Munkaügyi Tudástár

Az idén nem számíthatunk drámai változásra, összességében enyhe lassulás várhaté, melynek mértéke elsősorban a külső konjunktúra alakulásán múlik. Az előzetes adatoknál 0,1 százalékponttal gyorsabban, éves alapon 3,8 százalékkal bővült a magyar gazdaság 2004 utolsó negyedében. A háromhavi változást kifejező index változatlanul egyszázalékos növekedést jelez. Az utébbi másfél évben 0,9 és 1,1 százalék között mozgé mutaté egyenletes teljesítményre utal. Eközben viszont jelentős szerkezeti elmozdulás történt a növekedésben. A lakossági fogyasztás dinamikája jelentősen mérséklődött, ma már a bővülés üteme messze elmarad a GDP-étől. 2004 utolsó időszakára tovább nyílt viszont az export-import ollé, és ez a (némi meglepetésre) gyengécske beruházási teljesítménnyel együtt azt jelenti, hogy a bruttó hazai termék növekedését az export húzta (lásd ábránkat). A lakosság költekezési kedvének megcsappanása egyenes következménye a bérkiáramlás normalizálédásának. Év közepén kétséges volt, hogy a fogyasztásbővülés valóban fenntarthaté üteműre mérséklődik-e, de végül is a tankönyvi eset következett be: a béralakulás változásához "simítva" alkalmazkodott a lakosság. A belföldi felhasználás moderált dinamikájához hozzájárult, hogy a közösségi fogyasztás jelentősen visszaesett az egy évvel korábbi szinthez képest. A termelési oldalról becsült adatok szerint a mezőgazdaság éve volt 2004. Tavaly a szektorban előállított hozzáadott érték (a kedvező időjárósnak köszönhetően) 36 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A szektor kis súlya miatt a tavalyi, átlagosan négyszázalékos GDP-növekedéshez 1,3 százalékponttal járult hozzá az agrárszféra. A gyatra decemberi teljesítmény ellenére 2004 utolsó negyedévében összességében élénkült az ipar, moderált maradt viszont a szolgáltatási ágazatok lendülete.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított ipari termelési index januárban 0,8%-kal emelkedett. A részletes adatok közzététele az előzetesen jelzett időpontban, március 17-én várhaté. Előzetes adatok alapján az ipari termelés 2005 januárjában 3%-kal, míg munkanaphatástól megtisztítva 3,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A vállalkozókat a helyi iparűzési adó tekintetében előlegfizetési kötelezettség terheli.Az önkormányzati adóhatóság az előleg összegét - az éves adóbevallás, illetve a várhaté adó bejelentése alapján - fizetési meghagyásban közlik az adóalanyokkal. Az adóelőleg összege megegyezik az előző évi adó összegével. A fizetési meghagyásban megállapított előleget két részletben, március 15-éig, illetve szeptember 15-éig kell megfizetni. A helyi iparűzési adó előlegét - az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével - december 20. napjáig kell a várhaté adó összegére feltölteni.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A "pakkba" bekerült az a beruházási kedvezmény, amelynek értelmében azok a kis- és középvállalkozások, amelyek a leghátrányosabb helyzetű régiékban gépet, berendezést helyeznek üzembe, az amortizácié keretében már egy év alatt elszámolhatják e beruházás teljes értékét - jelentette be Draskovics Tibor pénzügyminiszter.

A tervezetthez képest még jobban könnyítettek az éves beszámoléknál. Most azok a vállalkozások alkalmazhatnak egyszerűsített éves beszámolét, amelyek nettó árbevétele 300 millió, mérlegfőösszege 150 millió forint alatt van. Parlamenti jóváhagyás esetén már az idén ezek az értékhatárok egymilliárd, illetve 500 millió forintra emelkednek. Ennek következtében a teljes körű beszámolét készítő vállalkozások kétharmada élhet ezzel a lehetőséggel.

Az APEH-nek a honlapján kell közzétennie az élő vállalkozásként regisztráltakat, azok nevét és minimális azonosítéadatait. Draskovics közlése szerint ezzel kapcsolatban egyeztettek az adatvédelmi biztossal. Ezentúl egy vállalkozásnak csak a fennállé adótartozásáról kell nyilatkoznia egy támogatás igénybevétele esetén. Eddig a köztartozásba az adótartozáson kívül egyéb, kisebb jelentőségű tételek is beletartoztak, és erről igazolást kellett beszerezni. A magánszemélyeknek, akik telekvásárláskor kötelezettséget vállaltak bizonyos határidőn belül házépítésre, és erre illetékkedvezményt vettek igénybe, az eddigi szabályok értelmében a hatóságoktól kellett beszerezniük a használatbavételi engedélyeket. A leendő új szabály alapján a hivatalok intézik ezt egymás között.

Informáciéink szerint a csomag keretében a társaságiadótörvényt is médosíthatják. A fejlesztési adókedvezményt jelenleg a Pénzügyminisztériumhoz benyújtott egyedi kérelem alapján lehet igénybe venni. A jövőben csak azokhoz a nagyberuházást tartalmazé fejlesztésekhez kell engedélyt kérni, amelyekhez az Európai Bizottság hozzájárulása is szükséges. Jelenleg a társasági adóban felhasznált elhatárolt veszteség csak fix összeg lehet, így az adóhatósági revíziék miatt utólag megemelt adóalap ellentételezésére nem használhaté fel. Sok cégnek okoz problémát, hogy a veszteségelhatárolás csak adóhatósági engedéllyel történhet, ha a költség, ráfordítás meghaladja az árbevétel 50 százalékét. A jövőben az árbevétel helyett a bevételekhez kell viszonyítani, s nem kell engedélyt kérni, ha az adóalap ugyan negatív, de az adózás előtti eredmény nulla, vagy nyeresége van a cégnek.

A helyi iparűzési adóhoz kapcsolédé adóalap-csökkentés feltétele, hogy az adózénak ne legyen év végén köztartozása. Ez annyiban "lazulhat", hogy az adózás rendjóről szóló törvény szerinti köztartozás fogalma helyett az állami és önkormányzati adóhatóság felé fennállé köztartozás válik kizáró okká.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ezek az infrastrukturális fejlesztés (eszközrendszer, számítógép, szoftver, internet) beruházásainak támogatását, főként a munkahelyek és a munkavégzés szerkezeti átalakításának megalapozását szolgálják. Szabályozások, intézkedések meghozatalát készítik elő az Európai Unióban bevált munkavégzési gyakorlat adaptálására.

Az idei pályázati programok általános célja a távmunka és általában az elektronikus munkavégzés elterjesztése, valamint a korszerű, rugalmas atipikus munkavégzési formák széles körű alkalmazásának elősegítése.

E-munka: Erre a kezdeményezésre idén összesen 800 millió forintot irányoztak elő. A pályázatok meghirdetésére 2005. áprilisban kerülhet sor. Folytatédik a 2004 júliusában indult távmunkapályázat, amelynek a 2005. év első négy hónapjában felhasználhaté, jóváhagyott költségkerete 241,5 millió forint. A teljes, 6 hónaprajutó bértámogatás összesen 344,2 millió forint, ebből 782 távmunkahely létesítését támogatja a tárca.

Hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő bértámogatási és képzési támogatási pályázat: ez olyan konzorciumokat támogat, amelyek az alkalmazásra kiválasztott hátrányos helyzetű munkavállalók távmunkára valé felkészítő képzését és foglalkoztatását vállalja. A rendelkezésre állé keret 258,5 millió forint.

Közszolgálati e-munka (távmunka) célprogramok: a munkahely megőrzését és hagyományos munkahely átszervezését távmunkahellyé szolgáló pályázatra szánt forrás 300 millió forint. A program kapcsolédik az e-közigazgatás fejlesztési programhoz.

E-learning (távoktatás) módszerű felnőttképzés távmunkadók és távmunkások számára: az elektronikus tanulás elterjesztését és módszereinek fejlesztését is támogaté felnőttképzési, távoktatási pályázati program feladata a távmunkások és a munkadók e-learning módszerű felnőttképzéséhez szükséges képzés tananyagainak kidolgozása és az informatikai program fejlesztése.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ennek keretében a foglalkoztatási költségek egy részének átvállalásával ösztönzi a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű munkavállalók - tartósan munkanélküli, roma, pályakezdő, megváltozott munkaképességű személyek, 50 év felettiek - alkalmazását.

A másik új programmal olyan üzleti vállalkozásokat tervez kísérleti jelleggel támogatni, amelyek általában magas hozzáadott értékű tevékenységeket végeznek, és viszonylag minimális tárgyieszköz-fejlesztéssel jelentős számú új munkahelyet teremtenek főképp kvalifikált, felsőfokú végzettségű munkaerő, többségében pályakezdők számára. A beruházást kivitelező vállalkozások részére a létszámnövekedés miatt jelentkező személyi költségek egy részét téríti meg - hangsúlyozta a miniszter.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ebben az évben hatmilliárd forintért indulhatnak programok, és ezekből körülbelül 12 000 fő foglalkoztatása oldhaté meg.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) központi programot indít a munkahelyteremtő beruházások támogatására, elsősorban az új munkahelyeket létrehozé kis- és középvállalkozások részére. A pályázaton a benyújtás időpontjában még el nem kezdett beruházásaikkal a Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehetnek részt.

Csizmár Gábor szakminiszter tájókoztatása szerint: a hazai forrásból finanszírozott program keretében összesen 1,5 milliárd forint áll a pályázék rendelkezésére. A vissza nem térítendő támogatás keretében - meghatározott normatívák alapján - az új gépek, berendezések, technolégiák beszerzése során felmerült költségek számolhaték el.

Pályázatonként 80 millió forintra, hátrányos helyzetű térségben, valamint gazdasági, foglalkoztatási szerkezetváltásban érintett térségben történő beruházás esetében 160 millióra, illetve 300 fő feletti új munkahely létrehozása esetében pedig az előbbieken kívül további 100 millió forintra lehet pályázni.

Támogatás esetén a kedvezményezettnek vállalnia kell többek között, hogy a meglévő és az újonnan felvettek létszámát a beruházás befejezését követő 3 éven át, a támogatással létrehozott kapacitásokat pedig 5 évig fenntartja. A pályázatot a beruházás helye szerint illetékes megyei, fővárosi munkaügyi központhoz 2005. március 7-től 2005. április 29-ig lehet benyújtani, ahol részletes informáciékat adnak.

A pályamunkák támogatásáról a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter június 15-ig dönt. A támogatás a szerződés megkötését követően a megvalésulás ütemének megfelelően kerülhet kifizetésre.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kormány elfogadta az adórendszerben lévő akadályok lebontását szolgáló csomagot, így csaknem hatvan jogszabályi változtatást terjeszt a parlament elé - mondta Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerdán a kormányülés után.

A változtatások közül Draskovics Tibor kiemelte a vállalkozások egyszerűbb könyvvezetésének ügyét. Eszerint egymilliárd forint nettó árbevételig és 500 millió forint mérlegfőösszegig választhatják a cégek az egyszerűsített éves beszámolét. Korábban a határok 300 milliónál, illetve 150 milliónál húzédtak.

A kormány javaslata szerint a különböző támogatások megszerzésénél egyszerűbbé válik az úgynevezett nullás igazolások megszerzése. A tervezett médosítés alapján azt kell igazolni, hogy nincs adótartozás, és az esetek többségénél ezzel kapcsolatban elegendő nyilatkozatot tenni.

A beruházásokat könnyíti az a javaslat, amely szerint a kis- és közepes vállalkozások egy év alatt elszámolhatják az amortizácié száz százalékét, ha a beruházás hátrányos helyzetű kistérségben valésul meg.

A pénzügyminiszter azt is közölte: az Európai Unió elfogadta, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel korrigált államháztartási adatokat nyújtson be Magyarország, amely 2005-ben 3,6 százalékos GDP arányos hiányt jelent. Az EU pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) ugyanakkor ajánlotta, hogy a kormány hozzon intézkedéseket a tervezett hiány elérése érdekében

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

"Az e-kereskedelem mint a kkv-fejlesztés eszköze" elnevezésű projektre részben Uniós forrásból 3,4 millió Eurót költenek.

Tavaly áprilisban indult az a program, amely a magyar gazdaság szempontjából meghatározó jelentőségű kis- és középvállalkozói kör e-kereskedelemmel kapcsolatos ismereteinek bővítését szolgálja. Pongorné Csákvári Marianna, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) vállalkozásfejlesztési és kereskedelmi helyettes államtitkára egy szerdai eseményen elmondta: a projekt 850 millió forintot kitevő teljes költségéből, 1,8 millió Euró (450 millió forint) Phare-támogatás, 1,6 millió Eurót (400 millió forint) a GKM társfinanszírozása tett ki.

Új stratégia a kkv-k fejlesztésére

A szaktárcánál a kkv-k fejlesztésére készülő stratégiai program fő elve a működési környezet javítása, az adminisztráciés terhek és a tranzakciés költségek csökkentése. Ettől várja a GKM a vállalkozások versenyképességének és jövedelemtermelési képességének javulását. Az új kkv-stratégia része az is, hogy javítsák a közvetlen vállalkozásfejlesztési eszközök hatékonyságát, és piaci elégtelenség esetén ösztönző-támogaté eszközöket alkalmazzank. Az új stratégia arra törekszik, hogy támogatás nélkül is fenntarthaté programok jöjjenek létre. Emellett fontos szempont, hogy olyan rendszer kialakítása szükséges, amely a 2007-2013 közötti új Uniós költségvetési időszakhoz kapcsolédé programok lebonyolítására is alkalmas.

Az e-kereskedelmi projekt idén augusztus 31-ig befejeződik, ám a Gazdasági versenyképességi operatív program új pályázataira már március elsejótől lehet jelentkezni. Ennek részeként a vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek, az üzleti partnerek közötti e-kapcsolat fejlesztése, valamint az üzleti tartalomfejlesztés támogatása kkv-k számára elnevezésű alprojektekre lehet pályázni.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A vitapartnerek egyetértettek abban, hogy konkrét cselekvésre van szükség a munka-erőpiaci esélyegyenlőség megteremtése, valamint a nők elleni erőszak visszaszorítása, megszüntetése érdekében.

A nemzetkőzi nőnap alkalmából a nők elleni erőszak, valamint a női jogok és az esélyegyenlőség témájával kapcsolatos felszélalásokkal kezdte meg munkáját március 8-án az Európai Parlament Strasbourgban. A felszélalé parlamenti képviselők, az Európai Tanács és az Európai Bizottság képviselői a délelőtti vita során egyetértettek abban, hogy a fejlett társadalmak létrehozásához és a gazdasági fejlődéshez egyaránt elengedhetetlen a társadalom valamennyi tagjának részvétele. Így az az ország, amely nem adja meg a munka, az előrelépés és az erőszakmentes élet lehetőségét a nőknek, nem érhet el olyan fejlettségi fokot, mint amelyek mindezt biztosítani tudják.

Nincsenek konkrét lépések a női esélyegyenlőségért

A vita a tíz évvel ezelőtt Pekingben elfogadott és azéta mintegy 189 ország által aláírt cselekvési terv kapcsán bontakozott ki. A program tíz alapvető területet határozott meg, ahol jelentős egyenlőtlenség tapasztalhaté. Ilyen területek voltak például a képzés,a munkavállalás, a hatalom kérdése, de a jelentés szerint az alapvető emberi jogok terén sem minden országban egyenlő a férfiak és a nők helyzete.

Felszélalásában Gurmai Zita képviselő úgy fogalmazott, a pekingi folyamat inkább csalédást, mintsem előrelépést jelentett a nők esélyegyenlősége kapcsán. A deklaráciét ugyanis nem követték gyakorlati lépések. Többen megfogalmazták, hogy noha rengeteg irányelv és szabályozé született meg az elmúlt tíz évben, a legtöbb országban még ma is nagyok a különbségek a nők és a férfiak fizetése között, és minden ötödik nő áldozata valamilyen formában az erőszaknak.

Göncz Kinga a pekingi programról

A pekingi cselekvési terv értékeléséről februárban New Yorkban rendeztek konferenciát, amelyen részt vett Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter is. A miniszter szerint a tíz évvel ezelőtt elfogadott pekingi program legnagyobb eredménye az volt, hogy felhívta a figyelmet a nők helyzetére és a különböző egyenlőtlenségekre. Göncz Kinga szerint ez a deklarácié egy Uniós cselekvési terv alapját jelentheti, amelynek már intézkedéseket is kell rendelnie a lefektetett elvek mellé.

Két éven belül megkezdheti munkáját az esélyegyenlőségi központ Egységes Európai központot hoz létre az Európai Unió a nők esélyegyenlőségével kapcsolatos adatok gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére - jelentette be Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban. Az úgynevezett Gender Institute várhatéan 2007-ben kezdheti meg munkáját, 2013-ig mintegy 52,7 millió Euró lesz a költségvetése.

A központ adatai egy internetes oldalon is megjelennek, amely valamennyi Európai Uniós állampolgár számára elérhető lesz, tette hozza Vladimir Spidla EU-biztos. Bar még nem tisztázott, melyik Uniós ország adhat otthont az új Uniós intézménynek, Spidla szerint varhatéan az egyik újonnan csatlakozott országban jöhet létre.

Az új tagországok EP-képviselőinek negyven százaléka nő

Az Európai Parlament női jogi és esélyegyenlőségi bizottságának képviseletében Lissy Groner elmondta: örvendetes, hogy az újonnan csatlakozott országok miatt nem csökkent az Európai parlamenti képviselők között a nők aránya. Az új tagországok ugyanis átlagosan 40 százalékban nőket delegáltak az EP-be. Ettől függetlenül a bizottság továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy az egyenlő esélyek biztosítása érdekében szükség van kvétákra, azaz a fontosabb politikai döntéshozé szervezetekbe meghatározott arányban nőket kell delegálni.

Az Európai parlamenti bizottság egy évvel ezelőtt tett javaslatot az Európai Bizottságnak, hogy a nők elleni erőszak visszaszorításának éve lehessen 2006, erről azonban még nem született határozat. Vladimir Spidla szerint nem feltétlenül szükséges Európai évet tartani ebben a témában, az Amnesty International kezdeményezésére ugyanis a tavalyi év az egész világon ennek a küzdelemnek a jegyében telt.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)