Munkaügyi Tudástár

A bérek szépen emelkedtek a bolti kiskereskedelemben is, de még mindig keresik a munkaerőt. Az eladók, pénztárosok, árufeltöltők keresete 20%-kal emelkedett egy év alatt 2017 áprilisáig, ám úgy tűnik, ez még mindig kevés, főleg egy élelmiszerboltban – közölte a portál.

A boltos kiskereskedelem legnagyobb szelete az élelmiszeresek hálózata. Ezen a területen 2017-ben kevesebben dolgoznak, mint egy évvel korábban. Pedig jobban kellett volna a munkaerő, hiszen az év első nagyobb vásárlási lendületét adó húsvéti ünnepek 2017-ben áprilisra estek, ugrott is egyet az élelmiszervásárlás, csak éppen eladó, pénztáros, árufeltöltő nem akadt elég.

A KSH adatai szerint kétezerrel volt kevesebb az élelmiszerboltok dolgozóinak létszáma. A portál felhívja a figyelmet arra, hogy a boltok bevétele messze nem nőtt ilyen ütemben (5% alatt ragadt 2016-ban), de a bolti dolgozók vastagabb hó végi borítékot kaptak. A fizikai dolgozók bére 156 ezres havi bruttó átlagkeresetről 187 ezerre, az összes dolgozóé pedig 196 ezerről 228 ezerre nőtt.

A nemzetgazdasági átlag a fizikai dolgozók havi bruttó keresetét nézve sokkal több az előbbinél, 212 ezer forint volt 2017 áprilisában, a növekedés üteme pedig csak néhány százalékkel kisebb a boltosokénál, így nem sokat faragott ebből a hátrányából a kiskereskedelem.
(Infórádió)

Nincs ebben meglepő, máshol is hasonló a helyzet. Európában és az Egyesült Államokban a pénzügyi válságot követő recessziós évhez képest mostanra megfeleződött a munkanélküliség, gyorsan nő a betöltetlen álláshelyek száma. Ha lassan is, de a legtöbb gazdaságban sikerült utolérni a válság előtti outputszintet. A vállalatok sokáig nem igényeltek többletlétszámot, sőt! Ám előbb az amerikai, majd késéssel az európai konjunktúra is magára lelt, és nem kellett sok idő, hogy a munkaerő hiánya váljék a növekedés fő akadályozó tényezőjévé: két százalék körüli-feletti tartós gazdasági bővüléshez már kell új munkáskéz és gondolkodó fej.

A mi esetünk némileg más: minden öndicséret ellenére a magyar gazdaság az utolsók között, 2016-ra jutott vissza a válság előtti (nem túl magas) termelési szintjére. Ettől még nem lenne általános hiány munkaerőből. Ám itt van a fránya demográfia: ma egy évben annyi gyerek születik, mint ahány egyetemre, főiskolára jelentkezett egy generációval ezelőtt, és az elmúlt néhány évben nekilódult a nyugatra ingázás és migrálás.

Ha nincs gyors műszaki fejlődés, amely a munkát tőkével helyettesítené – márpedig a produktív beruházási hányadunk minden uniós pénzözön ellenére elmarad a kétezres évek elejének mértékétől –, akkor a két-három százalékos gazdasági növekedés valóban beleütközik a rendelkezésre álló munkaerő-állomány korlátjaiba.
(Világgazdaság)

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a váci Jávorszky Ödön Kórház Semmelweis-napi elismeréseinek átadási ünnepségén köszönetét fejezte ki az intézmény munkatársainak, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a most elismerésben részesülők eredményes munkájához szükség volt az őket körülvevő közösségre is.

Úgy fogalmazott: a Semmelweis-napon azokat az orvosokat, ápolókat, kórházi dolgozókat ünnepeljük, akik emberségessé és gyógyítóképessé teszik a kórházakat. A következő évek kérdése, hogy lesz-e elegendő ágy mellett dolgozó – mutatott rá az államtitkár, aki biztatónak nevezte az utóbbi éveket az egészségügyből távozók számát illetően. Felidézte: 2010 körül 845 orvos kért engedélyt külföldi munkavállaláshoz, tavaly ez a szám 398 volt, azaz kevesebb mint a felére csökkent az elvándorlás üteme. Az ápolók esetében ez a trendforduló 2014-2015 környékén következett be, és tavaly már 15 százalékkal kevesebben döntöttek az ország elhagyásáról, mint korábban.

Rétvári Bence közölte: bíznak abban, hogy azok a lépések, amelyek kórházak felújítását, új műszerek beszerzését, a legfontosabbként pedig az illetmények, bérek növekedését vonták maguk után, talán pozitív trendfordulót tudnak hozni. Kiemelte ugyanakkor, hogy nemcsak a fizetések fontosak, hanem a dolgozókat körülvevő körülmények is. A fiatal orvosok itthon tartásához kellett a rezidensösztöndíj is, az ötezer rezidensből 3800 fordult meg a programban, az ösztöndíjukra 8,2 milliárd forintot fordítottak, s míg az első évben a belépők száma 627 volt, ez mára 917.
(Medical Online)

A rehabilitációs kártya a minimálbér kétszereséig terjedő munkabérnél teljes egészében mentesíti a munkáltatót az alkalmazott után fizetendő, 22 százalékos szociális hozzájárulási adó átutalásától.
Idén januártól jelentősen (180 ezerről több mint 350 ezerre) bővült a kártyára jogosultak köre, ugyanis már a rokkantellátásra jogosultak is igénybe vehetik a rehabilitációs kártya kedvezményeit.A közlemény szerint további ösztönzést jelentenek az Emberi erőforrás fejlesztési operatív programban (Efop) és a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekop) meghirdetett európai uniós támogatások, amelyek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítik.
A Trenkwalder szerint a munkáltatóknak a legnagyobb anyagi ösztönzést a rehabilitációs hozzájárulás jelenti. Amennyiben egy 25 alkalmazottnál nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát megváltozott munkaképességű munkatársakkal tölti fel, nem kell befizetnie a hiányzó létszám után munkavállalónként fizetendő éves rehabilitációs hozzájárulást.
Ennek éves összege a korábbi években 964 500 forint volt, azonban 2017-ben 19 százalékkal, 1 147 500 forintra emelkedett, ráadásul a mértékét az idei évtől a minimálbérhez kötötték, így a következő években várhatóan tovább nő majd.
(Tőzsdefórum)

Az elmúlt években több ezer fős létszámleépítést hajtott végre a Tesco a 2014 óta hivatalban lévő vezérigazgató, Dave Lewis irányítása alatt, hogy javítsa a működési hatékonyságát, a folyamatnak azonban még nincs vége, most újabb nagy létszámcsökkentésre készül a legnagyobb brit kiskereskedelmi cég.

A kiskereskedelmi cég szóvivője azt nyilatkozta, hogy a Tesco 1200 alkalmazottól válik meg, ők mind irodai alkalmazottak, és a vállalat London közeli központjában, Welwyn Garden City-ben dolgoznak, az ottani munkaerő negyedét érinti a mostani létszámleépítés.

A Tesco azt tervezi, hogy a következő három évben további 1,5 milliárd fonttal csökkenti a működési költségeit, a cél az, hogy az operatív marzs 3,5-4 százalékra emelkedjen a 2019/2020-as pénzügyi évre.

A vállalat tavaly jelentette be, hogy három év alatt közel 39 ezer alkalmazottat bocsátana el, elsősorban az üzleteiből. A Tesco világszerte 6800 üzletet üzemeltet, összesen közel 460 ezer alkalmazottat foglalkoztat.
(Portfólió)

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 393 ezer volt március-májusban, 1,8 százalékkal, 79 ezerrel több, mint egy évvel korábban; a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal, 67,6 százalékra emelkedett. A munkanélküliek átlagos létszáma 48 ezerrel 203 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,1 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkent március-májusban az egy évvel korábbihoz képest.

Horváth András, a Takarékbank elemzője jelezte, hogy a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve a magyar gazdaság csaknem 800 ezres munkaerő-tartalékkal rendelkezik, ugyanakkor ezek egy részének foglalkoztathatósága problémás, ezért érdemi beavatkozások szükségesek a nyílt munkaerőpiacon való megjelenésükhöz. Hozzátette azt is, hogy a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében.

Elmondta, a foglalkoztatás bővülésének kisebb mértékű lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon, kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén. Így még inkább hangsúlyossá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba való bevonásának kérdése, ha a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlett európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez - hangsúlyozta elemzésében a szakértő.

A következő hónapokban tovább csökkenhet a munkanélküliségi ráta, amelyet a szezonális hatások is erősítenek, mert a nyári-őszi hónapokban az idénymunka-lehetőségek száma is felfut. Éves átlagban az Erste továbbra is 4,2 százalékos munkanélküliségi rátára számít.
(Profitline)

2014 óta mélyrepülésbe kezdtek a takarítással foglakozó hazai vállalkozások és egyenlőre nincs jele a kilábalásnak - nyilatkozta Hantos Zoltán az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere. Amíg 2014-ben 5180 darab cég működött a piacon 42 000 főnél nagyobb alkalmazotti létszámmal, addig 2016-ra, a vállalkozások száma 4758 darabra olvadt, a munkaerő száma pedig 40877 főre apadt. A krónikus munkaerőhiány a tavalyi évtől a vállalatok árbevételére is hatással volt, hiszen az előző évhez képest a szektor 18 milliárd forinttal kevesebb bevételt ért el. A negatív tendenciák legfőbb oka, hogy más szektorokhoz képest alacsonyak a bérek és jelentős a munkaerő külföldre és más iparágakba történő átszivárgása. Különösen problémás a helyzet Budapesten, Pest megyében és a Dunántúlon, ahol már alig lehet képzett takarítót találni, de a képzettség nélküli, betanított takarítók is kezdenek elfogyni. A piac szereplői ugyanakkor, amennyiben engednek a bérnyomásnak, az ebből eredő költségnövekedést nehezen tudják áthárítani a megrendelőkre. A munkaerőhiány és az alacsony profitabilitás miatt a takarító cégek cég fluktuációs indexe (CFI) (Az adott időszakban alapított és törölt cégek számának összege a rendben működő cégek számához viszonyítva) a 9 százalékos hazai átlagnál jóval magasabb 15,8 százalék volt 2016-ban. A cégek nehéz pénzügyi helyzetét jelzi a végrehajtás alá került vállalkozások 9 százalék körüli, magas aránya is.
(Tőzsdefórum)

Növekedett a foglalkoztatottak száma és csökkent a munkanélkülieké március és május között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján, így gyakorlatilag mostanra már mindenkinek van munkája, aki hadra fogható volt. A foglalkoztatottak létszáma 4 millió 390 ezer fölé emelkedett március-májusban, ami csaknem 80 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal, 67,6 százalékra emelkedett.
Horváth András, a Takarékbank elemzője kiemelte: a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 72,7 százaléka dolgozott, ami már 1,3 százaléka meghaladja az EU28-ak 71,4 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 77,6 százalékos rátájának eléréséhez.
A Takarékbank szerint a foglalkoztatottak száma szezonális hatások miatt a következő hónapban lépheti át újból a 4,4 millió főt, majd nyár végére megközelítheti a 4,5 milliót. Várhatóan tovább csökken a munkanélküliek száma, idén a nyár második felére 4 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta. Az ING szerin is a közeljövőben az elmúlt években megszokottnál lassabb ütemű lehet a munkanélküliségi ráta csökkenése. Ennek oka abban keresendő, hogy a jelenlegi környezetben fennmaradó munkanélküliség többnyire strukturális természetű, azaz a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben munka nélkül maradók feltehetőleg csak nagy erőfeszítéssel lennének foglalkoztathatók. Úgy vélik, munkanélküliségi ráta meglátásuk szerint év végére 4 százalék közelébe süllyedhet, miközben a bérek emelkedése kétszámjegyű lehet.
(Világgazdaság)

A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint a munkanélküliek átlagos létszáma 48 ezerrel 203 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,1 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkent március-májusban az egy évvel korábbihoz képest. A 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 30 ezerrel 104 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,2 százalékponttal, 4,2 százalékra csökkent.
Az elemző szerint a foglalkoztatottak száma szezonális hatások miatt a következő hónapban lépheti át újból a 4,4 millió főt, majd nyár végére megközelítheti a 4.5 milliót. Várhatóan tovább csökken a munkanélküliek száma, idén a nyár második felére 4 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását is támogatják - teszi hozzá.
Virovácz Péter, az ING szenior makroelemzője is úgy látja, a közeljövőben az elmúlt években megszokottnál lassabb ütemű lehet a munkanélküliségi ráta csökkenése. Az elemző úgy látja, ennek oka abban keresendő, hogy a jelenlegi környezetben fennmaradó munkanélküliség többnyire strukturális természetű azaz a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben munka nélkül maradók feltehetőleg csak nagy erőfeszítéssel lennének foglalkoztathatók.
A munkanélküliségi ráta szerintük az év végére 4 százalék közelébe süllyedhet, miközben a bérek emelkedése kétszámjegyű lehet, amelyet felerősíthet a közmunkások számának eséséből származó összetétel-hatás.
(Privátbankár)

A magyar gazdaság a kelet-közép-európai régiós átlaggal növekszik. Az idei növekedést a tavalyi alacsony bázison túl az uniós pénzek beáramlása, ennek nyomán a beruházások és a fogyasztás növekedése is segíti, valamint a béremelkedés és a választások előtti enyhe költségvetési lazítás is tolja a gazdaságot.
A GKI szerint jelentősen felgyorsul idén a bérnövekedés, a tavalyi 6,2 százalék után idén 10 százalék feletti lesz, elsősorban a minimálbéremelések miatt.
Vértes András szerint szokatlan, hogy a fogyasztás növekedése messze elmarad ettől, most 3 százalék körül van, a GKI 4 százalékos bővülést prognosztizál egész évre a kiskereskedelmi forgalomban.
A munkanélküliségi ráta 2017-ben statisztikailag 4 százalék körülire csökken a "valós", a közmunkásokkal számított ráta 7 százalék körül lehet a gazdaságkutató előrejelzése alapján.
Vértes András elmondta, kedvezőek a gazdasági várakozások, a GKI júniusi konjunktúraindexe eddig csak egy alkalommal, 1998 nyarán volt ilyen magas, míg az üzleti bizalmi index is minden idők legmagasabb értékét érte el.
(Origo)