Munkaügyi Tudástár

Blair, aki 1997 és 2007 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt élén, az általa alapított kutatóintézet - The Tony Blair Institute for Global Change - hírlevelében szombaton megjelent írásában kifejti: a lehetőségek ésszerű megfontolásába beletartozna annak mérlegelése is, hogy Nagy-Britannia "Európa része marad", ha Európa hajlandó a reformokra, és arra, hogy "valahol félúton találkozzék velünk".
Emmanuel Macron győzelme a franciaországi elnökválasztásokon megváltoztatta az európai politika dinamikáját. Az euróövezet tagországai integrált gazdasági döntéshozatalt fognak kialakítani, és ez óhatatlanul ahhoz vezet majd, hogy az Európai Unióban kialakul egy belső és egy külső kör - áll Tony Blair írásában.
A volt kormányfő a cikkben felfedi: tárgyalásaiból arra a következtetésre jutott, hogy a reformok most már felkerültek az EU napirendjére, és az európai vezetők hajlandók olyan változtatások megfontolására is, amelyek megfelelnének Nagy-Britannia igényeinek.
Blair szerint ez a készség még az unión belüli szabad mozgásra is kiterjed.
Cable hozzátette: a kiutat egy újabb referendum kínálhatja, abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy a Brexit katasztrofális következményekkel jár.
(Ma.hu)

A munkát ráadásul már a világverseny első napján, pénteken 6.30-kor meg kell kezdeni. Az ajánlott óradíj 800 forint, amihez hozzáteszik, hogy mindössze egy-két órát kell dolgozni, de – a munka törvénykönyve szerint – négy órát kifizetnek.
A vb szervezőbizottsága számos feladatot kiszervezett, többek között a munkaerő-toborzást is több cégnek, amivel nem feltétlen állnak jól. A napokban együttesen két tucat helyszíni rendező-vágó munkavállalót és operatőrt is kerestek.
(MNO)

Ebben a gyorsan digitalizálódó világban a fogyasztási cikk iparág továbbra sem aknázza ki megfelelő mértékben az új technológiák adta lehetőségeket. Számos vállalatnál nagy szakadék van a marketing és értékesítési divíziók tervei és az elért eredmények között.
A Roland Berger legújabb, Lovagoljuk meg a hullámukat a fogyasztási cikkek piacán című tanulmánya 100 döntéshozót kérdezett a vállalatuknál működő marketingről és értékesítésről. 83 százalék gondolja úgy, hogy marketing- és értékesítési stratégiája nem elég jó ahhoz, hogy legyőzze közvetlen versenytársait.
„Az iparág komoly lemaradásban van a digitalizáció és a kiskereskedelem növekvő konszolidációja területén” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. „A szektor szereplőinek fogyasztó-központúbbá kell tenniük marketing és értékesítési tevékenységüket, ezen múlik majd számos vállalkozás jövője.”
A teljesítmény területén az egyik legfőbb hiányosság az, hogy a cégek negyede nem tudja mérni az értékesítési és marketing tevékenység ROI mutatóját és a válaszadók 70 százaléka gondolja úgy, hogy marketing és sales költségvetésüknek sokkal gyengébb eredménye van, mint a versenytársaik esetében.
A vállalatoknak a sikerhez a szervezeti hiányosságokat is le kell küzdeni. A válaszadók egyharmada vélte úgy, hogy marketing és sales szervezetének újjászervezésre van szüksége az elkövetkezendő években. Komoly probléma azon munkaerő hiánya is, akik képesek lennének megbirkózni a marketing és értékesítési folyamatok automatizálásával.
(Tőzsdefórum)

Az épületek építésének növekedése májusban is elsősorban az ipari és raktárépületek, kisebb mértékben a sportlétesítmények és oktatási épületek építésének az eredménye. Az egyéb építmények esetében a termelés – az alacsony bázis mellett – út- és vasútépítési munkák következtében bővült.
Az építőipar ágazatai közül az épületek építésének termelése 25,7, az egyéb építményeké 51,9, a speciális szaképítésé 32,0 százalékkal nőtt.
Ami bizakodásra ad okot: a megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 53,2 százalékkal emelkedett. Ezen belül a két építményfőcsoport ellentétesen változott: az épületek építésére kötött szerződéseké 12,0 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 99,5 százalékkal nőtt. Az egyéb építmények esetében bekövetkezett növekedés sportlétesítményekre, valamint közlekedési infrastruktúra fejlesztésére kötött szerződések eredménye.
Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene május végén 94,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 38,5, az egyéb építményeké pedig 132,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
Az építőipari termelést a jövőben meghatározó rendelésállomány májusi 94,3 százalékos növekedése alapján az ágazatban folytatódhat a lendületes fejlődés a szektorban. A hó végi szerződésállomány az egyéb építményeknél 132, az épületépítéseknél pedig 38,5 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet. A szakember szerint az idei növekedés elérheti a 15-20 százalékos szintet, ez pedig évek óta az egyik legjobb eredmény lehet.
(24.hu)

A mezőgazdasági munkák időszakának kellős közepén járunk, a szamóca, a cseresznye, a meggy betakarításán már túl vannak a termelők, jelenleg a baracknak és a szilvának van szezonja, augusztus közepén pedig érnek az almafélék. Ezeknek a gyümölcsöknek a betakarításához van szükség a legtöbb emberi erőforrásra. A mezőgazdasági idénymunkák április végétől október végéig tartanak, és nagyjából 100 ezer embernek nyújtanak megélhetést, illetve kereset-kiegészítést.
Tavaly óriási fejtörést okozott a termelőknek, hogy ki szedi majd le a gyümölcsöt a fáról, ugyanis míg 2015-ben 25-30 ezer munkás hiányzott a földekről, addig 2016-ban már több, mint 50 ezer.Jelentős változás nem történt a múlt évhez képest, annyiban talált tapasztalható javulás, hogy a termelőket már nem érte váratlanul a munkaerőhiány, fel tudtak rá készülni: többen a technológián változtattak, vagy a fajtán, amelyek kevésbé munkaigényesek, és többen már jó előre lekötötték a munkaerőt is - tudta meg a Pénzcentrum Lédó Ferenctől, a Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnökétől. A napszámosoknak egyre gyakrabban a minimálbérnél többet fizetnek, különben még kevesebben jelentkeznének a munkákra.
(Pénzcentrum)

Miközben a világban a munkahelyek rendkívüli változásokon mennek keresztül, addig a vállalatirányítás gyakorlata, több mint harminc éve megmerevedett - állítja véleménycikkében Jim Clifton, az amerikai Gallup Inc. elnök-vezérigazgatója.

Vagy jön a négyórás munkanap, vagy a harmadik világháborúAz intézet felmérése szerint világ mintegy 1,2 milliárd főnyi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalójának pusztán 15 százaléka elkötelezett a munkája iránt. Arányaiban igen, de lényegében nem jobb a helyzet a globális átlagnál az Egyesült Államokban, ahol körülbelül a dolgozók 30 százaléka elkötelezett, ám ez még mindig azt tükrözi, hogy az amerikai dolgozók nagyjából 70 százaléka bármikor otthagyná a munkahelyét.
Jim Clifton szerint nagyon is megvalósítható cél, hogy az 1,2 milliárd teljes munkaidősből 180 millió helyett 360, sőt akár 500 millió alkalmazott elkötelezett legyen. A változás kulcspontja, hogy a vezetők hogyan irányítanak.
Úgy látja, a teljes munkaidős "jó" állások vészesen alacsony arányt képviselnek a lakosság számához képest, ami pedig termelékenységet fenyegeti. Ha ez így folytatódik akár az egész világ Venezuela sorsára juthat - szól drámai hangú végkövetkeztetése.

(Napi.hu)

A budapesti közlekedési cég már az utasok közül próbál buszvezetőket szerezni, akkora a munkaerő-hiány. Feltételként csak a kategóriára érvényes jogosítványt és alapfokú végzettséget kérik, a többi képzést ők biztosítják, ezen felül nettó 200 ezer forintot ajánlanak fizetésként.
A német és az osztrák közlekedési vállalatok azonban valószínűleg jóval többet adnak ennél: megbízottaik az atv.hu szerint Magyarországon személyesen toboroznak sofőröket.
Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnökségi tagja szerint idehaza a sofőrök 30 százaléka a felmondáson gondolkodik.
(Blikk)

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és több áruházlánc dolgozói sztrájkot hirdetnének, ha hamarosan nem emelik a fizetésüket. A kormány hajlik arra, hogy támogassa a követeléseiket, azonban a kiskereskedők nem tudnak akármekkorát emelni, mégis erősödik a prés: mintegy 250-260 ezer ember dolgozik a kereskedelemben, de legalább 20 ezer hiányzik.
Kocsikáosz lehet a Tescókban - ekkor ne menjen vásárolniA Blokkk.com összesítése szerint szinte nincs olyan bolt, ahova ne keresnének valamilyen dolgozót. Az átnézett álláshirdetések között sokban nem jelöltek a kínált béreket, de a legjobban fizetők nem titkolták el ezt. Az Aldinál például egy raktári takarító 227, egy eladó 311 ezer forintot is megkereshet. A Lidl bolti dolgozói 268, a boltvezetők akár 613 ezer forintot is kaphatnak. Míg egy Mannában nettó 150 ezer forintért keres dolgozókat, egy törökbálinti CBA-ban pedig 160 ezer forintot ígérnek.
A kiskereskedelemben az elmúlt évben épp a munkaerő-hiány miatt már emelkedtek a fizetések, de a decemberi bérekre azért rá kellett tenni még egy lapáttal a minimálbér emelése miatt az idei év elején. Azonban a bolti dolgozók között rosszabb helyzetben vannak az élelmiszer-kereskedelemben foglalkoztatottak: itt mindenki érzékeny az árakra, a költségekre, vagyis itt a legnehezebb a béremelés.
A cégek árbevételei alapján nem mindenhol gazdálkodható ki a további béremelés. A kiskereskedők közül sokan már nem képesek versenyezni a fizetésekkel, de a nagy áruházláncokon is egyre nagyobb terhelés. A portál számításai szerint egy év alatt az élelmiszerboltokban és a kiskereskedelem egészében 20 százalékkal nőtt a fizikai dolgozók bére, a bevételek viszont csak 3-5 százalékkal. Tehát a versenyképesség, a termelékenység javítása a másik kulcs, amire nagy szükség van, ez ugyanolyan fontos, mint a magasabb bér. A kettőt - a bért és a versenyképességet - együtt kell javítani, különben még több bolt fog tönkremenni.
(Napi.hu)

A következő tíz év során várhatóan nagyszámú idős gazdálkodó lép ki az ágazatból, miközben a fiatal és képzett munkaerő számára nem vonzó az agrárium az elérhető jövedelem és az alacsony presztízs miatt.

A szakemberek szerint meg kell mutatni a fiataloknak, hogy a mezőgazdaság innovatív ágazat és biztos megélhetést nyújt. A magyar agrárium versenyképességének és termelési hatékonyságának növeléséhez szükséges a technológiai korszerűsítés is, ez pedig még inkább sürgeti a képzett utánpótlást.
(Kanizsa Újság)

Jószerivel eltűntek a pincérek, szakácsok a Balaton parti vendéglőkből, mert tömegesen mentek a Lajtán túlra. Ugyancsak égető a munkaerőhiány a kereskedelemben is, de az építőiparban sem könnyű ma jó szakembereket találni. És a szezonális munkák még csak most kezdődnek. A kormányzat mindeközben a teljes foglalkoztatásról, 4 százalék közeli munkanélküliségről beszél.
A rendkívül kedvező statisztikai adatok azonban súlyos gondokat takarnak. A foglalkoztatás alakulását tavasztól őszig javítja a több tízezer alkalmi munkás, napszámos. Náluk is többet nyomnak a latba a közfoglalkoztatottak. A hivatalos statisztikákba beleszámítják azt a becslések szerint mintegy 100 ezer munkavállalót is, aki egy évnél nem régebben dolgozik külföldön. Jelenleg 150 ezerrel többen vannak a közfoglalkoztatottak, mint 2009-ben. A külföldre ingázókat és a közfoglalkoztatottakat a hivatalosan bevallott 210 ezer munkanélkülihez kellene számolni.

Így a hazai munkanélküliek aránya valójában nem 4, hanem inkább a 9 százalékhoz van közel - nyilatkozta a Népszavának Gúr Nándor, az MSZP alelnöke, országgyűlési képviselő, szerdai sajtótájékoztatóján. E szerint a munkaerőpiacot egyszerre jellemzi a már egyes ágazatok működését veszélyeztető munkaerőhiány, valamint - a közfoglalkoztatottakat is beszámítva -, a régiónként eltérően magas munkanélküliség. A kormánynak tulajdonképpen egyik gondra sincs eredményre vezető megoldása.
A kormány az egyre égetőbb munkaerőhiányt most a diákszövetkezetek mintájára "öreg diákok", vagyis nyugdíjas szövetkezetek beindításával oldaná meg. Úgy tűnik a szervezést is főként a már működő diákszövetkezetekre bízná a kabinet, ezzel újabb bevételi forrásról gondoskodva a számukra. Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője 100 ezer reaktiválható nyugdíjast vizionált, de nagy kérdés, hogy a most még kimagasló érdeklődés mellett, egyrészt az idősek európai átlagot meghaladó rossz egészségi állapota miatt mennyien lesznek képesek teljesíteni a változó munkahelyek eltérő igényeit, másrészt az ezzel kereshető jövedelem mennyire találkozik a nyugdíjasok elvárásaival.
(Népszava)