Munkaügyi Tudástár

2020-tól a felsőoktatási tanulmányok feltétele lesz a középfokú nyelvvizsga, amely akár 28-32 ezres költséget is jelenthet a diákok számára. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kijelentette, hogy a kormány elvi támogatást ad az első középfokú nyelvvizsga térítésmentessé tételéhez, és remélhetőleg még ebben a kormányzati ciklusban életbe lép a szabályozás. A profession.hu adatbázisának eredményei szerint a legtöbb hirdető angol, német vagy francia nyelvtudást ír elő, igazán eredményesek viszont két nyelvvizsga birtoklásával lehetünk a munkaerő-piacon.Szembetűnő, hogy olyan esetekben is követelmény a nyelvtudás, amelyekben a munkakör nem feltétlenül tenné ezt szükségessé – ez a kompetens pályázók kizárásával járhat. Ezzel szemben a profession.hu rendszerében regisztrált munkavállalók csupán 57 százaléka beszél valamilyen nyelven, 40 százalékuk legalább középfokon. Összességében elmondható, hogy azok a munkavállalók, akik egy vagy több nyelven beszélnek folyékonyan, nagyon keresettek a munkaerő-piacon.

Szembetűnő, hogy a szolgáltató központok esetében népszerűek az északi nyelvek (norvég, dán, finn, svéd). A legkisebb eltérés a hirdetők elvárása és a pályázok kvalifikáltsága között a szlovén, holland, norvég felsőfokú nyelvtudásnál figyelhető meg, míg orosz, ukrán, illetve szerb nyelvtudással rendelkezők jóval többen vannak, mint ahány hirdetés előírja ezeket a nyelvtudásokat.
(Menedzsment fórum)

2017-ben a kapacitás- valamint a munkaerőhiány jelenti az új beruházások, fejlesztések indításának és a meglévők befejezésének legfőbb kihívását. Magyarországon jelenleg 272 ezer főt foglalkoztat az építőipar, azonban 2008 és 2016 között 36 ezer fővel csökkent a munkavállalók száma. 12 ezren dolgoznak külföldön regisztráltan, de a becslések szerint további 30 ezer ember dolgozik külföldön regisztráció nélkül.Jelenleg 20-30 ezer munkavállaló hiányzik a magyar építőiparból, aminek pótlása elengedhetetlen az ágazat hatékonyságának növekedéséhez - mondta el Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója. A magasépítő-szektorban a megemelkedett árak ellenére az építkezéseken dolgozók fizetésének emelését gátolja, hogy a plusz árrést az anyagbeszállítók árai felemésztik. Hiába szárnyalna tehát az ingatlanpiac, a hatalmas mérnöki és kivitelezői kapacitáshiány erős gátat jelent.Az állami és a versenyszféra megrendeléseinek aránya 50-50 százalék, egy egészséges piacon azonban a versenyszférának legalább 65-70 százalékos részesedés lenne indokolt. A magasépítőiparra jellemző, hogy meglehetősen sok a vállalkozás melyek többsége négy főnél kevesebb embert foglalkoztat. Az építőiparban a hatékonyság növelése érdekében a vállalkozói kedv erősítése és az ágazat támogatása szükséges. Az építőiparba megfelelő bérekkel külföldről és más hazai iparágakból is át lehetne csábítani a munkaerőt, csökkentve ezzel a munkaerőhiányt.Az ágazat érdekérvényesítési erejének folyamatos növelése, a reális munkadíjak, a csökkenő közterhek és a megfelelően képzett utánpótlás biztosítása a mostani tendenciát visszafordíthatóvá tehetné - tette hozzá Forján Mátyás, a Schilling és Társai Kft. ügyvezető igazgatója. A munkaerő biztosítása a béremelések mellett a munkakörülmények javításával és átképzésekkel is erősíthető lenne. A szakértők szerint a vállalatok számára az egyik legfontosabb cél a gépesítés fejlesztése kell, hogy legyen, valamint a cégeknek érdemes minél inkább egyfajta területre specializálódniuk. A felelős megrendelői magatartás nagymértékben hozzájárul a termelés növekedéséhez, amihez viszont szükséges a megrendelők elképzeléseinek tudatos, a büdzséhez igazított pontos megfogalmazása, a gyors és határozott döntési mechanizmus, valamint a tervezői kontroll megléte.
(Portfólió)

Bár a munkaerő kölcsönzés egyre népszerűbb foglalkoztatási forma a hazai vállalkozások körében, mégis a 2014-es csúcs után évről évre csökken a munkaerő kölcsönző cégek száma. A február 28-ig esedékes biztosítékemelés pedig további cégmegszűnésekhez vezethet – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adatbázisából.A munkaerő kölcsönző szolgáltatást végző vállalkozások teljesítménye, a piaci szereplők csökkenésével párhuzamosan folyamatosan bővül. A szektor árbevétele 2013-ban 161 milliárd forint volt, ami a következő évben 197 milliárd forintra emelkedett, míg 2015-ben meghaladta a 216 milliárd forintot. A megszűnő vállalkozások aránya 2014 és 2015 viszonylatában megduplázódott, 7,2-ről 15,3 százalékra, és tavaly már elérte a 17,7 százalékot. Ezzel szemben, a végrehajtás alá került cégek aránya rendkívül hektikusan alakult a vizsgált időszakban. 2014-ben az előző évhez képes 2,5 százalékkal csökkent, de a következő évre majdnem ugyanennyivel ismét emelkedett. A tavalyi évben viszont visszaállt a 2014-es szintre. Kedvező tendenciát mutat a veszteséges cégek arányának alakulása, ami mindenképpen optimizmusra adhat okot a jövőre nézve.A munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások közül 39 olyan cég van, melynek árbevétele 2015-ben meghaladta az 1 milliárd forintot, ők adják a szektor árbevételének kétharmadát, a közép mezőnyben 147 cég működik, 100 millió ás 1 milliárd közötti árbevétellel, míg a fennmaradó 1255 vállalkozás 100 millió forint alatti árbevételről számolt be. A szektor az idei évben jelentős változás előtt áll. Egy 2016.december 1.-től hatályos kormányrendelet-módosítás előírja, hogy a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cégek vagyoni biztosítéka 2 millió forintról 5 millió forintra emelkedik. A cégeknek 2017. február 28-ig kellett az erre a célra elkülönített letéti számlán elhelyezniük a többlet-összeget és ezt igazolni a nyilvántartó kormányhivatal felé. Az igazolás elmulasztása esetén a kormányhivatal törli a vállalkozást a nyilvántartásból.
(Haon.hu)

A Regus felmérése szerint az egyre elterjedtebb távmunka közel sem egyenlő az otthonról végzett munkával: csak kevesen dolgoznak kizárólag otthonról (5 százalék). Az alkalmazottak válaszaiból kiderül, hogy inkább azért dolgoznak irodán kívül is, mert így maradhatnak hatékonyak, miközben városon belül vagy városok között egyik megbeszélésről a másikra utaznak (59 százalék).A távmunkában dolgozók mindössze 5 százaléka végzi munkáját kizárólag otthonról, az egész hetet a lakásban kialakított irodában töltve. A business centerek a legnépszerűbb távmunkahelyszínek közé tartoznak, tízből egy fő (10 százalék) választja őket. A válaszadók 21 százalékánál a távmunka külföldi munkavégzéshez kapcsolódik.Ispánki Nikoletta, a Regus magyarországi divíziójáért felelős menedzser szerint „ezek az eredmények azt jelzik, hogy a munkaerő mára valóban mobilissá vált. A munkavállalók csupán elenyésző hányada dolgozik kizárólag otthonról, amikor nem a cég központi irodájában végzi a munkáját. A megkérdezettek arról számoltak be, hogy nem egy fix irodát akarnak kiváltani egy másikkal (például az otthon kialakítottal), hanem olyan helyekre van szükségük, ahová beugorva hatékonyan dolgozhatnak, ha éppen egyik üzleti megbeszélésről a másikra utaznak – akár városon belül, akár városok között.”„Az üzletemberek világosan jelezték, hogy olyan helyeket igényelnek, ahová betérve néhány órát vagy akár egy egész napot hatékony munkával tölthetnek. A business centerek népszerű megoldásnak számítanak, mivel a városok számos pontján megtalálhatók, és olyan professzionális, rendezett körülményeket kínálnak, amelyek megkönnyítik az összpontosítást, éles ellentétben a zajos kávézókkal, ahol nehéz elmélyülten, másoktól elvonulva dolgozni.”
(Világgazdaság)

Munkaerőhiány jellemez egyre több szektort, így sok esetben a munkáltatónak nincsen túl sok mérlegelési lehetősége azt illetően, hogy a jelentkezőt alkalmazni kívánja-e vagy sem. Pozíciótól függően azonban a szakmai felkészültségnek kiemelt jelentősége lehet, melyet a munkáltató valamilyen formában érthetően mérni is szeretne. Vannak ezen túlmenően olyan személyiségjegyek is, melyeket joggal szeretne elkerülni. Nem közkedvelt például a fokozott igazságtudattal rendelkező munkavállaló, a mindent tudó mérnök típus vagy a mindenben potenciális kockázatot látó jogász. Bizonyos pozícióban jelentősége lehet annak is, hogy a jelölt mennyire csapatjátékos, illetve milyen az igazmondási hajlandósága. Az sem mellékes kérdés, hogy az életrajzban feltűntetett tények (korábbi munkakör, fizetés, munkaviszony megszűnésének oka stb.) megfelelnek-e a valóságnak. Az amerikai HireRight szervezet saját adatai szerint például a 2014-ben átvizsgált 290 ezer álláspályázatnak mintegy 27 százaléka tartalmazott valótlanságokat. Míg az Egyesült Államokban számos államban az álláspályázó hiteltörlesztési múltjának a megtekintése is jogszerű lépés, illetve gyakori a korábbi munkáltató megkeresése, a kontinentális Európában a személyes adatok védelmének jóval nagyobb a szerepe.
(Adózóna)