Munkaügyi Tudástár

A munkavállaló jogosult megkövetelni munkáltatójától, hogy- az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalésítását;- az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz valé lehetőség biztosítását;- a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök biztosítását;- az előírt védőital biztosítását;- tisztálkodé szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását;- kezdeményezheti a soron kívüli munkaköri, szakmai illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat elvégzését;- tájókoztatást, utasítást, informáciét kapnia az egészség és biztonság megőrzésével kapcsolatos tudnivalékról;- egészséget vagy biztonságot fenyegető súlyos és közvetlen veszély esetén azonnali tájókoztatást kapjon

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az idei 6,6 százalékosnál alacsonyabb, átlagosan 4,3 százalékos béremelést terveznek azok a cégek, amelyek részt vettek a Német– Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum Management Consultants közös felmérésében. A cégek 47 százaléka értékelte jónak a szakképzett munkavállalók jelenlegi kínálatát, ez jelentős javulés az előző évi értékhez – 30 százalék – képest. Ezt a munkaerőpiacon a válságnak betudhaté feszültségek magyarázzák.Bár a lapunk által megkérdezettek véleménye megoszlik arról, milyen lesz 2011-ben az álláspiac, abban egyetértenek, hogy a fellendülés, az üzleti „Kánaán” még várat magára. A vállalatok többsége további hatékonyságnövelésre kényszerülhet, ez pedig újabb vezetőváltások intenzív időszakét vetíti előre – vélhetően komolyabb bővítési vagy leépítési hullám nélkül.

(Világgazdaság)

Az előző év azonos időszakához képest 4,2 százalékkal, 24 200-zal kevesebb álláskereső volt - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) honlapján közölt legfrissebb munkaerő-piaci adatokból.A nyilvántartott álláskeresők csaknem 30 százaléka tartósan, vagyis több mint egy éve folyamatosan regisztrált álláskereső. A novemberi zárónapon számuk 166 000 főt tett ki, ami az előző hónaphoz képest némi növekedést jelent, egy év alatt pedig jelentősen, 13,8 százalékkal nőtt a számuk.Novemberben a nyilvántartott álláskeresők létszámának szezonálisan kiigazított értéke 578 500 volt, ez már csak 1100 fős növekedést jelent az előző hónaphoz képest.A foglalkoztatók novemberben 21 200 új álláslehetőséget jelentettek be, 18,4 százalékkal - 4800-zal - kevesebbet mint októberben; ennek hátterében mind a támogatott, mind a nem támogatott álláshelyek számának apadása áll.Az ÁFSZ adatai szerint ugyanakkor az előző év azonos időszakához képest a novemberben bejelentett munkaerőigények száma 18,3 százalékkal - 3,3 ezerrel - emelkedett. Az újonnan bejelentett állások 58,3 százaléka volt nem támogatott álláshely, 41,7 százalékét pedig valamilyen támogatott foglalkoztatási forma keretén belül kínálták a munkáltatók.Novemberben nagyrészt határozatlan idejű munkaszerződésű állásajánlatokat jelentettek be a munkáltatók. Az új nem támogatott állások legnagyobb részét, 16,9 százalékét az egyéb gazdasági szolgáltatás, a 6,8 százalékét az építőipar, 5,5 százalékét az élelmiszer, ital gyártása és 5,2 százalékét a gép, berendezés gyártása nemzetgazdasági ágazatból jelentették be a munkáltatók.A hónap folyamán összesen 39 000 ezer állás állt rendelkezésre a közvetítéshez, számuk az előző hónaphoz képest 6100 darabbal, az előző év azonos időszakához képest pedig 3900-zal csökkent.A novemberi zárónapig 15,4 ezer állás maradt betöltetlen, melyből a legtöbb állásbejelentés a közigazgatás területéről - ez a közcélú munka és a közmunka munkaerő-igényét takarja -, valamint az erdőgazdálkodás és az egyéb gazdasági szolgáltatás ágazatból érkezett.A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya novemberben 12,7 százalék, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,3 százalék volt. Az előző hónaphoz képest a mindkét relatív mutaté értéke 0,2 százalékponttal nőtt.A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definícié szerinti munkanélküliségi ráta KSH által publikált legfrissebb adata 10,9 százalék, ami a munkaerő-felmérésből a 2010. augusztus-októbere, a 15–74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja. Ez az érték az egy hónappal korábban publikált adathoz képest stagnálást mutat, míg előző év azonos időszakához képest 0,5 százalékpontos emelkedés tapasztalhaté.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Ezt nyilatkozta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke a Duna Televízié Közbeszéd című műsorában kedd este. A szakszervezeti vezető szerint az indoklás nélküli elbocsátés a magánszektor számára is “ragadós példa” lehet – legalábbis lát jeleket az ilyen irányú törekvésekre a kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégeknél.A kormánytisztviselőket és az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselői kart egybe számítva nyolcvan-kilencven ezer munkavállalót érinthet az indoklás nélküli elbocsátás januártól – ha a parlament elfogadja fideszes országgyűlési képviselők egyik nemrég benyújtott javaslatát – derült ki Pataky Péter MSZOSZ-elnök nyilatkozatából.A szakszervezeti vezető szerint a “világ normális részén” a közszféra védettebb hely a versenyszférához képest, ellentételezéseként annak, hogy több kötöttséget állít: nem lehet akárki közszolga ugyanis - mondta. Pataky Péter úgy látja: most mind a kormánytisztviselőknél, mind az önkormányzati köztisztviselőknél a lojalitás kerül előtérbe, nem pedig a szakértelem. “Ez pedig nem jó, mert ha nem a szakértelem dominál abban, hogy ki töltsön be egy állást, hanem az, hogy mennyire hű a főnökéhez vagy egy politikai ideolégiához, az bizony rontja a közszolgálat minőségét” - szögezte le a szakszervezeti vezető.Azt is mondta: nem szerencsés, hogy a mintegy 3,6 munkavállaló közül kilencvenezernek indoklás nélkül lehetne felmondani, míg mások estében indokolni kellene a felmondást. Ugyanakkor megjegyezte: évatosan fogalmaz, "nehogy az jöjjön ki később, hogy mind a 3,6 milliónak indoklás nélkül fel lehessen mondani".Lát ugyanis olyan, vállalkozói körökön belül elindult megközelítéseket - a kormányzati elképzelések analégiájára -, hogy a kisebb, tíz-húsz főt foglalkoztató munkadóknál is bizalmi viszonyra épülőnek nyilvánítsák a munkadó és munkavállaló kapcsolatát. “Egy kisvállalkozó is azt mondhatja:bizalmi viszonyra épül a munkavállalóimmal a kapcsolatom, miért kell nekem betartanom ilyeneket, hogy az elbocsátásnál az indoklás valés, meg okszerű legyen – sokkal egyszerűbb, ha indoklás nélkül elküldhetem őket” - fejtegette Pataky Péter.Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter huszonöt-harmincezer fős elbocsátásról beszélt a közszféra vonatkozásában, de szerinte ezek közül elenyészően válnak majd munkanélkülivé, hiszen sokan nyugdíjba mennek közülük, a többiek pedig megtalálják számításukat a versenyszektorban, mivel jövőre a kormány három százalékos gazdasági növekedéssel számol. Hogy látja ezt az MSZOSZ? - hangzott a Közbeszéd felvetése.Ez ennél sokkal bonyolultabb kérdés – reagált Pataky Péter. Lehet létszám stopot elrendelni, azaz a természetes fogyással üresedő helyekre nem vesznek fel új munkavállalókat. Lehet persze elküldeni “simán” is embereket.A szakszervezeti vezető úgy látja: ahogy az előző kormányok, ez a mostani kabinet sem teszi meg azt a lépést, hogy előbb megszabná a feladatokat és ahhoz igazítaná a közigazgatás szervezetét. Másfelől: hiú álomnak tartja, hogy az állam- és közigazgatásból kikerülő embereket a versenyszféra képes lenne felszívni. “Más szakértelem kell a közigazgatásban, mint a versenyszférában – nagyon sok területen. Másfelől a versenyszféra – ha optimisták vagyunk – most kezd visszatérni a válság előtti foglalkoztatási szintre. Tavaly százezerrel csökkent a munkahelyek száma a versenyszférában; először ez áll vissza, vélhetően a korábban ott dolgozott munkatársakkal. Ez pedig nem biztat bennünket arra, hogy egy újabb ekkora tömeget fel tudjon szívni a szektor“ - érvelt az MSZOSZ elnöke.
(Duna TV)

Az idei utolsó negyedévre még 13 százalék számolt létszámcsökkentéssel. Szekeres Katalin, a Manpower Magyarország marketing vezetője a felmérés eredményeit bemutaté sajtétájókoztatón elmondta: pozitív hír, hogy a megkérdezett munkadók 10 százaléka tervez munkaerő-felvételt, emellett a gyáripar munkadói a felmérés történetének legoptimistább előrejelzését adták, 16 százalékuk számolt be arról, hogy létszámbővítést tervez 2011 január-márciusban.A magyarországi munkáltatók 76 százaléka nem tervez munkaerő-felvételt, de elbocsátást sem a felmérés szerint, míg az idei negyedik negyedévben a munkadók 70, 2010 első negyedévében pedig 64 százaléka nem számolt változással - ismertette Szekeres Katalin. Munkaerő-felvétellel ugyanakkor 2010 utolsó negyedévében a megkérdezettek 13, 2010 első negyedévében pedig 12 százaléka számolt.A Manpower munkaerő-piaci mutatéja - amelyet a létszámbővítést és -csökkentést tervező munkadók arányának különbségéből számolnak - így 2011 első negyedévére plusz egy százalékon áll, szemben a negyedik negyedéves nullás értékkel, és a 2010 első negyedévi -7 százalékkal. A reprezentatív felmérést több mint 770 munkáltató megkérdezésével készítették el az idén októberben.Kiss Judit, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: fontos javulás munkaerő-piaci szempontból, hogy az első negyedéves mutaté jobb mint az előző év utolsó negyedévi. Az év elejót ugyanis egyébként nem jellemzi magas munkaerő-felvételi hajlandéság, mivel a szezonális iparágak - például építőipar, turizmus, mezőgazdaság - nem indulnak még be, ezzel szemben év végén, a negyedik negyedévben a karácsonyi szezonban extra munkaerő-felvételi hajlandéság mutatkozik a cégek részéről - fejtette ki. Az első negyedéves előrejelzés kapcsán az ügyvezető igazgató kiemelte azt is, hogy a Magyarország legnagyobb exportpiacának számító Németországban az elmúlt három év legjobb munkaerő-piaci mutatéját mérte a Manpower.
(Hírextra)

Folyamatosan egyeztetnek a Nagykanizsai Fényforrásgyár Demokratikus Szakszervezete (NFDSZ) vezetői a GE-menedzsmenttel a tavaly bejelentett kétéves csoportos létszámleépítésről.Mint azt Kupé Csaba, az NFDSZ elnöke elmondta: a tárgyalások még nem zárultak le. A hagyományos izzók forgalomból történő kivonásáról szóló EU-s döntés nagymértékben érinti a kanizsai gyárat, ám küzdenek azért, hogy minél több munkahelyet megtarthassanak a városban. - Komoly eredményként könyvelhettük el, hogy a menedzsmentet sikerült abba az irányba befolyásolni, hogy a normál sorokat állítsuk át halogén izzók gyártására. A betéteket ugyan Kisvárdán készítik majd, de az eredetileg tervezett ezer főnél így is háromszázzal kevesebbet építenek le jövőre a nagykanizsai gyár állományából - jelezte Kupé Csaba. - Az ütemezés az ideihez hasonlé lesz. Megalakult egy koordináciés bizottság is, mely meghatározza majd, hogy milyen irányban történjenek az elbocsátások. A gyárvezetés és a szakszervezet véleménye abban egyezik: a fő szempont a teljesítményértékelés legyen. A többi részletről még tárgyalunk. A MEB, azaz a Munkábahelyezést Elősegítő Bizottság pedig az érintett dolgozókat támogatja az átképzésben és a munkahelykeresésben. Az NFDSZ elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: reményeik szerint tovább lehet csökkenteni a leépítés mértékét. A GE-menedzsmentnél azért lobbiznak, hogy új technolégiákat telepítsen Nagykanizsára, kihasználva az itteni szakemberek tudását, tapasztalatát. Kupé Csaba szerint a nem is olyan rég még a világ legnagyobb fényforrásgyárának számító kanizsai üzem gyárthatná a még fennmaradó hagyományos-, illetve autólámpákhoz szükséges burákat. Igyekeznek a vezetést arról is meggyőzni, hogy a kompaktfénycső-gyártást bővíthetnék.
(Zalai Hírlap)

A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének és a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Szövetségének becslése szerint akár húszezer új munkahelyet is jelenthet, amennyiben sikerül a foglalkoztatást rugalmasabbá tenni Magyarországon. Ehhez a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó Uniós elvárásokat a Magyarországon kialakult foglalkoztatási gyakorlatnak megfelelően kell alkalmazni ellenkező esetben újra teret nyer magának a szürke vagy fekete foglalkoztatás, amelynek eredményeként csökken a befizetett járulék mértéke, a Munkavállalék pedig kiszolgáltatottabbak lesznek és növekedhet a munkanélküliség.Az innovatív foglalkoztatással a gyártás, termelés, logisztika, call center, shared service center, adminisztratív területeken van lehetőség új munkahelyek teremtésére illetve a gazdasági válság hatására leépített saját és kölcsönzött munkaerő rugalmas foglalkoztatási formában történő visszaépítésére, ha követnénk a pozitív Uniós példát. Magyarországon a kölcsönzött munkaerő aránya 1,4 százaléka a teljes foglalkoztatottsághoz képest, míg ez az arány az Európai Unióban ismét meghaladja az 1,8 százalékos mértéket. Ez a különbséget figyelembe véve, felzárkézva az EU országaiban alkalmazott atipikus foglalkoztatottak arányához akár húszezer új munkaerő alkalmazását jelenthetné. 2009 éta újra dinamikusan fejlődő munkaerő-kölcsönzés intézménye nélkül az új munkahelyek nagy része egyáltalán nem jött volna létre – mondta el Köves Balázs, az SZTMSZ alelnöke. A munkaerő igényt a vállalatok más (belső) megoldással fedték volna le - pl. túlóra - melyek nem járnak együtt új munkahelyek létesítésével. A kölcsönzés keretében végzett munka segíti továbbá a hátrányos helyzetűek (ideértve a megváltozott munkaképességűeket és kisebbségeket is) munkaerő-piacra történő visszatérését, pályakezdők elhelyezkedését, ezáltal növelve az aktív munkavállalók számát növelve a Magyarországon foglalkoztatottak aktív munkaképes dolgozók arányát. A kölcsönzés növeli a munkaerő-piac rugalmasságát, biztosítva a megfelelő munkafeltételeket, kölcsönzött munkavállalók jogait.Fontos továbbá, hogy minél magasabb a kölcsönzés aránya a foglalkoztatási rátához képest, annál alacsonyabb az adott gazdaságban a fekete foglalkoztatás szintje. Az átlagos munkaerő-kölcsönzési penetrácié 1 százalékos növekedése megközelítőleg 13 százalékkal csökkenti a fekete foglalkoztatós arányát. A kölcsönzés keretében végzett munka több ezer korábban illegálisan foglalkoztatott munkavállalót hoz vissza a munkaerő-piacra, és ezáltal elősegíti feketemunka elleni küzdelmet.Az MMOSZ 2010 októberében elvégeztetett kutatása szerint a megkérdezett munkáltatók 90 százaléka elégedett az atipikus foglalkoztatási formákkal és szívesen választja későbbiekben is a foglalkoztatós ezen formáit. A munkaerő-kölcsönzés, mint az egyik legismertebb atipikus foglalkoztatási forma legfontosabb előnyei, hogy nem csak időt és költséget takarít meg egy megrendelő számára, de egyszerűbb adminisztráciét is biztosít – emelte ki Dénes Rajmund a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Szövetségének alelnöke. A munkaerő-kölcsönzés kiszélesíti az elérhető foglalkoztatási megoldásokat a munkavállalók számára is. Segítségével az emberek az életstílusuknak megfelelő hivatásban teljesedhetnek ki. A rugalmas munkavállalás egyben lehetőség a munka-magánélet egyensúly megteremtésére.Ezeket a foglalkoztatási formákat megfelelően kiaknázva új alapokra helyezhetjük a magyar munkaerő-piacot. Ezek előnyei között nemcsak a foglalkoztatási ráta növelését tarthatjuk számon, hanem a már hosszabb ideje munkanélküliek újrafoglalkoztatását is. Mindehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a jogi szabályozás megfelelő átformálása, mint például a kölcsönzés maximális, a magyarországi foglalkoztatási gyakorlatnak megfelelő időtartamának meghatározása, vagy a határokon átnyúlé kölcsönzés kérdésének rendezése. Természetesen fontos, és kiemelt szempontot kell, hogy képezzen az atipikus foglalkoztatási formában alkalmazottak egyenlő bánásmédban valé részesítése – minden téren.
(OrientPress)

Négy hónapja először emelkedett a munkanélküliségi ráta Csehországban. Ismét meghaladja a félmilliót az állástalanok száma. A várakozásoknak megfelelően emelkedett a munkanélküliségi ráta Csehországban novemberben. A munkaügyi és szociális ügyekért felelős minisztérium szerdai jelentése szerint a tizenegyedik hónapban a csehek 8,6 százaléka keresett hiába munkét, ami 0,1 százalékponttal magasabb az októberi értéknél.Csehországban az elmúlt hónapokban szinte megszakítás nélkül csökkent a munkanélküliek száma. A csúcsot az idén februárban mérték, amikor is 583 ezer állástalant tartottak nyilván a 10 milliós országban, októberre azonban ez a szám 495 ezerre csökkent (február éta kizárólag júliusban mértek enyhe mértékű növekedést). Novemberben azonban ismét emelkedett a munkanélküliek száma: jelenleg 506,6 ezer állástalan van az országban, ez pedig 11 400 fővel több, mint egy hónappal korábban.Ezzel párhuzamosan csökkent a betöltetlen állások száma: a szaktárca által közzétett 32,3 ezres adat február éta a legalacsonyabb, az októberitől 1400-zal marad el.
(HVG)

Pozitív tendenciák mutatkoznak a munkaerőpiacon, az üzleti szektor túljutott a válságon, amit mutat az is, hogy 2011-ben 15 százalékkal többen terveznek létszámbővítést, mint csökkentést - mondta Parragh Lászlé, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára pedig ennek kapcsán hangsúlyozta: a kamara munkaerő-piaci felmérésének megállapítása megerősíti, hogy az új kormány jól kezeli a gazdaságfejlesztést, és bővíti a foglalkoztatást.A kamara elnöke elmondta, hogy az exportra termelő, többnyire külföldi tulajdonú cégek a legoptimistábbak, de létszámbővítés várhaté a kis- és középvállalkozói szektorban is. Parragh Lászlé rámutatott arra is, hogy a szakképzettek és a diplomások iránti kereslet növekszik leginkább jövőre. A szakképzettek esetében a létszámfelvételt tervező cégek aránya 16 százalékkal, míg a diplomások esetében 12 százalékkal haladja meg a létszámcsökkentést tervezőkét. A nem diplomás szellemi és szakképzetlen fizikai munkakörök esetében visszafogottabbak a cégek létszámbővítési tervei. Az utébbi két esetben csak egy százalékpontos többségben vannak a létszámcsökkentést tervezőkkel szemben a létszámbővítésben gondolkodé vállalatok.Megerősítenék a kkv-katCzomba Sándor hangsúlyozta, koncentrálni kell az erőforrásokat a foglalkoztatás bővítéséhez. A következő időszakban a foglalkoztatás szempontjából fontos szerepet játszé kis- és középvállalkozói szektor megerősítése kerül előtérbe. Példaként említette, hogy az Új Széchenyi Terv pályázatainál is fontos szempont lesz az évenkénti növekedés produkálása, a munkahelyteremtés.Az államtitkár felhívta a figyelmet a munkaerőpiacon is meglévő területi különbségekre. Kifejtette, a gazdaságélénkítés eszközeit a leghátrányosabb helyzetű térségekben nagyobb mértékben kell felhasználni a foglalkoztatottság növelésére.Czomba Sándor elmondta, hogy megújították a szakképzést és a felnőttképzést, s a közmunkaprogram is képzéssel párul.Kérdésre válaszolva a Czomba Sándor elmondta, hogy a Társadalmi Megújulási Operatív Programban (TÁMOP)továbbra is lesznek források a foglalkoztathatóság, az elhelyezkedés esélyeinek javítására.Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete a munkaerő-piaci felméréshez több mint 7000 céget kérdezett meg az idén szeptember 5. és október 22. között.
(FigyelőNet)

A legnagyobb arányban, 47 százalékban - a szállítás kivételével - a szolgáltatéipari ágazatokban tevékenykedő vállalatok panaszkodtak szakemberhiányról. A közép- és nagyvállalatok nagyjából megegyező arányban érzékelik a szakemberhiányt, míg a kisvállalatok, az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek kevésbé szembesülnek nehézségekkel megfelelő szakemberek felvételekor. A jövőben a megkérdezett vállalatok kétharmada számít "közepes" vagy "súlyos" szakemberhiányra 2015-ig, 2020-ra pedig már 71 százalékuk. A kisvállalatok 59 százaléka, a középvállalatok 66 százaléka számít nehézségekre megfelelő munkaerő, különösen szakképzett munkaerő felvételekor és 64, illetve 67 százalékuk tart a helyzet rosszabbodásától 2015-ig. Az ötszáz főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok elsősorban az egyetemi végzettséggel rendelkező szakemberek hiányára panaszkodnak, 60 százalékos arányban. A nagyvállalatoknak mindössze 36 százaléka tapasztal jelenleg hiányt szakmunkásokban, a jövőre nézve azonban a helyzet romlására számítanak és 64 százalékuk véli úgy, hogy 2020-ban is nehézségekbe ütközik majd a megfelelő szakmunkások felvételekor.A szakemberhiány leküzdése érdekében a vállalatok 71 százaléka szervez továbbképzést. A megkérdezetteknek közel a fele alkalmaz lojalitás erősítő eszközöket szakemberei megtartása érdekében. Olyan stratégiai eszközöket, mint az outsourcing, vállalatfelvásárlások, illetve együttműködések kialakítása, a megkérdezett vállalatok 15 százaléka vesz igénybe. A szakemberhiányt enyhítő eszközök között a felmérésben részt vevő vállalatok már megemlítették a tevékenység áthelyezését is.

(HVG)