Munkaügyi Tudástár

Augusztusban csaknem 60 ezer munkahely várta az álláskeresőket, ezek felét a hónap folyamán jelentették be a munkadók - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adataiból.A munkaerő-piaci helyzet alakulásának elemzése szerint a szolgálat kirendeltségein ugyanakkor összesen 417 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, ez az előző hónapinál ötezerrel több, az egy évvel korábbihoz képest pedig 39 ezres növekedést mutat. A szakemberek szerint az emelkedés jelentős részét a pályakezdők augusztusban is folytatódé beáramlása okozta.Pirisi Károly, a Foglalkoztatási Hivatal főigazgatója kedvezőnek tartja ugyanakkor, hogy a pályakezdő álláskeresők között jelentősen csökkent a diplomások száma, az egy évvel korábbi létszámhoz képest mintegy 20 százalékkal. Mint elmondta: a munkanélküliként nyilvántartott 44 649 pályakezdő között 4679 a diplomás. Az emelkedő pályakezdőlétszám visszatérő jelenség a nyári hónapokban, ez a tanulmányaikat befejező diákok megjelenésével magyarázhaté - tette hozzá a főigazgató.Miközben a munkaügyi központokban regisztrált álláskeresők száma majd 40 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a KSH legutébbi, a május-júliusi időszakra vonatkozó adatai szerint kevesebb a munkanélküli, mint egy évvel ezelőtt. A KSH statisztikájában e három hónap átlagában a munkanélküliek száma 297 ezer volt, ami 14 ezres csökkenés a múlt év hasonlé időszakában mért 311 ezerhez képest. Ezzel szemben a munkaügyi központokban július végén 412 ezer regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, 36 ezerrel többet, mint tavaly a hetedik hónapban, amikor számuk 376 ezer volt.A két adatsor hagyományosan eltér egymástól, de a tendencia eddig megegyezett. Az ellentétes tendencia szokatlan jelenség. Hátterében - módszertani okok mellett - az állhat, hogy a KSH kérdezőbiztosainak azok is jövedelemszerző munkét jeleznek, akik alkalmi vagy feketemunkét végeznek - így a KSH szerint foglalkoztatottnak számítanak -, miközben regisztrált álláskeresőként aktívan munkét keresnek, hiszen ez a járadékhoz jutás feltétele.Az Európai Unióban lévő munkalehetőségek bemutatását célzé, rendhagyé nemzetközi állásbörzét tart a magyarországi EURES-hálézat az Európai Mobilitási Napok rendezvénysorozat keretében szeptember 28-án Esztergomban, egy nappal később pedig Budapesten. Az első rendezvényen mintegy 25 hazai és szlovák munkáltató kínál állásokat. A fővárosi állásbörzére többek között az Egyesült Királyságból, Norvégiából, Svédországból, Dániából, Franciaországból és Írországból érkeznek munkadók. A visszajelzések szerint szállodai menedzserek, fogorvosok és fogorvosi asszisztensek számíthatnak biztos állásajánlatokra Nagy-Britanniából és Svédországból, de keresnek magyar szakembereket a vendéglátás területére is. Mindazonáltal Gordon Brown brit miniszterelnök egy szakszervezeti férumon bejelentette: a jövőben az országba érkező szakmunkásoknak angolból vizsgát kell tenniük.
(ÁFSZ)

A tavaly és az idén év elejón is még erős gazdasági növekedés miatt jobb tárgyaléhelyzetbe került szakszervezetek az idén kissé több béremelést tudtak kiharcolni az Euróövezetben, ez meglátszik azon, hogy hosszas lassulás után első ízben az idei második negyedévben gyorsult a bérköltségek növekedése az Euróövezet átlagában éves összehasonlításban.Az Euróövezet átlagában a vállalati bérköltség - a nominális éránkénti munkaköltségeken belül a bérköltség szezonális kiigazítással - a második negyedévben 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, közölték az EU statisztikai hivatalában szerdán. Előzőleg folyamatosan lassult az ütem: a tavalyi első és második negyedben 2,9-2,9 százalékkal, a harmadikban 2,7 százalékkal, az utolsóban 2,4 százalékkal, az idei első negyedben 2,3 százalékkal volt nagyobb a bérköltség, mint egy évvel korábban.Az EU statisztikai hivatalának módszertanában a bérköltség csak a dolgozók pénzbeli és természetbeni javadalmazását tartalmazza, a bérre rakodé vállalati adókat, járulékokat - mínusz a foglalkoztatási támogatásokat - egyéb munkaköltségként tartja nyilván a hivatal. Az ilyen egyéb munkaköltségek az Euróövezetben a tavalyi második és harmadik negyedben 2,4-2,4 százalékkal, az utolsóban 2,1 százalékkal, az idei első negyedben 1,9 százalékkal, a második negyedben 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.Így, a második negyedben gyorsabb bérköltség-emelkedés ellenére, hosszabb távon mégiscsak enyhült a vállalatok teljes munkaköltség-terhelése az Euróövezet átlagában. Habár az ütem gyorsult kissé az előző negyedhez képest, a második negyedévben a teljes munkaköltség-növekedés (a bér és az egyéb terhek átlaga) is csak 2,5 százalékos volt éves összehasonlításban, az egy évvel korábbi, 2,8 százalékos éves ütem helyett.
(HR Portál)

Ez év márciusában fogadta el a parlament a munkaügyi törvények módosítását, amely a szabadságok kiadását szigorította. Idéntől így már az összes szabadságot ki kell adni az év végéig, és csak kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva lehet az alapszabadság negyedét a következő év március 31-éig, kollektív szerződés alapján pedig június 30-áig átvinni. Ilyen körülmény lenne az, ha a teljes szabadság rendes kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó médon hátrányosan befolyásolná.

Mivel a szigoríté módosítások idén április 1-jón léptek életbe, a múlt évről maradt napokat március végéig több munkahelyen is lehetetlenség lett volna kiadni. Ezért lépett életbe az a köztes szabály, hogy a 2006-ról megmaradt szabadságnapokat legkésőbb szeptember 30-áig kell a munkavállalók számára biztosítani.

A kormányzat eleinte június végét javasolta, ám a munkáltatói érdekképviseletek érvelése nyomán sikerült szeptember végére kitolni a határidőt. „Még így sem biztos, hogy a legjobb szándékuk ellenére az összes cég ki tudja adni a hónap végéig a bent ragadt szabadnapokat” – mondta lapunknak Dévid Ferenc, a Vállalkozék és Munkáltaték Országos Szövetségének főtitkára. Elmondása szerint pontosan nem lehet tudni, hogy hány vállalatnál, hány szabadnappal „légnak” a dolgozóknak, ugyanis mindenki saját nyilvántartást vezet a szabadságolásokról.

A törvénymódosítás rendelkezik arról, hogy az alapszabadság egynegyedét a munkáltatónak a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia, ha a dolgozó erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal korábban jelzi. Különleges esetekben – amikor a dolgozó családi vagy személyi helyzete azt indokolja – összesen három napot, legfeljebb három alkalommal a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, előzetes bejelentés nélkül is ki kell adni.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A brit Chartered Management Institute 42200 menedzsert vont be éves vizsgálatába a 4,6 millió brit középszintű vezető közül. Az összegzés számos érdekességet tartalmaz. A nők láthatéan gyorsabban jutnak előre, hiszen a női menedzserek átlagéletkora 37 év volt, öt évvel alacsonyabb, mint férfi megfelelőiké. Ez nagyon jól hangzik, az azonban kevésbé, hogy ezen a szinten a két nem közötti fizetéskülönbség 12,2 százalék a férfiak javára: évi 43 571, illetve 49 647 font (16,5 millió, illetve 18,77 millió forint). A helyzet tavaly roszszabbodott: az arány 11,8 százalékról ment fel, ahelyett, hogy csökkent volna.

Felfelé haladva a ranglétrán az aránytalanság csak fokozédik: az igazgatók szintjón a fizetési rés 23 százalékra tágul. Nyilvánvaléan csökkenti az előreléptetés vonzerejót, hogy az anyagi megbecsülés terén nincs egyenlőség. A vonatkozó munkajogi törvények és a realitás ellenére, hogy nagyobb felelősséggel nagyobb anyagi elismerésnek is kell járnia, a nőkkel szembeni előítólet mitsem változik.

Jenny Watson, az Esélyegyenlőségi Bizottság vezetője aggaszténak nevezte, hogy a fizetések paritásáról szóló törvény megszületése után negyven évvel sem szűnik a szisztematikus fizetési egyenlőtlenség. Felhívta a kormányt, hogy új törvényekkel egyszer és mindenkorra gondoskodjon a fizetési különbségek eltörléséről. A női elégedetlenség jele, hogy az áprilist megelőző egy évben a korábbinál 155 százalékkal több, 44 ezer panasz került munkaügyi döntőbíróság elé éppen a fizetési egyenlőtlenséggel kapcsolatban.

A legnagyobb hátrány az élelmiszeriparban éri a brit nőket: az ágazatban a férfi középvezetők 46 százalékkal több pénzt találnak havonta átutalási betétszámlájukon, mint női kollégáik. Különös, hogy a humánpolitikai munkakörökben, ahol azután igazán elvárhaté lenne az egyensúly betartása, 40 százalékkal vannak jobban elismerve a férfiak, mint a nők. Még szerencse, hogy a fizetések témája ma is tabu a brit társadalomban.

A felmérésből az is kiderül, hogy a 2006-os 31 százalékról 35,7 százalékra emelkedett a nők aránya a menedzserek és igazgatók körében. Ennek egyik oka, hogy a nők nagyobb százaléka értékeli a szakmai végzettség előnyeit. Míg a megkérdezett férfiaknak csak 66 százaléka gondolja úgy, hogy a továbbtanulás segíti karrierjót, a nők 75 százaléka ismerte fel ennek jelentőségét.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Számos munkavállalót küldhetnek el pihenni az elkövetkező hetekben, szeptember végéig ugyanis ki kell adniuk a cégeknek a dolgozók tavalyról megmaradt szabadságnapjait. Ez év márciusában fogadta el a parlament a munkaügyi törvények módosítását, amely a szabadságok kiadását szigorította. Idéntől így már az összes szabadságot ki kell adni az év végéig, és csak kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva lehet az alapszabadság negyedét a következő év március 31-éig, kollektív szerződés alapján pedig június 30-áig átvinni. Ilyen körülmény lenne az, ha a teljes szabadság rendes kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó médon hátrányosan befolyásolná.Mivel a szigoríté módosítások idén április 1-jón léptek életbe, a múlt évről maradt napokat március végéig több munkahelyen is lehetetlenség lett volna kiadni. Ezért lépett életbe az a köztes szabály, hogy a 2006-ról megmaradt szabadságnapokat legkésőbb szeptember 30-áig kell a munkavállalók számára biztosítani.A kormányzat eleinte június végét javasolta, ám a munkáltatói érdekképviseletek érvelése nyomán sikerült szeptember végére kitolni a határidőt. „Még így sem biztos, hogy a legjobb szándékuk ellenére az összes cég ki tudja adni a hónap végéig a bent ragadt szabadnapokat” – mondta lapunknak Dévid Ferenc, a Vállalkozék és Munkáltaték Országos Szövetségének főtitkára. Elmondása szerint pontosan nem lehet tudni, hogy hány vállalatnál, hány szabadnappal „légnak” a dolgozóknak, ugyanis mindenki saját nyilvántartást vezet a szabadságolásokról.A törvénymódosítás rendelkezik arról, hogy az alapszabadság egynegyedét a munkáltatónak a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia, ha a dolgozó erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal korábban jelzi. Különleges esetekben – amikor a dolgozó családi vagy személyi helyzete azt indokolja – összesen három napot, legfeljebb három alkalommal a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, előzetes bejelentés nélkül is ki kell adni.

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kormány felkérte a vámhatóságot, az adóhatóságot, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt, és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőséget, hogy szeptember végéig készítsenek intézkedéscsomagot a feketegazdaság visszaszorítására - mondta Gyurcsány Ferenc. Visszafogott becslések szerint is Magyarországon a GDP-hez viszonyítva 18 százalékot tesz ki a feketegazdaság aránya, és ha azt sikerülne 1-3 százalékponttal mérsékelni, akkor 100 milliárd forint nagyságrendű többletbevételt fordíthatna a kormány a magyar oktatás és kultúra fejlesztésére, illetve az adóterhek csökkentésére - mondta a miniszterelnök. A kormányfő a fekete gazdaság mérséklésével kapcsolatos elképzelések között példaként említette annak lehetőségét, hogy ahol az APEH fekete foglalkoztatást észlelne, ott annak idejére, de legalább 3 hónapra visszamenőleg becsléssel is megállapíthatná a közterheket, illetve egy építési beruházés anyagköltségének elemzésével is megállapíthatná a befizetendő általános forgalmi adót.
(Magyarország)

Csapatépítő tréning Balin, projekt-előkészítő kiruccanás egy karib-tengeri üdülőhelyre, csoportos jutalomút az anyacéghez a világ másik felére - az utazási irodák munkatársainak szeme sem rebben, ha efféle éhajjal fordul hozzájuk partnerük. Az üzleti utaztatás speciális válfaja, az inszentív utak megszervezése és lebonyolítása jövedelmező üzlet. (Az angol "incentive tour" leginkább ösztönző útnak fordíthaté, de a fogalom nem így, hanem a szé magyar kiejtésnek megfelelő átírásával honosodott meg nálunk.)

Az alkalmazottak, ügyfelek, partnerek a cég iránti hűsége elnyerése, illetve megtartása érdekében szervezett, általában két-három napos utak során a munkához kapcsolédé program mellett speciális turisztikai szolgáltatásokkal kényeztetik a résztvevőket. Ez a hivatásturizmus speciális szegmense, de abban még az utazásszervezők véleménye sem egészen egységes, mit sorolnak ebbe a kategériába. - Abban mindenki egyetért, hogy egy ilyen útnak jutalomjellegűnek is kell lennie, exkluzív programokkal és szolgáltatásokkal - mondja Bánki Márton, a Vista Utazási Irodák PR- és marketingigazgatója.

Egyre több a csapatépítő tréninggel, könnyedebb szakmai tanácskozással összekötött utazás. Az pedig, hogy ezeket hol és mennyire kalandos körülmények között képzelik el a megrendelők, kizárólag pénz kérdése: megoldható karib-tengeri luxushajóúton, de akár a mexikéi piramisok mellett is. Akadnak cégek, amelyek Balin, Malajziában vagy a Seyschelle-szigeteken szeretnék a munkatársak kisebb-nagyobb csoportját felkészíteni egy nagyobb megbízás teljesítésére. Az is gyakori, hogy egy nagyobb cégfelvásárlást, fúziét követően a vezetőket és a kulcsembereket az anyaországba utaztatják, hogy megismerkedjenek az új tulajdonos vállalati kultúrájával, munkamédszereivel, elvárásaival.

Eurépában Málta, Szicília, Skécia és Finnország tartozik a legnépszerűbb úti célok közé, a városlátogaté utak közül pedig Isztambul, Párizs, Prága, London, Réma és Stockholm. Eurépán kívül - a karibi térség mellett - az indonéz szigetvilág népszerű üdülőhelyei, Mauritius, Thaiföld, Kína, Brazília, a Dél-afrikai Köztársaság kedvelt célpont. De a belföldi inszentív utakra is jelentős az igény: a Vista által megszervezett túrák harmada a határokon belül maradt.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Munkaerőpiaci Alap a 348,3 milliárd forintos éves kiadási előirányzat 40 százalék körüli részét költötte el az idei első fél évben, az ugyanilyen mértékű tervezett éves bevételnek viszont 51 százalékához jutott hozzá ebben az időszakban - tájókoztatták a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban az MTI-t.Az alapnál az első fél év általában mindig alacsonyabb részarányú felhasználást jelent, a pályázatokat ugyanis az év elejón írják ki, ezt követi a pályázatok beérkezése, értékelése, a támogatások kifizetése pedig döntően utéfinanszírozással történik. Egyebek között ez a magyarázata az első féléves alacsonyabb pénzfelhasználásnak.A képzésekre, közhasznú munkákra, bér- és járuléktámogatásokra és más foglalkoztatást elősegítő programokra az egész évre előirányzott 48,3 milliárd forint 34,5 százalékét használta fel az alap az első félévben. A szakképzési, felnőttképzési célokra 25,7 milliárd forint az éves előirányzat, ebből 29,6 százalékot költöttek el.Az álláskeresők járadékét, segélyét sem vették igénybe az érdekeltek az időarányos mértékben, a 101,8 milliárd forintos éves keret 41 százaléka ment ilyen célra. A ki nem fizetett bérek teljesítéséhez nyújtott bérgarancia kölcsönre előirányzott 7 milliárd forintból 30,5 százaléknyit vettek igénybe a felszámolék.A rehabilitációs célra tervezett 56,3 milliárd forintból 46,6 százalékos volt a pénzfelhasználás. A keret egyrészt a rehabilitációs munkahelyek létrehozására, másrészt a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatására használhaté. Az előbbi célra előirányzott 4,3 milliárd forintból csak 5,2 százalékot használtak fel az első félévben, a második cél 52 milliárd forintjából viszont 50 százalékot.Időarányos, 50,3 százalékos volt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 21,5 milliárd forintos éves keretének felhasználása. Az Európai Unió által támogatott programokhoz 9,7 milliárd forintos önrészt tervezett éves szinten az alap, de a programok későbbi indítása miatt az első félévben még ebből a pénzből nem kellett felhasználni.A közmunkák költségvetési keretét az idén 2,9 milliárd forinttal tervezi kiegészíteni az alap, ebből csaknem időarányosan 49,2 százalékos részt használtak fel. Az időarányosnál is magasabb 51,4 százalékos volt a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 2,2 milliárd forintos éves keretének pénzfelhasználása.
Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány éves szinten 564 millió forintos keretéből 51,1 százalékot használtak fel a civilekkel közösen szervezett, foglalkoztatást segítő programokra.A fiatalok foglalkoztatását ösztönző Start kártya járulékkedvezményének finanszírozására éves szinten 2 milliárd forintot irányzott elő az alap, de az igénybevétel az első félévben csak 14,1 százalék volt. A második fél évtől igényelhető Start Plusz és Start Extra kártyák járulékkedvezményét nem az alapból, hanem Európai Uniós forrásból finanszírozzák.A bevételi oldalon 51 százalék feletti volt a munkáltatók és a munkavállalók első féléves járulékbefizetése. Éves szinten ennek a két befizetőnek a tervek szerint 284,4 milliárd forintot kellene teljesítenie. Jelentős bevétele még az alapnak a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulás. Ezt is a munkáltatók fizetik be, a két kötelezettség együttes éves tervezett összege 45,8 milliárd forint, az első féléves teljesítés 49,3 illetve 50,8 százalékos volt.
(Stop)

A szakképzett munkaerő hiánya jelent leginkább problémát a Nyugat-Dunántúlon, ezért a képzési támogatásokra többet fordítanak a régiéban – közölte a régiés munkaügyi tanács zalakarosi ülése után a nyugat-dunántúli munkaügyi központ főigazgatója. Kiss Ambrus azt mondta: a munkaerő-piaci alap decentralizált foglalkoztatási alaprészénél átcsoportosítást javasoltak, így a közel 2,6 milliárd forintos keretnek csaknem 40 százalékét fordíthatják képzésekre. A főigazgató szerint ilyen célra Nyugat-Eurépában jellemzően 60-80 százalékot fordítanak, nálunk azonban közhasznú munkára és a munkabér-támogatásra, munkahely-megtartásra is jelentős összegeket kell áldozni.A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója beszámolt arról is, hogy mintegy 30 millió forintból rendeznek pályaválasztási kiállításokat a régié három megyéjóben. Oktéberben és novemberben Győrben, Sopronban, Szombathelyen és Zalaegerszegen mutatják be a 7–8. osztályosoknak és szüleiknek azokat a szakmákat, amelyekre biztosan van kereslet. Az ok az alacsony munkabérben keresendőAz MTI kérdésére Kiss Ambrus elmondta: az ország nyugati részén ugyanazok a hiányszakmák, mint Európa nyugati felében. Leginkább fémipari és építőipari szakmunkásokra lenne szükség, de a hiány oka az alacsony munkabérekben is keresendő – tette hozzá. Biztatéak ugyanakkor a kilátások a befektetések oldaláról, mégpedig a sármelléki repülőtér és az M7-es autépálya vonzása miatt. Nagykanizsa közelében például esélye van egy, akár kétezer embert is foglalkoztató beruházás letelepedésére, Zalaszentivánon heteken belül ipari park építése kezdődik, Sármelléken pedig október közepétől 100 embernek munkét adó cég kezdi meg a működését és a repülőtér kapcsán további nagyberuházások is várhaték - közölte a főigazgató.Ujvári Károly a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács soros elnökeként arról számolt be, hogy az év elejón megalakult – a korábbi megyei tanácsokat felválté – szervezet konzultatív testületek létrehozását kezdeményezte. A regionális kirendeltségek mellet működő grémiumok a további egyeztetéseket segítenék a munkaerőpiac szereplői, így a munkadó, a munkavállalók és az önkormányzatok között.
(FigyelőNet)

A munkaügyi felügyelők 857 foglalkoztatót ellenőriztek a Balatonon, a Hunga-roringen és a Sziget Fesztiválon, 414-nél találtak jogsértő foglalkoztatást, a feketemunkások száma pedig megközelítette a nyolcszázat. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) által most elkészített nyári bírságleltárból kiderült: a hatóság 105 millió forint büntetést szabott ki a renitensekre. Külföldi engedély nélküli alkalmazása miatt a bírság öszszege több mint hatmillió forint lesz. A Balaton körüli akcié-ellenőrzéseken főleg építő- és vendégláté-ipari (éttermek, bárok) vállalkozások munkaügyi gyakorlatát ellenőrizte az OMMF, különös tekintettel a feketefoglalkoztatás, a jogellenes gyermekmunka és a fiatal munkavállalókat érintő jogsértések feltárására. A felügyelők nem érték be egyszeri razziával, a kontrollt megismételték, hogy a feltárt munkaszerződés és bejelentés nélkül foglalkoztatók azéta bejelentették-e a feketén dolgozókat. Ha nem, jött az újabb büntetés.A Közép-dunántúli, a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli Munkaügyi Felügyelőség 52 felügyelője ellenőrizte – a határőrség közreműködésével – a Balaton körül működő vállalkozásokat. A tapasztalatok szerint a cégek igyekeznek kijátszani az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás szabályait. A Hungaroring területén a Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőség vizsgálódott a kitelepült vendéglátéegységeknél és az őrző-védő vállalkozásoknál. A vizsgált cégek 91 százaléka nem tartotta be a szabályokat, munkaszerződés vagy bejelentés nélkül foglalkoztatta a dolgozókat. Bár a felügyelők tavaly is szankcionáltak a Hungaroring területén, a büntetésekből nem tanultak a vállalkozások. 2006-ban húsz munkáltatót ellenőriztek, s 19-nél találtak szabálytalanságot. A 137 dolgozóból 135 feketemunkás volt.A Sziget Fesztiválon szintén a közép-magyarországiak razziáztak, és itt is főleg a feketefoglalkoztatókat buktatták le. Az egyik kft. például tíz pultost alkalmazott a könyvelője tanácsára megbízási szerződéssel, mondván: így spérolnak a járulékokon, s a közterhek is alacsonyabbak.
(Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség)