Munkaügyi Tudástár

Theodore Roosevelt 1910-ben figyelmeztetett, hogy az egyenlőség alapjaira épített ország ideája egyre inkább veszélybe került, mivel egyre több kiváltság jut az óriásvállalatok és az azok élén álló elit számára. A helyzet azóta sem sokat változott, sőt. Az amerikai vállalati profitok GDP-hez való hozzájárulása magasabb, mint bármikor az 1920-as évek óta. Az Apple, Google és Amazon valószínűleg ugyanannyira befolyásos gazdasági szereplő napjaikban, mint a US Steel, a Standard Oil vagy a Roebuck and Company volt Roosevelt idejében.

Óriási tőkén ül az Apple, amelyet valószínűleg nem akar felvásárlásokra használni, de ha a cég mégis ötleteket keres, akár Magyarország megvételét is megfontolhatná - viccelődik a LinkedIn közösségi oldal egyik alapítója a Fortune magazinban. A vállalatnak ugyanis éppen annyi szabadon felhasználható pénze van, mint amennyi Magyarország GDP-je.

Az úgynevzetett „szupersztár”-hatás, vagyis hogy kisszámú óriáscég termeli a profitok legnagyobb részét, leginkább Amerikában figyelhető meg. A Fortune 100 legnagyobb vállalata által termelt nominális GDP az 1994-es 33 százalékról, 2013-ra mintegy 44 százalékra nőtt, ráadásul ugyanebben az időszakban az általuk termelt bevétel aránya is 57 százalékról 63 százalékra emelkedett. Mindez úgy, hogy a vállalatok száma 1997 és 2013 között mintegy megfeleződött, a 6797-ről 3485-re csökkent. Az induló cégek száma is kisebb, mint 1970-ben volt, és több vállalat is megy csődbe, mint amennyit alapítanak.
(HVG)

Hirdetés

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a versenyképesség javítása érdekében szükségszerű a járulékcsökkentés, és úgy vélte, legalább tíz százalékpontos mérséklés kellene ahhoz, hogy Magyarország versenyképességét javítsa a lépés.

A szakember rámutatott, hogy az euróra átszámolt - 2015-ös -nettó bérek alapján Magyarország elmarad a környező országoktól.A térségben az ausztriai nettó bérek a legmagasabbak, majd Szlovénia és Lengyelország következik, de Csehország és Szlovákia is megelőzi Magyarországot.Ennek oka, hogy az egyedülállók - az egy keresettel rendelkezők - esetében az élőmunkát terhelő elvonás mértéke nemzetközi mércével is magas.

A tavalyi OECD-adatok szerint Magyarországon Ausztriához hasonlóan mintegy 50 százalékos volt az elvonás, míg a környező országokban 35-40 százalék.

Németh Dávid szerint a járulékcsökkentés kedvező hatással lehet a munkaerőhiányra is. Ha pediga járulékcsökkentés megjelenik a munkavállalók bérében, azaz a munkaadók "átadják" a csökkentést, akkor a nettó bérek tovább emelkedhetnek, ami tovább élénkítheti a lakossági fogyasztást és a kiskereskedelmi forgalmat.
(Origo)

Hirdetés

A köd pedig nem kedvez senkinek: európai körökben attól tartanak, az Egyesült Királyság megpróbálja megosztani az uniós tagállamokat, hogy kedvezőbb pozícióból indulhasson a kilépési tárgyalásokon – írta a Politico brüsszeli hírportál.

A BuzzFeed - amely először számolt be Orbán lehetséges útjáról - úgy tudja, vezető uniós és európai illetékesek magánbeszélgetéseikben azzal vádolták a brit kormányfőt, hogy az oszd meg és uralkodj elve mentén szorosabbra próbálja fűzni a kapcsolatot Orbán Viktorral. A hírportál szerint Theresa May és magyar kollégája közös nevezőre juthat a mozgásszabadság kérdésében, mert a magyar miniszterelnök valószínűleg nem ellenezné Anglia ragaszkodását ahhoz, hogy korlátozza az uniós állampolgárok munkavállalását a szigetországban.

Mi pedig úgy gondoljuk, ha létrejön a találkozó, mindenképpen téma lesz a Nagy-Britanniában ma dolgozó nagyjából 300 ezer magyar vendégmunkás sorsa. Ha ugyanis ők a szigorodó brit törvények miatt elhagyni kényszerülnének a szigetországot, esetlegesen hazatérve komoly gondokat okoznának a kormányfőnek, hiába beszél munkaerő-hiányról. Ennél fontosabbnak gondoljuk, hogy a magyar kormányfő esetleg közelebbről is meg akarhat ismerkedni azokkal a brit tervekkel, amelyek a Brexit ellenére garantálni kívánják Nagy-Britannia szabad mozgását az uniós piacon.

E "londoni formula" hosszabb távon annak ellenére érdekelheti Orbánt, hogy az ország jelenleg az uniós pénzügyi köldökzsinóron lóg. Érdekes tapasztalat lehet viszont a "kinn is, benn is" állapot tanulmányozása: hogyan maradhat a nyitott magyar gazdaság szoros együttműködésben az EU-val, miközben formálisan - politikai értelemben - nem is tagja a közösségnek.
(Népszava)

Hirdetés

A munkavállalók 15 százalék szja-t és 18,5 százalék járulékot fizetnek. Ha 27 százalékkal nőnek a bérek, abból 9 százalék mindjárt vissza is megy a költségvetésbe, a járulékcsökkentés csak 18 százalék terhet jelent a büdzsének – mondta az adószakértő.

Hozzátette, a családi járulékkedvezményt azért vezették be, mert akadtak, akiknek olyan kevés volt a fizetésük, hogy a családi kedvezményt az szja terhére nem tudták igénybe venni. A bérek 27 százalékos emelése esetén okafogyottá válik a családi járulékkedvezmény, ami 60 milliárd forintos tétel. Úgy vélte, a családi járulékkedvezmény a legfőbb akadálya az egyszámjegyű szja megvalósításának.

Ha egyben kezelnék a meglévő járulékkedvezményeket, a családi járulékkedvezményt, illetve a szociális hozzájárulási adót, megteremthető lenne a fedezet nagy része. A munkáltatói terhek nem változnának, a munkavállalók sem tiltakoznának, lehetővé válna a képzett munkaerő visszacsábítása, emellett fogyasztásösztönző hatása is lenne az intézkedésnek - mondta Angyal József.
(Hírado.hu)

Hirdetés

A kisebb irodatérrel és kevesebb energiafogyasztással járó spórolási lehetőségek mellett az otthoni munkavégzés lehetőségére pluszjuttatásként tekintenek a dolgozók – ez különösen igaz az X és Y generáció tagjaira. A 2. Távmunka Meetupon technológiai cégek képviselői számoltak be az ezzel kapcsolatos tapasztalataikról.

Egy friss kutatás szerint az Egyesült Királyságban jelenlévő cégek 34 százaléka szerint a dolgozóik több mint fele már otthonról végezheti el a feladatait 2020-ban. Ez nemcsak az alkalmazott és a munkáltató számára jelent előnyt, de a többi között csökkenti a városok közlekedési hálózatának terhelését is. A nemzetközi példákhoz hasonlóan Magyarországon is egyértelműen pozitív tapasztalatok fűződnek a távmunkához, a cégvezetők között viszont sokan még tartanak annak bevezetésétől.

Számos munkaerő-piaci probléma megoldását jelenthetné a távoli munkavégzés, hiszen a kereslet és kínálat közötti strukturális különbségekre és a nők a férfiakéhoz képest alacsonyabb foglalkoztatási rátájára, valamint a megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci integrációjára is megoldást kínál. Ráadásul hosszú távon a munkaadók számára is jól mérhető előnyökkel járna.
(24.hu)

Hirdetés

Kósa Lajos hozzátette: mindezt a parlament újraindulásakor, február 15-én kell majd valamilyen módon, jogszabályi szinten megjeleníteni.

A fideszes politikus szerint olyan béremelés, amely után a magyar emberek azt mondják, “most már elégedett vagyok a béremmel”, biztos nem lesz. Mindig lehet két forinttal többet keresni – mondta -, és “hajlamosak vagyunk elfelejteni, honnan indultunk”. Emlékeztetett arra, hogy az év első 8 hónapjában 7,5 százalékkal nőtt a reálbér, és ezzel 44 hónapja folyamatos a növekedés.

Azt mondta: bár Magyarország az európai uniós országok közül nem a legfejlettebbek között van, de a hasonló adottságú országok feltételei alapján Magyarország jól teljesít. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője rámutatott: soha nem látott előrelépés történt, hogy bekövetkezzen a teljes foglalkoztatás, a foglalkoztatottak száma a korábbi 3,4 millióról 4,3 millióra nőtt, emellett a magyar munkaerő egy része, mintegy 340-350 ezer ember az unióban dolgozik.

Kósa Lajos hangsúlyozta: a bérpolitikát úgy kell alakítani, hogy a nem Magyarországon dolgozó magyar munkaerő száma kezelhető maradjon, nem úgy mint Bulgáriában, ahol a lakosság mintegy harmada elment az országból. Magyarországon ez az arány 10 százaléknál kevesebb, ami “belesimul az európai országok átlagába”.

A frakcióvezető képtelenségnek nevezte azt, amit az ellenzék állít, hogy a “rettenetes” magyar élet-, munkahelyi és bérviszonyok, valamint azok kilátástalansága miatt “menekülnek el” sokan az országból. Kósa Lajos véleménye szerint akkor kell valamilyen magyarázatnak lennie arra, hogy a legnagyobb népesség, amely nem hazájában dolgozik, az a német, több mint 1,5 millióan nem a hazájukban dolgoznak.
(Boon.hu)

Hirdetés

A második negyedéves magyar GDP-növekedési ütem 1,8%-os lett, azaz amint akkoriban fogalmaztunk: nem volt "acélos a felpattanás" és így az első félév átlagos bővülési üteme 1,4%-os volt. Részben éppen ezzel, azaz a korábban gondoltnál lassabb átlagos első félévi növekedéssel indokolta most a Morgan Stanley elemzői csapata a vaskos előrejelzés rontást, illetve ezzel együtt a korábban gondoltnál lassabb EU-forrás lehívási pályát, valamint az eurózóna lassabb növekedési pályáját is megjelölte az okok között.

Inflációs fronton az MS elemzői csapata arra számít, hogy egyértelműen gyorsulás lesz, azaz megváltozik az a helyzet, hogy a várakozásokat sorozatosan alullövő inflációs adatok jöttek. Az infláció felpörgésére az ad okot szerintük, hogy a munkapiaci körülmények jóval feszesebbé váltak (szakképzett munkaerő hiánya) és a termékegységre eső bérköltségek jóval gyorsabban emelkednek (ULC), mint a maginfláció. A gyors béremelkedés és a bázishatások együttesen jócskán felfelé húzzák majd az éves alapú inflációs számokat, illetve velük együtt az inflációs várakozásokat.

Mindezekkel párhuzamosan a befektetési bank londoni csapata arra számít, hogy a Magyar Nemzeti Bank rövid távon még akár további monetáris lazító lépéseket is tehet, elsősorban likviditásmenedzsment lépéseken keresztül (az alapkamat várhatóan nem csökken tovább meglátásuk szerint).

Összefoglaló anyaguk magyarországi részében arra számítanak a Morgan Stanley elemzői, hogy november 4-én, azaz most pénteken a Moody's Investors Service is a befektetésre ajánlott kategóriába emeli a magyar hosszú lejáratú devizaadósság besorolását, azaz a harmadik nagy nemzetközi hitelminősítő is így tesz idén.
(Portfólió)

Hirdetés

A képviselő visszásnak tartja, hogy miközben az EU vezetői azt hangoztatják, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a mezőgazdaságnak, mivel a költségvetés 40 százaléka a mezőgazdaságot szolgálja. Állítólag kiemelten kezelik a foglalkoztatottság kérdését is, ám ez a gyakorlatban nem tapasztalható. A tények mást mondanak, mivel 1962-ben az európai keresőképes lakosság 20 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, ma pedig ez az arány az EU átlagában nem éri el a 4 százalékot.

Andrieu szerint a jelenlegi KAP mindent a termelékenység és az export fokozásának rendelt alá, aminek következtében a tagországokban olyan tömegű munkaerő szabadult fel, amelyet az ipar és a szolgáltatások már nem tudnak felszívni. Nyilvánvaló, hogy minél hatékonyabb a termelés, annál kevesebb ember szükséges egy bizonyos mennyiségű termék előállításához. A KAP azt hirdette, hogy a tagországok között bizonyos szakosodást kell megvalósítani, mindent terméket ott kell előállítani, ahol az a leghatékonyabban megoldható, pl. a gabonatermesztést Franciaországra, a sertéshús előállítást Németországra kell koncentrálni. Nehezen eldönthető azonban, hogy más körzetekben mennyire kell az adott termék előállítását visszaszorítani, mert a kevésbé hatékony termelés is munkahelyeket biztosít.

Andrieu szerint az egyik megoldás az lehetne, ha az EU nem kreálna versenyhelyzetet a tagországok között. „Inkább a helyi problémákra kell koncentrálni, rövid ellátási láncokat és fenntartható termelési feltételeket kialakítva, a támogatásokat pedig elsősorban a kis- és középvállalkozók számára biztosítva, illetve jobban kapcsolva a munkahely teremtéshez“ – mondta.
(Agroinform)

Hirdetés

Ugyanakkor a munkavállalók átlagéletkora és egyre nagyobb a verseny a munkaerőért, ezért az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) „Egészséges munkahelyek minden életkorban” című szemléletformáló kampányában arra hívja fel a figyelmet, hogy az idősödő munkavállalók munkában tartása a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltétele. Az 55 év feletti munkatársak képzése és digitális kompetenciájuk fejlesztése pedig nem csak a munkavállalókat, de a munkahelyeket is segíti abban, hogy lépést tartsanak a változó elvárásokkal. Magyarországon immár 12. éve rendezik meg az Európai Munkavédelmi Hetet, amelynek részeként kihirdették az Európai Helyes Gyakorlat díj országos fordulójának nyerteseit is.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) adatai szerint a demográfiai változásoknak köszönhetően 2030-ra Európában minden harmadik aktív munkavállaló az idősebb, 55-64 éves korosztályból fog kikerülni. A gazdaság fenntarthatósága érdekében ezért az idősödő munkavállalók munkában tartása, azaz az egészségesebb és biztonságosabb munkahelyek, az életkornak megfelelő foglalkoztatási feltételek megteremtése és a kormenedzsment aktív alkalmazása a gazdaság szereplőinek alapvető felelőssége.

„Az időskori aktivitást és a termelékenységet ösztönző megoldások fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás biztosítása ma már nélkülözhetetlen minden iparág számára. Az idősebb munkavállalók a tapasztalatukból adódó stratégiai gondolkodás és a mérlegelési képességük mellett a digitális kompetenciákat elsajátítva feltáratlan erőforrásai lehetnek a vállalkozásoknak, hiszen ezek együttesen járulnak hozzá a szolgáltatási színvonal további emelkedéséhez, a megváltozott fogyasztói igények kiszolgálásához és a munkaerő-kereslet kielégítéséhez” – mondta dr. Simon Attila István munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár.

(Hírek.prim )

Hirdetés

G

Munkavilága a Google-ben

Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu

Megnyitás Google keresésben →

A magyarországi 15-64 éves roma népesség 80 százalékának legfeljebb általános iskolai végzettsége van, míg a nem roma lakosság esetében ez az arány csak 20 százalék – írja a Magyar Nemzet a Központi Statisztikai Hivatal friss elemzésére hivatkozva.

A „Munkaerőpiaci helyzetkép” című kiadványból az is kiderül, hogy tavaly a munkaképes romák 39 százaléka volt foglalkoztatott, szemben a nem romák 65 százalékos mutatójával. Az etnikai hovatartozás 2014 óta szerepel a munkaerő-felmérés háttérváltozói között, ami lehetővé teszi, hogy a munkaerőpiaci jelenléten túl a foglalkoztatás milyenségében megmutatkozó különbségeket is megismerjük.

A romák 16 százalékát tartják nyilván munkanélküliként, 45 százalékukat inaktívként szemben a nem romák 4, illetve 31 százalékos mutatóival. Tavaly ugyanakkor javultak az előző évhez képest a romák foglalkoztatási mutatói, sőt, a javulás mértéke felülmúlta a nem roma népességre jellemzőt, de ez jórészt a közfoglalkoztatás bővülésének köszönhető: a dolgozó romák 42 százaléka a közfoglalkoztatásban vett részt 2015-ben.

A munkaerőpiaci diszkrimináció is a romákat sújtja leggyakrabban: 52 százalékuk jelezte, hogy szembesült már ezzel, és 45 százalékuk szerint ennek oka a származás volt. A KSH szerint az alacsony iskolai végzettség származástól függetlenül magas diszkriminációs kockázatot jelent, a romák esetében azonban a középfokú végzettség sem csökkenti ennek esélyét, a diszkriminációs érintettség hasonlóan magas a szakmunkás végzettséggel, illetve az érettségivel rendelkezők körében is.
(24)

Hirdetés