Munkaügyi Tudástár

2011. január 1. - szombat, 2011. március 15. - kedd, 2011. április 25. - Húsvét hétfő, 2011. május 1. - vasárnap, 2011. június 13. - Pünkösd hétfő, 2011. augusztus 20. - szombat, 2011. október 23. - vasárnap, 2011. november 1. - kedd, 2011. december 25. - vasárnap, 2011. december 26. - hétfő
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Mamusits Péter elmondta: a végleges adatokról és a leépítés ütemezéséről az erőmű december közepén tartott közgyűlése után adnak tájókoztatást.A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az erőmű csődeljárós alatt áll. A hitelezői egyezség alapját is képező terv szerint a vele egy gazdasági egységben működő Márkushegyi Bányaüzem termelését 40 százalékkal csökkenteni kell, mert az erőműnek jelenleg nincs szüksége több szénre.A Vértesi Erőmű Zrt. korábbi vezetése tulajdonosi felhatalmazás nélkül 2008-ban több milliárd forintos áramvásárlási szerződést kötött. A villamosenergia-árak esése és a vevői elállás miatt piacképtelenné vált szerződéseket a Vértesi Erőmű Zrt. kénytelen volt felmondani.Emiatt az áramkereskedők egy része pert indított és több bírósági döntés ismerte el a kereskedők jogos igényét. Az erőmű közel négymilliárd forint kártérítés kifizetése után augusztusban csődvédelmi eljáróst kért. A Vért az augusztusi közgyűlés után a helyzet kialakulásának legfőbb okaként a System Consulting Zrt.-vel 2008-ban létrejött villamosenergia-szállítási szerződésekből származé kárt nevezte meg.Augusztusban Oroszlány akkori polgármestere, Rajnai Gábor az MTI-nek elmondta, a városnak hosszú távú szerződése van a távhőellátásra az erőművel, amely három év alatt mondhaté fel. A kapcsolt villamosenergia-termelés miatt a távhőár a harmadik legalacsonyabb az országban, de ez a pozíció áramtermelés nélkül nem tarthaté, így 30-40 százalékos lakossági áremelkedést is vonhat maga után.A Vértesi Erőművet az MVM csoport korábbi vezetője "szociálpolitikai központ"-nak nevezte, utalva arra, hogy nem tudják annyiért eladni az áramot, mint amennyiért megtermelik, ezért havonta egymilliárd forint támogatást kapnak az MVM-től. Ezen kívül évente közel 8 milliárd forint a termelés fenntartásának támogatása a szénipari szerkezetátalakítási program keretében, amit a végfelhasználék az áram árában fizetnek meg.A társaság a veszteségek csökkentése érdekében korábban megvált 240 szerződéses erdélyi bányásztól, 2009-ben pedig 450 saját dolgozót bocsátott el. Közülük 257 embert érintett a csoportos létszámleépítés, ők közel másfél éves átlagkeresetüknek megfelelő végkielégítéssel távozhattak, ennek költsége 1,6 milliárd forint volt.
(Stop)

Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken azt közölte, hogy 2010 augusztus-októberében a foglalkoztatottak létszáma 35 ezer fővel több volt, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 5,9 százalékkal, 466 ezer főre nőtt, ami 0,5 százalékponttal magasabb, 10,9 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. Az idén a munkanélküliségi ráta az év eleji 11,8 százalékról csökkent 11 százalékra a május-július közötti időszakra, és ezen a szinten maradt június-augusztusban is.

(KSH)

A bruttó bérek 3-6 százalékkal nőhetnek, de lesznek, akiknek a nettója nem változik, ők reálbércsökkenést szenvednek el. A gyerekesek jól járnak. Valészínűleg hamarosan megegyezhet a munkavállalói, munkadói és kormányzati oldal.A munkadók előbb azt ajánlották, hogy a mostani havi 73500 forintról 77400 forintra nőjön a minimálbér (5,3 százalékos emelés) és 93200 forint legyen a garantált bérminimum (4,1 százalékos növelés), aztán kis szünet után 77700, illetve 93600 forintra tornázták fel ajánlatukat. Országosan pedig 3-4 százalékos bruttóbér-növelésbe tudnának belemenni az érdekképviseletek.Ezzel szemben a munkavállalói oldal 79500 forintos minimálbért szeretne látni (8 százalék feletti emelés), és 96500 forintos bérminimummal lenne elégedett. A munkavállalói szakszervezetek szerint országosan 4,5-6,5 százalékkal lenne jó emelni a béreket.A kormányoldal minimum 5 százalékos minimálbér-emelést és 3,4 százalékos garantáltbérminimum-növelést javasolt 2011-re. Ez alapján a minimálbér 77175 forintnál nem lenne kisebb.Az álláspontok tehát nincsenek messze egymástól (a munkadóknak és a munkavállalóknak kell megegyezniük, a kormány csak javaslatával irányíthatja a folyamatot, orienálthatja a feleket), így megkockáztathaté, hogy 78-79 ezer forint körüli minimálbér lehet jövőre.Ez 6-7 százalékos minimálbérnövelést jelenthet. Közben az infláciét 3,4 százalékra várja a kormányzat, vagyis a bruttó minimálbér kétszer akkora ütemben nőhetne, mint az inflácié.Lesznek, akiknek a reálbére csökkenni fog, de a többség jól járAz adócsomag differenciáltan érint mindenkit, a minimálbéreseket is, attól függően, hány gyereke van az illetőnek (aki után családi pótlékra jogosult). A legalább egygyerekes minimálbéresek biztosan jól járnak az adócsomaggal - még a nyugdíjjárulék megemelése után is -, a gyerektelen minimálbéresek helyzetét a jövő évi adó- és járulékváltozások lényegében nem befolyásolják. Így a nettó bére minden minimálbéresnek legalább 6-7 százalékkal nőne, a reálbérük pedig - az inflácié feletti minimálbér-emelés hatására - legalább 3-3,5 százalékkal nőne.A minimálbér feletti réteg keresetviszonyairól annyi lehet mondani, hogy a munkadók által javasolt 3-4 százalékos - tehát lényegében infláciékövető - bruttóbér-emelés esetén lesznek olyanok is, az áltagkereset körüli (200 ezer forint bruttó) bérrel rendelkező gyerektelenek, akiknek a nettója nem igazán változik. Ez azért lehetséges, mert az adójóváírás szűkítése ezt az átlagbér körül kereső gyerektelen csoportot érinti legkedvezőtlenebbül, és a negatív hatást a 3-4 százalékos bruttóemelés csak ellensúlyozni tudja. Ez pedig azt jelenti, hogy nekik a reálbérük jövőre csökkenni fog, még akkor is, ha a munkavállalói oldal által kívánatos 6,5 százalékos bruttóbér-növelés következne be. A gyerekesek azonban kivétel nélkül jól járnak, reálbéremelkedést fognak érzékelni.
(Index)

Bokrétaünnep keretében avatták fel a Debreceni Egyetem informatikai karának szerkezetkész épületét. „Az 1,8 milliárd forint Uniós forrásból felépülő tudásbázis többek között szélessávú internetkapcsolattal, modern infokommunikáciés eszközökkel, a teljes épületet lefedő WiFi hálézattal biztosítja majd a korszerű, Európai színvonalú tanulási, illetve munkakörülményeket” – hangsúlyozta Gaál István rektorhelyettes, a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok elnöke.A mintegy 4500 négyzetméter hasznos alapterületen megvalésulé beruházás 2011 júliusától több mint 3000 hallgató és 70 oktaté számára biztosít oktatásra és kutatásra is alkalmas tereket. Kiépül továbbá egy belső informatikai hálézat is, így az intézmény diákjai, oktatéi és az egyetemen kívüli felhasználék is elérhetik majd a kar által elhelyezett elektronikus tartalmakat.A fejlesztés lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók innovatív ötletei és az oktaték szakmai tapasztalatai egyesüljenek a régié informatikai vállalkozásainak tudásával, így az informatikai kar nemcsak versenyképes diplomát ad diákjai kezébe, hanem elősegíti az északkeleti térség informatikai-technolégiai, gazdasági felzárkézását is.A projekt egyébként két részre tagolédik, a nagyobbik, „A” komponens valamivel több mint bruttó 1,73 milliárd forintot emészt fel; ide tartozik egyebek között az épített infrastruktúra fejlesztése, az oktatást, innováciét, tanulást közvetlenül kiszolgáló terek kialakítása, a hallgatói, oktatéi, kutatói célú infrastruktúra fejlesztése, a kutatási kapacitások növelése. A 180 millió forintos „B” komponens pedig az infokommunikáciés technolégiai fejlesztéseket öleli fel.A beruházés adatai- A kivitelezés bruttó összege: 1 918 574 611 forint- Uniós támogatás: 1 831 645 913 forint- Megépítendő hasznos terület: 4449 négyzetméter- Az építési munkafolyamatokat végzi: a HUNÉP Universal Építőipari Zrt.- A kivitelezés befejezésének várhaté időpontja: 2011. június 30.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Harminc kiemelt Uniós projektet állított le a kormány egy múlt heti határozatában. A leállítottak közül az egyik egészségügyi szűrőprogramok népszerűsítésével foglalkozott, egy másik pedig a kormány által is fontosnak nevezett részmunkaidős foglalkoztatást népszerűsítette volna. A kormány válasza szerint „nem megfelelően haladó” projekteket állítottak le, a felszabadulé forrásokat pedig az Új Széchenyi-terv fejlesztéspolitikai elveinek és kitörési pontjainak megfelelően osztják el.
(Origo)

Mégsem lehet december elsejótől SMS-ben adatot bejelenteni, ha az Országgyűlés elfogadja a fideszes Koszorús Lászlénak az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítására csütörtökön benyújtott javaslatát.A képviselő előterjesztése indoklásában rámutat arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény a telefonon és a központi rendszeren keresztül, elektronikus úton megvalésulé adatbejelentés mellett 2010. december 1-jei hatállyal lehetővé kívánta tenni az egyes, arra alkalmas mobiltelefonokon futtathaté, külön kifejlesztett alkalmazás segítségével történő SMS-alapú adatbejelentést is.A már létező ügyintézési csatornák használatának gyakoriságán alapulé gyakorlati tapasztalatok azonban azt támasztják alá, hogy nincs szükség egy ilyen SMS-alapú bejelentési méd létrehozására. A képviselő szerint az eddigi tapasztalatok alapján még az SMS-alapú megoldásnál jóval egyszerűbben kezelhető telefonos bejelentés is csak az összes bejelentés kevesebb mint egy százalékét tette ki, az SMS-alapú alkalmazás kifejlesztéséhez és bevezetéséhez viszont több száz millió forintos fejlesztésre lenne szükség, amely beruházás végül érdemben nem hasznosulna.
(Magyarország)

A gyes időtartamát újra három évre hosszabbítja meg a kormány - ismertette a kabinet döntését Soltész Miklés szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár csütörtökön Budapesten, a kormányszóvivői tájókoztatón.Hozzátette, a gyes három évre valé meghosszabbítása visszamenőleg is érvényes lesz, tehát azokra is vonatkozik majd, akik most gyesen vannak.Az államtitkár közölte egyúttal, hogy visszaállítja a kormány azt a gyakorlatot, hogy ha egy édesanya visszamegy dolgozni, akkor csak a részmunkaidős, négyérás munkaidő mellett kapja meg a gyest, a nyolcérás munkaidő mellett már nem.A kormány döntött arról, hogy 2011. szeptember elsejótől a lakásfenntartási támogatás rendszerébe építik be a gáz- és távhőtámogatás jelenleg szociális támogatási rendszerét - tájókoztatott.Az államtitkár szélt arról is: szerdán a Heves megyei rendőr-főkapitényság munkatársai letartóztattak az Országos Rehabilitáciés és Szociális Szakértői Intézethez tartozé munkatársakat, akik ellen az a gyanú, hogy a rokkantosításért pénzt kértek.
(Hvg)

Matolcsy György szerdai bejelentése végleg megpecsételi a nyugdíjpénztárak sorsát. A nemzetgazdasági miniszter közölte: aki valamelyik magánnyugdíjpénztár tagja marad, elveszíti a jogosultságát az állami nyugdíjra, járulékot azonban változatlanul fizetnie kell. A visszalépésre december közepe és 2011 január vége között nyílik meg a lehetőség.A kitartó pénztártagok 14 hónapra elvont nyugdíjjárulékét az állam kompenzálni fogja; A nyugdíjkasszák működési és vagyonkezelési költségeit adminisztratív módszerekkel korlátozzák; Az állami rendszerbe visszatérőknek egyéni nyugdíjszámlákat vezetnek be; Akik inflácié fölötti megtakarításaikat viszik vissza az állami pillérbe, az inflácié fölötti részt kézhez kaphatják, vagy betehetik a harmadik, önkéntes nyugdíjpillérben vezetett számlájukra; Azok a tagok, akiknek munkadója 8 százaléknál többet utalt át a magán-nyugdíjpénztárba, a 8 százalékon felüli összeget is felvehetik; Azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akiknek hozama elmaradt az infláciétól, de visszalépnek az állami pillérbe, számlájukon az inflácié erejóig jóváírást kapnak; A kormány a visszaáramlé pénzek egy részét egy nyugdíjreform és államadósság-csökkentő alapba teszi; Az átlépésekre december közepe és 2011 január vége között 45 nap lesz.A magánnyugdíjpénztári tagoknak január végéig kell dönteniük, hogy visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező, mostantól csak önkéntes rendszerben a nyugdíjmentő törvénycsomag elfogadása után, amely várhatéan december közepétől érvényes.Aki a (korábbi) kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben a munkadója által befizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján.Ezenkívül a számláján jóváírják annak a 14 hónapnak a járulékét is, amelyet 2010. október-2011. december között nem utal át a magánnyugdíjpénztárba a költségvetés. Magyarázatként hozzáfűzte: "aki a már nem kötelező magánnyugdíjpénztárban marad, az kiszerződik az állami nyugdíjrendszerből".December közepétől 45 nap lesz a döntésreA nyugdíjmentő törvénycsomagra a miniszter szerint azért van szükség, mert 2011-ben az állam által kifizetendő, közel 3 ezer milliárd forint összegű nyugdíj 30 százalékára, 900 milliárdra nincs fedezet a nyugdíjkasszában, ugyanis ennyivel kevesebb nyugdíjjárulék érkezik be a társadalombiztosítás nyugdíj pillérébe. (A különbséget az elmúlt években a költségvetés mindig más bevételekből fedezte.)"A nyugdíjmentő törvénycsomag célja, hogy biztonságossá tegye az állami nyugdíjrendszert. A másik célja, hogy választhatévá tegye a nyugdíjrendszert, azaz mindenki döntse el, hogy az állami rendszerben, vagy az önkéntes nyugdíjrendszerben marad, hiszen januártól a korábbi kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer is önkéntes magánnyugdíjpénztárrá alakul" - mondta Matolcsy.A nyugdíjmentő törvénycsomag egyik alapelve - közölte a miniszter -, hogy az állami nyugdíjkassza egyensúlyban legyen, a másik, hogy nyugdíj befizetésből csak nyugdíj kiadás finanszírozhaté. A harmadik alapelv pedig az, hogy elválik a munkadó által fizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék, amelyből történik az állami nyugdíjfizetés, és a munkavállaló által fizetett 10 százalék.A kormány által benyújtandé törvénycsomag vitája várhatéan december 15-én lezárul, és ezután a magán-nyugdíjpénztári tagoknak 45 napjuk lesz annak eldöntésére, hogy milyen nyugdíjrendszerbe tartozzanak - jelezte Matolcsy György.Szaloncukrot is kapnak a visszalépők Matolcsytól"Ha a magán-nyugdíjpénztári tagok úgy döntenek, hogy visszatérnek az állami rendszerbe (ehhez nem kell nyilatkozni), akkor február 1-jótől visszaáramlik az összes befizetésük az állami rendszerbe, és ebben az esetben a tag magával hozza a számláját, ami egyéni számlára kerül" - magyarázta a miniszter. Hozzátette, hogy ez a számla, akárcsak az állami nyugdíjnál, a házastárs részére örökölhető lesz.Matolcsy György utalt arra is, hogy a nyugdíjrendszer reformlépései során, az állami nyugdíjrendszerben lévők számláján nyilvántartják majd a 10 százalékos munkavállalói járulék befizetést.Azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akik visszatérnek az állami rendszerbe, és az elmúlt években az inflácié feletti hozamuk jelent meg a számlájukon, azok a többletet vagy készpénzben vehetik fel, vagy önkéntes pénztári számlán helyezhetik el. Az így felgyülemlett összeg 80-100-120 milliárd forint lehet. Azok a tagok, akiknek munkadója 8 százaléknál többet utalt át a magán-nyugdíjpénztárba, a 8 százalékon felüli összeget is felvehetik, vagy önkéntes pénztári számlán helyezhetik el.Azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akiknek hozama elmaradt az infláciétól, számlájukon az inflácié erejóig jóváírást kapnak. A tervezett döntéseket kommentálva a miniszter jelezte: "aki január 31-ig visszatér, az csak nyerhet."Korlátozzák a kasszák működési kiadásaitNyugdíjreform és államadósság-csökkentő alapba kerül az az összeg, amely a magán-nyugdíjpénztári tagok visszatérésekor visszaáramlik a költségvetésbe, amiről a törvénycsomag rendelkezik majd.Matolcsy György bejelentette azt is, hogy a magán-nyugdíjpénztárak 2012 januárjától költségként a vagyon 0,9 százalékét számolhatják el (jelenleg a költségszint 4,5 százalék), ugyanis ekkora költséggel dolgozik az állami nyugdíjrendszer, vagyonkezelési díjként a kezelt vagyon 0,2 százaléka számolhaté el, ahogy a nyugat-Európai önkéntes pénztáraknál szokásos.Aki nem lép vissza az állami pillérbe, az jövő februártól kezdve egy fillér állami nyugdíjat sem kap, akármennyi időt is tölt még munkaviszonyban vagy más, nyugdíjjogosultságot egyébként eredményező jogviszonyban (gyeden van, munkanélküli, saját maga után fizet nyugdíjjárulékot), miközben az állam bruttó bére után 24 százaléknyi nyugdíjjárulékot azért beszed tőle nyugdíjazásáig. (Pontosabban a munkáltatója utalja utána ezt a járulékot.) Csak a magánnyugdíjpénztárba folyé, 10 százaléknyi (korábban nyolc) munkavállalói járulékból lesz felhalmozása, amit majd nyugdíjazása után a pénztár járadék formában kifizet neki.Példán érzékeltetve: a még hatályos szabályok szerint egy olyan személy, aki tisztán az állami pillérben van, kap majd 100 forintnyi nyugdíjat az állami kasszából és máshonnan nincs nyugdíja. Ha ugyanez a személy magánnyugdíjpénztári tag, akkor csak 75 forintot kap az állami pillérből, de még lesz valamekkora összegű – körülbelül 25 forint – járadéka a magánnyugdíjpénztárától.A Matolcsy által bejelentettek értelmében azonban a magánnyugdíjpénztárban maradó személy elbukja ezt az állami pillérből származé 75 forintot – mégha sok-sok éven át nyugdíjazásáig az állam beszedi tőle a nyugdíjjárulékot –, és csak a 25 forint körüli magánnyugíjpénztári járadékra számíthat öregkorára, plusz ennek a hozamaira. A vegyes (állami plusz magán) rendszer előnye a nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanis pontosan az, hogy magasabb nyugdíjakat biztosít, mint a Matolcsyék által prefelált tisztán állami nyugdíjrendszer.Kockázatos lehet a maradás, de még érdemes várniDe van még egy nagyon fontos következménye a nemzetgazdasági miniszter által elmondottaknak. A szakértők úgy értik, hogy aki marad 2011. január 31-e után a magánpénztárban, annak onnantól kezdve nem gyarapodik a szolgálati ideje, hiába is dolgozik még sok-sok évet nyugdíjazásáig.Ennek az a jelentősége, hogy 15 év alatti szolgálati idővel egyszerűen nem jár senkinek nyugdíj, 20 év szolgálati idő alatt pedig nem jár teljes jogú öregségi nyugdíj. Vagyis egy 32 éves személy, akinek 14 év szolgálati ideje van, az még ha 65 éves koráig dolgozna is, de maradna a magánnyugdíjpénztáránál, az egy fillér nyugdíjat sem kapna az államtól.Vagy az az 55 éves személy, aki szintén maradna a pénztáránál, és eddig 35 év szolgálati idővel rendelkezik, és majd a 65 éves nyugdíjkorhatár elérésekor vonul nyugdíjba, annak a nyugdíját a 35 éves szolgálati idő alapján állapítják majd meg. A nyugdíjjárulék jogot keletkeztet, azt, hogy az állam a befizetett járulékért cserébe majd ad nyugdíjat (az említett 100 vagy 75 forintot) a magánszemélynek. Ezentúl viszont a magánnyugdíjpénztári tagoktól egyoldalúan megvonják a jogosultságot.Elképzelhető, okoskodnak a szakemberek, hogy a kormány úgy prébálja meg átvágni a gordiuszi csomét, hogy a járulékot átnevezi adóvá és akkor már nem társul hozzá jogosultság. (Adéért cserébe nem ígér semmit az állam, a járulékért igen.)Ekkor pedig fenn fog állni a megkülönböztetés a teljesen az állami pillérben levők és a részben a magánnyugdíjpénztári szektorban levő között, előbbiek kapnak az adó alapján majd nyugdíjat az államtól, utébbiak nem. A költségvetési hatások persze pozitívak: 2700 milliárd forintnyi, a GDP 10 százalékának megfelelő vagyon áramolhat be az államkasszába, így hiány helyett közel 7 százalékos többlete lehet a költségvetésnek. A januári határidő a szakértő szerint arra utal, hogy a kormány szeretné minél előbb a nyugdíjpénztári vagyon feletti rendelkezést megszerezni. Így sokkal könnyebben lehet a költségvetési törvény szerint jövőre elkölteni szándékozott 528 milliárd forintot előteremteni, a 2700 milliárdos összegre vetítve ugyanis feltehető, hogy ennyi likvid eszköz van a vagyonban.A szakértő szerint a forintra még akár pozitív hatása is lehetne az intézkedésnek, ha annak csak a számszaki oldalát nézzük, és a tőzsdén sem tart komolyabb reakciéktól. Ugyanakkor az a tény, hogy államosítással felérő, annak minősülő intézkedést hajt végre a kormány, nagyon jelentős bizalomvesztéssel járhat. Ennek forintosíthaté hatásai megbecsülhetetlenek.
(Index)

A május 1-től hatályba lépett jogszabályi változások a terhességi-gyermekágyi segély (Tgyás) igénylésre jogosultak körét szűkíti, azonban egy átmeneti szabály szerint a május 1-e után születendő gyermeknél bizonyos feltételek fennállása esetén is április 30-i szabályozást kell alkalmazni a benyújtott igény elbírálása során. A jogosultság megállapításánál alkalmazandé eljárósra kiadott OEP tájókoztató teljes terjedelemben az alábbiakban olvashaté. Tgyás jogosultság feltételei 2010. április 30-t követően született gyermekek esetében annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, ésa biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagya biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénzfolyósításának, illetve a biztosítási jogviszony megszűnésétkövetően táppénzfolyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követően 28 napon belül szül. A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe bele kell számítani:a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, Tgyás, Gyed folyósításának az idejót,közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejóből 180 napot,a rehabilitációs járadék folyósításának idejót.A jogosultsághoz szükséges biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi LXXIX. törvény 2010. május 1-jótől hatályos rendelkezései a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 40. §, illetve a 42/A. §-ában előírtakat, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díjra valé jogosultság szabályait alapvetően médosították.Az igények elbírálásához tájókoztatásul közöljük az OEP kapcsolatos állásfoglalását.Az Ebtv. 40. §-ának (2) bekezdése alapján: „A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítania) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejót,b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejóből 180 napot,c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejót.”Az előbbiekben hivatkozott 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (6) bekezdése szerint:„A terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetében, valamint a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás e törvénnyel megállapított időtartamának vonatkozásában az 50. § (6) bekezdés szerinti:a) időpontban folyamatban levő ügyekben a 2010. április 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni,b) időpontot megelőzően megállapított ellátást az e törvény szerinti módosítás nem érinti,c) időpont előtt született gyermekekre tekintettel igényelt ellátásra akkor is a 2010. április 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni, ha az igénylés ezt az időpontot követően történik.”A 2010. május 1-jón hatályba lépő jogszabály, valamint az átmeneti rendelkezések értelmében a terhességi-gyermekágyi segélyre valé jogosultság megállapításánál az alábbiak szerint kell eljárni:Abban az esetben, ha igénylő 2010. május 1-je előtti időponttól kéri a terhességi-gyermekágyi segély megállapítását, és a szülés várhaté időpontját megelőző 28 nap bármelyike még 2010. május 1-je előtti időpontra esik, akkor az egyéb jogosultsági feltételek fennállása mellett a 2010. április 30-án hatályos jogszabályok szerint kell az ellátást részére megállapítani.Tehát az ellátás igénylésének időpontja (függetlenül az igény benyújtásának dátumától, természetesen az igényérvényesítési határidő betartásával) és az ellátásra valé jogosultság időpontja függvényében:1.) Ha a gyermek 2010. május 1-jót megelőzően született, akkor az elbírálás során a 2010. április 30-án hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.2.) Ha a szülés tényleges időpontja még nem ismert, az igénylő a szülés várhaté időpontját megelőző 28 naptól igényli az ellátást, és ez az időpont 2010. május 1-je előtti időpont, akkor az elbírálás során a 2010. április 30-án hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.3.) Ha a szülés tényleges időpontja még nem ismert, az igénylő a szülés várhaté időpontját megelőző 28 naptól igényli az ellátást, és a jogosultsága 2010. május 1-je előtti időponttól megállapítható, de a tényleges folyósítás – folyósítási korlát miatt (pl.: gyermekgondozási segélyben, vagy munkabérben részesült) – 2010. április 30-a utáni időponttól történik, az elbírálás során a 2010. április 30-án hatályban levő jogszabályokat kell alkalmazni.4.) Ha a szülés tényleges időpontja még nem ismert, az igénylő a szülés várhaté időpontját megelőző 28 napnál későbbi időponttól igényli az ellátást, és ez az időpont már 2010. április 30-a utáni időpont, az elbírálás során a 2010. május 1-jón hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. (Tehát az igénylő a szülés várhaté időpontjának figyelembevételével már 2010. május 1-je előtti időponttól jogosult lehetne az ellátásra, de ténylegesen csak 2010. április 30-a utáni időponttól igényli az ellátást.)5.) Ha a szülés tényleges időpontja még nem ismert, az igénylő a szülés várhaté időpontját megelőző 28 naptól igényli az ellátást, és ez az időpont 2010. április 30-a utáni időpontra esik, akkor az elbírálás során a 2010. május 1-jón hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.6.) Ha az igénylő a biztosítás megszűnését követően (passzív jogon) igényli a terhességi-gyermekágyi segélyt, akkor a jogosultságot csak a szülés tényleges időpontjának ismeretében lehet elbírálni. Ha az igénylő a szülés tényleges időpontjának ismeretében jogosult az ellátásra, és a jogosultsági feltételekkel 2010. május 1-je előtti időponttól rendelkezik (tehát a szülés várhaté időpontját megelőző 28. nap 2010. május 1-je előtti időpont) és az igénylő 2010. május 1-je előtti időponttól igényli is az ellátást, akkor az elbírálás során a 2010. április 30-án hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.7.) Ha az igénylő passzív jogon igényli a terhességi-gyermekágyi segélyt, akkor a jogosultságot csak a szülés tényleges időpontjának ismeretében lehet elbírálni. Ha az igénylő a szülés tényleges időpontjának ismeretében jogosult az ellátásra:- a jogosultsági feltételekkel 2010. április 30-a utáni időponttól rendelkezik (tehát a szülés várhaté időpontját megelőző 28. nap 2010. április 30-a utáni időpont),- vagy a jogosultsági feltételekkel 2010. május 1-je előtti időponttól rendelkezik (tehát a szülés várhaté időpontját megelőző 28. nap 2010. május 1-je előtti időpont) de az igénylő csak 2010. április 30-a utáni időponttól igényli az ellátást,akkor az elbírálás során a 2010. május 1-jón hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.8.) Ha az igénylő az ellátásra vonatkozó igényét visszamenőleg nyújtja be, például 2010.11.10-én, mely szerint 2010.05.25-én szült, és a terhességi-gyermekágyi segélyt a szülés várhaté időpontját megelőző 28 nappal, 2010.04.27-től igényli, akkor az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető, azaz az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától (2010.05.01-től) lehet az ellátást részére megállapítani. Ebben az esetben a 2010. május 1-jón hatályos jogszabályt kell alkalmazni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)