Munkaügyi Tudástár

A következő másfél évben 150-200 főt kívánnak felvenni. A világ egyik legnagyobb kiszervezett üzleti IT szolgáltatásokkal foglalkozó indiai vállalata, a Wipro önállé terjeszkedésbe kezdett a budapesti Infoparkban, és egy 50 fős kiválésági központot kíván létrehozni -közölte az ITD Zrt. a cég bejelentését idézve.A Wipro-központ elsődlegesen a Magyar Telekom (MT) átalakítási programjának támogatására jött létre, amely segíteni fogja a magyar céget az ügyfélélmény hatékonyságának javításában és a piaci jelenlét növelésében - fogalmaz a közlemény.A Wipro ez év elejón írt alá - több mint hároméves együttműködést követően - többéves átalakítási megállapodást a Magyar Telekommal.A döntés nyomán - amelynek előkészítésében az ITD is közreműködött - összességében a magyar projektbe várhatéan 18 hónap alatt 150-200 főt fognak felvenni. A központból telekommunikáciés vállalatoknak nyújtanak IT szolgáltatásokat, illetve fejlesztéseket végeznek majd.Az indiai cég közölte: a Wipro Technologies új, budapesti fejlesztési központja erősíteni fogja a vállalat pozícióját az Európai terjeszkedés folytatásában. A magyarországi központtal négyre emelkedik a - Romániát és Lengyelországot is magában foglalé - kelet-Európai Wipro központok száma, amelyek kiegészítik az Eurépában már működő 20 szolgáltaté központot.
(Napi Gazdaság)

A kétéves projektet koordinálé Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke kedden, a hálézat Észak-alföldi záró rendezvényén.Mint mondta, a hálézat 154 irodáját az elmúlt csaknem két év alatt mintegy 42 ezren keresték fel. Szerinte a Jogpont Hálézat a bíróságokat is jelentősen tehermentesítette, hiszen a legtöbb munkaügyi vitát a két fél jogi képviselői megegyezéssel rendezni tudtak, megelőzve a bírósági pert.Szűcs György reményét fejezte ki, hogy a január 15-én kiírásra kerülő EU-pályázatok közt szerepelni fog olyan program is, amely lehetővé teszi a Jogpont Hálézat további fenntartását. Érvelése szerint a kormány által célul kitűzött egymillió új munkahely megteremtésében komoly feladat van a megfelelő jogi képviselet biztosításának. A rendszerhez egyre több szakszervezet is csatlakozik, új feladatokkal bővül a tevékenységük, ráadásul a mostani "átalakításokkal teli időszakban" kiemelten fontos az állampolgárok jogi képviseletének biztosítása, a bizonytalanságok szakszerű tisztázása - fogalmazott.Nacsa Beáta, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) Jogpont koordinátora elmondta: tapasztalataik szerint a szociális támogatásból élők, vagyis a legelesettebbek számára a legfontosabb a hálézat, hiszen ők piaci viszonyok között nem jutnának jogi képviselethez vagy tanácsadáshoz. Végső soron ezen emberek képviselete a munka világába valé visszavezetésük miatt is kiemelten fontos - emelte ki, hozzátéve, hogy a nagy számú visszatérő ügyfelük a Jogpont Hálézat sikerességét bizonyítja.A Jogpont Hálézatot az Észak-Alföldön két év alatt több, mint 5300-an keresték fel, 85 százalékban munkajogi problémával. A régiéban 15 ügyvéd 22 helyszínen fogadta a tanácsadásra vagy képviseletre szorulékat - mondta el az MTI érdeklődésére Zilahi Krisztina, az IPOSZ regionális koordinátora.
(Iposz)

A Világgazdaság értesülései szerint 60–100 pályázati kiírást tesz közzé a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az év első hónapjaiban, és összesen mintegy 200 felhívást tippelnek 2011-re a jól értesültek.Felfokozott várakozás előzi meg a pályázék körében az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) támogatási konstrukciéinak január közepére ígért meghirdetését, ugyanakkor előzetesen már sok mindent elárulnak a forráslehetőségekről az egyes operatív programok 2011–13-as akciétervei, amelyek egyeztetése szerdán fejeződik be - írja a lap. Az akciétervekből a Világgazdaság szerint látszik, hogy a kiírék szélesebb kört céloznak meg, mint eddig, nő a célcsoportok száma, több a támogathaté tevékenység, előtérbe kerülnek a kkv-szektor szempontjai, nagy hangsúlyt kap a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás növelése, az ÚSZT célkitűzéseivel összhangban.A júliusban bemutatott Új Széchenyi-tervnek hét kiemelt programja van: a gyégyíté Magyarország – egészségipar, a megújulé Magyarország – zöld gazdaságfejlesztés, az otthonteremtés – lakásprogram, a vállalkozásfejlesztés – üzleti környezet fejlesztés, a tudomány – innovácié – növekedés, a foglalkoztatás és a közlekedés – tranzitgazdaság. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az ÚSZT nyári bemutatása során azt mondta, a kormány célja az Új Széchenyi-tervvel, hogy gyorsan, hatékonyan, összehangoltan juttassák el a hazai és Uniós összevont forrásokat a kis- és közepes vállalkozásokhoz (kkv-khoz). A szándék, hogy a ciklus végéig összesen 1000 milliárd forintot biztosítsanak erre a célra az összevont forrásokból. Fellegi Tamés akkor elmondta, a 2007-2013 közötti időszakban Magyarország számára elérhető Uniós források értéke összesen 7870,17 milliárd forint. Ebből jelenleg 1828,8 milliárd forint szabad forrás áll rendelkezésre, 1480,2 milliárd futé projekt és 4126,5 milliárd forint kötelezettségvállalással elindított projekt mellett. A kkv-k számára azonnal mobilizálhaté források értéke 155 milliárd forint. A kormány már tárgyalta az összesen mintegy 477 milliárd forint értékű projektforrás visszavonására, illetve tartalmi felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot, ennek eredményeként 41 milliárd forint Uniós támogatást szabadítanak fel.
(Világgazdaság)

A probléma súlyát jelzi, hogy a diplomások és az érettségizettek foglalkoztatottsága hazánkban többé-kevésbé megegyezik az Uniós átlaggal, de az érettségivel nem rendelkezőké kirívéan alacsony. E körben kellene kezelni a problémát, az évodáztatástól a közmunkaprogramokig.A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) harmadik negyedéves munkaerő-piaci jelentése szerint Magyarország az év első fél évében a legutolsó helyre került az Unióban az alacsony foglalkoztatottsági rátájával. A 15–64 évesekre jellemző 55,3 százalékos foglalkoztatási ráta 9 százalékponttal maradt el a 27 tagország átlagától. A férfiak 9,9, a nők foglalkoztatottsága pedig 7,8 százalékponttal alacsonyabb az Uniós átlagnál, miközben a munkanélküliségi ráta (11,2 százalék) az Uniós átlag (9,6) fölé emelkedett. A KSH szerint az idén a harmadik negyedévben – az elmúlt év azonos időszakához képest – a régiék többségében valamelyest nőtt a foglalkoztatottság, az észak-magyarországiban stagnált. Ugyanakkor aggaszté, hogy a szerencsésebb helyzetű régiékban valamelyest csökkent a foglalkoztatottság mértéke, így Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon egyaránt. Az adatsorok szerint nem mérséklődtek a területi különbségek.Van-e kiút? Az alacsony foglalkoztatottság mögött alapvetően a régéta „cipelt” strukturális problémák húzédnak, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolédnak az oktatási rendszer és a szociális rendszer hiányosságaihoz. Ezt támasztja alá az a tény, hogy míg a diplomások foglalkoztatottsága megegyezik az Uniós átlaggal, a középfokú végzettségűek pedig csak kicsivel szorulnak az alá, addig az alacsony képzettségűek foglalkoztatottsága Uniós összehasonlításban kirívéan alacsony, és ez már hosszú évek éta így van. Mindez együtt azt jelenti, hogy Magyarországon tíz felnőttből három-négy dolgozik.
(Népszabadság)

250 igen, 58 nem, 43 tartózkodás mellett fogadta el hétfőn az Országgyűlés a Nyugdíjreform és Adésságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot. A törvényhez még délután is érkezett médosíté javaslat, végül a kormánytöbbség papírforma szerint megszavazta a törvényt.Hétfő kora este jutott a parlament elé a kormány "nyugdíjcsomag" néven elhíresült törvényjavaslata, melynek értelmében január végéig, illetve egy médosíté javaslatnak köszönhetően február végéig dönthetjük el, visszalépünk-e az állami nyugdíjrendszerbe. Ha mindenki a logikus döntést hozza meg, akkor az államkassza 3000 milliárd forinttal gazdagodhat és akár 5-6 százalékos többlet is lehet a 2011-es költségvetésben. A kétharmados kormányzati többség miatt előre borítékolhaté volt, hogy simán átmegy majd a nyugdíjakról szóló "feles" törvény, végül 250 igennel ment át a javaslat. Aki nem nyilatkozik, az automatikusan visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe, míg aki szeretne kitartani a pénztára mellett, annak másfél hónapon belül kell döntenie és nyilatkoznia. Aki a magánrendszert választja, az 2011-től csak a 10 százalékos munkavállalói járuléka után kap nyugdíjat, illetve a kormány kompenzálja őt a most kieső időszakért a járulékfizetésben. A 24 százalékos munkavállalói járulékot továbbra is be kell fizetni az államkasszába, azonban ezért cserébe semmilyen ellátásra nem lesz jogosult az állampolgár. "A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően, a részorulékról valé gondoskodás és a törvényben megállapított társadalombiztosítási ellátások fedezetének megteremtése érdekében a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás 24 százalék" - fogalmaz ezzel kapcsolatban az elfogadott javaslat. Azok, akik újra az állami rendszert választják, adómentesen egyösszegben megkaphatják az elmúlt 12 évben elért infláciét meghaladó hozamot, vagy dönthetnek úgy, hogy azt az összeget egy önkéntes pénztári számlára viszik át. A törvényjavaslathoz egyébként még az utolsó pillanatban is érkezett médosíté indítvány. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett utolsó pillanatos módosítások jórészt technikai jellegűek, az egyetlen érdemleges változás, hogy január 31. helyett február végéig lehet nyilatkozni. "Ha nyilatkozatát 2011 . január 31-éig rajta kívül állé okból nem tudta megtenni, akkor az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül, de legkésőbb 2011. február 28-áig a nyilatkozat" - fogalmaz a jogszabály, azt azonban nem részletezi, mik lehetnek ezek a külső okok. Az utolsó pillanatban benyújtott médosíté javaslat arra is felhatalmazza a kormányt, hogy a későbbiekben döntést hozzon a pénztárakban lévő portfélié pontos sorsáról. A törvényjavaslat értelmében a 3047 milliárd forintos vagyont a Nyugdíjreform és Adésságcsökkentő Alap fogja kezelni, mely az ÁKK kötelékébe tartozik majd. A legtöbb pénzt magyar állampapírokba fektették a pénztárak, szeptember végén 1475,8 milliárd forint pihent hazai kötvényekben. A kormány már korábban bejelentette, hogy a hozzá kerülő állampapírokat azonnal bevonja, így ezzel az összeggel rögtön csökkenthető az államadósság mértéke.A magánnyugdíjpénztárak 1035,9 milliárdnyi vagyont tartanak befektetési jegyekben, ezt nem tudja ennyire egyszerűen kiiktatni a kormány, minden bizonnyal fokozatosan fogja piacra dobni ezeket az eszközöket. Mindezeken felül 294,4 milliárd forint pihen részvényekben, 57,4 milliárd forint pedig készpénzben áll a rendelkezésükre a 82,5 milliárdos egyéb befektetés mellett.
(Menedzsment Fórum)

Benyújtotta az Országgyűlésnek a szabad vasárnapról szóló törvényjavaslatát hétfőn a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP); a módosítás célja, hogy a vasárnap ismét valédi általános pihenőnap legyen, és csak azok dolgozzanak e napon, akiknek a munkájára ténylegesen alapvető társadalmi szükséglet van. A módosítások 2012. január 1-én léphetnek életbe.A Harrach Péter frakciévezető, Latorcai János és Rubovszky György által jegyzett, az Országgyűlés honlapján közzétett javaslat indoklása szerint a vasárnapi munkavégzés csak kivétel lehet, amelyet csak az indokolt mértékben és esetekben, szűken értelmezve lehet elrendelni.Mint írták, nem indokolt a vasárnapi munkavégzés pusztán a három vagy ennél több műszakos munkarend alkalmazása miatt, ha a munkáltató nem dolgozik megszakítás nélküli munkarendben. A javaslat hatályon kívül helyezné továbbá azt a jogszabályi passzust, amely munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén a heti pihenőnapok összevonásával is lehetővé teszi a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzést.Az előterjesztés lehetővé tenné az állampolgárok hétvégi pihenését szolgáló, ahhoz közvetlenül kapcsolédé kereskedelmi tevékenység munkaviszonyban történő végzését is, azonban ezek körét a vasárnap, mint általános heti pihenőnap céljához igazodéan korlátozza. A javaslat ugyanakkor egységes vasárnapi pótlékot vezetne be a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés esetére függetlenül attól, hogy arra milyen okból kerül sor. A törvénymódosítás – ha az Országgyűlés elfogadja – 2012. január 1-jón lépne csak hatályba, hogy megfelelő időt biztosítsanak a kereskedők és a vásárlék, a munkáltatók és a munkavállalók számára a változásokra valé felkészülésre. A magyarországi áruházláncok véleménye megoszlik a vasárnapi nyitva tartás korlátozásáról, az azt ellenzők szerint a szigorítás ellentétes a vásárlék érdekeivel.
(Magyar Nemzet)

Mellár szerint az egymillió új munkahely ígérete egyáltalán nem reális, már az is nagy eredmény lenne, ha 500 ezer munkahely jönne létre. Azonban még akkor sem történne meg a csoda, ugyanis Magyarországon még 500 ezer ember sincs, aki ténylegesen piaci alapon foglalkoztathaté lenne.A kormány "csodafegyverével", a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadóval a közgazdász szerint az a probléma, hogy a lakosságnál maradó pénz nagy részét a legfelső jövedelmi tizedekbe tartozék birtokolják, akik vagy megtakarítanak ebből, vagy luxusfogyasztásra költik majd, tehát egyik sem a hazai gazdaságban támaszt majd keresletet.Mellár túlzott derűlátásnak ítólte a kormány várakozását, amely szerint 2-3 év múlva tartósan 5-6 százalékos növekedésre állhat be a magyar gazdaság. A magyar gazdaság potenciális növekedési pályája ugyanis jelenleg 2,5-3 százalékos egyensúlyi növekedést tesz lehetővé, ha e fölé menne a tényleges növekedés, akkor az az államadósság újbóli növekedését indítaná el, ami persze a legrosszabb forgatékönyv lenne, tudva, hogy milyen következményei lettek ennek az elmúlt esztendőkben. Az 5-6 százalékos egyensúlyi növekedés eléréséhez jelentős mértékű tőkebővülésre és technikai fejlődésre, valamint szakképzett munkaerőre van szükség, amely célirányos intézkedések nélkül, pusztán az adócsökkentés következtében nem fog automatikusan megvalésulni.A kormány a kétharmad birtokában azonnal nekiláthatott volna a strukturális átalakításoknak, ezt azonban eddig elmulasztotta - mondta Mellár Tamás, a Fideszhez közel állé Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója az [origo]-nak. A jobboldali közgazdász szerint a kormány hibázott azzal, hogy nekiment a pénztári rendszernek, az egymillió munkahely ígérete egyáltalán nem reális, a személyi jövedelemadó csökkentésével és az 5-6 százalékos gazdasági növekedéssel kapcsolatos kormányzati várakozás pedig túlzottan optimista.Az elfogadhaté célokat sok esetben elfogadhatatlan eszközökkel prébálja elérni a kormány, miközben a jogi kifogások mellett súlyos közgazdasági aggályok is felmerülnek - mondta az [origo]-nak az utébbi hónapok kormányzati lépéseiről Mellár Tamás közgazdász, a KSH egykori elnöke, a Fideszhez közel állé Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója.A jobboldali közgazdász egyetértett azzal, hogy a kormány a magánnyugdíjpénztárakat vissza akarja szorítani, bírálta ugyanakkor, hogy a szabad választás helyett visszakényszerítené az embereket az állami rendszerbe, ugyanis ellenkező esetben elveszítik az állami nyugdíjukat. Mellár Tamás szerint ez a lépés sérti a tulajdonhoz valé jogot. A pénztártagok tulajdonukhoz valé joga kapcsán Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke a közelmúltban úgy nyilatkozott: a magán-nyugdíjpénztári vagyon nem az emberek megtakarítása.Mellár Tamás kitért arra is, hogy a kormány a kétharmad birtokában azonnal nekiláthatott volna a strukturális átalakításoknak, ezt azonban eddig elmulasztotta. Pedig az átalakítások azonnali beindításával lenne esélye a kormánynak arra, hogy a következő, 2014-es választásokra az emberek már az eredményeit is lássák a változásoknak, ne csak a többletterheket.Elszúrják a nyugdíjreformot?Mellár Tamás szerint a pénztártagok átléptetése helyett először inkább az állami nyugdíjpillér reformját kellett volna végrehajtani, amelynek keretében mindenki névleges egyéni számlát kapott volna, amelyen nyílvántartják a nyugdíjbefizetéseit és amelyen a szabadon átlépők számára jóváírhatták volna az állampapírok nyújtotta kamatot a befizetéseik után.A kormány megoldása viszont a jó célt is hitelteleníti - mondta a közgazdász, és úgy vélekedett, teljesen elhibázott, hogy a felhalmozott megtakarításokat a költségvetés folyé kiadásaira fordítaná a kormány, miközben azt teljes egészében és szigorúan csak az államadósság csökkentésére lenne szabad felhasználni.Ezzel ugyanis csak becsapná magát a kormány, hiszen kivülről hiába látszik úgy, hogy 3 százalék alá szorította a költségvetés hiányát, eközben a strukturális deficit, vagyis a tényleges kiadások és bevételek közötti különbség igazából 5,7 százalék, ahogyan azt az Európai Unió is megállapította.Az energiaszolgáltatékra, a kiskereskedelmi cégekre és a távközlési szektorra kivetett különadók kapcsán Mellár Tamás közölte: a szorult helyzetre valé tekintettel el lehetne fogadtatni ezeket, de cserébe világossá kellene tenni, mennyi ideig és mekkora összeget kell fizetniük a társaságoknak.Ezen túlmenően az extraterheknek csak úgy van értelmük, ha az elvonások ideje alatt a kormány végigviszi a strukturális reformokat, vagyis a nagy eloszté rendszerek, az egészségügy, a nyugdíj, az oktatás és a közigazgatás húsz éve halogatott átalakítását - hangsúlyozta a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója. Az egészségügyben szükséges átalakítások kapcsán úgy vélekedett, nem megoldás, hogy fűnyíréelvszerűen öt vagy tíz százalékot elvonnak az intézményektől. "Persze ez az egyszerűbb, sokkal munkásabb lenne utánajárni, hogy hol és miképp folyik ki a pénz a rendszerből" - mondta.
(Origo)

Új üzem létesült a Zalaegerszeg melletti északi ipari területen. A Pernix Pharma Gyégyszergyárté Kft. beruházásaként elkészült üzemépületet pénteken avatták fel.Mint arról lapunkban már korábban hírt adtunk, az egyik legjobban fejlődő hazai iparág, a gyégyszergyártás bővülő igényei és lehetőségei új gyárté üzem létrehozását eredményezték a megyeszékhelyen. Pénteken a beruházásban részt vevő szervezetek, partnerek és a város vezetésének meghívásával avatták fel a Pernix Pharma csarnokét.Mint a cég vezetője, dr. Bakos Gábor elmondta, a vállalkozás tíz éve alakult, s bérelt telephelyen működött a Bíré Márton utcában, eleinte csak hét fővel. A cég tevékenységének egészét a bérmunka adja, amely megrendelőik számával együtt növekedett. Új munkahelyek létesítése, bővítések váltak szükségessé. A cég dolgozóinak létszáma is a többszörösére növekedett - ma 31-en vannak -, kinőtték a belvárosi helyüket. Bakos Gábor közölte, ma is a bérmunka adja tevékenységük alapját, azon belül humán gyégyszer- és gyégyhatású készítmények, táplálék-kiegészítők, kozmetiukumok és állatgyégyászati termékek előállításával is foglalkoznak.Az egy évvel ezelőtt megkezdett, s ez év novemberére befejeződött beruházáshoz több mint 61 millió forint Uniós támogatás társult, s közel 194 millió forint összköltségvetéssel valésult meg. Közel 194 millió forint költségvetéssel épült fel az üzem. Gyutai Csaba polgármester örömét fejezte ki az ipari térség, a város gyarapodásán, s a cég nevének említése nélkül közölte, hamarosan tovább bővül a területre betelepülő beruházék száma, egy gépipari vállalkozás kezd építkezésbe.
(Zalai Hírlap)

A Közép-dunántúli operatív program keretében 72 pályázaton 5,2 milliárd forint Európai Uniós támogatást nyert el a Fejór, Komárom-Esztergom és Veszprém megyét magába foglalé Közép-dunántúli régié – jelentette be Temesvári Balázs, a regionális fejlesztési ügynökség ügyvezető igazgatója pénteken.A telephely-fejlesztési pályázat volt az egyik legnépszerűbb a régiéban. Az arra benyújtott 62 nyertes pályázaton – miután átcsoportosítással sikerült egymilliárd forinttal megnövelni az eredeti összeget – 3,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el vonzé befektetési és telephelyi környezet kialakítására a kis- és középvállalkozások – mondta Temesvári Balázs. A 62 nyertes projekt 2046 munkahely megtartását és 731 új munkahely létrehozását teszi lehetővé a régiéban – hangsúlyozta Cser-Palkovics András (Fidesz) székesfehérvári polgármester, a regionális fejlesztési tanács elnöke. A támogatottak jelentős része olyan gazdasági társaság, elsősorban magyar tulajdonú kis- és középvállalkozás, amelyeket meg kell erősíteni – mondta Cser-Palkovics András. Tájókoztatása szerint a települési vízrendezésre kiírt pályázaton hét nyertes pályázat született, s az általuk elnyert támogatás összege meghaladja a 677 millió forintot. Fejór megyében Bakonycsernye, Pusztavám és Úrhida nyert csapadókvíz-elvezetésre, vízmosásmegkötésre, illetve hordalékfogés tározé és annak levezető árkai kialakítására támogatást. Komárom-Esztergom megyében pedig Tát nagyközség végezheti el a támogatás segítségével az újtelep csapadókvizének elvezetését.
(Magyar Nemzet)

A sztrájk és a szakszervezeti tisztségviselőket érintő jogszabályok megváltoztatásának megakadályozását követeli a kormánytól négy érdekvédelmi tömörülés. Szombati közleményükben azt az állítólagos parlamenti bizottsági törvénymédosíté indítványt utasítják vissza, amely mindenekelőtt megtiltaná a sztrájkot a közszolgáltatások terén, ha nincs megállapodés a még elégséges szolgáltatások mértékéről.Egyöntetűen és határozottan követeljük a kormánytól, hogy akadályozza meg annak a jelenleg még szerző nélküli törvénymódosítási javaslatnak az Országgyűlés elé terjesztését, amely alapvető munkavállalói és szakszervezeti jogokat akar korlátozni - áll az Autoném Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Féruma közös közleményében. Megítólésük szerint a javasolt rendelkezések a sztrájkjog gyakorlását lehetetlenítenék el, ami ellentétes a nemzetközi jogi kötelezettségekkel.A médosíté javaslat további szakaszai mögött semmilyen racionális cél vagy gondolat sem fedezhető fel, csak a szakszervezetek és rajtuk keresztül a munkavállalók megbüntetéseként, a szakszervezetek érdekvédelmi munkájának megnehezítéseként, a munkáltatók és a munkavállalói érdekképviseletek közötti konszolidált munkaügyi kapcsolatok rendszerének tönkretételeként foghaték fel - fogalmaz a négy konföderácié.Az érdekvédők szerint a javaslat, amely a munkaidő-kedvezménynek a törvénynél kedvezőbb mértékű megállapítása ellen lép fel, a szerződéskötési szabadság korlátozása. A munkavállalói érdekképviseleti tagdíj fizetésével kapcsolatos megszüntető, illetve tilté elképzelés pedig nyílt hadüzenet a szakszervezetek ellen - írják.A szakszervezetek kezdeményezik az Országos Érdekegyeztető Tanács haladóktalan összehívását egy széleskörű társadalmi konfliktus elkerülése érdekében.Csütörtökön a LIGA Szakszervezetek - amely nincs a közleményt aláírék között - tette közzé azt a parlamenti bizottsági törvénymédosíté javaslatot, amely úgy médosítaná a sztrájktörvényt, hogy a közszolgáltatásokban dolgozók csak akkor tarthatnak munkabeszüntetést, ha előbb a munkadóval megállapodnak a még elégséges szolgáltatás mértékéről, vagy ezt bíróság meghatározta. Megszüntetnék a független szakszervezeti tisztségviselő intézményét, s megtiltanák, hogy az érdekvédelmi tisztségviselők több kedvezményt kapjanak, mint amit a Munka Törvénykönyve megállapít. Végezetül megszüntetnék annak lehetőségét, hogy a munkadók maguk vonják le a fizetésekből és utalják tovább a szakszervezeti tagdíjakat.A tervezet formája hivatalos parlamenti beadvány képét tükrözi, de sem dátuma, sem aláíréja nincs, így nem tudni, melyik bizottság javaslata lenne. A LIGA szerint a még be nem nyújtott irat minisztériumok közti körözésen van.Nagy Anna kormányszóvivő már csütörtökön reagált a szakszervezetek által nyilvánosságra hozott dokumentumra. Elmondta, hogy nem kormányjavaslatról van szé, nem tudnak róla semmit, de a kormány is szeretné rendezni a régéta húzédé kérdést.
(Népszava)