Munkaügyi Tudástár

Noha a Nestlé magyarországi központi irányításában a 30 alattiak aránya a foglalkoztatottak egyharmadát teszi ki, a termelésben résztvevőkkel együtt országosan csak minden ötödik munkavállalója sorolható a fiatalok közé. Az arányok javítása érdekében a duális szakképzési együttműködésbe bevont álláshelyei számát megtöbbszörözi a társaság diósgyőri és szerencsi üzemeiben – derül ki a Nestlé közleményéből.
A vállalat hangsúlyozza, Diósgyőrben több évtizede tradicionális módszerekkel készülnek csokoládéfigurák, és a nyugdíjba menő édesipari termékgyártó szakmunkások utánpótlása fontos feltétele a minőség fenntartásának. Némileg hasonló a helyzet a gépesített termelést biztosító munkatársak körében is, ugyanakkor ezen a területen a technológiai fejlődés egyébként is állandó kihívás elé állítja a munkaerő képzéséért felelős vezetőket.
A 2015-ben megindított duális szakképzési együttműködési program évről évre hoz be a régióból olyan fiatalokat a gyárba, akik az elméleti képzés mellett egy világcég gyárában szerezhetnek gyakorlati tapasztalatokat – írják. A két miskolci középfokú oktatási intézménnyel, a Szemere Bertalan Szakközépiskolával és a Debreczeni Márton Szakiskolával közösen indított képzések eredményeképpen jövőre a Nestlé szerencsi és diósgyőri gyára összesen három évfolyamon már több mint 50 fiatalnak adhat duális szakképzést.

(Világgazdaság)

Országszerte egyszerre tíz közlekedési vállalatnál, köztük a BKV-nál is bejelentették a szakszervezetek, hogy jövőre egységesen 15 százalékos béremelésre van igényük – ezt az akciót összefogó Városi Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége jelentette be. A szervezet szerint csak így kaphatják meg már a jövő év elején a béremelést a dolgozók.
Mint azt közölték, a tapasztalat szerint legalább hat hónapig tart, míg a munkálatok engedélyt kapnak a tulajdonos önkormányzattól, hogy érdemi bértárgyalást folytassanak az érdekképviseletekkel. Így már az idei bértárgyalások során elhatározták, hogy jövő évi béremelési igényüket szokatlanul korán jelentsék be, és felkérjék a munkáltatókat, hogy kezdjék meg ők is a szokásosnál korábban a szükséges forrás előteremtését.
Az önkormányzati tulajdonú cégeknek ősszel el kell készíteniük jövő évi üzleti tervüket, ennek elvileg már tartalmaznia kell a béremelés költségeit is – áll a közleményben. A munkáltatóknak küldött levelükben a szakszervezetek jelezték: megfelelő, időben eldöntött béremelés nélkül nem fogják tudni megállítani a felgyorsult munkaerő-elvándorlást.
(24.hu)

Szlovákiában az év eleje óta 5 ezer fővel 155 ezerre csökkent azoknak a száma, akik rövid időszakra, vagyis egy évnél kevesebb időre utaznak ki munkát vállalni külföldre. A kedvelt célországok között Csehország, Ausztria és Németország szerepel. „Ezt valószínűleg az is okozhatja, hogy azok az országok, ahol erős a gazdaság, ott a konkurencia és a hazai piacok védelme is erősebb. Másrészt pedig az a tényező is érvényesül, hogy megnövekedett a munkaerő iránti kereslet Szlovákiában is” – mondta Ivan Chrappa, a Statisztikai Hivatal Munkatársa.
A gazdasági fellendülést látja a külföldön dolgozók számának csökkenése mögött Michal Páleník, a Foglalkoztatottsági Intézet vezetője is. „Szlovákiában a bérek minden évben növekednek, a munkanélküliség is évről évre csökken” – magyarázta Páleník, aki szerint ezzel egyre csökken a külföldi munkavállalás iránti motiváció.
A Pénzpolitikai Intézet adatai szerint 2000 és 2012 között 300 ezren hagyták el Szlovákiát és a 2015 végéig csak 150 ezren tértek vissza. Mindezt árnyalja, hogy minden tizedik Szlovákiában diplomát szerzett fiatal külföldön vállal munkát. Ez értelmezhető úgy is, hogy az ország évente 45 millió eurót veszít, hiszen ennyibe kerül a külföldre vándorló fiatalok egyetemi képzése. Elsősorban a Szlovákiában frissen végzett orvosok és repüléstechnikai szakemberek azok, akik legnagyobb számban keresnek külföldi megélhetést.
A politikum részéről az agyelszívást, pontosabban a magasan képzett munkavállalók külföldre vándorlását megakadályozandó több javaslat is felmerült már. Miroslav Beblavý független parlamenti képviselő például azt javasolta, hogy a drága képzések egy részét finanszírozzák maguk a diákok, vagy kötelezzék magukat arra, hogy a diploma megszerzése után egy ideig otthon dolgozzanak.
(Inforádió)

Tavaly elfogytak a fizikai munkavállalók Magyarországon - legalábbis a legnagyobb cégek mind arra panaszkodtak, hogy az ausztriai és balatoni álláslehetőségek, valamint a nagymértékű elvándorlás felemésztette a munkaerőpiacot. A helyzetre a három nagy magyar gyorsétteremlánc is panaszkodott: a KFC és a Pizza Hut franchise-jogait bíró Amrest Vendéglátó Kft., a Burger King hazai anyacége, a Fusion Befektetési Zrt. és a McDonald's Magyarország Kft. is.
Utóbbi cég Budapesten és Nyugat- Magyarországon ingyenes lakhatással toboroz munkavállalókat: A költözést vállaló embereinek viszont lakhatást ígérve. A McDonald's Magyarország - a cég 2016-ban a beszámolója mellé leadott kiegészítő melléklete szerint - állományi létszáma az előző évi 1278 főről 1261-re csökkent. A McDonald's teljes bérköltsége viszont nőtt: míg 2015-ben 3,33 milliárd forintot fizettek több embernek, addig ez a múlt évben 3,72 milliárd forintra emelkedett.
A cég nettó árbevétele közel 600 millió forinttal, mintegy 2,3 százalékkal nőtt. Az adózott eredmény viszont két és félszeresére nőtt, 692,1 millióról 1,7 milliárdra. Osztalékot nem fizettek a McDonald's-nál. A beszámolási időszak végén a hálózatban 89 étterem működött, 48 franchise rendszerben és 41 vállalati üzemeltetésben. Az idén a cég partnerei körében az okozott kisebb pánikot, hogy a McDonald's Corporation márciusban arról döntött, hogy 4 milliárd forintot kivon a hazai vállalat tőketartalékából, emiatt a törzstőke is csökkent. A lánc azonban mindenkit megnyugtatott, elkötelezett a magyar piac iránt.
Tavaly új éttermet is nyitott a Burger King, ez pedig azzal járt, hogy nőtt a dolgozói létszáma. Az előző évi 182 főről 207-re emelkedett a statisztikai személyi állomány. A cég éves bérköltsége pedig 758,5 millió forintot tett ki. Ez mintegy 130 millió forinttal haladja meg az előző évit.
(Napi.hu)

A korábban jellemző munkaerő-túlkínálat után ma már jellemzően nem a munkavállalók keresnek munkát, hanem a munkáltatók keresik az embereket. A cégek számára ezért nem a kiválasztási folyamat tökéletesítése okoz fejtörést, hanem hogy nincs kit szűrni.
Az új technológiák megjelenése miatt is újfajta kommunikációra van szükség a toborzás terén. Mindezek mellett pedig azzal is szembe kell nézni, hogy a mai generációnak másfajta igényei vannak a munkahelyet illetőn. Az Y generáció tagjainál az elköteleződés már nehezen alakul ki, ugyanakkor elvárják, hogy büszkék legyenek a munkájukra, a cégre, ahol dolgoznak.
„A munkaerőpiaci változások súlyát a hazai családi vállalatok is magukon érzik. Míg öt évvel ezelőtt az emberi erőforrás gazdálkodás (HR) csupán az egyik tényező volt a vállalat jövője szempontjából, addig mára a munkaerőszerzés és –megtartás az egyik, ha nem a legfontosabb kérdéssé vált a családi tulajdonú vállalatok körében”– mondta el Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok szakértője.
A régi munkaerő megtartása mellett az utánpótlás kérdése is proaktivitást igényel a cégek részéről. „Nem lehet akkor gondolkodni és cselekedni, amikor nem találunk megfelelő szakembereket, hiszen a megfelelően képzett munkaerő hiánya a cég teljesítményének korlátjává válhat. Ezzel pedig nemcsak a jövőbeli növekedés, de akár a jelenlegi megrendelések teljesítése is veszélybe kerülhet” – hangsúlyozta ki Ékes Ákos.
„A hatékony toborzás kulcsa a hiteles munkáltatói márka és a munkavállalók számára kínált inspiráló vízió. A mai generáció már nehezen kötelezi el magát egy cég mellett. Ezt csak akkor érhetjük el, ha nemcsak azonosulni tud a cég üzeneteivel és jövőképével, de büszkeséggel is tölti el a munkája” – tanácsolja Nyéki Emőke, a FranklinCovey tréner-tanácsadója.
(Tőzsdefórum)

A rendszerváltást követően a hazai munkaerőpiac óriási változásokon ment keresztül, ami természetesen újabb és újabb kihívások elé állította az országot. Kezdetben a munkanélküliség számított ismeretlen fogalomnak, hisz a rendszerváltás előtti politikai és gazdasági mechanizmus mellett a piacgazdasági szempontokat kirekesztve még az elmaradottabb vidéki régiókban is szinte teljes volt a foglalkoztatottság.
A rendszerváltást követően, a piac és a gazdasági verseny diktálta új keretek között differenciálódott Magyarország foglalkoztatottsági térképe, felütötte a fejét a munkanélküliség, amely kiemelten sújtotta a gazdaságilag elmaradottabb vidéki településeket – fejtette ki elöljáróban dr. Barkassy-Grünfeld Loránd.
Míg hazánkban a munkanélküliség egyre kevésbé okoz problémát, egy új jelenséggel, a munkaerőhiánnyal kell felvenni a küzdelmet, amely mára folyamatosan történelmi csúcsokat dönt. A személyek és a tőke Európai Közösségben alappillérnek számító szabad áramlása javítja Európa versenyképességét, ugyanakkor az európai gazdasági szereplőket új kihívások elé állítja. Ilyen kihívás a munkaerőhiánnyal szembeni küzdelem.
Végezetül, a munkaerőhiánnyal szembeni küzdelem eszközei között említést érdemel még a hazai vállalkozások mobilitásának elősegítése. A munkavállalók mellett ugyanis a vállalkozásoknak is lehetősége van arra, hogy az ország másik régiójában, helyben találjanak munkaerőt. Az ország gazdaságilag elmaradottabb térségeiben ez ráadásul javítja a foglalkoztatottságot, amely állami támogatásra jogosíthatja az adott vállalkozást, amellett, hogy ekként lehetőség nyílna a kapacitásbővítésre is.
Ehhez azonban arra van szükség, hogy a munkaerőt kereső, jellemzően nyugat-magyarországi, cégek a saját ipari profiljukba tartozó, és eladó, vagy részben eladó céget találjanak, amely biztosítaná számukra a hiányzó kapacitást, az eladósorba került cég számára pedig biztosítaná a fennmaradást, és az addig megteremtett értékei, elsősorban az általa lekötött munkaerő hasznosítását. Ehhez azonban a kereslet és kínálat találkozását megteremtő piaci fórumot kell létrehozni – hangsúlyozta végezetül dr. Barkassy-Grünfeld Loránd.

(Origo)

Nemhogy európai, de még magyar bérunió sincs - mondta Bod Péter Ákos, a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai rendezvényén. Pedig Fehérgyarmaton teljesen más az életszínvonal, mint Sopronban, és még a Mol is annak tudatában árazza az üzemanyagot, hogy tudja, Magyarország nem egy ország.
Hasonló megosztottság jellemzi hazánkat a termelékenység területén is, hiszen egy nagy cég egy alkalmazottra jutó termelékenysége háromszor nagyobb, mint egy 10 főnél kisebb cégnél. Ráadásul hiába nőtt a gazdaság, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság is, 2010-es bázison a hazai termelékenység csak egy helyben toporog. Így pedig nehéz tartós bérfelzárkóztatást elérni.
Mit tehetne ilyen helyzetben a gazdaságpolitika? Vagyis mit nem kellene tennie? Egyrészt biztosítania kellene a rugalmas lakásbérleti rendszert, a területi eltérésekben, a munkaerő kötöttségében szerepet játszhat a lakáspolitika is, mely jelenleg az ingatlanok tulajdonlását támogatja elsősorban. Az oktatás területén figyelni kellene a tanulás képességére is, ahelyett, hogy olyan praktikus készségeket tanítanak, melyek a jelenlegi munkaerőhiány gyors feloldását ígérik. És Bod Péter Ákos szerint fontos lenne az is, hogy a gazdaságpolitika ne ártson, a törvények kiszámíthatatlansága ugyanis fékezi a termelékenységnövelő beruházásokat.
A magas adóterhelést kellene az államnak csökkentenie, valamint a saját alkalmazottain keresztül kellene példát mutatni a bérrendezés terén ahelyett, hogy a vállalkozások bérkérdéseivel foglalkozik - mondta Palócz. A Kopint-Tárki vezérigazgatója megjegyezte: a kormány a minimálbér és garantált bérminimum emelését is túllőtte, kommunikációs szinten főleg. Ez a siker ugyanis nem a kormánynak, hanem a vállalkozásoknak köszönhető, ők viselik a legnagyobb terhét. A garantált bérminimum teljes költsége 33 ezer forinttal emelkedett, melyből 21 kerül a dolgozóhoz, a maradék pedig a NAV-hoz.
(Mfor)

Másfél éve hiába keres, alig talál munkatársakat a Szabó Zoltán által vezetett logisztikai cég. Hogy a dolgozóit megtartsa, a vállalat jelentős béremelést gazdálkodott ki. „Elképzelhető, hogy a béremelés a következő időszakban is napirendre fog kerülni, rendszeressé fog válni, valószínűleg évente. Az utóbbi másfél-két évben harminc százalék béremelést fordítottunk a munkaerő megtartására” – mondta a Ghibli Kft. ügyvezető igazgatója.
„Nagy külföldi cégek nagyon ritkán alkalmaznak minimálbéren, afölött vannak valamivel. Minimálbért jellemzően a hazai kkv-k alkalmaznak, így ők hirtelen olyan kihívás elé állnak, amely hosszú távon akár még kedvező is lehet, hiszen a munkaerő megindul a hatékonyabb cégek felé, de egyik napról a másikra nem nagyon tudnak olyan gyorsan alkalmazkodni ehhez a helyzethez” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Bod Péter Ákos ezért tartja megvalósíthatatlannak a Jobbik béruniós követelését is. A közgazdász szerint ha nyugat-európai szintre emelnék a magyar béreket, azt a legtöbb cég nem tudná kigazdálkodni, belerokkanna a gazdaság. Bod Péter Ákos azt hangsúlyozta, hogy a magasabb fizetésekhez máshol kell beavatkozni.
Emellett többet kell áldozni az oktatásra, kutatásra is – hangzott el a konferencián. Az előadók abban is egyetértettek, hogy a béremelésekhez további járulékcsökkentésre lenne szükség. Az OECD országai közül ugyanis még mindig Magyarországon az egyik legnagyobb a béreket terhelő adók aránya.
(Hír TV)

„Ha túl erősen nyomjuk a béreket fölfelé, azt nem tudják kitermelni”, ha viszont nem, akkor „kiürül az ország” – tette hozzá Parragh László, a kamara országos elnöki találkozóját megelőző, rögtönzött sajtótájékoztatón.
A felzárkózás, a nyugathoz való közeledés elengedhetetlen feltétele, hogy éveken át fenn tudjuk tartani ezeket a folyamatokat.
A kamarai vezető szerint ugyanakkor a munkaerő biztosítását tekintve „az árral szemben úszunk”: nem csak a gyerekszám csökken, hanem az iskolába iratkozók száma is, miközben rendkívül erős a gimnáziumok „elszívó hatása”.
Meg kell győzni az embereket, ha a gyereknek van olyan munkája, amit a piac keres, és megfelelő jövedelemre tesz szert, az számára önbecsülést is ad – mutatott rá a kamarai elnök, aki szorgalmazta a felsőoktatás átjárhatóságát, vagyis, hogy a diák a szakképzésből be tudjon jutni a felsőoktatásba.
„Egy jó autószerelőből lehessen autóipari mérnök, ha tovább akar lépni” – mondott példát Parragh László megemlítve, hogy e folyamatnak már jó keretet biztosítanak a szakgimnáziumok, de – mint mondta – a társadalommal még meg kell értetni, hogy ez így is működik.
Miklóssy Ferenc, a kamara alelnöke, a hajdú-bihari kamara elnöke szerint „nem lehet a gazdaság erős, ha a középvállakozói réteg nem erős, nem versenyképes”.Hozzátette: a magyar középvállalkozók megerősítéséhez kell, hogy az európai uniós támogatások 60 százaléka ténylegesen a vállalkozásokat erősítse. A szakember ennek érdekében sürgette a pályázati döntéseket, hogy a támogatásokat mielőbb közvetlenül eszközök, gépek, technológiák beszerzésére fordíthassák, ami megalapozza a következő évek versenyképességét.
A debreceni találkozón A jövő gazdasági kihívásai a kamarák tükrében, célok, feladatok és lehetőségek címmel cserélnek véleményt az ország kamarai vezetői.
(Világgazdaság)

Több mint 22 ezer diák tanul a magyar agrárszakképző rendszerben, akiket mintegy 3 ezer pedagógus tanít szerte az országban 48 agrárszakképző iskola 63 feladatellátási helyén – mondta Mezőszentgyörgy Dávid, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az intézet Agrárakadémia elnevezésű konferenciasorozatának csütörtöki eseményén. A tanácskozáson ezúttal az agrárium munkaerőpiaci helyzete volt fókuszban.
Mezőszentgyörgy Dávid jelezte, a múlt év végén az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködésében készített agrármunkaerő-piaci felmérés szerint a magyar élelmiszer-gazdasági vállalkozások vezetőiben tudatosodott a humán tőke fejlesztésének versenyképesség-növelő szerepe. A tudásszerzésben jelentős az igény a termelési folyamatban közvetlenül hasznosítható, gyakorlatközpontú ismeretek iránt. Továbbá a felmért élelmiszer-gazdasági vállalkozások – több mint 900 megkérdezett volt – körében jelentős kereslet mutatkozik a húsfeldolgozó, az állatgondozó és az állattenyésztő, valamint a mezőgazdasági gépkezelő és -szerelő szakképzettségű munkavállalók iránt. Az ágazatban jelentős az egyszerű betanított munkaerő iránti igény is. A szaktudás hiánya nemcsak az alkalmazottak, hanem már a vállalatvezetők jelentős részénél is gondot okoz – állapította meg a felmérés.
Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy kiürült az agrárium és az élelmiszergazdaság munkaerő-tartaléka. Ezért komplex megoldásokra van szükség: nemcsak gyakorlatorientált oktatás szükséges, hanem megfelelő bérezés is. Ezzel egyetértett Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke is, aki hozzáfűzte, hogy a magasabb munkabért csak akkor fedezhetik az ágazati szereplők, ha a cégek hatékonysága is növekszik, csak így válhatnak a magyar élelmiszeripari vállalatok versenyképessé a globális piacon.
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Mezőgazdaság Kft. szervezésében 2017 tavaszán indult Agrárakadémia konferenciasorozata az agrár-szakpolitika irányvonalainak bemutatását és népszerűsítését tűzte ki céljául. Minden hónapban más-más témát ölel fel a tanácskozás.
(Agro Napló)