Munkaügyi Tudástár

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára azután nyilatkozott telefonon, hogy részt vett EPSCO Tanács máltai ülésének második, keddi napján Magyarországot képviselve.
Az EPSCO Tanácsot az EU tagállamok foglalkoztatási, szociális, egészségügyi és fogyasztóvédelmi miniszterei alkotják, továbbá az illetékes bizottsági biztosok.
Czibere Károly az MTI-nek elmondta, hogy hétfőn a foglalkoztatási miniszterek tanácskoztak, kedden pedig a foglalkoztatási, szociális ügyekért felelős küldöttek. Ő maga felszólalásában részletesen ismertette a Magyarországon elért eredményeket a foglakoztatás terén, a munkanélküliség csökkenését, az elsődleges munkaerőpiac bővülését, kitérve arra, hogy a közfoglalkoztatás bővítése fontos szerepet játszott a szegénység enyhülésében, amely az utóbbi három évben folyamatos volt. Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a közfoglalkoztatás önmagában nem cél, hanem eszköz, amely fontos, hogy rugalmas legyen, és az elsődleges munkaerőpiac felé ösztönözze a munkavállalást.
Mint mondta, szót ejtett arról, hogy 2017-ben és 2018-ban jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelés történik Magyarországon, ami megint csak azt ösztönzi, hogy a foglalkoztatásból származó jövedelem legyen a legfontosabb eszköz a szegénységnek való kitettség enyhítésében. Beszélt arról is, hogy a magyar kormány az említett két évben jelentősen bővíti a bölcsődei hálózatot, ami könnyebbé teszi a nők számára a család és a munka összeegyeztethetőségét.
A jelentős munkaerő-tartalékokról szólva megemlítette a fogyatékkal élőket, akik körében az elmúlt öt évben a foglalkoztatási ráta több mint a kétszeresére emelkedett, és hogy a roma kisebbség esetében sikerült 40 százalék fölé vinni a foglalkoztatási hányadost, a legmagasabbra az Európai Unió tagállamai közül. Hozzátette, hogy mindezeknek köszönhetően az utóbbi három esztendőben a szegénységi mutatók folyamatosan javultak Magyarországon, a szegénységnek kitettek száma 800 ezerrel tudott csökkenni, a mélyszegénységben élők száma pedig félmillióról 200 ezerre apadt; ennél fogva bevált a kormánynak az a megközelítése, hogy a foglalkoztatás bővítésével és a foglalkoztatási esélyteremtésen keresztül lehet a legjobb védelmet nyújtani a családoknak az elszegényedés ellen.
(Web Rádió)

A Commerzbank 7800 dolgozójától válik meg Németországban a tavaly bejelentett szerkezetátalakítási intézkedések részeként - közölte a Handelsblatt német pénzügyi lap.
A második legnagyobb német pénzintézet már értesítette a szakszervezeteket az intézkedésről, ami a bank valamennyi területét érinti majd.
A Commerzbank nem közölte, hogy mennyi idő alatt tervezi végrehajatani a létszámleépítést a mintegy 50 ezer fős cégnél, de korábbi hírek szerint négy év alatt . Sok álláshelyet azért szüntetnek meg, mert számítógépek is el tudják látni azt a feladatot, amelyet eddig fizetett munkaerő végzett.A több éves átstrukturálás költségeit egymilliárd euróra becsülik.
A Commerzbank tavalyi adózott eredménye 279 millió euróra zsugorodott az egy évvel korábbi 1,1 milliárd euróról, részben a már megkezdett szerkezetátalakítási intézkedések hatására.
(Kisalföld)

A termelékenység azt a hatékonyságot fejezi ki, amellyel a termelési tényezőkből kibocsátás jön létre.
A reál GDP és a foglalkoztatottság alakulásának eredőjeként számított munkatermelékenység alakulásában a válságot követően számottevő visszaesés történt Magyarországon.
Az egy főre jutó munkatermelékenység 2010-2011-ben újra emelkedésnek indult, azóta azonban érdemben nem változott, jelenleg még mindig a válság előtti szint alatt tartózkodik. Ezzel szemben a többi visegrádi országban az egy főre jutó termelékenység az utóbbi években újból tartós növekedésnek indult, és jelenleg érdemben meghaladja a válság előtti szintjét.
Összességében hazánkban a termelékenység érdemben nem javult az utóbbi években, ami mind rövid, mind hosszabb távon kockázatokat jelezhet. A lassan javuló termelékenység rövid távon a fajlagos munkaerőköltségek növekedését és ezzel az inflációs nyomás erősödését okozhatja, míg hosszabb távon a termelékenység alakulása a potenciális növekedés egyik legfontosabb tényezőjeként a gazdaság hosszabb távú felzárkózási pályáját is befolyásolja.
(Portfólió)

Az is kiderül, hogy a jelentés szerint még ennél is nagyobb probléma, hogy a munkaerő terlemékenysége drasztikusan csökkent az utóbbi években, tök utolsók lettünk mára a régióban.
A jelentés kitér arra is, hogy 2016 végén is folytatódott a foglalkoztatás bővülése, 4,5 százalékra ment le a munkanélküliségi ráta: a versenyszféra egyre nagyobb munkaerőigénye mellett a külföldi munkavállalás és a közmunka hízlalja az eredményeket. Ehhez csatlakozott hozzá még tavaly év végére az állami szféra. Viszont ennek az erős foglalkoztatási statisztikának számos kellemetlen melléhatása van: a magyar munkaerő 12 év alatt elveszítette termélkenységét, versenyképességét. Nem hogy a 10-12 évvel ezelőtti eredmények konzerválódtak volna, hanem még vissza is estünk, miközben a régió többi országa elhúzott mellettünk. A cikk kitér az összetett okokra is: a romló termelékenység mögött egyszerre van jelen a tőkeberuházások visszaesése, a humán tőke nem megfelelő minőségű bővülése, azaz hogy nincs megfelelő munkaerő, felnőttképzés és az alacsony innováció.
És emellett az MNB elemzése szerint rombolta a termelékenységet az idősek foglalkoztatásának korlátozása, a közfoglalkoztatás drasztikus kibővítése is, ami ugyan hozott új munkaerőt a piacra, de azok képzetlenek, tapasztalatok nélküliek voltak. Azaz a foglalkoztatás növekedésével párhuzamosan csökkent a termelékenység. Az MNB szerint mindez rövid és hosszú távon is kockázatot jelent.
(444.hu)