Munkaügyi Tudástár

Az országos tendenciához hasonlóan városunkban is csökkent a munkanélküliség az elmúlt években. Gyakran hangoztatott érv, hogy a kedvezőbb képet festő statisztika a közfoglalkoztatásnak köszönhető, ám ez csak részben igaz, hiszen az úgynevezett nyílt munkaerő-piacon is bővült a kínálat.
Összességében elmondhatjuk, hogy jelenleg több munkalehetőség közül választhatnak a jelöltek, függetlenül attól, hogy baranyai viszonylatban az ipari fejlődés elmaradottabb a többi régióhoz képest - adott helyzetjelentést Nagyné Magyar Erika, a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. kirendeltségvezetője.
Kérdésünkre elmondta, akárcsak az ország más részein, városunkban is a szakképzett munkaerőt keresik leginkább. Hiányszakmának számít például a hegesztő, az elektrotechnikus, de általánosságban a CNC szakmunkásokra, illetve „az egy-két nyelvet aktívan beszélő közép- és felsőfokú végzettségű jelöltekre is nagy a kereslet".
Előnyt jelenthet az egy-hároméves releváns szakmai tapasztalat, ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk emellett, hogy a jelölt megbízható és motivált legyen. Betanított munkakör esetén pedig nem feltétlenül szükséges a hasonló területen szerzett tapasztalat, mivel a helyi munkakörhöz speciálisan szükséges ismeretekre betanítják a munkavállalót - tudtuk meg.
Nagyné Magyar Erika kiemelte, a mai munkaerőpiacon egyre több lehetőség nyílik a megváltozott munkaképességű jelöltek elhelyezkedésére is.
(Pécsi Újság)

A robotokkal teli jövőt kutatva tulajdonképpen minden forgatókönyvet felvázoltak már a különböző szakértők: több munka lesz, kevesebb munka lesz, egyáltalán nem lesz munka. Ahhoz, hogy valakinek legyen munka, az embereknek új készségeket kell elsajátítani. Ez az alapja, hogy egyáltalán foglalkoztathatóak legyenek azokban a szakmákban majd, amelyekről ma még nem is hallottunk – állítja a Készségek Forradalma nevezetű felmérés amelyet a Manpower Group mutatott be. A folyamatosan fejlődő új technológiák ugyanis egyre szakértőibb tudást igényelnek az emberek és szervezetek részéről is, ami ráadásul gyorsabban változik, mint korábban valaha.
Vagyis az egyetlen esély, hogy az emberek is esélyesek maradjanak a munkaerőpiacon a robotokkal folytatott harcban, ha speciális készségekre tesznek szert és nem hagynak fel a folyamatos tanulással. „A Készségek Forradalmában a tanulékonyság – a képesség és a vágy új ismeretek elsajátítására a hosszú távú foglalkoztathatóság érdekében – lesz az egyensúly kulcsa” – mondta Jonas Prising, a ManpowerGroup elnök, vezérigazgatója. „A polarizáció felerősödése a munkaerőpiacon a szemünk előtt zajlik. Itt az ideje, hogy azonnal cselekedjünk a munkaerő felzárkóztatása és továbbképzése érdekében. Továbbá, hogy áthidaljuk a szakadékot a jó módban élők és a rászorulók között, azaz azok között, akik rendelkeznek a megfelelő tudással, és akiket a lemaradás veszélye fenyeget. Ezt értjük a Készségek Forradalma kialakulásán.”
A jövő munkahelyei különböző képességeket igényelnek majd, aminek hatására a munkáltatóknak kiemelt figyelmet kell fordítania a munkavállalók képzésére, hogy egyaránt kezelni tudják a jelenkor munkaerőhiányát és a jövő kihívásait. A cégek közel háromnegyede fordít erőforrásokat az alkalmazottaknak szánt belső képzésekre, 44%-uk új képességekkel rendelkező munkaerőt toboroz a meglévők mellé, és több mint harmaduk külső, megbízásos munkaerőt alkalmaz a szervezetben a hiányzó szaktudás megszerzésére. Nem szabad lebecsülnünk az emberi kapcsolatok értékét.
A munkavállalók több mint 50 százaléka arra számít, hogy öt éven belül már okos irodában fog dolgozni, minden második dolgozó szerint a technológia további fejlődése a közeli jövőben szükségtelenné teszi majd a személyes találkozókat. Az Y generáció tagjainak 82 százaléka az alapján is dönt leendő munkahelye kiválasztásáról, hogy milyenek a munkavégzés feltételei.
(Piac és Profit)

Nem túlzás úgy fogalmazni, hogy jó ideje a csapból is a munkaerőhiány folyik, a munkáltatók nagyon szenvednek tőle. Szinte nem is volt olyan nagyvállalkozó- vagy szervezeti vezető celebünk, aki az utóbbi időben ne panaszkodott volna ebben a témában.
A panaszkodók többnyire olyan tevékenységet végeznek, melyben a munkaerőköltség jelentős tényező, azaz cégük versenyképességének alapja (néha gyakorlatilag az egyetlen hozzáadott értékük) a termelés során igénybe vett munkaerő alacsony költsége.
Nem is lenne ezzel különösebb baj, csakhogy a munkaerő nem a cég „tulajdonában” van, hanem a munkavállalóéban, így viszont pont a panaszkodó cégvezető/tulajdonos feladata és felelőssége, hogy a munkaerő árváltozásának kockázatát kezelje.
Egyébként meg, ha valaki, akkor életkoruknál fogva pont a szenior vállalkozóink azok, akik ezt a helyzetet jól ismerik. Az 1990 előtti időkben pont ők voltak ugyanis azok, akik szabad gondolkodásukkal és cselekvésükkel ugyanazt tették, mint most még itthon maradt (de távozáson gondolkodó) munkavállalóik és az itthonról már távozott munkavállalók: elégedetlenek voltak sorsukkal és változtattak rajta.
Vállalkozóink úgy változtattak, hogy abban a világban vállalkozást alapítottak, munkavállalóik ma úgy változtatnak, hogy más munkahelyet keresnek.
(24.hu)

Pintér-Péntek Imre, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, Magyarországon minden közösség felismeri annak fontosságát, hogy a vállalkozásaik jól működjenek. Parragh László, a kamara országos elnöke a gazdaság idei kilátásairól beszélt. „Győrben a bérszínvonal az országos átlag feletti, a gazdaság terén példás az együttműködés, összetartás több évtizede" – kezdte, kiemelvén, hogy a digitális és angolnyelv-tudás nyitja ki az ablakot a világra. Úgy látja, kiürültek a munkaerő-tartalékok, 70–80 ezer munkás hiányzik ma a magyar gazdaságból, miközben külföldön 300 ezren dolgoznak. Kell egy bérfelzárkóztatási program, még ha ez rövid távon minden munkaadónak fájdalmas is. Ha nem lesz, a munkaerő nagy része elmegy." Hozzátette, sikerült a munkaerőpiacot átrendezni a kormánynak, de a népesség csökkenésével a munkavállalók köre is csökken. „A visegrádi négyek között miénk a legalacsonyabb bér, az osztrák bérszínvonalnak pedig a negyedét sem éri el" – mondta, s a munkát terhelő költségek csökkentését is szorgalmazta.
„A pedagógusok pályára vonzásában jól állunk, továbbképzésük elsőrendű feladat. 170 ezer tanár van a rendszerben, de nem mindig elég hatékonyak az órák. Az esélyteremtő képességnél is gondjaink vannak, s iskoláink nem biztos, hogy mindig megtanítják gondolkodni a gyerekeket" – ezt már Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár mondta a köznevelési rendszer aktuális kérdéseit taglalva.
Széles Sándor megyei kormánymegbízott arról beszélt, hogy a vállalkozásokat a közeljövőben több új elem is segítheti. Ilyen például a beruházási referensi rendszer, mely felügyeli majd a hatósági ügyintézést. „Ha elakadás van, a referensen keresztül a vállalkozó rálát a folyamatra."

A Széchenyi-egyetem rektora, Földesi Péter kiemelte, hogy 2014 őszén kormánydöntés született, elsőként Győrben felsőoktatási és ipari együtt- működési központ jött létre a város, az egyetem és az Audi között. „Ez egy katalizátor, melynek önfenntartónak kell lennie." Borkai Zsolt győri polgármester az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál kapcsán közölte, a városnak a gazdaság lendülete adott sok lehetőséget. Az olimpiai fesztivál kapcsán úgy fogalmazott, a turizmus is nagyobb erőre kap majd a sportgazdaság beindításával. „Hiszem, hogy további nagy versenyeket tudunk majd itt rendezni."
(Kisalföld)

Tuzson Bence közlése szerint erősödik a magyar gazdaság, és ezzel erősödik Magyarország is. Kiemelte, hogy a központi költségvetés hiánya és az államadósság folyamatosan csökken. Megjegyezte azt is, hogy az államadósság struktúrája is változik: míg korábban az államadósság több mint fele devizaalapú volt, most már 30 százalék alatt van ez a mutató. Az pedig, hogy az ország az adósságát nagyrészben forintban tartja, stabilitást, biztonságot ad az országnak - fejtette ki.
Az államtitkár hangsúlyozta továbbá, hogy a munkanélküliség folyamatosan csökken. Az Európai Unióban már csak Németországban és Csehországban alacsonyabb a munkanélküliség aránya.
Tuzson Bence kiemelte azt is, hogy a minimálbér növelése, valamint a munkát terhelő adók csökkentésével minden szektorban jelentősen nőttek a bérek. "Fontos, hogy megérje dolgozni" - szögezte le az államtitkár, aki szerint a bérek növekedése nemcsak a munkanélküliség csökkentését, hanem a képzett munkaerő hazacsábítását is segíti.
(Világgazdaság)

Folyamatosan bővíti dolgozói létszámát tavaly április óta (akkoriban Nyíregyházán is tartottak egy munkaerő-toborzót) a repülőgép-alkatrészgyártással foglalkozó nyírbátori Diehl Aircabin Hungary Kft. Az alkalmazottak felvétele azóta is folyamatos.
Repülőgép-alkatrészek gyártásához keresünk jó kézügyességű, szorgalmas kollégákat. Speciális iparágban dolgozunk: a Diehl Magyarország egyetlen repülőgépalkatrész-gyártó vállalata, így az itt használt technológiák nem tanulhatók máshol. Leendő kollégáink a munkához szükséges tudást itt a vállalatnál szerzik meg – kezdte a Kelet-Magyarország tájékoztatását Varga Gáborné Buga Bernadett.
A Diehl HR-vezetője kiemelte: minden egyes alkatrész nagy odafigyeléssel, kézzel készül. Ehhez a Diehl-nél minden körülmény adott, a munkatársak saját munkaállomásokon, kellemes körülmények között alkotnak.
Nincs szükség szakmai tapasztalatra, előképzettségre, mindent megtanítunk az új kollégáknak a belépés utáni hetekben, és ezt követően is folyamatosan képezzük a munkatársakat. Azonban asztalos, karosszérialakatos, szobafestő, varrónő és egyéb, kézügyességet igénylő végzettségek sokat segíthetnek, hogy a munkához szükséges tudást leendő kollégáink könnyen, gyorsan megtanulják nálunk – folytatta Varga Gáborné Buga Bernadett, majd hozzátette: a Diehl folyamatosan bővül, így várják az újabb jelentkezéseket. A vállalat ugyanis hosszú távra tervez, így a leendő kollégáinknak kiszámítható jövőképet tudunk kínálni.
Európai Uniós kutatási eredmények szerint a magyarok 65%a egy idegen nyelvet sem beszél legalább társalgási szinten, és a maga 13%-os arányával az európai rangsor végén szerepel az ország a két idegen nyelv ismeretét tekintve is. A régión belül is elgondolkodtató a helyzet, a 25-64 éves korosztályban a szlovénok háromszor, a csehek pedig kétszer annyian beszélnek angolul, mint a magyarok.

(Szon)

Éger István elnök emlékeztette az ágazat irányítóit, hogy 2017. január 1-től a sürgősségiken osztályvezető főorvos, illetve műszakvezető szakorvos kizárólag sürgősségi szakorvos, illetve oxyológai és sürgősségi orvostan szakorvos lehetne, de a feltételeket a kórházak többsége nem tudja teljesíteni.
A Népszavának már 2015 végén arról nyilatkozott a Magyar Rezidensszövetség (MRSz) leköszönő elnöke, a később szakszervezetet alapító Dénes Tamás, hogy sok helyen kényszerítik akaratuk ellenére sürgősségi munkakörökbe a szakvizsgára készülő fiatal orvosokat, mert nincs elég szakképzett idősebb doktor ezeken az osztályokon.
Egy idő után olyan sok panasz érkezett az orvosi kamarához is ezzel kapcsolatban, hogy a Területi Szervezetek Tanácsa tavaly ősszel elrendelte a hazai Sürgősségi Betegellátó Osztályok (SBO) munkaerő helyzetének – mindenekelőtt orvos-ellátottságának – felmérését. Az adatok összesítésekor kiderült, a szükséges létszámnak a negyede sem dolgozik ezeken az osztályokon, a négy orvosegyetemhez tartozó klinikák mellett az egész országban mindössze nyolc további helyet találtak, ahol megfelelő szakembergárda fogadja a sürgős ellátásra szoruló betegeket. További 34 intézményben azonban nincsenek meg a minimális feltételek sem a sürgősségi betegellátásra - olvasható a MOK honlapján tegnap megjelent levélben. Sokszor nemcsak sürgősségi szakorvos, hanem egyéb szakorvos sem található az osztályon, a műszakokat rendre rezidensek látják el, a kicsit idősebbek nem ritkán műszakvezetőként felügyelik teljesen kezdő társaikat. A felmérés készítői olyan osztályt is találtak, ahol az osztályvezetéssel megbízott orvos sem rendelkezik az előírt szakképesítéssel.
Az intézmények morális helyzetéről árulkodik, hogy a kamarai levél szerint a felmérés elkészítését „igen megnehezítette az érintettek megfélemlítettsége”. A köztestület vezetője hangsúlyozta: olyan intézkedéseket várnak, amelyek mentén törvényes keretek között végezhetik munkájukat a sürgősségin dolgozó kollégáik, és amelyek nyomán csökken a szakemberek túlterheltsége, és a betegek veszélyeztetettsége. A Magyar Orvosi Kamara központi beavatkozást sürget a súlyosan törvénysértő állapot megoldására.
(Népszava)

Az Opten cégadatbázisából kiolvasható, hogy a 2013-ban működő 12 277 darab vállalkozás száma a tavalyi évben 11 141 darabra zsugorodott, miközben a szektor teljes árbevétele a 2013 évi 1 194 milliárd forintról, 2015-re 1 415 milliárd forintra emelkedett. A cég megszűnések aránya a vizsgált időszakban 2015-ig emelkedett, majd 2016-ban enyhén csökkent.
Ugyanakkor továbbra is rendkívül magas a végrehajtás alá került vállalkozások aránya, ami bár kis mértékben évről évre csökkent, de még így is 10 százalék fölött maradt. Árbevétel tekintetében erősen szegmentált a szektor. 2015-ben csak 6 darab vállalkozás ért el 10 milliárd forint feletti árbevételt, míg 218 darab cég teljesített 1 milliárd és 10 milliárd forint között.
A nemzetközi piacon versenyző hazai fuvarozó cégeknek emellett a nyugat-európai uniós tagállamok új, piacvédő szabályozásaival is meg kell küzdeniük. Ennek eredményeképpen a magyar cégek olcsó munkaerőre alapozott árképzési stratégiája a jövőben nem lesz versenyképes az uniós piacon.A jövő kérdése, hogy a szektor nagy tőkeerős szereplői hogyan fognak megfelelni ennek a kihívásnak – zárta elemzését az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
(Tőzsdefórum)

A konzorciumot a Műegyetem vezeti, tagjai még a Siemens Zrt., a Richter Gedeon Nyrt. és az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. Zagyva Béla, a Nokia országigazgatója a szóban forgó NKFIA FIEK (Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ) pályázat jelentőségén kívül rávilágít a Magyarországon működő Nokia Globális Technológiai Központban folyó tevékenység, valamint a vállalat és a hazai egyetemek közti sokrétű együttműködés fontosságára is.
A Nokia számára alapvető fontosságú a kutatás és innováció; ez a pályázat remek alkalmat nyújt arra, hogy a cég stratégiájába illeszkedően jövőbemutató témák kutatásán dolgozzon, miközben az is bizakodással tölt el bennünket, hogy a szakmai vezetést és a koordinációt a BME látja el. Általában is elmondható, hogy olyan kutatási ökoszisztéma kialakítása a célunk, amely mind a Nokia, mind a felsőoktatási intézmények számára előnyös. Az együttműködéseken keresztül az egyetemek korszerű ipari technológiákba tanulhatnak bele, míg a Nokia olyan, az akadémián fellelhető kompetenciákhoz juthat hozzá, amelyek nem tartoznak szorosan a saját központi kompetenciájához.
Elsősorban az 5G-hálózatokkal kapcsolatos fejlesztésekkel foglalkozunk majd, ezen belül a kognitív felhasználóiélmény-menedzsment az egyik súlyponti téma. A holisztikus digitális szolgáltatások és az Internet of Things témakörébe csatlakozó machine-to-machine kommunikáció adatanalitikája is kiemelt szerephez jut a munkában. Az együttműködés során szeretnénk kialakítani egy labort, amely lehetővé tenné az új mobilhálózati vertikumok vizsgálatát, valamint a kutatási eredmények validálását.
A pályázat megvalósítása még kezdeti fázisban van, így erről még nem született döntés. Ugyanakkor a program célja, hogy a munkába a hallgatókat is bevonjuk, a labor aktív szerepet kap majd a kooperatív képzésben. A Nokia egyébként régóta tevékeny résztvevője a hazai műszaki felsőoktatásnak. Tizenhárom felsőoktatási intézménnyel állunk kapcsolatban, legnagyobb partnerünk a BME, de kiemelném a CEU-t, az Óbudai Egyetemet és az ELTE-t is. Az elmúlt évtizedben több mint ezer hallgató volt nálunk szakmai gyakorlaton. A Nokiánál éles, működő projekteken dolgoznak a hallgatók, megtanulják, hogyan működik egy vállalat, egy fejlesztési projekt. Programjaink célja, hogy olyan tudást adjunk a fiataloknak, amit az egyetem nem tud megadni, hogy motiváljuk és a pályán tartsuk a leendő szakembereket. Természetesen mindez nem vezet eredményre az egyetemen elsajátítható ismeretek nélkül. A felsőoktatásban és az iparban megszerezhető tudásnak ki kell egészítenie egymást.
Általános tapasztalatunk, hogy a Nokia számára nem jelent gondot a képzett munkaerő megtalálása. Manapság mind a kezdő, mind a gyakorlott szakemberek pontosan ismerik a munkaerőpiacot, és tudják, hogy melyik cégtől mit várhatnak el, hogy hol, milyen projektek futnak, hol, milyen a vállalati kultúra. Szerencsére Magyarországon olyan projekteket viszünk, amelyekhez szívesen csatlakoznak mind a kezdő, mind a tapasztalt mérnökök. A megfelelő munkaerő megtalálása azonban nem vált könnyebbé az elmúlt években, a magyar munkaerőpiacon erős a kereslet mérnökökre. A problémát orvosolandó növelni kell a műszaki felsőoktatásban résztvevők számát, illetve a képzés minőségét legalább szinten kell tartani. Ezért is fontos az egyetemi-ipari együttműködés.
(ComputerWorld)

Az agrárgazdasági vállalkozások egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tudatosabb munkaerő-gazdálkodásra, meglévő alkalmazottaik képzésére, ugyanakkor szerintük a pályakezdők szakmai felkészültsége és problémamegoldási készsége nem éri el a várt szintet – egyebek közt ez is kiderül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárgazdasági Kutató Intézet ezer vállalkozás körében végzett komplex agrár- és élelmiszeripari munkaerő-piaci felmérésének előzetes adataiból. A megkérdezett mintegy ezer agrárgazdasági kamarai tag vállalkozás vezetői a speciális ágazati szakismeretek mellett alapvetően az információhoz hozzáférést és az adminisztratív feladatokat megkönnyítő informatikai készségeknek, valamint a nemzetközi üzleti környezetben tájékozódást lehetővé tevő idegennyelvtudásnak érzik a legnagyobb hiányát.
A tanulók piacorientált, az agrár- és élelmiszeripari szereplők igényeinek megfelelő szakképzését elősegítő felmérésből kiderült az is: a vállalkozások részéről a tanulószerződéses tanulók és a pályakezdők szakmai felkészültségével kapcsolatban elsősorban a kevés gyakorlati tapasztalat, ezzel összefüggésben a problémamegoldás, a rendszerben gondolkodás készségének hiánya fogalmazódik meg gondként.

(Szon)