Munkaügyi Tudástár

A VOSZ szerint a minimálbérek növelése azért is érdek, hogy nagyobb legyen a bértávolság a közmunka és a munkaerő-piaci alsó kategóriák között, mert ez munkára ösztönözné az embereket.

A Liga Szakszervezetek pedig arról tájékoztatta a lapot, hogy az valószínűsíthető, hogy többlépcsős modellben épülhet be a tervezett járulékcsökkentés a bérekbe, mert első évben még a munkáltatónak nem lesz kötelező a fizetésekbe visszaforgatnia a tehercsökkentést.

A kormányzati számítások szerint a 8 és 13 százalékos emelés a minimálbér 120, a szakmunkás bérminimum 145 ezer forintra emelkedne. A versenyszférában 807 ezer munkavállaló fizetése emelkedhet, évente ezzel 111 milliárd forintos bértömeg-növekedést eredményezve.
(Pénzcentrum)

Hirdetés

A nagyvállalatok 39 százaléka már HR-analitikával is foglalkozik, és minél nagyobb egy cég, annál fontosabbá válnak az ilyen jellegű elemzések – többek között ez is kiderül az 1204 szervezet megkeresésével készült nemzetközi felmérésből.

A Sierra-Cedar tanulmánya arra is rámutat, hogy a nagyvállalatok közül egyre több vonja össze szolgáltatóközpontokba különböző HR-szervezeteit, amelyek szolgáltatásai céges portálokon, help desk megoldásokon keresztül érhetők el, és gyakran mobil hozzáférést is biztosítanak munkatársaik számára. Az új, technológia segítette megközelítés jelentős hatékonyságnövekedést eredményez, egy-egy HR-ügyintéző átlagosan 51 százalékkal több alkalmazottat szolgál ki ebben a modellben.

Az IT-biztonsági szoftvereket fejlesztő cseh AVAST Software az SAP SuccessFactors segítségével automatizálta a toborzás és a munkába állítás folyamatait, és ezt a megoldást használja a Telekom Slovenije, valamint a koperi kikötő is.

A vállalatok az alapfunkciókon túl olyan folyamatok felhőbe vitelét is megkezdték, mint a toborzás, a HR-analitika és a közösségi kollaboráció. Az adminisztratív és a tranzakciós feladatok terhe alól mentesülve a HR-szakemberek így a lényegre, többek közt a vállalatot előre vivő, tehetséges munkavállalók felkutatására és megtartására összpontosíthatnak.
(Hirado.hu)

Hirdetés

Stabil képet mutat a harmadik negyedévben a nagyvállalatok tervezett gazdasági aktivitását jelző K&H nagyvállalati növekedési index, amely a félévi értékhez hasonlóan a harmadik negyedévben is 8 ponton áll.

A vállalatok saját helyzetüket kedvezőbbnek ítélik, mivel a vállalati részindex 11 ponton áll, miközben a gazdasági környezet várt változásával kapcsolatban ennél óvatosabbak, ami jelenleg 0 pont. Az elemzés nagy előrelépésnek tartja, hogy az egy évvel ezelőtti mélyponthoz képest folyamatosan javul a makrokörnyezet megítélése.

A gazdasági környezetre vonatkozó, fokozatosan javuló várakozások egyrészt annak köszönhetők, hogy az előző negyedévhez képest több mint duplájára, 11 százalékra nőtt a kisebb közterhekre számítók aránya, a gazdaságpolitikai intézkedéseket pedig az előző negyedévi 18 százalékhoz képest jelenleg csupán 7 százalék gondolja kedvezőtlennek cége működése szempontjából.

A K&H Csoport a GfK Hungária Piackutató Intézettel együtt készített kutatása 2 milliárd forint feletti éves árbevételű 550 cég döntéshozójának megkérdezésével történt.
(Web Rádió)

Hirdetés

A VOSZ szerint az így stabilizálódó növekedés lehetőséget teremt az adó- és járulékterhek további, általános csökkentéséhez, amely hosszú távon elengedhetetlen az ország versenyképességének javításához.

A munkaadói érdekvédelmi szövetség javasolja továbbá a túlduzzasztott állami bürokrácia egyszerűsítését, amelynek első lépése a közszféra alkalmazotti létszámának érdemi csökkentése. Úgy vélik, az állami szervezeteknél dolgozó több százezer jól képzett munkavállalót - megfelelő átképzési programmal - át kell irányítani az üzleti szférába.

A külföldről érkező munkavállalók foglalkoztatása is indokolt az üzleti szférában tapasztalható munkaerő-hiány mérséklésére, részlegesen és átmeneti jelleggel - írják. Az erre vonatkozó - piaci szereplők igényeinek megfelelő - szabályok kidolgozása kormányzati feladat - áll a közleményben.

A VOSZ szerint kormányzati eszközökkel kell segíteni az atipikus foglalkoztatás - részmunkaidő, távmunka és munkaerő-kölcsönzési rendszer - gyorsabb terjedését, és rendezni kell a legnagyobb foglalkoztató szektorban, a bolti kiskereskedelemben dolgozók vasárnapi munkavégzésére és javadalmazására vonatkozó - vasárnapi pótlék - szabályait is - áll a közleményben.
(Agro Napló)

Hirdetés

A lap a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnökétől, Bubenkó Csabától úgy tudja: akkora a munkaerőhiány a boltokban, hogy a kereskedők már most igyekeznek bebiztosítani magukat a vásárlói rohamra, ezért a piacon terjedő gyakorlat szerint az év utolsó hónapjában egyetlen szabadnap kivételét sem engedik alkalmazottaiknak.

Mindez jogszabályba ütköző korlátozást jelent, mivel a törvény szerint évente hétnapnyi szabadsággal szabadon rendelkezhet a munkavállaló.

Több üzletlánc alkalmazottja fordult panasszal a szakszervezethez.

Bubenkó megjegyezte: már nyáron is akadtak problémák azzal, hogy nem engedték hosszabb szabadságra a dolgozókat egyes üzletekben. Hozzátette: a karácsonyi bevásárlási időszakban diákmunkásokkal is nehezebb feltölteni az üzleteket, mivel a tapasztalatok szerint a téli szünetben, illetve a vizsgaidőszakban jóval kevesebb fiatal vállal alkalmi munkát.
(Portfolio)

Hirdetés

A hazai nagyvállalatok a nemzetközi hangulatnak megfelelően lassú növekedésre számítanak a következő egy évben. Bár a társaságok saját helyzetüket kedvezőbben értékelik, mint a teljes gazdaság alakulását, a makrokörnyezet megítélése is egy éve fokozatosan javul – derül ki a K&H felméréséből.

A pénzintézet által készített nagyvállalati növekedési index a félévi értékhez hasonlóan a harmadik negyedévben is 8 ponton áll.

A beruházásokkal és a foglalkoztatottak létszámának bővítésével kapcsolatban inkább várakozó állásponton vannak a válaszadók: a következő egy év során túlnyomó részük nem tervez munkaerő-felvételt (88%), illetve beruházást (62%).

A társaságok jövőjére vonatkozó stabil várakozások mögött az áll, hogy a következő egy évben enyhén növekvő, 3,3%-os exportbevétellel kalkulálnak a cégek, ezzel pedig a szektor profitvárakozásai is 1,4%-ról 1,7%-ra emelkedtek az elmúlt negyedévhez képest.
(24.hu)

Hirdetés

A ManpowerGroup munkaerőpiaci szolgáltató cég felmérése szerint jelenleg a magyar munkaadók 57 százaléka küszködik azzal, hogy megfelelő embert találjon a betöltendő posztra, harmaduknál pedig még csak nem is jelentkeztek a meghirdetett állásra. Újabb egyharmaduk a szakképzett pályázókat hiányolja, erre a már meglévő munkaerő továbbképzését látják megoldásnak.

A legnehezebben betölthető munkakörök listája nagyjából globálisnak mondható, így itthon is a szakmunkásokból, a mérnökökből, a sofőrökből, az informatikusokból, a könyvelőkből és a pénzügyi szakemberekből van óriási hiány.

Összességében Japánban a legsúlyosabb a helyzet, itt a munkaadók 86 százaléka nem talál megfelelő embert az álláshelyekre. A Magyarországot sújtó szakemberhiány 17 százalékkal haladja meg a globális átlagot. Ennek elsődleges oka az, hogy itthon nem csak a helyi konkurenciával, hanem a nyugat-európai és a környező országok munkaadóival is versenyeznie kell a hazai cégeknek, az ottani jobb feltételek ugyanis elszívják a munkaerőt, véli Dalányi László, a ManpowerGroup magyarországi ügyvezető igazgatója.
(Privátbankár)

Hirdetés

A megkérdezett magyar munkaadók 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehezen talál megfelelő munkaerőt, 32 százalékuk szerint a meghirdetett állásokra nincs jelentkező, 31 százalékuk pedig a szakképzett pályázókat hiányolja – derül ki a ManpowerGroup munkaerőpiaci szolgáltató cég 42 országra kiterjedő legfrissebb felméréséből, amit kedden jutattak el az MTI-nek. Magyarországon a szakemberhiány 17 százalékponttal haladja meg a globális átlagot – tették hozzá.

A közlemény szerint a reprezentatív felmérésben részt vevő magyar munkaadók 31 százaléka úgy véli, hogy a munkaerőhiányra a már meglévő munkavállalók képzése jelenti a megoldást, globálisan azonban a munkáltatók 51 százaléka él ezzel a lehetőséggel.

A legnehezebben betölthető munkakörök tízes listája Magyarországon és globálisan szinte megegyezik, mindkettőben szerepel a szakmunkás, a mérnök, a sofőr, az informatikus, a könyvelő és pénzügyi szakember – olvasható a ManpowerGroup felmérésében.

A globális adatokat tekintve a legnagyobb munkaerőhiánnyal Japán küzd, csakúgy, mint az elmúlt években. Japánban a megkérdezett munkaadók 86 százaléka mondta, hogy nehezen talál megfelelő munkavállalót. A sorban 73 százalékkal Tajvan a második, ezután Románia, Hongkong, Törökország és Bulgária következik. Ugyanakkor a kínai munkaadóknak csupán 10 százaléka panaszkodik munkaerőhiányra, de jóval a nemzetközi átlag alatt van Norvégia, Hollandia, az Egyesült Királyság, Írország és Svájc mutatója is.
(HVG)

Hirdetés

A Máv-Start tavasszal írt ki közbeszerzést, amelyben több tucat szakmát jelölt meg, amelyre két éven át megoldást kell nyújtania a munkaerő-kölcsönzőnek. Ezek között szerepelt a lakatos, az elektroműszerész, a gépgyártásban is keresett CNC megmunkáló, de a Máv-nak szüksége van raktárosokra, takarítókra, kamionsofőrökre, sőt adminisztrátorokra vagy éppen műszaki fordítóra is. A nyertesnek napi 15-20 ezer forintot kell fizetnie, ha a szükséges munkakört mégsem tudja betölteni.

A tenderre ketten pályáztak, a magyar tulajdonban lévő Pannon-Work mellett a részben lengyel Prohumán 2004 Kft. A Pannon-Work meghatározó tulajdonosa Homonnay Géza, aki számos vállalkozásban érdekelt, legutóbb akkor került szóba, amikor a Budapest Taxit felvásárolták.

A Máv-Start számára az 1,9 milliárd forint ugyanakkor csak csepp a tengerben, hiszen tavaly már a 70 milliárd forintot is meghaladta a bérekre, juttatásokra és járulékokra kifizetett összeg. A cég átlagosan 14 ezer embert foglalkoztat.

A kölcsönzés ráadásul csak egy részét oldja meg a munkaerőhiánynak, hiszen azoknak, akik közvetlenül vesznek részt a közlekedésben, több vizsgát is le kell tenniük, amelyek önmagukban 3-6 hónapig is eltartanak. Ilyenek például a piros sapkás forgalmisták vagy a váltókezelők, akiknek forgalmi vizsgát kell tenniük, de az indulók közül sokan elbuknak. Ha pedig egy meghatározott állomáson kerülnek szolgálatba, ahhoz még az úgynevezett önállósító vizsgán is meg kell felelniük. Így nem csoda, ha például a budapesti igazgatóságon óriási a hiány ezeknek a szakmáknak a képviselőiből.
(HVG)

Hirdetés

Bukarest után a legnagyobb börzét Nagyváradon hozták tető alá: itt nyolcvan munkáltató nem kevesebb, mint 1209 állást kínált az érdeklődőknek. Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM) vezetője hangsúlyozta, nem csak a fiatalokat várták az eseményre, hanem minden korosztályt fogadtak.

Már a nyitáskor többtucatnyian várták, hogy betekintést nyerjenek az ajánlatokba. Az ügynökség munkatársai pedig készségesen útbaigazították az érkezőket, és még az önéletrajzok kitöltésében is segédkeztek. A fiatalokat egyébként inkább a multinacionális cégek – mint a váradi alapítású RCS&RDS vagy a város ipari parkjában megtelepedett Emerson és a nemrég felavatott Eberspaecher – csábították, az idősebb korosztály inkább a kis helyi cégeket találta vonzóbbnak.

Húsz cég, 170 állásajánlat, 120 álláskereső – ez a csütörtökön megtartott székelyudvarhelyi állásbörze mérlege. A rendezvény hasznosságáról megoszlik a munkáltatók véleménye: akik először vettek részt, bizakodók, a tapasztaltabbak viszont azt vallják, hogy az álláskereső fiatalok jó része csupán a munkanélküli-segélyhez szükséges pecsétért jelenik meg. A felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek csupán egy könnyűipari vállalat kínált két mérnöki állást. Udvarhelyszéken hét bejegyzett diplomás munkanélküli van, többségük orvosi egyetemet végzett, egyikük pedig gépészmérnök – tudtuk meg Kiss Eduárdtól, a székelyudvarhelyi iroda állásbörzéért felelős munkatársától.

Már a kilenc órai nyitásnál legalább háromszáz fiatal jelent meg a marosvásárhelyi állásbörzén, amelyen mintegy hetven cég kínált csaknem ezer állást a frissen végzettek számára. Szászrégenben, a munkaügyi kirendeltségen szervezték meg a börzét, tíz cég kínált 152 állást, Segesváron, a Korona szállóban szintén tíz cég 122-t, Dicsőszentmártonban, a Vasile Minea utca 2. szám alatt 11 vállalat képviselője összesen 210 ajánlattal várta az érdeklődőket. Végül megyei szinten mintegy 1200 jelentkező volt, akik közül 147 személyt választottak ki alkalmazás céljából, 52-en már alá is írták a munkaszerződést, közülük hárman felsőfokú végzettséggel rendelkeznek.
(Krónika)

Hirdetés