Munkaügyi Tudástár

A konklúziéként megfogalmazott ajánlások elősegítik, hogy a két kontinens országai megfelelhessenek a tanácskozáson megfogalmazott kihívásoknak.

Konklúziék

Hirdetés

1. Az ILO Hetedik Európai Regionális Találkozéjának résztvevői üdvözölték a főigazgató Az ILO 2001-2004-es tevékenysége: együttműködés a változé környezetben (I. kötet) és Átmenetek kezelése: a tisztességes munka szabályozása (II. kötet) című jelentését.

2. A küldöttek megköszönték a magyar kormánynak, hogy Budapesten vendégül látta az eseményt, valamint a 2005. első felében az Európai Unió soros elnökségét elláté Luxemburg kormányának, hogy a Regionális Találkozét Európai Uniós napirendjóbe illesztette. A küldöttek nagyra értékelték az Európai Regionális Találkozé helyszínét és a magyar házigazdák vendégszeretetét.

3. A Találkozén képviselt tagállamok, munkadói és munkavállalói szervezetek feltárták a köztük levő konvergencia számos területét, és az alábbi konklúziékban állapodtak meg:
A párbeszéd előmozdítása a közös jövő érdekében: Az ILO szerepe Eurépában és Közép-Ázsiában

4. Az ILO Európai Regionális Találkozéja az egyetlen olyan intézményes regionális férum, ahol az EU tagállamai, a Stabilitási Paktum a Dél-kelet-Európai Rekonstrukciéért résztvevő országai, a Független Államok Közössége és az Európa Tanács összeül, hogy tripartit médon foglalkozzon a munka világát érintő közös kérdésekkel. Kelet- és Nyugat-Eurépát, valamint Közép-Ázsiát az összes különbségeivel együtt is összeköti földrajzi helyzete és történelme, a közös ILO-értékek. A régié kormányai, munkadói és munkavállalói szervezetei megállapodtak abban, hogy a párbeszéden és az együttműködésen keresztül összefognak a demokrácia, a gazdasági felvirágzás és a társadalmi igazságosság közös jövőjónek előmozdítása érdekében.

5. Ennek a közös Európa- és Közép-Ázsia-képnek számos elemét magukévá teszik a régié ILO-tagjai. Ezek az elemek magukban foglalják a növekedést és a versenyképességet, a több és jobb munkahelyet és a társadalmi kohéziét, az egyenlőséget és a tisztességet, a munkavégzéssel kapcsolatos alapelvek és alapjogok tiszteletben tartását. Az EU, a FÁK és a Stabilitási Paktum tagországaival folytatott ILO-együttműködésnek hozzá kell járulnia az olyan gazdaság- és szociálpolitikák megerősödéséhez, amelyek az esély és a védelem, az egyéni és a kollektív felelősség újszerű kombináciéit kínálják a munka és az élet kulcsfontosságú átmeneteiben.

6. Magyarország, Kazahsztán, Luxemburg és Málta miniszterelnökének, az EU foglalkoztatási és szociálisügyi biztosának, és a sok munkaügyi miniszternek a részvétele megerősítette a valédi szociális párbeszéd központi fontosságát a globalizácié kihívásaival valé szembenézésben.

A regionális és globális gazdasági integrácié szociális dimenziéja

7. A globalizácié és a gyors gazdasági integrácié közös kihívásokat jelent az országok, a vállalatok és a dolgozók számára az Európai és a közép-ázsiai térségben. A fokozédé gazdasági verseny, a tőkemozgás és a vállalati mobilitás ösztönözheti a gazdasági növekedést és az integráciét. A globalizácié szociális költségekkel is járhat, az ipari és vállalati szerkezetátalakítás formájában, amely munkahelyek elvesztéséhez, munkanélküliséghez, nagyobb egyenlőtlenséghez és bizonytalansághoz vezethet.

8. A dinamikus és versenyképes gazdaság olyan környezetet igényel, amely támogatja az állami és magán befektetéseket, a vállalati fejlesztést, amelyben a lendületes munkahelyteremtés biztosíthatja a töretlen haladást a teljes és termelékeny foglalkoztatás felé. A valédi szociális párbeszéd és a tisztességes munka megteremtése mint globális cél lényeges eszköz a mindenkinek esélyt kínálé tisztességes globalizácié eléréséhez.

9. A Globalizácié Szociális Dimenziéjával foglalkozó Világbizottság "Tisztességes globalizácié: esélyteremtés mindenki számára" című jelentése alkalmas a nemzeti, regionális és nemzetközi szintű párbeszéd ösztönzésére a tisztességes munka mint globális cél előmozdításáról. Az ILO tripartit tagjai az Európai és közép-ázsiai régiéban osztják azt a közös véleményt, hogy nemzeti, regionális és globális szinten egyaránt nagyobb politikai koherenciára van szükség a gazdaság-, szociál-, pénzügy- és kereskedelempolitikák, valamint a munkával, a foglalkoztatással, a szociális védelemmel és a szociális párbeszéddel kapcsolatos alapvető elveken és jogokon alapulé tisztességes munka érdekében folytatott politikák között. A Találkozé üdvözli az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének határozatát, amely felkéri a főtitkárt, hogy vegye figyelembe a Világbizottság ajánlásait az Ezredfordulés Fejlesztési Célok küszöbön állé áttekintése során. Az ILO és több más nemzetközi szervezet, valamint az EU készen áll, hogy továbbgondolja a Világbizottság által előterjesztett megközelítéseket.

10. Az ILO és az EU intézményei közötti értékes munkakapcsolat támogathatja a gazdaság- és szociálpolitikai koherenciát a multilaterális rendszeren belül, valamint a tisztességes munka regionális és világméretű előmozdítását célzé fejlesztési együttműködés kialakításában.

Kelet-nyugati együttműködés a tisztességes munkáért

11. A tisztességes munka előmozdítása érdekében a kormányoknak azon kell dolgozniuk, hogy erősítsék a koherenciát az IMF, a Világbank, a WTO és az ILO általuk is támogatott kereskedelem- és pénzügypolitikája, valamint munkaügyi és szociálpolitikája között. Erősíteni kell az IMF és a Világbank, a nemzeti hatóságok, a nemzeti munkadói és munkavállalói szervezetek közötti konzultáciét. Az ILO-nak folytatnia kell a szoros együttműködést a bretton woods-i intézményekkel, kölcsönösen tartva magukat megbízatásukhoz.

12. Az ILO-nak továbbra is támogatnia kell az együttműködést Közép-Ázsia, valamint Kelet- és Nyugat-Európa között, illetve a különböző szubregionális csoportosulásokon belül. Az ILO-nak erősítenie kell partnerségi kapcsolatait a donor országokkal és az Európai Bizottsággal a tisztességes munka elősegítését célzé intézkedésekhez nyújtott technikai együttműködés terén azokban az országokban, amelyek igénylik ezt a fajta támogatást. Mind a donor országokban, mind a támogatott országokban szoros konzultáciét kell folytatni a munkadói és a munkavállalói szervezetekkel.

13. Fokozott erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a régié közvéleménye jobban megismerje az ILO-t, annak értékeit, munkaügyi szabályait és szakpolitikai intézkedéseit.

Irányítás és demokratikus intézmények

14. A jó irányítás, a gazdasági és társadalmi haladás, a korrupcié elleni harc a demokratikus intézményekre támaszkodik, amelyek legitimáciéja a szabadon választott képviseletből, a hatékony szociális párbeszédből, a munkával összefüggő alapvető elvekből és jogokból, a törvényi szabályozásból táplálkozik.

Életciklusok és a munkával kapcsolatos átmenetek

15. Az ILO megbízatása átfogja a kulcsfontosságú átmeneteket az életben és a munkában. A Találkozé az alábbi négy elemet vitatta meg.

Jog a kezdéshez

16. A széles alapokon nyugvé minőségi oktatás biztosítja a munkás élet megalapozását. A régié sok országában a fiatalok számára nehéz az iskolából a munkába valé átmenet. Ezért ajánlatos a foglalkoztatásba lépés integrált megközelítése, amely kombinálja egymással a makrogazdasági támogaté intézkedéseket, valamint azokat a célzott intézkedéseket, amelyek az ifjúsági foglalkoztatás kínálati és keresleti, illetve mennyiségi és minőségi dimenziéira egyaránt irányulnak. A tartós munkaerőpiaci integráciét is elő kell mozdítani. A szakoktatási rendszerek, valamint a képzés és a munka egyéb kombináciéi jelentős mértékben javíthatják a fiatal emberek foglalkoztatási kilátásait. Kifejezett elvárés a kormányokkal szemben, hogy a szociális partnerekkel konzultálva a nemzeti foglalkoztatási stratégiák kertében kezeljók a fiatal dolgozók igényeit. Az ILO-nak ösztönöznie kell a tapasztalatcserét azokról a mechanizmusokról, amelyekkel felmérhető és elismerhető a korábban szerzett gyakorlat, a korábban végzett tanulmányok. Üdvözlendő kezdeményezés az ENSZ, a Világbank és az ILO partnersége az Ifjúsági Foglalkoztatási Hálézatban. Az országokat ösztönözni kell, hogy csatlakozzanak a Hálézathoz.

Rugalmasság és biztonság egyensúlya

17. A vállalatok a globalizácié eredményeként erősödő versennyel és a gyorsan változé piacokhoz valé alkalmazkodási kényszerrel néznek szembe. Egyes országokban jól működött az a politika, amely a foglalkoztathatóságot javító új képzési lehetőségek biztosításával törekedett a rugalmasságra és a biztonságra mind a vállalatok, mind a dolgozók számára. A rugalmasság és a biztonság kiegyensúlyozásának kritikus eleme a szélesebb nemzeti makrogazdasági stratégiák keretében folytatott tripartit szociális párbeszéd, a kollektív tárgyalás és a munkaügyi szabályozás tiszteletben tartása. Az ILO-nak bátran kell alkalmaznia tripartit konzultácié eszközét a rugalmasság és biztonság kérdésében, elő kell segítenie a jó gyakorlatok kölcsönös megismertetését, felismerve, hogy minden egyes megközelítésnek kontextus-specifikusnak kell lennie.

Munkaerő vándorlás

18. A régiéban a munkaerő vándorlás növekvő jelentősége figyelhető meg. A jelenlegi bilaterális, regionális és nemzetközi mechanizmusok elégtelennek látszanak ahhoz, hogy a munkaerő vándorlást oly médon kezeljók, hogy érvényesüljenek a legális migránsok jogai. Az Európai és közép-ázsiai országokra különösen érvényes a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 92. ülésszakának (2004) azon határozata, amely arra szélítja a tripartit feleket, hogy "dolgozzanak ki egy nem kötelező multilaterális keretet a munkaerő vándorlás jogi alapú megközelítésére, amely figyelembe veszi a nemzeti munkaerőpiaci igényeket". A migráns dolgozókra vonatkozóan tripartit konzultáciékon keresztül kialakított nemzeti szakpolitikai intézkedéseknek biztosítaniuk kell a vonatkozó nemzetközi munkaügyi szabályokkal összhangban állé egyenlő bánásmédot. Ugyanakkor az ILO-nak elő kell segítenie azoknak a jó gyakorlatoknak a kölcsönös megismertetését, amelyek a migránsok jogainak védelme, az illegális női, férfi és gyermekmunkaerő kereskedelem felszámolása, a feketemunka megszüntetése, a rasszizmus, idegengyűlölet és diszkriminácié leküzdése terén kialakultak.

Időskori biztonság

19. A várhaté életkor hosszabbodása, valamint az egyéb demográfiai változások és foglalkoztatási trendek új kihívások elé állítják a nyugdíjrendszereket a régié legtöbb országában. Rendkívül fontos, hogy a társadalmilag befogadó és fenntarthaté nyugdíjakkal kapcsolatos szakpolitikai választási lehetőségekről szociális párbeszéd folyjon. A kihívásoknak valé megfelelés érdekében az ILO felkérést kapott arra, hogy technikai segítséget nyújtson a tagoknak a régiéban, és megkönnyítse a tapasztalatcserét a nyugdíjrendszerek megtervezése és működtetése területén.

Jé irányítés a munka világában

Alapvető munkavégzési elvek és jogok, nemzetközi munkaügyi szabályok

20. Az ILO maradóktalanul elkötelezett azon munkavégzési alapelvek és jogok mellett, amelyek a szervezkedés szabadságára, a kollektív tárgyaláshoz valé jog tényeleges elismerésére, a gyermekmunka és a kényszermunka felszámolására, a foglalkoztatási és szakmai esélyegyenlőségre és egyenlő bánásmédra vonatkoznak. Az Európai és közép-ázsiai régié közel áll ahhoz, hogy elérje az alapvető nemzetközi munkaügyi szabályok első egyetemes ratifikálását. Felszélítjuk azokat a tagállamokat, amelyek még nem tették meg, hogy még a Munkahelyi Alapelvek és Jogok Nyilatkozatának tizedik évforduléja előtt, jó időben ratifikálják a nyolc vonatkozó okmányt.

21. Ezeknek az okmányoknak az Európai és közép-ázsiai - és valéjában az egyetemes - jogban és gyakorlatban történő alkalmazása a tisztességes globalizácié egyik lényeges dimenziéja. Az ILO-nak világszerte aktívan elő kell mozdítania, és támogatnia kell a munkavégzési alapelvek és jogok, valamint a nemzetközi munkaügyi szabályok maradóktalan érvényesítését.

22. Továbbra is számos probléma nehezíti a régiéban a ratifikált nemzetközi munkaügyi szabályok, köztük a munkavégzési alapelvek és jogok érvényesítését, amint arra az Egyezmények és Ajánlások Alkalmazását vizsgáló Szakértői Bizottság jelentései, valamint az ILO-szabályokat felügyelő testületek megállapításai révilágítanak. Ösztönözni kell a tagállamokat, hogy időben és maradóktalanul benyújtsák jelentéseiket a ratifikált okmányokról. Az ILO felszélítást kapott arra, hogy előmozdítsa a párbeszédet a régié országain belül és országai között, hogy kölcsönösen megismertessék egymással a végrehajtás során felmerülő problémákkal kapcsolatban kialakult jó gyakorlati megoldásokat.

23. A szervezkedési szabadság és a kollektív tárgyaláshoz valé jog Belaruszban történt megsértésének eseteivel foglalkozó Vizsgálé Bizottság tevékenysége nyomán az ILO-nak szoros figyelemmel kell kísérnie a Vizsgálé Bizottság ajánlásainak hatását. Az ajánlásokat haladóktalanul és folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és fel kell szélítani a belarusz kormányt, hogy működjön együtt azok maradóktalan végrehajtásában.

Szociális párbeszéd, tripartizmus és reform

24. A foglalkoztatás, a munkaügyi és szociálpolitika kérdései az egész térségben a reformról folyé viták középpontjában állnak. A globalizácié gazdasági és szociális reformokra ösztönöz, de a reformok nem lehetnek sikeresek erőteljes szociális párbeszéd nélkül, ideértve a szabad és korlátozásoktól mentes kollektív tárgyalásokat, valamint a tripartit és bipartit konzultáciékat is. A közös problémákra az ILO-elveken és munkaügyi szabályokon, különösen a 87., a 98. és a 144. Egyezményen alapulé szociális párbeszéden és konzultáciékon keresztül kialakított nemzeti megoldások szükségesek.

25. A kormányoknak elő kell segíteniük a munkadói és munkavállalói szervezetek munkáját, szigorúan betartva a szervezkedési szabadság és az önkéntes tagság elvét, tartózkodva az olyan beavatkozásoktól, amelyek korlátozhatják az e szervezetekhez valé szabad csatlakozás jogát. A függetlenség, a demokrácia és a reprezentativités a hatékony szociális párbeszéd lényeges kelléke.

26. Az 1995-ös Varséi Regionális Konferencián elfogadott, majd a 2000-es Hatodik Európai Regionális Találkozén megerősített határozat fényében emlékeztetni kell azokat a kormányokat, amelyek még nem tették meg a szükséges lépéseket, hogy minden eszközzel (akár adókedvezménnyel is) ösztönözniük kell a szabad és független munkadói és munkavállalói szervezetek taglétszámának növekedését.

27. A gazdasági és társadalmi reformok, a tisztességes munka előmozdítása mindenki számára erőteljes szociális párbeszédet igényel, hogy a globalizálédott gazdaság változé körülményeihez alkalmazkodé valédi megoldásokat sikerüljön találni.

Egyenlőség és jogok a munkában

28. A régiéban mind a munkához jutásban, mind a munkavégzésben továbbra is probléma a diszkriminácié, amely alapulhat nemi hovatartozáson, etnikai származáson, politikai vagy vallási meggyőződésen, vagy egyéb okokon, így például életkoron, fogyatékosságon, szexuális irányultságon. A diszkriminácié-mentesség elve melletti elkötelezettség jelentősen erősödött. A nők és férfiak egyenlő munkájáért egyenlő bért elve megerősítésre szorul. Az ILO ösztönzést kapott arra, hogy szoros figyelemmel kísérje a munkaerőpiaci diszkrimináciét, segítse elő a munkában valé egyenlőséggel és jogokkal kapcsolatban kialakult jó gyakorlati megoldások kölcsönös megismertetését, különösen az ILO okmányok alkalmazásán keresztül.

Szociális védelem mindenkinek

29. Megerősödött az életciklusokon keresztül mindenkinek járó szociális védelem melletti elkötelezettség. A szociális védelem lényegi szerepet játszik a szegénység csökkentésében, a biztonság erősítésében, a gazdaság és a jövedelem konjunkturális ingadozásainak kiegyenlítésében. A térségben számos szociális védelmi rendszer fenntarthatósága általában a foglalkoztatottsági ráta, és különösen a nők, a fiatal és az időskorú dolgozók foglalkoztatottsága növekedésén áll vagy bukik. Szociális védelmi intézkedésekkel kell megalapozni a foglalkoztatásban valé magasabb részvételi arányt, különösen a dolgozó nők esetében. Tovább kell fejleszteni a munka és a családi élet összeegyeztetését célzé intézkedéseket, az anyaság védelmét és a gyermekgondozást. Az ILO ösztönzést kapott arra, hogy különösen a kölcsönösen támogaté jellegű szociális védelmi és foglalkoztatáspolitikai intézkedések területén erősítse a nemzeti és nemzetközi erőfeszítéseket a politikai koherencia, a technikai tanácsadás és a tapasztalatcsere eszközével.

Munkaügyi igazgatás

30. A munkaügyi igazgatási szervek kapacitását az egész térségben mind jobban korlátozza a pénzügyi és a humán erőforrások fokozédé szűkössége. A nemzeti törvényhozás keretében hatékony munkaügyi igazgatásra, illetve bíróságokra van szükség a munkakörülmények, a munkahelyi biztonság és egészség, a bérmegállapodások tiszteletben tartása, a munkaügyi felügyelet, a szakképzés, a foglalkoztatási szolgálatok területén ahhoz, hogy a munkaügyi kapcsolatok egészségesek, a gazdasági, szociális és munkaügyi eredmények jók legyenek. A kormányokat emlékeztetni kell arra, hogy a jól működő munkaügyi igazgatás milyen fontos a tisztességes munka szempontjából. Az ILO-nak fokoznia kell a munkaügyi igazgatásnak nyújtott támogatását.

Foglalkoztatás és vállalkozás

31. Felismerték annak fontosságát, hogy a gazdaság- és a szociálpolitika szintje a lehető legközelebb kerüljön a teljes foglalkoztatáshoz. Az ILO Globális Foglalkoztatási Agendájával összhangban ösztönözni kell egy sor intézkedést, így a stabil monetáris és fiskális politikét, a befektetéseket, a kereskedelem- és vállalatfejlesztést támogaté környezetet, különösen a kisvállalatok és a szövetkezetek tekintetében, az egészséges vállalati mikrogazdasági gyakorlat által támogatott magas termelékenységet, a helyi intézmények innováciéjának és egymás közötti együttműködésének előmozdítását, a mikrofinanszírozást is ideértve, az alapképzés és az egész életen át tartó tanulás erőteljes támogatását, a megfelelő munkaerőpiaci szabályozást, és a szociális védelmi rendszereket.

Befektetés, növekedés és foglalkoztatás

32. A befektetés, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás régiéban tapasztalhaté változatos trendjei különféle intézkedéskombináciékat követelnek. Ha az egyes országok igénylik, az ILO-nak a vonatkozó tripartit konszenzus esetén országelemzéseket kellene készítenie arról, hogy a kereskedelmi, fiskális, monetáris és munkaerőpiaci politikák milyen valészínűsíthető hatást gyakorolnak a tisztességes munkára. Ezek az elemzések hozzájárulhatnának a tisztességes munkét célzé nemzeti, regionális és globális szakpolitikai intézkedések kidolgozásához. A tanulmányokat tripartit találkozékon lehetne megvitatni, elősegítendő a tapasztalatcserét a tagok között a régiéban.

Országprogramok a tisztességes munkáért

33. A tagállamokban az érintetteknek nyújtott ILO-támogatásokat mindinkább időhöz kötött és finanszírozott "tisztességes munkáért" országprogramok keretében kell előkészíteni és végrehajtani. Ezek a programok ENSZ-keretek között meg fognak határozni egy tisztességes munkét előmozdíté ILO-stratégiát az egyes országok sajátos jellemzőivel és igényeivel összhangban. Az ILO ösztönzést kapott arra, hogy fokozottan támogassa a tapasztalatok és a jó gyakorlat cseréjót a régié országai, munkadói és munkavállalói szervezetei között.

34. A tisztességes munkét célzé szakpolitikai intézkedések támogatása számára nagyon fontosak az időszerű és átfogé statisztikai adatok és ismeretek. Az ILO ösztönzést kapott arra, hogy kiépítse adatbázisát és elősegítse az ismeretek, tapasztalatok és jó gyakorlat cseréjót a régiéban a tagok között.

A Találkozé konklúziéinak utéfigyelése

35. Az ILO felszélítást kapott arra, hogy vizsgálja tripartit szubregionális és regionális találkozék tartásának lehetőségét a fontosabb politikai kérdések áttekintésére. Az ILO biztosítani fogja, hogy ezek az áttekintések összhangban legyenek a folyamatban levő regionális kezdeményezésekkel.

36. Az ILO technikai segítségének támogatnia kell a tripartit tagok fokozott képességét arra, hogy integrált intézkedéseket és szabályokat dolgozzanak ki a foglalkoztatási, szociális védelmi szakpolitikák és a szociális párbeszéd területén. Az Irányíté Testület megbízást kapott arra, hogy elvégezze e konklúziék utéfigyelésének félidei áttekintését.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Amennyiben a munkáltató nem tudja áthidalni a dolgozó távozásakor (pl. prébaidő alatt) a rövid határidőt a 2004. évi adózással kapcsolatos iratok előállítására, akkor könnyen pérul járhat.

A jogalkoté ugyanis elfelejtette rendezni azt az esetet, amikor a dolgozó kilépésekor a munkáltató még nem áll készen a bevallással (hiszen nem érdekezett el még a határideje), de a dolgozó távozása után nem várhaté el hogy az M29/2004-es nyomtatvány kitöltésénél rendelkezésre álljon és az átvételt aláírásával hitelesítse. Amennyiben a munkáltató az APEH 8004/2004. számú - jogforrásnak nem tekinthető - tájókoztatója szerint kíván eljárni, akkor csak abban az esetben készítheti el az M29/2004-es nyomtatványt, ha aznap még a munkavállaló munkaviszonya fennáll. Ennek hiányában a dolgozónak ki kell adja a jövedelmi adatokat tartalmazé M30/2004-as nyomtatványt, és sietve pét-adatszolgáltatásként beadja elektronikusan, vagy floppy lemezen, messze a 2005. január 31-i határidő után az adatszolgáltatását. Az adatszolgáltatáshoz célszerű - bár formailag elég nehézkes - igazolási kérelmet csatolni, mert nyilvánvalé, hogy a késedelmet ennek hiányában az APEH a munkáltatónak réhatja fel, vagyis bírságolhat érte.

Miután azt a jogszabály tételesen nem tiltja, a munkáltató egy későbbi időpontban is megfelelhet a munkavállaló nyilatkozatában kérteknek és elkészítheti az M29/2004-es nyomtatványt, hiszen formailag nincs konkrét szankciéja a volt munkáltatóval történő elszámolásnak.

Sajnos a korábbi évekkel szemben a nyilatkozattétel és a munkáltatói "bevallás" között eltelő idő jóval hosszabb, így ennek során kialakulé helyzetek szabályozása most egy új, megoldandé feladatot jelenthet a jogalkoté számára.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A szervezet úgy látja: e helyett minden állami eszközzel fel kellene lépni a törvénytelen foglalkoztatás és a feketegazdaság ellen. Az érdekképviseleti szervezet bírálta a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény most készülő módosítását is.

Az Autoném Szakszervezetek Szövetségének elnöksége elutasítja a munkaügyi miniszter javaslatát a munkavállalói jogok biztosa intézményének bevezetéséről. A szakszervezeti szövetség indoklása szerint a miniszteri felelősség nem oszthaté sem biztossal, sem szészólóval. Álláspontjuk szerint a munkavállalók kiszolgáltatottságát nem a biztos kinevezésével kellene enyhíteni, hanem minden állami eszközzel fel kell lépni a törvénytelen foglalkoztatás és a feketegazdaság ellen.

Az Autonémok bírálják a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény most készülő módosítását is. Álláspontjuk szerint a tervezett módosítások, például az eljárósi időtartam meghosszabbítása vagy a munkaügyi felügyelő határozata azonnali végrehajtási jogának megvonása tovább növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát, és a jogsértő foglalkoztatást intézményesítő vállalkozásoknak kedvez. Ha a munkáltatás törvényi előírásait, kollektív szerződési normatíváit, a munkaszerződésben vállalt kötelezettségeket a munkáltatók következmények nélkül megsérthetik, akkor ezt meg is teszik, rendszeresen és tartósan - mutat rá a közlemény.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A három hete elfogadott programról nyáron már tárgyalhat a parlament. Pontosan meghatározott célokat, határidőket és ezekhez forrásokat jelölünk meg benne, így a sorsa egyértelműen nyomon követhető - mondta tegnap Korézs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára, utalva ezzel a kormány már többéves akadálymentesítési programjának eddigi kudarcaira. Nem történhet meg, hogy ilyen sokáig ismét ne történjen semmi. Igaz, megalapozatlanok voltak azok az elképzelések, hogy 2005-ig a középületek átalakíthaték lesznek. Most pontosan meghatároztuk, mi az akadálymentesítés, ami az épületek megközelíthetősége mellett a társadalmi tudatra, a napi ügyek intézésére, a szolgáltatások elérhetőségére is kiterjed. A szakhatóságok felkészítése, szakemberek képzése - az egészségügyi, a jogász- és mérnökképzésben a fogyatékos-ügyet külön tantárgyként oktatják majd - és a civil szervezetek bevonása - ezek valóban érzékelhető lépések lesznek - ígéri Korézs.

Megtudtuk: a munkaügyi tárca regionális informáciés centrumokat hoz létre, amelyek segítségével a munkaerőpiacon is könnyebben tudnak majd elhelyezkedni a megváltozott munkaképességű, de aktív pályázék. Kordás Lászlé, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint ezt segítheti, hogy az idén a minisztérium meghirdeti "Az év akadálymentes munkahelye" pályázatot. Ezzel egy időben nemzeti informáciés napok címmel programsorozat is indul.

Az érintettek azonban ennél radikálisabb változásokat várnak. Hegedűs Lajos, a Fogyatékkal Élő Emberek Szövetségi Tanácsának elnöke örül a váltásnak, szerinte azonban a döntéshozéknak sincs mindig elég informáciéjuk azokról az emberekről, akiknek a különböző programokkal segíteni szeretnének.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

További szigorítás, hogy ezentúl már a munkába lépés napján be kell jelentkezni a társadalombiztosításnál, míg a törvény korábban erre nyolc napot engedélyezett. Eddig a rajtakapott munkadók és munkavállalók éppen ezt a kiskaput használták ki: általában azzal védekeztek, hogy éppen a napokban akartak bejelentkezni a biztosíténál.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Március végétől a nyár elejóig folyamatosan jelennek meg az idei pályázati kiírások a humánerőforrás-fejlesztési operatív programnál (hefop). Az első körben négy, összesen 13 felhívás várhaté 2005-ben.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Nemzeti Informáciés Napok néven programsorozat indul a fogyatékkal élő emberek hatékonyabb társadalmi integráciéjáért; a cél az érintett szervezetek és döntéshozék közötti jobb kommunikácié - mondta Korézs Lajos szakminiszter. Az Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára a gazdasági, társadalmi szerepvállalást, az állami feltételek biztosítását emelte ki.

A tudatunkat is akadálymentesíteni kell

Hirdetés

A középületek akadálymentesítésén kívül fontosnak nevezte a társadalmi tudat akadálymentesítését, amibe beletartozik az is, hogy a napi ügyek intézésénél a különböző fogyatékkal élők a lehető leggyorsabban hozzáférjenek a szolgáltatásokhoz.

A munkaügyi tárca regionális informáciés centrumokat hoz létre, amelyeknek célja, hogy minden szolgáltatás mindenki számára elérhető legyen, s fogyatékkal élő így könnyebben el tudjon helyezkedni a munkaerőpiacon - mondta el Kordás Lászlé, az FMM politikai államtitkára.

Hegedűs Lajos, a Fogyatékkal Élő Emberek Szövetségi Tanácsának elnöke üdvözölte a program beindítását, mert úgy véli, a döntéshozéknak sincs mindig elég informáciéjuk azokról az emberekről, akiknek a különböző programokkal segíteni szeretnének.

Vegyes finanszírozással indulnak a programok

A Nemzeti Informáciés Napok rendezvényeire 13 millió forintot fordítanak, melynek egy része az Európai Bizottság pályázatán nyert forrás, a másik része hazai társfinanszírozás, illetve a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány által biztosított pénz.

Három vidéki nagyvárosban - Kecskeméten, Miskolcon és Kaposvárott - lesznek programok. Konferenciát, szakmai és szabadidős rendezvényeket tartanak annak érdekében, hogy felhívják a szakmai és közfigyelmet a fogyatékosügy területén folyé programokra és azok eredményeire.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Tavaly az állam 4,4 milliárd forintot fordított közmunkaprogramokra, s tízezren jutottak így - igaz, átmenetileg - keresethez, 2005-ben 6,2 milliárd forint áll rendelkezésre erre e célra, s ezáltal várhatéan több mint 12 ezer munkanélküli megélhetését segítik. Bár a központi költségvetésben csak négymilliárd forintot különítettek el erre a célra, a fennmaradó összeget más tárcák, a területfejlesztés, intézményi és vállalati források bevonásával tervezi előteremteni a munkaügyi tárca.

Áprilisban az erdőművelési, karbantartási közmunkaprogram indul el. - A munkaügyi minisztérium 500 millió, a földművelési tárca 100 millió, az ÁPV Rt. 300 millió, és 13 erdőgazdasági részvénytársaság 220 millió forint hozzájárulásából összesen kétezer tartósan munka nélkül lévő embert foglalkoztatnak majd fél évig - jelentette be a minap Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.

A program résztvevői a kelet-magyarországi, valamint a somogyi, gemenci és vértesi erdőgazdaságokhoz tartozé erdők, erdei utak takarítását, az aljnövényzet ritkítását végzik majd. A munkások a korábbi programokhoz hasonléan idén is kapnak majd természetbeni juttatásként az erdőművelésből visszamaradó fát, fahulladókot. Emellett a munka során az erdőgazdaságok képzéseket szerveznek a munkanélkülieknek, például fűrészkezelést, erdészeti alapismereteket oktatnak. Az utébbi években arra is volt példa, hogy a program lejárta után néhány embernek állandé állást ajánlottak a gazdaságok - mondta a megállapodés aláírásakor Pásztohy András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.

A programokról Bálint Attila, a foglalkoztatási minisztérium Közmunkatanácsának munkatársa egy múlt heti szakmai férumon elmondta: az idén nagy feladatot ad a belvízvédelem az ország három térségében - felső Szabolcsban, a Gerecse vidékén, valamint Csongrád és Békés megyében.

Ugyancsak áprilisban láthat munkához az a kétezer közmunkás, akiket a hátrányos helyzetű térségekben, hátrányos helyzetű csoportoknak munkalehetőséget teremtő önkormányzatok számára meghirdetett program keretében foglalkoztatnak majd. - A helyhatóságok összesen 1,56 milliárd forint keretösszegre pályázhattak. A Vásárhelyi-tervhez, illetve a belvízvédelemhez kapcsolédé egymilliárdos keretösszegű közmunkaprogram 1800-2000 munkanélkülinek jelent átmeneti kereseti lehetőséget a Tisza mentén.

Bálint Attilától megtudtuk, hogy közmunkaprogramokra az önkormányzatok, gazdálkodé szervezetek nyújthatnak be pályázatot, amelynek fontos feltétele, hogy az, aki közmunkásokat foglalkoztat, vállalja, hogy egy részüket a program befejezése után "saját zsebéből" még legalább két-három hónapig foglalkoztatja. A Közmunkatanács tervezi a Balaton egészére és környékére kiterjedő átfogé program indítását is, amelynek része lesz a közutak környékének tisztítása, az útkereszteződések biztonságossá tétele és a strandok rendbetétele. Előreláthatólag 600 millió forintot fordítanak majd e célra, s a finanszírozásba beszáll a MÁV, valamint a Somogy és a Tolna megyei önkormányzat is. Ebben az évben is lesz parlagfű-mentesítési program: erre 400 millió forintot szán a munkaügyi minisztérium, 1000-1100 munkanélküli számára teremtve munkalehetőséget.

Két további közmunkaprogram a regionális területfejlesztési tanácsokkal együttműködve valésul meg. Az egyik az autépálya-építésekhez kapcsolédik, a tervek szerint kétezer szakképzetlen munkanélkülinek teremtve munkét. A másik programban öt-hatszáz ember dolgozna 305 millió forint támogatásból a nemzeti parkok rendbetételén, tisztán tartásán.

Átmeneti megoldás hátrányos helyzetűeknek

Esély és átmeneti megélhetés a munkanélkülieknek, értékteremtés a közösségnek - ez a közmunka lényege. Míg a közcélú munkét akkor alkalmazzák, ha valaki a büntetését tölti, a közhasznú foglalkoztatás pedig a munkaügyi központokon keresztül történik, addig a klasszikus közmunka programszerű, és mindig a hátrányos helyzetűeket prébálja segíteni. A közmunkaprogramokban részt vevők nemzetgazdasági célokat valésítanak meg, amikor egyebek mellett településük, környezetük rendbetételén dolgoznak, viszonzásul néhány hónapon keresztül biztos pénzre számíthatnak azok a családok, amelyek más úton nem jutnak munkalehetőséghez.

A programokban a tartósan munka nélküliek vesznek részt, főként romák, nők, illetve a 25 évnél fiatalabbak és a 45 évnél idősebbek, akik állás híján csak a rendszeres szociális segélyből nem tudnak megélni. Az átmeneti megoldást jelentő munkét ellentételezi a költségvetés: egy segédmunkás havi 61 ezer forintot kap, a betanított 65 ezret, a szakmunkás 72 ezret, a felsőfokú végzettségű alkalmazott pedig 110 ezret kereshet.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)