Munkaügyi Tudástár

A KSH hétfői közlése szerint 2016 negyedik negyedévében a foglalkoztatottak száma 4 millió 411 ezer volt, 3,6 százalékkal (152 ezerrel) több, mint egy évvel korábban. Az államtitkár hozzátette: ezen a helyzeten az oktatáson túl a munkaerő mobilitással lehet segíteni.
Az elmúlt négy évben Magyarországon folyamatosan emelkedtek a bérek, ennek révén megindult a munkaerő visszavándorlás is, tehát egyre többen úgy látják, hogy "a magyar munkahelyek olyan mértékű jövedelmet tudnak adni, amiből már Magyarországon is jól meg lehet élni" - közölte Cseresnyés Péter.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaerőhiány kezelése érdekében harmadik országbeli munkavállalók behívására is szükség van. Erre az elmúlt években már rendelkezésre állt egy 50 ezres keret, miközben eddig az országban csupán 6-7 ezren dolgoztak harmadik országbeli, vagyis nem európai uniós munkavállalóként.
Cseresnyés Péter hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy a magyar munkahelyek ne szűnjenek meg és ennek biztosítása érdekében harmadik országbeli munkavállalókat is kell behozni az esetlegesen fellépő munkaerőhiány ellensúlyozására.
(Adó)

Fordulat az elmúlt évekhez képest, hogy egyre kevesebb a közfoglalkoztatott, és külföldön is kevesebb magyar dolgozik, vagyis a hazai cégek egyre több embert vesznek fel.
Az országon belül azonban még mindig nagyok a különbségek. A Nyugat-Dunántúlon a legjobb a helyzet, az Alföld északi részén pedig a legrosszabb. Ezen próbálnak most segíteni.
Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár az M1 Ma Reggel című műsorában azt mondta: főként Északnyugat-Magyarországon van jelentős munkaerőhiány, ugyanakkor Észak-Magyarországon még mindig többen keresik az átlaghoz képest a munkát.
Képzések segítségével lehet orvosolni a munkaerőhiányt, de az is nagyon fontos, hogy azokat, akik külföldön vannak, vissza lehessen csábítani Magyarországra. Az elmúlt négy évben a bérek is növekedtek, és megindult a munkaerő-visszaáramlás – emelte ki az államtitkár.
(Híradó)

A Közbeszerzési Értesítőben vették észre, hogy egy debreceni munkaerő-közvetítő cég, a Human Service Agency leányvállalata, a Horizon2020 Nonprofit Kft. tavaly kapott megbízást a kormánytól a kampány megszervezésére.
A Nemzeti Foglalkoztatási Alap 82 millió forinttal támogatja az Ukrajnában megjelentetett álláshirdetéseket; erről személyesen Varga Mihály nemzetbiztonsági miniszter döntött.
Az ukrajnai nagyvárosokban – Ungváron, Kijevben, Harkovban, Lvovban, Odesszában és Krivoj Rogban – tévé- és rádióreklámokban, illetve online hirdetésekben hívják fel az ukránok figyelmét, hogy Magyarországon számos szakmában várják őket.
Az elmúlt hónapokban több munkaadói szervezet, köztük a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) is szorgalmazta, hogy vendégmunkásokkal töltsék be azokat az állásokat, amelyekre nincs hazai munkaerő, így pótolnák számos építőipari szakmában, vendéglátóiparban, kereskedelemben a hiányzó embereket.
Ukrajnában 50 000 forint körül keres egy szakmunkás; számukra a magyarországi fizetések vonzóak lehetnek. Tavaly több jogszabállyal is könnyítették itthon a munkavállalásukat.

(Index)

Megközelítőleg 130 ezer ember dolgozik az autóiparban, de ez továbbra sem elegendő. Az autógyártó cégek számításai szerint az elkövetkező három évben újabb 14 ezer szakképzett alkalmazottra lesz szükség. Jelenleg azonban jelentős a munkaerőhiány ezen a téren, a vállalatok ezért egyre gyakrabban külföldről hoznak embereket.
„A mi cégünkben körülbelül 550 embert alkalmazunk a magyarországi Győrből, akik ideiglenesen maradnak nálunk 2018-ig” – magyarázta Lucia Kovarovič Makayová, a Volkswagen autógyártó cég szóvivője.
A szakszervezetek ellenzik a külföldiek alkalmazását. Azzal érvelnek, hogy a munkaügyi minisztérium adatai szerint több mint 160 ezer szlovákiai dolgozik külföldön, abból 20 ezren a gépiparban. Emil Machyna, a KOVO vasas szakszervezet vezetője úgy véli, jelenleg az emberek már nemcsak a magasabb bérek miatt mennek külföldre dolgozni, hanem azért is, mert elégedetlenek a szlovákiai munkakörülményekkel.
Az autógyártó vállalatok ezért ebben az évben is folytatni akarják az együttműködést az állammal az oktatás terén. Emellett azonban szeretnék egyszerűsíteni a harmadik országokból származó munkaerő behozatalát is.
(Bumm)