Munkaügyi Tudástár

Az eredmények alapján a legnagyobb növekedés Magyarországon (10 százalék), Horvátországban (6 százalék) és Szlovákiában (5 százalék) volt. A régióban azonban nem csak növekedés volt, hiszen az év első hat hónapjában a cseh autóiparban 4 százalékkal csökkentek a fizetések, míg Szlovéniában és Szerbiában mindössze 1 százalékos volt a növekedés.
Csehország és Szlovákia a régió két legnagyobb autóipari termelője, mindkét országban a legyártott járművek száma meghaladja az évi egymilliót. A Magyarországon készült autók száma Lengyelországhoz hasonlóan ennek a fele – közölte a fizetésekkel foglalkozó nemzetközi portál, melynek magyarországi tagja a Fizetesek.hu.
A magyar, szlovák, cseh és lengyel autóipari szövetségek sikeres együttműködésre törekszenek a regionális versenyképesség megőrzése érdekében, ezért felszólították a kormányokat arra, hogy jobban készítsék fel a jövő munkavállalóit az autóipar igényeire – közölte a Paylab, hozzátéve, hogy ebben fontos szerepe lenne az oktatási rendszerek reformjának. Mindaddig, amíg ez nem történik meg, a munkavállalók mobilitásának nagyobb támogatása fedezheti a munkaerőpiac hiányát – idézi a közlemény a szövetségek májusában tartott pozsonyi nemzetközi konferenciáján elhangzottakat.
(Világgazdaság)

A feltétel nélküli alapjövedelem koncepciójának lényege, hogy az adott nemzetgazdaság minden lakosa - függetlenül jövedelmi helyzettől, családi és egészségügyi állapottól, életkortól, munkapiaci részvételtől - alanyi jogon azonos mértékű havi (alap)jövedelmet kap az államtól, kiváltva ezzel minden célzott támogatási formát. (Léteznek más, korlátozottabb koncepciói is az alapjövedelemnek, amelyek kiegészülnek más támogatásokkal.) Az alapjövedelem tehát szemben áll azzal a gyakorlattal és elvi megfontolással, hogy a jövedelem alapvetően a munkavégzésből (és a tőkéből) ered, illetve a munkát vállalni nem tudó csoportokban azt az egyéni élethelyzet alapján biztosítsa a jóléti államokban a társadalombiztosítás (GYES, GYED, munkanélküli segély, öregségi nyugdíj, rokkant nyugdíj stb. formájában). Kiemelendő, hogy ezen támogatások nagy része korábbi munkaviszonyhoz van kötve.
Az alapjövedelem bevezetésével szemben számos érv szól, amelyek mind arra mutatnak, hogy egy ilyen jellegű rendszer bevezetése makrogazdasági és társadalmi szempontból is káros hatásokat eredményezne. A várható hatások közül leginkább káros, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem csökkentené a munkaerő kínálatát és a foglalkoztatást, ami mérsékelné a gazdaság potenciális növekedési ütemét és a gazdasági felzárkózás kilátásait. Ez egyben veszélyeztetné a költségvetési egyensúlyt, növelné az adóelkerülést, és végül a társadalom mentális és pszichés fejlődésére gyakorolt hatásai is várhatóan kedvezőtlenek lennének.
A fentiek alapján nem véletlen, hogy az alapjövedelmet még sehol nem vezették be, néhány szűk körű kísérlettől eltekintve. Nem volt még példa arra, hogy egy ország, egy már működő szociális rendszert teljes egészében kiváltott volna egy feltétel nélküli alapjövedelmet biztosító rendszerrel. Ahol próbálkoztak e koncepció megvalósításával, ott jellemzően egy jól behatárolható társadalmai csoportra, vagy földrajzilag jól körül határolható területen vezették csak be a rendszert pusztán kísérleti jelleggel. Kanadában feltételhez kötött alapjövedelem bevezetésére került sor 1974 és 1979 között, melyre a meghatározott létminimum alatt élő háztartások voltak jogosultak. A program a munkakínálat csökkenésével zárult [Derek Hum and Wayne Simpson (1993): Economic Response to a Guaranteed Annual Income: Experience from Canada and the United States, Journal of Labor Economics, Vol. 11, No. 1. Part 2.]. Svájcban tavaly nyáron bocsátották népszavazásra az alapjövedelem bevezetésének kérdését, amelyet nagy többséggel elutasított az ország lakossága. A kísérleti programok közül a legfrissebb, a Finnországban - Európában elsők között - a munkanélküliek körében idén januárban bevezetett alapjövedelem. A kísérlet két év múlva ér véget, de ekkor is nehéz lesz következtetéseket levonni a társadalom egészét lefedő alapjövedelem bevezetésének hatásaira, mivel csak egy szűk (2 ezer fős), a kiinduló helyzetben munkanélküli státuszú csoporton vizsgálják a rendszer működését.
(Portfólió)

A két évvel ezelőtt érvényes garantált bérminimum kétszeresét, vagyis több mint bruttó 240 ezer forintot is hazavihetnek 2018 januárjától a vendéglátóiparban és a szálláshely-szolgáltatásban foglalkoztatott szakképzett munkavállalók – értesült lapunk a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek érdekegyeztető fórumaként működő Turizmus-vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÁPB) társelnökétől. Hülvely István elmondta: a szóban forgó összeg a tárgyalások jelen állása szerint jelentősen meghaladja majd a kormány által a versenypiacon kötelezően előírt, bruttó 180 ezer forintos garantált bérminimumot.
– Erre azért van szükség, mert az egyik legfeszítőbb tényező ma a munkaerőpiaci helyzet, aminek a megoldása a következő húsz évben a legnagyobb kihívások közé tartozik a magyar gazdaság számára. A turizmusban sem találkoztunk még ilyen méretű munkaerőhiánnyal, amelynek orvoslását markáns szemléletváltással kell kezdeni – mondta a munkaadói oldalt képviselő ÁPB-társelnök, aki a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) alelnöke is. – Egy olyan ágazati kollektív szerződésen dolgozunk, amely a jövő évtől a legmagasabb bérminimumot biztosítja a szűkebb értelemben vett statisztikai ágazatban, azaz az szj-számok szerint besorolt vendéglátó- és a szálláshely-szolgáltatások területén – mondta.
-Ez a vendégek és a vendéglősök által is alkalmazott bérkiegészítő elem jelentős forrása a feketézésnek, amit az általános szervizdíj kiterjesztésével lehetne láthatóvá tenni. A szervizdíj önmagában egy kedvező adózási formát takar, ráadásul legális bevételként jelenik meg a vendéglátóhelyen, ami után áfát, kisebb közterhet fizet az üzemeltető, majd a nettó összeget kötelezően osztják szét a dolgozók között – fejtette ki. Megjegyezte: a közvélekedésben kevésbé ismert, hogy évtizedek óta a borravaló után is adót kellene fizetni valamennyi területen, csak kevesen vallják azt be. Példaként említette, hogy egy korábbi évben az adóhivatal nyilvántartása szerint mindössze 113 polgár ismerte el az államnak, hogy az esztendő során borravalót is kapott a munkájáért.
– Ehhez képest a díj vállalása valóban adótehernek tűnhet, hiszen kifehérítésről szól, de még mindig olcsóbb megoldás, mint a normál bérkifizetés. Ezzel együtt a szervizdíj kérdése indokolatlanul került előtérbe, csupán az egyik elképzelés a szakmai javaslataink közül. Főként a garantált béremeléssel, illetve a többletjárulékok vállalásával komoly lépést tennénk a sötétszürke foglalkoztatás visszaszorításának irányába, miközben javulnának a tisztuló piac versenyfeltételei és nőnének az állami adóbevételek – összegezte Hülvely István.
(Gondola)

Az ágazatban 2016-ban megkezdődő fellendülés az idén is folytatódik, amit a beruházási érték és a hozamok, a kereslet, a bérbeadottsági mutatók és a bérleti díjak egyaránt mutatnak – mondta a Magyar Időknek Kovács Attila, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) nemrég megválasztott alelnöke, a Horizon Development Kft. ügyvezető partnere. Az alelnök kifejtette: a hazánkban is egyre jelentősebb nemzetgazdasági tényezőt jelentő ingatlanfejlesztési szektorban – a korábban megszokotthoz hasonlóan – az irodafejlesztés a legmeghatározóbb terület, amelyet nem sokkal lemaradva követnek a lakóingatlan-beruházások.
Noha a tavalyi adatok szinte elhanyagolható szállodafejlesztési tevékenységet mutattak, az IFK e területen is számottevő növekedési lehetőséget lát.A teljes ingatlanfejlesztési ágazatot figyelembe véve idén az elmúlt évtized legkiemelkedőbb eredményét várjuk – emelte ki Kovács Attila.
Mivel a bérszínvonal továbbra is elmarad a nyugat-európai szinttől, az elvándorlás miatti munkaerőhiány is jelentős gondokat okoz a szektorban.
Ennek megoldása lehet a rejtett munkaerő bevonása átképzéssel, ami középtávon jelenthet gyógyírt, rövid távon pedig a munkaerőimport, például Ukrajnából, ideiglenes munkavállalási engedéllyel – fejtette ki Kovács Attila.
A szakember hangsúlyozta: az IFK kormányzati beavatkozást tart szükségesnek, hogy megállítsák a helyzet további romlását, megakadályozva ezzel a nagyberuházások ellehetetlenülését.
(Inforádió)

A legrosszabb napokon is két-három cég megkeres minket, és vannak köztük külföldiek is, például ezek közül az egyik éppen Magyarországon szeretné fejleszteni a site-ját, ehhez kért tőlünk segítséget munkatársak felkutatásában. Korábban az volt a tapasztalat, hogy a nyár elejéig teljes gőzzel pörög a piac, aztán a szabadságolások miatt erősen visszaesnek a megkeresések, de tavaly már nem jött el ez az úgynevezett uborkaszezon. Most is úgy látjuk, hogy nem lesz megállás, a cégeknek folyamatosan szükségük van a magas szintű munkaerőre.
Nagy az igény a kvalifikált szakmunkások iránt, példának hozhatom a gyártósori vagy épületkarbantartókat. Ezen kívül az idegen nyelvet beszélő munkaerő továbbra is aranyat ér, és hasonlóan sok a pénzügyi, informatikai és mérnök területről érkező megrendelés.
Nem könnyű, de mi a HSA-nál képesek vagyunk rá. Múltkor volt egy megbízónk, aki magasan kvalifikált logisztikai vezetőt keresett, és azzal lépett be az irodánkba, hogy hajlandó nagyon sokat fizetni azért, ha öt napon belül bemutatunk neki egy alkalmas jelöltet. Másnap felhívtam, hogy megtaláltuk az emberét, aki annyira elnyerte a tetszését, hogy két héten belül munkába is állt. Azt mondta, hogy ilyet még nem látott munkaerő-közvetítőtől. Nem sokkal később volt egy másik hasonló esetünk, akkor vezetőt kerestek, és két nap alatt megvolt a jelölt.
Mi nem csak átküldünk egy random önéletrajzot, hogy ha targoncás kell, akkor nesze, itt egy targoncás. Azzal kezdjük a munkát, hogy elbeszélgetünk a megbízóval, feltérképezzük, pontosan milyen igényei vannak a leendő munkavállalóval kapcsolatban, és ezek alapján szűrünk az adatbázisunkban, majd interjúkat folytatunk a szóba jöhető munkavállalókkal. Utána már csak olyan jelölteket továbbítunk a partnerhez, akik elvárásokban, bérigényben, tapasztalatban és személyiségben is passzolnak az elképzeléseihez.
A HSA-nál például a munkaerő-kölcsönzési üzletágunk foglalkozik ukrajnai munkavállalókkal is. Ezen a területen azonban elsősorban a fizikai és betanított munkákra keresünk jelentkezőket, és egyszerűen szükség van erre a módszerre, mert mennyiségileg kevés az elérhető dolgozó. Azért nem mindegy, hogy 500 embert kell találni a gyártósorra, vagy egyetlen, de jól képzett mérnököt… A munkaerő-közvetítésnél a kvalifikált, szaktudással rendelkező munkavállalókon tartjuk a szemünket, és az imént említett módszereinkkel ki tudjuk szolgálni a cégeket tisztán hazai és minőségi jelöltekből.

(Délmagyar)

Minden eddiginél több állást hirdettek meg a profession.hu állásportálon a második negyedévben, az áprilistól júniusig megjelent, majdnem 35 ezres kínálat 11 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
Az álláskereső oldal hétfői közleménye szerint a munkahelyek többségét a fővárosban (55 százalék) és Pest megyében (15 százalék) hirdették meg.
A legtöbben szakmunkásokat (21 százalék), fizikai, segéd- és betanított munkásokat (13 százalék), valamint értékesítési és kereskedelmi munkavállalókat (8 százalék) toboroznak. Különösen a betanított munkások iránt nőtt meg az igény, amit a portál az élénkülő építőipari beruházásokkal és a külföldi munkavállalás miatt jelentkező munkaerőhiánnyal magyaráz, de kiemelik a vendéglátóipar szezonális hatását is.
A munkaerő iránti kereslet növekedésével a munkaadói elvárások is csökkennek az összesítés szerint. A munkáltatók több mint háromnegyede legfeljebb 1-3 évnyi munkatapasztalatot kér, de sokszor még ennyit sem, a meghirdetett állások kétharmadát pedig közép- vagy alapfokú végzettséggel is be lehet tölteni - írták.
A felmérés a profession.hu saját adatbázisa alapján készült, ahol a vizsgált időszakban havonta átlagosan 4 ezer cég hirdetett és majdnem 25 ezer új önéletrajz jelent meg. Mindkettő csaknem 20 százalékos növekedést jelent a tavalyi második félévhez képest, de az egy hirdetésre jutó jelentkezések száma nemzetközi viszonylatban továbbra is magasnak számít - áll a közleményben.

(Mfor)

A NAV pénzügyi nyomozói még 2015 júniusában hét gyanúsítottat vettek őrizetbe, a bíróság elrendelte az irányító férfi és négy társának előzetes letartóztatását, két személy ellen pedig körözést rendeltek el.
Ők a legnagyobb adótartozók - megjelent az új szégyenlistaA bűnbanda tagjaira akár húsz évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhatnak - jegyezte meg a sajtóreferens. Simon Béla elmondta, a banda országszerte harmincnégy gazdálkodó társasággal szerződött le vagyonvédelmi, takarítói és futárszolgálati feladatok ellátására.
A bűnszervezet az ismert módszert követte: a több mint kétezer munkavállaló után nem fizették meg az adót és járulékokat, illetve a - csak papíron - nyújtott szolgáltatás után esedékes áfát, ezzel jelentős kárt okoztak az államnak.
A banda irányítói jól szervezett, összehangolt és hierarchikus rendszert építettek ki: a fiktív szolgáltatást igénybevevő cégek színlelt szerződést kötöttek a külön erre a célra fenntartott, strómanok vezette munkaerő-kölcsönző vállalkozásokkal, ahová bejelentették régebbi dolgozóikat - ismertette a sajtóreferens.
A költségvetésnek okozott kár enyhítésére a pénzügyi nyomozók negyvenhat bankszámlát zároltak százmillió forint értékben. A negyvenezer oldalas nyomozati iratot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészségnek küldik meg.
(Napi.hu)

Továbbra is alacsony munkanélküliség és kedvező foglalkoztatottsági arány jellemzi a magyar gazdaságot. A KSH legutóbbi adata szerint 4,4 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottak átlagos létszáma pedig 4 millió 393 ezer fő volt, 79 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. (A munkaerőhiányt a béremelés sem oldja meg.)
„A foglalkoztatottságról szóló adatok örvendetesek, azonban egyre több szektorban találkozunk szakemberhiánnyal. Ezt támasztja alá kutatásunk is, amely szerint ma már azok a cégek vannak többségben, amelyeknek akár időszakosan, akár állandósuló problémát okoz a szakképzett munkaerő utánpótlása. A kkv-k 37 százaléka szinte mindig azzal szembesül, hogy nehezen talál új munkaerőt, további 30 százalék pedig időnként fut bele ebbe a problémába. A kkv-k 28 százaléka szerencsésnek mondhatja magát, mivel nekik nem okozott gondot a megfelelő szakember megtalálása” – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. Ha a különböző ágazatokat nézzük, az iparnak és a mezőgazdaságnak van a legnehezebb dolga az utánpótlást illetően, miközben a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban egy fokkal könnyebben találnak megfelelően képzett szakembereket. (Még takarítóból sincs elegendő.)
A cégek többsége hagyományos módon toboroz új munkaerőt, de egy részük nyitott az újdonságokra. Ezt mutatja, hogy a kkv-k közel kétharmada (61%) álláshirdetést ad fel. Hangsúlyos szerepet kap a dolgozók vagy ismerősök ajánlása is, hiszen minden második cég ez alapján választja ki az új kollégákat, míg minden nyolcadik cég a közösségi média erejét hívja segítségül. Egy kis réteg (4%) az, akik már közvetlenül az oktatási intézményekben hirdetik meg a megüresedett vagy új pozíciókat.

(Piac és Profit)

A vándorlás mértékét több tényező is befolyásolja, egyebek közt függ a küldő- és a célország relatív gazdasági fejlettségétől és az országmérettől is.
A munkát terhelő adók csökkentése segítheti a munkaerő vonzását. Bár a tartós és számottevő munkaerő-elvándorlás visszaveti a tagországok jövedelmi felzárkózását, összeurópai szinten jövedelmi oldalról mégis többletértéket teremt.
A felzárkózás támogatása érdekében fontos lenne ennek a többletértéknek a visszaosztása azon országok számára, amelyek a munkaerő forrásaként szolgáltak az integráció keretein belül.
A külföldi munkavállalást mind ciklikus, mind pedig strukturális tényezők befolyásolhatják; egyik lényeges kiváltó okként a fogadó országban elérhető magasabb jövedelem emelhető ki.
Ebből következik, hogy hasonló fejlettségű országok között jellemzően kisebb, míg eltérő fejlettségű országok között nagyobb a munkaerő-áramlás mértéke.
A jövedelemkülönbségek mellett ugyancsak lényeges, hogy a fogadó ország a külföldiek munkavállalását mennyire korlátozza, avagy támogatja."

(Adózóna)

Az energiaelosztás teljes spektrumát lefedjük. A Siemens csepeli transzformátorgyárában saját fejlesztések is történnek, a turbinakomponens gyárunkban szintén van kompetencia központ. Az erőművi gyártás területén Magyarország nem technológia központ, de a turbina részegységek technológia fejlesztéséhez tudunk hozzájárulni, mint például a turbina lapát. Az elmúlt mintegy két évtizedben egy olyan versenyképes rendszer alakult ki a cégen belül, hogy Budapestre koncentrálódik a lapátgyártás, a hozzákapcsolódó tudás. Az egyes technológiák közötti eltérések/kilengések jól kompenzálhatók így – ha többféle turbinához gyártunk lapátot, nagyobb az esély, hogy folyamatosan tudunk termelni, kereslet változástól függetlenül. Ez az a terület, ahol egy kisebb ország eséllyel hozhat létre világközpontot.
Emellett a magyarországi Siemens ún. „site execution team”-ekkel is bír. Ez a durván kétszáz főből álló (130 a szélenergia, 70 a gázturbina területeken dolgozó) szakember a világ bármely táján képes arra, hogy részt vegyen erőművek építésében, üzembe helyezésében és karbantartásában. Nyelveket beszélő, komoly szaktudással bíró ifjú szakemberek, akik a világ bármely pontján „bevethetők”. Ez az a plusz, amelyet Magyarországról a hazai Siemens hozzá tud adni a nemzetközi cég teljesítményéhez.
A mi tevékenységi területeinken természetes, hogy az alapképzés után a szakmai képzést mi végezzük, speciális munkákról lévén szó. Tanulmányaik elvégzése után – legyen szó középiskoláról, egyetemről – egy betanítási időszak kezdődik, amelyet követően folyamatos fejlődésen mennek keresztül. Ez egy olyan iparág, ahol nem lehet „kész” szakembert kapni. Az elmúlt közel húsz évben megszoktuk, hogy például öttengelyes forgácsoló CNC-gépkezelőt is házon belül oktatjuk.
Az elvándorlásról: a betanított munkás úgy érvel, neki mindegy hol van, de Londonban például a többszörösét megkeresi annak, amit itthon. Ám a megfelelő egzisztencia fenntartásához, családdal, nem feltétlenül elegendő. Ha pedig egyedül vág útnak, egy idő után hazatér, ami nekünk előnyös. Sok olyan szakember (például hegesztő, gépkezelő) dolgozik nálunk, aki megfordult Nyugat-Európában is – mi ebből a tudásból profitálunk. Nem ez a réteg, ahol a legnagyobb a szakmai elvándorlás.
Külön büszke vagyok arra, hogy magyar kutatócsapatunknak is komoly szerepe van az elektromos repüléssel kapcsolatos kutatás-fejlesztési tevékenységekben, ezzel is erősítve széles körű jelenlétünket Magyarországon és a nemzetközi Siemensen belül is.
(NRGReport)