Munkaügyi Tudástár

4,4 millió ember dolgozott Magyarországon a tavaszi hónapokban, ami továbbra is szép historikus csúcsot jelent, ugyanakkor a foglalkoztatás bővülése megtorpant.
A munkanélküliek száma továbbra is 200 ezer fő körül mozog, ami 4,4%-os munkanélküliségi rátának felel meg. A csökkenés az utóbbi hónapokban itt is megtorpant, de egyelőre korai lenne a munkaerő-piaci javulás végérvényes megállásáról írni. A munkaerő iránti kereslet továbbra is erős az országban, kérdés, hogy az elméleti munkaerő-tartalékból mennyit tud még felszívni a piac.
A munkapiaci folyamatokat nem segíti a demográfiai helyzet sem, a 15-74 éves népesség fogyása az év elején még valamelyest erősödött is.
(Portfólió)

1958-ban William Phillips statisztikus-közgazdász előállt egy olyan modellel, amiben adatokkal alátámasztva bebizonyította, hogy egy gazdaságon belül ellentétes irányú kapcsolat fedezhető fel a munkanélküliségi ráta és az infláció között. Kitalálójáról kapta a nevét a Phillips-görbe, ami ezt a kapcsolatot ábrázolja. Az elkövetkező évtizedekben ugyan több híres közgazdász is cáfolta Phillips modelljének bizonyos elemeit, abban nagyjából konszenzus alakult ki, hogy rövid távon valóban negatív kapcsolat áll fenn a két makrogazdasági változó között, ezért például a monetáris politika változtatásával átmenetileg lehet hatni rájuk.
A kapcsolat oka leegyszerűsítve: magas munkanélküliség esetén a munkaerő-piaci kínálat jelentősen meghaladja a keresletet, a cégeknek bőven van kiből válogatnia, ezért nincsenek rákényszerítve, hogy magasabb bérekkel csábítsák magukhoz az álláskeresőket. Ellentétes esetben, ha alacsony a munkanélküliség, vagyis a munkaerőpiac feszessé válik, az álláskeresők jobb alkupozícióba kerülnek, hiszen a munkaerő-kínálat jelenti a szűk keresztmetszetet, ezért magasabb béreket követelhetnek. A magasabb bérek hatására élénkül a fogyasztás, ami magasabb egyensúlyi árszínvonalhoz, vagyis az infláció gyorsulásához vezet.
Az elmúlt évtizedekben azonban olyan változás történt az infláció és a munkanélküliség kapcsolatában, ami alapvető változást jelenthet a monetáris politika jövőjével kapcsolatban.
Minél több időt tölt el a világgazdaság ebben az alacsony kamatkörnyezetben, annál nagyobb a kockázata a gazdaság túlhevülésének, adósságválságok, illetve piaci buborékok kialakulásának. Ez persze nem azt jelenti, hogy rohanni kell a kamatemelésekkel, ugyanis a túl agresszív szigorítás veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást, ezzel pedig a válság óta eltelt időszak eredményeit is alááshatná.
A világ jegybankjainak tehát sokkal óvatosabban kell eljárniuk a kamatszintek normalizálásában, hiszen azok a fogódzkodók, amelyekbe korábban kapaszkodhattak, mint például a Phillips-görbe által felvázolt kapcsolat, egyre kevésbé megbízhatóak.

(Portfólió)

Nagy hasznát vehetik az érintettek az új keresési lehetőségeknek. A tegnap elérhetővé vált Search Appearances nevű funkció az asztali és a mobil változatokban egyaránt megjelent. Segítségével kideríthető, hogy hányszor került az adatbázison végzett keresések találati listájára az illető. Emellett a LinkedIn-re regisztráltak számára az is világossá válik, hogy mely vállalatok érdeklődtek irántuk, amivel nagyjából belőhetik, hogy milyen területeket érdemes megcélozniuk. Sőt, ennél is tovább ment a szolgáltatás: pár kattintással elérhetővé tette a vállalatoknál található nyitott pozíciók leírását, és akár a munkaerő-toborzással foglalkozók is hozzáférhetővé válnak, ha az álláskereső további információt szeretne szerezni a kiszemelt állásról.
Charu Jangid termékmenedzser szerint a fejlesztések célja az volt, hogy a felhasználókat rávegyék annak megértése, kiket is érdekel profiljuk és milyen értékes képességekkel rendelkeznek. Azt is tudatni akarják az álláskeresőkkel, hogy milyen gyakran kutatnak utánuk a vállalatok, ezen adatok révén pedig hatékonyabbá tehetik profiljaikat – ami lerövidítheti az álláskereséssel töltött időt.
A megújuló keresés csak a legújabb szolgáltatás azok közül, melyeket a LinkedIn az elmúlt hónapokban jelentett be. Többek között változott az üzenetküldés funkciója és megjelent az Open Candidates lehetősége, mellyel a felhasználók diszkréten értesíthetik a toborzással foglalkozó szakembereket arról, hogy éppen állást keresnek. Emellett elérhetővé vált a Salary is, amit kifejezetten azok számára készítettek, akik nem elégedettek jelenlegi jövedelmükkel és több pénzt akarnak keresni.
Végül pedig az is kiderült, hogy fontos megadni azt a várost, ahol él a regisztrált felhasználó. Az ekként cselekvők huszonháromszor gyakrabban bukkantak fel a találati listákon, mint azok, akik kihagyták ennek az információnak a megadását.
(BitPort)

2009 elején Magyarországon a 15-64 éves népesség mindössze 54,8 százaléka dolgozott, miközben az Európai Unióban 64,4 százalék volt a foglalkoztatottsági ráta. Azóta számos reformot hajtottak végre a magyar munkaerőpiacon: egyrészt elindult a nyugdíjkorhatár-emelés, másrészt a jóléti ellátórendszert jelentősen megnyirbálták, és helyette bevezették a közfoglalkoztatást. Mindkét intézkedés fontos a foglalkoztatási statisztikák szempontjából, hiszen a korhatáremelés késlelteti a munkapiacról van kilépést, az állami közmunka pedig valójában szociális alapon való foglalkoztatást jelent, ami a passzív ellátásokkal ellentétben növeli a foglalkoztatottak számát.
A válságnak és az azt követő reformoknak köszönhetően a magyar munkaerő-kínálat megnőtt, ami a gazdasági fellendüléssel együtt lehetőséget teremtett arra, hogy a foglalkoztatás dinamikus növekedésbe kezdjen Magyarországon. 2013 közepén már annyian dolgoztak hazánkban, mint a válság előtt, azóta pedig messze tovább szárnyalt a létszám.
2016 utolsó negyedévében elértünk oda, hogy a 15-64 évesek körében a magyar foglalkoztatottsági ráta (67,5%) meghaladta az uniós átlagot (66,9%).
Fontos azt is látni, hogy bár a foglalkoztatási arányt egyes korcsoportokban még lehet növelni, a munkaképes korú (15-64 éves) népesség összességében folyamatosan fogy a negatív demográfiai folyamatok miatt. A relatív mutatóink így bármilyen magasra is emelkednek, előbb-utóbb csökkenni kezd majd a foglalkoztatottak száma Magyarországon.
(Portfólió)

Ábrahám László, az 1300 főt foglalkoztató NI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója pontosan emlékszik arra, hogy 15 éve az amerikai tulajdonosuk fő szempontja még az volt, hogy hol lehet 3 milliárdos zöldmezős beruházással tíz évre szóló adókedvezményt megszerezni. A másik pedig, hogy van-e elég szakképzett munkaerő, illetve munkaerő utánpótlás, ha a későbbiekben fejleszteni akarna. – Ezen a téren a Debreceni Egyetem léte nagyon ígéretes, és éppen ezért döntő fontosságú volt. Az infrastruktúra kapcsán be volt ígérve, hogy megépül az autópálya, életre kel a repülőtér, amik azután meg is történtek. A későbbiekben több ütemben fejlesztette a debreceni gyárát a texasi tulajdonos, és ezeknél már mindahányszor az itteni kollektíva teljesítményét emelte ki elsődleges okként. Nagyon fontos, hogy itt alacsony a fluktuáció, ami Budapestről vagy külföldről nem mondható el. Debrecenre még igaz az, hogy kiképezzük a kollégákat és ők sokáig nálunk maradnak – ez a mai világban felértékelődik. Ezért került ide a gyártás után a kutatás-fejlesztés, a szervizközpont, a logisztika és más meghatározó területek is – mesélte az igazgató.
Herdon István, a Xanga-cégcsoport vezérigazgatója a tárgyalásokon azt tapasztalta, hogy a befektetők szempontjai között az első tíz helyen a munkaerővel kapcsolatos kérdések szerepelnek: van-e belőle elég, mennyire felkészültek, alkalmasak-e a folyamatos képzésre, átképzésre, mennyi pénzt kérnek, van-e folyamatos utánpótlás, van-e megfelelő szakképzés és hasonlók. – Szerencsére ebben az országrészben még van szabad munkaerő, ellentétben a fővárossal vagy a Dunántúllal. Csak ezek tisztázása után kerül szóba a termelési infrastruktúra. Van, aki simán telket keres, és olyan is, aki komplett csarnokot, ahová csak be kell költözni. Debrecen idejében lépett a Határ úti ipari parkkal, amit a ’90-es évek végén kezdtünk kiépíteni. Itt ma 50 cég van, ezek 6 ezer embert foglalkoztatnak. Még mindig van vagy 30 hektár üres terület a Határ úton, de a nagyobb befektetőknek (márpedig ilyenek ma is érdeklődnek Debrecen iránt) ez már kevés, szükség van a Déli Ipari Parkra is – állítja meggyőződéssel Herdon István.
Póser Zoltán, a város befektetési ügynökségeként működő EDC Kft. ügyvezető igazgatója is felállította az általa tapasztalt fontossági sorrendet: ebben az üzleti és a közlekedési infrastruktúra, valamint a munkaerő és a képzés milyensége mellett például a város kínálta életminőség is fontos szerepet kap.
Szmolinka Zsolt, a Transcosmos Kft. európai alelnöke szerint a japán tulajdonosukat meggyőzte, hogy a költség és hozzáadott érték aránya kimagaslóan jó. – Ugyancsak szimpatikus volt számukra a magyaroknak a munkához való viszonya, hozzáállása, felelősségtudata, elkötelezettsége, maximalizmusa, fanatizmusa, és törekvése, hogy a munkáját elismerjék. Debrecen mellett szólt a meghatározó idegen nyelveket kiválóan beszélő munkaerő jelenléte, az egyetem közelsége, a városmenedzsment hozzáállása, valamint az, hogy az ország gazdaságilag, és politikailag egyaránt stabil és fejlődik – mondta.
(Haon)

A vizsgálatban megkérdezett 752 cégvezető 14 százaléka a júliustól szeptember végéig tartó időszakban újabb alkalmazottak felvételét tervezi, elbocsátásokkal alig két százalékuk számol. Tavasszal még csak a vállalatok 12 százaléka tervezett munkaerő-toborzást. A cégek alkalmazottak iránti igénye három éve töretlenül nő - nyilatkozta Jaroslava Rezlerová, a Manpower regionális vezérigazgatója.
A szakértő szerint az elkövetkező hónapokban a feldolgozóiparban lehet majd a legkönnyebben munkát találni. Ebben az ágazatban 27 százalékponttal haladja meg az új munkaerő felvételét tervező cégek aránya azokét, amelyek elbocsátásokat jeleztek. A sor végén kullogó energiaiparban csupán négy százalékpont a különbség.
Mostani felmérésünkből az is kiderült, hogy a munkaerő-toborzás egyre több vállalatnak jelent problémát, így jóval több munkáltató kényszerül rá a fizetések növelésére vagy a külföldi munkaerő behozatalára - mondta Rezlerová.
(Napi.hu)

A magyar gazdaság külső környezete a Takarékbank elemzői szerint alapvetően továbbra is támogatja Magyarország növekedési és egyensúlyi kilátásait. Európa ugyan továbbra sem a világgazdaság növekedési centruma, de a fejlődés enyhén gyorsul, amit a javuló konjunktúramutatók és a hosszú évek után először 10 százalék alá mérséklődő munkanélküliség is jelez. Ázsiában (különösen Kínában) lassul ugyan a gazdasági növekedés, de kiszámítható, fokozatos ütemben, míg Amerikában az új elnök ígéreteinek megvalósítása még várat magára, a növekedés pedig feltehetően átmenetileg lelassult. Reálgazdasági értelemben tehát a kilátások enyhe mértékben javultak az egy negyedévvel ezelőttihez képest.
Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az idei kilátásokat nagyon jónak ítélik a Takarékbanknál. Noha az erős tavalyi második negyedéves bázis és munkanaphatás miatt az idei második negyedévben lassulásra lehet számítani, a tavalyi, kevésbé erőteljes harmadik-negyedik negyedéves bázis miatt fokozatosan újra gyorsul a növekedés, amit az igen kedvező hazai és külső kilátások is támogatnak. Suppan az utolsó negyedévben már 5%-os növekedést is elképzelhetőnek tart.
A foglalkoztatás-bővülés üteme továbbra is magas, és ezt immár szinte kizárólagos jelleggel az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli. A közfoglalkoztatás bővülése leállt, sőt, az utóbbi hetekben bejelentett, a foglalkoztatási lehetőségeket javító gazdaságpolitikai lépések következtében meg is kezdődhet az állomány csökkenése, amint az elsődleges munkapiacon általuk is betölthető állások keletkeznek. Így a Takarékbank elemzői arra számítanak, hogy mérsékeltebb ütemben ugyan, de a munkanélküliségi ráta süllyedése stabilan folytatódik. Egyre több ágazatban így is effektív korlátot jelenthet a munkaerő-kínálat elégtelensége, ezért a bérdinamika nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum, hanem a piaci bérek emelése következtében is magas maradhat. Az idei év átlagában 4 százalékig süllyedő munkanélküliségi ráta így már jövőre 4 százalék alá kerülhet, azaz 2018-ban enyhébb mértékben ugyan, de még feszesebbé válhat a magyar munkaerő-piac.
A forintárfolyam rövid távú alakulását illetően továbbra sem számítanak a Takarékbank elemzői markáns eltérésre az utóbbi időszakot jellemző 305-315-ös sávtól. De 2017 második felétől kezdve egy lassú, trendszerű erősödés minden előrelátható gazdasági hatást figyelembe véve mégis kibontakozhat, így a forint tartósan az említett sáv alján maradhat. A külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl ezt az is támogathatja, hogy a gyorsuló növekedés mellett a nagy hitelminősítő cégek tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait.
(Portfólió)

„A szlovákiai cégeknek egyre nagyobb gondot okoz a szakképzett munkaerő hiánya, amit a külföldi vendégmunkások behozatalával és a konkurens cégek dolgozóinak átcsábításával próbálnak orvosolni. Ez utóbbi azonban elképzelhetetlen a bérek növelése nélkül, így a fizetések gyorsabban nőnek majd, mint azt korábban feltételeztük” – nyilatkozta Ján Tóth, a jegybank alelnöke a friss elemzésre hivatkozva. Eszerint a nominális átlagbér idén 4,4, jövőre 4,8, 2019-ben pedig 4,9%-kal nőhet. Az ütem annyira feszes, hogy a bérnövekedés meghaladja a termelékenység növekedési ütemét is. Az elkövetkező időszakban Tóth szerint a fogyasztói árak sem nőnek majd olyan gyorsan, mint azt korábban gondolták. Idén 1,2, jövőre 1,9%os inflációra számíthatunk. Ez utóbbinak és a bérek növekedésének köszönhetően idén 3,2%-kal több árut vásárolhatunk a fizetéseinkből, mint tavaly, jövőre pedig további 2,8%-kal nőhet az inflációt is figyelembe vevő reálbér. „Az átlagos árszint visszafogottabb növekedése főleg a kőolajárak zuhanásának és az olcsóbb élelmiszereknek köszönhető” – mondta Jozef Makúch jegybankelnök. Ami a gazdasági növekedést illeti, az idei 3,2 százalékról jövőre 4,2 százalékra, a rákövetkező évben pedig egyenesen 4,6 százalékra gyorsul a GDP növekménye. A vizsgált időszakban, azaz 2019 végéig 90 ezer új állás születhet, ám ennek jelentős részét a hazai piac kimerülése okán már a külföldi munkaerő tölti be – már napjainkban is minden 5. új állást külföldiek foglalnak el.
(Újszó)

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, a mérsékelt inflációnak is köszönhetően a bérek reálértéke 9,2 százalékkal nőtt, ezzel 52 hónapja töretlen a reálkeresetek emelkedése. Az idei év elejéhez hasonló létszámnövekedés az ezredforduló óta nem következett be Magyarországon a legalább 5 embert foglalkoztató vállalkozásoknál, a létszám így stabilan, hónapok óta meghaladja a 2 millió főt – tette hozzá.
A tavaly novemberi hatéves bérmegállapodás, amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza, a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseinek ösztönzésével hozzájárul ahhoz, hogy tovább emelkedhessen a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben a foglalkoztatás – fogalmazott a tárcavezető.
Mint mondta, a versenyszférában január-áprilisban a bruttó és a nettó bérek átlagosan 10,6 százalékkal nőttek, ezalatt a közszférában a kormány bérintézkedéseinek köszönhetően kimagasló, átlagosan 14,4 százalékos bérnövekedés következett be a közfoglalkoztatás hatása nélkül.Ez év áprilisában a bruttó kereset 303 ezer, az év első négy hónapjában 287 ezer forint volt.
A nemzetgazdasági miniszter elmondta, az erős munkaerő-kereslet fennmaradását segíthetik a vállalatok bejelentett kapacitásbővítései, az alacsony nyersanyagárak, a kormány intézkedései következtében fellendülő lakásépítések, valamint az EU-s források kifizetésének felgyorsítása. A hatéves novemberi bérmegállapodás hatására – a kedvező munkaerő-piaci folyamatok fennmaradása mellett – a gazdasági növekedés további élénkülésére és a bérek felzárkózására számítunk a következő időszakban.
(Orientpress)

A KSH adatai szerint áprilisban a bruttó átlagkereset 303 ezer forint fölött volt, így ez már a második hónap, hogy meghaladja a 300 ezret, vagyis jelenlegi árfolyamon közelíti az ezer eurót. Erre írtuk azt egy hónapja, hogy a nettó bérnek kéne annyinak lenni, mint amennyi a bruttó, mert ekkor érnénk el azt a szintet, amikor a munkaerő elvándorlása vélhetően lelassul, esetleg meg is áll: amikor az itthoni nettó bérek elérik a munkavállalói célországokban (Ausztria, Németország, Anglia) elérhető jövedelmek felét.
A helyzet annyival lett jobb, hogy mivel második hónapja kaptunk ilyen jó adatot, nő az esélye, hogy nem egyszeri, szezonális megugrásról van szó, hanem tartósan ezen a szinten leszünk, sőt, innen jöhet a további emelkedés. Az első négyhavi adat összességében még csak 287 ezer forint, de ha a közmunkát figyelmen kívül hagyjuk, akkor már az is meghaladja a 300 ezret. Ha pedig az áprilisi adatot is megnézzük közmunka nélkül (csak becsülni tudjuk, a havi adatok közt nem szerepeltette a KSH), akkor ez 315 ezer forint lehet, ami már kicsivel meg is haladja az ezer eurót a jelenlegi, 309 forintos árfolyam mellett.
A nettó kereset a KSH szerint áprilisban családi kedvezmény nélkül 201,5 ezer forint volt, a kedvezmény figyelembe vételével 209 ezer. Ha közmunkát figyelmen kívül hagyjuk (nyugodtan megtehetjük, úgysem közülük kerülnek ki az elvándorlók), akkor a családi kedvezményt is figyelembe véve 220 ezer forintos nettó átlag adódhat. Ez már 710 euró, vagyis innen nem kell már 50 százalékos emelkedés ahhoz, hogy elérjük az 1000 eurós szintet. Egész pontosan 41 százalék kell, ami vélhetően pár év alatt bekövetkezik.
A rugalmasabbak nem is csinálnak nagy ügyet belőle, máshol viszont nyögvenyelősebben megy a dolog, de a piac úgyis kikényszeríti az emelést. Most a legnagyobb gond viszont az egészségügyben van: ott olyan mértékű a lemaradás, hogy amint laptársunk megírta, előfordul, hogy egy egész kórházi osztályt hagynak el az ápolók, hogy kétszer annyiért a kereskedelemben dolgozzanak.
A felzárkóztatást tehát az állam sem ússza meg, ráadásul ezt most könnyebben meg is teheti, miután a versenyszféra egy év alatti 14 százalékos béremelése nagymértékű adó-, és járulékbevétel növekménnyel is együtt jár, még ha csökkent is a járulékteher mértéke. A problémát az eddigi rendkívül nagy lemaradás okozza az ágazatban, de ha valamikor, most van mozgástere a költségvetési átcsoportosításoknak, így lehetőség lenne ennek a régóta fennálló anomáliának a felszámolására.
(Privátbankár)