Munkaügyi Tudástár

A nagy munkanélküliség elől menekülő szlovákokat eddig vonzották a magyarországi munkalehetőségek, de a Szlovákiába települő új ipari vállalkozások megfordíthatják a munkaerő-áramlást - írta hétfői számában a The Wall Street Journal című amerikai lap Európai kiadása.

A lap emlékeztet, hogy Észak-Dunántúlon, Esztergom, Tatabánya és Győr környékén a különböző cégek tömegesen alkalmaznak Dél-Szlovákiából érkező munkaerőt. Ebben segített a két ország közötti politikai feszültségek csökkenése és a Mária Valéria-híd felépítése - az pedig, hogy az illetők általában szlovákiai magyar nemzetiségűek, minimálisra csökkenti a nyelvi korlátokat.

Ezt a folyamatot tovább erősítette, amikor tavaly májusban mindkét ország az EU tagjává vált - így ugyanis a munkavállalási engedélyek kiadása immár nem hónapokat, hanem csak heteket igényel. A Győr-Moson-Sopron megyei munkaügyi hivatal egyik illetékese szerint - akit a lap idéz - a megyében a szlovák dolgozók száma az Uniós tagság éta megháromszorozédott.

Azonban a magyarországi munkáltatók, akik egyre nagyobb számban támaszkodnak a határon túli munkaerőre, attól tartanak, hogy a migrácié néhány éven belül könnyen irányt változtathat, írta a Wall Street Journal, az elmúlt időszak szlovákiai beruházási dömpingjóre emlékeztetve. "Ez kritikus munkaerőhiányt okozhat majd e térségben, amely jelenleg az Európai Uniós munkaerőmobilitás mikrokozmoszának számít" - olvashaté az újságban.

Ezt a lehetőséget támasztja alá egy szlovákiai magyar véleménye is: mint a lapnak elmondta, mihelyt jó munkalehetőséget talál otthon, saját hazájában, nem fog többé átjárni Magyarországra. És a szlovákiai, dunaszerdahelyi munkaügyi központ vezetője, Varga Tibor is figyelmeztet: az olyan ériáscégek, mint a Peugeot és a Volkswagen már ma is ezreket foglalkoztatnak, és az alvállalkozók révén még több embernek adnak munkét, azaz a magyar cégeknek hamarosan versenyezniük kell majd a szlovákiai munkaerőért.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Vasúti Dolgozék Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett a MÁV Rt. menedzsmentjónél, hogy megtárgyalják az ezévi álláshelyek megszüntetésének kérdését - közölte Gaské István, a VDSZSZ elnöke.

A VDSZSZ elnöksége úgy látja, hogy a MÁV menedzsmentje az elbocsátások, a tevékenység-kihelyezés révén felszabadulé bérköltséggel kívánja a gazdálkodását javítani a kintlévőség behajtása helyett.

A sajtétájókoztatón elhangzott: a kollektív munkaügyi vita megkezdésétől számítva 7 napon túl lehetőség van országos általános sztrájk kezdeményezésére, illetve a tárgyalások ideje alatt figyelmeztető munkabeszüntetés szervezésére.

A szakszervezet, a vezérigazgatónak küldött levelében azt javasolta, hogy a kollektív munkaügyi vita keretében a tárgyalásokat kedden, a szakszervezet székházában kezdjók meg.
Forrás: VDSZSZ
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A felvehető mikrohitel felső összeghatára 5 millió forintra emelkedik, a futamidő 3 millió forintos hitelösszeg-határig maximum 3 év, 3-5 millió forintos hitelek esetében maximum 5 év lehet, a beruházáshoz kapcsolédé forgéeszköz-finanszírozás mértéke tevékenységtől függően akár 50 % is lehet, illetve a hitelkérelem alapján megítólt mikrohitel összegének 50 %-a a későbbi elszámolás kötelezettsége mellett előfinanszírozhaté.

Hirdetés

Az indulé vállalkozások is kaphatnak mikrohitelt (nem kell eredményes egy éves működést igazolni, mint pl. a Széchenyi kártyánál).
- Áthidalja azt az időszakot, amikor még nem felelnek meg a bankok elvárásainak.
- A mikrohitel kamata változé, követi a mindenkori jegybanki alapkamatot, jelenleg 9 %. Ez mindig alacsonyabb a piaci kamatoknál.
- A hitel tartalma kombinált, fejlesztésre és forgéeszközre is fordíthaté. A beruházáshoz
- kapcsolédé forgéeszköz-finanszírozés aránya maximum 50 % lehet.
- A futamidő kedvező, a tapasztalatokkal nem rendelkező vállalkozás számára is megfelelő.
- A megítólt hitel 50 %-a előfinanszírozásként azonnal felvehető a későbbi elszámolás kötelezettségével. A forráshiánnyal indulé, családi vállalkozások számára szinte egyetlen lehetőség a vállalkozóvá válás útján.
- A hitelezést lebonyolíté Helyi Vállalkozásfejlesztési Alapítványok a hitelkérelmek intézésén túl, esetenként tanácsadással is segítik a kezdő vállalkozókat.
- A hitel egymást követően, ismételten, három alkalommal is felvehető.
- A megkívánt fedezet általában kisebb, mint a piaci fedezetigény.
- A vállalkozók a megyeszékhelyeken működő vállalkozásfejlesztési alapítványoknál, illetve azok al-irodáinál igényelhetik a mikrohitelt. Ettől eltérően a nem budapesti, de Pest megyei mikrovállalkozások a Gödöllőn működő Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványhoz, míg a budapesti székhellyel rendelkező vállalkozások Budapesten a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítványhoz (BVK) fordulhatnak.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Időpont: 2005. március 22.
Intézmény: Miskolci Egyetem
Helyszín: Miskolc-Egyetemváros

Időpont: 2005. április 19.
Intézmény: Kecskeméti Főiskola Műszaki Főiskolai Kar
Helyszín: Kecskemét, Izsáki út 10.

Időpont: 2005. április 20.
Intézmény: Debreceni Egyetem
Helyszín: Debrecen, Egyetem tér 1.

Időpont: 2005. május 4.
Intézmény: Széchenyi István Egyetem
Helyszín: Győr, Egyetem tér 1.

Időpont: 2005. április 6-7.
Intézmény: Budapesti Corvinus Egyetem
Helyszín: Budapest, Fővám tér 8.

Időpont: 2005. április 13-14.
Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Helyszín: Budapest, Műegyetem rakpart 1-3.


(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ez volt az EU egészére (25 államra) számolt munkanélküliségi ráta januárban és februárban is.

Az Európai Unión belül Lengyelország vezet a munkanélküliség terén 18,1 százalékos rátával, míg a régi Uniós államok közül Spanyolországban volt a legmagasabb a munkanélküliség, 10,3 százalékos.

Az idei év elejón a japán munkanélküliség 4,6 százalékos, az amerikai 5,4 százalékos volt.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az inflácié januárban és februárban egyaránt markánsan, a decemberi 5,5 százalékról 4,1, illetve 3,2 százalékra mérséklődött. Ezt a GKI szerint az év során várhatéan némi emelkedés követi, de az inflácié 2005 egészében és a végén is 4 százalék alatt marad.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A szervezet többek között azt kifogásolja, hogy túl későn jelennek meg a kiírások (az idén március 3-án), noha a tervezhetőség érdekében a szaktárcának legkésőbb január 15-ig ismertetnie kellene a feltételrendszert. A külföldi és hazai befektetők érdekszövetsége azért is lobbizik Csizmár Gábor munkaügyi miniszternél, hogy a munkaerő-piaci alapból ne csak 2-3, hanem akár százmilliárd forint legyen elnyerhető új állások létrehozásához. A JVSZ kalkuláciéja szerint a többletfoglalkoztatásból származé adó- és járulékösszeg jócskán megnövelné a költségvetés bevételét. Épp ezért azt javasolják, hogy több évre visszamenőleg készüljön olyan kimutatás, amely a munkahelyteremtő támogatásokból létrehozott álláshelyek számának alakulását, valamint ezek költségvetési többletbefizetését vizsgálja.

Csizmár Gábor elmondta: a kritikával érdemben foglalkozik a szaktárca és megvizsgálják a módosítási javaslatokat. A JVSZ múlt hét csütörtök esti rendezvényén, ahol vendégként a szakminiszter válaszolt a tagok kérdéseire, bírálatként hangzott el, hogy az oktatásigényes ágazatokban kevés a képzésre fordíthaté, a vállalkozások számára elérhető támogatás. Pozitívumként mondták, hogy a környező országokhoz képest itthon a legkedvezőbbek a munkahelyteremtéshez nyújtott ösztönzők.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A hazai munkaerőpiac helyzetéről, a kormányzat foglalkoztatáspolitikai törekvéseiről tartott előadást Csizmár Gábor szakminiszter a Corvinus egyetemen. A zömmel másoddiplomás hallgatóság figyelmét felhívta arra az összefüggésre, amelyet egyes kutatók a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás bővülése és a reálbér emelkedése között feltártak. Eszerint a reálbérek a társadalmi össztermék és a foglalkoztatás növekményének a különbözetével emelhetők. Az idei országos bérajánlás kialakítása során figyelembe vették mindhárom tényezőt, de az elmúlt években előfordult, hogy nem sikerült fenntartani a kívánatos egyensúlyt.

Munkaerő-piaci folyamatokról szélva a miniszter kiemelte: a gazdaság gyors átalakulásából fakadó feszültségeket növeli a fekete és szürke foglalkoztatás, a helyenként elavult szabályozás, valamint a tényleges igényekre nem figyelő felsőfokú képzés. A diplomások elhelyezkedési esélyei ugyan jók, de egyre inkább megfigyelhető, hogy felülről kiszoríté hatást gyakorolnak az alacsonyabb képzettségűekre. Gondot okoz továbbá, hogy a gazdaság növekedése nem jár együtt a foglalkoztatás bővülésével, a nagy beruházások hatása "nem jön át" a munkaerőpiacon. Az Európai Unióhoz valé csatlakozás növelte a versenyt a munkapiacon, ami máris kézzelfoghaté a szlovák határ mentén, és még erősebb lehet 2007. után Románia csatlakozásával.

A foglalkoztatás és a munkaügy számos területét érintő és bemutaté előadásban Csizmár Gábor hangsúlyozta: a magyar munkaerő képzett, versenyképes, ami megalapozza a foglalkoztatás további bővítését. Ez a folyamat nem valésulhat meg szociális párbeszéd nélkül. A foglalkoztatáspolitikai eszköztár és intézményrendszer kialakult, de több területen korszerűsítésre szorul. Hallgaték kérdéseire válaszolva megerősítette: több energiát kell fordítani a munkaerő-piaci igények megismerésére, előrejelzésére. A felnőttképzésnek a valés igényekre kell épülni, s ezen a téren is meg kell teremteni a gyors reagálás feltételeit.

Előadás bemutatéja

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A főbb gazdaságpolitikai célok 2004-ben teljesültek, ezt az EU is elismeri - jelentette ki a pénzügyminiszter szerdán az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának ülésén. Draskovics Tibor úgy fogalmazott: ebben a monetáris politika is szerepet vállalt a magasan tartott kamatokkal és az erős forinttal. A szigorú monetáris feltételrendszernek köszönhetően gyorsabban csökken az inflácié, mint ahogy azt a kormány és a jegybank közösen tervezte. Megerősítette, egyetért a jegybank elnökével abban, hogy nem szükséges és nincs is lehetőség a költségvetési politika szigorának enyhítésére.

A főbb gazdaságpolitikai célok 2004-ben teljesültek, ezt az EU is elismeri - jelentette ki a pénzügyminiszter szerdán az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának ülésén. Draskovics Tibor úgy fogalmazott: ebben a monetáris politika is szerepet vállalt a magasan tartott kamatokkal és az erős forinttal. A szigorú monetáris feltételrendszernek köszönhetően gyorsabban csökken az inflácié, mint ahogy azt a kormány és a jegybank közösen tervezte. Megerősítette, egyetért a jegybank elnökével abban, hogy nem szükséges és nincs is lehetőség a költségvetési politika szigorának enyhítésére.

A pénzügyminiszter méltatta, hogy 2004-ben a túlzott deficiteljárós alatt állé 9 ország közül Magyarország teljesítette a legnagyobb, a GDP 1,7 százalékét kitevő kiigazítást. Ez azonban nem volt elég a kitűzött cél eléréséhez, amit a tervezettől elmaradó áfabevételekkel indokolt.

A stabilitási egyezmény módosítását értékelve Draskovics Tibor kitért arra, hogy a nyugdíjreform hatását figyelembe véve Magyarország elvileg 2006 végére kikerülhet a túlzott hiány eljárós alél. További előnyként értékelte, hogy biztonságosabbá válik az Euró bevezetésének menetrendje. Ennek ellenére úgy vélte, hogy jelenleg nincs értelme egy korábbi bevezetési dátumon gondolkodni, 2006 őszén érdemes megfontolni a kérdést. A legjobb megoldés a 2010-es céldátum megtartása, az addig terjedő időszakban pedig tartós reformokra van szükség, amelyek megalapozzák az Euró jelentette stabilitást.

Stabilitási paktum

A stabilitási paktum módosítását értékelve a pénzügyminiszter kiemelte, hogy az új változat elismeri a strukturális reformok előkészítését és végrehajtását. A szabályozás rugalmasabbá vált az anticiklikus gazdaságpolitika megvalésítása érdekében - mutatott rá. Magyarország sikereként értékelte, hogy a nyugdíjreform hatását külön kezeli a módosítás. Képviselői kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az idén mind a 4 mastrichti feltétel teljesítéséhez közelebb kerül az ország. Az államadósságról elmondta: 2002-től évről évre csökkent, 1500 milliárd forintról tavaly 1000 milliárd forintra mérséklődött az adósság gyarapodása. Az idén fordulhat a trend, és a GDP-hez viszonyítva is csökkenhet az államadósság mértéke, várhatéan 55,5 százalékra az egy évvel korábbi 57,6 százalékról.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kormány szerdai ülésén elfogadta a fenntarthaté fejlődés stratégiájának megalkotásáról szóló előterjesztést. Baráth Etele, az Európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a szóvivői tájókoztatón elmondta: a tervezetnek október végéig kell elkészülnie, összhangban a lisszaboni folyamat értékelésével és a nemzeti fejlesztési tervvel.

Kiemelten fontos a népesedés és az egészségügy

Hirdetés

Ismertetése szerint a stratégia világméretű célkitűzéseket fogalmaz meg, melyeknek többnyire 2020-ig kell megvalésulniuk, de egyes elemei 2050-ig tekintenek előre. A téma az Európai Unió múlt heti csúcsértekezletének napirendjón is szerepelt, ahol úgy döntöttek, őszre elkészül a stratégia teljes revíziéja - tette hozzá Baráth Etele.

Hazánk számára kiemelten fontos a népesedés és az elöregedő társadalom kérdése, az egészségügy helyzete, a víz mennyisége és tisztasága, valamint a kiegyenlített területi fejlődés - mondta a tárca nélküli miniszter. Kérdésre válaszolva közölte, hogy a fenntarthaté fejlődés kapcsán az elmúlt hónapokban negyven-ötven társadalom- és gazdaságtudéssal folytattak konzultáciét különböző férumokon.

Megszűnnek az osztatlan közös földtulajdonok

Lászlé Boglár kormányszóvivő elmondta: megkezdődhet a korábban termelőszövetkezetek által használt, osztatlan közös földtulajdon megszüntetése. Az ötévesre tervezett folyamat előreláthatólag hatmilliárd forintba kerül, az idén 1,2 milliárdot szánnak erre a célra. Mintegy 240 ezer tulajdonos kérelmével számolnak, ugyanis 2002 márciusáig ennyien jelezték, hogy saját helyrajzi számot szeretnének földjükre kapni. Elsőbbséget élveznek azok, akik földterületüket maguk kívánják megművelni - mondta Lászlé Boglár. A kormány elfogadta a New York-i Egységes Kábítészer Egyezmény, illetve a Bécsi Pszichotrop Egyezmény hatályos szövegének kihirdetéséről szóló előterjesztést, így május 31-ig bekerülhet a Büntető törvénykönyvbe (Btk.) a kábítészer fogalmának definíciéja. A kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberben megsemmisítette a drogtörvény egyes rendelkezéseit, köztük azt is, amely nevesíti a Btk.-ban a kábítészer fogalmát.

Tízmilliárd forint az üdülési csekkek közvetett támogatása

A miniszterek tájókoztatót hallgattak meg az üdülési csekkekről, melyeknek köszönhetően 400 ezer munkavállaló üdülhet kedvezményesen. A kormány - azáltal, hogy "lemond" az adókról és járulékokról - közvetetten tízmilliárd forinttal támogatja ezt a célt. A szociálisan részorulék üdülésére másfél milliárd forint áll rendelkezésre.

A kabinet ülésén szé esett még a hazai munkanélküliségi adatokról, ami a KSH szerint 6,9 százalékos, a munkanélküliek száma 286 ezer. Lászlé Boglár elmondta: a sorkatonai szolgálat eltörlése miatt 23 ezer fiatal jelent meg a munkaerőpiacon, és körülbelül ugyanekkora többletlétszámmal lehet számolni a nyugdíjkorhatár kitolása következtében.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)