Munkaügyi Tudástár

Szlovákiában megközelítőleg 130 ezer ember dolgozik az autóiparban, de ez továbbra sem elegendő. Az autógyártó cégek számításai szerint az elkövetkező három évben újabb 14 ezer szakképzett alkalmazottra lesz szükség. Jelenleg azonban jelentős a munkaerőhiány ezen a téren, a vállalatok ezért egyre gyakrabban külföldről hoznak embereket.„A mi cégünkben körülbelül 550 embert alkalmazunk a magyarországi Győrből, akik ideiglenesen maradnak nálunk 2018-ig” – magyarázta Lucia Kovarovič Makayová, a Volkswagen autógyártó cég szóvivője.
Az autógyártó cégek elsősorban a szlovákiai oktatási rendszert hibáztatják a munkaerőhiány miatt, amely átképzési tanfolyamokkal együtt sem képes reagálni a gyakorlatra. „A külföldi munkaerő behozatalát nem tartjuk rendszerszintű intézkedésnek. Ez csak azoknak segít fellélegezni, akiknek sürgősen szükségük van a munkaerőre. Hosszú távú intézkedésnek a duális képzés és az egész képzési rendszer módosítása felelne meg, a közép- és a főiskolákon is” – vélte Jaroslav Holeček, az Autóipari Szövetség alelnöke.Az autógyártó vállalatok ezért ebben az évben is folytatni akarják az együttműködést az állammal az oktatás terén. Emellett azonban szeretnék egyszerűsíteni a harmadik országokból származó munkaerő behozatalát is.
(InfoRádió)

A munkatársat kereső cégek rendre abba ütköznek, hogy egy-egy állásra nem találnak alkalmas jelölteket. A jelenség nem új keletű, különösen a meghirdetett IT és mérnöki állások esetében már évek óta jellemző. Az egyre több szakmát érintő helyzet azonban kezd általánossá válni. Szakemberek szerint a megváltozott munkaerő-piaci viszonyok újfajta stratégiát igényelnek mind a munkaadók, mind a munkavállalók részéről – tájékoztatta lapunkat Dobár Attila, a JobGroup ügyvezető igazgatója.
A mai munkaerő-piaci helyzetben a korábban jól bevált kiválasztási és álláskeresési technikák már nem elég hatékonyak – fogalmazott Szilágyi-Bécsi Tímea, a Nyíregyházán is irodát működtető IntSolution Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte fel kell venni a ritmust a gyorsan változó gazdasági és technológiai környezettel. A cégeknek egyre inkább arra kell törekedniük, hogy minél inkább lerövidítsék a kiválasztás időtartamát, és elszakadjanak régiós sztereotípiáktól.
A jövőben egyre kevésbé lehet különbséget tenni a nyugati és a keleti országrész bérszínvonala között, s azt is be kell látni, hogyha jó szakembereket szeretnének, akkor Nyugat-Európával kell versenyre kelni. Bizonyos területeken érdemes lesz a cégeknek saját képzésekben gondolkodni, együttműködve a középiskolákkal – tette hozzá megkeresésünkre a szakember.
Európai uniós kutatási eredmények szerint a magyarok 65 százaléka egy idegen nyelvet sem beszél legalább társalgási szinten, és a maga 13 százalékos arányával az európai rangsor végén szerepel az ország a két idegen nyelv ismeretét tekintve is.
(BOON)

Százkét adó és illeték eltörlése, utazási kedvezmények a diákoknak, fizetésemelés a művészeknek, a nyugdíjak növelése és az áfa 20 százalékról 19-re csökkentése – az új baloldali román kormány intézkedéseinek jó része kampányígéret volt.
„Eltörölte a parlament a 2000 lej alatti nyugdíjakról az egészségügyi biztosítást és az adót, és ezt kiterjesztette az egészségügyi biztosítás esetében a 2000 lej fölötti nyugdíjakra is. Ezt követően pedig 1250 lejről körülbelül 15 százalékos minimálbér-növekedést indítványozott, és június elsejétől így 1250 lejről 1450 lejre, körülbelül százezer forintra nő a minimálbér értéke Romániában” – mondta el Vass Levente, az RMDSZ parlamenti képviselője.
Szakértők szerint a béremelés amellett, hogy élénkítheti a gazdaságot, a munkaerő-elvándorlást is mérsékelheti. Sokan azonban mégsem örülnek a beváltott ígéreteknek és a valamivel magasabb fizetésnek.
2017 januárjától nem terheli egészségügyi járulék a nyugdíjakat és 2000 lejes járandóságig a 16 százalékos jövedelemadót sem kell már fizetni.
A kisnyugdíjasoknak azonban így is oda kell figyelniük a kiadásaikra.
„Hát, hogy ne pazaroljon az ember, úgy az élelemben, vízben, gázban, villanyban, mindenben” – mondta Orbán Mihály.
Január elsejétől egyébként 5,25 százalékkal nőttek a nyugdíjak Romániában, ugyanis a hatályos törvények szerint az idősek járandóságát az infláció mértékével, valamint a bruttó reál átlagbér növekedésének ötven százalékával kell kiigazítani. A szomszédos országban 65 ezer forint körül van az átlagnyugdíj.
(HírTv)

Dieter Hundt, a Német Munkaadói Szövetség korábbi elnöke pedig beszédében a nők, valamint az idősebb munkavállalók munkavállalási lehetőségeinek támogatását sürgette. Dale A. Martin a kamara közleménye szerint hangsúlyozta, hogy ez a téma ugyanúgy érinti a német cégeket, mint az országban működő egyéb vállalkozásokat. Ezért gyakorlati, életszerű megoldásokra van szükség, mint például a tervezett, példás munkaadói kezdeményezéseket elismerő kiválósági cím. Dieter Hundt professzor szerint a jól képzett szakemberek hiánya a német gazdaság számára is komoly kihívást jelent. Jelentős erőfeszítéseket kell tenniük a vállalkozásoknak, de a politikának is annak érdekében, hogy hosszú távon is biztosítani tudják a német gazdaság versenyképességét. Szükség van például a képzés javítására, a nők, valamint az idősebb munkavállalók munkaerőpiaci részvételének emelésére, vagy külföldi szakemberek célzott toborzására - mondta. Úgy vélte, ennek érdekében növelni kellene a nők érdeklődését a műszaki és természettudományi területek iránt. Véleménye szerint a várható szakemberigény fedezésére olyan bevándorlási törvényre lenne szükség, amely a várható kereslet alapján meghatározza az Európai Unión kívüli érdeklődőkkel szemben támasztott nyelvtudási, képzettségi és munkatapasztalatokkal kapcsolatos elvárásokat.
Az 1993-ban alapított DUIHK a német gazdaság hivatalos magyarországi képviselője, mintegy 900 tagvállalatával az ország legnagyobb bilaterális vállalati szövetsége, legfontosabb feladata a magyar-német gazdasági kapcsolatok előmozdítása.
(Profitline)

Csaba László a kiút fontos elemeként említette az oktatás fontosságát az óvodától az egyetemig. Ez nyitja meg a mobilitás kapuit, ráadásul „a mi kezünkben van, nem függ az olajáraktól” – ironizált. Kiemelte, a felsőoktatásban „exponenciálisan növekszik a lemaradásunk”, majd hozzátette, békén kellene hagyni végre az egyetemeket. A felsőfokú végzettségűek döntő többsége el tud helyezkedni, nem ők vannak állás nélkül, hanem azok, akik az elemi dolgokat nem tanulták meg – fűzte hozzá.
A másik előadó, Mellár Tamás közgazdász három elemet nevezett meg, amely akadályozza az ország fejlődését. Az egyetemi tanár szerint gyenge a polgári társadalom, töredékes a középosztály, a polgári értékek pedig hiányoznak. Vannak ugyan demokratikus és piaci intézményeink, de nem a megfelelő módon, diszfunkcionálisan működnek. Végül az intézmények nem befogadó, hanem kirekesztő jelleggel működnek, ami az Acemoglu–Robinson-szerzőpáros híres könyve, a Miért buknak el nemzetek? következtetése szerint lecsúszáshoz vezet.
Az egyetemi tanár arra is felhívta a figyelmet, hogy improduktív a magyar gazdaság. Ezt mutatja, hogy minden 1 százalékos növekedéshez 2,5 százalékos többletforrásra van szükség. A szociálliberális kormány két ciklusa alatt, 2002 és 2010 között összesen 17 százalékkal nőtt a gazdaság, ezt a GDP 34 százalékára rúgó többletforrás (többletadósság) alapozta meg. Ám 2010 után még rosszabb volt a bizonyítvány – fejtegette –, mert 10 százalékos növekedéshez ekkor már a GDP 35 százalékára tehető többletforrás bevonása történt meg. Ebből 10 százalék volt a magánnyugdíjpénztári vagyon, 26 százalék az EU-támogatás, a GDP 5 százalékával csökkentek a devizatartalékok: bár ez 41 százalék, de ebből le kell vonni 5 százalékot, mert ennyivel csökkent a GDP-arányos államadósság.
A portál tudósítása kiemeli, hogy Mellár Tamás az első Orbán-kormány idején a KSH elnöke volt, és miközben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 7 százalékos gazdasági növekedésről vizionált, ő a Közgazdasági Szemlében arról írt részletesen alátámasztott tanulmányt, hogy a termelési tényezőkből ez nem következik.

(MNO)

A kereskedelem és vendéglátás munkaerőigényes terület. Egyre kevesebb a jó szakember. Változatlanul működik a külföldi elszívás. Nálunk most nincs szezon a parton, a szakemberek nagy része kint dolgozik a sípályákon a környező országokban. Ráígéréssel vissza kell csalni őket, mert a téli munkával nem lenne baj, ha visszajönnének a nyárra - mondta Vágó Péter, a KISOSZ Veszprém megyei elnöke. Szólt arról is, hogy a szakács, cukrász, pincér alapszakmában nagyon sok képzés indul. A kormány észrevette, hogy rövidebb, gyakorlatiasabb oktatásra van szükség. A duális képzés lényege, hogy minimális időt töltenek az iskolában, és jóval több időt a gyakorlatban. Az iskolai képzést ki kell hogy egészítse az iskolarendszeren kívüli, úgynevezett felnőttképzés, az átképzések rendszere. Erre a munkaügyi hivatal most írt ki pályázatokat, amelyek rövid időn belül be is indulhatnak. Ám ezek eredménye idén nyáron még nem jelentkezik. Ha valakinek van egy szakmája, amit 15-20 évvel ezelőtt szerzett, akkor elavultak az ismeretei. Állami segítség kellene ahhoz, hogy korszerűsíthesse a tudását. Elmondta még, hogy nyárra a Balaton-partra a környező megyékből, az Alföldről kell munkaerőt hozni. Elindult az a folyamat is, hogy a magyarlakta településekről is jöjjenek az emberek. Azt mondják, a hazai munkaerő nem mobil, mert ahol megszületett, ott szeretne dolgozni. - Én ezt már nem hiszem el, mert ha külföldre, több száz kilométerre el tud menni, akkor országon belül pár száz kilométerre is, ha itt meglesznek a feltételek. Kap munkásszállást, étkezést és a béren kívül egyéb juttatásokat, akkor itt is meg kell hogy kapaszkodjon. Ezen dolgozunk most, hogy az idei évben a munkaerőhiányt ilyen eszközökkel csökkentsük. A nagy vendéglátósok, kereskedelmi egységek már elérték az európai bérszínvonalat. Nem csak bér kérdése, hogy valaki hol dolgozik. A munkakörülmények tekintetében vagyunk elmaradva. Az uniós pályázatokból mindig kimarad a kereskedelem és a vendéglátás, pedig ott is jó lenne, ha lehetne pályázni. Hogy korszerűbb gépekkel, jó eszközökkel tudjanak dolgozni. Ha itt előre tudunk lépni, akkor mérsékelni lehet a szakemberhiányt - húzta alá Vágó Péter.
(VEOL)

Tíz évvel ezelőtt még nem öltött olyan jelentős méreteket a kivándorlás Magyarországon, mint az utóbbi években, egy eléggé új jelenségről van szó, ami 2010 óta gyorsult fel. Ekkor erősödött fel annyira, mint a többi újonnan csatlakozott EU-tagországban, mint Románia vagy a balti országok - mondta Hárs Ágnes, a KOPINT-TÁRKI vezető kutatója a budapesti Shaping Davos! rendezvényen csütörtökön.
Ha a kivándorolt népességet arányaiban nézzük, Magyarországról még így is kevesebben mentek el az EU15-országokba, mint a többi említett államból, de növekszik a kivándorlók tábora.
A válság kitörése utáni években egy nagy ugrást láthattunk a kivándorlásban, különösen az Egyesült Királyságba, de a Németországba távozók száma is nagyot nőtt.
Érdekesség, hogy míg az Angliába vándorolt magyarokra a legjellemzőbb a magas képzettség (főleg középfokú és felsőfokú végzettségűek vándoroltak ki ide), ők nagy arányban alacsony képzettséget igénylő vagy képzettséget nem igénylő munkákat végeznek.
Lehet, hogy nem tudjuk, hogy a jövőben hány munkavállalóra, és milyen képesítésű munkavállalókra lesz szükség, azonban a jó oktatási rendszernek ezt a bizonytalanságot tudnia kell kezelni, azáltal, hogy elősegíti a munkaerő alkalmazkodó képességét a változó igényekhez - világított rá Léderer Dániel, a Milestone Institute alapítója. Jelenleg is van szabad munkaerő Magyarországon, azonban jelentős hányaduk nehezen foglalkoztatható, különböző okok miatt nem képes alkalmazkodni a jelenlegi munkaerő-piaci igényekhez.
Hárs Ágnes szerint a kisvállalkozások hiánya is hozzájárul ahhoz Magyarországon, hogy az alacsonyan képzettek körében kevesebben dolgoznak. Úgy véli, a munkahelyteremtésnek legfőképp alulról, a kisvállalatok szintjéről kellene indulnia, nem felülről (mint például a közmunka esetében).
(Portfólió)

Az eredeti alaptörvényben található intézkedések elavultak, a mai valós, megváltozott munkaerő-piaci igényeknek már nem feleltek meg vagy lehetővé tették a törvénnyel való visszaélést. Léteztek olyan célcsoportok, amelyek nem kaptak támogatást az aktív intézkedések által, ezért a pénzügyi támogatások értéke alacsony lett azon célokhoz képest, amelyekért létrehozták.
Az utolsó 8 évben az általunk folyósított pénzügyi támogatások értéke 500 lej maradt, habár az országos bruttó minimálbér 150%-kal nőtt, ezért ezek a támogatások már nem voltak a cégek számára vonzóak, nem igazán létezett a pályakezdő fiatalok vagy a hosszútávon munkanélküliek számára egyetlen foglalkoztatást serkentő intézkedés sem. A több mint 50 kilométerre való ingázás esetén járó alkalmazási juttatás értéke jelentéktelen volt ahhoz a pénzügyi erőfeszítéshez képest, amit maga után von egy napi 50 kilométeres távolságra történő utazás.
Talán a legfontosabb változás, hogy a korábban már említett aktív intézkedések kategóriája kibővült, beszélhetünk továbbá egy új szemléletű szakmai tanácsadási szolgáltatásról, lakhelyváltoztatást serkentő juttatásról, aktiválási juttatásról, ugyanakkor megjelent egy új célcsoport is, a NEET fiatal (No employment, education or trainning). Ez a célcsoport az európai előírásoknak megfelelően van meghatározva, azok a fiatalok tartoznak ide, akik életkora 16 és 24 év között van, nincs munkahelyük, nem folytatják a tanulmányaikat és pillanatnyilag nem vesznek részt semmilyen szakképzésen. Azért mondtam, hogy pillanatnyilag, hiszen az a fiatal személy, aki már részt vett szakképzésben, de már befejezte, jelen esetben szintén NEET fiatalnak minősül. Továbbra is a nyitottságra és a partnerségre helyezzük a hangsúlyt. A törvény előírja, hogy minden új állás meghirdetése a mi tudomásunkkal zajlik (a cégek kötelesek informálni minket minden álláshirdetésről), tehát egy reális képet kapunk a munkaerőpiaci lehetőségekről. Az új kérések szakmai elvárásai alapján állítjuk össze az éves szakképesítési beiskoláztatási stratégiánkat. Olyan képzéseket szeretnénk csak tartani, amelyekre valóban szükség van vagy a jövőben szükség lesz. A tavaly hozzávetőleg 400 munkanélkülinek sikerült elvégeznie egy képesítési modult, amelynek befejeztével munkába állhatott. Idénre is több mint 20 profilt felölelő kínálatunk van a munkanélküliek részére, igaz, a legtöbb csak a 10-12 osztályt, tehát líceumot végzettek részére elérhető. Az új törvény értelmében a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezők részére csak mezőgazdasági dolgozói, illetve kereskedelmi dolgozói képesítést biztosító képzést tarthatunk. Tavaly év végén elkezdtünk egy kétoldalú kapcsolattartást a munkáltatókkal, nyitott információs-konzultációs rendezvények révén. A már ismert munkaerővásár-kínálatunkat kiegészíthetjük a cégek kérésére saját, akár a mi székhelyünkön megtartandó munkaerő-toborzásokkal, amelyek lefolytatásában is partnerek vagyunk. A munkát keresők számára javaslom a weboldalunkon, www.arad.anofm.ro hetente frissülő kínálatunkat, illetve ha külföldön keresne valaki biztonságosan munkát, akkor a www.eures.europa.eu oldalon tájékozódhatnak a különböző uniós országok kínálatából. Ugyanakkor az EURES-es kolléganőnk is szívesen várja a jelentkezőket a székhelyünkön. Fontosnak tartom ugyanakkor megemlíteni, hogy tavaly év végén elkezdtük kiadni a szociális vállalkozási tanúsítványokat. A szociális vállalkozások elismerése révén megtehetjük az első lépéseket a szociális gazdaság előmozdítása érdekében, amiben nagyon fontos szerephez juthatnak az önkormányzatok, a szövetkezetek, az alapítványok és az egyesületek. Kérném a polgármestereket is: nézzék át a 219/2015-ös törvényt és amennyiben érdekeltek abban, hogy a körzetükben minél több elismert, törvényesen működő szociális vállalkozás legyen, bátran keressenek meg minket!
(NyugatiJelen)

Magyarországon sok cég küzd munkaerő-problémákkal, tömegével hirdetik meg az új álláshelyeket: hiány van a villamosvezetőknél, a magyar szállodák 93 százalékának gondot okoz a munkaerőtoborzás, és már az autóipari szereplők is béremeléssel és más juttatásokkal próbálják magukhoz csalogatni a dolgozókat. A kereskedelemben is állandósult a létszámhiány, illetve a nagy fluktuáció miatt is szükség van olyan eszközökre, amelyek minél vonzóbb munkahellyé teszik az áruházláncokat. Megnéztük, hogy az elmúlt fél évben miket vetettek be ezek a vállalatok, hogy magukhoz csábítsák, illetve megtartsák a dolgozókat.
A KIKA több mint 600 főt foglalkoztat Budapesten, Budaörsön, Debrecenben, Pécsen, Győrben és Szegeden, és még ebben az évben további üzletek nyitását tervezi. A vállalat az elmúlt fél évben több fontos lépést tett annak érdekében, hogy dolgozói hosszú távon is elkötelezettek maradjanak: 2016. augusztusától például szombati pótlékot fizet az alkalmazottaknak, ha azok vasárnap és az azt megelőző szombaton is dolgoznak. Pár hónappal később bejelentették a hűségjutalom elindítását, ami azt jelenti, hogy egy év aktív munkaviszony után 100 ezer forintot kapnak dolgozók.
Már idén is történt kedvező változás: január 1-től munkaidő arányosan havi bruttó 24 ezer forinttal emelkedik minden dolgozó fizetése. Ez a bérfejlesztés és a hűségprogram elindítása a teljes foglalkoztatásban dolgozók esetén több mint nettó 250 ezer forint többletjuttatást jelent éves szinten - tudta meg a Pénzcentrum az áruházlánctól.
Napjainkban a munkáltató márkát nem az alapvető marketingeszközök jelentik, hiszen alapkövetelmény, hogy legyen egy jól felépített karrier aloldal a honlapon, ahogy az is, hogy a vállalat kommunikáljon a célcsoportjával a közösségi médiában.A valódi belépési korlátot, ami átütő eredményeket is hozhat, Szokody Ágnes szerint főképp a megfelelő szakértelem és a projektre dedikált büdzsé jelenti.
(Pénzcentrum)

Egy cég természetesen számos szempontot mérlegel annak eldöntése során, hogy hol rendezze be központját. Ezek között szerepet játszik a megközelíthetőség, illetve, hogy hol talál alkalmas munkaerőbázist, de szintén a fontos mérlegelendő szempontok közé tartozik az is, hogy hol, mennyibe kerül a központ fenntartása. Ha ezen utóbbi - nem igazán elhanyagolható - tényezőt nézzük, Magyarország meglehetősen jól teljesít.
Megvizsgáltuk, hogy egy, irodai munkavállalókat foglalkoztató központ kialakításának milyen feltételei lehetnek a régió különböző nagyobb városaiban. A fenntartás költségeiben két elem játssza a legfontosabb szerepet, a dolgozóknak kifizetett bérköltség, illetve a bérelt irodákért fizetett összeg. A vizsgálat során egy 300 fős központot létrehozni tervező cég lehetőségeit néztük meg, mely irodai foglalkoztatottakat alkalmaz.
A bérleti díjakban nagyon jelentősek a különbségek a régiós nagyobb városok között. A 2016-os év közbeni adatok alapján a legolcsóbban Budapesten lehet irodát bérelni, ahol a város üzleti negyedében található épületekben átlagosan 14,2 eurót kértek egy négyzetméternyi területért. Ezzel szemben Prágában a hasonló elhelyezkedéssel rendelkező irodákat 19,5 euró/négyzetméteres bérleti díj mellett kínálták, míg Varsó esetében a 24 eurót is elérte a bérleti díj. Egyedül a másodlagos lengyel városok tudták felvenni a versenyt a magyar főváros áraival, de csekély mértékben ezek is magasabbnak bizonyultak.
Mint látható tehát költségoldalról meglehetősen versenyképesek vagyunk, mégsem rohannak tömegével a cégek itt irodát nyitni. Ez több tényezőre vezethető vissza, egyrészt Magyarországot sokáig körüllengte a politikai bizonytalanság, és számos témában tűntünk fel negatív példaként, ami a nemzetközi cégeket elbizonytalaníthatta a régiós székhelyük kiválasztásakor. Másrészt a költségeken túl fontos, hogy megfelelő munkaerő is rendelkezésre álljon a központ létrehozásához. Magyarországon pedig sajnos hiány van - főként informatikai területen - szakemberekből. Illetve sok esetben a nyelvek ismeretével is hadi lábon állunk. Ezeken mindenképpen változtatni kell, ha nem akarjuk, hogy a lengyel és cseh városok kapják meg helyettünk a lehetőséget.
(Portfólió)