Munkaügyi Tudástár

Ezeknek a körülményeknek a megteremtéséhez azonban tudatos tervezésre van szükség. Az uniós források 2020 utáni várható beszűkülésére már most fel kell készülnie a városoknak és a jelenlegi támogatásokat a hosszú távú növekedés megalapozására kell felhasználniuk. Mindehhez elengedhetetlen, hogy megismerjék a nagyvállalatok igényeit, kihasználják az állami támogatási lehetőségeket és szoros partnerségi viszonyt alakítsanak ki az érintett uniós, állami és üzleti partnerekkel.
Tapasztalataink szerint azok a városok jelennek meg potenciális beruházási helyszínként, melyek esetében adottak az infrastrukturális feltételek és elérhető a megfelelő munkaerő – például szolgáltatóközpontok esetében a diplomás, nyelveket beszélő munkavállalók –, továbbá a helyi önkormányzatok is kedvező gazdasági feltételeket biztosítanak, így például támogatásokkal és adókedvezményekkel segítik a beruházás megvalósítását.
Nem mindegy ugyanakkor, hogy egy támogatás egy céghez kötött vagy cégek szélesebb körének biztosított előnyökkel kombinálható (pl. egyes helyi kedvezmények). Legalább ilyen fontos, hogy ezen kedvezmények igénylik-e az Európai Bizottság jóváhagyását vagy nemzeti (vagy helyi) hatáskörben eldönthető a kedvezmény bevezetése. Ugyanakkor azt is át kell gondolni, hogy egyes kedvezmények milyen bevételcsökkenést idézhetnek elő az önkormányzatoknál és vajon ezen bevételcsökkenéssel arányban állnak-e a megnövekedő befektetői aktivitás egyéb mérhető előnyei. Vannak-e alternatív ösztönzési lehetőségek ugyanazon befektetői célcsoportra és melyik előnyösebb a befektető vagy a település szempontjából?
Befektetői szempontból meghatározó, hogy mennyire felkészült és centralizált a város által kijelölt kapcsolattartó a befektetők számára, milyen helyi döntések előkészítésében vagy előmozdításában tud segíteni. Mindezek mellett egyre nagyobb a jelentősége a városról alkotott képnek is, azaz hogy az adott város mennyire bizonyul élhetőnek és vonzónak, és mivel lehet ezt a képet erősíteni – ezek mind olyan szubjektív elemek, melyekre a városi döntéshozóknak tudatosan fel kell készülniük.
(Piac és Profit)

Ma már csak 15 ezer betöltetlen állásról beszél a a techloop.io közleménye, amely egyfajta megoldást ígér a munkaerő-hiány enyhítésére. A techloop.io egy olyan kétoldalú online piactér, amely közvetlen kapcsolatot hoz létre az álláskereső számítástechnikai szakemberek és a munkáltatók között. Az oldalt 2015 decemberében indították el Prágában, 2016 végén pedig már a Cseh Köztársaság vezető IT-toborzó platformjává vált. 2017 februárjától Szlovákiában, májustól pedig Magyarországon is elérhető a rendszer, több száz magyarországi álláskereső és hirdető jelenlétével.
A platform IT-szektorban jártas készítői úgy vélik, a hagyományos informatikai toborzási módszerek mind a munkakeresők, mind a munkaadók számára egyre több esetben sikertelenek. Az oldal éppen azért jött létre, hogy egy olyan közös felületet teremtsen, mely mindkét fél számára megkönnyíti és hatékonyabbá teszi a kiválasztási folyamatot – áll a közleményben.
A program előnye, hogy a profilok igény esetén anonimitást biztosítanak, így a munkahely-váltáson gondolkodó jelentkezők is nyugodtan használhatják. Az oldal használata az álláskeresők számára díjmentes. A pályázók és az alkalmazottakat kereső vállalatok a rendszeren keresztül könnyen megszervezhetik az interjút is, ráadásul irreleváns e-mailek és tolakodó toborzók jelenléte nélkül – ígérik a közleményben.
(Piac és Profit)

A Hargita megyei AJOFM igazgatója, Tiberiu Pănescu azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, hogy a törvény szerint a nyári vakáció ideje alatt havonta 250 lej támogatást nyújt az állam a munkaadóknak erre a célra, legfeljebb 60 napra.
A tanulók és egyetemisták számára legalább a minimálbérnek megfelelő összeget kell fizetniük a munkaadóknak, a 16 évnél fiatalabbak csak a szülők írásos beleegyezése alapján alkalmazhatóak. A kiskorú fiatalok hat óránál nem dolgozhatnak többet naponta, éjszaka egyáltalán nem dolgozhatnak, és a hétvégi munkát is mellőzniük kell, amennyiben lehetséges.
Az igazgató szerint a 100 ezerlejes összegből 200 diák és egyetemi hallgató ideiglenes alkalmazását tudnák támogatni, amennyiben két hónapig dolgoznak, azonban a tapasztalatok szerint a nyári vakációban általában egy hónapig dolgoznak a fiatalok, hogy jusson idejük vakációzni is, így 300 személy számára is elegendő lehet ez az összeg.
"A fiatalok zsebpénzt szereznek, mert legalább minimálbérrel honorálják munkájukat, de szakmai tapasztalatra is szert tesznek. A munkaadóknak nyáron folyamatosan szükségük van bedolgozókra, hiszen helyettesíthetik a szabadságon lévő alkalmazottakat. A vállalkozások egy része így próbálja kiképezni a majdani munkaerőt" - magyarázta Pănescu.
Az igazgató elmondta, tavaly nyáron több mint 300 diák és egyetemi hallgató dolgozott a fiatalok munkavállalását ösztönző programon keresztül.
(Maszol)

A reálbér-növekedés beindulásának köszönhetően 2016-ban már a lakossági fogyasztás vált a gazdaság növekedésének motorjává, és ez a szerepe a jövőben csak erősödni fog.
A kevesebb állami infrastrukturális kiadásból kifolyólag tavaly a beruházások visszaestek, azonban köszönhetően az EU-pénzek felgyorsuló kifizetésének idén várhatóan újra magukhoz térnek. Az állami költekezés visszafogottságát a növekvő vállalati beruházások kis részben ellensúlyozni tudták, mivel a kedvező kamatkörnyezet és az pozitív gazdasági hangulat több pluszt jelentett, mint amennyi mínuszt a bérköltségek emelkedése.
Az ipari termelés és az exportmegrendelések bővülése várhatóan biztosítja a vállalati beruházások további növekedését 2017-ben. Az új lakásépítési támogatásoknak (CSOK) köszönhetően az építési engedélyek száma és az építőipari beruházások is nagyot ugranak.
Ehhez hasonlóan, ha a vártnál jobban tudna emelkedni a termelékenység az állami és a vállalati beruházások eredményeképp, akkor Magyarország meg tudná őrizni tőkebevonzó képességét.
Amennyiben pénzügyi turbulencia alakulna ki és az visszafogná a növekedést Európában, az ugyanúgy mérsékelné az exportot, mint ahogyan a növekvő bérköltségek - teszik hozzá.
(Portfólió)

A pénzügyminisztérium adatai szerint az osztrák tulajdonban levő Swietelsky Baugesellschaftnak tavaly 162,1 millió lejes árbevétele volt. Az információ önmagában csekély hírértékkel bír, az teszi igazából érdekessé, hogy a vasútépítési munkálatokra szakosodott vállalatnak hivatalosan egyetlen alkalmazottja sincs. A cég ennek ellenére igen aktív, az elmúlt években olyan nagyszabású munkálatok kivitelezője volt, mint a kolozsvári villamosvonal felújítása és a vasúti pálya modernizálása a Felvinc-Piski, valamint az Arad-Kürtös szakaszon.
Az, hogy egy működő vállalatnak nincsenek alkalmazottai, még nem jelenti feltétlenül azt, hogy feketemunkát végeztet. Lehetséges, hogy bérelt munkaerővel dolgozik, illetve, ha egy cégcsoport tagja, akkor a munkát végezhetik az egyik testvércég alkalmazottai. Idehaza nem a Swietelsky az egyetlen, Közép-Kelet-Európában jelentősnek számító osztrák építőipari vállalat, amely munkatársak nélkül működik. Azonos modellt alkalmaz a Strabag is, mely 2016-ban egyetlen alkalmazott nélkül realizált 273,2 millió lejes forgalom mellett 2 millió lej nettó profitot.
Az osztrák építőipari nagyvállalatok működhetnek akár szabályosan, az azonban holtbiztos, hogy azon 300 ezer hazai cég egy része, melyeknek papíron nincsenek alkalmazottai, fittyet hány a munkaügyi előírásokra és adócsalást követ el. Ezek a Romániában bejegyzett gazdasági társaságok 21 százalékát teszik ki, s az adóhatóság adatai szerint 2015-ben 7,8 milliárd lej forgalmat bonyolítottak le. A Coface kintlevőségbiztosító- és gazdasági tanácsadó cég tanulmányából kiderül, hogy köztük szép számmal vannak figyelemreméltó eredményességgel működő vállalkozások.
(Maszol)

Az ezredfordulón a német vállalatok túlnyomórészt az olcsó és jól képzett munkaerő miatt választották Szlovákiát, különösen a műszaki tudást igénylő ágazatokban. Azóta több külföldi, főleg autóipari vállalat létesített üzemet Szlovákiában,időközben számuk annyira megnőtt, hogy ezek a cégek egymástól szívják el a képzett munkaerőt.
Szlovákia az évi 1000 lakosra jutó 191 új autóval a világ legmagasabb egy főre eső autógyártással rendelkező országa a szlovák ágazati szövetség adatai szerint. A Volkswagen, a Peugeot (PSA) és a Kia után most a Jaguar autókonszern létesített üzemet Szlovákiában.
A jelentős ágazati béremelések oka nem csak a munkaerőhiány, a Jaguar Land Rover szlovákiai gyárának indítása is szerepet játszik az utóbbi idők gáláns fizetésemelési döntéseiben. (Ami a kereslet-kínálat összefüggései alapján szintén a munkaerő-hiányos helyzetről szól.)
Az indiai Tata Motors tulajdonában lévő Jaguar Land Rover már előre 1200 euró feletti átlagfizetéseket ígért.
A brit autóipari hagyományokat ápoló vállalat megjelenése feltehetően további beszállító cégeket vonz majd a régióba, amely tovább fogja növelni a munkaerőhiányt a térségben, így a képzett munkaerőért folytatott harc a fizetések további emelkedésével járhat.
A Szlovák Autóipari Szövetség arra figyelmeztetett, hogy 2020-ra 14 ezer munkavállaló is hiányozhat a szlovák autóiparból.
(Portfólió)

Az ország gazdasági vérkeringésében nagyon fontos szerepet játszanak a nagyvárosok, a vidék gazdasági erőcentrumai, ezért a Portfolio 2010 óta rendszeresen látogat el ezekre a helyszínekre különböző konferenciák keretében. Célunk 2017-ben is az, hogy ezeken a fórumokon is színvonalas, aktuális gazdasági és pénzügyi információkkal segítsük az üzleti döntéshozókat, a helyi vállalatokat versenyképességük és vagyonuk gyarapításában.
A májusban és júniusban Szegeden, Debrecenben és Győrben sorra kerülő fél napos konferenciáinkon a CIB Bank, illetve a Portfolio elemzői, kormányzati és önkormányzati vezető tisztségviselők, valamint a térség meghatározó vállalatainak felsővezetői és iparági szakértők adnak áttekintést a gazdasági helyzetről, a munkaerőpiaci, innovációs és versenyképességi kilátásokról, valamint az uniós források hatékony felhasználásának módjairól.
A konferencia második szekciója az uniós pályázatok témáját járja körbe, előbb Lukács Jánossal, a Vanessia Kft. ügyvezetője segítségével úgy, hogy a sokféle lehetőség mellett milyen szempontokat kell mérlegelnie egy vállalatvezetőnek, hogy a fenntarthatóság és a versenyképesség követelményeinek is megfeleljen. Ezt követően a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal kutatás-fejlesztési elnök-helyettese, Dr. Szigeti Gyula arról beszél, hogy milyen innovációkat tekinthetünk valódi innovációknak, amelyek az ország és a vállalatok versenyképességét ténylegesen segíthetik és egyúttal bemutatja azt is, hogy az eddigi tapasztalatok alapján milyen tipikus hibákat követtek el a cégek az innovációs uniós pályázatokon.
Végül egy szakmai panelbeszélgetés keretében a valódi vállalati innovációkról, az azok kialakulásához szükséges keretekről, légkörről, a robotizáció és digitalizáció vállalati hatékonyságra és a munkaerőre gyakorolt hatásairól is beszélgetünk. A beszélgetésben Dr. Szigeti Gyula és Lukács János mellett részt vesz Szabó Balázs, a CIB Bank KKV üzletágvezetője, illetve Bacsa Sándor, a BEKS Kommunikációs Technika Kft. ügyvezetője is.
(Portfólió)

A két németországi gyártóüzemük mellett a magyarországi a harmadik kovácsoló üzemük Európában, ahol összesen 1300 dolgozót foglalkoztatnak. A kovácsolási technológia globális piacán jelenleg 12 százalék a cégcsoport részesedése, öt éven belül ezt szeretnék megduplázni.
A világ legnagyobb személykocsi- és tehergépkocsi-gyártóinak szállítanak kovácsolt alkatrészeket, de megtalálhatóak a gyártmányaik a különféle mezőgazdasági, építőipari eszközökben is - jegyezte meg az elnök. Jelezte, hogy az e-mobilitás területén szintén részt vesznek, az elektromos autógyártóknak is beszállítói.
Polgáron jelenleg 30 embert, két héten belül már negyvenet foglalkoztatnak, a létszámot folyamatosan fejlesztik 2021-ig százharmincra. Az addig megvalósuló 4,2 milliárd forintos beruházás évi 13 milliárd forint árbevételt eredményez majd - ismertette a terveket Sunjay Kapur. Rákossy Balázs, a Nemzeti Gazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az ipari parkok szerepe fontos az ipar és térségfejlesztés, a tőkevonzás és a munkahelyteremtés szempontjából, ezért a kormány kiemelten támogatja ezt a területet.
Tóth József megjegyezte, hogy az iparűzési adó növekedésének arányában csökkenteni tudják a helyi adókat. Székely Ádám, az ipari parkot működtető InfoGroup Kft. ügyvezetője arról tájékozatott, hogy 2002 óta 4 milliárd forintos beruházással 30 ezer négyzetméter összterületű csarnokrendszert alakítottak ki a betelepülő vállalkozásoknak. A most átadott 1,5 milliárdos csarnok kialakítását a kormány 600 millió forinttal támogatta - tette hozzá.
(Tőzsdefórum)

A folyamatos képzés ellenére idén „helyzet” van a munkaerő-ellátásban.Vágó Péter, a KISOSZ megyei elnöke szerint ennek több oka van. – Elsősorban anyagi. Bár emelkedett a minimálbér 2017-ben, a jó szakembereket eddig is messze e felett az összeg felett fizette meg a vendéglátós az északi parton.
Nem is a stabil munkatársakkal van igazi gond, hanem a szezonmunkaerővel. Egy biztos, az uniós fizetésekkel egyelőre nem tudjuk felvenni a versenyt. De nem biztos, hogy ez a fő ok! Mondjuk ki őszintén, sokkal rosszabbak a munkakörülmények nálunk, mint nyugaton. Kevéssé gépesítettek vendéglátóüzleteink, vagy ha mégis, cserére szorulnának a hűtők, a főző-sütő eszközök. Erre uniós pénz nincs, nem volt és nem is lesz.
Hazai forrás kellene, hogy klíma legyen a konyhán, hogy ipari méretű mosogatógép váltsa fel a kézi munkát - mondja Vágó Péter megyei KISOSZ-elnök.Az ország más részeiből újból érkeznek nyári kisegítők, az Erdélyből és a Kárpátaljáról érkező munkaerővel pedig távlatosan azért nem számolhatunk, mert ők ugyancsak a jobb fizetés reményében egy-két év múlva odébbállnak.
Az Annabellában ottjártamkor épp egy lengyel csoportot ebédeltetnek, és egy fiatal felszolgáló hölgy a süteményeket hozza. Ő négy éve végzett a szakiskolában, gyakorlaton is itt volt, és már a harmadik szezont tölti itt. Elmondja, hogy tavalyi béréből autót vett, most is gyűjt valamire. Jó munkaerő, így szezonon kívül szülővárosában is el tud helyezkedni.

(Veol)

A követeléskezelő vállalatcsoport évente közzéteszi Európai Fizetési Jelentését. A 2017 elején készített kutatásban 29 európai ország vett részt. Magyarországon 500 kis-, közép-, illetve nagyvállalat bevonásával zajlott a reprezentatív felmérés, amely részletesen vizsgálta a cégek számlázási és fizetési szokásait.
A vállalatok életében kulcsfontosságú feladat a pénzügyi tervezés. Ennek megfelelően, minél több ügyfél esik fizetési késedelembe, annál nehezebb megtervezni egy társaság hosszú távú gazdasági stratégiáját, megteremteni annak pénzügyi stabilitását.
A felmérésben részt vevő magyar vállalkozások átlagosan 30 napos fizetési határidőt szabnak üzleti megrendelőiknek, amely nagyjából másfélszeresére nőtt egy év alatt. A pénzügyi kompromisszumra törekvő vállalatok által adott könnyítés magával hozta azt is, hogy a számlák tényleges kiegyenlítése szinte azok lejártáig kitolódik.
A fizetési hajlandóságot tükrözi, hogy a magyar vállalkozások mintegy háromnegyedét kérték már arra, hogy az elfogadhatónál hosszabb fizetési határidőt biztosítson vevője számára. Az ilyen jellegű kéréseket a vállalkozások jócskán több mint a fele feltétel nélkül teljesíti, mérlegelve azt, hogy a kérés elutasításával esetleg potenciális ügyfelet veszíthet. Ez az arány jelentősen nagyobb az európai átlagnál, amely még a 20%-ot sem éri el.
A felmérésben bemutatott adatok egyértelműen kirajzolják azt az összefüggést, hogy elég csak egy cégnek elindítania a nemfizetés láncolatát, az a későbbiekben más társaságok életében is súlyos financiális problémákat okozhat. Ez pedig akár létszámleépítéshez is vezethet. A számokból látható, hogy a magyar cégek fele nem tesz semmilyen óvintézkedést annak érdekében, hogy a bevételek elmaradásából fakadó károkat enyhítsék. A tartozási lánc a magyar gazdaság egészére kihathat, így nemzetgazdasági érdekünk, hogy ezt ne várjuk meg – emelte ki Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója.
(24.hu)