Munkaügyi Tudástár

Az unió statisztikai hivatala hétfőn közölte, hogy az Európai Unióban, szezonálisan kiigazítva, 0,4 százalékkal nőtt a GDP, míg az euróövezetben 0,3 százalék volt a növekedés üteme az előző negyedévhez viszonyítva.

A múlt év harmadik negyedével összevetve az unió egészében 1,8 százalékkal, az euróövezetben pedig 1,6 százalékkal bővült a GDP, azaz éves szinten sem változott a növekedés üteme az előző negyedévhez képest.

Az előzetes becslés 17 tagállam adatain alapul, amelyek az EU bruttó hazai termékének 91 százalékát, az euróövezet GDP-jének pedig 94 százalékát adják.

Eközben az euróövezeti infláció októberben éves szinten 0,5 százalékra emelkedett a szeptemberi 0,4 százalékról. Ez a legmagasabb érték 2014 júniusa óta. Az infláció felgyorsulásának fő oka az volt, hogy az energiaárak októberben csak 0,9 százalékkal csökkentek, míg szeptemberben még 3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi szinttől.
(Vs.hu)

Hirdetés

A fővárosban még tart a lendület, de itt is kisebb mértékben növekedtek az árak, mint a korábbi időszakban. Az elemzők szerint az egekbe szökött lakásárak miatt, az eladók és a vevők is kivárnak. Fordulatot 2017–18 hozhat, amikor is több tízezer újonnan épített lakás kerül a piacra.

Kettészakadt az ország. Ez derült ki az Otthontérkép elemzéséből. Az ingatlanközvetítő portál adatai szerint vidéken csökkentek a lakásárak a harmadik negyedévben. Budapesten még emelkednek, de jóval kisebb mértékben, mint a korábbi hónapokban.

„Azt látjuk, hogy az év eleji hatalmas robbanás után, amit, ugye, nyilvánvaló kormányzati bejelentések, illetve a beindult kereslet kumulált, most az év második felére kicsit megállt az áraknak a növekedése. Vidéken már úgy látszik, hogy a kínálati árakban legalábbis, ugye, ez az az ár, amit kérnek az eladók a lakásért, némi visszaesés tapasztalható, de Budapesten azért még mindig inkább pozitívban van, tehát az emelkedés, az, talán kitart, úgy látjuk, hogy kitart, de sokkal alacsonyabb szinten, mint ahogy az elmúlt egy évben látható volt” – mondta el Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője.

Bár január elsejétől a kormány 5 százalékra csökkentette a lakások és a kisebb lakóházak forgalmi adóját, a kivitelezési költségek folyamatosan emelkednek az építőanyagok drágulása és a munkaerőhiány miatt.
(HírTv )

Hirdetés

A Federal Reserve Nyíltpiaci Bizottsága (FOMC) is ülésezik kedden és szerdán, pénteken pedig fontos munkaerő-piaci adat érkezik az Egyesült Államokból, azonban a befektetők egyre inkább a közelgő amerikai elnökválasztással kapcsolatos fejleményekre figyelnek - írja összefoglaló elemzésében a Reuters. Ha itt lesznek komoly meglepetések, annak komoly piacmozgató hatásai lehetnek az elemzők szerint.

Jól mutatja ezt a pénteki nap, amikor az a hír, hogy az FBI mégis nyomozhat Clinton e-mailjeivel kapcsolatban, azonnali ugrást eredményezett a félelemindexként is ismert VIX mutatóban, lejtőre küldve a részvényárfolyamokat és a mexikói peso is gyengülni kezdett. Ez utóbbi deviza az utóbbi időben Donald Trump esélyeivel ellentétesen mozog a dollárral szemben.

Az utóbbi hetek fejleményei alapján a demokratáknak esélyük lehet arra, hogy ne csak a Fehér Házat, de a kongresszusi többséget is megszerezzék, ez pedig elemzők szerint néhány szektornak rosszat tehet. Ed Campbell, a QMA portfólió menedzsere szerint ilyen lehet az egészségügyi szektor és a pénzügyi szektor.
(Napi.hu)

Hirdetés

A Tárki kutatói a minap kiadták a Társadalmi Riport 2016 című tanulmányt, amely az ország gazdasági helyzetét, a szegénységet és a különböző társadalmi problémákat vizsgálja. Az intézet vezérigazgatója a Mediaworks Regionális napilapok központi szerkesztőségének a szegénységgel kapcsolatos kutatási eredményekről azt mondta, az utóbbi években valamelyest emelkedik a munkával rendelkezők aránya, a háztartások nettó megtakarításai is nőnek.

Magyarországon a relatív szegénység az európai átlag körüli, a vagyoneloszlás sem rosszabb, vagy jobb, mint az európai országok középmezőnyében, viszont a magyar vagyonszerkezet sajátossága, hogy viszonylag nagy arányt tesz ki a saját tulajdonú lakás. Nálunk a gazdagok nem olyan gazdagok, mint más országokban, a középosztály nem olyan széles és erős, mint számos hozzánk hasonló országban, és nagyon sok az abszolút mértékben vett szegény.

A 44 százalékos magyar adat arról szól leginkább, hogy szegény az ország, a gazdasági fejlettség alacsony az uniós fejlettséghez képest. Az európai életformát, fogyasztási mintát követni képes magyar középosztály kicsi és gyenge, a képzetlen, tartalékokkal nem rendelkező, hónapról hónapra élő népesség nagysága nagyon magas. Ez torzulás a társadalmi szerkezetben, és rosszabb annál is, ami például Csehországban, Szlovéniában tapasztalható.
(24)

Hirdetés

A magyar gazdaságnak szüksége van azokra a vállalatokra, amelyek eredményesen vehetnek részt abban a világméretű versenyben, amit az egyre gyorsabban kibontakozó negyedik ipari forradalomnak jelent – hangsúlyozta Varga Mihály. Hozzátette: a válságkezelést követően az innováció-vezérelt gazdaság elősegítése, valamint a tudásra és a kutatásfejlesztésre épülő ipari termelés támogatása a legfontosabb feladat.

A tárcavezető arra is kitért, hogy az államadósság-kezelés eszközein is változtatásra van szükség. Mint fogalmazott: a harmadik hitelminősítő bejelentését követően novemberben a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatot tesz a letelepedési kötvények megváltoztatására.

A miniszter hat vállalatot díjazott három kategóriában, az elismerésben részesülőket szakmai zsűri válogatja és választja ki immár negyedik éve. A hónap beruházója elismerésben a Hajdu Cégcsoport és a Bourns Alkatrészgyártó Kft. részesült. A Hajdu Cégcsoport a hazai háztartási gépgyártás egyik legfontosabb szereplője, emellett az egyik legnagyobb magyar járműipari beszállító. Az autóipari alkatrészgyártók számára szenzorokat készítő Bourns Alkatrészgyártó Kft. 1,8 milliárd forintos beruházással fejlesztette ajkai gyárát, ezzel árbevételük 10 százalékos növekedését kívánják elérni, a munkavállalók száma pedig 50 fővel bővült.
(24)

Hirdetés

Lajkó Erika, a Bunge Zrt. HR vezetője arról számolt be előadásában a budapesti Akváriumban rendezett HR Festen október végén, hogy a toborzás során az egyik legnagyobb kihívást az Y generációs1 munkaerő elérése jelenti. „Három munkahely betöltésére kaptunk megbízást az agrárkereskedelmi divíziónktól tavaly. Egyetlen ilyen feladatkörrel másfél év alatt, százötven munkaórát töltöttünk, azonban a klasszikus toborzási módszereink nem hozták el a remélt eredményeket, még annak ellenére sem, hogy e korosztály számára fontos hívószavakat kommunikáltuk: mint csapatmunka, munkakörülmények, munka-magánélet egyensúlya, amit ráadásul munkavállalói elégedettségi vizsgálatok is kiemelkedő eredménnyel jelöltek.

Ekkor újragondoltuk a kérdést, s marketing ügynökségünkkel, az Isobarral együtt megfogalmaztuk a megoldást: ahhoz, hogy ezt a korosztályt elérjük üzeneteinkkel, figyelembe kell vennünk a generáció megváltozott tartalom fogyasztási szokásait. Fontos felismerés volt az is, hogy a keresleti piacon a munkáltató márkává válik, a pozíció pedig termékké. Így született meg a toborzó videó ötlete” - mondta el a HR vezető.

„Az ügynökségünk tapasztalataiból és a kutatási adatokból tudtuk, hogy a pályakezdő fiatalok eléréséhez személyesebb toborzási eszközt kell keresnünk. A leghatékonyabban a közösségi térben tudjuk elérni őket, s a videó erre a legalkalmasabb eszköz. A kutatási adatokból világossá vált, hogy mindent meg kell mutatnunk benne, ami az Y generáció számára fontos lehet a céggel és az adott munkakörrel kapcsolatosan, hiszen ez mind-mind döntő fontosságú. A sikerhez szükséges volt a megfelelő kommunikációs platformok kiválasztására is: a két fő média csatornánk a YouTube és a Facebook volt, de együttműködtünk tizenhat felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatával is a videó terjesztésében” - tette hozzá Tőzsér Máté, az Isobar Budapest Content Marketing Producere.

Az elkészült toborzó videót 17 ezren tekintették meg Facebookon, 19 ezren YouTube-on, a végeredmény pedig kézzelfogható volt: mind a három munkavállalóját megtalálta a Bunge HR osztálya, méghozzá rövid időn belül. „Nagy fejtőrést okoz a vállalatoknak napjainkban a toborzás, azonban egyértelműen látható, hogy az Y, majd pedig a Z generáció2 esetében hatványozottan fontos, hogy kövessük a kommunikáció fejlődését. Ők ugyanis már az okostelefonok digitális világában szocializálódtak, így ezen a felületen kell a megfelelő időben, s megfelelő mondandóval eljuttatnunk az üzenetünket ahhoz, hogy azok célba érjenek. Az adott munkahelyeket pedig az ő ízlésüknek megfelelően kell vonzóvá tennünk, hiszen nem csak a tájékozódási attitűdök változnak, hanem a munkáltatóval szemben támasztott elvárások is” - zárta gondolatait Lajkó Erika.
(OrientPress )

Hirdetés

A kérdőívet 97 vállalati szakember töltötte ki 2016 októberében. Az általuk képviselt cégek 35 százaléka 50 főnél többet, 48 százaléka 250 főnél többet foglalkoztat; és regionálisan jellemzően a közép-magyarországi és a dunántúli régióban találhatók. Az iparági besorolás szerint több mint 50 százalékot tesz ki a következő három szektorból érkező válaszok száma: a szolgáltatás, a járműipar és közlekedés, valamint az élelmiszeripar és mezőgazdaság.

A szervezet arra kereste a választ, hogy a vállalatok a következő 6-12 hónapban hogyan látják a munkaerő létszám alakulását a cégüknél. Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók többsége (65 százaléka) munkaerő felvételt tervez, 34 százalékuknál pedig változatlan helyzettel számolnak, mindössze 1 százalékuk tervez elbocsátást. A kialakult hiányhelyzetet jellemzően munkaerő felvétellel kívánják enyhíteni, emellett azonban a belső hatékonyság javítása, a folyamatok újragondolása, vagy a belső átképzések is a tervezett eszköztár részét képezi.

A válaszadók többsége meghirdeti megüresedett pozícióit, a hirdetési csatornák között a saját honlap a legnépszerűbb, ezt követi a fejvadász megoldás, illetve a közösségi oldalak használata. A sajtóban és kormányzati kommunikációban is gyakran megjelenő, a munkaerő-piaci gondok enyhítésére alkalmas megoldások működőképességét is véleményezték a kitöltők.

Vezető helyen a béremelés szerepelt, a járulékcsökkentést és a képzési rendszer átalakítását a külföldi munkaerő alkalmazása követi. Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók tisztán látják helyzetüket, a kialakult munkaerő-hiányt és vannak elképzeléseik annak kezeléséről.
(Napi.hu)

Hirdetés

Átadásra került az egyházkarcsai ipari parkban az osztrák Go Asset ingatlanfejlesztő társaság által létesített központ, amelyet a német KiK textiláru-forgalmazó cég szlovákiai leányvállalata, az RLS Slovakia s.r.o. működtet majd a jövőben.

Kedden délelőtt az ingatlanfejlesztő cég mellett a projektet készítő Atrios Group, továbbá a német KiK Textil képviselője, illetve Egyházkarcsa polgármestere, Gódány László, Bugár Béla parlamenti alelnök, valamint Érsek Árpád közlekedésügyi miniszter is részt vett az ünnepélyes átadáson.

Az építkezés projektdokumentációját és menedzselését a szlovák Atrios Group vállalat végezte. A cég képviseletében Vladimír Jakša beszélt a projekt technikai paramétereiről. Eszerint a logisztikai központ magába foglal mintegy 25 ezer négyzetméternyi raktárat, további 1700 négyzetméter irodahelyiséget, illetve 2750 négyzetméternyi, további célra felhasználható helyiségeket. A logisztikai központban mintegy 120 személynek adnak munkát.

Nagyon magas szintűnek nevezte az említett vállalatokkal való együttműködést Gódány László egyházkarcsai polgármester. „Az osztrák Wertheim, illetve a svájci Schindler mellett ez már a harmadik világcég, amely gyökeret vert az ipari parkunkban. Régiónkból, a Csallóközből és a Dunaszerdahelyi járásból ezek a cégek mintegy 2 ezer embert foglalkoztatnak, és ennek köszönhetően a foglalkoztatás terén sikerült megtalálni a korábban virágzó mezőgazdaság és élelmiszeripar alternatíváját” – fejtette ki.
(Paraméter)

Hirdetés

Az UTA Magyarország számításai szerint, egy 10 kamionból álló flottát üzemeltető és főleg Nyugat-Európa országaiba szállító fuvarozó vállalkozás évente akár 4,3 millió forintot, vagyis minden 10. sofőrjének munkabérét is megtakaríthatja az üzemanyagkártya használatával, Magyarországon még mindig legalább 250 olyan, kis és középes fuvarozó vállalkozás üzemel, amely a nemzetközi fuvarjai során készpénzben fizeti az üzemanyag valamint autópálya díjakat.

Egy 10 darab, 40 tonnás kamionból álló flottával rendelkező és jellemzően Ausztriába, valamint Németországba fuvarozó vállalkozás gépjárművei havonta autónként mintegy 10.000 km-t futnak. Átlagos, 27 liter/100 km-es fogyasztást alapul véve ez havonta 27.000 liter, éves viszonylatban pedig 324.000 liter üzemanyag felhasználását jelenti. Készpénzben fizetve önmagában csak az üzemanyag 324.000 euróba (kb. 107 millió forintba) kerül a vállalkozásnak. Az üzemanyag költségeket tovább növelik az út és autópálya díjak, amely az „átlagos” vállalkozás számára, ugyancsak készpénzben rendezve, további évi 156.000 euró (kb. 47 millió forint) kiadást jelent a teljes flotta vonatkozásában.

Napjainkban szinte minden iparágat, így a fuvarozó vállalkozásokat is egyre nagyobb mértékben érinti a munkaerőhiány, így az éleződő piaci verseny közepette a cégek kettős kihívással szembesülnek: egyszerre kell magasabb bérekkel megtartaniuk sofőrjeiket, ugyanakkor csökkenteni flottaüzemeltetési költségeiket és versenyképes áron szolgáltatni.

Egy 40 tonnás, nemzetközi fuvarokat teljesítő kamion sofőrjének bére ma már kb. nettó 400.000 forint, így tehát kijelenthető, hogy az üzemanyagkártyák használatával elérhető mintegy 428.000 forint összegű megtakarítás – egy átlagos, 10 járművet üzemeltető cég esetében – majdnem teljes egészében fedezi egy sofőr munkabérét.
(Piac és Profit)

Hirdetés