Munkaügyi Tudástár

Tamási Ildikó hozzátette: a megyében összesen 21 618 új álláshelyet rögzítettek 2016-ban, ebből 6348 esetében a vállalkozások munkaerő igényéhez kapcsolódott a közvetítés, de továbbra is meghatározó a közfoglalkoztatásba kerülés segítése. Elmondta, kimagaslóan nagy volt – 28 százalék – a betöltetlen állások aránya a feldolgozóiparban, de számottevő munkaerőhiány van még a kereskedelemben, a gépjárműjavításban, vagy olyan egyéb szolgáltatásokban, mint fodrászat, temetkezés, számítógép-javítás, egyházi tevékenység.
A főosztályvezető közölte: vállalati kapcsolattartással is segítik a foglalkoztatást Nógrád megyében, összehangolva a munkaerő keresletét és kínálatát, ennek köszönhetően tavaly közel ötezer álláshelyet tudtak felkínálni, a foglalkoztatási főosztály munkatársai összesen 4158 munkáltatót kerestek fel. A munkáltatók nagy része igényli a kapcsolattartást, hasznát veszik a főosztály által szerkesztett hírlevélnek, az előszűréseknek, a megfelelő ügyfelek leválogatásának, népszerűek a rendszeresen megrendezett munkáltatói fórumok is – fejtette ki.
Elmondta, a főosztály 18 munkatársa foglalkozott a közvetlen kapcsolattartással, 250 alkalommal új ügyfeleket is megkerestek. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) pályázatokon nyertes 106 közül 40 céggel vették fel a kapcsolatot. A feltárt 4813 álláshely 60 százaléka a 20 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató munkáltatóknál jelentkezett.
Az ország második legkisebb megyéjében 194 ezren éltek év végén, 75 és fél ezer embert foglalkoztattak, 6800-an voltak a munkanélküliek. A munkanélküliségi ráta a harmadik legmagasabb volt országosan. A statisztikai hivatal adatai szerint a nógrádi dolgozók továbbra is kevesebbet kerestek az országos átlagnál: a teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó átlagkeresete közel 195 ezer, míg a nettó 129 ezer forint volt adókedvezmények nélkül. A dolgozók havi átlagkeresete múlt évben az országos átlagénál intenzívebben emelkedett, így valamelyest mérséklődött a különbség. Az országos átlagkereset bruttó 258 ezer, nettó 171,5 ezer forint volt.
(Világgazdaság)

Az eddigi adatok szerint a program sikeres, mivel alig vannak olyanok, akik nem végezték el a megkezdett tanfolyamot, vagy annak befejeztével más ágazatban helyezkedtek el. Eddig csaknem ezerötszáz fő talált állást az állami sofőrképzési program segítségével. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint tíz fő híján hatezer embert sikerült eddig bevonni a két éve indított programba, közülük több mint ezerhétszáz talált magának állást.
A program sikerét az is mutatja, hogy a sikeres forgalmi vizsgát tett sofőrök mindössze 1 százaléka helyezkedett el más szakmában, és csupán 7 százalékuk nem talált még állást az ágazatban, azonban sokuk már kért segítséget a munkába álláshoz –írja a Magyar Idők.
A lemorzsolódások száma minimális, a hatezer jelentkezőből csupán 65 fő szakította meg a képzést, többségük azért, mert az élethelyzetükben fontos változások történtek. A kormány azért indította el a támogatott nehézgépjármű- és autóbusz-vezetői képzést, hogy a közúti fuvarozásban jelentkező egyre súlyosabb munkaerőhiányt enyhítse.
A közúti áruszállítás ellátásához is kiemelten fontos, hogy minél több új munkaerő jelenjen meg, ugyanis a KSH adatai szerint a múlt évben tovább bővült az áruszállítás volumene.
(888.hu)

A kormánypártok a diákszövetkezetek példáján felbuzdulva a nyugdíjasok számára is megteremtenék a szövetkezeti formában történő foglalkoztatás lehetőségét. A Policy Agenda (PA) megvizsgálta, hogy ez a szövetkezeti forma valójában esélyt jelenthet-e a nyugdíjban lévők foglalkoztatására.
A kormánypárti javaslat arra lehetne megoldás, hogy csökkenteni lehessen a területi és ágazati alapon jelentkező munkaerőhiányt. A PA egy korábbi felmérése szerint a magyar kis-és középvállalkozások vezetői a nyugdíjas korú munkavállalókat a hiány pótlása során az egyik legkevésbé elutasítandónak vélik, mint olyan potenciális társadalmi csoportot, amely bevonható a munkaerőpiacra. Az időseknél csak a pályakezdő fiatalok voltak kevésbé negatív megítélésűek.
Nyugdíj melletti munkavégzésre a törvény most is teremt lehetőséget - igaz, ez csak a versenyszférában lehetséges. (Közszférában a nyugdíj kifizetését szüneteltetni kell a munkavégzés időtartama alatt.) De a versenyszférában is van azért egy kisebb korlátozás, ha valaki a nőkre alkalmazott kedvezményes nyugdíjazást vette igénybe (azaz nem életkor alapján, hanem 40 év szolgálati idő alapján ment nyugdíjba), akkor a minimálbér 1,5-szereséig kaphatja a nyugdíját és a munkabérét egyszerre, mert e fölött már felfüggesztik a nyugdíjának a kifizetését.
Összességében az a probléma, hogy nem látszik az a közhasznú igény, amely megalapozottan, szükségszerűen hozza létre ezeket a szövetkezeteket. Sokkal inkább a piaci szereplők látják annak a lehetőségét, hogy képesek lennének közvetíteni piaci alapon a munkaerőhiánnyal küzdő cégek számára - vélik a kutatók.
(Napi.hu)

A gazdasági válság 2008-as kirobbanását követő években Szlovákia elég nagy szabad munkaerőtáborral rendelkezett, ami ráadásul rendkívül olcsónak is bizonyult a külföldi vállalkozások számára. Az elmúlt évek gazdasági növekedésének, a szaporodó beruházásoknak köszönhetően azonban az egykor magas munkaerő-tartalék könnyen munkába fogható részét időközben felszívta a gazdaság, a további létszámemelés pedig korlátokba ütközik, a vállalkozások zöme munkaerőhiánnyal küzd.
Európai uniós összehasonlításban is azok közé az országok közé tartozunk, amelyek kezdik kimeríteni a munkaerő-tartalékukat. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat felmérése szerint az EU-ban átlagosan 4,5%-kal lehetne még növelni az aktívak körét az inaktívak közötti tartalékokból, azonban elég nagy különbségek vannak a tagországok között. Szlovákiában például a munkaerőpiacon aktív népesség potenciálisan csak 2 százalékkal tudna bővülni, ha a dolgozni vágyó inaktívak mind munkába állnának. Szlovákiánál is kevesebb munkaerő-tartalékkal a 28 tagországot számláló Európai Unióban csak négy állam, Litvánia, Írország, Csehország és Málta rendelkezik. A másik végletet Olaszország és Horvátország jelenti, ezekben az országokban még több mint 10 százalékkal lehetne növelni az aktív népességet a munkaerőpiactól távol lévő, de potenciálisan a munkába bevonható népesség aktivizálásával.
(Újszó)

A munkaerőhiány nem csak a magyar, hanem a régiós országokban is kettős hatást gyakorol a gazdaságra. Egyrészt a bérek emelkedését eredményezi: Magyarországon, Lengyelországban és Romániában például 2010 óta 20-30 százalékkal nőttek a bruttó fizetések, a minimálbérek pedig megduplázódtak. Ugyanakkor a cégek számára egyre nagyobb gondot jelent a megfelelő munkaerő hiánya, valamint az, hogy a béremelkedéssel nem feltétlenül tart lépés a termelékenység javulása, ráadásul a demográfiai folyamatok is rontják a helyzetet – derül ki a Coface hitelbiztosító legújabb régiós elemzéséből. Megoldás lehet állami ösztönző intézkedésekkel a magasan képzett fiatalok visszacsábítása.
A teljes kelet- és közép-európai régióban egyre súlyosabbá válik a munkaerőhiány, amely a lakosság és a gazdasági adatok szempontjából kedvező, de a vállalati szférának gondot jelent – áll a világ egyik legnagyobb hitelbiztosítója, a Coface legújabb elemzésében. Az elemzés többek között a régiós munkaerő-piaci folyamatokat, a munkanélküliségi ráták és a fizetések alakulását, a demográfiai folyamatokat, valamint a termelékenységet vizsgálta.
A Coface-elemzés szerint a régiós országokban ugyan a bérek emelkedtek, a munkaerőköltség még mindig elmarad a nyugat-európai szinttől. Az viszont problémát jelent a régió gazdaságainak, hogy a béremelésekkel nem tartott lépést a termelékenység javulása. A hitelbiztosító szakértői úgy látják, hogy középtávon az is veszélyt jelenthet a régiós országoknak, ha a legképzettebb és legfiatalabb korosztály tagjainak kivándorlása folytatódik vagy fokozódik. A térségben például mérnökökből van jelentős hiány. Az elemzés szerint a munkaerőhiányból adódó problémákat több intézkedéssel is kezelni lehetne, például úgy, ha a régiós országok ösztönöznék a kivándorlók visszatérését az adott országba.
(Világgazdaság)

Az elmúlt évtizedben a szakmunkák feladatkörei jelentősen megváltoztak, ezek sok esetben már nem csak fizikai feladatok elvégzését jelentik, hanem speciális képzettséggel rendelkező szakembereket igényelnek - hívta fel a figyelmet Gablini Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége MGYOSZ alelnöke, a Gablini csoport tulajdonosa az MGYOSZ szerdai rendezvényén.
Napjainkban már a tartós munkaerőhiány okoz komoly problémát, gátolva a gazdaság fejlődését. Mindezt csak átfogó intézkedésekkel tudjuk mérsékelni. Emiatt indítjuk el azt az eseménysorozatunkat, mely során ellátogatunk minden megyébe, és egyeztetünk az érintettekkel - munkaadókkal, munkavállalókkal, önkormányzati képviselőkkel és a szakképzéssel foglalkozó intézmények vezetőivel egyaránt. A rendezvénysorozat szeptemberben indul, és a szervezet célja az, hogy pár hónap alatt minden megyében megtörténjen az egyeztetés. A sorozat végén az eredményeket, tanulságokat, javaslatokat egy kiadványban összegzik.
Az MGYOSZ egyúttal párbeszédet kezdeményezett a szakképzésben résztvevő fiatalokkal. A szövetség Magyarósi Csaba Youtube-vlogger közreműködésével felhívást tett közzé, amelyben a szakképzésben résztvevő diákokat arra kéri, osszák meg tapasztalataikat a szövetséggel. A videót az elmúlt egy hétben több mint 50 ezren tekintették meg, a felhívásra érkezett hozzászólások száma meghaladta az ötszázat.
Wimmer szerint az álláskeresők száma jelentősen csökkent és jelentős hányaduk - több mint 40 százalékuk - képzettséggel nem rendelkező állástalan, akik a versenyszférában nem vagy nehezen alkalmazhatóak. Ráadásul a rendelkezésre álló munkaerő minősége romló tendenciát mutat. Az iskolából kikerülő korosztályoknál a tanulás és a teljesítmény lényegesen kisebb értéket képvisel. Ezt jól illusztrálja a PISA-felmérések romló eredménye is.
(Napi.hu)

Baross Pál FRICS, a Central European University campus fejlesztési igazgatója nyitóelőadásában arról beszélt, hogy "az épület nem egy főnév, hanem egy ige". A szakember elmondta továbbá, hogy ahogy vártuk, a válság után az asset és facility menedzsmentnek jóval nagyobb szerep jut. Az állomány növekedésével párhuzamosan egyre fontosabb területekké válnak.
A szakember kitért arra is, hogy alacsonyabb vezetői szintek esetében a tudásbázis az asset és facility menedzserek esetében nagyjából ugyanaz, bár bizonyos új szempontokat meg kell tanulniuk, de azt mondhatjuk, hogy tudásbázisuk az, amit elvárunk egy ingatlanpiaci szereplőtől. Ugyanakkor magasabb szinten, a vállalat stratégiai, vezetési kihívásait illetően nagyon is más. Szintén különbség mutatkozik az ingatlanok kezelésében attól függően, hogy az adott épület kinek a birtokában van, más a befektetői kézben és más saját kézben lévő épületek kezelési követelménye.
A szakember utolsóként az FM-PM-AM egybegyúrásával létrejött szolgáltatás fajtáról beszélt. A PM számára ez a forma azért előnyös, mivel nagy rálátást biztosít az ügyfél hosszú távú stratégiájára, a felelősségi köröket azonban tisztázni kell. A legnagyobb lehetőség a türelemben rejlik, de ez a kivárás akár azt is jelentheti, hogy megbízás eltűnik. Az ügyfél számára az előnye, hogy hozzáfér minden olyan erőforráshoz, amely a PM cégeken belül már megjelent, de nagyon hangsúlyos a felelősségi körök kérdése.
(Portfólió)

Kevés kártékonyabb, a közgondolkodásba hamis ígéretet csempésző kifejezést ismerek, mint a bérfelzárkóztatás. Lehetne persze jól érteni a fogalmat, miszerint ügyeljünk arra, hogy a gazdasági fejlődésből a munkaerő is igazságos mértékben részesedjen. Ingoványosabb talajra merészkedünk, amikor azt fejtegetjük, hogy időnként megengedhetjük magunknak, hogy a bérek gyorsabban növekedjenek a hosszabb távon fenntartható ütemnél, de még ennek is lehet időnként értelme. (Ennek jellemzően ciklikus megfontolásai lehetnek, például a high pressure economy koncepciója fejteget ilyesmit.)
A bérfelzárkóztatáson azonban a hétköznapokban sajnos nem a fentieket értjük, hanem használóik egyszerűen azt kívánják vele sugallni, hogy valamilyen homályos összeesküvés-elmélet eredményeképpen mi magyarok kevesebb munkajövedelmet kapunk, mint amennyi járna.
Ezt az értelmezést erősíti a Jobbik újramelegített bérfelzárkóztatási javaslata, a "bérunió". Az ellenzéki párt ötlete szerint ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért kellene fizetni az egész Európai Unióban.
Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy a mai magyar jövedelmek között ne találhatnánk olyat, ami sérti az igazságérzetünket. Ezek emelését azonban nem lehet úgy megoldani, hogy egy országtól erőn felüli bérek kifizetését kérjük, mert annak csőd a vége. Vagy esetleg még megkérhetjük a németeket, franciákat, hogy a bérunió érdekében ugyan egyenlítsék már ki a jövedelmeket úgy, hogy az adójukkal dotálják az alacsonyabb bérszínvonalú országok dolgozóit. Valószínű azonban, hogy ők nem így képzelik az Európai Egyesült Államokat. Addig is, amíg rájönnek, micsoda zseniális ötlet a bérunió, érdemes lehet azon is gondolkodni, hogy milyen nemzeti gazdaságpolitika szolgálhatja valóban a magasabb jólét megteremtését. Mert az igazán ránk férne.
(Portfólió)

Jozef Mihál független ellenzéki honatya kifejtette, hogy a minimálbér emeléséből elsősorban az állam profitál, mivel nőnek az adó-és járulékbefizetések, így az államkasszába kerül a minimálbér megemelt összegének 57 százaléka. „Ez egy álságos intézkedés, melynek segítségével a pénzügyminisztérium kasszája gyarapodik”- magyarázta.
„A jövő év folyamán előkészítjük az úgynevezett éves járulékelszámolást. Amint ezzel megleszünk, nagyon mélyrehatóan foglalkozunk majd a járulékokkal, adott esetben azok csökkentésének lehetőségével. Az új elszámolás bevezetésével ugyanis objektívebb információk állnak majd a kormány rendelkezésére “ – közölte Richter.
A tárca vezetője nem ért egyet a munkáltatók azon követelésével, miszerint elvárják, hogy ha emelik az alkalmazottaik bérét, akkor azt az állam állja. „Csakhogy ez nem így van, a munkát a munkáltatónak végzik el, akinek erre megfelelő módon, azaz alkalmazottai bérének emelésével is reagálnia kell“ – vélekedett Richter.
Ján Richter a munkaerő mobilitását magasabb utazási költségtérítéssel, bőkezűbb szállásdíj-támogatással, valamint az átköltözés támogatásának 4 ezer euróra emelésével ösztönözné. A miniszter szerint a kormány támogatni fogja a bérlakások építését is. „A költségvetés a garancia erre, megfelelő összeggel töltjük fel az Állami Lakásfejlesztési Alapot (Štátny fond rozvoja bývania)” – nyilatkozta. Bérlakásokat ott kell majd építeni, ahol kevés a képzett munkaerő és elegendő szabad munkahelyet kínálnak az embereknek, vélekedett a tárca első embere.
(Felvidék)