Munkaügyi Tudástár

Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesíthető a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal legalább kilenc hónapig, legfeljebb egy évig terjedő határozott időre.A gyakorlati ismeretekkel nem rendelkező, foglalkoztatási jogviszonyban még nem állt pályakezdő a szükséges gyakorlat megszerzése céljából legalább 9 hónap maximum egy évig speciális jogviszonyban állhat, amely gyakorlati tapasztalatszerzéssel összekötött képzést is tartalmaz a felsőfokú végzettségű pályakezdőknek.A jogviszonyra érvényesek a munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony bizonyos kötöttségei (például munkahelyen valé jelenlét kötelezettsége, utasítások teljesítése), kapcsolédé jogosultságai (szolgálati idő szerzése), más kötöttségek (például felmondási idő, kártérítési felelősség) azonban enyhébbek mindkét fél számára.Az ösztöndíjas foglalkoztatás szerződéssel jön létre, a szerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalásáról a foglalkoztató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a szerződés érvénytelenségére csak az ösztöndíjas foglalkoztatott - legkésőbb a jogviszony létesítését követő harminc napon belül - hivatkozhat.Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést a foglalkoztató és az ösztöndíjas foglalkoztatott csak közös megegyezéssel médosíthatja.A szerződés alapján- az ösztöndíjas ösztöndíj ellenében köteles a neki kiadott feladatokat a jogszabályok, a felek megállapodása, a belső szabályzatok valamint a foglalkoztató utasításai alapján ellátni, valamint a foglalkoztató által előírt szakmai megbeszólóseken, képzésben, egyéb programokon részt venni munkatapasztalat céljából;- a foglalkoztató köteles az ösztöndíjast a jogszabályok, a felek megállapodása, a belső szabályzatok, valamint az egyéni programban alapján munkatapasztalat-szerzés céljából feladatokkal ellátni, biztosítani a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét.A foglalkoztató köteles ösztöndíjat fizetni, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell:- a felek nevét, illetve megnevezését és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony szempontjából lényeges adatait,- ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keletkezésének és megszűnésének napját,- az ösztöndíjat és annak kifizetése időpontját, médját,- a munkavégzés helyét, feltételeit,- a munkatapasztalat-szerzés egyéni programját,- a munkatapasztalat-szerzést segítő, a foglalkoztató által alkalmazottai közül kijelölt szakmai segítő megjelölését, valamint - az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő jogait és kötelezettségeit.Az ösztöndíjas foglalkoztatott a jogviszony létesítésekor köteles jognyilatkozatot tenni, melyben vállalja, hogy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában- az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt tartózkodik olyan magatartás tanúsításától, amely veszélyeztetheti a foglalkoztató jogos gazdasági érdekeit, - tevékenysége során tudomásárajutó állam- és szolgálati titkot külön jogszabály rendelkezései szerint megőrzi. Az ösztöndíjas foglalkoztatott csak olyan feladatokat láthat el, amelyek a munkatapasztalat-szerzést szolgálják, s amelyek közvetlenül kapcsolédnak az egyéni programjában foglaltakhoz.Az ösztöndíjas foglalkoztatott önállé munkakör ellátásával nem bízhaté meg.A Ktv. hatálya alá tartozé foglalkoztató által létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében hatósági, igazgatási tevékenység nem láthaté el.A munkatapasztalat-szerzés egyéni programját a törvény melléklete alapján kell meghatározni.A szakmai segítő - kapcsolatot tart a foglalkoztató és az ösztöndíjas foglalkoztatott között, a foglalkoztató nevében utasítást ad,- az ösztöndíjas foglalkoztatott számára szakmai támogatást nyújt,- folyamatosan irányítja és értékeli az ösztöndíjas foglalkoztatott tevékenységét,- elkészíti az ösztöndíjas foglalkoztatott egyéni programját és ajánlélevelét.Az ösztöndíj mértéke havonta teljes munkaidő esetén nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél.Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján nem kerülhet sor prébaidő kikötésére, az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződéstől eltérően valé foglalkoztatásra, munkakörbe történő átirányításra, helyettesítésre, más munkáltatóhoz valé kirendelésre, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre.Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnik:- az ösztöndíjas foglalkoztatott halálával,- a foglalkoztató jogutéd nélküli megszűnésével,- az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződésben meghatározott időpontban.Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszüntethető:a) a felek közös megegyezésével, b) azonnali hatályú felmondással, ha a másik fél a jogviszonyból származé lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A foglalkoztató az ösztöndíjas foglalkoztatott azonnali hatályú felmondása esetén a szerződés megszűnéséig még hátralévő időre járó ösztöndíjat egy összegben megfizeti.Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni.Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató az ösztöndíjas foglalkoztatott részére- kifizeti foglalkoztatási ösztöndíját, esetleges egyéb járandóságait,- igazolást állít ki- ajánlélevelet ad ki. Az igazolás tartalmazza:- az ösztöndíjas foglalkoztatott személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);- az ösztöndíjas foglalkoztatott TAJ számát;- a foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő tartamát;- a foglalkoztatási ösztöndíjból jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandé tartozást, illetve ennek jogosultságát - vagy azt, hogy az ösztöndíjat tartozás nem terheli;- az ösztöndíjas foglalkoztatott pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett ösztöndíjas foglalkoztatott nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét. Az ajánlélevél tartalmazza:- az egyéni programban kitűzött, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatott által ellátott feladatok leírását,- az ösztöndíjas foglalkoztatott kérésére tevékenységének értékelését,- a foglalkoztató döntésétől függően az ösztöndíjas foglalkoztatott munkavégzésre valé ajánlását más munkáltatók részére.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Összeültek a szakszervezetek - Az együttműködő vasutas szakszervezetek az elmúlt évek jövedelemalakulását is figyelembe véve indokoltnak tartják, hogy 2011-ben a vasutas-bérek reálértéke átlagosan 1,5 százalékkal - a prognosztizált GDP-növekedés 50 százalékával - emelkedjen.A vasút területén működő Mérnökök és Technikusok Szakszervezete, a Mozdonyvezetők Szakszervezete, a Pályavasúti Dolgozék Szakszervezete, a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége és a Vasutasok Szakszervezete hétfőn Budapesten találkozét tartott, amelyen értékelték a MÁV csoport munkavállalói jövedelemalakulásának és foglalkoztatás-biztonságának jövő évi kilátásait. Összegezték a rövidesen megkezdődő tárgyalások esélyeit, és meghatározták közös tárgyalási javaslataikat is. A megbeszólóst követően az MTI-hez eljuttatott közleményükben a vasutas szakszervezetek kinyilvánították: érdekeltek a foglalkoztatás-biztonság további fenntartásában, ezért kezdeményezik az erre irányuló megállapodások meghosszabbítását. Továbbá mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a vasutas munkavállalók munkavégzési körülményeit meghatározó jelenlegi kollektív szerződésekben foglalt juttatásokat megőrizzók. A nyilatkozatot jegyző vasutas szakszervezetek a tárgyalások során folyamatosan egyeztetik álláspontjukat, és együttműködnek a tárgyalások eredményes, megállapodásokkal történő lezárása érdekében - hangsúlyozza az együttműködő vasutas szakszervezetek közleménye.
(Ma)

Általános vitára alkalmasnak találta hétfőn a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottság azt a kormánypárti javaslatot, amely értelében jövőre 40 év munkaviszony után életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek a nők. A parlament kedden kezdi a javaslat vitáját, de a héten még nem szavaznak róla.Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága hétfői ülésén általános vitára alkalmasnak találta az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a nők 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségét.A javaslat szerint 2011-től 40 év munkaviszony után életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek a nők. A kedvezményes nyugdíjazés a Fidesz egyik hangsúlyos választási ígérete volt, igaz, korábban 40 év szolgálati idő után ígértek teljes jogú nyugdíjat a nőknek. A javaslatot a kedden négy érás időkeretben kezdi el megvitatni a parlament, de a héten még nem szavaznak róla.A bizottság ülésén az LMP-s Kaufer Virág a javaslattal kapcsolatban azt mondta, hogy a kormány egyre több intézkedése hat a nők munkavállalása ellen, pedig - például az évodai és bölcsődei férőhelyek bővítésével - a karrier melletti gyermekvállalást is meg kellene könnyíteni. A szocialista Gúr Nándor, a bizottság elnöke "szemfényvesztésnek" nevezte a javaslatot, és kifogásolta, hogy a jogosultsági időből kiemelik például a munkanélküli és a képzési időt, amikor szintén történik járulék-fizetés, és korábban beleszámított a jogosultsági időbe.Asztalosné Zupcsán Erika, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztály-vezetője hangsúlyozta: minden eddig meglévő, korhatár előtti nyugdíjazási kedvezmény megmarad, tehát aki ezzel a kedvezménnyel nem tud élni, az korlátozás nélkül igénybe veheti a már meglévő, ismert kedvezményeket. Elmondta, hogy a felsőoktatásban töltött idő azért nem szolgálati idő, mert erre az időre soha nem történt járulék-fizetés, és 1998. január elsejótől pedig már nem is szolgálati idő.A bizottság tárgysorozatba vette és ugyancsak általános vitára alkalmasnak találta a köztisztviselők és a közalkalmazottak jogállásáról törvények módosításáról szóló törvényjavaslatokat is. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítása tartalmazza, hogy a közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indoklás nélkül megszüntetheti.
(Origo)

A munkabaleset olyan baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.Súlyos az a munkabaleset amely- a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önállé életvezetését gátlé maradandé károsodását;- valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciés képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;- orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;- súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);- beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolédé közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybe vétele során éri.Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakulé idült egészségkárosodás, amely:

• a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előfordulé fizikai, kémiai, biolégiai, pszichoszociális és ergonémiai kéroki tényezőkre vezethető vissza, illetve;
• a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
  

Fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott biolégiai határértékeket meghaladó koncentráciéja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés mindkét fülön.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Úgy tűnik, a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) nem fogja tudni kifizetni a dolgozóknak jogosan járó bértömegmaradványt, így lehet, hogy karácsonykor leáll a tömegközlekedés Budapesten, írja a Népszabadság.Lassan a dolgozóknak sem tud fizetni a cég. Decemberben még csak a bértömegmaradvánnyal marad adós, ez bruttó 46 ezer forint dolgozónként, januárban viszont már a bérekre sem fogja futni, tudta meg a lap.Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozék Szakszervezeti Szövetségének elnöke a Népszabadságnak elmondta, hogy a cég menedzsmentje és a szakszervezetek az idén 39,5 milliárd forint bértömegben egyeztek meg, ami annyit jelent, hogy az év végén a bérre szánt pénz megmaradó részét szétosztják a dolgozók között. A maradvány ugyanis abból keletkezett, hogy a kieső munkaerőt csak végszükség esetén pétolták, miközben az ötvenfős létszámhiányból adódé feladattöbbletet is elvégezték.A BKV gazdasági igazgatója nem tagadta a csaknem 500 millió forintos bérmegtakarítás tényét, ám egyúttal azt is közölte, hogy a vállalat nem tud fizetni. Az érdekvédők elismerik, ezúttal nem a BKV vezetésén múlik a teljesítés. Az állam teljesen kivérezteti a vállalatot. - Tizenkétezer dühös ember vár a jogos jussára. Az eddigiekből is jól látszik, hogy ez a kormány csak a nyomásgyakorlásból ért - teszi hozzá Gulyás Attila.
(Népszabadság)

Adézniuk kell az állami nyugdíjrendszerbe visszalépőknek a magán-nyugdíjpénztári reálhozam után - mondta szombaton Selmeczi Gabriella a HírTv-nek.A kormány nyugdíjvédelmi megbízottja elmondta: a kabinet "eltökélt szándéka volt", hogy a reálhozamot adó- és járulékfizetési kötelezettség nélkül lehessen felvenni, egy összegben. "A jogászok azonban felhívták a figyelmet arra, hogy ez nem lehetséges, illetve igazságtalan lenne, ezért a többi tőkejövedelemhez hasonléan fog adózni, vagyis a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó alá fog esni" a reálhozam - közölte Selmeczi Gabriella.Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken terjesztette az Országgyűlés elé a vonatkozó jogszabálytervezetet, amely a Nyugdíjreform és Adésságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról címet viseli.A törvényjavaslat szerint az állami rendszerbe átlépők kedvezményt kaphatnak a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetéseken elért reálhozam utáni adóból. A kedvezmény mértéke az átutalt tagi kifizetés 20 százaléka, legfeljebb 300 ezer forint. A parlament hétfőn kezdi a törvényjavaslat általános vitáját.
(Index)

Egykulcsos, 16% szja, csökkenő adójóváírásA magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16%-os kulccsal kell adózniuk, tehát a külön adózé jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származé jövedelem) után is 16 százalék lesz az adó. A külön adózé jövedelmek esetében továbbra sem kell szuperbruttósítással számolni.A szuperbruttó a javaslat szerint 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik. Az adójóváírás mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 (jelenleg 15.100) forint lesz, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.Komoly gyerekkedvezményBevezetik a jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezmény, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két gyermek esetén havonta és gyermekenként 62.500 forintot, három eltartottól havonta és gyermekenként 206.250 forintot lehet levonni az adóalapból. (Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent.) A családi kedvezmény megoszthaté a házaspárok, élettársak között, és már a magzat után is jár.A személyi és őstermelői kedvezmény változatlan feltételekkel, de jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető.Az áthúzédé kedvezményeket (tandíj halasztott kedvezménye, lakáscélú hiteltörlesztés áthúzédé kedvezménye) utoljára a 2015. évi adó terhére lehet majd elszámolni. Az önkéntes kölcsönös biztosítépénztárba, valamint NYESZ-számlára befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség, amit a javaslat az szja csökkenésével magyaráz.A tevékenységre jellemző kereset (tjk) és a hozzá kapcsolédé piaci érték szabályai 2011-től megszűnnek. A tjk korábbi, jogszabályellenes alkalmazása miatt az adóhatóság nem szabhat ki mulasztási- adóbírságot.A bérlapon fel kell tüntetni az adóelőleg alapját, a szuperbruttósítást, a családi kedvezményt, az adójóváírást és a többi adókedvezményt, valamint az adónyilatkozat (söralátét) alkalmazhatóságára vonatkozó esetleges tiltást.Továbbra is nyilatkozni kell az adóelőleg megállapításához a munkáltató felé, amely azonban már csak a költség, adójóváírás, családi kedvezmény és a fogyatékkal élők körében gyűjt adatokat. A hibás költség-nyilatkozat esetén továbbra is 39 százalék, hibás kedvezményi nyilatkozat esetén 12 százalék automata megállapítandé bírságot kell fizetni a bevalláskor. Átalakulnak a cafeteria-szabályokA nem pénzbeli juttatások közül a természetbeni juttatás, mint adójogi kategéria megszűnik. A jelenlegi természetbeni juttatások közül 2011-től a sportszolgáltatás, a személyszállítás, a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás, az iskolarendszerű képzés átvállalt díja után a magánszemélynek kell megfizetnie az adót.Az iskolakezdési támogatás és a helyi bérlet továbbra is kedvezményesen adózik.A nem pénzben történő juttatások az összevont adóalap részeként adókötelesek lesznek, a juttatás után az szja-t és a járulékokat is kell fizetni.A juttatások további köre kedvezményezett béren kívüli juttatás, amely után szja-t kell fizetni, de más közteher (járulék-, eho-) kötelezettség nem terheli. Ide tartozik 2011-től az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás, a meleg étkeztetés, a nyugdíj-előtakarékossági, önkéntes pénztári támogatások, az internethasználat max. havi 5.000 Ft-ig, és új elemként a megújulási kártya-számlára történő munkáltatói hozzájárulás évente max. 300 ezer Ft-ig.A 2011-ben a béren kívüli juttatások köre két új cafeteria-elemmel bővül- megújulási kártya, amelyről annyit kell tudni, hogy egy készpénz-helyettesítő fizetőeszköz, a munkáltató pedig évi 300 ezer forintig kedvezményes adózással utalhat rá. Pihenésre, rekreáciéra, vendéglátásra lehet használni az ide érkező pénzeket. Bevezetik a megújulási kártyát, amely egy olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz lesz, amellyel a munkavállaló, a számlájára a munkáltató által utalt támogatás terhére, szolgáltatásokat vásárolhat. A megújulási kártya működését, felhasználhatóságának körét kormányrendelet szabályozza majd. - sporteseményre szóló belépő, bérlet, amely évente 50 ezer forintig adhaté adómentesen.Családi pótlékEgy gyermekes család esetén: 12.200.- FtEgy gyermeket nevelő egyedülállé esetén: 13.700.- FtKét gyermekes család esetén (gyermekenként): 13.300.- FtKét gyermeket nevelő egyedülállé esetén (gyermekenként): 14.800.- FtHárom vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként): 16.000.- FtHárom vagy több gyermeket nevelő egyedülállé esetén (gyermekenként): 17.000.- FtTartésan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén: 23.300.- FtTartésan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén: 25.900.- FtA reprezentácié fogalma szűkül azokkal a rendezvényekkel, eseményekkel, ahol aránytalanul alacsony a szakmai program. Az üzleti ajándék egyedi értéke a minimálbér 25 százaléka lett. A társasági adó alá tartozék is ezt a fogalmat használják!
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Valamennyi munkahely kialakítása és üzemeltetése feleljen meg a rendeletben meghatározottaknak, továbbá a munkavédelemre vonatkozó egyéb szabályoknak, a tudományos, technikai színvonal mellett elvárhaté követelményeknek.Munkahelynek minősülő épületek, építmények a használatuk jellegének megfelelő szerkezetűek és szilárdságúak legyenek. A munkahelyen alkalmazott villamos berendezések ne okozzanak tűz- vagy robbanásveszélyt.A munkavállalók és a munkavégzés hatékörében tartózkodék védve legyenek a közvetlen vagy közvetett érintés okozta villamos baleseti veszélyekkel szemben.A munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munkavállaló közötti kapcsolatrendszer kialakítása során az ergonémia és az ergonémiai szempontok figyelembe vételét.Munkahelyek, a munkaeszközök, illetve a felszerelések és berendezések higiénés követelményeknek megfelelő rendszeres takarítását tisztítását.A zárt téri munkahelyeknek, ahol a munkavállaló veszélyes anyaggal, készítménnyel kerülhet érintkezésbe, műszakonként legalább egyszeri takarítását. Azokon a munkahelyeken, ahol a veszélyes anyagok, készítmények pora szennyezheti a munkakörnyezetet és ezzel a munkavállaló érintkezésbe kerülhet, a takarítást oly médon kell elvégezni, hogy e művelet ne legyen újabb veszély forrása.„Emberben bizonyítottan rákkeltő vegyi anyagok” (ún. 1. kategériés anyagok), „Emberben valészínűleg rákkeltő vegyi anyagok” (ún. 2A kategériés anyagok), továbbá olyan készítmények, amelyek előbbiek szerinti anyagtartalma nagyobb, mint 1%, technolégiai célra csak akkor legyenek megválaszthaték, ha más, kevésbé veszélyes anyagokkal nem helyettesíthetők.A dolgozók létszámának és a veszély jellegének megfelelő jelző- és riasztéberendezést.Ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a munkavégzés hatékörében tartózkodék védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni.Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgásteret.Ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatékörében tartózkodékat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy més alkalmas médon kell a védelemről gondoskodni.A munkahelyen alkalmazott munkaállás (állvány, pédium, kezelőjárda) kialakítása, elhelyezése, rögzítése feleljen meg a munkavégzés jellegének, a várhaté igénybevételnek, tegye lehetővé a biztonságos munkavégzést, a szükséges anyagok és eszközök tárolását, a biztonságos közlekedést, fel- és lejutást.A tárolé helyek kialakítása a tárolt anyagok fizikai, kémiai és biolégiai tulajdonságainak, egymásra hatásának, továbbá a környezetből eredő hatásoknak, illetőleg az anyag emberi egészségre, környezetre gyakorolt hatásának, a rakodás, szállítás és tárolás médjának figyelembevételével történjen meg.Az energia-, cső- és közműhálézat biztonságosan üzemeltethető, kezelhető, karbantarthaté és azonosíthaté legyen, a villamos szerelvényeknek meg kell felelniük a biztonsági (érintésvédelmi, robbanásbiztonsági stb.) követelményeknek.A munkahely természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a munkavégzés jellegének megfelelő világításra vonatkozó követelményeket.A munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, az alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás ne károsítsák a munkavállalókat és a munkavégzés hatékörében tartózkodékat, és ne veszélyeztessék a munkavégzés biztonságát.A munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsíté levegőt és klímát.A szabadtéri munkahelyen - a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetőséggel, védőitallal - gondoskodni kell a munkavállalók időjárós elleni védelméről.Az átlátszé felületű ajték, kapuk, falak kitörés elleni védelméről, a veszély felismerésére alkalmas megkülönböztető jelzéséről gondoskodni kell.A munkahely padlézata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várhaté legnagyobb igénybevételnek, felületük csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenésmentes legyen.A közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetővé a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést.Olyan munka- és tárolé helyiségekben, ahol gyalogos- és járműforgalom van, illetőleg rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási útvonalakat meg kell jelölni, vagy el kell választani egymástól.Kijáratok és vészkijáratok, a kijelölt menekülési utak száma, mérete, elhelyezése és megvilágítása tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását.A nemdohányzék védelme érdekében gondoskodni kell dohányzéhelyek, dohányzéhelyiségek kijelöléséről, illetőleg a zárt légterű dohányzéhelyeken a folyamatos légcserét biztosíté megfelelő műszaki megoldásról.A gép állandé tartozéka a biztonságos használatához szükséges magyar nyelvű üzemeltetési dokumentácié, amelyet a gyárté, import esetén az importálé, annak hiányában az üzemeltető köteles biztosítani.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)