Munkaügyi Tudástár

A kormány ugyan szigorítja az ellenőrzéseket és a szankciékat, ám egyelőre látványos eredmény nélkül: a feketegazdaság, köszöni szépen, jól van. Eddig legalább a multikra nem volt jellemző a szabálytalan foglalkoztatás - ma már ez alél is van kivétel.- Ritka, mint a fehér hollé - mondhatnánk arra az esetre, ha valaki a háztartásában elromlott gépek javításához kihívott szakembertől számlát kér. Ugyanezt elmondhatjuk a fodrészról, a kozmetikusról és most már a családorvosról is, ha épp az otthonunkban keres minket: a "vizitdíjórt" tőle sem fogunk számlát kérni.A kormány elszánt, hogy a gazdaságot "kifehérítse". Duplázédott a számladás elmulasztásáért kivethető bírság összege, és minden korábbinál intenzívebb ellenőrzések folynak az illegális foglalkoztatási viszonyok feltárására is. A munkaügyi felügyelők is bekerültek abba a körbe, ahol célprémiumot tűznek ki az eredményesebb munka érdekében. A gyakoribb ellenőrzések, a szankciék szigorítása ellenére azonban a leginkább fertőzött területeken a felügyelők még ma is szinte biztosra vehetik, hogy találkoznak feketemunkással.A munkaügyi főfelügyelőség adatai szerint az idén szeptemberig 51 ezer feketemunkást értek tetten, több mint a dupláját, mint egy évvel korábban. Talán már nem is meglepő, hogy továbbra is az építőipar vezet a feketelistán: az összes feketemunkás harmadát ezen a területen találták az ellenőrök. Számuk eléri a 16 és fél ezret. Az építőmunkásokat a feldolgozóiparban foglalkoztatottak követik, akik közül csaknem négyezerről derítették ki, hogy szabálytalanul vállalnak munkét. A nyomozást, biztonsági tevékenységet végző cégeknél 2411, a vendéglátásban 1527 dolgozó nem volt bejelentve.A nagy multinacionális cégekre általában nem jellemző, hogy feketemunkásokat alkalmaznak. Ezért is váltott ki nagy visszhangot a közelmúltban a dunaújvárosi Hankook-gyár esete, ahol a komplex munkaügyi ellenőrzés során nyolcmillió forint bírságot réttak ki a szabálytalanságok miatt, 32 koreai dolgozó munkavállalói engedély nélküli foglalkoztatásáért pedig csaknem 17 millió forint megfizetésére kötelezték a céget. A feketemunkán tetten értek ráadásul felsőfokú végzettségű, többdiplomás és a kutatás-fejlesztés területén foglalkoztatott szakemberek.Biztaté hírek csak a szexiparból érkeztek: a prostitúcié kifehérítése jegyében pályázott és nyert 15 millió forintot a napokban a Magyar Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete, melynek felhasználásával az örömlányok egyéni vállalkozókként adófizető állampolgárokká válhatnak.
(Népszabadság)

Éppen ezért van szükség egyre több olyan munkahelyre, amely büszkén alkalmaz nőket, és a vállalati stratégiáját a „gyengébb nem” igényei szerint alakítja. És most díjazzák is: kerestetik a legjobb női munkahely!

Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) a 2007 Egyenlő Esélyek Mindenki Számára – Európai Év tiszteletére hagyományteremtő céllal írja ki a Legjobb Női Munkahely-pályázatot. A szövetség 2004 éta létezik, azéta több projektet megvalésítottak, például a szervezet nevéhez fűződik az „Önkormányzatok az esélyegyenlőségért”-díj. Ennek sikere és eredményei rámutattak az esélyegyenlőségi intézkedések fontosságára.

A felső vezetők és a döntéshozék között alig akad nő
Ferenczi Andrea, a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnöke az Egyesült Államokban ismerkedett meg a nők esélyegyenlőségéért vívott harccal. Elmondta, hogy hazánk és az USA női munkavállalói között hatalmas történeti különbségek vannak, hiszen a tengerentúli országban csak húsz éve elfogadott, hogy a nők is dolgoznak, Magyarországon viszont évtizedeken keresztül teljes foglalkoztatottság volt (az már más kérdés, hogy azéta a dolgozó nők száma igencsak lecsökkent). Mégis közelít a két állam egymáshoz: kevés a felelős beosztásban dolgozó nő, kicsi az esélyük, hogy vezető politikusok, topmenedzserek legyenek.

Tavaly a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség rendezett egy konferenciát, amely a Nők a politikai döntéshozatalban címet viselte. A célja az volt: felhívni a figyelmet arra, hogy a mai magyar politikai életben elenyésző a nők száma. „Ha a nőket helyzetbe hozzuk, akkor megvalésulhat az esélyegyenlőség. A nőknek egymást kell segíteniük, ráadásul a vidéken élőknek sokkal több támogatásra, ösztönzésre van szükségük. Amikor egy lány végez az egyetemen, a munkaerőpiacra nagy-nagy félelemmel és önbizalomhiánnyal lép be – csak azért, mert nő. Ezen kell változtatni!” – tette hozzá az elnök.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A leglátványosabb és leghangosabb kampányt az elmúlt hetekben a lengyel kormány bocsátotta útjára az EU-csatlakozás utáni, 1,2-1,5 millió fősre becsült kivándorlás visszafordítására. Lech Kaczynski államfő szerint az ország nem nézheti tétlenül, miként távoznak tömegesen külföldre orvosok, ápolénők, szakmunkások és mérnökök.

Varsé állásbörzék sorát akarja megnyitni azokban a külföldi gazdasági központokban, ahol nagyobb számban élnek lengyel kivándoroltak. A kormány odáig megy, hogy programot készít a visszatelepülők gyermekeivel szembeni iskolai követelmények csökkentésére.

A Handelsblatt szerint hasonlé szakember-hazacsábítási programokat a csehek, a szlovákok, a románok és a bolgárok is szerveznek, mert rájöttek, hogy a képzett munkaerő szabad mozgásából ez idő tájt számukra előnytelen változások adódnak. Igaz ugyan, hogy az elvándorlással együtt az új EU-tagállamok maguk is bevándorlási célországgá váltak, de tapasztalniuk kellett: nem olyan képzettségűek érkeznek, akikre a távozottak pétlására szükség lenne.

A zavaros 90-es években ériási szakemberveszteséget elszenvedő Oroszország számára különösen fontos lenne a távozottak jelentős hányadának visszacsalogatása. Ha ez nem sikerülne, akkor – egy ENSZ-tanulmány szerint – Moszkvának mintegy kétmillió bevándorlét kellene fogadnia, hogy fenn tudja tartani a gazdasági növekedés jelenlegi ütemét. A szakemberhiányt enyhítendő az orosz kormány a német kisebbségből kivándoroltak visszahívására is 80 millió Eurós programot indított.

Romániában korábban ébredtek: Bukarest már tavaly elindította a külföldön dolgozó legalább 1-1,5 milliónyi román hazacsábítási kampányát, ám eddig kevés eredménnyel.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Megtartjuk a szavunkat, amit önöknek adtunk, végigvisszük a nyugdíjkorrekciés programot - mondta. "Nem engedjük meg soha, hogy bármire, akár a költségvetés helyzetére hivatkozva ezt a programot bárki átalakítsa, vagy kettétörje" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: az idén mintegy 900 ezren, és jövőre is több százezren fognak részesülni a program előnyeiből, ami annyit jelent, hogy ők a kötelező nyugdíjemelésen kívül 4-14 százalékos további nyugdíjemelésben fognak részesülni attól függően, hogy hány évet dolgoztak. Utalt arra, hogy a kormány döntése szerint novemberben vastagabb lesz a nyugdíjasok "borítékja", mivel januárig visszamenőleg 2,4 százalékkal emelik a nyugdíjakat, és akkor érkezik a 13. havi nyugdíj is. Elmondta, hogy a 2,4 százalékos emelés nagyjából azt fogja jelenteni, hogy a rendes nyugdíja mellé mindenki további 3-3,5 heti nyugdíjat kap novemberben. A miniszterelnök tudatta: januárban 4,5-5 százalék közötti nyugdíjemelés várhaté.

A kormány célja az, hogy a nyugdíjak minden évben az infláciét meghaladó mértékben növekedjenek - hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzátette: ha a nyugdíjak csak az inflácié mértékében növekednének, akkor rögzülne az a különbség, ami a nyugdíjasok és a keresők között van, ezt pedig el akarják kerülni.

Dr. Lamperth Ménika szociális és munkaügyi miniszter arról beszélt, hogy az idősek között egyre nagyobb azoknak az aránya, akik egészségben élik meg nyugdíjas éveiket, s tudnak a társadalom javára is cselekedni. Kiemelte, hogy a kormány rendszeresen egyeztet a nyugdíjasok különböző szervezeteivel az intézkedések előkészítése során. Előkészítenek továbbá egy konzultáciés sorozatot, a "Nyugdíjas Akadómiát", aminek keretében egyebek között az egészségügyi reformról, a nyugdíj-átalakítás céljáról, a szociális alapellátásokról tájókoztatják a nyugdíjasok szervezeteit és a nyugdíjasok széles táborát - jelentette be.
Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkadónak jelentős járulékkedvezményt nyújté Start Plusz és Start Extra program júliusban indult, hogy segítse a gyermekgondozást vagy a közeli hozzátartozé ápolását követően munkába állék, valamint a tartósan munka nélküliek elhelyezkedését. A tartósan munka nélküliek közül nagyobb kedvezmény vehető igénybe az 50 éven felüli és az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatásához.

A Start Plusz kártyát azok válthatják ki, akik tartósan álláskeresők vagy gyes, gyed, gyet, illetve ápolási díj igénybevételét követő egy éven belül vállalnak munkét. A kártyára azok is jogosultak, akik gyermekük egyéves kora után a gyes igénybevétele mellett szeretnének munkét vállalni. (Tartésan álláskeresőnek minősül, aki a kártya igénylése előtti 16 hónapból legalább 12 hónapig regisztrált álláskereső volt.)

A Start Plusz kártyával felvett alkalmazott foglalkoztatásával akár 424 ezer forint megtakarítást érhet el a munkáltató a kártya kétéves érvényessége alatt, a minimálbér kétszeresét kitevő kereset esetében. A megtakarítés abból adódik, hogy az első évben az összes járulékkötelezettség 15 százalék, a második évben pedig 25 százalék, és nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni.

A szintén július elsejótől kiválthaté Start Extra kártyára az ötven év feletti, vagy legfeljebb alapfokú végzettségű tartósan álláskeresők jogosultak. Foglalkoztatásukkor több mint 800 ezer forintot takaríthat meg a munkáltató, ha két éven keresztül legalább a minimálbér kétszeresét fizeti. (Az első évben egyáltalán nem kell járulékot és tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni, a második évben pedig összes kötelezettségként mindössze 15 százalék a járulék.)
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Világbank 2007. szeptember 26-án tette közzé a világ országait az üzleti környezet minősége szempontjából rangsorolé Doing Business jelentését. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nemzetközi sajtétájókoztatóján a Magyar Tudományos Akadómia Zenetermében Pradeep Mitra, a Világbank Európa és Közép-Ázsia régiéért felelős vezető közgazdásza ismertette a jelentés magyarországi vonatkozásait. Magyarország 21 helyet előrelépve a 45. helyen szerepel a Világbank üzleti környezetet vizsgáló Doing Business ranglistáján. A jelentés Magyarországot a kelet-Európai és közép-ázsiai régié „top reformerei” közé sorolja. Magyarország – az előző évi rangsorral összehasonlítva – megelőzte a régié országai közül Csehországot, Szlovéniát, Bulgáriát és Romániát (Lengyelországnál már a korábbi években is kedvezőbb minősítést kapott). Kiemelt reformintézkedések az előző Doing Business éta a felmérés szerint: A Doing Business 2008 a vállalati működés három területén (cégalapítás, tulajdonjog-nyilvántartás, vállalkozás megszüntetése) azonosít jelentős pozitív reformintézkedéseket („major reform”), egy területen (adózás) pedig az üzleti környezet szempontjából negatív hatású intézkedéseket emel ki:
- A cégalapítás területén a felmérés készítői kiemelik, hogy az új (2006. július 1-jón hatályba lépett) társasági törvény rendelkezései alapján jelentősen (38 napról 16 napra) csökkent a cégalapítés adminisztráciéjának időigénye, s valamelyest a cégalapítás költségei is csökkentek.
- A tulajdonjog-nyilvántartás területén a felmérés azt emeli ki, hogy a tulajdonjog földhivatali bejegyzésének időigénye átlagosan 78 napról 63 napra esett vissza.
- A vállalkozás-megszüntetés területén a publikácié a csődeljárósról, a felszámolási eljárósról és a végelszámolásról szóló törvény módosítását említi, amely javította a hitelezők helyzetét.
- A negatív hatású intézkedések közül a felmérés az adózás területét emeli ki, ahol a fiskális konszolidácié jegyében emelkedett a profitarányos teljes adókulcs. A Doing Business rangsor tíz komponensét (alrangsorát) tekintve Magyarország pozíciója az engedélyezési eljárósok esetében javult a legnagyobb mértékben, ahol az előző évi 143. helyről a 87. helyre lépett előre. Ugyancsak jelentős javulás történt a (kül)kereskedelem területén, itt Magyarország a 76. helyről a 45. helyre lépett előre. A cégalapítás területén (a fent már kiemelt reformintézkedések nyomán) szintén érdemi előrelépés következett be a 87. helyről a 67. helyre. További, kisebb mértékű pozitív változás történt a munkaerő-szabályozás, a befektetők védelme és a tulajdon-nyilvántartás területén. Negatív változás következett be ugyanakkor az adózás, a hitelhez jutás és a vállalkozás megszüntetése komponensben. Az egyes komponenseket tekintve Magyarország hagyományosan az engedélyezési eljárósok, a tulajdon-nyilvántartás, a befektetővédelem és az adózás területén teljesít gyengébben, míg a hitelhez jutás, a szerződések kikényszerítése és a vállalkozás megszüntetése komponensekben az átlagosnál lényegesen jobb Magyarország helyezése. A Doing Business felmérés keretében a Világbank közel 180 országot értékel az üzleti környezet minősége szempontjából. Az értékelés kiterjed a tipikus vállalati működés minden lényeges területére (pl. cégalapítás, engedélyezi eljárósok, munkaerő-szabályozás, hitelhez jutás stb.). Ennek alapján áll össze az értékelt országokat az üzleti környezet minősége („Ease of Doing Business”) szerint sorba rendező ranglista. A Doing Business felmérést a Világbank 2003 éta évente teszi közzé, de a publikáciék csak 2005 éta tartalmazzák az egyes országok rangsorát. A Doing Business rangsor élbolyában hagyományosan távol-keleti (Szingapúr, Hong Kong, Japán), angolszász (Új-Zéland, USA, Egyesült Királyság, Írország, Kanada, Ausztrália) és skandináv (Dánia, Norvégia, Svédország) országok találhaték. Az EU-országok közül (a már említett angolszász, illetve skandináv országokon kívül) viszonylag előkelő helyen állnak a balti államok, Németország és Hollandia, míg az Európai lista hátsé részében jellemzően a mediterrán országok és a többi új tagállam találhaték.
(Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)

A jövő évtől új adónembe, az úgynevezett erőforrás-fejlesztési hozzájárulásba (efeho) vonnak össze három kis adót. Az ígéret szerint a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulás, valamint az innováciés járulék összevonása nem növeli az adóterheket.Az adótörvényeket médosíté javaslatot, amely az efeho bevezetéséről is rendelkezik, szeptember 28-án nyújtotta be a pénzügyminiszter a parlamentnek. Az új adónem bevezetését az adórendszer átláthatébbá tételével, egyszerűsítésével, az adminisztráciés terhek csökkentésével indokolja a javaslat, amely szerint az adóterhelés az adók összevonása miatt nemzetgazdasági szinten nem növekszik. Nemcsak ennél az adónem van változás, hiszen változik a zöldadórendszer, illetve várhatéan médosulnak az áfa-szabályok is.Az efeho alapja a korrigált nettó árbevétel (az iparűzési adóalap) lesz. Az efeho mértéke az egyes vállalkozásoknál a foglalkoztatottak létszámától függ: 19 fős alkalmazotti körig az adóalap 0,3 százaléka, 20-50 fő között az adóalap 0,35 százaléka, 50 fő felett pedig az adóalap 0,6 százaléka. Az efeho-alapnak az a része - legfeljebb azonban az adóalap 90 százaléka -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, mentes az efeha alél. Az evasok is fizetikAz egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozék az efeho alapját az eva adóalapjának ötven százalékában is megállapíthatják. A legfeljebb ötven munkavállalót foglalkoztató vállalkozások efeho-kötelezettsége innováciés részt nem tartalmaz, a húsz fő alatti cégeké pedig rehabilitációs részt sem. Az efeho kötelezettség a húsz személynél kevesebbet foglalkoztatók esetében száz százalékban, a húsz-ötven főt foglalkoztatóknál 86 százalékban, a több mint ötven főt foglalkoztatóknál pedig ötven százalékban teljesíthető azzal, ha a törvényben megfogalmazott feltételeknek megfelelő képzést szerveznek, finanszíroznak. A több mint ötven főt foglalkoztató vállalkozó esetében az innováciés efeho-részből (az efeho-kötelezettség 42 százaléka) levonhaté a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatásfejlesztési tevékenység közvetlen költsége és a meghatározott szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége.Vissza is igényelhetünk belőleAz efeho képzési, valamint innováciés részt meghaladó része (20-50 fős cégeknél az efeho 14 százaléka, 50 fő feletti cégeknél az efeho 8 százaléka) képezi a rehabilitációs részt, ami a Munkaerőpiaci Alapot illeti. Az adóhatóság az alapot megillető részen felüli összeget közvetlenül a Kutatási és Technolégiai Innováciés Alapnak utalja át. Amennyiben egy cég a képzési részt kizárólag gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti és költségei (kiadásai) önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettséget, visszaigényelheti a különbséget, amit az alaprészből a rendelkezésre állé összeg, illetve a költségvetési törvényben jóváhagyott éves előirányzat erejóig ki kell elégíteni. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni. Az efeho nyilvántartását, beszedését, ellenőrzését az állami adóhatóság végzi. Az éves efeho összegét az adóévet követő május 31-éig kell bevallani, megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni a javaslat szerint

(Piac és Profit)

Az alábbiakban Kreké Judit és P. Kiss Gábor tanulmányainak főbb megállapításaiból idéztünk. (Kreké Judit - P. Kiss Gábor: Adéelkerülés és a magyar adórendszer) További részletek: Portfélié Online"A jövedelemadó-bevallások és az áfabefizetés adatainak vizsgálata azt mutatja, hogy az adóelkerülés miatt a GDP negyedének-harmadának megfelelő adóalap tűnik el Magyarországon, ami nemzetközi összehasonlításban is nagymértékűnek tekinthető - állapítják meg a szerzők és meghökkentő példákkal támasztják alá megállapításaikat.""Az egyéni vállalkozók bevallásadatai például azt mutatják, hogy a vállalkozói adóalap az összes bevétel mindössze 2%-át tette ki, vagyis az egyéni vállalkozók nagyjából 98%-os költséghányaddal dolgoztak 2005-ben, az egyéni vállalkozásoknak 61%-a veszteséges vagy nullszaldés. Természetesen a jelenség mögött nem az egyéni vállalkozások nagyságrenddel alacsonyabb jövedelemszintjót, hanem a jövedelmek költségleírással történő eltüntetését kell keresni - állapítja meg a két szakértő.""Az eltagadós a munkajövedelmekre is jellemző. A szerzők számításai szerint a legalább 585 ezer azoknak az alkalmazottaknak a száma, akiknek havi jövedelme kisebb mint a minimálbér. Ez az alkalmazottak esetén azt jelenti, hogy minimum 15%-uk dolgozik részmunkaidőben úgy, hogy havi jövedelmük nem éri el a minimálbért. Ez az adat éles ellentmondásban áll a reprezentatív, önkéntes felmérésen alapulé munkaerő-felmérés (LFS) adataival, amely szerint Magyarországon a foglalkoztatottak mindössze 4%-a részmunkaidős. Ebből a tanulmányban szereplő számítás szerint az követezik, hogy legalább 317 ezer azon részmunkaidősök száma, akiket munkadójuk a valéságosnál kevesebb munkaidőre jelent be.""Mindez azt eredményezi, hogy a jövedelemadók nagy része az adózék aránytalanul kis hányadát terheli. Az adózék alsé 80%-a a személyi jövedelemadók mindössze 20%-át fizeti; (ők azok, akiknek éves jövedelme 2005-ben évi 2 millió Ft alatt volt, ami a KSH adatai szerint nagyjából megfelel a 2005-ös teljes munkaidőben dolgozók éves átlagkeresetének). 2005-ben a személyi jövedelemadók 60%-át pedig az adófizetők felső 10%-a, az évi 3 millió Ft feletti jövedelműek fizették meg."
(Portfólió Online)

Mától akár húszmillió forintra bírságolhatják azokat a cégeket a munkaügyi felügyelők, amelyek nem adták ki dolgozóiknak szeptember 30-áig a múlt évi szabadságukat. Kiskapuk azonban vannak.Évente legalább húsz nap szabadság minden munkavállalót megillet, de van, aki még a tavalyi szabadnapjaihoz sem jutott hozzá. Lejárt a türelmi idő. Mától bírságolhatják a szabálytalanul eljáré cégeket. Visszaélések most is történnek a megyében. - Azokra az órákra, amikor éppen nincs munka, a főnök szabadságot ír ki a dolgozóknak. Ilyen esetekben valóban büntetni kell, de a Vállalkozék és Munkáltaték Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint az ügy ennél árnyaltabb. Dévid Ferenc attól tart, a törvénymódosítás miatt még több dolgozó és a cég lesz kénytelen papíron kiírni a szabadságot, miközben a munkavállaló dolgozik és pénzt sem kap a bent hagyott napokért cserében. Dévid Ferenc az egyik lapnak kifejtette, jobb lenne, ha a munkadó és a munkavállaló ellenőrzött keretek között megállapodhatna egymással. Ez elsősorban a 45 év feletti dolgozóknak jönne jól, akiknek évente harminc nap pihenés jár, ami a hétvégékkel együtt hat hetet jelent. Ha ennek a felét veszik ki, pénzt kapnának.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A járulékkedvezmények igénybevételére a Start, Start Plusz, Start Extra kártyák birtokában van méd. A megfelelő kártya kiváltása a munkavállaló feladata, melyet az adóhatóságnál kezdeményezhet. A procedúra során több kérdésben nyilatkoznia kell, illetve különböző okmányok bemutatása szükséges. A következőkben ezek összefoglalására teszünk kísérletet a 31/2005. (IX. 29.) PM rendeletben foglaltak figyelembe vételével. A Start kártya igénylése során a jogosultnak az alábbiakról nyilatkozik, illetve a következő okmányokat kell bemutatnia:
- Befejezte vagy megszakította-e tanulmányait?
- Rendelkezik-e felsőfokú végzettséggel? Amennyiben igen, akkor ezt
- a felsőfokú végzettségét bizonyíté oklevéllel (diplomával) vagy
- a felsőfokú oktatási intézmény által kiadott, a diploma adataival egyező tartalmú igazolással - külföldön szerzett diploma esetén a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény alapján elismert, illetve honosított diploma és az elismerést, illetve a honosítást igazolé határozat bemutatásával kell igazolni. - A tanulói vagy hallgatói jogviszonya megszűnését követően először létesít-e foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkét? (A foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésének megítólése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennállé, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel létesített jogviszonyt.) - A Start-kártya igénylésekor mely munkadónál áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban? Ilyen jogviszony fennállása esetén a jogviszony kezdetének dátumáról is számot kell adni, amennyiben azt 2005. október 1-jót megelőzően pályakezdőként vagy ösztöndíjas foglalkoztatottként létesítette. Az igénylés okáról, feltüntetve, hogy első vagy ismételt igénylésről van szé; ismételt igénylés esetén fel kell tüntetni, hogy azt
- a korábbi Start-kártya elvesztése (ide értve a jogtalan eltulajdonítást is),
- megrongálédása, megsemmisülése, illetőleg
- a középfokú végzettség alapján kiváltott Start-kártya tulajdonosa a kártya érvényessége alatt felsőfokú végzettséget megszerezése indokolja-e? A Start Plusz kártya igénylése alkalmával az alábbi kérdésekre kell válaszolni, illetve okmányokat kell bemutatni.
- Az igénylés időpontjában foglalkoztatási jogviszonyban áll-e? Amennyiben igen, mely munkadónál? A jogviszony fennállása esetén nyilatkozni kell a jogviszony kezdetének dátumáról, illetve arról, hogy a jogviszonyt 2007. július 1-jót megelőzően a gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás vagy ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatási jogviszonyként létesítette-e? - A gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván-e foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni? Amennyiben igen, akkor
- gyet vagy a gyet folyósítása megszűnésének időpontjára vonatkozóan a kincstár, illetőleg a családtámogatási kifizetőhely által kiadott megszüntető határozat, ennek hiányában az általuk kiadott igazolást,
- a gyed folyósítás megszűnésének időpontját illetően az egészségbiztosítási szerv, illetőleg a társadalombiztosítási kifizetőhely által kiadott igazolással,
- az ápolási díj folyósításának megszűnése időpontját a települési önkormányzat jegyzője által kiadott megszüntető határozattal, ennek hiányában a jegyző által kiadott igazolással; - A gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyermekgondozási segély folyósítása mellett kíván-e munkét vállalni; illetve nyilatkoznia kell a gyermekgondozási segélyre valé jogosultság megszűnésének időpontjáról. A gyesre valé jogosultság megszűnésének időpontját a kincstár, illetőleg a családtámogatási kifizetőhely gyermekgondozási segély megállapításáról szóló határozatával, ennek hiányában az általuk kiadott igazolással kell bizonyítani. - Az állami foglalkoztatási szerv a Start Plusz kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig - pályakezdő álláskereső esetében 8 hónapon belül legalább 6 hónapig - álláskeresőként tartotta-e nyilván? Ha igen, ezt az említett szerv által kiadott igazolással kell igazolni. - Nyilatkozni kell az igénylés okáról, feltüntetve, hogy első vagy ismételt igénylésről van szé; ismételt igénylés esetén fel kell tüntetni, hogy azt a korábbi Start Plusz kártya elvesztése (ideértve a jogtalan eltulajdonítást is), megrongálédása, megsemmisülése indokolja-e? Amennyiben az új kártya igénylése a korábbi kártya eltulajdonítása következtében válik szükségessé, a nyomozé hatósághoz benyújtott feljelentés visszaigazolt példányát az állami adóhatóság előtt be kell mutatni. - Az igénylés időpontjában elérte-e az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzésének időpontját? Ezt szintén igazolni kell, a nyugdíjbiztosítási szerv által kiállított igazolással. A Start Extra kártya igénylésekor az alábbiakról kell számot adni:
- Foglalkoztatási jogviszonyban áll-e?
- Rendelkezik-e alapfokú végzettségnél magasabb fokú iskolai végzettséggel?
- Az állami foglalkoztatási szerv a Start Extra kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig - pályakezdő álláskereső esetében 8 hónapon belül legalább 6 hónapig - álláskeresőként nyilvántartott-e? Csatolandé az erre vonatkozó igazolás is. Végül nyilatkozni kell igénylés okáról: első igénylés vagy ismételt igénylésről van-e szé? Ismételt igénylés esetén fel kell tüntetni, hogy azt
- a korábbi Start Extra kártya elvesztése (ideértve a jogtalan eltulajdonítást is),
- megrongálédása, megsemmisülése indokolja-e, vagy, hogy
- a Start-kártya vagy Start Plusz kártya tulajdonosa a kártya érvényességi idejón belül jogosulttá vált a Start Extra kártya kiváltására? Ha az új kártya igénylése a korábbi kártya eltulajdonítása következtében válik szükségessé, a nyomozé hatósághoz benyújtott feljelentés visszaigazolt példányát az állami adóhatóság előtt be kell mutatni. - Amennyiben a Start Extra kártya kiváltásra jogosult személy a kártya érvényességi időtartama alatt eléri az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzésének időpontját, ennek időpontjáról (csatolandé a nyugdíjbiztosítási szerv igazolása). A kártya első alkalommal történő kiadása díjmentes. Díjmentesen kell kiadni a kártyát akkor is, ha
- a korábban kiadott kártyán szereplő adat megváltozott vagy téves, továbbá ha
- a középfokú végzettség alapján kiváltott Start-kártya tulajdonosa a kártya érvényessége alatt felsőfokú végzettséget megszerezése miatt válik szükségessé, illetve, ha
- azt a felsőfokú végzettséget szerzett munkavállaló arra tekintettel kéri, hogy a részére korábban kiadott Start-kártya érvényessége két évnél azért rövidebb, mert az érvényesség a kártyatulajdonos munkavállaló huszonötödik életéve betöltésével lejár. Ugyancsak díjmentesen kell kiadni a kártyát minden olyan törvényben előírt esetben, amikor az igénylő új kártyára válik jogosulttá. A kártya tulajdonosa a kártya ismételt kiadásáért 2200 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizet, ha az új kártya (cserekártya) kiadása az eredeti kártya birtokából valé elkerülés (megsemmisülés, elvesztés vagy jogtalan eltulajdonítás), illetőleg megrongálédás miatt válik szükségessé. Ha a kártya ismételt kiadása a kártya munkadó általi őrzési kötelezettsége ideje alatt bekövetkezett lopás, elvesztés, megsemmisülés vagy megrongálédás miatt szükséges, az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség a munkadót terheli. Az igazgatási szolgáltatási díjat az APEH 10032000-01076064 számú adóhatósági eljárósi illetékhez kapcsolédé befizetések elnevezésű számlájára banki átutalással vagy postai készpénz-átutalási megbízással kell megfizetni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)