák azt is, hogy az adott ágazati vagy regionális operatív program keretében milyen területeken és milyen konkrét célokra írnak ki Uniós pályázatokat az elkövetkező hénapokban. Az akciéterveket a szakmai és a társadalmi partnerekkel folytatott egyeztetést követően a kormány fogadja el – mint ahogy tette azt az NFÜ honlapján most közzétett akciétervekkel is. Az akciétervek egyenkénti elfogadását átlagosan 4 hétig tartó egyeztetési folyamat előzte meg. A különböző makroférumok mellett – ezúttal is sokfajta szervezet képviselői – helyi önkormányzatok, érdekképviseleti, ágazati szakmai szervezeteket, a gazdasági, a tudományos és a civil szféra, egyházak vezetői – vettek részt és osztották meg véleményüket és konkrét javaslataikat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tervezőivel. Az egyeztetés során véleményt nyilváníté mintegy 250 szervezet összesen több mint 1300 konkrét javaslatot fogalmazott meg az operatív programok 61 társadalmi vitára bocsátott akciétervével kapcsolatban. A vélemények túlnyomé hányada az egyes prioritások, konstrukciék (a majdani pályázati kiírások) potenciális pályázéi körének bővítését célozta, és sok partneri kérés, javaslat érkezett a támogatási arányok növelésére, a döntések és kifizetések gyorsítására, a bürokrácia csökkentésére, a támogatási feltételek könnyítésére is. A partnerségi egyeztetés eredményeként – a gazdasági válság kihívásait és az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések tapasztalatait is figyelembe véve – végrehajtott módosítások és forrás-átcsoportosítások legfőbb nyertesei a kis- és középvállalkozások, valamint a leginkább hátrányos helyzetű kistérségek lesznek. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján már letölthetők a Gazdaságfejlesztési, a Környezet és energia, a Végrehajtás, valamint a regionális operatív programok partnerségi javaslatokkal pontosított akciétervei. A kormány által már elfogadott, további akciéterveket folyamatosan töltjük fel az oldalra.

(Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)

Januárban az USA-ban a munkanélküliségi ráta már elérte a 7,6 %-ot, és ehhez nagyban hozzájárult az az újabb elbocsátási hullám, amelynek eredményképpen 600 ezer ember vált állástalanná. A lehangolé híreket Obama elnök csak tovább fokozta, ugyanis nem éppen megnyugtatéan -habár őszintén- sürgősen megoldandé és növekvő krízisnek nevezte a kialakult helyzetet, amelyet szerinte igazán megérteni csak azon emberi sorsokon keresztül lehetséges, akik átélik állásuk elvesztését. Megállíthatatlannak tűnő helyzet Közgazdászok szerint a második világháború éta ez a mostani lesz a legrosszabb munkapiac, tehát jelentős intézkedések szükségesek ahhoz, hogy még több ember már ne veszíthesse el állását, valamint új lehetőségeket teremtsenek az álláskeresőknek. Így a jelenlegi vezetésre olyan elvárások hárulnak mint a munkahelyek megszűnésének megfékezése és a gazdaság minél erőteljesebb támogatása, és mindezeket a lehető leghamarabb. A pénzügyi rendszer megmentésére kidolgozott tervet hétfőn szándékozzák nyilvánosságra hozni, ennek megerősítése lenne ugyanis az első lépés a válság megállítására.
(Kitekintő)

Magyarországon az Európai átlagnál sokkal kisebb arányban fordulnak elő rugalmas munkaidőt megengedő szerződések. A felmérések szerint kevesen dolgoznak otthon; kevesen vesznek részt felnőttképzésben és még kevesebben a munkaidőbe beszámított képzésben. Magyarországon a munkához valé kötődésnek a teljes munkaidős foglalkoztatáson kívüli formái kialakulatlanok, csökevényesek: a foglalkoztatottak közül kevesen dolgoznak részmunkaidőben, kevesen vannak és lehetnek átmenetileg távol a munkahelyüktől; kevesen dolgoznak a szokásostól eltérő munkaidőben - ha mégis, azt nem valamilyen, rugalmas munkaidőt biztosíté szerződés teszi lehetővé -; kevesen dolgoznak otthon; kevesen vesznek részt felnőttképzésben és még kevesebben a munkaidőbe beszámított képzésben - állapította meg három kutató. Bajnai Blanka, Hámori Szilvia és Köllő János a Munkaerőpiaci Tükör 2008 kötetben megjelent tanulmánya szerint a nem foglalkoztatottak közül kevesen keresnek állást, kevesen regisztrálják magukat munkanélküliként. Kirívéan magas azok aránya, akik nem is szeretnének fizetett állást.A fiatalok körében a részmunkaidős és az időszaki foglalkoztatás Nyugat-Eurépán belül is széles sávban szérédik: a 15-24 éves, nappali tagozaton nem tanuló fiatalok körében például a heti 36 éránál kevesebbet dolgozók aránya 19 százalék (Olaszország) és 57 százalék (Norvégia) között, a heti 20 éránál kevesebbet dolgozóké 1 százalék (Izland) és 37 százalék (Norvégia) között változik. E különbségeket tovább növelik a diákmunka elterjedtségében mutatkozé eltérések. Magyarországon a 36 éránál rendszeresen kevesebbet dolgozó férfiak aránya 2,6 százalékra tehető, a 20 éránál kevesebbet dolgozók aránya pedig gyakorlatilag nulla. Ez az érték fele-egyharmada a három régi EU-tagnál mértnek és gyakorlatilag azonos a szlovákkal. A nőknél a szokásos munkaidőben dolgozók 8,1 százaléka teljesített 36 éránál kevesebbet, ez az érték a görögnek kevesebb mint fele, a dánnak kevesebb mint egynegyede, az osztráknak egyötöde, a szlováknál árnyalatnyival magasabb.Noha a nagyon változé munkaidőben dolgozó magyarok átlagos munkaideje magas, körükben a részmunkaidősök aránya nem elhanyagolhaté: 16 és 29,1 százalék a 36 érás, és 2,2 és 4 százalék a 20 érás kritérium alapján a férfiaknál és a nőknél - ez azonban a népesség egészére vetített részmunkaidős arányt legfeljebb egy-másfél százalékkal tornázza feljebb. A felmérések szerint az alacsony részmunkaidős arány elsősorban a közép-Európai volt szocialista országok (Magyarország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia) sajátja. A rendszeresen 1-35 érát dolgozó részmunkaidős nők aránya Lengyelországban (20,4 százalék) és a balti országokban (13-17 százalék) lényegesen magasabb, bár így is elmarad az EU-15-ök csoportjában mért értékektől.Magyarországon az Európai átlagnál sokkal kisebb arányban fordulnak elő rugalmas munkaidőt megengedő szerződések, ami fontos szerepet játszik abban, hogy a férfiak és a nők ritkábban vannak távol a munkahelyüktől és sokkal ritkábban dolgoznak kevesebbet vagy többet a szokásos munkaidejüknél - vélik a kutatók. Ausztriában és Dániában a szokásosnál kevesebbet dolgozók 30, illetve 44 százaléka a rugalmas munkarendnek köszönhetően dolgozott kisebb éraszámban a referenciahéten, míg Magyarországon ez az arány csak 5,6 százalék (Görögországban és Szlovákiában pedig még alacsonyabb). Hasonléképpen, Ausztriában és Dániában a szokásosnál többet dolgozók között is 40-50 százalék a rugalmas munkarendre hivatkozék aránya, míg Magyarországon csak 17 százalék
(Napi Online)

Ugyanakkor a Cseh Köztársaság korlátozni fogja a hosszabb idejű tartózkodásra feljogosíté vízumok kiadását egyes országokban. Szigorúbban fogják ellenőrizni azokat az ügynökségeket is, amelyek a külföldieket csehországi munkára toborozzák. belügyminisztérium kimutatása szerint a nemzetközi gazdasági válság következtében Csehországban március végéig mintegy 12 ezer külföldi állampolgár veszíti el munkahelyét. Egy másik fontos adat: az év közepén mintegy 68 ezer külföldi munkavállaló engedélye jár le. Csehországban a tavalyi év végén több mint 250 ezer külföldi állampolgár dolgozott hivatalos engedéllyel. Az engedély nélkül dolgozó külföldiek számát több tízezerre becsüli a sajté. A statisztikai hivatal hétfői jelentése szerint a csehországi munkanélküliségi ráta januárban 6,8 százalékra emelkedett. A szabad munkahelyek száma egy hónap alatt több mint 22 ezerrel 68 494-re csökkent. A hatóságok attól tartanak, hogy a munka nélkül maradt külföldiek nehéz helyzetbe kerülnek, s ez a bűnözés növekedéséhez vezethet. Ugyancsak számolni kell azzal, hogy ebben a helyzetben megemelkednek az állam szociális kiadásai is. Csehországban a külföldi munkaerő többségét a szlovákok, ukránok, lengyelek és a vietnamiak teszik ki. A kormány által jóváhagyott intézkedés csomag elsősorban a vietnamiakat érinti.Anyagilag is támogatni kívánja a prágai kormány a Csehországban munkahelyüket elveszített külföldiek visszatérést hazájukba - jelentette be Ivan Langer cseh belügyminisztere. Ingyen repülőjegyet és 500 Eurós (140 ezer forint) "visszatérési pénzt" fizetne a kormány. Csehországban a külföldi munkaerő többségét a szlovákok, ukránok, lengyelek és a vietnamiak teszik ki. A kormány által jóváhagyott intézkedéscsomag elsősorban a vietnamiakat érinti.Az első szakaszban mintegy 2000 ember számára teremtjük meg a feltételeket a hazájukba valé visszatérésre" - közölte Ivan Langer belügyminiszter. A projekt kezdeti költségeit 60,7 millió koronában (1 korona=10,4 forint) állapította meg a kormány. Azoknak a külföldieknek, akik a hazájukba valé visszatérés mellett döntenek, a cseh állam megfizeti a repülőjegyet és azon kívül 500 Eurós támogatást is kapnak.
(Origo)

Tételezzük föl, hogy 10 ember minden nap elmegy sörözni és a összesen 100 dollárt fizetnek a végén.Ha úgy fizetnének a sörükért, ahogy most adót fizetünk, valahogy így nézne ki:Az első 4 ember (a legszegényebbek) nem fizetnének semmit Az ötödik 1 dollárt fizetne.A hatodik 3 dollárt fizetne.A hetedik 7 dollárt fizetne.A nyolcadik 12 dollárt fizetne.A kilencedik 18 dollárt fizetne.A tizedik ( a leggazdagabb) 59 dollárt fizetne.Tehát így döntöttek, és a tíz ember minden nap boldogan sörözött egészen addig, amíg a bár tulajdonosa kedvezményt nem adott nekik. \"Mivel olyan jó vásárlék vagytok mától olcsébban adom nektek a sört 20 dollárral.\"Onnantól a sör a 10 ember számára csak 80 dollárba került.A csapat továbbra is ugyanúgy szeretett volna fizetni a sörért, ahogyan adót fizetünk, ami azt jelenti, hogy az első 4 embert a változás nem érintette - ők továbbra is ingyen ittak.De mi legyen a másik 6 emberrel - a fizető vendégekkel? Hogyan tudják elosztani a 20 dollár engedményt, hogy mindenki elégedett legyen?Kiszámolták, hogy 20 dollár 6 részre osztva 3,33. Ha ekkora részt levonnának mindenki számlájából, akkor az ötödiknek és a hatodiknak sem kellene fizetni a sörért. Ezért a bár tulajdonosa azt javasolta, hogy az lenne igazságos, ha mindenkinek a részéből körülbelül ugyanakkora százalékot vonnának le, és tett egy javaslatot, hogy ez hogy nézne ki.Tehát:Az ötödik, ahogy az első 4, semmit se fizetne (100% megtakarítás) A hatodik 2 dollárt fizetne 3 helyett (33% megtakarítás) A hetedik 5 dollárt fizetne 7 helyett (28% megtakarítás) A nyolcadik 9 dollárt fizetneb12 helyett (25% megtakarítás) A kilencedik 14 dollárt fizetne 18 helyett (22% megtakarítás) A tizedik (a leggazdagabb) 49 dollárt fizetne 59 helyett (16% megtakarítás)Mind a 6 ember jobban járt a korábbi állapothoz képest, és az első 4 továbbra is ingyen ivott.Amikor kimentek a bárból az emberek, elkezdték összehasonlítgatni a megtakarításukat.Hatodik méltatlankodott: - Én csak egy dollárt kaptam a 20 dolláros engedményből, ő pedig 10-et mutatott, a tizedik emberre.Ez igaz! - kiáltotta a hetedik. Miért kap ő 10-et, mikor én csak kettőt?A gazdagok kapják az összes kedvezményt!Várjunk csak! - kiabált az első négy kérusban - mi nem kaptunk semmit! - a rendszer diszkriminálja a szegényeket!A kilenc ember körülvette a tizediket és elverték. A következő este csak kilencen jöttek el sörözni, leültek és a tizedik nélkül itták a söröket.Amikor a fizetésre került a sor, rájöttek valami fontosra. Még együtt se volt annyi pénzük, hogy a számla felét kifizessék.Ez az, ahogy az adórendszerünk működik. Az emberek, akik a legmagasabb adókat fizetik, kapják nominálisan a legnagyobb kedvezményeket az adókedvezményeknél. Ha túladóztatják és támadják őket azért, mert túlságosan gazdagok, egyszer csak nem lesznek köztünk többet. Sőt előfordulhat, hogy külföldön fognak inni, ahol a légkör barátságosabb.Azoknak, akik ezt értik, nem kell magyarázni.Azoknak, akik nem értik, nem lehet elmagyarázni.

David R. Kamerschen, Ph.D.

Professor of Economics

University of Georgia
(David R. Kamerschen, Ph.D. Professor os Economics University os Georgia)

Június elsejótől az alkalmi foglalkoztatós a magánszemély munkáltatóknál, a közhasznú társaságoknál, valamint a főtevékenységként mezőgazdasággal foglalkozó munkáltatóknál lesz lehetséges.A magánszemély munkáltatóknál kizárólag a háztartási szükségletek kielégítésére, a közhasznú társaságoknál helyettesítés, illetve meghatározott feladatok ellátására, a mezőgazdaságban pedig az idénymunka keretében lesz majd lehetőség alkalmi foglalkoztatásra. Ezzel a kormányzat a korábbinál jóval szűkebb körben tartaná ezt a foglalkoztatási médot. Mivel az alkalmi jelleg elsősorban nem időtartamában, hanem felmerülésében jelenik meg, e lehetőség időkorlátait a korábbi szabályoknál rugalmasabban állapítja meg a javaslat. Így a magánszemély háztartásában végzett munka esetében nem lenne korlátozás, a másik két munkáltatónál pedig évi 200 munkanap a maximális alkalmi munkavégzés időtartama, míg a mezőgazdasági idénymunka esetében a limit hatvan nap lenne.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A világgazdasági válság kedvezőtlen foglalkoztatási hatásaként értékelhető, hogy 2008 utolsó két hónapjában az előző évinél mintegy 20 ezerrel több álláskeresőt vettek nyilvántartásba a munkaügyi kirendeltségek. A teljes regisztrált állomány létszáma 2008. végén 477,4 ezer fő volt, 32 ezerrel több, mint egy évvel korábban.

A növekedés mindenek előtt a nem pályakezdőket érintette, a pályakezdő álláskeresők létszáma gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbi létszámmal. Számuk az év végén 41,6 ezer volt. Az adatok azt támasztják alá, hogy a pályakezdők esetében eredményesen működik a START-támogatási konstrukcié.

A munkaügyi szervezetnél rendelkezésre állé álláshelyek száma éves átlagban több, mint 10%-kal csökkent az előző évhez képest. Fontos kihívés az álláshely-feltárás hatékonyságának javítása annak érdekében, hogy az ÁFSZ a jelenleginél lényegesen eredményesebb munkaközvetítési tevékenységet tudjon végezni.

A területi különbségek változatlanul jelentősek, egyes hátrányos helyzetű munkavállalói rétegek foglalkoztatási pozíciói nem, vagy igen mérsékelten javulnak. Közülük első helyen a képzettséggel nem rendelkező, alacsony iskolai végzettségű, tartósan munka nélkül lévőket indokolt külön kiemelni.

A KSH munkaerő-felmérésének 1-11. havi adatai alapján az elmúlt év egészét tekintve egy százalék körüli foglalkoztatás-csökkenés várhaté. 2008 szeptember-november hónapokban a nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 57,1%-nak felelt meg, ami 0,2 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 7,8%-os volt ebben az időszakban, 0,3 százalékponttal meghaladva az egy évvel korábbi szintet.

A foglalkoztatós alakulását jelentős szerkezeti változások jellemezték az elmúlt évben is. Ebben a tekintetben az iskolai végzettség szerint differenciált változásokat indokolt kiemelni: miközben 32 ezerrel nőtt a főiskolát, és 30 ezerrel az egyetemet végzett foglalkoztatottak száma, addig a többi iskolai végzettségi csoportban mérséklődött a foglalkoztatás. Ez egyértelműen a képzés jelentőségére hívja fel a figyelmet.

A 2008. negyedik negyedévre vonatkozó foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat a KSH 2009. január 30-án hozza nyilvánosságra.

A csoportos létszámleépítési bejelentések alakulása és jellemzői 2008-ban

A csoportos létszámleépítési bejelentések alakulása az év egészét tekintve csökkent 2008-ban az előző évhez képest. A munkáltatók országosan mintegy 5 ezerrel kisebb létszám csoportos elbocsátásáról jelentették be döntésüket a munkaügyi szervezethez 2008-ban, mint egy évvel korábban. Ez 17%-os csökkenésnek felel meg.

A bejelentések időbeli alakulását vizsgálva azonban jelentős fordulépont figyelhető meg éven belül, ami egyértelműen a gazdasági válság megjelenésével hozhaté összefüggésbe. Míg 2008 első és második negyedévében összesen mintegy 10 ezerrel kevesebb munkavállaló tervezett elbocsátását jelezték a cégek az egy évvel korábbi szinthez képest, addig a harmadik negyedévben már közel ezer fős (+20%), a negyedikben pedig 4,5 ezer fős (+86%) növekedés volt megfigyelhető.

Jél láthaté, hogy a létszámleépítések trendje 2008 harmadik negyedévében fordult meg. A bejelentések számának dinamikus növekedése azonban nem volt országosan egységes, minden régiéra kiterjedő, hanem területileg igen differenciáltan következett be. Tulajdonképpen két régié emelhető ki, ahol a legélesebben jelentek meg a pénzügyi folyamatok kedvezőtlen foglalkoztatási hatásai. Ez a közép- és nyugat-dunántúli régié, ahol a külföldi érdekeltségű multinacionális vállalkozások nagy számban koncentrálédnak. A közép-dunántúli régiét ki kell emelni abból a szempontból, hogy ez volt az egyetlen olyan régié, ahol 2008-ban folyamatosan magasabb volt a csoportos létszámleépítésekben szereplő létszám az egy évvel korábbi bejelentésekhez képest. Ezzel szemben Közép- és Észak-Magyarországon az év egészét tekintve csökkenés volt megfigyelhető.

A 2008 utolsó negyedévében tett csoportos létszámleépítési bejelentések kétharmada a feldolgozóipari munkahelyek megszűnését érintette, az elbocsátások mintegy 10%-ára az építőiparban, további 7%-ára pedig a mezőgazdaságban kerül sor. Az előző év azonos időszakához képest négy nemzetgazdasági ágban koncentrálédott a leépítések számának növekedése: a feldolgozóiparban 4,7 ezerrel, a mezőgazdaságban 600-al, a bányászatban 360-al, a pénzügyi szektorban, valamint a gazdasági szolgáltatások ágban együtt 260-al több munkahely megszűnését jelentették a cégek 2008 utolsó három hónapjában, mint egy évvel korábban.

Ezek az adatok azt támasztják alá, hogy a nemzetközi válság foglalkoztatási hatása egyelőre a feldolgozóipari vállalkozásokat érinti a legsúlyosabban. Az építőiparban, ahol szintén viszonylag sok munkahely szűnt meg 2008 utolsó negyedévében (mintegy ezer), egyértelműen szezonális hatásról van szé, ugyanis ez a létszám közel 30%-kal kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A munkahelyek megszűnésének okai, és főleg az okok igen jelentős megváltozása rendkívül sokat elárul a leépítések hátteréről. Ebben a tekintetben szintén az elmúlt két év utolsó negyedévét hasonlítottuk össze. Míg 2007-ben a cégek közel azonos arányban három okot jelöltek meg az elbocsátások indokaként (belföldi kereslet csökkenése, szervezeti átalakulás, finanszírozási problémák), addig 2008 utolsó három hónapjában a tervezett elbocsátások közel felét (47%) a külföldi kereslet visszaesésével indokolták a gazdasági szervezetek. Ez az arány a Közép-Dunántúlon, ahol az elbocsátások jelentős része koncentrálédik, meghaladja a 70%-ot.

A belföldi kereslet csökkenése 16%-os, a pénzügyi problémák pedig 10%-os arányt képviselnek az elbocsátási indokok között. Ezek az értékek megegyeznek az egy évvel korábbiakkal. Az adatok egyértelműen megerősítik, hogy a nemzetközi konjunktúra visszaesésének tudhaté be a magyarországi foglalkoztatás csökkenése.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)