Munkaügyi Tudástár

Megbízott elnökként Papp István vezeti tovább az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséget (OMMF) – tudta meg a Világgazdaság. Papp István eddig az OMMF Fővárosi Felügyelőségének igazgatóhelyettese volt.A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a feketegazdaságot háttérbe szoríté intézkedési tervet vár Papp Istvántól, méghozzá június 30-ig. Az OMMF korszerűsítése s a munkaügyi ellenőrzések jogszabályi hátterének felülvizsgálata is az új megbízott elnök feladata lesz. Schranz Edit lapunk kérdésére cáfolta, hogy szakszervezeti nyomásra történt volna a személycsere. A változást hivatalosan ma jelentik be – tegnapelőtt még cáfolták.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Februárban a keresetek reálértéke hat százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés a versenyszektorban valamivel kisebb, 5,3 százalékos volt, míg a költségvetési szférában 7,5-es emelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal. A reálkeresetek tavalyi stagnálása, enyhe csökkenése után ez újra jelentősebb növekedést jelent, s ezt elsősorban az alacsonyabb inflácié és a jövedelemadó csökkenése magyarázza. Ráadásul a januári adatokat torzítják a költségvetési szektor "nulladik havi" kifizetései, amelyeket (a tizenharmadik havi juttatásokkal szemben) az idei évre kell elszámolni. Így az első két hónapban igencsak megugrott a kimutatott bérkiáramlás, és az adatok nehezen értelmezhetők.

Annyi mindenesetre megállapítható, hogy a tavaly év végi hatszázalékos béremelési megállapodást valamelyest túllépte a versenyszektor, az első két hónapban 7,1-es volt a bruttó keresetek növekedése.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Azonban azt bizonyítani, hogy valakit egy adott állásra valamilyen hátrányos megkülönböztetés miatt nem vettek fel, szinte lehetetlen, hiszen elég, ha a munkadó valamilyen kiválasztási szempontra hivatkozik, legyen az a nagyobb tapasztalat vagy az alacsonyabb bérigény. Azzal, hogy az embereket nem lehet faji, nemi és életkor alapján megkülönböztetni, a törvény még elég sok kérdést nyitva hagy.

Ha valaki felkeresné a munkajogászt, csak akkor biztatná perindításra, ha megfelelő bizonyítékkal rendelkezik a diszkrimináciéról. Ez lehet például az újságban feladott hirdetés, amiben életkori korlátozás szerepel vagy tanú jelenléte, amikor a vélelmezett diszkrimináciés kijelentés elhangzik. Sokan továbbra sincsenek tisztában azzal, hogy hátrányos megkülönböztetés érte őket, és perindításra még kevesebben szánják el magukat.

A Fővárosi Munkaügyi Bíréság elnöke, Handé Tünde szerint a diszkrimináciét tilté törvények jók Magyarországon. Az elnök asszony szerint jellemzően komolyabb problémák miatt fordulnak a bírósághoz a dolgozók. Évente csupán négy-öt pert indítanak diszkriminácié vélelme miatt. Egy konkrét esetet említett, amikor a cég csoportos létszámleépítést hajtott végre, és az elbocsátottak úgy gondolták, hogy a koruk miatt esett rájuk a választás. Megvizsgáltak több statisztikai mutatét a társaságnál, a dolgozók létszámát, életkorát, valamint az elbocsátott munkavállalókét, és a vizsgálat úgy találta, nem történt hátrányos megkülönböztetés.

Nyugaton már elterjedt, hogy civil szervezetek foglalkoznak egy-egy társadalmi szegmens védelmével, akár prébaperek indításával. Magyarországon erre egyelőre elvétve akad példa. Handé Tünde úgy véli, Angliában és az Egyesült Államokban azért kerülnek jobban előtérbe a diszkrimináciés perek, mert a munkajogi szabályozás lazább, mint hazánkban. A szigetországban a munkajogi perek 80 százaléka diszkrimináciéval kapcsolatos.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A nemzetközi tapasztalatok is abba az irányba mutatnak, hogy a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítésének jegyében alkalmazni kell a feladat alapú és teljesítményméréssel összeházasított értékelő rendszereket. A folyamatos, egyértelmű és konzisztens kommunikáciénak igen nagy szerepe van abban, hogy az – egyelőre tervekben szereplő – új szisztéma beváltsa a hozzá fűzött reményeket - mondta a Világgazdaságnak adott exkluzív interjúban Chuck Wilson, a munkaerő-értékeléssel foglalkozó Profiles International Inc. alelnöke.

A közszférában valé teljesítményértékelő rendszer bevezetéséről a döntést már most meg kell hozni, életbeléptetése azonban csak fokozatosan valésíthaté meg – vélte a szakember. Fontos, hogy "fentről lefelé", azaz először a felső szinten történjen a bevezetés, a vezetőknek pedig teljes mellszélességgel ki kell állniuk mellette. Számolni kell a beosztottak ellenállásával, amely csillapíthaté azzal, ha feletteseik elkötelezettek a reform mellett, de az érintetteknek hosszú időt igénybe vevő, kulturális szemléletváltáson is át kell esniük: a magánszférában már régéta elfogadott ügyfélcentrikus gondolkodásmédot kell meghonosítani. A megfelelő köztisztviselők és közalkalmazottak megtalálása több lépést igényel. Az egyes munkakörök világos definiálása után kerülhet sor a személyek mérésére. Ebben kitüntetett szerep jut a munkateljesítmény-standardok - mint például elintézett ügy/hónap, ügyfél/hét, vagy akár egy üggyel kapcsolatban vétett hiba - alapján történő mérésre, ez vezet a teljesítményt mérő kritériumok felállításához. Ugyancsak fontos a személyek kognitív képességeit, viselkedésbeli tulajdonságait és a motiváciéját elemezni -mutatott rá Chuck Wilson, aki módszerként említette e kompetenciavizsgálatot, illetve a 360 fokos ellenőrzőpont-vizsgálatot, amelynek során egy személyt az irányítása alatt dolgozók, valamint a vele egy szinten állék és a felettesei is értékelik. Hozzátette: hibés az a szemlélet, amely szerint az állami szférában nem kell rátermettnek és kreatívnak lenni, hiszen a bürokratikus rendszer átalakítása révén az ügyfélcentrikus szolgáltaté intézményt kell létrehozni.

A kommunikácié kardinális kérdés a sikert illetően - emelte ki a szakember. A folyamatos, egyértelmű és konzisztens formális és informális kommunikáciéval egyrészt megelőzhető, hogy a közszférában dolgozók elbizonytalanodjanak, pletyka terjedjen köztük, másrészt pedig biztosíthaté, hogy a bizalmuk nem gyengül a reformot irányíté vezetőkkel szemben. A köz- és magánszféra együttműködésén alapulé PPP-konstrukcié alkalmazása hasznos lehet az állam számára a teljesítménymérést és - értékelést illetően - húzta alá Trizna Júlia, a Profiles International Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, majd folytatta: így - és erre már van példa – akár a magánszférában meghonosodott módszereket, akár az ügyfélcentrikus gondolkodásmédot előbb és könnyebben átvehetik az állami intézmények.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az építőipari termelés 28,4 százalékkal nőtt egy év alatt, és az év első két hónapjában 17,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - olvashaté a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentésében. A KSH közlése szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján a februári termelés az egész évinek 5 százalékét adja. Az idei kiugré növekedés részben a viszonylag alacsony előző évi bázis következménye.

A termelés legnagyobb arányú növekedése a legalább 250 főt foglalkoztató szervezeteknél és a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknál volt megfigyelhető. A nagy cégek körében mind az épületek, mind az egyéb építmények építése jelentősen nőtt.

A legnagyobb építőipari alágazat, a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építése februárban 29,9 százalékkal, évkezdettől 18,2 százalékkal emelkedett, elsősorban az út- és autépálya-építési munkáknak köszönhetően. Az épületgépészeti szerelés dinamikus növekedése februárban is folytatódott, 27,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A befejező építés termelése a januári jelentős visszaesés után 22 százalékkal nőtt.

Februárban mind az épületek, mind az egyéb építmények építésének volumene emelkedett 26,3 százalékkal illetve 32,7 százalékkal. Évkezdettől az épületek építése 17 százalékkal, az egyéb építményeké 18,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Az építőipari vállalkozások februárban kötött szerződéseinek volumene 27,4 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére 41,1 százalékkal, az egyéb építmények építésére 8,3 százalékkal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek, mint 2004 februárjában.

Tavaly februárhoz képest az építőipari tevékenység költségalapon számított árai 3,8 százalékkal, ezen belül a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építésének árai 4,5 százalékkal emelkedtek. Az építőipari árak az előző havinál 0,3 százalékkal voltak alacsonyabbak.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Lars Larsen, a társaság tulajdonosa a Napi Gazdaságnak elmondta, hogy a régiéban nagyjából kétszáz üzlet nyitását tervezik, ebből százat Lengyelországban, ötvenet-ötvenet Cseh-, illetve Magyarországon. Mindezt ráadásul gyors tempéban. A vállat tulajdonosa szerint öt éven belül szeretnék elérni a tervezett áruházszámot, úgy, hogy évente 12-15 egységet nyitnak meg. Az első üzlet a féti Cora áruház mellett debütált, a másodikat még a héten nyitják meg a X. kerületben. A Jysknek jelenleg ezer áruháza van, hatezer alkalmazottat foglalkoztat és több franchise-partnerrel is együttműködik.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A világ legnagyobb számításrechnikai vállalata szerint a németországi hannoveri és schweinfurti telephelyek bezárása, amelynek során 580 embertől váltak meg egy nagyobb, általános átszervezés része.

A tervek szerint a kisebb, Európai egységeket szeptember végére bezárják, helyüket két nagy közép-Európai központ, a brnéi és a székesfehérvári üzem veszi majd át. A franciaországi Európai központ szintén megszűnik. Az észak-Európai ügyeket ezentúl Londonból, a dél-Európaiakat pedig Zürichből irányítják.

Az átszervezés során az Európai, közel-keleti és afrikai régié korábbi irányítéja Hans-Ulrich Maerki feladatait a jövőben Dominique Cerutti és Colleen Arnold között osztják meg. Cerutti Nyugat- és Dél-Eurépáért, valamint Afrikáért, Arnold Észak- és Dél-Eurépáért, továbbá a közel-keleti régiéért felel, Maerki pedig az Európai régié elnöki tisztét tölti majd be, olvashaté a Napi Gazdaságban.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az ösztöndíjprogramon keresztül lehetőség nyílik arra, hogy a munkáltatók a minimálbérnek megfelelő adómentes ösztöndíjjal foglalkoztassák a fiatalokat.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium május 15-ig központi pályázatot ír ki a pályakezdő diplomás fiatalok részére a magyar közigazgatásban megpályázhaté állásokról. A kabinet az év elejón vezette be az úgynevezett ösztöndíjas foglalkoztatást, mint új jogviszonyt. Ezzel a munkáltatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy a fiatalokat a minimálbérnek megfelelő adómentes ösztöndíjjal foglalkoztassák 9-12 hónapig - hangsúlyozta Batiz András kormányszóvivő a pénteki tájókoztatóján.

Ez széles körben arra ösztönözheti a munkadókat, hogy támogassák a pályakezdők munkatapasztalat-szerzését. Egy közigazgatási szerv az engedélyezett létszám legfeljebb két százalékáig köthet ösztöndíjas szerződést.

Jelenleg folyik az igények felmérése a közigazgatási szerveknél. A munkaügyi, a belügy- és az oktatási miniszter pedig gondoskodik arról, hogy tájókoztatók, ismertetők készüljenek a felsőoktatásban végző, érintett hallgatók számára.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Európai Bizottság Foglalkoztatás és Szociálisügyi Főigazgatósága, valamint az Európai Parlament támogatásával április 12-14. között szervezett programok középpontjában az Európai Unió 2004. májusi bővítése állt. "Tíz új tagállam - új lehetőségek százai" szlogen fejezte ki ezt a törekvést, és a rendezők különösen az új tagállamok részvételére számítottak, nekik szántak hangsúlyos szerepet mind a szakmai konferencián, mind pedig a kiállításon.

A konferenciát "Európa foglalkoztatási célkitűzéseinek megvalésítása - az újragondolt Lisszaboni Stratégia és az Európai Szociális Alap felülvizsgálata" címmel rendezték meg. A témaválasztás szinte magától értetődő volt, tekintettel a Lisszaboni Stratégiának a jelenleg folyé félidős értékelésére és felülvizsgálatára; a Wim Kok vezette két munkacsoportnak a Stratégia megvalésításáról szóló 2003. illetve 2004. év végi jelentésére, illetve arra, hogy az Európai Tanács márciusi ülésének középpontjában a Lisszaboni Stratégia állt.

A konferencia egyedülálló lehetőséget biztosított arra, hogy a résztvevők áttekintsék a Lisszaboni Stratégiával kapcsolatos legújabb fejleményeket, illetve vitát folytassanak az alábbi témákban:

- a kormányok foglalkoztatási tervei és kötelezettségvállalásai - ideértve a tavaszi Európai Tanács eredményeit is -, illetve a szociális partnerek ezzel kapcsolatos reakciéi,
- milyen médon tervezi az EU felülvizsgálni pénzügyi eszközeit - különös tekintettel az Európai Szociális Alapra - többek között a regionális különbségek felszámolásával összefüggésben,
- az EU foglalkoztatási prioritásai és irányvonalai (amelyek a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztévédelmi Tanács júniusi ülésének napirendjón szerepelnek jóváhagyásra.)

A konferencia és a kapcsolédé kiállítés ezen kívül jó alkalmat biztosított a sikeres regionális és helyi munkahelyteremtő projektekkel kapcsolatos tapasztalatok megosztására, illetve az Unió különböző szakpolitikájára (esélyegyenlőség, szociális beilleszkedés) vonatkozó informáciécserére.

A konferencia megnyité plenáris ülésén François Biltgen, luxemburgi munkaügyi miniszter, Odile Quintin, az Európai Bizottság főigazgatója, Anders Gustâv, a Régiék Bizottsága Gazdasági és Szociálpolitikai Albizottságának (ECOS) elnöke és Henri Malosse, a Gazdasági és Szociális Bizottság (ECOSOC) Foglalkoztatással, Szociális ügyekkel és Állampolgársággal foglalkozó szekciéjának elnöke mellett beszédet tartott Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca vezetője is az újonnan csatlakozott tagállamok nevében.

A szakmai programok között került sor a magyar panelbeszélgetésre, amelynek központi témája a magyar foglalkoztatási stratégia kialakítása és annak eddigi végrehajtása volt.

A panelbeszélgetésen a hazai foglalkoztatáspolitika formálásában és végrehajtásában résztvevő tárcák (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium) vezetői, felsőszintű képviselői közösen vettek részt. Az FMM részéről Dr. Garzé Lilla foglalkoztatáspolitikai helyettes államtitkár asszony és Dr. Simonyi Ágnes nemzetközi helyettes államtitkár asszony adtak elő. A beszélgetés moderátora Dr. Ladó Mária integráciés és nemzetközi főigazgató asszony volt. Sikerült bemutatnunk, hogy hogyan alakítottuk ki közösen, konszenzusra épülően a legfontosabb stratégiákat, és hogyan hangoljuk össze a gyakorlati lépéseinket.

A Project Showcase programpont keretében magyar részről Levin Helga, az FH főosztályvezető asszonya tartott előadást a magyarországi pályakezdő és roma programokról.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A színlelt szerződéssel valé foglalkoztatás leginkább a személy- és vagyonvédelem, a kereskedelem, a mezőgazdaság, a vendégláté- és az építőipar területén jellemző - derül ki az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) adataiból. Békés András elnök a Világgazdaságnak elmondta, ez utébbi három ágazatban "divat" leginkább a külföldiek szabálytalan foglalkoztatása. Emellett a munkaszerződés nélküli alkalmazás és a munkaviszony bejelentési kötelezettségének elmulasztása is jellemző. A munkaügyi felügyelők az idén már közel 300 millió forint bírságot szabtak ki feketemunka miatt, s majd tízezer feketemunkás bukott le.

A legfeketébb ágazatok szakmai szövetségei tisztában vannak azzal, hogy vállalkozásaik az élőmunkaterheken prébálnak spérolni. Maguk is keresik a kiutat. A Magyar Szállodaszövetség például az evához hasonlé rendszert s az atipikus foglalkoztatás jellemzőit figyelembe vevő rugalmas munkaügyi szabályozás kialakítását szorgalmazza. Kormányzati kezdeményezésre tárgyaltak is már ezekről a Magyar Turisztikai Hivatallal, és javaslatot is tettek a feketefoglalkoztatás kezelésére - fogalmazott Niklai Ákos elnök. Szerinte adó- és járulékcsökkentés nélkül nem fehéredik ki az ágazat.

Hasonléan látja a helyzetet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége is (MOSZ). A legális foglalkoztatás terheinek csökkentését igyekeznek elérni a kormánynál - mondta Filipsz Lászlé. A MOSZ elnöke úgy véli, a mezőgazdasági foglalkoztatási támogatás megszüntetése miatt az idén tovább nőhet a feketemunka. Az agrárvállalkozások ugyanis tavaly még visszakapták a társadalombiztosítási járulék 20 százalékét, ám - forráshiányra hivatkozva - ez a lehetőség az idén már nem él számukra. Nem értik, hogy 328 milliárdból miért nem jut 3 milliárd erre a célra.

Többek között az építési törvény felülvizsgálata, az építési felügyelet megerősítése fehérítheti az ágazatot - állítja az Építési Vállalkozások Országos Szövetsége. Nagy János ügyvezető szerint a jelenlegi húsz felügyelő helyett legalább kétszázra lenne szüksége az építőiparnak. A szigorítást az is indokolná, hogy a második Európa terv beruházásaihoz majdan még inkább szükség lesz az építőipari vállalkozásokra. Ahhoz, hogy később ne nőjön tovább az illegális foglalkoztatás, enyhíteni kell a külföldiek foglalkoztatásán, és az idénymunka-vállalás feltételein.

Közel hatszáz feketemunkást találtak a felügyelők az élelmiszeriparban is, 64 vállalkozást lepleztek le, s közel 24 milliós büntetést réttak ki. A vegyiparban csak négy vállalkozást lepleztek le, ám ez 500 dolgozót érintett. Az építőiparban 251 vállalkozásra réttak ki feketemunka miatt 60 millió forint bírságot. A kiskereskedők közül is több mint százötvenet szankcionáltak, nekik közel 32 milliót kellett befizetniük az OMMF kasszájába. A harmadik legrenitensebb ágazatban 144 szálloda- és vendéglátéhely bukott le, nekik 29 milliónál is többet kellett kifizetniük bírságra.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)