Munkaügyi Tudástár

Egy politikai nyilatkozattervezet szerint mégsem lenne adóköteles az állami rendszerbe visszalépő pénztártagok inflácié fölötti reálhozama. A nyilatkozat ebben a formában nem jelent jogi kötelezettséget, de mivel egyik aláíréja a miniszterelnök, feltehető, hogy hamarosan jogszabályi formába is öntik. A kormány ezzel a lépéssel még csábítébbá tenné a pénztártagoknak a visszalépést, ugyanakkor cáfolja Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott korábbi kijelentéseit.A tervezet legfontosabb pontja, hogy garantálná az állami nyugdíjrendszert választék inflácié fölötti pénztári megtakarításainak adómentességét. Az eredeti javaslat szerint, minden reálhozamot elkönyvelő kasszatag készpénzben kiveheti vagy önkéntes pénztári számlájára utalhatja inflácié fölötti megtakarítását. Mivel azonban ez a pénz is jövedelemnek minősül, kivétele adófizetéssel járna.Ennek megfelelően Selmeczi Gabriella nemrég bejelentette, hogy bár a kabinetnek eltökélt szándéka volt, hogy a reálhozam adó- és járulékmentes legyen, a jövőre 16 százalékra csökkenő személyi jövedelemadót mégis ki kell rá vetni. (Egy hétfőn elfogadott médosíté javaslat a százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetése alél kivonta a nyugdíj-megtakarítást.)Orbánék politikai nyilatkozata az szja-kötelezettség alél is kivonná a pénzt, ami technikailag meglehetősen egyszerűen kivitelezhető, csupán egy erre vonatkozó félmondatot kell beszúrni az szja-törvénybe, így a visszalépőknek, a teljes inflácié fölötti megtakarításhoz hozzá lehet jutni teljesen adómentesen.Garantálná az állami rendszerben is az egyéni számlavezetést. A nyilatkozat megerősíti, hogy garantálni kell az egyéni számlavezetés intézményét az állami nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagoknak.A nyilatkozat az átlépőknek az egyéni számlára érkező befizetések értékálléságát ígéri. Ez nem jelent többet a már ma is létező, minden nyugdíjkifizetést érintő szabálynál, miszerint a nyugdíjakat három százalékos gazdasági növekedés alatt minden évben az infláciéval megegyezően emelik, nagyobb növekedés esetén pedig nagyobb emelés jár – mint például jövőre.
(Index)

Az Új Széchenyi Tervben kiemelt cél a foglalkoztatás bővítése, az, hogy a kormány 10 év alatt 1 millió új munkahelyet kíván teremteni. A magyar GDP előállításában, a foglalkoztatásban hangsúlyozott a kkv-k szerepe, ezért a kormány határozott célja, hogy a jövőben több Uniós forráshoz jutassa a kkv-kat. Rámutatott: az Uniós pénzek terén forrásátcsoportosításokat tervez az NFÜ a kkv-k számára - mondta Petyké Zoltán.Egyúttal egyszerűsítik az Uniós források pályázati rendszerét - mondta az NFÜ elnöke.
(HVG)

A problémák a következő években kezdődnek, a megoldást mindenképpen hazai forrásból kell biztosítani - mondta Imre József, a Nemzeti Kutatási és Technolégiai Hivatal Stratégiai Főosztályának vezetője a Napi Gazdaság innováciés konferenciáján.Az EU 27-ek k+f ráfordítási átlaga GDP-arányosan 1,9 százalék, a 2020-as célindikétor közösségi szinten 3, Magyarországon 1,9 százalék - tette hozzá Imre József, egyetemi magántanár, a Nemzeti Kutatási és Technolégiai Hivatal Stratégiai Főosztályának vezetője. A pályázati konstrukciéknál fontos a komplexitás, az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) a korábbinál fokozottabban élne a kockázati tőkével és a beruházási hitelgaranciával. A strukturális alapokból a következő időszakban kevesebb forrás jut majd a közép-magyarországi régiéra (mivel fejlettsége okán nem konvergencia-, hanem versenyképességi régié), annak ellenére, hogy a k+f kapacitások 60-70 százaléka itt találhaté - hangsúlyozta Imre. E helyzet feloldása - hazai pénzekből - a következő évek feladata lesz - tette hozzá. Az ÚSZT ágazati szemléletmédot alkalmaz majd az innovácié és k+f támogatásában, a monitoring mellett új támogaté intézményrendszert felépítve. A január 15-én kihirdetendő pályázatok koncentráltak, áttekinthetőek és gyorsak lesznek, egy új pályázati menedzsmentszemlélettel - tette hozzá. A Kutatási és Technolégiai Innováciés (KTI) Alap gazdaságra gyakorolt hatása jelentős, továbbfejlesztése mindenképpen szükséges Imre szerint, egy megalapozottabb stratégiai tervezés, illetve egy értékelési és monitoringrendszer mentén. A KTI Alap 2010-2011-es lehetőségeit nagyban meghatározzák a korábban megkötött projektek, ezeken felül kevés mozgástér marad az ÚSZT keretén belül, hogy új finanszírozások induljanak.
(Napi Gazdaság)

Novemberben további 0,2 százalékkal nőtt a munkanélküliség – számolt be a The New York Times. A már 9,8 százalékra, féléves csúcsra emelkedett adat nem csak önmagában, nagysága miatt rossz előjel a gazdaságpolitikusok és a gazdaság szereplői számára, hanem amiatt is, hogy a 15 millió munkanélküli 40 százaléka már több mint fél éve nem talál állást.A pénteken kiadott jelentések nagy hatással lesznek számos jelenleg is tárgyalt gazdaságpolitikai döntésre, a Bush-féle adókedvezmények sorsára, a folyamatosan tárgyalt költségvetési hiány rendezésére, azaz a további költekezés és a megszorítások arányára és a Fehér Ház által tervezett adókedvezményekre is.A már hosszú ideje munkanélküliek szövetségi forrásból folyósított segélyei is most járnak le, a továbbiakról pedig döntés még nem született, így több mint két millió amerikai állampolgár nem tudhatja, hogy következő hónapban is érkezik-e majd számára támogatás az államtól. A demokraták a törvényhozás mindkét házában azzal érvelnek, hogy morális kötelességük fenntartani a támogatásokat, amelyet a republikánusok, többek között a fiskális felelősségre hivatkozva ebben a formában elutasítottak, míg az ő elképzeléseikkel a liberálisok nem értenek egyet.A szerdán kiadott kétpárti bizottság által javasolt deficitcsökkentő intézkedések is más megvilágításba kerültek az új munkanélküliségi adatok tudatában. Mivel az utébbi hónapokban az állam nagyon fontos szerepet töltött be új munkahelyek létesítésével, így a kétszázezer szövetségi alkalmazott elbocsátását célzé egyik javaslat, még nehezebben kivitelezhetőnek tűnhet, ha ezt a magánszféra nem fogja tudni pétolni.
(New York Times)

Egyszerűbben válhatnak majd meg a köztisztviselőktől a jövőben a hivatalok, melyek vezetői rugalmasabban állapíthatják meg beosztottaik béreit. Közalkalmazottakat a jövőben csak határozott időre, legfeljebb öt évre lehet vezetőnek kinevezni.Tovább egyszerűsíti a köztisztviselők felmentésének és közszolgálati jogviszonyuk megszüntetésének szabályait a kormány. A köztisztviselők, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása ugyan egyéni képviselői indítványra történik, de mert a javaslatot olyan prominens fideszesek jegyzik, mint Késa Lajos és Tarlés István, kétségünk sem lehet felőle, hogy az elképzelés tükrözi a kormányzat szándékait.A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítása alapján a közszolgálati jogviszonyt akkor is meg lehet szüntetni, ha a munkáltató közigazgatási szerv jogutéd nélkül megszűnik, vagy ha "a vezetői megbízás visszavonását követően a köztisztviselő más köztisztviselői munkakörben valé továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség". A felmentést indokolni kell, ebben a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy "a felmentés indoka valés és okszerű".A könnyebb felmentésért kárpétolja köztisztviselőket, hogy a médosítés alapján a hivatali szerv vezetője saját hatáskörben a köztisztviselői bértábla alapján járó illetményt legfeljebb 30 százalékkal megemelheti, vagy legfeljebb 20 százalékkal csökkentheti. Az önkormányzatoknál pedig a kimagaslé teljesítményt nyújté köztisztviselőknek a szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthatnak meg.Ugyancsak az önkormányzatokat érintő módosítás, hogy a tízezer lakosnál nagyobb települések önkormányzatai, valamint a megyei, fővárosi önkormányzatok a főjegyzői, jegyzői, aljegyzői kinevezésen túl további vezetői megbízásokat is adhatnak.A közalkalmazotti törvény módosításával pedig visszaállnának a 2009. előtti szabályozásra, mely szerint a közalkalmazott magasabb vezetői illetve vezetői beosztásából eredő feladatait a kinevezés szerinti munkaköre mellett látja majd el. A vezetői és magasabb vezetői megbízatásokat a jövőben határozott, legfeljebb öt éves időre adhatják majd ki.A parlament tegnap kezdte tárgyalni a törvénymódosításokat, amelyeket várhatéan még idén elfogadhatnak.
(Index)

Az AkzoNobel 2010 végén megszünteti termelését tiszaújvárosi gyárában. A holland-svéd tulajdonú társaság szerint ez a lépés a hosszú távú globális stratégiájának - az Európai gyártási kapacitások összevonásának - része.A társaság közleménye szerint az utébbi években jelentősen megváltozott a festékpiac értékesítési struktúrája, és a kereslet is csökkent, a gyár bezárása pedig egy hosszú folyamat utolsó lépése. Összesen csaknem száz dolgozó munkahelye szűnik meg.Az Akzo Nobel Coatings Zrt. Magyarországon bejegyzett, holland-svéd tulajdonú részvénytársaság. Székhelye Tiszaújvárosban van. A cég olyan ismert termékeket állít elő, mint a Dulux, a Hammerite vagy a Sadolin. Az anyacég, az AkzoNobel a legnagyobb globális festék- és fedőréteggyárté, melynek világszerte összesen 57 ezer alkalmazottja van.

(PlasticPortal)

Amennyiben az értékesítési adatok a jelenlegihez képest stabilak maradnak, és a versenyképességet a terveknek megfelelően fejleszti, a Volkswagen 50 ezer munkahelyet hoz létre világszerte a következő öt évben.A Handelsblattnak adott nyilatkozat szerint 50 ezer új állást hoz létre a VW, ebből 5-6 ezret Németországban, míg a fennmaradó munkahelyek az Egyesült Államokban és Kínában jönnek létre – jelenti a Bloomberg.A Volkswagen-konszern a létszámfejlesztési tervet a következő három-öt évben kívánja megvalésítani - közölte Horst Neumann, az autégyár személyzeti vezetője.A Handelsblatt hétfői számában nyilatkozva Neuman jelezte, a Volkswagen jelenleg globálisan 400 ezer főt foglalkoztat, ám a számos piacon várhaté további növekedésnek köszönhetően az alkalmazottak száma középtávon 450 ezerre nőhet - tette hozzá. Neumann egyúttal közölte, hogy ideiglenesen foglalkoztatott munkatársai közül 20 ezret állandé állományba venne és a következő öt évben 60 ezer dolgozót kell pétolniuk.
(Világgazdaság)

A munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban állé munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi.KölcsönbeadóKölcsönbeadó az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban állé munkavállalót munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek átengedi, és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel megosztva gyakorolja.Kölcsönbeadó csak az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, közhasznú társaság vagy - a vele tagsági viszonyban nem állé munkavállaló vonatkozásában - szövetkezet lehet, amelyik megfelel az e törvényben, illetve az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek, és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette.KölcsönvevőKölcsönvevő az a munkáltató, aki a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót foglalkoztatja, és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönbeadóval megosztva gyakorolja.A kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyra ugyancsak az Mt. szabályait kell alkalmazni, a következőkben ismertetett eltérésekkel.TilalmakFontos, hogy alkalmi munkavállalói könyvvel munkaerő-kölcsönzés céljából munkaviszonyt létesíteni nem lehet.Tilos munkavállaló kölcsönzése:- jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre,- a kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén történő munkavégzésre, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig, illetve- ha a kölcsönvevőnél a munkavállaló munkaviszonya - a munkáltató működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondásával, illetve a prébaidő alatt azonnali hatályú megszüntetésével - legfeljebb hat hónapja szűnt meg.A kölcsönbeadó, a kölcsönvevő és a munkavállaló a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során köteles együttműködni.A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodásban nem lehet korlátozni, illetve kizárni azokat a jogokat, amelyek a munkavállalót az Mt., illetőleg más jogszabály alapján megilletik.A kölcsönvevő nem kötelezheti a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre.Semmis a munkavállaló és a kölcsönbeadó között létrejött olyan megállapodás, amely- a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése után a kölcsönvevővel valé jogviszony-létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő;- alapján a munkavállalónak a kölcsönbeadó javára díjazást (közvetítési díjat) kell fizetni, ha a kölcsönvevővel kíván jogviszonyt létesíteni.Ha a munkaviszony nem kölcsönzés céljából jött létre, a munkaszerződés nem médosíthaté annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót kölcsönzés keretében foglalkoztassa.Megállapodés a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közöttA kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell legalább:- a munkaerő-kölcsönzés időtartamát,- a munkavégzés helyét,- az elvégzendő munka jellegét,- természetbeni munkabér, illetve juttatás esetén - ha ezeket a kölcsönvevő biztosítja - ezek ellentételezését.A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodhatnak arról, hogy a természetbeni munkabért, illetve a szociális juttatásokat a munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapja meg.A megállapodásban foglaltakon túl a kölcsönvevő írásban köteles tájókoztatni a kölcsönbeadót:- az irányadó munkarendről,- a munkáltatói jogkört gyakorlé személy megnevezéséről,- a munkabérfizetés alapjául szolgáló adatok közlésének médjáról és határidejéről,- az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmazási feltételekről, továbbá- minden olyan körülményről, amely a munkavállaló foglalkoztatása szempontjából lényeges.Semmis a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodás, ha a felek az Mt. 106. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tulajdonosi kapcsolatban állnak egymással. A megállapodás feltétele tehát, hogy a felek tulajdonosa nem lehet azonos, a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban sem lehet tulajdonosa a másik munkáltatónak, sőt, a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján sem állhat kapcsolatban egymással.Munkaviszony a kölcsönvevő és a dolgozó közöttHa a kölcsönvevőnél történő munkavégzés tényleges megkezdéséig * a kölcsönbeadó nem felel meg a törvényben, illetve az egyéb jogszabályokban foglalt feltételeknek, vagy * a kölcsönbeadó nem köt munkaszerződést, * munkaviszony a kölcsönvevő és a munkavállaló között jön létre a munkavégzés tényleges megkezdésének napjával, a tervezett munkaerő-kölcsönzés időtartamára. * Az így létrejött munkaviszony esetén a munkaszerződés tartalmának megállapításakor * munkavégzési helynek a kölcsönzésre megkötött megállapodásban megjelölt helyet, * munkakörnek és személyi alapbérnek a kölcsönzött munkavállalónak a tervezet kölcsönzés alapján megkötött munkaszerződésében szereplő munkakörét és személyi alapbérét kell tekinteni. * Az előzőektől eltérően, ha a kölcsönvevőnél történő munkavégzés tényleges megkezdéséig a kölcsönbeadó nem köt munkaszerződést, a kölcsönzött munkavállaló munkakörét az elvégzendő munka jellegének, személyi alapbérét a kölcsönzött munkavállalót foglalkoztató szervezeti egységnél azonos munkakört betöltő munkavállalók személyi alapbére mértékének, azonos munkakört betöltő munkavállaló hiányában a kölcsönvevő tevékenysége szerinti ágazatban, a kölcsönzött munkavállaló által betöltött munkakörben szokásosan érvényesülő személyi alapbér alapulvételével kell meghatározni a munkaszerződésben. * Ha a munkaviszony időtartama nem határozhaté meg, a munkaviszonyt határozatlan időtartamúnak kell tekinteni.A munkáltató jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítéseA kölcsönzés során a munkáltatót megillető jogokat és kötelezettségeket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő - megállapodásuk szerint - megosztva gyakorolja. A munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja, a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot a munkavállaló közli a kölcsönbeadóval.A munkavállalóval szemben a kölcsönvevőnél irányadó munkarendre, munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.A kölcsönbeadó munkabér-fizetési kötelezettségét nem érinti, ha a kölcsönvevő a kölcsönbeadónak járó díjat esedékességekor nem fizette meg.A kölcsönbeadót terheli a munkaviszonnyal összefüggő valamennyi, a munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettség teljesítése. Ettől eltérően a kölcsönvevőt terhelik a kölcsönvevő által a munkavállaló részére nyújtott juttatásokkal összefüggő, a munkáltatót terhelő ilyen kötelezettségek.Eltérő megállapodás hiányában a kölcsönbeadó viseli a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályban meghatározott költségeket, így különösen a munkavállaló utazási költségeit és a munkavégzéshez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat díját.A kölcsönbeadó a kölcsönvevő kérése esetén köteles legkésőbb a munkavállaló munkába állásáig átadni a kölcsönvevő részére- az adózás rendjóről szóló törvény szerint a munkáltató és a kifizető által foglalkoztatott személy adataira vonatkozó, a biztosítási jogviszony kezdetéről szóló, állami adóhatósághoz teljesített bejelentése másolatát, valamint
- a kölcsönbeadóként történt nyilvántartásba vételét igazolé okirat másolatát.A kölcsönvevő - eltérő megállapodás hiányában - köteles legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a kölcsönbeadóval közölni mindazokat az adatokat, amelyek legkésőbb a munkabérnek a törvény szerinti időpontig történő kifizetéséhez szükségesek. Ha a munkaviszony a hónap közben szűnik meg, a kölcsönvevő az utolsó munkában töltött napot követő három munkanapon belül köteles a munkabérfizetéshez szükséges adatokat a kölcsönbeadónak átadni. Ezen adatok körébe tartoznak a kölcsönzött munkavállalóval egyenlő értékű munkét végző munkavállalót megillető egyes juttatások is.A munkavégzés idejón a kölcsönvevő a munkáltatóA munkavégzés időtartama alatt a kölcsönvevő minősül munkáltatónak- a munkavállaló munkavédelmére,- a nők, a fiatal munkavállalók, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására,- az egyenlő bánásméd követelményére,- a munkavégzésre,- a munkakör átadás-átvételére,- a munkaidőre és pihenőidőre, illetve ezek nyilvántartására vonatkozó szabályok betartása,- a természetbeni munkabér, valamint a közvetlenül adott szociális juttatás biztosítása tekintetében.Tájókoztatés a szakképzettségrőlA kölcsönbeadó - a kölcsönzött munkavállaló előzetes hozzájárulásával - köteles a kölcsönvevőt tájókoztatni különösen a munkavállaló szakképzettségéről és szakmai tapasztalatairól.Munkaviszony a kölcsönbeadó és a munkavállaló közöttA megállapodás tartalmaA kölcsönbeadónak és a dolgozónak a munkaszerződésben meg kell állapodniuk- abban, hogy a munkaszerződés vagy a távmunkét végző foglalkoztatására irányuló munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre,- a munkavállaló személyi alapbérében,- a munkavégzés jellegében vagy a munkakörben.A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a felek nevét, illetve megnevezését, a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételi számát, valamint a munkavállaló és a kölcsönbeadó lényeges adatait is.Írásbeli tájókoztatásA munkáltató - ha a munkaszerződés nem tartalmaz tájókoztatást - legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított két héten belül köteles a munkavállalót írásban tájókoztatni- a munkavégzés helyéről,- a kölcsönvevőnél irányadó munkarendről,- a munkabér egyéb elemeiről, beleértve a juttatások biztosításának feltételeit is,- a bérfizetés napjáról,- a munkába lépés napjáról,- a rendes szabadság mértékének számítási médjáról és kiadásának, illetve- a jogviszony megszüntetésének szabályairól,- a kölcsönbeadóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,- a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésének szabályairól, továbbá- arról, hogy a kölcsönbeadó kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.A tájókoztatás jogszabály, illetve a kölcsönbeadóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés rendelkezésére történő hivatkozással is megadhaté.A kölcsönbeadó megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá a fenti feltételek változásáról a kölcsönbeadó legkésőbb a változás hatálybalépését követő egy hónapon belül köteles írásban tájókoztatni a munkavállalót. Ettől eltérően a munkaviszonyra vonatkozó szabály módosítása esetén a tájókoztatás jogszabály, illetve a kölcsönbeadóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés rendelkezésére történő hivatkozással is megadhaté.Tájókoztatés a kölcsönvevőrőlA fentieken túlmenően, a kölcsönbeadó köteles - legkésőbb a munkavégzés tényleges megkezdése előtt - írásban tájókoztatni a munkavállalót az alábbiakról:- a kölcsönvevő neve, székhelye, telephelye, cégjegyzékszáma, vagy ha ez utébbi adat helyett jogszabály más nyilvántartási formát ír elő, ennek a száma;- a kölcsönvevőnél mely szerv vagy személy gyakorolja a munkavállaló vonatkozásában a munkáltatói jogkört;- a munkába járós, szállás és étkezés feltételei;- a munkarendre, a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok;- az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmazási feltételek.A kölcsönvevő dolgozóira vonatkozó feltételek alkalmazásaA kölcsönzés időtartama alatt az Mt. 142/A §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a kölcsönvevővel munkaviszonyban állé, valamint a kölcsönzött munkavállaló vonatkozásában a személyi alapbér, a műszakpótlék, a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, továbbá az ügyelet, készenlét díjazása tekintetében, ha * a kölcsönvevőnél történő folyamatos munkavégzés tartama a 183 napot meghaladja, vagy * a kölcsönzött munkavállaló a kölcsönvevőnél történő munkavégzés megkezdésének időpontját megelőző két évben a kölcsönvevőnél - kölcsönzés alapján - összesen legalább 183 napot dolgozott. Ha a kölcsönvevőnél kölcsönzés alapján munkavégzéssel töltött összeszámított időtartam az újabb kölcsönzés alatt éri el a 183 napot, a fenti szabályt a 184. naptól kell alkalmazni. * (A hivatkozott rendelkezés szerint az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során az egyenlő bánásméd követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, illetve felelősséget kell figyelembe venni. A szabály alkalmazása során munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni - szociális - juttatás. A munkaköri besoroláson vagy teljesítményen alapulé munkabért úgy kell megállapítani, hogy az az egyenlő bánásméd követelményének megfeleljen.) * A fentiektől eltérően, csak a szociális juttatások tekintetében kell a 142/A § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni a kölcsönvevővel munkaviszonyban állé, valamint a kölcsönzött munkavállaló vonatkozásában, ha * a határozott időre szóló kölcsönzés esetén a kölcsönvevőnél történő folyamatos munkavégzés időtartama a két évet, vagy * a határozatlan időre szóló kölcsönzés esetén a kölcsönvevőnél történő folyamatos munkavégzés időtartama az egy évet * meghaladja. * Az említett szabályokat nem kell alkalmazni a kölcsönzött munkavállalóra, ha munkaviszonyára a kölcsönbeadónál ennél kedvezőbb feltételek irányadóak. * A munkavégzés folyamatosságát nem szakítja meg a munkavégzési kötelezettség aléli mentesülés időtartama. Ettől eltérően, a fizetés nélküli szabadság - főszabályként - akkor nem érinti a munkavégzés folyamatosságát, ha ennek időtartama a harminc munkanapot nem haladja meg. A munkavégzés folyamatosságának feltétele, hogy a munkavégzési kötelezettség aléli mentesülés megszűnését követően a munkavállaló munkáját annál a kölcsönvevőnél folytassa, amelynél a mentesülés megkezdődött. * A kölcsönbeadó írásbeli nyilatkozat megtételére kötelezheti a munkavállalót arról, hogy a nyilatkozat átadását megelőző két évben mely kölcsönvevőnél, milyen időtartamban végzett munkét.Tájókoztatás folyamatos foglalkoztatás hiányábanHa a kölcsönbeadó a munkaviszony fennállása alatt a munkavállaló foglalkoztatását nem biztosítja folyamatosan - eltérő megállapodás hiányában -, legkésőbb a következő munkavégzés megkezdése előtt negyvennyolc érával köteles közölni a munkavállalóval
- következő foglalkoztatásának helyét, kezdő időpontját, várhaté tartamát, illetve
- a munkavállaló jelentkezésére vonatkozó kötelezettségeket.EngedélyekKülföldi munkavégzés esetén a kiutaztatást csak akkor lehet megkezdeni, ha a munkavégzés helyén irányadó jog szerinti engedélyek beszerzése megtörtént.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Egyszerűbbé, igazságosabbá és átláthatébbá válik a közfoglalkoztatás rendszere, amely eddig túlságosan sokba került és rossz hatásfokkal működött - jelentette ki Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.Az államtitkár - aki a beregi térség fideszes országgyűlési képviselője is egyben - elmondta: az előző kormány által indított Út a munkához programban százezer közfoglalkoztatottból ezer sem tudott az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni. A januártól életbe lépő új közfoglalkoztatás kapcsán kifejtette: a több lábon állé rendszer legfontosabb elemei a vállalkozások lesznek, amelyek hátrányos helyzetű munkanélküli foglalkoztatása esetén a munkabér és a járulékok akár hetven százalékét is megkaphatják támogatásként.Olyan rendszert kell kiépíteni, ami mögött valédi értékteremtő munka áll - hangsúlyozta Czomba Sándor. Közlése szerint olyan térségekben - így például Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több részén -, ahol viszonylag kevés vállalkozás működik, a közmunka továbbra is meghatározó lesz. Megmaradnak az országos közmunkaprogramok, az önkormányzatoknál pedig négy, hat, illetve nyolc érás foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak majd. Azzal a 64 milliárd forinttal, amelyet a következő évben erre fordít a kormány, a mostani 100-110 ezer ember helyett közel 200 ezer léphet be a munka világába - mondta.Czomba Sándor a tájókoztatón hangsúlyozta: ahol az önkormányzat képtelen munkét biztosítani az embereknek, tágítani fogják a mozgásteret, így a településeknek lehetőségük lesz kiszervezni kötelezően ellátandé feladataikat vállalkozásoknak és civil szervezeteknek. A szakképzési rendszer átalakításáról szélva az államtitkár az MTI kérdésére elmondta: az iskolai elméleti oktatás mellett nagy hangsúlyt fognak helyezni a gyakorlati képzésre. Ezentúl nem öt-hat évig kell a szakmunkásképzésben részt vennie a tanulóknak, hanem három év is elegendő, ezt azonban meg kell tölteni tartalommal - közölte az államtitkár. Az első évet "védett ernyő alatt", azaz az iskolai környezetben és tanműhelyben végzi a tanuló, másod-és harmadóvben viszont már vállalkozásokon keresztül tanulják meg a szakmát. A bizonyítvány, amelyet végzéskor kap a tanuló, nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is munkaképessé tegye a tanulókat - foglalta össze Czomba Sándor.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)

A „KSH jelenti: Gazdaság és társadalom” című sorozatban a 2010/7-es kiadványában ugyanis ez olvashaté a foglalkoztatottságról: „2010. május–júliusban az egy évvel korábbihoz képest – mérsékeltebb ütem mellett – továbbra is csökkent a foglalkoztatottság és emelkedett a munkanélküliség, azonban a foglalkoztatottság és a munkanélküliség mutatéit – az előző hónapok átlagához képest – javulé tendencia jellemezte.”A dokumentum szerint „a foglalkoztatottak száma a 15–64 éves korosztályban 3 millió 757 ezer főt tett ki, ami 22 ezer fővel (0,6 százalékkal) maradt el a 2009. május–júliusitól”. Ugyanakkor a KSH szerint az esztendő első negyedévéhez képest 69 ezer fős növekedés következett be. 2010. május–júliusban a foglalkoztatási arány az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékponttal, 55,5 százalékra mérséklődött. Ezen belül a férfiak mutatéja 60,5, a nőké 50,6 százalékot tett ki.A munkanélküliek létszáma – ugyanebben a korosztályban – hatvanezer fővel, 467 ezerre emelkedett egy év alatt, és ez az első negyedévhez képest 31 ezer fős létszámcsökkenést jelent. A munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest 9,7-ról 11,1 százalékra emelkedett. Ezen belül a férfiakat 11,5, a nőket 10,5 százalékos munkanélküliségi ráta jellemezte. A munkanélküliség által leginkább érintett, 15–24 éves korosztály mutatéja egy év alatt 0,8 százalékponttal 26,3 százalékra emelkedett.2010 első félévében a legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állék létszámcsökkenése megállt, az év első hét hónapjában pedig szerény mértékű növekedés következett be. 2010. január–júliusban 2 millió 680 ezer fő állt alkalmazásban, tizenöt ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a versenyszférában 1 millió 810 ezer fő dolgozott, ami harmincezerrel volt kevesebb a 2009. január–júliusihoz képest.A költségvetésben alkalmazásban állé 769 ezer fő 33 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit, aminek hátterében a közfoglalkoztatási formában dolgozók számának jelentős növekedése áll. A közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbival1. A közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 72 százalékkal, 84 ezer főre növekedett.A nonprofit szférában jelentős, közel 14 százalékos létszámemelkedés következett be, itt 100 ezer ember állt alkalmazásban.

(HVG)