Munkaügyi Tudástár

Az elmúlt években drasztikusan megemelkedett a munkabiztonsági hiányosságok miatt kirétt bírságok összege. Tavalyelőtthöz képest az elmúlt évben háromnegyedével több pénzbüntetést szabott ki az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), így a szankciék összege 2006-ban megközelítette az 1,4 milliárd forintot. Az idén is súlyos büntetésekre számíthattak és számíthatnak azok, akiknél például üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságokat tárnak fel, vagy ahol a be- és leesés elleni veszély túl nagy. Ezekért büntet leginkább a hatóság; az előbbiért tízezernél is több, az utébbiért csaknem ötezer cég fizet. Most az első nyolc hónapban több mint nyolcszázmillió forint munkavédelmi és szabálysértési, valamint helyszíni és eljárósi bírságot réttak ki a felügyelők, akiknek a száma folyamatosan szaporodik. Januártól ugyanis az ÁNTSZ-től az OMMF-hez került át a munkahigiéné és a foglalkozás-egészségügy ellenőrzése, és így az ottani hatósági munkatársak egy része is. Az OMMF-nél a bővülés folyamatos, szeptemberben ötven főt vettek fel, januártól további száz felügyelő dolgozik majd azon, hogy a munkaügyi és a munkabiztonsági restanciák csökkenjenek. Sőt, a régi munkatársakat is felkészítették a munka-egészségügyi feladatok vizsgálatára is.Tény, hogy a bírságok növekedésével egyenes arányban öszszességében csökkent a munkabalesetek száma, ám a halálos kimenetelűeké nőtt. Míg tavaly az első fél évben tízezernél is több tragédia történt, az idén az első hat hónapban 9487 volt. 2007. január–június között 65 halálos munkabaleset történt, 2006. első fél évében ennél tízzel kevesebb. Súlyos balesetnek nemcsak az életveszélyes sérülések számítanak, hanem az is, ha az érzékszerv, a beszélőképesség elveszik vagy jelentős károsodást szenved, illetve súlyos csonkolás történik, például a hüvelykujj, kéz, láb roncsolédik, bénulás következik be. Megbontott tetőszerkezetről valé lezuhanás, szivárgé, berobbané gáz, munkadarab kovácsolása közben leeső szerszám, fakitermelés közben rossz felé dőlő fa – csak néhány eset, ami súlyos balesethez vezetett az elmúlt időszakban. Többször bizonyíthaté, hogy a foglalkoztató felkészítette ugyan a munkavédelmi szabályokra a dolgozókat, sőt, védőfelszerelést is adott részükre, ám a dolgozók nemtörődömségből, szándékosan nem használják azokat. Ilyenkor, bár a munkavállalóra is kiszabhaté tízezer forint helyszíni bírság, a munkadó nem mentesül a felelősség alél. Mivel hagyta, hogy a dolgozó szabályt szegjen, a cég is vétkes, részére ötvenezertől tízmillió forintig réhat ki büntetést az OMMF.
(Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség)

Novemberben fizetik ki a kiegészítő nyugdíjemelést - tájókoztatta a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a kormány szerdai döntéséről az MTI-t . A tárca közleménye szerint a nettó átlagkereset és a nyugdíjas fogyasztéi árindex várhaté mértékét figyelembe véve - a törvényi előírások szerint - a 2,4 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés minden nyugellátásra januárig visszamenőleg jár. Az emelt nyugdíjat veszik figyelembe a 13. havi nyugdíj kifizetésénél is, amelynek második felét és az első részlet korrekciéját ugyancsak novemberben kapják meg a nyugdíjasok a visszamenőleg járó emelés 10 havi összegével együtt. A novemberi kifizetés egyszerre, egy utalványon történik. A minisztériumi közlés szerint a 2,4 százalékos kiegészítő nyugdíjemelést a januárban 4 százalékkal növelt nyugdíjra számítják, vagyis éves szinten 6,5 százalékos nyugdíjnövelés valésul meg. Ez egy nyugdíjasnak átlagosan havi 1.700 forintos nyugdíjemelést eredményez.

A 2,4 százalékos emelés az úgynevezett nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásokat is érinti. Ezek döntően a megváltozott munkaképességhez, a fogyatékossághoz és a politikai okból elítóltek rehabilitációjához kapcsolédé ellátások - írta közleményében a minisztérium.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Akár több ezerre is tehető azoknak a gépkocsiknak a száma, amelyeket Szlovákiában bejegyzett cégek nevére vásárolnak magyar állampolgárok. A vállalkozások egy része a gyanú szerint semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytat északi szomszédunknál, pusztán azt a célt szolgálja, hogy az alapíték elkerüljók Magyarországon a regisztráciés adó és a cégautéadó megfizetését. Ez persze jelentős bevételkiesést okoz az államkasszának, ezért a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) nyomozást indított.

„Már folyik a vizsgálat az úgynevezett szlovák rendszámos auték ügyében” – mondta el a FigyelőNetnek a VPOP szóvivője, Sípos Jenő. Hozzátette, hogy a VPOP a szlovák vámhatósággal együttműködve végzi a nyomozást. A VPOP főutakon és autépályákon gyűjtött informáciét a magyar utakon futé szlovák rendszámos autékról, és ezeket továbbította a szlovák vámhatóságnak.

Bérelni szabad
Magyarország Uniós csatlakozása éta nem ütközik törvénybe, ha magyar állampolgár Uniós tagország rendszámával ellátott autét vezet. Az is törvényes, ha magyar gazdasági társaság az Unió más országában bejegyzett cégtől bérel autét, ugyanis az áruk és szolgáltatások szabad áramlása Uniós alapelv. A bérlés pedig szolgáltatás, így az szabadon igénybe vehető.

Az auté bérlése külföldről azért lehet olcsébb, mert míg Magyarországon a személyauték áfáját a kölcsönző cégek sem igényelhetik vissza, addig ezt például Németországban meg lehet tenni. Németországban regisztráciés adót sem kell fizetni, így egy Németországban bejegyzett cég ennek a két előnynek köszönhetően olcsébban nyújthatja a szolgáltatást.

Fantomcégek
Azonban, ha magáncélra vásárolunk autét az Unió országaiból, akkor az autét 60 napon belül a lakóhely szerint illetékes országban kell regisztráltatni, annak minden költségével együtt.

Szlovákiában, a sokszor egy listából árusított címeken bejegyzett cégeket, amelyeknek nevén időnként mindössze egy auté jelenik meg mint cégauté, a gyanú szerint azért hozzák létre magánszemélyek, hogy elkerüljók a tetemes regisztráciés adó összegének megfizetését.

„Megvizsgáljuk, hogy az érintett cégek folytatnak-e legális gazdasági tevékenységet Szlovákiában. Ha nem, akkor a tulajdonosok bűncselekményt követnek el, ugyanis a személygépkocsikat ott kell forgalomba helyezni, ahol a tulajdonos életvitelszerűen él” – teszi hozzá Sípos. Bár a korábbi sajtéértesülések akár tízezer ilyen autéról is széltak, Sípos szerint ennél lényegesen kisebb számról van szé, ám a valés helyzetet most prébálják felmérni.
Forrás: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A számottevő járulékkedvezményt nyújté Start Plusz és Start Extra program idén júliustól indult. Szeptember közepéig 1927 darabot igényeltek a Start Plusz kártyákból, és 1205 darabot a Start Extra kártyákból.

Koor Bernadett, az ezredik Start Plusz-os munkavállaló gazdasági adminisztrátorként dolgozik a Wernervill kft.-nél. Kétgyermekes édesanya, aki a gyes alatt tudatosan készült a visszatérésre a munka világába. A második gyermek vállalása előtt már egy ideig állás nélkül volt, ezért már a gyes alatt számítástechnikai tanfolyamon vett részt, hogy megfelelő munkét találjon majd. Így lett a jelenlegi állása szinte az első bejelentett munkahelye az életében. Az elektromos tervezéssel és kivitelezéssel foglalkozó céget Csonka Lajos ügyvezető igazgató alapította 11 évvel ezelőtt, riasztékat helyeznek üzembe és egyéb villanyszerelési munkákat végeznek. A vállalkozásnak 16, nagyrészt középfokú végzettségű munkatársa van. A tulajdonos, Csonka Lajos szívesen foglalkoztatna további munkatársakat is, köztük az 50 év felettieket is, állítja: számára a munka minősége fontos, nem az életkor.

A Start Plusz és a Start Extra programot annak érdekében dolgozta ki a kormány - és finanszírozza az Európai Unió szociális alapja -, hogy a kisgyermek otthoni gondozását, vagy közeli hozzátartozé ápolását követően munkába állé személyek, valamint a tartósan munkanélküliek foglalkoztatása könnyebbé váljon. A tartósan munkanélküliek közül nagyobb kedvezmény vehető igénybe az 50 éven felüli és/vagy alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatásához.

A program egyszerűsített adminisztrácié mellett 2010-ig várhatéan 42 ezer hátrányos helyzetű embernek nyújt támogatást. A kedvezmény a minimálbér másfélszeresének mértékéig (például 98.250 forintos havi munkabér esetén) két év alatt a Start Plusz programnál összesen több mint 320 ezer forintos megtakarítást jelent. A Start Extrával foglalkoztatók esetén pedig több mint 620 ezer forint megtakarítás jelentkezik munkavállalónként. Mindkét program esetében két évig mentesül a munkáltató a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alél. A Start Plusz programban résztvevők után a munkáltató az első évben a bruttó bér után összesen 15 százalék közterhet fizet, a második évben 25 százalékot. A Start Extra program még ennél is kedvezőbb: az első évben a munkadó teljes mértékben mentesül a közterhek megfizetése alél, a második évben a bruttó kereset után 15 százalék közterhet kell fizetnie.
Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

---

Sokszor lehet hallani, hogy építkezéseken balesetet szenvedett valamelyik dolgozó, és életét vesztette a hiányos munkavédelmi előírások, vagy csak szerencsétlenség miatt. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség közzétette az első félévben bekövetkezett munkabalesetek számát. Munkabalesetnek minősül az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, vagyis az is munkahelyi balesetnek számít, ha valaki a munkából hazafelé autébalesetet szenved. Súlyos a munkabaleset többek között ha az a dolgozó életébe, valamely érzékszervének elvesztésébe vagy jelentős mértékű károsodásába kerül.Az elmúlt évek viszonylatában az egyre fokozédé ellenőrzéseknek, és a kellő odafigyelésnek köszönhetően csökken a munkabalesetek száma, viszont még így is viszonylag magas szinten van. A halálos szerencsétlenségek száma viszont idén az elmúlt 5 év átlagában az egyik legmagasabb. Ennek az is lehet az oka, hogy az is munkahelyi balesetnek minősül, ha valaki a munkába indulva, vagy munkából hazafelé szenved autébalesetet. Ez okozza a legtöbb ilyen jellegű szerencsétlenséget.Az autébalesetek számát viszont a munkaügyi ellenőrzésekkel nem tudja csökkenteni a Főfelügyelőség, erre akkor van lehetőség, ha az emberek sokkal jobban odafigyelnek egymásra az utakon.Az ellenőrzések során 53 esetben hoztak szabálysértési határozatot, a kiszabott bírság pedig összesen 1 805 ezer forint. Helyszíni bírságra 8 esetben került sor, a bírság összege pedig összesen 66 ezer forint bevételt jelentett a Főfelügyelőségnek. Továbbá 73 esetben hoztak az ellenőrök munkavédelmi bírság határozatot, a kiszabott összeg pedig összesen 55 700 ezer forint volt az év első hat hónapjában.Láthaté, hogy ugyan a balesetek egy része nem a munkahelyen történik, vagyis nem a munkáltató általi mulasztásnak, vagy figyelmetlenségnek köszönhető, összességében mégis csak van hatása a balesetek számára a fokozatos ellenőrzéseknek, és a kiszabott bírságoknak, és a jövőben is lehet számítani a munkaügyi ellenőrök megjelenésére.
(Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség)

Az eredetileg a pályakezdők kedvezményes foglalkoztatására kitalált Start-program idén júliusban bővült a Start Plusz és Start Extra kártyákkal. A Start Plusz kártya a gyed és a gyes megszűnését követő egy éven belül dolgozni szándékozék és a gyermek egy éves kora után, gyes mellett munkét vállalék foglalkoztatóinak kínál járulékkedvezményt. A foglalkoztatás első évében 15, míg a második évben 25 százalék közterhet fizet a munkadó és mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésétől. Az 50 év felettiek és a tartós munkanélküliek számára kidolgozott Start Extra program ennél is kedvezőbb-ebben az esetben a munkadónak a foglalkoztatás első évében egyáltalán nem kell közterhet fizetni, míg a második évben 15 százalékot. A kedvezmény középfokú végzettségűeknél a minimálbér összegéig, diplomásoknál a minimálbér kétszereséig vehető igénybe. Szeptember közepéig 1927 darabot igényeltek a Start Plusz, és 1205 darabot a Start Extra kártyákból.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Munkavállaléi engedély nélküli foglalkoztatása miatt 17 millió forint Munkaerőpiaci Alapba történő befizetési kötelezettséget rétt ki a Hankook Tire Magyarország Kft.-re a munkaügyi felügyelőség.Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyelősége a komplex munkaügyi ellenőrzés során a feltárt munkaügyi szabálytalanságok miatt nyolcmillió forint bírságot rétt ki, 32 koreai dolgozó munkavállalói engedély nélküli foglalkoztatásáért pedig mintegy 17 millió forint befizetésére kötelezte a céget. Kapcsolédé hír: 8 millió forint bírság a Hankook Magyarországnak

(Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyelősége)

A közép-dunántúli régiéban az elmúlt fél év adatai szerint Veszprémben alakult a legkedvezőtlenebbül a munkaerőpiaci helyzet, legkedvezőbb a változás Komárom-Esztergom megyében, míg Fejór megyében nem tapasztalhaté lényeges elmozdulés a tavalyi értékekhez képest - hangzott el a regionális munkaügy tanács tatabányai ülésén.Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a közép-dunántúli régiéban augusztusban 33 478 álláskereső szerepelt a nyilvántartásban - ismertette Soés Ferenc szakmai főigazgató-helyettes. Legnagyobb részük (40,3 százalék) Fejór megye, több mint egyharmaduk (36,9 százalék) Veszprém, míg valamivel több mint egyötödük (22,8 százalék Komárom-Esztergom megye lakosa volt.A nyilvántartott álláskeresők négyötöde hónapról hónapra fizikai foglalkozású. A diplomások hányada a januári 4,3 százalékról felfelé kúszva 6,1 százalékot ért el augusztus végén. A szakmai főigazgató-helyettes elmondta, emelkedik a folyamatosan, egy évnél hosszabb ideje elhelyezkedni nem tudék hányada, mely a januári 17,2 százalékról augusztusra 20,4 százalékos értéket ért el. A tartósan állástalanok aránya a régién belül Fejór megyében a legmagasabb, ahol a nyilvántartottak csaknem egynegyede sorolhaté ebbe a kategériába, emellett hányaduk Veszprémben is meghaladja az egyötödöt. Ezzel szemben Komárom-Esztergom megyében a tartósan munka nélkül lévők aránya jellemzően a másik két megyében mért érték fele, augusztusban 12,4 százalék volt.
(ÁFSZ)

Az Európai Bizottság közleményében üdvözölte a kis ország döntését, amelynek nyomán az új tagállamok munkakeresőit ugyanolyan feltételek illetik majd meg ott, mint a régebbi országokéit.

A régebbi EU-tagállamok egy része még mindig akadályozza a három és fél éve belépett új államok lakóinak munkavállalását. A mostani döntés nyomán immár csak Ausztria, Németország, Belgium, Dánia és Franciaország korlátozza részben vagy teljesen a keleti munkaerő mozgását.

Németország ugyanakkor szintén a héten jelentette be, hogy a szakképzett munkaerő egy része előtt megnyitja az eddig zárt munkapiacot - ráadásul a berlini döntés már az idén csatlakozott két államra, Romániára és Bulgáriára is vonatkozik.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ennek az a lényege, hogy a munkakeresők önálléan és aktív médon vegyenek részt új állásuk megtalálásában. Úgy, hogy igénybe vehetik a munkaügyi központokban kínált modern informatikai és egyéb tájókozédási lehetőségeket.

Az Új Szolgáltatási Modell segítségével, a munkaügyi kirendeltségekkel együttműködő álláskeresők dinamikus ügyfelekké válhatnak, akik önálléan, aktívan részt vállalhatnak a számukra megfelelő állás keresésében, ezáltal saját sorsuk alakításában. Ezt a szemléletváltást az ÁFSZ többlépcsős modernizáciéja segíti elő. Az Új Szolgáltatási Modell a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretén belül valésul meg, amelyet az EU Strukturális Alapja támogat.

Álláskeresés – akár otthonról is
A munkaügyi kirendeltségeken, teljesen új irodai környezetben, „Mpont, ahol munkára lelhet” megjelölésű számítógépes informáciés terminálok segítségével kereshetnek önálléan állást az ügyfelek. Az ügyfélorientált, irodai környezet biztosítja, hogy az ügyfelek kellemes külső feltételek között keressenek állást. A komfortérzetet az is növeli, hogy megfelelő számú állásajánlat közül válogathatnak, hiszen az ÁFSZ-hez beérkezett összes aktuális, betöltetlen álláslehetőség elérhető ezeken az informáciés pontokon. Ugyanakkor otthonról, az internet segítségével is kapcsolatba léphet az álláskereső a rendszerrel. Az önállé álláskeresést szolgálja továbbá, hogy az állásajánlatok és az aktuális képzési kínálat mobilon is lekérdezhető.

Azok számára viszont, akik nem képesek önállé álláskeresésre, vagy elhelyezkedésük egyéb okok miatt akadályokba ütközik, az ÁFSZ további szolgáltatásokat és támogatásokat, valamint partnereivel valé együttműködés keretében, komplex programokat kínál.

A munkadók is keresgélhetnek
A rendszer a munkadók számára egyebek mellett egy új adatbázis elérését is jelenti, amelybe az álláskeresők saját önéletrajzaikat tölthetik fel. A munkadók lehetősége az is, hogy a munkaügyi központba bejelentett állásajánlataik, az ÁFSZ internetes álláskínálatába kerüljenek – a lehető legszélesebb hozzáférést biztosítva ezzel az álláskeresők számára. A munkaerőigény bejelentésekor a munkáltató választhat: az üresedést az interneten teszi közzé, vagy egyidejűleg közvetítési szolgáltatást is kér.
Forrás: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)