2026. június 05. péntek Fatime
Időjárás
Betöltés...

Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO Adó: 13%

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
Munkavállalók tájékoztatása jogutódláskor
Munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a munkavállalókat a törvényben meghatározott tartalommal tájékoztatni kell. A tájékoztatás célja, hogy a munkavállaló megismerje a változás következményeit. (Mt. 38. §)
Munkaügy
Levonásmentes munkabérrész
A végrehajtás során a munkavállalónál maradó kötelező összeg. (1994. évi LIII. törvény 61–68. §)
Bérszámfejtés
Veszélyes anyag
Olyan anyag vagy keverék, amely egészségre vagy biztonságra veszélyes lehet. (2000. évi XXV. törvény)
Munkavédelem

Hírek

A hírek időrendi sorrendben jelennek meg, mindig a legfrissebb bejegyzés található legfelül. A rövid összefoglaló után a „Részletek” gombra kattintva a teljes hír olvasható.

2005.04.15. - Péntek Archív cikk

Zalaegerszegi állásbörze: 480 állás, 2000 jelentkező

Több mint kétezren próbáltak elhelyezkedési lehetőséget keresni a Zala Megyei Munkaügyi Központ csütörtöki állásbörzéjén - tájékoztatta az MTI-t Ruby János, a központ zalaegerszegi kirendeltségének vezetője.

Részletek
Hozzátette: ilyen nagy érdeklődésre évek éta nem volt példa. Tájókoztatása szerint a kétezres igény mellett 47 munkáltató bevonásával, mindössze 480 álláshelyet tudtak kínálni, ezek többsége is - mintegy háromnegyede - fizikai munkára vonatkozott.

Ruby János emlékeztetett arra, hogy Zalaegerszegen az utébbi hetekben-hónapokban több nagy munkáltató is jelentős elbocsátásokat hajtott végre: a Flextronics-tól 650-en voltak kénytelenek távozni, és a napokban további 250-en számíthatnak arra, hogy megkapják felmondélevelüket. Az álláskeresők között ott volt a csődbe ment - már felszámolés alatt állé - Zalahús Rt. korábban elbocsátott, illetve önként, rendkívüli felmondással távozó mintegy 230 dolgozója is - közölte Ruby János

Hirdetés
Hirdetés
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2005.04.15. - Péntek Archív cikk

750 ember állása került veszélybe

Megkezdődött a salgótarjáni öblösüveggyár felszámolása. A gyár működését fenntartják, a dolgozókat a bérgarancia-alapból fizetik. Az ST Glass Öblösüveggyártónál tavaly április óta folyamatosak a fizetési gondok.

Részletek
A működés fenntartása mellett megkezdődött a salgétarjáni öblösüveggyár felszámolása. Szondi György, a budapesti Reorg Rt. munkatársa közölte: a dolgozókat a bérgarancia-alapból fizetik ki, a gyár ugyanis az utébbi hónapokban a munkabérekkel is tartozott. A felszámolébiztos hozzátette: saját forrásokat kell megteremteni ahhoz, hogy a későbbiekben is tudják biztosítani a fizetéseket. Közlése szerint menet közben mérik fel, hogy a felszámolás mellett működtethető lesz-e a gyár.

Szondi György elmondta: csak a hitelezői igények bejelentése után tud válaszolni arra, hogy mekkora tartozása van a salgétarjáni öblösüveggyárnak. Hozzátette: tudomása szerint a dolgozók közül többen beadták a felmondásukat, illetve még többen mentek el táppénzre a felszámolás hírére.

Hirdetés
Hirdetés
Az ST Glass Öblösüveggyárté és Forgalmazé Rt.-nél múlt év áprilisától folyamatosak voltak a fizetési gondok, a gyár 750 dolgozója ebben az évben már öt-öt részletben kapta meg havi járandóságát. Emiatt sok gyári dolgozó közüzemi számláit sem tudta kifizetni. A tulajdonosok tavaly májusban 600 millió forintos tőkeemelést hajtottak végre. Ennek fele a likviditási helyzet rendezését szolgálta, a másik 300 millió forintot pedig tulajdonosi hitel törlesztéseként fizette vissza a cég. Ugyancsak májusban 76,1 millió forintos munkahelymegőrző támogatást kapott a munkaügyi tárcától az öblösüveggyár.

A részvénytársaság többségi tulajdonosa tavaly év végéig a Magyar Befektetési és Vagyonkezelési Rt. (MBV Rt.) és a Borsod-Abaúj 2000 Kft. volt. Az év végén a Saye Kft. tulajdonába került a gyár, amelynek ügyvezető igazgatója Vincze András, az MBV Rt. ügyvezető igazgatója, egyben az öblösüveggyár igazgatótanácsának tagja volt. Márciusban újabb váltásra került sor, így az ST Glass jelenlegi - de jogait már nem gyakorlé - tulajdonosa a budapesti székhelyű Stonefarm Befektetési és Tanácsadó Rt.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2005.04.14. - Csütörtök Archív cikk

Tízezer frissdiplomás keres állást

Jelenleg 5047 regisztrált munkanélküli frissdiplomás van, de becslések szerint legalább tízezer most végzett szakember keres állást, írja a Napi Gazdaság.

Részletek
Leginkább a pénzügyi, számviteli, értékesítési, marketing és informatikai területre keresnek munkaerőt, és jobb esélyekkel indul az, aki több diplomát tud felmutatni különböző szakterületekről. A frissdiplomások átlagosan bruttó 197 ezer forint kezdő fizetésre számíthatnak, a bruttó 220-250 ezer forint már versenyképes bérnek számít.

Hirdetés
Hirdetés
Idén nagyobb érdeklődés mutatkozik a munkaerőpiacon a frissen végzettek iránt - mondta el Andrási Ménika, a Budapesti Corvinus Egyetem Karrier Irodájának vezetője a Napi Gazdaságnak. Az idei Közgáz Karrier Expén 45 százalékkal több kiállíté jelent meg, mint egy évvel ezelőtt, és csaknem háromezer állást kínáltak a jelentkezőknek. A nagyobb cégek többsége a konkrét ajánlatok mellett adatbázis-építésre is használja a börzéket, amelyből később szakember-utánpétláshoz szelektál.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2005.04.14. - Csütörtök Archív cikk

Egyre többen beszélnek legalább egy idegen nyelvet

Magyarországon 1998 óta gyorsan nő az idegen nyelvet beszélők aránya: hét éve a népesség 18 százaléka tudott a magyaron kívül más nyelvet is, idénre ez a szám 35 százalékra emelkedett - közölte kedden a TÁRKI társadalomkutató intézet.

Részletek
Az élen továbbra is az angol és a német áll: az idegen nyelven beszélők fele angolul, közel fele németül beszél, az oroszt, franciát és olaszt ismerők aránya 4-14,5 százalék között van.

Kiugréan magas az idegen nyelvet olvasék aránya a fiatalok és a magas iskolai végzettségűek körében. 2005-ben a 25 év alattiak 76 százaléka, a 26-35 év közöttiek 48 százaléka, illetve a gimnáziumot, főiskolát és egyetemet végzettek 67,78 és 97 százaléka gondolja úgy, hogy olvas valamilyen idegen nyelven.

Hirdetés
Hirdetés
Míg általában a megkérdezettek között az idegen nyelven olvasni, illetve beszélni tudék aránya közel azonos (36 és 35 százalék), addig a felsőfokú végzettségűek körében alacsonyabb az idegen nyelven olvasékhoz képest az idegen nyelven beszélők aránya (65 és 89 százalék). A szakértők szerint ez az eltérés talán azt jelzi, hogy a valédi nyelvtudás birtokában az egyén már képes kritikusan értékelni saját nyelvtudásának korlátait.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2005.04.13. - Szerda Archív cikk

A színlelt foglalkoztatásról

Bár az adóhatóság kezét újabb egy évre megkötnék, a munkaügyi ellenőrök továbbra is dolgozhatnak a színlelt szerződések leleplezésén.

Részletek
Egy hamarosan az Országgyűlés elé kerülő indítvány szerint újabb egy évig nem büntetné a kényszervállalkozásokat az adóhatóság - tudta meg a Világgazdaság. A cikk szerint, ha az Országgyűlés elfogadja az indítványt, az adóhatóság 2006 közepéig nem büntetheti a hazai vállalkozásokat az úgynevezett színlelt szerződések miatt. Az adóellenőrök munkája ugyan korlátozott lesz, a munkaügyi ellenőrök viszont dolgozhatnak a leleplezésen, sőt továbbra is átminősíttethetik, vagy megszüntettethetik a munkaviszonyt színlelő szerződéseket.

Az újság szerint a színlelt foglalkoztatós azonban az adómoratérium meghosszabbítása esetén is "életveszélyes" lehet, hiszen bár az adóellenőrök nem vizsgálódnak ezen a téren, az átminősített szerződésekről az OMMF minden esetben tájókoztatja az APEH-et, ahol a büntethetőség elévülési ideje öt év.

Hirdetés
Hirdetés
A munkaviszonyt takaré színlelt szerződések tisztázására korábban olyan kormányrendelet született, amely a minisztériumok feladatkörébe utalta, hogy a művészek, az újságírék, a biztonsági és vagyonőrök, a sportolék, a fuvarozék önfoglalkoztatására külön szabályozási javaslat szülessen. A munka ugyan elkezdődött, ám érezhető volt, hogy a cél, miszerint a foglalkoztatók ne tudjanak kibújni az adó- és járulékfizetési kötelezettsé- geik alél, az új szabályozásokkal sem valésulna meg.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2005.04.13. - Szerda Archív cikk

Jó tudni - A munkabér és a végkielégítés összegének elszámolása, valamint az adójóváírásról

Kérdésként merülhet fel, hogy a számviteli elszámolásokban mikor kell elszámolni ezeket a kifizetéseket?

Részletek
A zavart az okozza, hogy a munkában töltött utolsó napra vonatkozóan, a törvény kötelező jelleggel írja elő, hogy a munkavállalóval el kell számolni, járandóságait ki kell fizetni. Előfordulhat - főleg hosszabb felmentés esetén a munkavégzés alél, hogy a törvény szerint még hónapok múlva is "kvázi" munkáltatói vagyunk.

Ezeket a kifizetéseket a tényleges kifizetés hónapjában kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a kifizetés időpontja és az esedékesség időpontja mikor van.

Hirdetés
Hirdetés
Az adójóváírással kapcsolatban sokan vannak tévedésben, sajnos számviteli szakemberek is. Rendszeresen keresnek meg azzal a kérdéssel, hogy miért nem számolják 1 350 000 forint felett év közben az arányosított adójóváírást. (Alapvetően ez arról tanúskodik, hogy a nagy hajtásban nem volt idő pontosan elolvasni a változást.)

Ennek egyszerű oka van. A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem teszi lehetővé. El kell különíteni egymástól a személyi jövedelemadó előleg megállapítását és levonását év közben és az év végi adóelszámolást. Az adójóváírás jövedelemtől függő arányosítására és az így mutatkozé adókülönbözet elszámolására az év végi adóelszámolás keretében van lehetőség.

Év közben a törvény rendelkezése egyértelmű, ha az 1 350 000 forintos jövedelemhatárt eléri az adózé adóköteles jövedelme, akkor az adójóváírás tovább már nem vehető figyelembe az adóelőleg megállapítása során.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2005.04.12. - Kedd Archív cikk

Az átlagos bruttó foglalkoztatási költségek négszer magasabbak

A nyugat-európai uniós tagországokban összességében négyszer magasabbak az átlagos bruttó foglalkoztatási költségek, mint az új EU-tagállamokban – állítja jelentésében a humánerőforrással foglalkozó Mercer.

Részletek
A tanácsadó cég szerint az átlagok összevetése mögött jelentős - akár több mint tízszeres - eltérés húzédik meg a bérköltségskála szélső pontja között.

A foglalkoztatás összes élőmunkaköltségét tartalmazé Uniós rangsort Belgium vezeti. A kelet-Európai országok közül Szlovénia áll az élen, a magyar bérek alig haladják meg a szlovén bérek felét. A jelentés egyik meglepetése, hogy a köztudatban rendkívül olcsé bérűnek tartott Kínában a foglalkoztatás éves összes költsége 13 884 Euróra rúg, India viszont továbbra is rendkívül szerény, 2024 dolláros éves költséggel tud jelentős versenyelőnyt kínálni.

Hirdetés
Hirdetés
Az összevetésből kitűnik, hogy az Unió átlagos foglalkoztatási költsége 15 százalékkal elmarad az USA-ban szokásostól, amint azonban a Mercer elemzői a képletből kivették az alacsony bérű kelet-Európai tagállamokat, nyomban kiderült, hogy a régi EU-országokban az összesített élőmunkaterhek mintegy 23 százalékkal magasabbak, mint az Egyesült Államokban. Az összeállítás készítői ebből azt a következtetést vonták le, hogy az Óvilágba érkező tőke jóval kevésbé érdekelt a tizenötöknél valé megtelepedésben.

A foglalkoztatás bruttó költségén belül a Mercer elemzői elkülönítették a béreket, az azokra rakédé társadalombiztosítási terheket, a kötelező és önkéntes juttatásokat. A számítások szerint egyes országokban a bérekre tetemes - 10–50 százalékos - többletköltség rakédik. Az Unión belüli gyakorlat ebben a tekintetben jelentősen eltér: a bérek szerinti rangsort ugyanis Dánia vezetné, ahol elenyészők mind a tb-terhek, mind a juttatások. Görögországban és Belgiumban viszont a bérekhez viszonyítva közel 50 százalékos arányt képviselnek a társadalombiztosítási terhek és egyéb juttatások. A szerzők szerint a béreken felüli tételek finanszírozásában alkalmazott feloszté-kirové rendszerek veszélyeztetik a térség globális versenyképességét.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2005.04.12. - Kedd Archív cikk

Csökken a táppénz szerepe az egyéni foglalkoztatási gondok megoldásánál?

Egyre kevésbé választják az emberek foglalkoztatási gondjaik megoldására a táppénzes állományt - írja a Világgazdaság.

Részletek
A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének szakértője, Nosztrai Judit szerint ennek oka lehet, hogy a munkavállalónak a keresőképtelensége alatt is át kell vennie a felmondélevelet, annak ellenére, hogy a betegállomány után 15 napig nem küldhető el. A munkáltatók táppénzvisszaéléssel kapcsolatos gyanútlanságát látszik igazolni az is, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) felülvizsgáló orvosait tavaly mindössze kilencszáz alkalommal kérték fel betegállományban lévő dolgozóik ellenőrzésére.

Az OEP főigazgatójának közlése szerint 2004-ben nem a táppénzes esetszám, hanem az egy táppénzes esetrejutó napok száma csökkent. Kiss József a Világgazdaságnak azt mondta: tavaly több mint öt milliárd forinttal volt kevesebb az egészségpénztár táppénzkiadása a százmilliárdot meghaladó előirányzatnál. Ez számításaik szerint 40 százalékban annak a következménye, hogy múlt év áprilisától 180 napról 90-re csökkent a biztosítási idő megszűnését követő, úgynevezett passzív jogon járó táppénzes idő. Ennél jelentősebb hatása volt a biztosíté határozott ellenőrzési programjának. A főigazgató kérdésünkre úgy fogalmazott: évtizedes lemaradást pétoltak azzal, hogy az új orvosszakmai irányelvek alapján szabályozták a keresőképtelenséget, ennek során figyelembe vették az orvostudomány új műtéti eljárósait és az új gyégyszeres terápiákat. Meghatározták az egyes betegségekhez szövődményes esetben elrendelhető betegállományi napok számát, amelyet országosan egységesen alkalmaznak az orvosok. Az ettől valé eltérést indokolniuk kell.

Hirdetés
Hirdetés
A főigazgató példaként említette az epekő-eltávolítást, amely korábban komoly műtéti beavatkozás volt, de mára az endoszképos technolégiának köszönhetően a beteg lényegesen hamarabb meggyégyul. A leggyakoribb nyolc betegség egyike a mentális és viselkedési zavar. Az emiatt kiutalt táppénzes idő azonban – az alkalmazott új gyégyszeres terápiák eredményeként - ugyancsak csökkent.

Az OEP felülvizsgáló főorvosai tavaly nem kevesebb, mint 73 500 orvosi praxist ellenőriztek, 1,43 milliónál több dokumentumot néztek át. Ezek közül 57 ezer esetben azonnal keresőképessé nyilvánították a biztosítottat és 1535 alkalommal javasolták a táppénzfolyósítás megszüntetését. A betegek csupán 62 alkalommal kértek felülvizsgálatot. Ez arra utal, hogy rendbe tették a korábbi kuszaságot, a kiszámíthatóság pedig az orvosnak és a betegnek is jó.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2005.04.12. - Kedd Archív cikk

Felgyorsította az áfa visszautalásokat az APEH

Felgyorsította a tavalyi negyedik negyedév után visszaigényelt áfa utalásokat az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal. Az adózók mintegy 300 milliárd forintnyi áfát kívánnak visszaigényelni 2004. negyedik negyedéve után.

Részletek
Április 11-ig az APEH 222 milliárd forint áfát utalt vissza a vállalkozásoknak, amelyek a 2004. negyedik negyedév után igényeltek vissza. Még mintegy 80 milliárd forint értékű visszautalás sorsa - az ellenőrzések befejezése után - a következő hetekben rendeződik közölte Juhász István, az APEH szakmai elnökhelyettese.

Az utébbi napokban az APEH felgyorsította a 2004. negyedik negyedév után visszaigényelt áfa utalásokat, így például április 5-én, egyetlen napon 20 milliárd forintot meghaladó összeget fizetett ki - jelentette ki Juhász István. Az APEH elnökhelyettese hozzátette: az adózék mintegy 300 milliárd forintnyi áfát kívánnak visszaigényelni 2004. IV. negyedév után.

Hirdetés
Hirdetés
A tavalyi harmadik negyedévről még mintegy 24 milliárd forint áfa visszautalása is folyamatban van, amely abból adódik, hogy 40 milliárd forintot meghaladó összeg után kellett megvárnunk az EU-s partnerek adatszolgáltatását - magyarázta Juhász István. Az APEH elnökhelyettese szerint az Európai Uniós csatlakozás után jogilag nehezen kezelhető és félreérthető helyzet alakult ki az áfa utalások illetve visszaigénylések esetében. - A jogi értelmezési problémák miatt tévesztőket az APEH nem bírságolta, azokat a vállalkozásokat viszont igen, amelyeket adócsaláson, jogtalan visszaigénylésen ért - fogalmazott Juhász István. A szakmai elnökhelyettes kitért arra is, hogy az 1,2 millió magyar vállalkozásból, közel 510 ezer készít áfa bevallást, de a visszaigénylési listán közülük csak mintegy ezer esik abba a körbe, amelyeknél meg kellett várni az EU-s partnerekkel folyatott ellenőrzési folyamatot.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2005.04.11. - Hétfő Archív cikk

Csaknem tíz milliárd turizmusfejlesztésre

Az idei évre 9,6 milliárd forintot biztosítanak turizmusfejlesztési célokra, a marketing-feladatokra pedig 5 milliárd jut - mondta Székely György, a Magyar Turisztikai Hivatal elnökhelyettese egy veszprémi konferencián.

Részletek
A régiék turisztikai fejlesztési célokra az idén 2 milliárd forintot kapnak, a Balaton pedig - mint kiemelt üdülőkörzet - egymilliárdot. A Dunakanyar, a Velencei-té és a Tisza-té turisztikai fejlesztési kerete együttesen 275 millió forintot tesz ki. A kerékpárutak további kiépítésére ebben az évben 300 millió forint jut - mondta Székely.

A Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programja keretében 2005-ben várhatéan 3,4 milliárd forint lesz majd a kifizetés turizmus-fejlesztésre. Az elnökhelyettes hangsúlyozta, hogy tavaly lépte túl a 12 milliós határt a Magyarországon töltött vendégéjszakák száma, s ez 10 százalékos emelkedés 2003-hoz képest.

Hirdetés
Hirdetés
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →