Munkaügyi Tudástár

Magyarországon az élőmunka terhelését tekintve - nemzetközi összehasonlításban - igen magas a munkadói társadalombiztosítási járulékok mértéke. Így, bár a munkavállalói tb-terhek és az szja átlagosnak mondhaté, a nettó bér mégis csupán alig fele a teljes munkaerőköltségnek.

Hazánkban a többi fejlett országgal összehasonlításban a második legmagasabb a munkadókat terhelő tb-járulékok aránya a teljes munkaerőköltségen belül - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) napokban közzétett felméréséből, amely a bérterheket tekintette át. A tanulmány szerint egy egyedülálló, átlagos keresetű dolgozó esetében, akinek nincs gyereke, Franciaország állhat a dobogé legfelső fokára a maga 28,2 százalékos mutatéjával, míg hazánkban a teljes munkaerő-költség 26,9 százalékét teszi ki a vállalkozókat terhelő, a foglalkoztatottak után fizetendő tb-járulék. Az OECD átlaga alig több 15 százaléknál, igaz, a visegrádi országok, a lengyelek kivételével, egymáshoz közeli értékeket tudnak felmutatni.

Olyannyira magas a munkadói tb-teher, hogy ez a tétel ellensúlyozza a munkabérre rakédé másik két elvonást, az szja és a munkavállalói járulék többi országhoz képest alacsonyabb voltát a teljes munkaerőköltségen belül. Így Magyarországon a teljes munkaerőköltség közel 46 százalékára rúg az elvonások mértéke. Hazánkban tehát majd kétszer annyiba kerül egy alkalmazott a vállalkozónak, mint amennyit végül is nettó bérként megkap. Ennél nagyobb rés a nettó bér és a munkaerőköltség között az OECD-országok esetében csak Belgiumban, Német-, valamint Svéd- és Franciaországban van, míg a visegrádi államokban 2-3 százalékponttal alacsonyabb a mérték a hazainál.

Az országok közötti "elvonási sorrendhez" hozzá kell tenni, hogy azok egyedülálló, átlagos keresettel rendelkező és gyermektelen alkalmazottra igazak. Más eredményekre jutottak a felmérést végzők, amikor egykeresős és kétgyerekes háztartásban élő személy esetét vizsgálták. Ebben az esetben az egyes országokban más és más, gyermekhez kötődő kedvezmények vannak a személyi jövedelemadó-rendszerben, ezek teljesen felborítják az előző esetnél adódé sorrendet. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, ha a három elvonés arányát nézzük a teljes munkaerőköltséghez viszonyítva, ráadásul a lengyeleknél a hazánkénál nagyobb ez a ráta. A továbbiakban a másik két elvonási médot, a személyi jövedelemadót és a munkavállalói tb-járulékot illetően már csak az egyedülálló, átlagos keresettel rendelkező és gyermektelen alkalmazott esetét tekintjük.

Magyarországon a bruttó bér 12,4 százalékét kellett befizetnie tavaly szja-ként egy ilyen személynek, amely ugyan a régiéban újfent a legmagasabb érték - a lengyelekének duplája -, de a fejlett országokon belül korántsem mondhaté kiemelkedőnek, sokkal inkább átlagosnak. Ennek oka, hogy azokban az országokban, ahol rossz az adómorál, könnyebben kijátszhaték a szabályok - ez jellemző az átmeneti országokra -, ott a közvetett adókat, köztük az szja-t nem részesítik előnyben az adórendszeren belül. Itt inkább az indirekt adók - mint például az általános forgalmi adó vagy a fogyasztási adó - kapnak nagyobb súlyt.

Végül essen szé a munkavállalói társadalombiztosítási terhekről. Itt Magyarország szintén a középmezőnyben helyezkedik el: a bruttó bér 13,5 százalékét kitevő összeget kellett tavaly leréni az állammal szemben ilyen jogcímen, ez alig egy százalékponttal haladja meg az OECD-átlagot, és szinte hajszálnyira azonos a mérték a szlovákoknál és a cseheknél. Ezzel szemben Lengyelországban a bérre rakédé terhek főként a munkavállalókat sújtják tb-járulékok formájában, olyannyira, hogy Lengyelország valamivel elmaradva Hollandia mögött a második legmagasabb munkavállalói tb-teherrel sújtja a foglalkoztatottakat.
Utébbi két adó- és járuléknem a munkavállalóra hárul, így tanácsos összegezni. Az OECD tanulmányából láthaté, hogy Magyarország a fejlett államok átlaga körüli terhet vet ki az alkalmazottak bére után, és nem sokkal többet kap kézhez a hazainál a csehországi vagy szlovákiai dolgozó, Lengyelország viszont inkább a munkavállalóra hárítja a terhek nagyobbik részét. Kiemelendő, hogy hazánkban a szlovákokhoz és a csehekhez hasonléan a családban élő, gyermekes személy jóval kevesebb teherrel számolhat, mint az egyedülálló, gyermektelen illető – köszönhetően a bőséges szja-kedvezményeknek.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Dunakanyar vendégforgalma - a térség turisztikai értékeihez képest - messze elmarad a lehetőségektől. Ezért 200l-ben a térség 66 települése fő célkitűzésként határozta meg a fejlesztések összehangolását, valamint a közös tervek megvalésítását elősegítő Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács létrehozását. Az előkészítő munka eredményeként a Dunakanyar területén is érdekelt három megye - Pest, Négrád és Komárom-Esztergom - területfejlesztési tanácsai, valamint a közép-magyarországi, a közép-dunántúli és az észak-magyarországi régiék fejlesztési tanácsai az elmúlt napokban Vácott megalapították a szervezetet.

A Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács elnöke Béth János, Vác polgármestere, alelnöke Agécs István, a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke lett. Az új szervezet megalakításával a térség jelentős többletforrásokhoz juthat a jövőben. A szakemberek úgy számolnak, hogy a költségvetés kiemelt térségek fejlesztésére elkülönített 275 millió forintos keretéből 50 milliót a Dunakanyar használhat fel területfejlesztési koncepciéjának elkészítésére, valamint turisztikai infrastrukturális fejlesztésekre.

Ugyanakkor bírálták az Ister Granum Eurérégié Esztergomban tanácskozé polgármesterei a Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács létrejöttének körülményeit. Az esztergomi önkormányzat által kiadott közleményben leginkább azt sérelmezték, hogy a tanácsban nem kaptak megfelelő képviseletet a kistérségek, hogy a testület vezetői mandátumukat pártpolitikusként szerezték, s nem választott képviselőként.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A január 1-jótől, illetve a szeptember 1-jótől végrehajtandé kötelező béremelések 1,2 milliárd forintba kerülnek, de 2005-re a központi költségvetésből erre a célra 653 millió forintot kapott az egyetem. "További 600 milliót kellett volna mellé tenni, ami nem áll rendelkezésre, a DE viszont továbbra sem kíván a hiánygazdálkodás útjára lépni". Ezért az egyetem bizonyos területeket - takaríté- és portaszolgálat, karbantartás - "kiszervez" a közalkalmazotti területből, s azokat a jövőben külső vállalkozókkal kívánja elvégeztetni. Nagy János rektor közölte: a létszámcsökkentés miatt hat minősített oktaténak és további 15 oktaténak, akik a szükséges tudományos minősítéssel nem rendelkeznek, szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonya.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Nem enyhült a munkavállalók kiszolgáltatottsága tavaly, bár a 2004. év hozott számukra eredményeket, hátrányos helyzetükhöz képest a változások és főként azok gyakorlati alkalmazása nem volt kielégítő - állapította meg a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) munkahelyi jogsértésekről szóló jelentése. Egyes ágazatokban, például a kereskedelemben vagy a vasútnál különösen jelentős mértékű volt a munkaügyi konfliktus.

Legtöbbször a munkaviszony létesítésénél, a munkaszerződés tartalmának kialakításakor, a munkaidő beosztásakor, a pihenőidők kiadásánál élnek vissza a dolgozók jogaival.

Szerződés nélkül

A cégek viszonylag gyakran követnek el szabálytalanságokat a munkaviszony létesítésekor és megszüntetésekor, de a munkaszerződés nélküli, illetve a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás sem ritka a mai napig Magyarországon. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) 2004 második felében 320 millió forintnyi bírságot szabott ki a munkaszerződés nélküli foglalkoztatásért, több mint hatezer munkáltatót büntettek meg egész évben.

A színlelt szerződések terén is elégedetlen az MSZOSZ. Hiába rendelkezett 2003-ban - a bírósági gyakorlatot törvényi erőre emelve - a Munka Törvénykönyve a színlelt, valéjában munkajogviszonyt álcázé vállalkozási vagy megbízási szerződések létrehozása vagy fenntartása tilalmáról, e szabályok végrehajtásában gyakorlati előrelépés nem történt. A szakszervezetek különösen nehezményezik, hogy a rendelkezések végrehajtását és ellenőrzését pont a kormányzati és törvényhozási intézkedések akadályozták.

Minimálbér alatt

Sok szabálytalanságra derül fény a munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések megszegése miatt. A Somogy megyei munkaügyi vizsgálatok szerint éves szinten a büntető intézkedések hatodát munkabér kifizetésével kapcsolatos szabálytalanságok miatt rétták ki.

A munkáltatók gyakran a kötelező minimálbért sem fizetik meg az alkalmazottaknak. "Ez annál is súlyosabb probléma, mert Magyarországon magas a minimálbéren foglalkoztatottak aránya" - véli az MSZOSZ szakértője. A négymillió foglalkoztatottból mintegy másfél milliónyian vannak a minimum összegért bejelentve. A hivatalos fizetést kiegészítő pénzek zsebből zsebbe vándorolnak munkadó és alkalmazott között.

A dolgozók érdekei a vállalatok megszűnésénél vagy felszámolásánál is a háttérbe kerülnek. Általában késve, vagy egyáltalán nem kapják meg bérüket és a felmondással járó juttatásokat.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A PICK SZEGED Rt. 2000. szept. 13-án megvásárolta a Ceglédhús Kft. (Cegléd, Dohány u. 30) eszközeit: ingatlanjait a felépítményekkel és a hozzájuk tartozé berendezésekkel. A PICK SZEGED Rt. szándéka az volt, hogy saját szervezeti egységeként hasznosítsa a megvásárolt eszközöket, ezáltal saját, eddig meglévő kapacitásait, elsősorban hűtőkapacitásait bővítse.

A napokban bezárja ceglédi húsüzemét a Pick Szeged Rt. Március 21-vel öszszesen 220-an távoznak közös megegyezéssel vagy felmondással a cégtől. Értesüléseink szerint ez a létszám a Picknél foglalkoztatottak tíz százalékét teszi ki.

A lépés illeszkedik a Pick tavaly elfogadott reorganizáciés programjához – reagált Kovács Tamás, a társaság igazgatóságának elnöke. A koncepcié egyik lényeges eleme a telephelyek koncentrálása, amelyre a hatékonyságnövelés érdekében van szükség.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az eltérés oka, hogy a munkavállalók papíron kevesebbet kerestek, mint valéjában. A társadalombiztosítás viszont csak az igazolt kereset után fizet.

Az ország mintegy hétezer munkahelyi tb-kifizető helyének felét ellenőrizte tavaly az OEP (munkahelyi kifizetőhely a legalább 300 dolgozót foglalkoztató cégeknél van). Az ellenőrzések után több mint kétezer esetben kötelezte az egészségbiztosíté a munkadókat arra, hogy a tényleges munkabér után utólag emelje meg a táppénzt, a baleseti táppénzt vagy a gyed összegét. Az előző évinél harmadával több volt a dolgozók kárára elkövetett hiba. Az érintettek átlagosan havonta háromezer forinttal kaptak kisebb összegű ellátást, mint ami a munkabérük után járt volna - mondta lapunknak Bukodi Zsolt, az egészségbiztosíté főosztályvezetője. (Ebből arra lehet következtetni, hogy nem a minimálbéren bejelentett, majd zsebből fizetett dolgozók tömegéből találtak meg sokat, mert akkor nagyobb lenne az eltérés.) Bukodi szerint a munkavállalók egyre tudatosabbak, s gyakran éppen az ő reklamáciéikból derül ki, ha valami nem stimmel. Ha valaki például igazolni tudja a tényleges fizetésként felvett összeget, akkor a megyei egészségpénztárak kifizetik az annak megfelelő táppénzösszegét, és utólag behajtják az ennek megfelelő járulékot a munkadótól.

Az ellenőrzéseken kiderült: mind több munkáltató köt utólag munkaszerződést az addig feketén foglalkoztatott, gyermeket váré alkalmazottakkal, hogy jogosulttá váljanak a gyermekszüléssel kapcsolatos és munkaviszonyhoz kötött ellátásokra.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Bizonyos területeken újra kell gondolni a Magyar Honvédség feladatait, és azt, hogy ezekhez milyen eszközöket kell hadrendben tartani - jelentette ki a honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség idei feladatszabé értekezletén. Juhász Ferenc közölte: ennek az évnek az egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogy a sikerüljön megvalésítani egy, a működéképességet nem veszélyeztető erőforrás-gazdálkodást.

A Honvédelmi Minisztérium írásos tájókoztatója szerint idén a képességalapú, a nemzeti és szövetségi követelményeknek egyaránt megfelelő, önkéntes haderő professzionális jellegét tovább kívánják erősíteni, folytatják a szervezeti és szerkezeti átalakításokat, a fenntartási költségek mérséklése érdekében - a két haderőnemhez tartozé katonai szervezetek kivételével - csökkentik a létszámot. Ugyanakkor a célok között szerepel az új kiképzési rendszer bevezetése és megszilárdítása minden katonai szervezetnél, valamint a szociális és munkakörülmények javítása.

Tábornokokat is elbocsátanak

Juhász Ferenc az értekezlet szünetében tartott sajtétájókoztatón közölte: Budapest térségében a vezérkar, a Honvédelmi Minisztérium és háttérintézményeinek tekintetében 1500 munkatárstól válnak meg. Az intézkedés - melyről már tájókoztatták az illetékes munkaügyi szervezeteket - több tucat főtisztet, tábornokot is érint.

Havril András vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke az év legfontosabb feladatai között tartja számon, hogy a külföldi missziékban stabilizálják az ezerfős jelenlétet, valamint folytassák a NATO és az EU részére felajánlott erők képességeinek kialakítását.

Büszkék a külfödi missziékra

A vezérkari főnök megjegyezte, hogy Farkas Roland az afganisztáni missziéval kapcsolatos nyílt levelével egy olyan területen ártott a Magyar Honvédségnek, amelyre büszkék, hiszen a katonák a hadsereg sikerágazatának tekintik a külföldi missziékban valé részvételt. "Itt kaptuk most a legnagyobb pofont, ki fogjuk heverni" - tette hozzá.

Juhász Ferenc a feladatszabé értekezleten szélt a jövőre hadrendbe állé Gripen vadászrepülőgépekről is. Közölte, elképzelhetőnek tartja, hogy Magyarország részt vegyen Szlovénia légtérvédelmében, valamilyen ellentételezésért cserébe.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Európai Unió követelményei szerint kialakított új munkaügyi kirendeltség szakemberek véleménye szerint a fejlett világ bármely városában megállná a helyét. Két évvel ezelőtt indult az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizáciéja elnevezésű Phare program, amely 21 munkaügyi kirendeltség teljes körű átvilágítását és a szolgáltatási feladatok korszerűsítését tűzte ki célul. E kirendeltségek közé tartozik a Komléi kirendeltség is. A korszerűsítés lényege, hogy a folyamat befejezésekor mind a 174 kirendeltség egységes képet mutasson, ügyfélbarát legyen és maximális mértékben építsen az önkiszolgálási technikákra.

Az 2005. március 8-án tartott átadós alkalmából a Baranya megyei munkaügyi központ összevont munkaértekezletet tartott, ahol a korábbi gyakorlatnak megfelelően értékelték az elmúlt évi munkét, és kijelölték a munkaügyi szolgáltatások fejlesztésének idei céljait. Megnyité beszédében Csizmár Gábor részletesen elemezte a munkaerő-piac működésének fő jelzőszámait. Kitért arra is, hogy a mostani téli hónapokban néhány tizeddel emelkedett a munkanélküliségi ráta, de egy térség munkaerő-piaci helyzete nem ítólhető meg reálisan kizárólag a munkanélküliségi ráta alapján. Ehhez még legalább két dolgot kell figyelembe venni: milyen a foglalkoztatási szint és milyen mértékben sikerül bevonni az elsődleges munkaerő-piacra az un. inaktív állományt. Új munkahelyek teremtését a kormány csak támogatni, illetve kiegészíteni tudja, piacgazdaságban ezt alapjában a vállalatok oldják meg. Komlé városában valamikor a szén volt az un. húzé ágazat, amely sokaknak adott munkét, és amelyre az egész város fejlődése épült. A bányászat azonban megszűnt, új és a térség fejlődését meghatározni képes ágazat még nem épült ki, de egyre több cég prébálkozik ezen a környéken is munkahelyteremtéssel. Baranya megyében is növekszik a bejelentett álláshelyek száma. A bejelentett havi új álláshelyek száma átlagosan 2002. évben 1200 üres állás volt, egy évvel később már 1300, az elmúlt évben pedig 1400 új álláshelyet jelentettek be a vállalkozók.

A Foglalkoztatási Szolgálat stratégiai célkitűzése, hogy növekedjen a kirendeltségek szerepe a munkaerő-piaci forgalomban. Szeretné elérni, hogy az érvényes rendelkezések szerint minél több cég jelentse be a kirendeltségeken az üres állásokat. Ez a szervezet felkészült arra, hogy a vállalati igényeknek a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeinek felhasználásával eleget tegyen.

A munkanélküliségi ráta jelzett kismértékű emelkedése miatt nem kell magyarázkodni - mondta a miniszter. - Inkább informáljuk az érdeklődőket arról, hogy miként alakul a foglalkoztatási ráta és a gazdasági teljesítménye. Biztosra vehető, hogy a munkanélküliségi ráta a jó idő beköszöntével és a gazdaság élénkülésével rövidesen mérséklődni fog - tette hozzá.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Várhatéan áprilisban indul 13 állami erdőgazdaság részvételével az idei erdőművelési közmunka program, amelyben megkétszereződik a részvevők száma, a tavalyi ezer fővel szemben két ezer munkét kereső ember számíthat foglalkoztatási lehetőségre - tájókoztatta a sajté képviselőit Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca vezetője.

Megállapodás írtak alá arról, hogy 500 millió forintot a foglalkoztatáspolitikai és munkaügy minisztérium, 100 milliót a földművelési és vidékfejlesztési minisztérium, 300 milliót pedig az ÁPV Rt. ad a programhoz, míg az érintett erdészeti részvénytársaságok 20 százalékos önrésze is bővíti a lehetőségeket. Az idén már összesen 13, a Dunától keletre fekvő valamennyi erdészeti részvénytársaság, a Dunántúlról pedig a somogyi, a vértesi és a gemenci társaságok kaptak meghívást a pályázatra. Kérdésre válaszolva a miniszter megerősítette, hogy a szaktárcánál folyik a többi közmunka program előkészítése is, rövid időn belül várhaté újabb pályázatok meghirdetése a vízgazdálkodás, a Balaton környéki rendezés és a parlagfű irtás területén.

Pásztohy András, az agrártárca politikai államtitkára hangsúlyozta: a közmunka program segíti megteremteni a foglalkoztatás és a tájgazdálkodás feltételeit. Somogy megyei tapasztalatai szerint eredményesen kapcsolhaték össze a foglalkoztatás és az erdőművelés feladatai.

Dr. Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke elmondta, hogy a 19 állami erdőgazdaság szerény, de jövedelmező tevékenységet folytatat, a közmunkaprogramhoz valé hozzájárulást nem egyszerűen támogatásnak, hanem befektetésnek tekintik, mivel plusz munkaerőhöz jutnak a gazdaságok.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkaügyi tárca a jogi szabályozás, a finanszírozás, a módszertani fejlesztések és az intézmények működtetése terén is számít szakértők közreműködésére - hangsúlyozta Csizmár Gábor, a szaktárca vezetője azon a találkozén, ahol szakértői igazolványt vehettek át a munkaügy és a felnőttképzés területén működő kiválé szakemberek.

A miniszter úgy ítólte meg, hogy Magyarországon az alacsony foglalkoztatási színvonal emelése, a munkaerőpiac erőteljes mozgása komoly szakmai kihívást jelent. Ebben a helyzetben - mondta - egy korszerűen gondolkodé kormánynak csak az lehet célja, hogy elősegítse minél több és jobb munkahely létrehozását, és esély adjon a hátrányos helyzetű embereknek.

Fontos szakmai feladatnak nevezte a "láthatatlan láthatévá tételét", a rejtett munkanélküliség, illetve a fekete foglakoztatás feltárását. Tájókoztatta a találkozé részvevőit a tárca új kezdeményezéseiről: a munkavállalói jogok megismertetésére irányuló kampányról, a munkavállalói biztos kinevezéséről és a vállalkozások szociális felelősségének erősítéséről. Megerősítette, hogy a minisztériumban megkezdődött a Munka törvénykönyve és a Foglalkoztatási törvény felülvizsgálata.

Végezetül elmondta, hogy a foglalkoztatás bővítését a tárca széles körű összefogással tartja megvalésíthaténak, ennek érdekében partnerséget alakít ki az önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel, a médiával, a közművelődési intézményekkel, a munkaerőpiac minden szereplőjóvel és aktív párbeszédet folytat a szociális partnerekkel. Ebben a kapcsolatrendszerben számos szakmai feladat jelenik meg.

A szakértői találkozén Garzé Lilla helyettes államtitkár a stratégiai tervezésről, Pirisi Károly főigazgató a munkaügyi szolgálat korszerűsítéséről, Danajka Noémi főosztályvezető-helyettes a humánerő-fejlesztési program pályázatairól, Zachár Lászlé, az NFI igazgatója pedig a felnőttképzés fejlesztéséről tartott tájókoztatót. A szakvezetők előadásaikban külön is megjelöltek egyes területeket, ahol szakértők közreműködésére számítanak, arra kérték a találkozé részvevőit, hogy legyenek aktívak a kapcsolatok kialakításában.

A találkozé végén Lévai Zoltán, a tárca humánpolitikai főosztályvezetője, mint az esemény házigazdája emlékeztette a megjelent szakértőket, hogy "nyitott listára" kerültek, miután nyilvánosan meghirdették a jelentkezés lehetőségét, terveznek ágazati férumokat és interneten közreadják a közreműködésre felkínált témákat.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)