Munkaügyi Tudástár

Ismeretes, Ukrajnában klasszikus marketingkampánnyal hívják fel a figyelmet a magyarországi munkalehetőségre, itthon pedig egy tizenhárom helyszínt érintő országos szakmai konferenciasorozat indítanak a témában. Korábban pedig útjára indult az Ukrán állampolgárok hazai hiányszakmákban történő foglalkoztatása című munkaerőpiaci roadshow.
Pedig Orbán Viktor miniszterelnök óvott ettől. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitó rendezvényén ugyanis azt mondta: „Óvnám magunkat attól, hogy bármilyen vendégmunkásprogramot hirdessünk meg, ugyanakkor nagyon támogatom a cégeket, tehát anélkül, hogy meghirdetnénk egy országos vendégmunkásprogramot, abban én nagyon támogatom a cégeket, keressük az útját-módját a miniszter úrral (Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – a szerk.), hogyha valakinek az adott munkahelyre nincs Magyarországon már munkaerő-lehetősége vagy fölvételi lehetősége, nem talál ilyet, akkor legyen minél könnyebb és egyszerűbb idehozni olyanokat, akik egyébként hajlandók ezt a munkát elvégezni” – mondta a miniszterelnök.
Csath Magdolna közgazdász is úgy nyilatkozott lapunknak a Mitsubishi esetleges magyarországi megjelenése kapcsán, hogy valószínűsíthető, hogy a beruházás megvalósulása esetén már elsősorban a környező országokból érkező munkaerőre támaszkodna, azaz román, szlovák, ukrán vagy szerb munkások bérét támogatná a magyar állam.
A munkaerőhiánnyal küszködő cégeknek nincs idejük arra, hogy megvárják, míg bekopogtat hozzájuk a szakképzett dolgozó. Azonnali megoldásokra van szükségük, ezért egyre többen döntenek úgy, hogy a háború sújtotta Ukrajnából importálnak munkásokat. A külföldiek alkalmazásával a cégek jól járnak, mivel olcsón jutnak hozzá motivált munkásokhoz, az ukránok pedig azért örülnek, mert akár a négyszeresét is megkaphatják az otthoni bérüknek, noha kevesebbet kell dolgozniuk. Első látásra úgy tűnik, a munkaerő-áramlással mindenki jól jár, mégis vannak olyan vélemények, hogy ebből még nagy balhé lesz.
(MNO)

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: ezt a szándékot segíti elő a tavaly novemberben aláírt hat évre szóló béremelési és adócsökkentési program. Megfogalmazása szerint Magyarország gazdasági helyzete és kilátásai az unió, és a világgazdaság várható növekedési ütemével kedvezőnek látszanak.
A magyar tulajdonban lévő Kovács Vegyesipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. az elmúlt évben 10 milliárd forintos éves árbevétel könyvelt el, több mint négyszáz embert foglalkoztat, főként sebességváltó rendszerekbe és kormányművekbe beépítendő kovácsolt, esztergált és mart alkatrészeket gyártanak tehergépkocsik részére, a ZF Hungária Kft. legnagyobb beszállítójaként.
A cég 602 millió forintos kapacitásbővítő fejlesztését a Nemzetgazdasági Minisztérium a nagyvállalati beruházási támogatáson belül 301 millió forint vissza nem térítendő támogatással segíti.
(Világgazdaság)

Magas a vállalatok munkaerő-felvételi szándéka – írta pénteki számában a Világgazdaság a ManpowerGroup munkaerőpiaci felmérése alapján. A megkérdezett munkaadók mind a kilenc vizsgált ágazatban a dolgozói létszám bővítését tervezik.
A gyártási szektorból jelentették a legerősebb szándékot, ott 24 százalék tervez létszámbővítést – tették hozzá.
A ManpowerGroup által megkérdezett 750 munkaadó 23 százaléka növekedésre számít, 3 százalékuk tervez elbocsátást, míg 71 százalék semmiféle változtatásra nem készül 2017 második negyedévében.
A területi megoszlást tekintve négy régióban erősödik a felvételi szándék, legnagyobb mértékben Közép-Magyarországon. Három régióban gyengébb felvételi kedvet jelentettek, az Észak-Alföldön számottevő a csökkenés – írták.
A kutatás a munkaadókat méret szerint négy kategóriába sorolta, mindegyikben bővülésre számítanak: legnagyobb mértékben a nagyvállalkozásoknál, legkevésbé a mikrovállalkozásoknál – olvasható a Világgazdaságban.
(Híradó)

A ManpowerGroup Munkaerő-piaci Felmérése szerint a megkérdezett 750 munkaadó 23 százaléka növekedésére számít, csupán 3 százalékuk tervez elbocsátást, míg 71 százalék semmiféle változtatásra nem készül 2017 második három hónapjában. A szezonálisan kiigazított adatok alapján a Munkaerő-piaci Mutató értéke +17 százalék. A felvételi szándék változatlan az előző negyedévhez, és enyhén emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
„Bár az általunk mért munkaerő-felvételi szándék továbbra is magas, ennek gyökerét leginkább a Magyarországot sújtó szakképzett munkaerő hiányában kereshetjük, melynek egyik legfőbb oka a régiós szinten is alacsony bérek, továbbá a jelenleg elérhető aktív munkakeresők nem megfelelő képzettségi szintje lehet. Az állam által előírt minimálbér és garantált bérminimum emelését egyelőre vegyesen fogadja a piac, mivel sok cég nehezen gazdálkodja ki az így felmerült többletköltséget. A jelenleg kialakult helyzet több kérdést is felvet: ’Milyen mértékben korlátozza a magyarországi növekedést a munkaerő hiánya, illetve a béremelések milyen mértékben korlátozzák a hazai cégek versenyképességét?’. Továbbá az is felmerül, hogy a közel 221 ezer fős közmunkaprogramban részt vevő emberek átképzésére miért nem fordít nagyobb hangsúlyt az állam a fennálló munkaerőhiány enyhítése céljából” – kommentálta a felmérést Vég Ottó, a ManpowerGroup magyarországi ügyvezetője. (Már a kormány is nekiállna a program leépítésének, 2018-tól jönnek a változások.)
Az előző negyedévhez képest négyből kettő cégméretben növekedést jelentettek. A nagy- és középvállalatoknál a foglalkoztatási szándék növekedett 7 és 5 százalékkal. Míg a felvételi szándék csökkent a mikro- és kisvállalkozások körében 6 és +3 százalékkal.
Az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest négyből három cégméretben nőttek a mutató értékei, a nagy- és középvállalatoknál 14, a kisvállalkozásoknál 4 százalékkal. A mikrovállalkozások esetén nincs változás.
(Piac és Profit)

Cristina Amaral: Tanulmányok és a gyakorlat is azt mutatja, hogy a vidéki nők és lányok helyzetének javítása elengedhetetlen a mezőgazdaság fejlődéséhez. A nők a mezőgazdasági munkaerő egy nem elhanyagolható részét adják. A FAO pedig elismeri a szerepüket és hozzájárulásukat az éhezés és a szegénység felszámolásához.A női egyenjogúság megvalósítása része a FAO vállalásainak, ahogy azt az 1979-ben elfogadott a Nők elleni Diszkrimináció Egyezmény (CEDAW) is megfogalmazza, melynek minden FAO tagállam részes fele, és a szervezet saját egyenjogúsági politikája is ezt bizonyítja.Miközben az országok között sok eltérés mutatkozik a női egyenjogúság tekintetében, a régió átlagát nézve az iskolázottsági és gazdasági mutatók egyértelműen biztatók. Ha azonban ezeket részleteiben vizsgáljuk, lebontva például helyre, mint város vagy vidék, feltárulnak előttünk az egyensúlytalanságok. És természetesen jellemzően nem a vidéki nők javára billen a mérleg. Ők kevesebbet keresnek, szűkebbek a gazdasági lehetőségeik, és, mindezek következményeként, nagyobb az esélyük a társadalmi lecsúszásra.A legfontosabb tanácsom az, hogy meg kell ragadni minden lehetőséget a tanulásra. Tanulni, amennyit csak lehet. Szélesíteni a látóterünket. Az oktatás elsődleges a nők helyzetének javításában, és ehhez sosem késő. Másodszor, ne ijedjünk meg az aktív társadalmi szerepvállalástól. Legyen véleményünk és váljunk részeseivé közösségünk társadalmi és politikai életének. Hallassuk a hangunkat. Csatlakozzunk másokhoz és vegyünk részt a helyi szerveződésekben. Végül, de nem utolsó sorban, küzdjünk a gazdasági függetlenségünkért.
(Piac és Profit)