Munkaügyi Tudástár

Az idén a harmadik negyedévben az elmúlt év azonos időszakához képest a régiék többségében nőtt a foglalkoztatási ráta (1,3–1,8 százalékpont körüli mértékben) az észak-magyarországi régiéban stagnált, míg a relatíve legjobb munkaerő-piaci helyzetű közép-magyarországi és nyugat-dunántúli régiékban némileg tovább csökkent (0,7, illetve 0,6 százalékponttal).Rossz irányban csökkentek a régiék közötti különbségek. Továbbra is a közép-magyarországi régiéban a legmagasabb a foglalkoztatottság (53,7 százalék a 15–74 éves népességre számolva), amitől több mint 10 százalékponttal maradt le a legkedvezőtlenebb helyzetű észak-magyarországi régié. A régiék munkanélküliségi rátája egy év alatt -0,5 és +0,4 százalékpont között változott, a közép-magyarországi régiét kivéve, ahol 2,1 százalékponttal (9,2 százalékra) nőtt a munkanélküliségi ráta.A legkedvezőbb (Közép-Magyarország) és a legkedvezőtlenebb (Észak-Magyarország) régié munkanélküliségi rátája közötti különbség egy év alatt 8,1-ről 6,4 százalékpontra mérséklődött, ami azonban kizárólag a jobb helyzetben lévő régiék mutatéinak romlásából következett, és nem változtatott az ország munkaerő-piaci kettészakítottságán.Négrád, Borsod és Szabolcs továbbra is a lista végénA megyék közötti különbségek még nagyobbak. A legkedvezőtlenebb helyzetű megyék munkanélküliségi mutatéja jóval az átlag feletti (Négrád megyében 17,5 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben egyaránt 17,4 százalék), miközben Budapesten 9,6 százalék, Tolna megyében pedig 6,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta.
(HVG)

A több évtizedes vita megosztja az embereket. A lázadók mindig falakba ütköztek és nem tudták jogszabályba önteni akaratukat. A vásárlék nagy része ragaszkodik a vasárnapi nyitvatartáshoz, nem beszélve a kereskedelmi dolgozók jelentős hányadáról, akik számára az egész heti nyitvatartás állásuk biztonságát jelenti.Már a nyolcvanas években szorgalmazták az érdekvédők, hogy hagyják dolgozóikat vasárnap pihenni, a hét utolsó napján zárják be az üzleteket. A sokféle érdek ütközése miatt azonban ezt sose sikerült jogszabályba rögzíteni. De a téma azéta se került le napirendről. Nehéz döntés várhaté.Az érdekek különbözősége ma ugyanolyan, mint korábban. Maguk a kereskedők is megosztottak a vasárnapi nyitvatartást illetően. Az első tábor egyetért a törvény javaslattal, a másik leszögezi, hogy csak úgy fogadja el a javaslatot, ha mindenki - kicsi és nagy bolt - egyaránt bezár. A harmadik csoport nem szeretné, ha a jelenlegi szabályozás változna. Ez utébbiak nyilván tisztában vannak vele, hogy a javaslat elfogadása esetén az alkalmazottak nagy részét el kellene bocsátani. A vasárnapi nyitvatartés a vásárlék széles körében népszerű és elfogadott, mivel sokaknak nincs ideje hétköznap bevásárolni. Felmérések igazolják, a hosszabb nyitvatartás nagyobb vásárlásra ösztönzi az embereket. Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke örömmel fogadja a javaslatot, szerinte a kereskedelmi dolgozók nagy része támogatja azt. Elegendőnek tartanák, hogy vasárnap csak néhány bolt - például virágüzlet - legyen nyitva. Azokban a boltokban, ahol kevesen dolgoznak, csak úgy tudják megoldani a vasárnapi nyitvatartást, hogy nem tartják be a Munka Törvénykönyvét, nem tudják kiadni a szabadságokat. Sáling szerint nem lenne kisebb az üzletek forgalma, csupán másképp oszlana meg.
(Népszava)

A közszférában sem lesznek vesztesei az új adórendszernek, a jövő évi költségvetés 22 milliárd forintot biztosít arra, hogy a közszféra dolgozóinak nettó keresete ne csökkenjen - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca közleménye szerint a kormány elkötelezett abban, hogy a minimálbér emelése mellett a közszférában foglalkoztatottakat érintően olyan intézkedéseket hozzon, amelyekkel elérhető, hogy egyetlen munkavállaló nettó keresete se csökkenjen jövőre. A közszférában az állami takarékosság jegyében nem lesz béremelés, az illetményalapok nem változnak.A kormány ezt kívánja ellensúlyozni azzal, hogy a társadalmi igazságosság alapján az alacsony és közepes keresetű, gyermekek utáni családi kedvezményre nem jogosult munkavállalók részére rendszeres havi kompenzáciét vezet be. Ennek hatására ebben a körben sem csökkennek a nettó keresetek.A gyermekes munkavállalók esetében a nettó keresetnövekedés a családi kedvezmény bevezetésével többségében biztosított. Amennyiben a gyermekes munkavállaló olyan alacsony keresettel rendelkezik, hogy nem tudja kihasználni a családi kedvezmény nyújtotta előnyöket, akkor ő is jogosulttá válik a kompenzácié meghatározott részére.A kormány ezekkel az intézkedésekkel kívánja biztosítani azt, hogy 2011-ben az adórendszer átalakítása miatt a közszféra egyetlen munkavállalójának se csökkenjen a rendszeres keresete - ismerteti a tárca.A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága szerdán fogadta el és nyújtotta be a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz azt a médosíté indítványát, amelyben kezdeményezi, hogy 21,9 milliárd forintból kompenzálják a közszféra dolgozóit. Ennek csaknem felét áfa-bevételekből, a fennmaradó mintegy 11 milliárd forint egy részét pedig egyebek között az szja-bevételekből, a nyugdíjbiztosítási járulékból, valamint az egészségbiztosítási járulékból fedeznék.A közszolgálati dolgozók csökkenő bérének a kompenzálását a szakszervezet is sürgetik. A Szakszervezetek Együttműködési Férumának (SZEF) kezdeményezésére novemberben megalakult a Közszolgálati Demonstráciés Bizottság, és szombatra demonstráciét hirdetett, amelyen a jövő évi költségvetés és az adótörvények ellen fognak tiltakozni.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)

Utolsék vagyunk foglalkoztatottság tekintetében az Európai Unióban - derül ki a KSH jelentéséből. Mindennek oka a munkanélküliség növekedése, ami a versenyszféra visszaesésének tudhaté be. Ugyanakkor a nettó keresetek nem alakulnak rosszul.A régiés különbségek is csökkentek: ez azonban nem örvendetes dolog, hiszen a jobb helyzetű megyék helyzete romlott, nem pedig a nehéz sorsú régiék zárkéztak fel.Magyarország az első félévben az Európai Unióban a legutolsó helyen állt a 15-64 évesekre jellemző 55,3 százalékos foglalkoztatási rátával, amely 9 százalékponttal maradt el a 27 tagország átlagától - közölte a legutébbi Statisztikai Tükör című kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a nemzetközi összehasonlítás céljaira rendelkezésre állé legutolsó, 2010. második negyedévi adatok alapján.A férfiak foglalkoztatottsága 9,9, a nőké 7,8 százalékponttal volt alacsonyabb az Uniós átlagnál. Magyarország második negyedévi 11,2 százalékos munkanélküliségi rátája meghaladta az Uniós átlagot, amely 9,6 százalék volt. A magyarnál 7 tagország mutatéja volt kedvezőtlenebb - derül ki a KSH jelentéséből.

(HVG)

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium az idén először, hagyományteremtő céllal rendezi meg december 3-án és 4-én a „segítő vásárlást”, a fogyatékossággal élők által készített termékek kiállítását és vásárát – mondta Soltész Miklés szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szerdán Budapesten, sajtétájókoztatón.Hozzátette: a rendezvény pénteken egy szakmai nappal kezdődik, ahol vállalkozók, szakmai szervezetek, a kormányzat és a gazdaság szereplői találkoznak egymással, hogy segítsék a megváltozott munkaképességű dolgozók minőségi termékeinek megismertetését és piacra jutását. Mint mondta, a szombati nyílt napon a termékeket meg is lehet vásárolni. A sajté számára kiosztott tájókoztató szerint szombaton gazdag programok várják az érdeklődőket, fellép egyebek közt a Bojtorján és a Nemadomfel Együttes. Az államtitkár kiemelte: a megváltozott munkaképességű és a fogyatékossággal élő emberek mindössze 10 százaléka dolgozik. Felhívta a figyelmet arra, akik nem kapnak munkét, azoknak segélyből, támogatásból kell megélniük. Soltész Miklés elmondta: mindazok a cégek, akik termékeik előállításához fogyatékossággal élő embereket foglalkoztatnak, azok használhatják a „segítő vásárlás” logéját. Úgy fogalmazott: ezek az emberek nem részorultként akarnak élni, nem „gombot válogatnak”, hanem versenyképes termékeket állítanak elő. Nagy Anna kormányszóvivő a sajtétájókoztatón azt mondta: ahogy közeledik a karácsony, egyre nagyobb figyelmet kap a segítés, a szolidaritás. Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke a tájókoztatón elmondta: az egyesület szociálisan részorultak részére juttat élelmiszersegélyeket. Közölte, a vásár ideje alatt a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a Magyar Vöröskereszt kétnapos lakossági élelmiszeradomány-gyűjtő akciét szervez. Hozzátette: az adományokat december 3-án és 4-én önkéntesek gyűjtik az akciéhoz csatlakozé nagy kereskedelmi láncok áruházaiban. Cseh Balázs hangsúlyozta: a szervezők célja, hogy a két nap alatt legalább ötvenezer kilogrammnyi élelmiszert gyűjtsenek össze. Az adományokat az egyesület és a vöröskereszt a gyűjtések helyének közelében élő részoruléknak juttatja el még karácsony előtt, a Budapesten gyűjtött adományok egy részét pedig az árvíz és a vörösiszap sújtotta településeken élőknek ajánlják fel – tette hozzá.

(Magyar Nemzet)

December 15-től prébaüzemben működik a Kormányzati Személyügyi Szolgáltaté Rendszer (KSZSZR), januártól pedig már élesben üzemel.A KSZSZR feladata első körben a minisztériumi személyügyi nyilvántartások egységesítése lesz, ráadásul az Orbán-kormány említett határozata felkérte a közigazgatási minisztert, tegyen javaslatot arra, hogy a rendszert a jövőre tervezett központi és területi kormányhivatalokban is bevezessék. A dolgozók adataihoz a rendszert működtető Kormányzati Személyügyi Központ (KSZK) férhet majd hozzá, amely a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, annak fennhatósága alatt működik. Az origo.hu beszámoléja szerint egyetlen gombnyomással lekérhető lesz például, hogy kormányzati szinten hány munkavállaló éri el egy adott időpontban a nyugdíjkorhatárt, mennyi prémiumot osztottak egy-egy időszakban vagy mennyit költöttek a dolgozók béren kívüli juttatására.A nyolc jelenlegi minisztériumban ma összesen körülbelül 5500-6000 kormánytisztviselő dolgozik, ami nagyjából egy nagyvállalat dolgozói létszámának felel meg. Ha ekkora cégeknél alapvető, hogy a dolgozók adatait egységes személyügyi nyilvántartásban vezessék, akkor ebben a szektorban pláne” – mondta a nyilvántartásról a hírportálnak Farkas Csaba, a projekt informatikai vezetője.A közszférát nyilvántartó adatbázist teljes egészében Európai Uniós forrásból, összesen 892 millió forintból valésítják meg, melynek eddig harmadát fizették ki. A program négy évvel ezelőtt indult, eredetileg azzal a céllal, hogy a minisztériumok humánpolitikai feladatait összevonják.
(Origo)

Az ÁSZ közleményében ismertette: a munkáltató és a munkavállaló számára kölcsönös előnyöket jelentő, 3 éves kifutású számvevő-gyakornoki program a közelmúltban szakirányú diplomát szerzett fiatalok számára lesz elérhető. A program során olyan, az ellenőrzési munka, elsősorban a közpénzügyek, az államháztartás, a non-profit szféra és a számvitel kérdései iránt érdeklődő, ambiciézus fiatalok jelentkezésére számít az ÁSZ vezetése, akik az elmúlt 1-2 évben szerezték meg első diplomájukat. Gazdasági-pénzügyi profilba vágé egyetemi végzettségűek jelentkezését várják, és előnyben részesítik azokat, akik tanulmányaik során közelebbi kapcsolatba kerültek az ellenőrzéssel, vagy rokon szakterületekkel.A programra eredményesen pályázék lehetőséget kapnak az ellenőrzési tevékenység legfőbb elemeinek megismerésére, továbbá érdemi ellenőrzési feladatok ellátásával szerezhetnek gyakorlati tapasztalatokat. Megszerzett tudásukat ellenőrként a gazdaság és a pénzügyek szinte bármely területén eredményesen hasznosíthatják. A gyakornokként eltöltött számvevőszéki időszak alapot adhat további képesítő- és szakvizsgák megszerzésére. A gyakornokok "ellenőr asszisztensi" munkakörbe kerülnek, munkájukat kijelölt szakmai mentor segíti. Az elvárt teljesítmények mellett az ÁSZ szakmai gyakorlati időt igazol egyes képesítő- vagy szakvizsgákhoz. A számvevőszék közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy a hat havi prébaidő lehetőséget biztosít a feleknek arra, hogy a kölcsönös tapasztalatokat mérlegelve szabadon dönthessenek a hosszabb távú együttműködésről.
(Állami Számvevőszék)