Munkaügyi Tudástár

Az idei vízügyi közmunkaprogramról írt alá megállapodást Persányi Miklés környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter hétfőn Szolnokon; a két tárca a program megvalésítására a tavalyi 400 millió forint után az idén 1 milliárd forintot fordít.

Az aláírés alkalmából tartott sajtétájókoztatón Persányi Miklés elmondta: a közmunkaprogram keretében az árvízvédelmi művek, vízlevezető csatornák, belterületi vízfolyások és más létesítmények megtisztítását, a cserjók irtását végzik, így a feliszapolédás megszüntetésével a vizek elfolyását meg lehet gyorsítani. Hozzátette: ez a beavatkozás egy-egy területen az árvízszint 10-80 centiméteres csökkenését is eredményezheti.

Az új tározék kialakítása is része a programnak

A közmunkaprogram hozzájárul a Tisza menti hátrányos helyzetű településeken élők foglalkoztatásához. Mint elhangzott, azért is szükséges közmunkások alkalmazása, mert a vízgazdálkodásban húsz éve még húszezer ember dolgozott, mára azonban az ágazat létszáma 4500 körülire csökkent.

A közmunkaprogramban résztvevők a Vásárhelyi-terv megvalésításának keretében közreműködnek majd a cigánd-tiszakarádi, és a tiszaroffi tározék kialakításában, és négy Tisza menti vízügyi igazgatóságnál a rendelkezésre állé 500 millió forintból mintegy 700 közmunkás hat-hét hónapos foglalkoztatásával lehet számolni.

Vízügyi szakemberek irányítják a munkét

A belvízveszély megelőzését szolgáló közmunkaprogram keretében szintén 500 millió forintos keretből 850-900 ember öt-hat hónapos foglalkoztatására lesz lehetőség. Mintaprogramként az idén egyelőre három helyszínen vesznek részt a közmunkások a patakmedrek tisztításában, a kisebb folyék és csatornák medrének, partjainak rendezésében.

A helyszínek kiválasztásában munkaerő-piaci szempontok is szerepet kaptak a foglalkoztatási feszültségek mérséklése érdekében. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a felső-szatmári részen a Túr, a Szamos és a Kraszna térségében, valamint az Ecsedi láp környékén végeznek ilyen jellegű munkét. Dél-Magyarországon a Hármas-Körös és a Maros térségében, míg Komárom-Esztergom megyében Oroszlány és Dunalmás környékén foglalkoztatják a közmunkásokat vízügyi szakemberek irányítása mellett.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ez utébbi területen a jutalom és az egyhavi külön juttatás nélkül számított bruttó kereset növekedési üteme 6,3 százalék volt. A nemzetgazdaságban összességében a bruttó átlagkeresetek 27,7 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 24,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állék száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2 millió 770 ezer volt januárban, ami 0,2 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A versenyszférában a bruttó nominális átlagkereset 7,0, a nettó átlagkereset 8,4 százalékkal emelkedett. A költségvetés területén - az ez évben egységesen januárban fizetett egyhavi külön juttatás miatt - a bruttó átlagkereset 61,1, a nettó átlagkereset 52,8 százalékkal növekedett. Ez utébbi területen a jutalom és az egyhavi külön juttatás nélkül számított bruttó kereset növekedési üteme 6,3 százalék volt.

A versenyszférában az év első hónapjában 0,6 százalékkal nőtt a létszám, míg a költségvetés valamennyi meghatározó területén folytatódott a létszámcsökkenés, összességében 1,2 százalékkal.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állék bruttó átlagkeresete januárban 186 400 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 136 600 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állék 305 500 forint kerestek.

A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 116 600 forint volt januárban (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 77 600, a szellemi foglalkozásúaké 161 200 forint), ez 24,3 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 193 600 forint volt, 27,4 százalékkal több az előző év azonos időszakinál.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca vezetője a résztvevő újságíréknak elmondta, hogy a szakembereket nem lepte meg a munkanélküliségi ráta kisebb mértékű emelkedése az elmúlt hónapokban. Több tényező hatására vezethető vissza, hogy a korábbinál többen keresnek és vállalnak munkét. Ez az aktivizálédás, amit a statisztika kimutat, köszönhető mindenek előtt a reálbérek emelkedésével vonzébbá vált állásajánlatoknak. De szerepet játszik az is, hogy a sorkatonaság megszűnésével több álláskereső fiatal jelent meg a munkapiacon, miközben a nyugdíjkorhatár változása miatt többen dolgoztak tovább az idősebb korosztályból. A statisztikán keresztül is érzékelhető, hogy a munkaerőpiac dinamikus változása miatt a korábbinál több idő esik ki a régi munkahely megszűnése és az új megtalálása között. A miniszter megerősítette: a tárca továbbra is arra törekszik, hogy láthatévá tegye azt, ami nem láthaté, legyen reális helyzetkép, mert csak így lehet csökkenteni az inaktív, a munkaerőpiactól távol lévő emberek számát.

Foglalkoztatás és esély

Hirdetés

Dr. Székely Judit, a foglalkoztatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár vizsgálatok alapján ismertette, hogy a két évvel ezelőtti leépítések, gyárbezárások után szinte alig maradtak munka nélkül emberek. Az idén is, a munkaerőpiac dinamikus változása közben, a sok elbocsátás ellenére, a foglalkoztatás bővülése várhaté a munkáltatók széles körének megkérdezése alapján. Az új munkahelyek létrehozását csak a foglalkoztatási statisztika egyenlegében lehet nyomon követni, de a tárca kialakított egy jelzőrendszert a megyei munkaügyi központokkal, s figyelemmel kíséri a létszámbővítéseket. A szakmai nap részvevői külön figyelmet szenteltek a megváltozott munkaképességűek, a romák és a nők foglalkoztatásának, valamint a közmunkának. A tárca szakemberei részletes tájókoztatást adtak a hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci pozíciójáról, esélyeiről, a rendelkezésre állé eszközökről és arról a társadalmi összefogásról, amely ezen a téren szükséges a nem könnyű feladatok megoldásához.

Somodi Istvánné szakmai tanácsadó úgy ítólte meg, hogy a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása iránt a jövőben sem csökken a sajté és a közvélemény érdeklődése, hiszen 2006. év végéig alkalmazhaték csak a jelenlegi szabályok, s addig fel kell készülni az Európai Unió normáinak az átvételére. A jelenlegi dotáciés rendszer, amely még a nyolcvanas években alakult ki, sok anomáliával terhelt, erős érdekek és érdekeltségek munkálnak az érintettek körében, nehéz a munkáltatók számonkérése.

Szirmai István titkárságvezető a romák foglalkoztatásával kapcsolatban megerősítette, hogy a roma kisebbségi önkormányzatok nagy segítséget adnak a különféle programok lebonyolításához. Hangsúlyozta, hogy etnikai statisztika nem készül, de becslések szerint 2004-ben mintegy 15 ezer roma vett részt közhasznú foglalkoztatásban, 2600 fő kapott bértámogatást, illetve részesült járulék átvállalásban.

Sikeresek voltak a felzárkéztaté képzések, de bebizonyosodott, hogy ezek csak akkor eredményesek, ha a résztvevők közben jövedelemhez is jutnak. Úgy ítólte meg, hogy növelni kell a romáknak szóló célprogramokat és céltámogatásokat, hatékonyabban kell fellépni a foglalkoztatási diszkriminácié ellen. (Eredményes a romák foglalkoztatási programja Pest megyében)

Bálint Attila főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy tavaly 4,4 milliárd jutott, az idén pedig 6,2 milliárd forint jut közmunkára. Ebből az összegből várhatéan 12 ezer embert tudnak foglalkoztatni. A közmunka közel másfél évszázados hagyományát folytatva az idén is esélyt és értékeket kívánnak teremteni közmunkával. Ismertette a közmunkások kereseti lehetőségeit, amely szerint a segédmunkások havi 61 ezer, a szakmunkások 72 ezer, a brigádvezetők 83 ezer, a felsőfokú végzettségűek pedig 110 ezer forintra számíthattak átlagosan. Hozzátette: a közmunka kereseti kínálatával nem avatkozhatnak bele a piaci folyamatokba.

Fülöp Edit vezető főtanácsos a nők munkapiaci pozícióját elemezte, különös tekintettel a pályakezdés, a pályamódosítás és a gyes utáni visszatérés nehézségeire.

Érdekegyeztetés

Kordás Lászlé, a tárca politikai államtitkára előadásában áttekintette a szociális párbeszéd intézményrendszerének kialakulását, fejlődését az elmúlt másfél évtizedben. Elmondta, hogy az országos érdekegyeztetésnek nincs törvényi háttere, bár több törvényben találhaté erre valé utalás. A jövőben azonban elképzelhető egy szociális párbeszédről szóló törvény létrehozása. Kiemelte a közelmúltban létrejött ágazati párbeszéd bizottságok jelentőségét a középszintű érdekegyeztetésben, aminek kedvező hatása lehet az ágazati kollektív szerződések megkötésére. Ezeknek az ágazati szerződéseknek a kiterjesztésétől, illetve a munkavállalói jogok biztosának működésétől várhaté a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkenése azokon a kisebb létszámú munkahelyeken, ahol nehézségekbe ütközik a munkavállalói érdekvédelem megszervezése.

Stratégiák, pályázatok, kedvezmények

A szakmai napon Dr. Garzé Lilla, a foglalkoztatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár az Európa Tervvel összefüggésben tájókoztatta a részvevőket a 2007-13 közötti időszak tervezéséről, a kialakított jövőképről. Törökné Rézsa Judit főigazgató a humánerőforrás- fejlesztési operatív program helyzetéről, a pályázatok eredményeiről adott áttekintést. Lengyel János megyei munkaügyi igazgató a romák foglalkoztatását segítő Pest megyei programról számolt be. Dr. Vincze Imre igazgató-helyettes a 2005. évi foglalkoztatási kedvezményeket és támogatásokat tekintette át a vonatkozó törvények alapján.

Valamennyi témakörben kötetlen konzultácié alakult ki az előadók és a részvevő újságírék között. Az intenzív, számos részletre kiterjedő, kérdéseket és dilemmákat is felvető másfél napos szakmai férumot hasznosnak ítólték az írott és elektronikus sajté különböző területeit képviselő újságírék, akik személyes kapcsolatokat is kialakítottak a rendelkezésre állé szakemberekkel.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A sorkatonai szolgálat megszűnése például évente 23 ezerrel növeli meg a munkét keresők számát, de az elmúlt három év reálbér-növekedése, az oktatás és a gazdaság igényeinek összehangolatlansága is rontja a munkaerő-piaci helyzetképet. A nyugdíjkorhatár emelkedése, az álláskeresés idejónek meghosszabbodása, s a külföldi - főleg szlovák - munkavállalók Uniós csatlakozást követő megjelenése is olyan racionális ok, amely az álláspiac lassulásához vezet - hangsúlyozta. A munkanélküliséget, legalábbis a statisztikét tovább rontja, hogy a minisztérium regisztráciéhoz köti az elhelyezkedést segítő kedvezmények igénybevételét. Így a foglalkoztatók csak a regisztráciéban megjelenő munkanélküliek után vehetik igénybe például a pályakezdők, az 50 év felettiek, vagy a gyesről, gyedről visszatérők alkalmazását ösztönző járulékkedvezményt.

A munkanélküliségi ráta még egy átmeneti emelkedés nyomán is alacsonyabb marad, mint az Uniós átlag; ez alél kivételt jelent a pályakezdő állástalanok körében mért ráta, amely megegyezik az Unió 18 százalékos átlagával. Az itthoni foglalkoztatottság azonban jóval az Uniós szint alatt van, hat százalékkal elmarad attól. A semmilyen regisztráciéban, járulékban nem részesülők, vagyis "láthatatlan" munkavállalók száma a legoptimistább becslések szerint is meghaladja a félmilliót. Ám a regisztráciéhoz kötött, foglalkoztatást segítő járulékkedvezmény várhatéan arra ösztönzi majd a "láthatatlanokat", hogy jelentkezzenek a munkaügyi központokban, így ugyanis nőhet az elhelyezkedési esélyük. Azt szeretnénk, hogy az emberek inkább vallják be, hogy munkanélküliek, mintsem láthatatlan szereplői legyenek az álláspiacnak - húzta alá a miniszter.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az oktatási tárca 1,8 milliárd forinttal támogatja a térségi iskola- és évodafejlesztő központok létesítését a humánerőforrás-fejlesztési program (HEFOP) keretében - közölte Magyar Bálint oktatási miniszter csütörtökön. A szaktárca tavaly márciusi felhívására 39 konzorcium pályázott, összesen 5,3 milliárd forintot igényeltek. A minisztérium végül 12 konzorciumot támogatott, amelyek 120 oktatási intézményt foglalnak magukba. Egy társulásra átlagosan 150 millió forintos támogatás jut, ami intézményenként 15 millió forintot jelent - mondta a miniszter.

A központok feladata új oktatási és pedagógiai programcsomagok kiprébálása, tesztelése lesz. A közoktatási reform kulcskérdése, hogy az új pedagógiai módszerek, technikák, tananyagok milyen médon tudnak elterjedni a magyar közoktatásban.

A HEFOP keretében létrejövő központok célja a kompetencia alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a magyar közoktatásban. Változásokat szeretnének elérni a szövegértés-szövegalkotás, a matematika-logika, a szociális, életvitel, életpálya-építés, idegen-nyelvi, informáciés és kommunikáciés technolégia területeken - mondta a miniszter.

Áprilisban jön az újabb fordulé

Köpeczi-Bécz Tamás, az oktatási tárca alapkezelő igazgatóságának vezetője közölte: az volt a cél, hogy minden régiéban legalább egy ilyen központ létesüljön. A konzorciumnak tagja kellett, hogy legyen legalább egy évoda, egy általános iskola, egy szakiskola, egy szakközépiskola és egy gimnázium. A támogatott konzorciumokban résztvevő 120 intézmény 16 százaléka évoda, 45 százaléka általános iskola, 15 százaléka gimnázium és 24 százaléka szakképző intézmény. Az előzetes számítások alapján a program nyolcezer gyermeket érint, és ezerötszáz pedagégus vesz részt benne.

Áprilisában újabb pályázati kört hirdetnek, amire az oktatási intézmények már önálléan jelentkezhetnek. A tervek szerint szeptemberben 250-300 intézmény kezdheti meg első körben az új pedagógiai programok bevezetését.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

2005-ben tízmillió, 2006-ban további tízmillió Eurót fordít erre a célra - jelentette be Pierre-Yves Lenglart, a Tetra Pak Hungária Rt. vezérigazgatója csütörtökön sajtétájókoztatón Budapesten.

A Tetra Pak Hungária 2004-ben közel kétmilliárd darab - tej és gyümölcslé csomagolására alkalmas - dobozt állított elő, a cég budaörsi gyárának teljes kapacitása 2,5 milliárd darab. Az idei és jövő évre tervezett beruházásokkal a gyártékapacitás hárommilliárd darabra nő - mondta a cég vezérigazgatója.

A magyarországi cég termelésének mindössze húsz százalékét értékesítik belföldön, nyolcvan százalékét a régié többi országában, elsősorban Csehországban, Szlovéniában, Németországban, Horvátországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Ausztriában és Svájcban.

A Tetra Pak - a cég saját számításai szerint - Magyarországon 60-63 százalékos piaci részesedéssel az első helyen áll.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A GKI a decemberi 4,0 százalékról 3,8 százalékra médosította idei GDP előrejelzését, összefüggésben a kissé gyengülő Európai konjunktúrával. A GKI prognézisa szerint a jegybanki alapkamat az év végére 6,5 százalékra mérséklődhet, az Euró árfolyama az év átlagában 246 forint lehet, decemberben a 12 havi visszatekintő inflácié 4,2 százalék, az éves átlag pedig 4,0 százalék lesz.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A tervek szerint idén 343 ezer tonna alapanyagot gyártanak a DAM 2004 Kft. csaknem ezer embert alkalmazé üzemében.

A diésgyőri kohászat újraindított elektro-acélműve a jelenlegi legjobb minőségű acélt állítja elő Magyarországon - mondta Téth Béla, a DAM 2004 Kft. ügyvezetője. A csapolás ismételt megkezdését a DAM 2004 ukrán tulajdonosa, a Donbass Ipari Szövetség több milliárd forintos beruházása tette lehetővé.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Szlovénia minden vizsgált kategériában a legmagasabb pontszámot kapta a neves pénzügyi magazintól, így nagyjából Görögországgal egy szintre került a rangsorban. Csehország a politikai kockázat és az adóssághelyzet terén kapott Magyarországnál számottevően jobb pontszámot, miközben a gazdaság teljesítménye lényegében egyformának találtatott. Lengyelország és Szlovákia eredménye kismértékben elmarad a magyartól. A tavalyi eredményekkel összehasonlítva annyi változás történt, hogy Magyarország a 36.-ról a 38. helyre csúszott vissza, miközben Csehország a 39.-ről a 35.-re lépett előre. Ez azt jelenti, hogy a régiés mezőnyben bronzéremmel cseróltük fel a tavalyi ezüstöt.

Magyarország régiés bronzérmével szinte hajszálpontosan akkora kockázati szintet ért el, mint amekkorával Dél-Korea dicsekedhet. A Euromoney a politikai kockázatokat, illetve a gazdaság teljesítményét veszi leginkább figyelembe a kockázati rangsor elkészítésénél. Ezen túlmenően az adóssághelyzet, a hitelminősítések és néhány más pénzügyi mutaté járul hozzá kisebb mértékben az összképhez.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A cégeknek további 2 százalékos helyi társasági nyereség adót is kellene fizetni és 2,5 százalékkal megfejelnék a jelenleg 11 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási hozzájárulást.

A lap birtokába jutott dokumentumok szerint a bevételkiesés kompenzálására a legkézenfekvőbb megoldásnak a gépjárműadó-bevétel növelését tartják. Emelkedne a vállalkozási célú ingatlanok építmény- és telekadója, ezenfelül a céges ingatalnok értéke után is adózniuk kellene.

Ami az evát illeti, újdonság a korábban ismertetetthez képest, hogy annak a vállalkozásnak, amely a magasabb költséghányadú tevékenysége után 10 százalékos adót szeretne fizetni, a költségszámlái gyűjtése mellett költségnyilvántartást kellene vezetnie. A tervek szerint tételesen meghatároznák, mely tevékenységek tartoznak a magas költséghányadú körbe. Ezen tevékenységek után 50 millió forint éves bruttó bevételig lehessen 10 százalékos evát fizetni, de ezen belül a 15 százalékos mérték alá tartozé tevékenységekből származé bevétel ne haladhassa meg a jelenleg érvényes 25 millió forintot.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)