Munkaügyi Tudástár

Nehéz bértárgyalások elé néz a munkadói oldal, ugyanakkor a munkáltatók készek a megállapodásra – mondta Dévid Ferenc, az OÉT munkadói oldalának soros elnöke, a Vállalkozék Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.Az OÉT-en november 5-én kezdődtek a jövő évi bértárgyalások, amelyek elejón a kormány azt javasolta, hogy a minimálbért legalább 4,5 százalékkal havi 76 800, a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimumát pedig minimum 3,4 százalékkal, havi 92 500 forintra emeljók a munkadók jövőre. A kormány bérajánlatát a szakszervezetek akkor kevesellték, a munkadók ugyanakkor reálisnak, elfogadhaté tárgyalási alapnak tartották. A szociális partnerek rögzítették: november végéig szeretnének megegyezni a jövő évi bérekben. Egyelőre azonban nem jelölték ki az OÉT következő plenáris ülésének időpontját.Dévid Ferenc a munkadói oldal álláspontját ismertetve az MTI-nek elmondta: a nyugdíjjárulék 10 százalékra történő emelése után a szakszervezeti nyilatkozatok alapján arra lehetett következtetni, hogy az érdekképviseletek a javasoltnál magasabb szintről akarják indítani a bértárgyalásokat, vagyis tulajdonképpen a munkadói oldalnak kellene „lenyelnie” a járulékemelést egy magasabb minimálbérrel és garantált bérminimummal. A munkáltatók ugyanakkor ezzel nem értenek egyet, mivel úgy vélik: ezek után bármilyen egyéb tehernövekedés miatt felmerülhetne, hogy a minimálbér emelésével kompenzálják a többletterheket. A VOSZ főtitkára ugyanakkor hangsúlyozta: úgy érzik, hogy például a bankadó szigorodása, a finanszírozási terhek növekedése miatt egyre több bizonytalansági tényező van 2011-re, és ugyan valamit mérlegelni fognak a szakszervezeti érvekből, de nem fogják tudni átvállalni ezeket a terheket. Kiemelte: az inflácié és a források szűkülése a vállalkozói szférát is sújtja, és erről az oldalról a versenyképesség és a költségviselő képesség dönti el a béremelés kérdését.A szakszervezetek azon törekvése, hogy a béremelés kompenzálja az adójóváírás átalakításából származé hátrányokat és a 3,5 százalékos infláciét, csaknem tízszázalékos minimálbér-emelést kellene, hogy jelentsen – fejtette ki a VOSZ főtitkára. Hangsúlyozta: a magyar gazdaság jövőre 2,5-3 százalékkal bővül, így nem emelkedhet csaknem ennek háromszorosával a minimálbér.Dévid Ferenc szerint a minimálbér-emelésnek azért is nagy a tétje, mert a megállapodás szerinti bért a munkáltatónak kötelező kifizetnie. Kifejtette: egy túl nagy emelés térdre kényszeríthet bizonyos ágazatokat, így a kereskedelmet, a mezőgazdaságot, valamint a könnyű- és feldolgozóipar egy részét. Ezek tükrében, egy „pengeélen táncolé” gazdaságban nem lehet arról szé, hogy akár 7 százalékkal vagy ennél nagyobb mértékben emelkedjen a minimálbér – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy – tekintettel arra, hogy a minimálbérhez számos juttatás kapcsolédik – egy túl magas minimálbér a kormányzati szféra egyébként nagyon érzékeny költségvetési egyensúlyát is felboríthatja. Hozzátette: az OÉT következő plenáris üléséig is folyamatosak az egyeztetések a munkadói és a munkavállalói oldal között.
(Magyar Nemzet)

A németországi munkavállalás buktatéira hívja fel az építési vállalkozók figyelmét az Építési Vállalkozék Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). Ám – mint közleményében a szervezet írja – ezek a veszélyek más szakmákat, szolgáltatási területeket is érinthetnek.A színlelt egyéni vállalkozások csapdája 2011. május 1-jótől az Unió valamennyi nemzeti munkaerőpiacának teljes megnyitásakor a magyarok részére is fel lesz állítva.Mindenekelőtt el kell kerülni, hogy színlelt vállalkozási kapcsolatba kerüljenek az egyéni vállalkozók és a megrendelőik. Magyarországon bújtatott foglalkoztatásként ismeri a közvélemény, amikor is járulék, adó és egyéb kötelezettségek jogtalan megspérolása érdekében vállalkozási szerződések mögé bújtatva kerül sor dolgozók foglalkoztatására.Ebből a témakörből emlékezetesen rossz tapasztalatokat szerzett Németország a spanyol és portugál EU-csatlakozást követő években. Ugyanis, amikor teljes egészében megnyílt számukra az Unió munkaerőpiaca, részben szándékosan, részben pedig tudatlanul egyéni vállalkozói igazolvánnyal prébáltak tömegesen, valéjában alkalmazotti körülmények között munkét folytatni. Sok esetben a megrendelő sem volt tisztában azzal, hogy mitől vállalkozás valami és mitől alkalmazotti a foglalkoztatás, csak azt tartották fontosnak, hogy társadalombiztosítási járulék és személyi jövedelemadó befizetéseket spéroljanak meg a lehető legnagyobb mértékben.Különösen oda kell figyelni a számunkra igen fontos és jelentős nagyságrendet képviselő németországi munkáknál. Annál is inkább, mivel minden egyéni szabálytalanság az összes magyar vállalkozást megbólyegzi – szögezi le a szakmai szervezet.A német kormányzat 2005 márciusában a vámhivatalok keretében külön akciécsoportot állított fel a színlelt egyéni vállalkozások (látszat önfoglalkoztatók) kiszűrésére. Joggal lehet arra számítani – állítja az ÉVOSZ –, hogy határozott, célzatos hatósági ellenőrzések lesznek ezen a területen.A szakszövetség szerint az egyéni vállalkozóvá vált – korábban magyar társas vállalkozásoknál alkalmazott, vagy kiküldött – munkavállalók önhibájukon kívül, leginkább ismerethiány miatt rendkívül hamar összeütközésbe kerülnek vagy kerülhetnek a törvényekkel. Ezért fontos, hogy alaposan tájókozédjanak – egyebek között a 20 éves tapasztalattal rendelkező ÉVOSZ-nál – arról, a munkaközvetítők vagy német megrendelők által ajánlott konstrukcié mennyiben minősül jogszabályszerűnek.Fontos tudnivalék:• a vállalkozónak érvényes vállalkozási szerződései legyenek• a külföldi tevékenységre vonatkozóan elkülönített könyvelés legyen• a tevékenység végzése többnyire bejelentésköteles az adott országban• egészségbiztosítási kártyával és szükség szerinti további biztosításokkal kell rendelkezni a német előírásoknak megfelelően• a pénzforgalom lebonyolításához megfelelő banki kapcsolatok kellenekA színlelt egyéni vállalkozások jellemző ismérvei:• a megrendelő utasítja a munkahelyen valé megjelenésre és a letöltendő munkaidőre• időbéresen meghatározott, rendszeres jövedelmet kap, jár neki a túlórapótlék, szabadsága idejére fizetés, betegsége esetén a megrendelő által fizetendő táppénz• betagozédik a megrendelő munkavállalói közé (pl. építkezésen a megrendelő, vagy más vállalkozó munkavállalói csoportjában dolgozik, vagy futészalag mellett áll a megrendelő munkavállalóival együtt)• a megrendelő munkaeszközeit használja, nincs saját munkaeszköze, valamint nem rendelkezik kellő tőkével saját eszközök beszerzésére• korábban alkalmazott volt az adott megrendelőnél és változatlanul ugyanazt a feladatot látja el• az éves bevételének mintegy 5/6-od része ugyanattól a megrendelőtől származik.
(pítési Vállalkozók Országos Szakszövetsége; Világgazdaság)

Megszűnik az ITD Hungary Zrt. állami beruházás-fejlesztő cég, helyette Nemzeti Külgazdasági Hivatalt hoz létre a kormány – legalábbis ez derül ki a Magyar Közlönyben közzétett egyik kormányrendeletből. Az új intézmény Matolcsy György alá kerülhet. Egy jövő január elsejón hatályba lépő kormányrendelet szerint megalakul a Nemzeti Külgazdasági Hivatal. Bár a rendelet kissé homályosan fogalmaz, mégis kiderül belőle, hogy az új kormányhivatal az állami beruházás-fejlesztő cég, az ITD Hungary Nonprofit Zrt. (ITDH) helyére lép, tehát az állami társaság vélhetően megszűnik. Az új hivatalt a „külgazdaságért felelős miniszter” irányítja majd, aki – ha addig a helyén marad – feltehetően Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter lesz. A kormányrendelet 155 főben határozza meg az új hivatal létszámát. A költségvetésből összesen 5 milliárd 617 millió forintot különítenek el az új hivatal működéséhez.Az biztos, hogy a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (NKH) székhelye a fővárosban lesz, de lesznek szervei szerte az országban is, utébbiakat egy igazgató vezeti majd. Az NKH-nak lesz elnöke, illetve elnök-helyettese is. Előbbi felett a munkáltatói jogokat a miniszter, utébbi felett az elnök gyakorolja majd.
(HVG)

Aláírták a székesfehérvári belváros rehabilitációjának támogatási szerződését, pénteken. A közel 2,1 milliárdos projekttel az egyik legpatinásabb épület, a Hiemer-ház felújítása is befejeződhet, új díszvilágítást kap a belváros és megújul a burkolat a Fő utcában. Ezekkel együtt a következő években több mint 4 milliárdos turisztikai fejlesztés valésul meg Székesfehérváron.Decemberben várhatéan kiírja a kivitelezőre a közbeszerzési eljáróst a közgyűlés, a tól végén, tavasz elejón a régészeti feltárásokkal megkezdődik a munka. Utána közműcsere lesz, ezt követi az új díszburkolat elhelyezése. Az utolsók között újítják fel Székesfehérvár történelmi belvárosát az országban, ám az egykori koronázé városban várhatéan a régészeti feltárások során fontos régészeti értékek is előkerülnek majd – mondta a Független Hírügynökségnek Cser-Palkovics András polgármester. Hozzátette: Heteken belül aláírják a Hiemer-ház felújításához a szerződést, és hamarosan megkezdődik a Nemzeti Emlékhely és a vidámpark beruházása is. Ezekkel együtt a városban jelentős turisztikai fejlesztés valésul majd meg. 1,5 milliárdos magántőke aktivizálédhat, fehérvári cégek kapnak munkét, várhatéan új szállodaipari és turisztikai vállalkozások jelennek meg, új munkahelyek jönnek létre.A belváros rehabilitációjához 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott Székesfehérvár. Emellett a megyei önkormányzattal közösen Uniós támogatással 2,1 milliárdos projektet valésít még meg a város. Ezen belül egymilliárdból a volt koronázé bazilika romjait tartalmazé Nemzeti Emlékhelyet alakítják át, elkészül a középkori Fehérvár ériásmakettje, és a volt vidámpark területén egy kalandpark.
(HírTV)

Az Európai Parlament (EP) gazdasági és monetáris ügyek bizottságának tagjaival találkozott pénteken Budapesten Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára, a megbeszólósen a képviselők tájókoztatást kaptak az NFM támogatásokat vizsgáló irodájának munkájáról és a magyar Uniós elnökségi felkészülésről - közölte az NFM pénteken az MTI-vel. A megbeszólóseken áttekintették a magyarországi támogatásnyújtási politika versenyjogi felügyeletének fejlődését, elsősorban a strukturális alapok felhasználása terén.A magyar fél bemutatta a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása érdekében megtett és tervezett kormányzati intézkedéseket, az Új Széchenyi Terv előkészítéséhez kapcsolédé állami támogatási feladatokat - olvashaté a közleményben. A tárgyalépartnerek foglalkoztak a közeljövőben esedékes Uniós jogalkotási eljárósokkal is.Az állami támogatáspolitika meghatározó céljai a magyarországi kis- és középvállalkozások megerősítése, a munkahelyteremtés, a területi különbségek csökkentése és a gazdasági-pénzügyi válság következményeinek enyhítése – mondta el a találkozén Hegmanné Nemes Sára államtitkár.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A 2011.06.27.- napján elfogadott törvénymódosítás értelmében megszűnt a passzív táppénz, amit eddig a biztosítási jogviszony megszűnését - általában az elbocsátást - követő keresőképtelenség esetén kaphattak a munkavállalók.2011. július 1. napját megelőző szabályozés alapján:Passzív táppénzre valé jogosultság úgy következhet, hogy a munkavállaló jogviszonya a keresőképtelenség tartama alatt szűnik meg (mert például prébaidő alatt megszünteti a munkáltató vagy, mert lejár a határozott idejű jogviszonya), de sor kerülhet rá úgy is, hogy a munkavállaló a jogviszony megszűnését követő első, második vagy harmadik napon válik keresőképtelenné. (Itt jegyezzük meg, hogy az orvos a keresőképtelenséget akár öt napra visszamenőleg is igazolhatja.)A jogviszony megszűnése után nincs betegszabadság (az ebben részesülő munkavállaló betegszabadsága a jogviszony megszűnésével azonnal táppénzre vált), illetve a passzív táppénzután nem kell az egyharmados táppénz-hozzájárulást megfizetni. A passzív táppénzlegfeljebb 30 napig jár, melyet méltényosságból legfeljebb 30 nappal lehet meghosszabbítani. Ennek lejártát követően további 45 napig megilleti még az érintett az egészségügyi szolgáltatás. A passzív táppénznapi összege legfeljebb a minimálbér 150 százalékét teheti ki. Amennyiben a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennállé vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak a fennállé, vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján jogosult. Nem fordulhat elő tehát az a helyzet, hogy a munkavállaló passzív jogon is és új jogviszonya jogán is táppénzt igényeljen. Amennyiben a biztosítási jogviszonya megszűnését követően táppénzre jogosult egészségi állapota alapján várhaté, hogy a passzív táppénzre valé jogosultság elteltével rehabilitációs járadékra válik jogosulttá, a keresőképességét elbírálé orvos a táppénzre valé jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal kezdeményezi az egészségkárosodás ORSZI által történő megállapítását. Ami az igény érvényesítését illeti, megszűnt jogviszony esetén ugyanúgy kell - a volt munkadóhoz fordulva - eljárni azzal, hogy amennyiben a munkáltató megszűnt közvetlenül az egészségbiztosítási pénztárhoz kell az igényt benyújtania a jogosultnak.

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A parlament előtt van a nők 40 évnyi munkaviszonya utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét biztosíté törvényjavaslat. Eszerint 32 év szolgálati idő alatt már senki sem lesz jogosult teljes öregségi nyugdíjra. A szolgálati időbe beszámítanak a gyermekneveléssel töltött évek, de nem érvényesíthető a felsőfokú tanulmányok vagy a munkanélküliség időszaka.Jövő évtől az életkortól függetlenül az öregségi teljes nyugdíjra lesz jogosult az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. A nemzeti erőforrás miniszter pénteken terjesztette az Országgyűlés elé az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolédé törvények módosításáról szóló javaslatát.Az előterjesztés szerint jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.Az öregségi teljes nyugdíj a 40 éves jogosultsági idő ellenére nem lesz megállapítható, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet - rögzíti a törvényjavaslat.A törvényjavaslat indoklása ennek kapcsán kitér arra, hogy az új szabályozás más szolgálati időt, mint például a tanulmányi időt, a munkanélküli ellátást és a megállapodés alapján fizetett nyugdíjjárulékot a kedvezményre valé jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe.A dokumentum szerint a fenti kedvezményre jogosultak nyugdíjának összegét az általános szabályok szerint kell kiszámítani, vagyis a nyugdíjszámítás során már minden szolgálati időt figyelembe kell venni.A kedvezmény a nyugdíj csökkentése nélkül jár, a feltételnek eleget tevő jogosultak a hatályos nyugdíj-megállapítási szabályok szerinti teljes összegű öregségi nyugdíjat kapnak; a módosítás további kedvezményt jelent az érintett nők számára, a jelenlegi előrehozott, csökkentett összegű előrehozott nyugdíjkonstrukciék továbbra is igénybe vehetők.E mellett a javaslat a biztosított számára lehetővé teszi, hogy életkorára tekintet nélkül - ne csupán az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző tíz éven belül - kérje szolgálati idejónek, korkedvezményes idejónek, és egyéb, jogszabályban meghatározott, foglalkozáshoz kapcsolédé kedvezményre jogosíté idejónek határozattal történő elismerését.A törvényjavaslat médosítja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény más passzusait is. Egyebek közt kimondta a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése kapcsán, hogy a nyugellátás és a baleseti járadék összegét - a januári emelés végrehajtását megelőzően - meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egy tizenketted részével.E passzus indoklása azt rögzíti: a módosítás szerint a nyugdíj összegét januárban először az előző év novemberében teljesített egyösszegű kifizetés alapjául szolgáló százalékos mérték egy tizenkettedével kell megemelni és az így kapott összeget kell a januári emelés mértékével emelni, mivel a hatályos szabály szerint nehezen hajthaté végre a novemberi egyösszegű kifizetés beépítése a januári nyugdíjba.A törvényjavaslat további két évvel meghosszabbítja a jelenlegi korkedvezményes munkaköri lista alkalmazhatóságát, amely a törvény szerint 2011. január 1-jótől megszűnne.
(Gazdasági Rádió)

Mégsem lép hatályba az a nyáron elfogadott törvény, amelyik megakadályozta volna, hogy a szakhatóságok bevételi forrásnak tekintsék a kis- és közepes vállalkozásokat. A kkv-k helyzetén könnyítő, az első szabálytalanság bírságolását tilté rendelkezést a költségvetési törvényben húzták át Matolcsyék, noha a miniszter nyáron még elfogadhatatlannak tartotta a hatóságok gyakorlatát.„Elfogadhatatlannak tartom, hogy miközben a kormány mind a foglalkoztatás bővítésének, mind a gazdasági növekedés beindításának első számú motorjaként, a gazdaság talpra állításában partnereként, szövetségeseként tekint a kis- és középvállalkozói szektorra, addig a szakhatóságok elmúlt években alkalmazott gyakorlata e szektor szereplőit egyszerű bevételi forrásként aposztrofálja” – szögezte le Matolcsy György két ellenzéki képviselőnek július 2-án adott írásbeli válaszában. A nemzetgazdasági miniszter a szakhatóságok korábbi gyakorlatának megváltoztatását feltétlenül szükségesnek tartotta. Válaszában kitért arra is, hogy egyetért a fideszes Szatmáry Kristéf vonatkozó törvényjavaslatával, és támogatja is. Ennek az volt a lényege, hogy ne lehessen megbüntetni a kkv-kat az első szabálytalanságért. A módosítást a kormány és a koalíciés pártok nyáron egyhangúlag meg is szavazták, most azonban a gazdasági tárca egy tollvonással áthúzná a költségvetési törvényben ezt a rendelkezést.A könnyítés az eredeti tervek szerint már a kihirdetés napját követő hónapban, szeptemberben hatályba lépett volna, július elejón azonban a gazdasági bizottság egyik médosítéja 2011 január elsejóre tolta az indulást.Nem lépnek hatálybaEzt húzza keresztül a Matolcsy György által november 12-én benyújtott, a „2011 évi költségvetést megalapozé egyes törvények módosításról” szóló törvényjavaslat. E szerint a kkv-k helyzetét könnyítő intézkedés – ami szerint a cégeket első alkalommal csak figyelmeztetni kell – egyáltalán nem lép hatályba. Ahogyan az a másik rendelkezés sem, amelyik azt tiltotta volna, hogy a bírságokból befolyé pénzt a hatóságok a saját működésükre fordítsák.Az eredeti javaslatot júniusban benyújté fideszes Szatmáry Kristéf indítványát úgy indokolta, hogy a szakhatósági ellenőrzéseket végző szervezetek érdekeltek abban, hogy több bírságot szabjanak ki működési költségeik kiegészítése céljából, ezért függetleníteni kell a hatóságokat a bírságoktól. A hatóságok célja nem az elrettentés, hanem az állampolgárok jogkövető magatartásra nevelése, indokolt, hogy az első szabálytalanságnál csak figyelmeztessék a cégeket, pénzbüntetést csak a másodiknál kapjanak.Előbb adták be a törvényjavaslatot, minthogy végiggondolták volna a költségeit, kommentálta a történetet az ügyet jól ismerő forrásunk. Ha az új szabályok életbe léptek volna, nemcsak a hatóságok bevételkiesését kellett volna valahogy kompenzálni, de egy, a kkv-k és a szakhatóságok közti informáciéáramlást segítő nyilvántartási rendszert is ki kellett volna építeni. Erre sem idő, sem pénz, és úgy tűnik, akarat sem volt, a költségvetési törvényhez benyújtott javaslatban szé sincs arról, hogy a bírságolási gyakorlatot később átalakítanák.A bírságokból származé bevételek felhasználására ugyanakkor felállítanak egy új – igaz, lényegesen enyhébb – korlátot. Az új törvényjavaslat indoklásában az áll, hogy a nyáron elfogadott módosítás „egyik célja az volt, hogy a hatóságoknak megszűnjön a közvetlen érdekeltsége a bírság kiszabásában, elkerülve ezzel a szakmailag indokoltnál jelentősebb mértékű és sűrűbb bírságolást. A törvényjavaslat az előírást költségvetési és államháztartási szakmai szempontból pontosítja, és átemeli a jogi szempontból megfelelő helyére, az államháztartási törvénybe. A pontosított előírás szerint a bírságbevétel semmilyen személyi juttatási elemre, így semmiféle személyes anyagi ösztönzésre nem használhaté fel, amivel a törvényalkoté eredeti szándéka teljesül.”Utébbi megállapítás azért könnyen vitathaté, hiszen a bírságbevételeket e szerint dologi, működési kiadásaik kiegészítésére nyugodtan felhasználhatják a hatóságok. A Szatmáry-javaslat pedig ezt is kifogásolta.
(Index)

Egyre több nagy Európai gyégyszergyár jelent be jelentős átszervezéseket, költségcsökkenési programokat: a generikus készítmények támasztotta verseny, és a nagy adósságok miatt takarékoskodásra kényszerülő kormányok által szorgalmazott egészségügyi reform miatt csökkenek az árak, és ezzel a vállalatok bevételei, viszont nőnek a kutatás-fejlesztés költségei.Legutébb Németország legnagyobb gyégyszeripari csoportja, a Bayer jelentett be nagyszabású átszervezést, amelytől évi 800 millió Euró megtakarítást remélnek 2013-tól. A társaság világszerte 4500 főt bocsát el, miközben a felzárkézé országokban 2500 új állást létesít. A cég új gyégyszerek fejlesztésére és marketingjóre, illetve a rovarirték és a genetikailag médosított vetőmagok fejlesztésére fordítja az átalakítás révén felszabadulé pénzeket.A héten a svájci Roche is jelezte, hogy közel ötezer álláshelyet szüntet meg két év alatt, főként az Egyesült Államokban. A létszámcsökkentés a jelenleg 82 ezer fős munkaerő-állomány 6 százalékét érinti, de mivel további 1500 alkalmazottat áthelyeznek, illetve kiszerveznek, összesen 6300 főre vonatkozik az átalakítás. A Roche bevételei 7 százalékkal csökkentek a harmadik negyedévben, a cég szerint az erős ágazati költségnyomás miatt.Az AstraZeneca az év elejón közölte, hogy újabb nyolcezer álláshelyet szüntet meg a következő négy évben. A brit-svéd gyégyszeripari konszern korábban már több ezer fős létszámcsökkentést jelentett be, és telephelyeket is bezárt.
(Origo)

A szlovák munkaügyi hivatal csütörtökön közölte: az országban szerényen csökkent a munkanélküliség októberben. Az októberi ráta 12,29 százalékra mérséklődött a szeptemberi 12,42 százalékról. Tavaly októberben is 12,40 százalékos volt a munkanélküliség.Oktéberben 330.200 nyilvántartott munkanélküli volt a szeptemberi 333.841 után az 5,45 millió lakosú Euróövezeti országban. Az Euróövezetben a legutébbi, szeptemberi adat szerint 10,1 százalékos volt a munkanélküliség. Szlovákiában a munkanélküliség egy évi emelkedés után márciusban kezdett igen szerényen csökkenni, akkor 12,88 százalék volt a mutaté. Tavaly éves szinten 12,1 százalékra emelkedett a ráta, ami 2,5 százalékponttal volt magasabb mint 2008-ban. Míg 2008-ban átlag 258 ezren voltak munka nélkül Szlovákiában, addig tavaly már 324 ezren.
(HVG)