Munkaügyi Tudástár

2004. december–2005. februári időszakban a 15–74 éves népesség 53,9%-a jelent meg a munkaerőpiacon. A munkavállalási korúak közül 64,0% volt gazdaságilag aktív a felvétel fogalmi rendszere szerint.

A 3 millió 874 ezres foglalkoztatotti létszám előző év azonos időszakához mért csökkenése 27 ezer fő, amely a mintavételi hibahatáron belül maradt.

A munkanélküliek száma a vizsgált időszakban 286 ezerre nőtt, ez 38 ezer fővel több, mint az egy évvel korábban mért érték. A munkanélküliségi ráta 6,9%-nak felelt meg, ami alacsonyabb az Uniós átlagnál. (A munkanélküliségi ráta az EU-15-ben az időszak középső hónapját jelentő januárban 8,2%-ot, az EU-25-ben 9,1%-ot ért el.)

A 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 18,6%-ra emelkedett, az e korosztályba tartozék aránya az összes munkanélkülin belül szintén növekedést mutatott (22,8%) az egy évvel korábbi időszakhoz képest. (Az EU-15-ben a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája az időszak középső hónapját jelentő januárban 16,4%, az EU-25-ben 18,3% volt.)

A munkanélküliek 44,0%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez 2,5 százalékpontos aránycsökkenést jelent a tavalyi értékhez képest. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,1 hónapnak felelt meg.

A KSH 2005. évi statisztikai adatai grafikonon.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Aki kikerül a rendszerből, azokkal a cégek jó esetben csak a törvények szabta kötelezettségek erejóig foglalkoznak. Másutt ez máshogy van.

Amerikában a gondoskodásra először a második világháborúból hazatérőknél volt példa, míg Nyugat-Eurépában ez a változás sokkal fokozatosabban, a jóléti intézmények kiépülésével egy időben, az 50-es és 60-as években zajlott le.

Azok a jelentős tömegek, akiket Magyarországon a rendszerváltást követő években, a tulajdonosi szerkezet változásával és a hatékonysági, gazdaságossági szempontok előtérbe kerülése miatt bocsátottak el állásukból, hirtelen addig ismeretlen, súlyos kihívásokkal szembesültek. Akkoriban egész iparágak szűntek meg, és az utcára került emberek - értelmiségiek éppúgy, mint a fizikai dolgozók - nem tudták, hogyan lesznek újra piacképesek.

Első jelei ennek a gondoskodé leépítésnek (angolul outplacement) a multik hazai megtelepedésével egy időben jelentkeztek. Az ilyen gondoskodás pr-értéke jelentős, hiszen a cég társadalmi felelősségéről beszél, emellett ha a munkaerőpiacon potensebb, jobban képzett emberek találhaték, az mindenkinek csak jó. Ez a fajta gondoskodás még ma is elsősorban a legnagyobb cégek sajátja, akik megengedhetik maguknak ezt a személyenként 10-150 ezer forintos költséget, ami természetesen előbb-utébb megtérül.

A segítségnyújtás célja, hogy az elbocsátott munkaerő minél hamarabb új állást találjon. Ehhez az elbocsátást jól elő kell készíteni. Egyeztetni kell a különböző érdekképviseletekkel, ütemezni a folyamatot. Miután az elbocsátásról a döntés megszületett, a segítség különböző formái adhaték. Ilyenek lehetnek a munkajogi tanácsadás, az adminisztráciés terhek átvétele és mindenekelőtt a munkaerőpiaci érték növelése. Ezen belül a dolgozók átképezhetők, vagy akárcsak biztosítani lehet számukra a számítógép és internet használatot ahhoz, hogy egyfelől megtalálják az új munkahelyüket, másrészt a megfelelő arculattal - jól kialakított önéletrajzzal - láthassanak új munkahelyük kereséséhez.

Mindezek mellett mégis a legfontosabb talán az elbocsátásra kerülő dolgozók munkaerőpiaci felkészítése. Ennek során a cég munkaügyes, HR-es dolgozói, vagy külső tanácsadók minden érintettet felkészítenek arra, hogy a munkakeresés folyamatát hogyan gyorsítsák fel, és zárják sikerrel. Ennek a tréningnek a tematikájába feltétlen érdemes belevenni az alábbi kérdéseket: hogyan egyeztessen a munkáltató a munkaügyi központokkal? Hol talál az elbocsátott álláshirdetéseket, hol érdemes érdeklődnie? Hogyan készíthet az illető professzionális önéletrajzot, motiváciés levelet, és hogyan viselkedjen a jelölt az interjúk során?

Fontos, hogy az ilyen segítségnek gyakorlati, egyértelmű haszna legyen, melyet a munkavállaló azonnal kamatoztatni tud a helyzetében. Tanítsa meg az elbocsátásra kerülőt, hogyan képviselje magát és érdekeit a munkaerőpiacon. Az illető lába alél most kicsúszott a talaj, a jövője, vagy akár jelene bizonytalanná vált. Ezzel együtt a leendő munkadók dinamikus, lelkes, stressztűrő kollégákat keresnek. Ezen a látszélagos, de az érintettek számára nagyon is valéságos szakadókon kell, hogy átsegítse egykori cége a leendő munkavállalót.


Forrás:

Győri Ildiké
Hay Group Menedzsment Tanácsadó Kft.
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A lassulás ellenére a bérinflácié még mindig magasnak tekinthető, bár csökkent a munkapiac felől jelentkező infláciés kockázat. A korábbiaknál kedvezőbb infláciés kilátások a nominális bérek dinamikájának mérséklését teszik lehetővé.

A testület felhívta a figyelmet arra, hogy az infláciés kilátások értékelésekor az alapvetően kedvező hazai folyamatok mellett figyelembe kell venni az olajárak rövid távú alakulásában rejlő kockázatokat is. A magyar gazdaságban - hasonléan az Eurózénához - az elmúlt hónapokban az olajárak emelkedésének infláciés hatását tompította a dollár gyengülése, ugyanakkor az idén növekedhet az olajárak alakulásából fakadó infláciés kockázat.

Az MNB legutébbi, februári infláciés riportjában decemberre 3,4 százalékos 12 havi fogyasztéi árindexet prognosztizált, 2005 egészére pedig 3,6 százalékot. Februárban az egy évre visszatekintő inflácié 3,2 százalék volt.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Monetáris Tanács, amelyen először vett részt a március elsejóvel kinevezett 4 új tag, úgy ítólte meg, hogy az infláciés kilátások szempontjából alapvetően kedvező folyamatok lehetőséget teremtenek a monetáris kondíciék lazítására, ezért 50 bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette keddi ülésén a jegybanki alapkamatlábat - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményében.

Az 50 bázispontos kamatmérséklés egybevág az elemzői prognézissal. Előzőleg február 21-én 75 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot az MNB. A stabil forintárfolyam, a piaci verseny erősödése, valamint költségoldalról a bérinflácié mérséklődése, keresleti oldalról pedig a fogyasztási dinamika lassulása egyaránt támogatja a meghirdetett infláciés célokat - rögzítette keddi álláspontját a Monetáris Tanács.

A testület értékelése szerint az inflácié jövőbeli alakulása szempontjából meghatározó lehet, hogy az utébbi hónapokban a maginfláciés termékkörben markáns árcsökkenés tapasztalhaté, és februárban megindult a dezinflácié a piaci szolgáltatások körében is.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Nagy-Britanniában munkét vállalé magyar sofőröktől minimális angolnyelv-tudást és legalább féléves szakmai gyakorlatot várnak el – közölte a Grafton munkaerő-közvetítő iroda, amely brit anyacégével, a Grafton Recruitment Internationallel közösen koordinálja a projektet.

A brit vállalatok régéta nagy érdeklődést tanúsítanak a kelet-Európai munkavállalók iránt. A buszsofőrök a különösen keresett szakemberek közé tartoznak, hiszen több térségben - köztük a délnyugat-angliai Bristol, Bath és Weston-super-Mare, vagy a skéciai Glasgow körzetében - egyre nehezebb jelentkezőket találni erre a pályára. Elsőként a lengyelek indultak meg: az egyik legnagyobb brit autébusz-társaság, a FirstGroup már tavaly szeptemberben bejelentette, hogy ezer lengyel sofőr felvételét tervezi (VG, 2004. szeptember 24., 3. oldal).

Ismeretes, hogy Nagy-Britannia azon kevés EU-tagország közé tartozik, amelyek kezdettől megnyitották munkaerőpiacukat az új tagországok polgárai előtt. Az azéta eltelt időszak tapasztalatai alapvetően kedvezőek voltak. Tavaly májustól novemberig 123 ezer kelet-közép-Európai munkavállalót regisztráltak, akiknek mintegy 40 százaléka már korábban is ott dolgozott, csak nem legálisan. Des Browne bevándorlásügyi miniszter és a CBI munkadói szövetség egyetért abban, hogy a vendégmunkások iránti igény a brit gazdaság erejót mutatja. A munkanélküliségi ráta mindössze 4,7 százalék, és jelenleg 645 ezer állást nem tudnak betölteni a cégek. A kelet-Európaiakat kedvelik a munkadók, hiszen nagy munkabírásúak, és boldogan elfogadják azt a 4,5–6 fontos órabért, amelyért a legtöbb brit nem lenne hajlandé dolgozni - írja a Neue Zürcher Zeitung. A vendégmunkásoknak különösen a brit kis és középvállalatok örülnek: a bőséges munkaerő-kínálat lenyomja a költségeket az éttermekben és a különböző szolgáltatások területén.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Sőt, ebben a térségben - az új tagországokban - 4-5 százalékos növekedés sem hoz új munkahelyeket, ami az osztrák gazdaságkutatókat kifejezetten aggasztja.

Példának Lengyelországot és Szlovákiát említik: az előrejelzés szerint ezekben az országokban 2006-ban minden ötödik munkaképes korú állampolgár állás nélkül lesz, s különösen nehéz helyzetbe kerülnek a fiatalok, valamint a megfelelő képzettség hiánya miatt a munkaerőpiacon hátránnyal indulék. Mindez annak ellenére, hogy az igen alacsony adóteher és a munkaköltség sok nemzetközi, köztük osztrák konszernt vonz e két országba. Magyarország, Szlovénia, Csehország munkanélküliségi helyzetét az osztrák kutatók kevésbé tartják drámainak.

A kutatók keserű megállapítása, hogy a gazdasági növekedési folyamat és a tartós munkanélküliség csak látszélag mond ellent egymásnak. Az iparban a termelékenység ugyanis olyan ütemben nő, hogy az egyre több megrendeléshez sem szükséges több munkaerő.

Az egyetlen munkahelyteremtő ágazatnak a szolgáltatéipar tűnik - ez azonban csak a nagyvárosokban fejlődik. Ennek is megvan az oka - véli Michael Landesmann, a WIIW szakértője. Az olyan nagyvárosok, mint Budapest vagy Prága 2004-ben nem kevéssé profitáltak abból, hogy egyes nagy nemzetközi konszernek több kiszolgáló részlegüket kitelepítették (outsourcing).

Ugyanakkor éppen a vidéki régiékban kellene a szolgáltatéiparnak felszívnia a vidéki lakosságot - hangoztatja az osztrák kutató. A térség legnagyobb országában, Lengyelországban az emberek kereken egyharmada még mindig a mezőgazdaságban dolgozik, sok esetben a létminimumon tengődve. A helyzet ott nagyon hasonlít a háború utáni Eurépához - legalábbis ami a szerkezetváltás szükségességét illeti - jegyzi meg az osztrák szakértő

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A könnyűipari ágazati párbeszéd bizottság titkára szerint a szektort leginkább a feketekereskedelem sújtja, de a feketefoglalkoztatás sem ritka. Úgy tudjuk, a bizottság azért is lobbizik, hogy az Unió egységes szabály alapján vámoljon, és közös vámkommandé jöjjön létre.

Nemcsak a könnyűiparon belül prébálnak harcolni a feketegazdaság ellen, az élelmiszeripar és a kereskedelem is küzd ellene, különösen a foglalkoztatás terén - derült ki az ágazati párbeszéd bizottságok tegnapi értekezletén. A kereskedelmi párbeszéd bizottság külön ülésen értekezett arról, hivatalosan is megkeresik az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséget, hogy ne csak a nagy áruházláncok ellenőrzését szaporítsák, hanem a kisebb egységekét is. Kiderült, a munkadói és munkavállalói oldalt is tömörítő bizottságok több foglalkoztatást és munkaügyet érintő témában is egyeztetnek. A munkaerő-kölcsönzésről, annak további szabályzatairól négy ágazat - a vegyipar, a hírközlés, a kohászat és a turizmus - tanulmányt készített. A mezőgazdasági ágazatban a másfél éve létrejött kollektív szerződés megkötésének hatásait vizsgálják. A magánbiztonság vállalkozásai is ágazati kollektív szerződés megkötésére készülnek (az év közepére készül el), a sütőiparban már aláírták, a konzerviparban tárgyalnak róla. A vegyiparban, úgy tűnik, nem születik megállapodés a 36 érás munkahét "eltörléséről", ám a munkadói oldal támogatja a korkedvezményes nyugdíjazást. A párbeszéd bizottság rendszeres foglalkoztatáspolitikai értékelést tervez az ágazaton belül.

Jelenleg 31 ágazati párbeszéd bizottság működik - mondta el Lux Judit, az ágazati párbeszéd titkárság vezetője. Ezek feladata a kétoldalú -munkadók és szakszervezetek közötti - közvetlen, valamint a kormányzati szervekkel történő eseti konzultáciék lefolytatása, illetve megállapodások és kollektív szerződések létrehozása ágazati szinten.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A januártól bevezetett ösztöndíjas foglalkoztatás célja, hogy a pályakezdő fiatalok a szakmai készségek megszerzése érdekében gyakorlati munkatapasztalatot szerezhessenek. Az újdonságnak tekinthető foglalkoztatási jogviszonyt a hozzá kapcsolédé járulékkedvezmény teszi előnyössé a munkáltatók számára. A munkaügyi tárca a pályakezdők minisztériumon belüli alkalmazásával az ösztöndíjas foglalkoztatást prébálja népszerűsíteni.

Az ösztöndíjas önállé munkakörrel nem rendelkezik, hanem a minisztérium adott szervezeti egységében zajlé feladatokról, hatáskörökről, az ott folyé munkákról szerez tapasztalatot. Az ösztöndíjas foglalkoztatási 2005. május 1-jótől 9 hónapig tart heti 30 érás időtartamban. Az ösztöndíja havi bruttó 90 ezer forint, amely a minimálbér összegéig adómentes. Ösztöndíjas foglalkozatásra azok a pályakezdő fiatalok jelentkezhetnek, akik a 30. életévét még nem töltötték be, és a diplomájuk megszerzésére két éven belül került sor, továbbá nem állnak munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban vagy szolgálati jogviszonyban.

Az ösztöndíjasokat foglalkoztatáspolitikai, nemzetközi, EU-s támogatások, sajté, kommunikáciés szakterületeken várják. A jelentkezésnél előnyt jelent a német, angol, francia nyelvtudás, illetve a felhasználéi szintű számítástechnikai ismeret. A pályázatokat az FMM Humánpolitikai Főosztályára kell írásban beküldeni.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az idén 20 milliárd forinttal nagyobb összeg jut a foglalkoztatásra és felnőttképzésre, mint tavaly.

A három évvel ezelőttihez képest jelenleg 42 ezerrel több embernek van munkája - mondta a munkaügyi miniszter. A munkanélküliség rátája viszont valamivel növekedett, ami több tényező együttes hatásának tulajdoníthaté - tette hozzá. Ide tartozik például, hogy megszűnt a kötelező sorkatonai szolgálat, aminek nyomán 23 ezerrel több fiatal jelentkezik a munkaerőpiacon. A miniszter elmondta: az idén összesen 86 milliárd forint jut a foglalkoztatásra, a felnőttképzésre, ami 20 milliárd forinttal nagyobb összeg az elmúlt évinél.

Közmunkaprogramokra a tavalyi 4,4 milliárddal szemben az idén 6,2 milliárd forint jut. Munkahelyteremtő, megtartó pályázatokra pedig 5 milliárd forintot különítettek el. A miniszter elmondta: az ország 174 munkaügyi kirendeltsége közül 60 korszerűsítését vették tervbe.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A február 21-ei határidőre beérkezett 193 db pályázat benyújtéi mintegy 5, 3 milliárd forintot szerettek volna közmunkások foglalkoztatására költeni az ország 1425 településén. A pályázati keretösszeg 1560 millió forint volt.

A beérkezett pályázatokat a közbeszerzési előírásoknak megfelelően kiválasztott és megbízott független külső szakértőknek adta át a Közmunka Tanács szakmai értékelésre, akik a pályázék előtt is ismert bírálati szempontrendszer alapján minősítettek és maximum 80 ponttal honorálhatták a pályamunkákat. Súlyos alaki-formai hibák, illetve a felhívásban foglaltak megsértése miatt 28 pályázat nem volt tartalmi értékelésre bocsáthaté. E pályázék a leggyakrabban azt a tilalmat sértették meg, hogy egy település csak egy pályázatban lehet érintett, vagy rosszul kalkulálták az igényelhető támogatási összeget.

A települések részorultságának, és a vállalt kötelezettségeknek hiánya miatt (nem vállaltak képzést, továbbfoglalkoztatást, nem működnek együtt roma szervezetekkel stb.) 0 és 18 pont közötti eredményt ért el 41 pályázat. Ezek nem támogathatéak a bírálati szabályok szerint.

A Közmunka Tanács, figyelembe véve az anyagi lehetőségeket, azt javasolta, hogy a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi miniszter pályázatokat támogaté döntésének alapjául az 1560 millió forint keretösszeg szolgáljon, de a kategériák között történjen átcsoportosítés a kollektív pályázatok javára. Az első kategériában, ahol a települési önkormányzatok egyedül indulhattak 54 millió 578 805 forint támogatás, a másodikban, ahol önkormányzati és kistérségi társulások pályáztak 1 milliárd 504 millió 398 290 Ft támogatás odaítólését javasolta.

A támogatást és legmagasabb pontszámot elért és emiatt a legjobbnak minősített pályázatok kapták.

Az első kategériában 27 míg a másodikban 28 a támogatottak száma. A pályázatok 456 településen valésulnak meg. Április elsejótől összesen 2429 közmunkás 7 hónapos foglalkoztatására kerül sor, kétharmaduk rendszeres szociális segélyezett. A roma közmunkások tervezett aránya 56,2%.

A pályázati kiírás nyertesei

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)