Munkaügyi Tudástár

Az "Új készségek és munkahelyek menetrendje" arra hivatott, hogy rugalmasabbá tegye a munkaerőpiacokat, lehetővé tegye az emberek számára a szükséges készségek elsajátítását, javítsa a munkakörülményeket és munkahelyeket teremtsen.A dokumentum legfőbb törekvése, hogy 2020-ra a 20 és 64 év közötti korosztály foglalkoztatási aránya elérje a 75%-ot. Ez a célkitűzés az EU növekedési és munkahely-teremtési stratégiájában (az Európa 2020 -ban) felvázolt öt kulcstényező egyike.Európa egyik legégetőbb feladata a munkahelyteremtés. Jelenleg a 20 és 64 év közöttiek 10%-a, azaz mintegy 23 millió ember munkanélküli. Ugyanakkor nem arról van szé, hogy ne lenne elegendő munkahely. Becslések szerint az Uniós informatikai, egészségügyi és kutatási ágazatban 2015-re 2,7 millió képzett munkaerő fog hiányozni.Az EU öregedő népessége tovább nehezíti a helyzetet. Növelni kell az aktív dolgozók arányát, hogy kompenzálja az elkövetkezendő években várhaté tömeges nyugdíjazást és a válság okozta munkanélküliséget.A menetrend négy prioritása a következő:A munkaerőpiacok modernizálásaA határozatlan idejű szerződésen alapulé konstrukciék jobban védik a munkavállalót az elbocsátásoktól, így nagyobb biztonságot nyújtanak nekik. Eléggé rugalmasak viszont ahhoz, hogy ösztönözzék a munkaerő-felvételt.Készségek és munkahelyek összehangolásaA Bizottság a készségkínálatot és a munkaerő-piaci igényeket előrejelző online adatbázis létrehozását tervezi, amely segít abban, hogy az emberek a jövőbeli munkaerő-piaci igények figyelembevételével válasszanak az oktatási és képzési lehetőségek közül, így javuljanak foglalkoztatási kilátásaik.A honlapot a vállalkozók is felkereshetik, így könnyebben találhatnak megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat. Ennek a kezdeményező megközelítésnek meg kell tudnia előznie a hiányok kialakulását a készségek terén.A menetrend a képesítések Uniós szintű elismerését is szorgalmazza, nevezetesen az ún. "Európai készségútlevél" révén. A munkaminőség és a munkakörülmények javításaA Bizottság felül fogja vizsgálni a munkaidőre, a munkahelyi egészségre és biztonságra, valamint a nem Uniós munkavállalók beilleszkedésére vonatkozó meglévő jogszabályokat.MunkahelyteremtésA Bizottság javaslatokat fog tenni arra vonatkozóan, miképpen lehet munkahelyeket teremteni a bürokrácia csökkentésével. A javaslatok tartalmazni fogják a nem bérjellegű költségek leépítését, illetve a munkaerő-felvétel és -elbocsátás, valamint az új vállalatok létrehozása és az önfoglalkoztatás elé gördülő jogi akadályok megszüntetését.
(Európai Bizottság)

Ez az előző évinél 10,7 százalékkal több a regisztrált diplomás. A nyugat-dunántúli régiéban 2009-ben havonta átlagosan 2 ezer 497 felsőfokú végzettségű munkanélküli szerepelt a nyilvántartási rendszerben, derül ki a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ összegzéséből. Ez csaknem 40 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Győr-Moson-Sopron megyében a régiés átlagnál 7,1 százalékponttal nagyobb mértékben, Vas megyében az átlagos szinten, míg Zala megyében az átlagnál csak 8 százalékponttal kisebb mértékben bővült a diplomás álláskeresők száma az elmúlt évben. Az idén év első kilenc hónapjában folytatódott a növekedés. Havonta átlagosan 2 ezer 766 diplomás álláskeresők szerepelt a nyilvántartásban, ez 10 százalékkal magasabb az előző évinél. Mindezek ellenére a diplomás munkanélküliek száma viszonylag alacsony az összes munkanélkülihez képest.A 2009-es minden hónapjában több diplomás regisztráltatta magát munkanélküliként, mint egy évvel korábban. A beáramlás július, augusztus és szeptember hónapokban volt a legerőteljesebb, de még októberben is az átlagos mérték fölött alakult. A belépők közül majdnem minden ötödik volt pályakezdő fiatal, többiek nem pályakezdőként váltak munkanélkülivé. 2010 első kilenc hónapjában mérséklődött a felsőfokú végzettségűek beáramlása. A belépések száma 2,5 százalékkal még így meghaladta az előző év azonos időszaki adatot.Ezek mintegy 22 százaléka volt pályakezdő fiatal. A régiéban 2009-ben regisztrált munkanélküli vált diplomások közül közel minden ötödik dolgozott korábban a feldolgozóiparban, mára ez az arány 13 százalék alá csökkent. Az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területéről elbocsátottak aránya a 2009. évi 16,9 százalékról az idei évben 21,4 százalékra nőtt. Növekedés történt az oktatás területén is. A kereskedelemből elbocsátott diplomások aránya 11-12 százalék volt. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők csaknem kétharmadát e négy területéről bocsátották el tavaly és eddig az idén. A felsőfokú végzettségű álláskeresők többsége a fiatalabb korosztályokból kerül ki: 38-40 százalék legfeljebb 30 éves, további csaknem 25 százalék pedig maximum 40 éves.Az álláskeresőként regisztrált diplomások közül minden ötödik szakképzett pedagégus. A műszaki és természettudományi foglalkozásúak részaránya az elmúlt évi 17 százalékról 14,6-ra mérséklődött. A gazdasági és pénzintézeti ügyintézők valamint az irodai jellegű munkét végzők aránya pedig 10-10 százalék körül alakul. A diplomás álláskeresők körében is bővült a hosszabb ideje munka nélkül lévők aránya, s megközelítette a 15 százalékot.
(Vas Népe)

Mérsékelné a tanárok terhelését és kisebb létszámú osztályokat indítana a kormány. Az intézkedéseknek köszönhetően várhatéan több pedagégusra lesz szükség a pályán, sikerülhet megmenteni az intézményeket és javulhat a színvonal - vázolja a Magyar Nemzet.Az eddigi 22 éra helyett a pályakezdőknek 19, a pedagégus I. és a pedagégus II. fokozatba tartozéknak 21, a mestertanároknak pedig maximum 19 érát kellene dolgozniuk az oktatási törvény koncepciéjának a lap birtokába került november 11-i verziéja szerint. A tanulók kötelező terhelése ugyan emelkedne, de a legtöbb évfolyamon csak a mindennapos testnevelés bevezetése miatt. Emellett a hatodik és a nyolcadik osztályban várhaté jelentősebb változás, ahol heti 4,5, illetve 4 érával nőne az éraszám. A 11. és a 12. évfolyamon ugyanakkor a jelenlegi 30-ról 29-re csökkenő a kötelező órák száma.A tervezet a jelenlegi 20 helyett már 13 fővel lehetővé tenné az évodai csoport indítását, s ugyanez lenne az osztályindítés alsé határa az általános iskolák alsé és felső tagozatain a korábbi 21, illetve 23 fő helyett. Egy évodai csoportba, illetve általános iskolai osztályba legfeljebb 25 gyerek járhatna a jelenlegi 26, illetve 30 fős maximummal szemben - írja a lap.
(Magyar Nemzet)

2010-ben a felmérésben résztvevők havi jövedelmének átlaga bruttó 218.900 forint, ami 11,7 százalékkal magasabb a 2007-es átlagjövedelemnél, ami 195.900 forint volt.A földrajzi régiék szerinti összehasonlításban minden évben Budapest végzett az első helyen. A változás mértéke a főváros esetében a 2007-es adatokhoz képest 13 százalék, ez azt jelenti, hogy a 2007-es 241.000 forintos értékhez képest 272.200 forintra nőtt az átlagkereset.2007-ben még Budapest volt az egyetlen terület, ahol az átlagjövedelem meghaladta a 200 ezer forintot, idén már további négy megye adatai lépik túl ezt a határt. Fejór megyében 209.500 forint, Komárom-Esztergom megyében 207.900 forint, Győr-Moson-Sopron megyében 207.300 forint, Pest megyében pedig 201.900 forint az átlagfizetés. Ez 7-11 százalékos növekedést jelent három év alatt.Évek éta a legrosszabbul fizetett terület Békés megye. 2007-ben is az utolsó helyen állt 149.400 forintos átlagbérrel, bár 7 százalék növekedéssel idén 159.800 forintra nőtt az átlagos bruttó jövedelem mértéke. Ez azonban még mindig elmarad a többi megyéhez képest.A legnagyobb növekedést az elmúlt 3 évben Heves megye produkálta: 18 százalékkal nőtt az átlagkereset. A legkisebb - 2 százalékos - növekedés Csongrád megyében volt, így a csongrádiak 162.700 forintos átlagbérrel az utolsó előtti helyre csúsztak.A végzettség szerinti összehasonlítés adatai azt mutatják, hogy az érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők jövedelmének 2010-ben mért átlaga nem változott 2007-hez képest, 142 ezer forint volt mindkét évben. Az érettségizett középfokú végzettségűek jövedelme 5 százalékos növekedést mutatott: 2010-ben 166.000 forint. A felmérés szerint legnagyobb mértékben a posztgraduális végzettséggel rendelkezők átlagjövedelme nőtt, 17 százalékkal: míg 2007-ben 358.400 forint volt, 2010-ben 420.400 forint volt az átlag.A főiskolai végzettségűek átlagjövedelme 9 százalékkal 271.900 forintra nőtt, az egyetemet végzetteké csak 4 százalékkal, 330.000 forintra. Ugyanekkora mértékben nőtt az OKJ végzettséggel rendelkezők átlagjövedelme is: 2007-ben 160.900 forint volt az átlag, 2010-ben pedig 166.600 forint.A foglalkozási körök szerinti összehasonlításból is kiderült néhány érdekes adat: vélhetően a válság hatására a biztosítási ügynökök 25 százalékkal kevesebbet visznek haza, mint 3 éve. A pénzük 237.000 forintról 177.900 forintra csökkent. 24 százalékkal kevesebbet keresnek a kozmetikusok is, 15 százalékkal a személyzeti tanácsadók. 19 százalékkal kevesebb most a belső kommunikáciéval foglalkozók átlagbére is.Voltak, akiknek nőtt a keresetük, a legjobban - 52 százalékkal - a vezérigazgatóké - a 2007-es 898.000 forintról 1.363.000 forintra átlagosan. A privát bankárok 41 százalékkal, az adótanácsadók 31 százalékkal, az IT-igazgatók 27 százalékkal keresnek többet most, mint 3 éve.
(HVG)

November közepéig 1303-an vizsgáztak sikeresen azok közül az ápolási díjban részesülő felnőttek közül, akik az adott régié hiányszakmáinak területén képzési támogatást nyertek - közölte a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH).A Lépj egyet előre! elnevezésű program azoknak az alacsony iskolai végzettségű, illetve szakképzetlen felnőtteknek kínál ingyenes képzési lehetőséget, akik ápolási díjban részesülnek, és hagyományos képzési programokat nem vagy csak nagyon korlátozottan érnek el - olvashaté a közleményben. Az Észak-alföldi régiéban 487, a Dél-alföldi régiéban 239, az Észak-magyarországi régiéban pedig 176 ember szerzett szakképesítést valamely családtagjának ápolása mellett. A legtöbben, több mint háromszázan szociális gondozé és ápolé képesítést szereztek. Rajtuk kívül még több százan végeztek az egészségügyi és a szociális szakma területén. Köztük több mint százhúszan évodai dajkaként, 32-en betegkísérőként, mintegy százan pedig gyermek- és ifjúsági felügyelőként léphetnek a munkaerőpiacra. A sikeres vizsga után háromszáz embernek lesz lehetősége arra, hogy az ápolás mellett otthon dolgozzon. Ők mezőgazdasági gazdasszony, panziés falusi vendégláté, ezüstkalászos gazda képesítést szereztek. További harminc ember tette le a bolti pénztáros vizsgát, ők elsősorban arra számítanak, hogy helyettesítő pénztárosként egészítik majd ki szerény mértékű ápolási díjukat. Az FSZH közleménye szerint a Lépj egyet előre! program e szakaszában csak az ápolási díjon lévő 18 és 62 év közöttiek vehetnek részt, mivel ők nincsenek felkészülve arra, hogy gondozási feladataik mellett vagy azok megszűnése után belépjenek az elsődleges munkaerőpiacra.A 2009. december 16-tól 2011. március 31-ig tartó program keretösszege másfél milliárd forint, ebből legalább 2250 felnőtt támogatása biztosíthaté. Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalésulé projekt keretében november elejóig összesen 1973 embernek biztosítottak ingyenes képzési lehetőséget az adott régié hiányszakmáiban. Az oktatásokat vizsgáztatással együtt jövő év január 31-ig kell befejezni.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Folytatédott a munkanélküliek számának hét hónapja tartó csökkenése a Közép-dunántúli régiéban – tájókoztatta a Magyar Nemzetet a regionális munkaügyi központ hétfőn.Az általános trenddel ellentétben Veszprém megyében 2,3 százalékkal nőtt a nyilvántartott állomány, míg Komárom-Esztergom megyében 1,5, Fejórben pedig 1,3 százalékos volt a csökkenés – közölte Jankéné Szépe Ménika. Komárom-Esztergom megyében a legkedvezőbb az érték, a gazdaságilag aktív népesség 9,2 százalékának nincs állása. A megye körzetei közül a munkanélküliek száma Dorog térségében a legnagyobb, 11 százalék feletti, míg a legkedvezőbb foglalkoztatási helyzetben Tatabánya találhaté, 8,5 százalékos adattal. Komárom-Esztergom megyében októberben összesen 13 515 álláskeresőt tartottak nyilván, míg a kínálatban 2044 állás szerepelt, melyek közül a hónap végéig 1165 ajánlat érvényessége megszűnt. A csoportos létszámleépítéseknek októberben már nem volt hatása a megye és az egyes kistérségek munkaerő-piaci helyzetének alakulására – állapította meg tájókoztatójában a munkaügyi központ.

(Magyar Nemzet)

Ezt a hiányt pétolhatja az idei foglalkoztatási jelentés, amelyet a héten tesz közzé az Európai Bizottság. Miközben sok szé esik az Euróövezet válságáról, a deficitről és az államadósságról, az indokoltnál kisebb figyelmet kapnak a krízis munkaerő-piaci és szociális következményei, amelyek szintén kegyetlenek. Jelenleg 84 millió ember, a lakosság 16 százaléka él a szegénység kockázatával Eurépában. Akadnak megfigyelők, akik már az EU új időzített bombájaként emlegetik a csökkenni nem akaré munkanélküliséget.A probléma kezelésére szánt Európai Szociális Alap még mindig nem a hatékony működésről híres. Andor Lászlé nak, az EU illetékes biztosának nyilván nagyon gyorsan és radikálisan kellene változtatnia ezen a helyzeten. Ebben segítségére lehet az Európa 2020 stratégia, amelynek kiemelt területei közé tartozik a foglalkoztatás növelése, mindenekelőtt a már-már reménytelenül munkét kereső fiatalok és a tartósan munka nélkül lévők körében. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha nem lép gyorsan és hatékonyan az EU, akkor Európa egy olyan szociális csapdába eshet, amelynek konfliktusai lerombolhatják az integrácié gazdasági vívmányainak zömét.Nagy kérdés, hogy tudatában vannak-e ennek Brüsszel és a tagállamok illetékesei? A biztos a hírek szerint optimista, fordulatot remél 2011-re a munkaerőpiacon.
(Világgazdaság)

A nürnbergi IAB munkaügyi kutatóintézet hétfőn megjelent felmérése szerint az új állások több mint fele a kevesebb mint 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál jött létre 2009-ben, a világméretű válság eddigi legnehezebb évében, amikor a német gazdaság teljesítménye a második világháború éta nem látott mértékben csökkent. Az IAB szerint több év folyamatait vizsgálva is az állapítható meg, hogy a kisvállalkozásoknál a gazdasági helyzettől függetlenül stabilabban bővül a foglalkoztatás, mint a nagyobb cégeknél. Ugyanakkor a speciális szaktudást igénylő állások betöltése is a kisvállalkozásoknak a legnagyobb gond; tavaly a válság ellenére 450 ezer meghirdetett állásra nem találtak megfelelő jelentkezőt, és az esetek 57 százalékában kisvállalkozás kínálta a munkét sikertelenül.A munkaerőpiac egészét tekintve tavaly jelentősen csökkent az új állások száma Németországban. Egyes ágazatokban, köztük az autéiparban és a gépgyártásban 75 százalékkal kevesebb állást hirdettek meg, mint a válság előtti fellendülés csúcsévében, 2007-ben, viszont a szolgáltatási szektor néhány területén, például a gyermekgondozásban és a betegápolásban nőtt a munkaerőigény.Az egyik legjelentősebb fejlemény az úgynevezett nyugdíjas állások további ritkulása: tavaly az új állások felét határozott időre szóló szerződéssel töltötték be, ami 8 százalékos növekedés az előző évhez képest. A felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyek esetében tavaly először szökött 40 százalék fölé a határozott idejű munkaszerződések aránya.
(Magyar Nemzet)

Az államtitkár emlékeztetett arra: azOrszágos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) legutébbi ülésén vetették fel, hogy a minimálbér esetében legalább 4,5 százalékos, illetve a garantált bérminimumnál legalább 3,4 százalékos növekményt tartanak szükségesnek. Mint mondta, azéta a három oldal szűkebb körben leült tárgyalni és prébálják az egyezség felé közelíteni az álláspontokat. A jövő hét elejón is leülnek egy újabb informális tárgyalásra, és azt szeretnék, ha az OÉT következő ülésén már megállapodás közeli helyzet lenne, vagy akár megállapodás is születhetne - tette hozzá. Czomba Sándor közlése szerint nincsenek túl közel az álláspontok, ugyanakkor azok az érvrendszerek, amelyek a munkavállalói és a munkadói oldalon elhangzanak, bizakodásra adnak okot. A létszámleépítésre vonatkozó kérdésre az államtitkár kifejtette: átalakítják a közszférát, sokkal hatékonyabban működővé teszik. Kiemelte, hogy nem a létszámleépítésen van a hangsúly, hanem a hatékonyabb működésen. Példaként említette a rendőrséget, ahol nem létszámleépítés, hanem bővítés lesz. Három, közszolgálati munkavállalókat tömörítő szakszervezet demonstráciés bizottságot alakított. Az érdekvédelmi konföderáciék vezetői pénteki budapesti sajtétájókoztatójukon bejelentették: december elejóre demonstráciét készítenek elő. Varga Lászlé, a Szakszervezetek Együttműködési Férumának (SZEF) elnöke az Autoném Szakszervezetek Szövetségéhez (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségéhez és a SZEF-hez tartozé tagszervezetek nevében közölte: nem cél a demonstrácié, az csak eszköz arra, hogy elfogadhaté megállapodás jöjjön létre a kormánnyal. "Tárgyalni akarunk" - szögezte le. Elmondta, hogy a demonstráciés bizottság nyitott, várják más szakszervezeteket csatlakozását is. Azt hangoztatta: elegük van abból, hogy a mindenkori politika pazarlénak mondja a közszféra egészét, s olyan jogszabály-módosítások zajlanak, amelyek nemcsak anyagi, hanem erkölcsi értelemben is megalázzák a munkavállalókat. Példaként a 98 százalékos különadót említette. Fehér József, a SZEF alelnöke - aki egyben az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkavállalói oldalának ügyvivője - szerint a 2011-es költségvetésnek egyértelműen a közszféra lesz a vesztese. Úgy látják: folytatódnak a 2006 éta tartó megszorítások, a létszámcsökkentés és a "bűnbakképzés". Ez utébbival arra utalt, hogy a költségvetés sanyarú helyzetét korábban a közszféra drága működésével magyarázták. Elmondta, mindezek alapján úgy látják, a mostani kormány ott folytatja, ahol az előző kormány befejezte. Az érdekképviseleti vezetők arra is felhívták a figyelmet, hogy a közszférában dolgozók 81 százalékét hátrányosan érintik az új adójogszabályok, és a 16 százalékos egykulcsos adót "igazságtalannak és aránytalannak tartják". Utaltak arra, hogy a 642 ezer főállású közszolgálati munkavállaló több mint négyötöde bruttó 280 ezer forint alatt keres. Jelezték: a családi kedvezmény nincs benne a számításaikban, mert úgy látják, nem lehet összemosni a munkajövedelmeket és a családi kedvezményeket. Fehér József a demonstráciés bizottság felállításáról hozott döntés előzményeit ismertetve arra emlékeztetett, az OKÉT csak hétfőn tartotta meg az ülését, pedig ők annak összehívását már négy hónapja kérték, illetve követelték. Mint mondta, ez volt az a fordulépont, amely után elhatározták, "más médon is viszonyulni kell a kormányzati szándékokhoz". Elmondta: az ülésen megtárgyalták a jövő évi költségvetésnek a közszférát, a közszolgálati dolgozókat érintő vonatkozásait. Az ülésen kiderült, hogy a kormány "semmilyen elmozdulást nem akar a benyújtott költségvetési tervezethez képest" - tette hozzá. Ez pedig azt jelenti - fejtette ki - hogy jövőre az idei szinten maradna a nominális kereset, így a keresetek reálértéke visszazuhan a 2002 előtti szintre. Borsik János, az ASZSZ elnöke elmondta: tagszervezeteik nevében tiltakoznak a munkavállalók többségének hátrányos 16 százalékos szja bevezetése ellen. Közölte azt is: példa nélkülinek tartják a magán-nyugdíjpénztári tagok elleni lépést, "a felhalmozott tagdíjak erőszakos elvételét" a költségvetési hiány fedezetére. A szakszervezeti vezető azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt időben az Országgyűlés nyolcszor médosította az alkotmányt, kritikusan úgy fogalmazott: "Magyarországon az alkotmányos rendet nem feltétlenül csak az utcáról lehet kikezdeni, veszélyeztetni, (hanem) házon belül is".

(Világgazdaság)

A Gt. 21. §-a rendelkezik a gazdasági társaság ügyvezetéséről. E szerint a társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből állé testület látja el. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.Az ügyvezetést elláté személyi kör vagy testület:a) közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok, akik vezető tisztségviselők; b) korlátolt felelősségű társaságnál egy vagy több ügyvezető, akik vezető tisztségviselők; c) részvénytársaságnál igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők, de- zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság helyett lehet egy vezető tisztségviselő, a vezérigazgató, és - nyilvánosan működő részvénytársaságnál az alapszabály igazgatóság és felügyelőbizottság helyett igazgatótanácsot hozhat létre, amely ellátja egységesen az ügyvezetési és az ellenőrzési funkciókat (egységes irányítási rendszerű részvénytársaság);d) egyesülésnél igazgató mint vezető tisztségviselő, vagy igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők.Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.2006. július 1-jótől 2007. augusztus 31-éig a vezető tisztségviselőt ezen minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Gt. szerinti társasági jogi jogviszony volt az irányadó azzal, hogy az így nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kellett megfelelően alkalmazni. A vezető tisztségviselő ezen megbízatását munkaviszonyban nem láthatta el. (Gt. 22. § (2) bekezdés) Kivételt képezett átmeneti szabályként a Gt. 334. § (1) bekezdésének rendelkezése, mely szerint a Gt. 22. §-ának (2) bekezdését nem lehetett alkalmazni arra a vezető tisztségviselőre, aki e törvény hatálybalépése előtt – vagyis 2006. július 1-jót megelőzően - a vezető tisztség ellátására munkaviszonyt létesített, a munkaviszony megszűnéséig, de legfeljebb a vezető tisztségviselővé választásától számított öt évig. Amennyiben tehát a vezető tisztség ellátására a Gt. hatályba lépését megelőzően, például 2005. november 1-jóvel munkaviszonyt létesítettek, abban az esetben ezen feladatokat továbbra is el lehetett látni munkaviszonyban. Azáltal, hogy a Gt. a vezető tisztségviselői tevékenység ellátását 2007. augusztus 31-éig a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai szerint határozta meg, kizárta a vezető tisztség munkaviszonyban – a fent ismertetett kivételtől eltekintve – továbbá társas vállalkozói jogviszonyban történő ellátását.2007. szeptember 1-jótől médosult a Gt. 22. § (2) bekezdése, és ennek megfelelően ezen időponttól kezdődően a vezető tisztségviselő e feladatát a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy munkaviszonyban láthatja el.A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása azonban két esetben tiltott. Nem láthatja el a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja (például egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja), illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja (például az egy beltaggal működő betéti társaság).Az egyszemélyes gazdasági társaság tagjaira és az üzletvezetésre egyedül jogosult tagjára azonban nem vonatkozik a tilté rendelkezés akkor, ha a társasági szerződésben kifejezetten arról rendelkeznek, hogy a vezető tisztségviselői feladat munkaviszonyban elláthaté.Ki kell emelni, hogy a Gt. módosítását követően továbbra is érvényesül azon szabály, hogy a vezető tisztségviselői tevékenység továbbra sem láthaté el társas vállalkozói jogviszonyban.II. Biztosítási és járulékfizetési kötelezettséga) A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátásaAmennyiben a vezető tisztség ellátása munkaviszonyban történik, a munkaviszony munkaszerződés megkötésével jön létre.A munkaviszonyban állé személy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében biztosítottnak minősül, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik-e.A biztosítés az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn, vagyis a munkaviszony kezdetétől annak megszűnéséig tart.A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani.A társaság mint foglalkoztató a munkaviszonyban állé biztosított részére a munkaviszonya alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta társadalombiztosítási járulékot fizet, melynek mértéke 27 százalék. [ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.]A biztosított 9,5 százalék nyugdíjjárulék (magánnyugdíj-pénztár tag esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj), valamint 7,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett. [az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.]A munkaviszonyban állé vezető tisztségviselő foglalkoztatója, tehát a társas vállalkozés a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese - részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része - után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az adózás rendjóről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.Amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a Tbj. 24. § (1) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli.A vezető tisztséget elláté ügyvezető/üzletvezető a vezető tisztségviselést elláthatja nyugdíjasként is.A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (például öregségi, rokkantsági nyugdíj) a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.Nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékotaz a foglalkoztatott, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.b) A vezető tisztség megbízásos jogviszonyban történő ellátásaBiztosítottnak kell tekinteni a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (ide tartozik a megbízási szerződés alapján) személyesen munkét végző személyt, amennyiben az e tevékenységéből származé, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékét, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 24. §(1) bekezdése d) pontja szerint nem önállé tevékenység a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjónek tevékenysége, tehát a járulékalapot képező jövedelem megállapításánál a nem önállé tevékenységből származé bevétel azon részét kell alapul venni, amelyet az adóelőleg-alap számításakor jövedelemként kell figyelembe venni.Amennyiben a megbízási szerződéssel tevékenykedő vezető tisztségviselő biztosítottnak minősül, a társaságnak a járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a biztosított pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulék (tagdíj) és 6 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.Ki kell emelni, hogy a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állé személy (például a megbízott) nem kötelezett 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére, s így e jogviszonya alapján nem jogosult álláskeresési ellátásokra.Ha a járulékalapot képező jövedelem alapján a vezető tisztségviselő nem válik biztosítottá, abban az esetben járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn, de a társaságot az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)