Munkaügyi Tudástár

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (582 700 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (178 400 forint).A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 107 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 9200, illetve 8600 forint. A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 301 000 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,6% volt. A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek a bruttó átlagkereseteknél nagyobb mértékben, 12,1 százalékkal nőttek. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, a mérsékelt inflációnak is köszönhetően a bérek reálértéke 9,2 százalékkal nőtt, ezzel 52 hónapja töretlen a reálkeresetek emelkedése. Az idei év elejéhez hasonló létszámnövekedés az ezredforduló óta nem következett be Magyarországon a legalább 5 embert foglalkoztató vállalkozásoknál, a létszám így stabilan, hónapok óta meghaladja a 2 millió főt – tette hozzá Varga Mihály.
Szerinte a kormány kezdeményezésére elfogadott hatéves bérmegállapodás újabb lendületet adhat a munkaerőpiacnak és a kialakult bérfeszültségeket is enyhítheti, egyfelől tovább ösztönözve a munkavállalási hajlandóságot, másfelől fokozva a magyar munkaerő megtartását. A nemzetgazdasági miniszter úgy véli, az erős munkaerő-kereslet fennmaradását segíthetik a vállalatok bejelentett kapacitásbővítései, az alacsony nyersanyagárak, a kormány intézkedései következtében fellendülő lakásépítések, valamint az EU-s források kifizetésének felgyorsítása is.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy látja, hogy idén kitarthat a bérnövekedés tempója, éves átlagban meghaladhatja 10 százalékot, míg az átlagos infláció 2,2 százalékosra gyorsulhat, így reálértelemben 7-8 százalék közötti keresetnövekedésre lehet számítani az idén.

(24.hu)

„A helyzetet jól leírja, hogy ha távozik egy kolléga egy egységből, akkor nagyon nehéz a pótlás.” Az egyik balatoni szálloda igazgatója a nyári szezon elején panaszkodott arra, hogy alig van a tónál vendéglátós. A legtöbben külföldre mentek dolgozni. A Publicus Intézet egy friss felmérése szerint sokan követhetik őket.
Bár a felmérés szerint a legtöbben a magasabb bérek és a gyermekeiknek biztosítható megfelelő jövő miatt hagyják el az országot, jelentős részüknek a magyarországi politikai és közéleti viszonyokból van elegük. A válaszadók 26 százaléka az Orbán-kormányt teszi felelőssé az elvándorlásért.
„A nagyon kusza és bizonytalan politikai helyzet, a jövőbe látás képtelensége és a kilátástalanság az elsődleges motivációs faktor e politikai szempontok alapján. Illetve van még 7 százaléknyi szavazó, aki azt mondja, hogy az előző kormányok felelősek a mostanra kialakult állapotokért” – közölte Pulai András, Publicus Intézet ügyvezető igazgatója.
„Ha politikai megrendelésre dolgoznak, akkor kitűnő, mert összeeszkábálnak valami adatot arra nézve, hogy alátámasszák a politikai marhaságokat” – így reagált a felmérésre a Fidesz frakcióvezetője. Kósa Lajos szerint egyszerű szakmaiatlanság összekeverni az átmeneti külföldi munkavállalást a tartós külhoni letelepedéssel. „A fiatal azt mondja, hogy »szívesen vállalnék egy időre külföldön munkát«, ha ebből arra a következtetésre jutnak, hogy egymillióan akarnak kivándorolni az országból, ott tényleg eltévedtek. Bonyolult a kérdés, kezdjük elölről az egészet!” – mondta ki Kósa Lajos frakcióvezető.
(Hír TV)

Az I Love Diákmunka szerződött partnerei közt több nagy üzletlánc is van, akiket kényelmetlenül érinthet a hirtelen kieső munkaerő. A Czeglédy Csabához köthető cég a károsult diákokkal azt közölte: számláit zárolták a munkaközvetítő hálózat elleni nyomozás miatt, így hiába lenne fedezet, nem tudnak fizetni. Információink szerint közel 10 ezer diákmunkás nem kapta meg a májusi fizetését, és egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz a júniusban ledolgozott órák kifizetésével.
Az Origo szerkesztőségébe is rengeteg levél érkezett, amiben arról írtak a munkavállalók, hogy nem kapták meg a májusi fizetésüket. Az egyikük azt írta: „a múlt havi bérem 86 000 forint lenne, az érintett cég el is utalta az összeget a diákszövetkezetnek, de onnan én már nem kaptam meg ahogy sokan mások sem, akik ugyanígy jártak mint én, konkrétan az egész diáksereg, akik ennél a szövetkezetnél dolgoztak. Elvileg a NAV letiltotta a számlájukat, de a diákoknak, ahogy nekem is, szükségünk lenne a pénzünkre, hiszen senki nem unalmában ment keményen dolgozni,és amit még ebben a hónapban dolgoztunk, azzal egyáltalán mi lesz.”
A Csongrád Megyei Főügyészség szerint a bűnszervezet működésében alsó szinten levő, strómanok által vezetett Csongrád, Fejér és Vas megyében bejegyzett iskolaszövetkezetek, a gyanú szerint érdemi tevékenységet nem folytattak, létrehozásuk azt a célt szolgálta, hogy a diákmunkával kapcsolatos közterhek megfizetése alól a tevékenységet ténylegesen szervező gyanúsított (Czeglédy Csaba) által vezetett szombathelyi székhelyű cég mentesüljön.
Ennek érdekében a strómanok által vezetett iskolaszövetkezetek a tevékenységükkel kapcsolatos közterheket nem vallották be, vagy ha történt is bevallás, azt nem követte az adó megfizetése. 2013 és 2016 januárja között mintegy 1,7 milliárd áfát és 1,6 milliárd forint személyi jövedelemadót nem fizettek meg.
(Origo)

Újabban a legnagyobb közösségi oldalon terjednek azok a fényképfelvételek, amelyek országszerte több Tesco hipermarketben kígyózó sorokat mutatnak be a pénztárnál egy átlagos, nagy forgalmú szombati napon, másutt külön felirattal hívják fel a figyelmet az áruházban tapasztalható fennakadásokra.
A munkaerő- és a szakemberhiány ugyanis mostanra akkora méreteket öltött, hogy az már napi szinten okoz fennakadást a törvényes működésben - hívta fel a figyelmet a Magyar Időknek nyilatkozva a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke.
Bubenkó Csaba elmondta, a túlóráztatás, a munkavállalók túlterheltsége, felgyorsult fluktuáció, számos esetben káosz és szabálytalan munkabeosztás jellemző a legnagyobb pici szereplőnél.
Senki nem vitatja, hogy volt béremelés az áruházakban, habár azt nem önként lépte meg a vállalat. Viszont látni kell, hogy még mindig nem tudnak megélni a fizetésükből az árufeltöltők, a pénztárosok, a többi fizikai dolgozó, ezért sorra mondanak fel.
Ezek az emberek folyamatos munkarendben járnak dolgozni, a létszámhiány miatt gyakorlatilag nincs szabad hétvégéjük, a helyzetet a szabad vasárnap eltörlése és a vasárnapi bérpótlék feleződése is súlyosbította.
A KDFSZ vezetője hozzátette: napról napra terjed a híre a tiltakozó összefogásnak a kiszolgáltatott helyzetben lévők körében, és ma várhatóan bejelentik azt a budapesti helyszínt, ahol a közeljövőben demonstrációt hirdetnek a tescós szakszervezetek.
(Inforádió)

Az egyik legfontosabb ok a gazdasági fejlődés, ami persze alapvetően kedvező tendencia, de van hátránya is. Erre még ráerősítenek az olyan demográfiai trendek, mint az európai országok népességének öregedése, aminek következtében többen lépnek ki a munkaerőpiacról, mint ahányan belépnek. Kialakult egyfajta szakképzettségi hiány (skills gap) is, mert a technológiai fejlődés hatására rengeteg újfajta tudásra születik kereslet, és ezekből a jövőben csak egyre több lesz. Eközben globális szinten bővelkedünk a munkalehetőségekben, de nem ott, ahol sok a szabad kapacitás, tehát a földrajzi tényezők is szerepet játszanak.
Az egyik megoldás a migráció, a másik pedig, hogy a cégek odaviszik a munkát, ahol szabad kapacitást látnak. Előbbi már régóta zajlik, gondoljunk csak a kelet-európai munkások Nyugat-Európába vándorlására, a következő években azonban ezzel párhuzamosan a másik tendencia is teret nyer. Hiba lenne azt gondolni, hogy a migráció önmagában megoldást jelent, de egyértelműen szükség van rá munkaerő-piaci szempontból, és az országoknak együtt kellene működniük azért, hogy kormányzati-adminisztratív akadályok ne álljanak ennek a folyamatnak az útjába.
A Philips elektronikai vállalat szerintem a legjobbak között van, de inkább általánosságban beszélnék erről. A munkavállalókat különösen vonzzák azok a márkák, amelyek kedvelt termékeket állítanak elő, nem véletlen például, hogy Magyarországon idén az Audi nyerte el a legvonzóbb munkáltatóknak járó díjat.
Ebben is látunk különbségeket nemzetközi szinten: Olaszországban például a divatcikkeket, luxustermékeket előállító cégek örvendenek a legnagyobb népszerűségnek, Svájcban pedig az óragyártó cégek kapják a legjobb értékeléseket. A munkáltatói márka értékelésében tehát központi szerep jut a termék vagy szolgáltatás népszerűségének, de emellett fontos a versenyképesség és a munkakörnyezet minősége is.
Európa-szerte kiemelten kedvelt munkáltatónak számítanak a légitársaságok és a repterek, épp azért, mert ezek garantálják az izgalmas, pörgős munkakörnyezetet. Az innováció szintén egy ilyen húzótényező, ezért vonzanak világszerte rengeteg szakembert a techvállalatok: a Google például Svájcban is a legnépszerűbb munkáltatók közé tartozik.
(Portfólió)

A szezonálisan kiigazított adatok alapján a Munkaerő-piaci mutató értéke +20 százalék, ami a legerősebb a nyolc évvel ezelőtt elindított felmérés óta. A felvételi szándék 3 százalékponttal emelkedett az előző negyedévhez képest, és 7 százalékponttal nőtt a 2016-os harmadik negyedéves eredményekhez viszonyítva.
Vég Ottó, a ManpowerGroup magyarországi ügyvezetője elmondta: “Bár a munkáltatók felvételi szándékai továbbra is erősek, sokuk attól tart, hogy a munkaerő felvételre irányuló erőfeszítéseiket - amit a bérezés növekedésével próbálnak támogatni - a Magyarországon kialakult folyamatos munkaerőhiány megnehezítheti. A kékgalléros munkavállalókért folytatott verseny intenzívebbé vált, a külföldi gyárak pedig aktívan keresik és csalogatják el a képzett munkaerőt Magyarországról.”
Magyarország középső és északi régióiban a felvételi szándékot elsősorban a szolgáltató központok és a különböző ágazatokban folytatott digitális átalakulás vezérli. Az automatizálás kulcsfontosságú a gyártási szervezetek számára, amik még mindig nehézségekkel küzdenek a megfelelő informatikai és mérnöki tehetségek megtalálásában.
Az előző negyedévhez képest a mikrovállalkozások 6 százalékpontos növekedést mutatnak, míg a kisvállalkozók mutatója maradt közel ugyanaz, míg a közepes és nagyméretű munkáltatók nem jelentettek változást.Az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest a nagy munkaadók 11 százalékpontos javulást mutattak, míg a mikro- és középvállalatok esetében 8 százalékpontos emelkedés észlelhető. Eközben a kisvállalkozások munkaerő felvételi szándéka nem változott tavalyhoz képest.
(Tőzsdefórum)

A növekedés megfelel a várakozásoknak, az első negyedévben is számottevő, 24,7 százalékos volt a növekedés. A bővülés elsősorban a tavalyi gyenge teljesítményből fakadó bázishatásnak és az induló uniós és kormányzati projekteknek köszönhető - értékelte a friss adatsort Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője.
Bár az éves szintű növekedés jelentős, a munkanaphatással és szezonálisan korrigált adatok alapján havi szinten 2,6 százalékos visszaesés volt az ágazatban. Ebben szerepet játszhatott, hogy az idén bekerült a képbe egy plusz munkaszüneti nap, a húsvétpéntek.
A rendelésállomány jelentősen, több mint 90 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor kérdés, hogy lesz-e elég kapacitás a szektorban. A kapacitás- és munkaerőhiány egyébként drágítja az építkezéseket - véli Németh. A szakember szerint ez az év rendhagyó lesz. Bár magas növekedést mutat majd a statisztika, de ez arra lesz elég, hogy az ágazat a múlt évi visszaesést behozza.
Idén az év egészére 20 százalékot kissé meghaladó növekedést vár az építőipar teljesítményében, de az építési engedélyeket és a bejelentett kereskedelmi fejlesztéseket figyelembe véve felfele mutatóak a kockázatok. A fellendüléssel kapcsolatban érdemi kockázatot a fellépő szakemberhiány jelenthet, amit a munkaerő felvételi statisztikák is alátámasztanak.
(Napi.hu)

Különösen nagy kihívást jelent mindez a családi vállalatok számára, ahol még azzal is meg kell birkózni, hogy néhány fős vállalkozásból akár többszáz embert foglalkoztató vállalattá nőtte ki magát a cég. A munkaerő-túlkínálat után ma már jellemzően nem a munkavállalók keresnek munkát, hanem a munkáltatók keresik az embereket. A cégek számára ezért nem a kiválasztási folyamat tökéletesítése okoz fejtörést, hanem hogy nincs kit szűrni. Az új technológiák megjelenése miatt is újfajta kommunikációra van szükség a toborzás terén. Mindezek mellett pedig azzal is szembe kell nézni, hogy a mai generációnak másfajta igényei vannak a munkahelyet illetőn. Az Y generáció tagjainál az elköteleződés már nehezen alakul ki, ugyanakkor elvárják, hogy büszkék legyenek a munkájukra, a cégre, ahol dolgoznak.
„A munkaerőpiaci változások súlyát a hazai családi vállalatok is magukon érzik. Míg öt évvel ezelőtt az emberi erőforrás gazdálkodás (HR) csupán az egyik tényező volt a vállalat jövője szempontjából, addig mára a munkaerőszerzés és –megtartás az egyik, ha nem a legfontosabb kérdéssé vált a családi tulajdonú vállalatok körében”– mondta el Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok szakértője. „A teljes üzleti szektort érintő változások mellett a családi vállalatok számára mindez azért is különösen hangsúlyos, mert a sikeres működésnek köszönhetően akár többszörös létszámra bővülő cégeknél a tulajdonosoknak már nincs idejük, energiájuk a HR terület kézben tartására” – hangsúlyozta ki a szakember. A munkaerőhiány ma már a vállalatok 60 százalékának probléma, 43 százalékuknak mégsincs kidolgozott stratégiája a szakemberek pótlására. Holott, hatékony módszerekkel 5-ről akár 65 százalékra lehet növelni az új munkaerő beválási arányát.
(Haon)

A szlovákiai autógyárak dolgozóinak fizetése már eddig is meghaladta a 900 euró országos átlagfizetést. A Kiánál tavaly 1300 eurónál is magasabb volt az átlagfizetés, a PSA-nál is meghaladta az átlagbér a havi 1000 eurót 2016-ban.
A legmagasabb fizetést évek óta a Volkswagen Slovakia dolgozói vihetik haza: a havi 1800 eurós átlagfizetés mellett még 13. és 14. havi fizetést is kapnak a német cég szlovákiai munkavállalói. Ezen felül februárban 1560 euró prémiumot állapítottak meg munkavállalónként a sikeres 2016-os üzleti évre tekintettel.
A jelek szerint viszont még ez is kevés, a helyi szakszervezet ugyanis bejelentette, hogy jövő kedden sztrájkba kezdenek, hogyha nem kapják meg a dolgozók az általuk kért béremelést.
A sztrájk keretében beszüntetik majd a termelést a Volkswagen dolgozói a szlovákiai gyárban. Azzal kapcsolatban pedig, hogy meddig tarthat ez az állapot, hogyha nem sikerül megegyezni a feleknek, a szakszervezet azt közölte, hogy bármeddig.
A Volkswagen munkásai, illetve a szakszervezet 16 százalékos béremelést akar kiharcolni, míg a vállalat 4,3 százalékos béremelést és egyszeri, 350 eurós juttatást ajánlott.
A dolog pikantériája, hogy míg a szlovákiai Volkswagen-gyár dolgozói az 1 800 eurós átlagfizetést keveslik, és kétszámjegyű emelésért akarnak sztrájkolni, addig Magyarországon a járműgyártásban dolgozók bruttó átlagkeresete - jutalom nélkül - közel 325 ezer forint - durván 1 060 euró - volt 2017 első negyedévében.

(Portfólió)

A ManpowerGroup friss munkaerő-piaci felmérése szerint a munkaadók 24 százaléka létszámnövekedésére számít, csupán 3 százalékuk tervez elbocsátást, míg 70 százalékuk semmiféle változtatásra nem készül 2017 második felében.
A szezonálisan kiigazított adatok alapján a munkaerő-piaci mutató értéke 20%, ami a legerősebb a nyolc évvel ezelőtt elindított felmérés óta.
Vég Ottó, a ManpowerGroup magyarországi ügyvezetője szerint bár a munkáltatók felvételi szándékai továbbra is erősek, sokuk attól tart, hogy a munkaerő felvételre irányuló erőfeszítéseiket - amit a bérezés növekedésével próbálnak támogatni - megnehezítheti a Magyarországon kialakult folyamatos munkaerőhiány.
A déli területeken bejelentett gyengébb felvételi szándék könnyen magyarázható a régió infrastrukturális és közlekedési helyzetével, amit ha összehasonlítunk más régiókkal, akkor lemaradást láthatunk, így ezek a helyszínek kevésbé vonzóak a vállalati beruházások számára - fejtette ki Vég Ottó.
(Portfólió)