Munkaügyi Tudástár

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesülése érdekében mind a munkáltatót, mind a munkavállalót szigorú felelősség terheli. Az Mvt.49.§ (1) bek. általános előírásként fogalmazza meg a munkáltató számára, hogy a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazhaté, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik. A munkavállaló foglalkoztatása mások életét és testi épségét nem veszélyeztetheti, továbbá a munkavállalónak alkalmasnak kell lennie a munkavégzésre. Emellett a törvény 60.§-a előírja, hogy a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkét, köteles a munkáltatóval és munkatársaival együttműködni a biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében. Mivel a prevencié feltételezi a munkavállaló jogkövető magatartását is, a munkavégzés során a munkavállaló nem veszélyeztetheti sem a saját, sem mások egészségét, testi épségét. A megelőzés tehát mindkét fél aktív közreműködését igényli a munkára képes állapot fenntartása során! A Munkavédelmi törvény rendelkezéseivel összhangban a Munka Törvénykönyve (Mt.) 103.§ (1) bek. a munkavállaló kötelezettségeként fogalmazza meg a munkára képes állapotban történő megjelenés követelményét. A munkára képtelen állapot ismérvei általános érvénnyel nem határozhaték meg. Ez lehet olyan, amely a munkavállalót mindenfajta munka elvégzésére alkalmatlanná teszi (pl. ittasság, magas láz), míg egyes állapotok csak meghatározott munkafolyamatok elvégzésére vonatkozó alkalmatlanságot jelentenek (pl. magas vérnyomás). A munkavállaló akkor tesz eleget a munkára képes állapotban valé munkavégzési kötelezettségének, ha a munkaköre ellátásához szükséges élettani adottságokkal rendelkezik, és megfelelő egészségi, fizikai, szellemi állapotban van. A munkavállalónak ezt az állapotát a munka megkezdésétől a munkaidő végéig meg kell őriznie, esetleges rosszullétét, fáradtságát jeleznie kell. A munkáltató a munkavégzés ideje alatt folyamatosan köteles ellenőrizni a munkavállaló munkára képes állapotát.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Oktéber 1-jótől 400 fővel több, 4070 magyar építőipari munkás dolgozhat Németországban - közölte az Építési Vállalkozék Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).A kormányközi megállapodásban meghatározott létszámot azonban évek éta csak negyedére - 800-850 fővel - használja ki a magyar fél. Az okok közt szerepel az, hogy a minimál órabér folyamatos emelkedésével növekszik a vendégmunkások foglalkoztatásának költsége, mára elérte a havi 3.200 Eurót. A SoKo botrány néven ismert vám- és munkaügyi ellenőrzés eredménye ugyan az lett, hogy a bíróságok tisztázták a magyar cégeket, de a sajtévisszhang arra készteti a német munkadókat, hogy visszafogottak legyenek a külföldi munkások foglalkoztatásakor.A magyarok helyzetét az is rontja, hogy egyre kevesebb jól képzett olyan szakember van, aki alkalmas külföldön munkét végezni. Ennek ellenére a magyar fél szeretné elérni, hogy az Uniós csatlakozáskor meghatározott 2011-es határidőnél - eddig tart a kvétarendszer - korábban váljon teljesen szabaddá a munkavállalés a magyar állampolgárok számára. Ehhez érv az a tény, hogy a nyolcszáz fős tényleges magyar munkavállalói csoport egy ezrelékét adja a német építőiparban foglalkoztatottak létszámának.
(Gazdasági Rádió)

2007. június–augusztusi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 945 ezer, a munkanélkülieké 305 ezer fő volt, ami 7,2%-os munkanélküliségi rátát jelent.A vizsgált időszakban a 15–74 éves népesség 55,1%-a, a 15–64 éveseknek 62,1%-a, a munkavállalási korúaknak pedig 65,1%-a jelent meg a munkaerőpiacon. A 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 945 ezer volt, ami lényegében megegyezett az előző év azonos időszakában mért értékkel. A korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 51,1%-nak, a nemzetközi összehasonlításban használt 15–64 éves korcsoporté 57,6%-nak felelt meg. A munkanélküliek száma a 2007. június–augusztusi időszakban 305 ezer, a munkanélküliségi ráta 7,2% volt, 0,2 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. (Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő júliusban: EU-15: 6,3%; EU-27: 6,6%.)A munkanélküliek 19,0%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 18,3% volt, 1,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel ezelőtti értéknél.A munkanélküliek 48,7%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,8 hónap.
(KSH)

A tíz új EU-tagállamról kiadott legfrissebb jelentésében a nemzetközi pénzügyi szervezet fontos feladatnak nevezi az egyre súlyosabb szakemberhiány kezelését. Az utébbi évek dinamikus gazdasági növekedésének köszönhetően a térség legtöbb államában érezhetően csökkent a munkanélküliség: Lengyelországban például az elmúlt négy évben húszról 12 százalékra mérséklődött a regisztrált állástalanok aránya. Az aktív népesség aránya azonban még mindig túlságosan alacsony, ebben a szociális juttatások magas szintje is közrejátszik, hiszen így az emberek nem igazán érdekeltek a munkavállalásban.

A szakemberhiányt súlyosbítja, hogy a munkanélküliek – különösen az idősebbek – képzettsége nem felel meg a cégek elvárásainak. A piacképes tudással rendelkezők pedig az utébbi években egyre nagyobb számban a nyugat-Európai országokban vállaltak munkét – teszi hozzá a Világbank. Mindez oda vezet, hogy a reálbérek gyorsabban növekednek, mint a termelékenység szintje. A keresetemelkedés növeli az infláciés nyomást, ehhez a világpiaci élelmiszerárak megugrása és egyes térségbeli valuták gyengülése is hozzájárul.

A régié problémái közül a most kiadott jelentés a legtöbbet a folyémérleg-hiánnyal foglalkozik. Az elemzők szerint az új EU-tagok eddig alig érezték meg a világpiaci hitelválságot, de a nagy folyémérleg-hiányt felhalmozott államok – elsősorban Bulgária és Lettország – helyzete ingatag. Ha a nyugati világban a hitelkínálat szűkülése nyomán csökken az importkereslet és a tőkekivitel, akkor ezek az államok súlyos problémákkal kerülnek szembe.

A jelentés szerint aggaszté, hogy a térség kormányai nem használják ki eléggé a gyors gazdasági növekedés kínálta lehetőséget az államháztartási hiány csökkentésére. A vizsgált országok felénél a fiskális lazítás jeleit tapasztaljuk – mutat rá a bank.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ - a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázati támogatásával - a munkanélküliség megelőzése céljából, a fővárosi és Pest megyei hagyományokat követve, hét városban szakmabemutaté-, és informáciés börzével egybekötött pályaválasztási kiállítássorozatot szervez, annak érdekében, hogy a pálya-, a szakma-, és a munkavállalás előtt állé fiatalok és felnőttek a munkaerőpiaci igények és lehetőségek jobb megismerésével megalapozottabb pályadöntéseket hozzanak.

A 7 rendezvényen közel 300 kiállíté és 10-15 ezer fő látogaté részvételére számítanak.

A kiállításokon az oktatási és képzési intézmények mellett bemutatkoznak:
- a Térségi Integrált Szakképző Központok,
- az EUROPA DIRECT (Pest megye),
- a Fővárosi Ifjúsági és Pályaválasztási Tanácsadó,
- a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara,
- az EURES,
- a Magyar Honvédség (1. Toborzé és Érdekvédelmi Központ Budapest)
- a Fővárosi Tűzoltéparancsnokság,
- a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ képzési-, pályatanácsadó-, munkatanácsadó-, és munkajogi tanácsadó szakemberei, és a Lépj egyet előre! felnőttképzési program mentorai.


A pálya-, a szakmaválasztás és a munkavállalás előtt állé fiatalok és az érdeklődő felnőttek a kiállításokon átfogé ismereteket szerezhetnek:
- az egyes szakmákról,
- a térségben működő szakközép-, és szakiskolákról,
- akkreditált szakképzést folytató felsőfokú képző intézményekről,
- a régiéban működő felsőoktatási intézményekről,
- az iskolarendszerű továbbtanulási lehetőségekről,
- a hazai és az EU munkavállalási lehetőségekről,
- a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ humánszolgáltatásairól, támogatási és ellátási lehetőségeiről, a Lépj egyet előre! felnőttképzési programról,
- Keress, hogy segíthessünk! ÁFSZ Új Szolgáltatási Modellről - az Mpontokról,
- a gyakorlati szakképzés lehetőségeiről, feltételeiről, a kamarák és a gyakorlati képzést biztosíté munkáltatók bevonásával,

A kiállítások helyszínén látványos szakmabemutatékkal, informáciés tanácsadással, kiadványokkal, szérólapokkal, színes programokkal és ajándékcsomaggal várják az érdeklődőket.

2007. ÉVI PÁLYAVÁLASZTÁSI KIÁLLÍTÁS-SOROZAT:

2007. október 02. kedd, 10-15 éra Városi Sportcsarnok (Vác, Bán Márton u.)
2007. október 04. csütörtök, 10-15 éra Egyetemi Sportcsarnok (Gödöllő, Páter Károly u. 1.)
2007. október 09. kedd, 10-15 éra Batthyány Általános Iskola (Érd, Fácán köz 1.)
2007. október 11. csütörtök, 10-15 éra Békásmegyeri Közösségi Ház (Budapest, III., Csobánka tér 5.)
2007. október 16. kedd, 10-15 éra Tököli Sportcsarnok (Tököl, Aradi u. 56.)
2007. október 18. csütörtök, 10-15 éra Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola Sportcsarnok (Dabas, Vásártér)
2007. október 25. csütörtök, 10-15 éra Ceglédi Városi Sportcsarnok (Cegléd, Rákéczi u. 33.)
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

A nagyobb szegénységi kockázatú családoknak az infláciét meghaladó mértékben emelnék a gyerekek után járó családi pótlékot - tudta meg a Népszabadság Lamperth Ménika szociális és munkaügyi minisztertől. A kormány tehát - és ez a családtámogatások rendszerében merőben új elem - a differenciált emelést támogatja, vagyis a részorulé családoknak nagyobb összeggel növelné a pótlékot. Az emelés átlagos mértéke a tervezett infláciéval azonos - ez 2008-ban négy és fél százalék -, azonban a szegénységi kockázattól függően változna. Így: az egygyerekes családok pótléka jövőre 11700 forintról 12200-ra nő, ez 4,3 százalékos emelést jelent. A gyermekét egyedül nevelő szülő viszont 7,9 százalékkal kap majd többet: azaz 12700 helyett 13700 forintot. A pótlék kétgyerekeseknél 12700-ról 13300 forintra, az egyedülállé szülőnél pedig 13800-ról 14800 forintra emelkedik. Három- vagy többgyerekes családok esetében 7,4 százalékkal (14900 forintról) 16000 forintra emelkedik, míg a gyerekeket egyedül nevelőknél az összeg (15900 helyett) 17000 forint lesz. Fogyatékos gyereket nevelő családok esetében a pótlék 23300 forintra nő, míg az egyedül nevelő szülő esetében az emelés mértéke 6,1 százalék, így az 25900 forint lesz. Nagykorú fogyatékos személy után járó támogatás 19400-ról 20300-ra emelkedik. A nevelőszülőknél élő, intézményben elhelyezett gyermek után 14800 forintra emelkedik a pótlék, így az összege 7,2 százalékkal nő. A családi pótlék folyósításának médját is egységesítené a tárca: a javaslat értelmében megszűnnének a munkahelyi kifizetőhelyek. Így nem lennének adminisztráciés gondok, ha a szülő állást változtat, vagy ha a kifizetést bonyolíté munkahely megszűnik, és ez a családok számára nagyobb biztonságot jelent. Lamperth Ménika azt ígéri, az Államkincstár a hónap harmadik napjáig a jogosultak folyószámlájára utalja a pénzt. Ahová postai úton jön a családi pótlék, az összeg minden hónap tizedikéig megérkezik majd.
(Népszabadság)

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesülése érdekében mind a munkáltatót, mind a munkavállalót szigorú felelősség terheli. Az Mvt.49.§ (1) bek. általános előírásként fogalmazza meg a munkáltató számára, hogy a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazhaté, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik. A munkavállaló foglalkoztatása mások életét és testi épségét nem veszélyeztetheti, továbbá a munkavállalónak alkalmasnak kell lennie a munkavégzésre. Emellett a törvény 60.§-a előírja, hogy a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkét, köteles a munkáltatóval és munkatársaival együttműködni a biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében. Mivel a prevencié feltételezi a munkavállaló jogkövető magatartását is, a munkavégzés során a munkavállaló nem veszélyeztetheti sem a saját, sem mások egészségét, testi épségét. A megelőzés tehát mindkét fél aktív közreműködését igényli a munkára képes állapot fenntartása során! A Munkavédelmi törvény rendelkezéseivel összhangban a Munka Törvénykönyve (Mt.) 103.§ (1) bek. a munkavállaló kötelezettségeként fogalmazza meg a munkára képes állapotban történő megjelenés követelményét. A munkára képtelen állapot ismérvei általános érvénnyel nem határozhaték meg. Ez lehet olyan, amely a munkavállalót mindenfajta munka elvégzésére alkalmatlanná teszi (pl. ittasság, magas láz), míg egyes állapotok csak meghatározott munkafolyamatok elvégzésére vonatkozó alkalmatlanságot jelentenek (pl. magas vérnyomás). A munkavállaló akkor tesz eleget a munkára képes állapotban valé munkavégzési kötelezettségének, ha a munkaköre ellátásához szükséges élettani adottságokkal rendelkezik, és megfelelő egészségi, fizikai, szellemi állapotban van. A munkavállalónak ezt az állapotát a munka megkezdésétől a munkaidő végéig meg kell őriznie, esetleges rosszullétét, fáradtságát jeleznie kell. A munkáltató a munkavégzés ideje alatt folyamatosan köteles ellenőrizni a munkavállaló munkára képes állapotát.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az év végi teljesítményértékelés közeledtével fékuszba kerül a 2008-as év bérezési gyakorlatának kérdése és a költségkeretek meghatározása. A cégeknél gyakori kérdés, hogyan helyezzék az egységes nemzetközi keretbe a magyar ösztönzési rendszert, milyen helyet foglalnak el a magyar reál -és nominálbérek Uniós viszonylatban.
A cél ugyan nem ennek a fenti kérdésnek a teljes körű megválaszolása, hanem egy kis betekintés az elmúlt egy-két év Uniós béreinek változásába, különös tekintettel a magyar átlagos fizetési tendenciákra. A cikk egy 2007 július-augusztus folyamán megjelent Eurofound összeállítés alapján készült, amelyben a jelenleg 27 tagállammal rendelkező EU bérezési trendjei kísérhetők figyelemmel a 2005-ös és 2006-os évek viszonylatában. A régi 15 tagállam és az újonnan csatlakozott 12 ország bérezési gyakorlatát a már lezárt gazdasági évek alapján elemezték. Általános tendenciák A tanulmány végkövetkeztetése, hogy az újonnan csatlakozé 12 ország és a régi tagállamok bérezési szintje között meglévő különbség gyorsulé ütemben csökken. A 12 új tagállam átlagos reálbér-emelkedése 6,5-szerese a régi tagállamokénak, az emelkedés a 27 államra vetítve azonban csökkenő ütemű. A jelentős különbség azonban még a 2005-ös és a 2006-os évek során is tapasztalhaté volt a régi 15 tagállam és több mint 3 éve csatlakozott országok között. Uniós szinten a nominális béremelkedés 2005-ben 4,9 százalék volt, ami a múlt év során 5,6 százalékra emelkedett, ugyanakkor a reálbérek ugyanezen rátája 1,9 százalékról 2,7 százalékra nőtt. A 2004-ben csatlakozott országok 2006-os évre vonatkozó reálbér emelkedési rátája széles sávban mozgott, a legmagasabb Lettországban volt, 16 százalék, míg legalacsonyabb Magyarországon -1,4 százalék. Európai viszonylatban vannak olyan országok, ahol a reálbérek közel azonos ütemben csökkenő tendenciát mutatnak Bulgáriában, Szlovéniában, Németországban és Magyarországon.
(Ügyvezető)

A Pénzügyminisztérium honlapján már olvashaté a vadonatúj áfa törvény tervezete, amely nagyrészt megfelel az eddig már kiszivárgottaknak, kivéve a lakóingatlan és a telek áfáját, amelynek megoldása eltér az eddig ismert elképzelésektől. Eddig nem ismert részlet még a befektetési aranyra vonatkozó külön szabályozás.
A tervezetet még nem tárgyalta a kormány, az érdekegyeztető partnerekhez viszont már eljuttatta azt a PM a tervezetet. A tervezet szerint mégsem vezetnék be a magánszemélyekre is a telek és ingatlan áfakötelezettségét, de ha egy nem adóalany (áfa-alany) személy sorozat jelleggel épületet, építményrészt és ezekhez tartozé telekrészt, vagy pedig - szintén sorozat jelleggel - építési telket értékesít, akkor áfa-alannyá válik. Az áfa-alanyiság azt jelenti, hogy forgalmi adót kell fizetnie. Ennek azonban feltételei vannak. Épület (lakás) értékesítésekor egyik feltétel az, hogy értékesítéskor a használatbavételre még nem került sor (e megfogalmazás mögött nyílván a használatbavételi engedély hiánya áll). A másik feltétel, hogy a használatbavételi engedély kiadása és az értékesítés között nem telt el még 2 év. E két feltétel közül az egyiknek kell fennállnia az adófizetéshez. Így a 2 évnél idősebb lakások áfa-mentesek maradnak. A sorozat jellegű értékesítés pedig azt jelenti, hogy a magánszemély két naptári éven belül 4 vagy több lakást, és/vagy építési telket értékesít (tehát a lakás és a telek értékesítés darabszáma összeadandé), valamint a rá következő 3 évben további lakást vagy telket értékesít. Így ha a két éven belüli 4 értékesítésnél megáll, és a következő 3 évben nem ad el ilyet, akkor mentesül az áfa-fizetés alél. A sorozat jelleg másik meghatározása szerint akkor kell áfát fizetni, ha a két naptári éven belüli lakás és telek értékesítés vételára meghaladja a 15 millió forintot és az eladó a következő 3 éven belül további telket vagy lakást értékesít. (A két meghatározásban foglaltak vagylagosak.) A számla kibocsátási szabályok szerint az áfa-kötelesen ingatlant értékesítő magánszemélynek számlát kell kibocsátania. Az új áfa törvény médosítja az adózás rendjóről szóló törvényt is. Ebbe került be az az új szabály, amely szerint a széban forgé esetben - amikor magánszemély lesz áfa-alany - az APEH veti ki az adót. Ez pedig úgy történik, hogy az illetékkiszabással együtt, határozatban közli a fizetendő áfa összegét. Másik újdonság az áfa törvényben a befektetési arany adózása. Befektetési arany a 995 ezrelék finomságú, 1 grammnál nehezebb arany rúd, vagy lemez, illetve a legalább 900 ezrelék finomságú, 1800 után vert arany pénzérme, feltéve, hogy a piaci ára legalább 80 százalékkal meghaladja az arany-tartalom szerinti árát. Az ilyen arany adás-vétele áfa-mentes. Aki ilyen aranyt állít elő, vagy més aranyat befektetési arannyá alakít át, dönthet úgy, hogy belép az áfa körbe. Ilyenkor 20 százalék áfát kell fizetnie, és 5 évig nem léphet ki az áfa-körből. A kedvezményes - 5 százalékos - áfa-kulcsot tartalmazé táblázat egy kivétellel változatlan: kimaradt belőle a steril műtéti izolálé szett.
(Pénzügyminisztérium)

Felmérések szerint ma Magyarországon a munkavállalók 4 százaléka, azaz 140-150 ezer ember – dolgozik távmunkában, míg az EU nyugati tagországaiban az arány 13 százalék. Még nagyobb a lemaradós az Egyesült Államokhoz képest, ahol 24 százalék körüli a részben vagy teljesen otthonról, internetkapcsolat segítségével dolgozók aránya.

A számok inkább becsült értékek, ugyanis pontosan nehéz megállapítani és mérni, hol mennyi a távmunkás. A statisztikusok és a válaszadó cégek dolgát nehezíti a távmunka fogalmának a meghatározása. Magyarországon hivatalosan távmunkásnak minősül, aki a hagyományos munkahelytől távol, a modern infokommunikáciés eszközök segítségével, munkaszerződés keretében dolgozik legalább heti egy napot. Ezzel szemben a köznyelvben távmunkáról beszélnek akkor is, ha vállalkozói szerződéssel vagy „kényszervállalkozóként” dolgozik be valaki cégeknek, esetleg rugalmas munkaidőben a munka egy részét otthon végzi el.

Kevés távmunkét ajánlanak
Ugyan az utébbi években minimális elmozdulás történt, születtek mintaprojektek, áttörésről mégsem beszélhetünk. Ennek egyik oka, hogy ugyan sokan szeretnének távmunkét, mégis kevés az állásajánlat és sok a tévhit. Kádár Miklés, a távmunka népszerűsítését célul kitűző civilszervezet, a Magyar Távmunka Szövetség elnökségi tagja cégénél, a NetGRAL Kft.-nél az alapítástól kezdve sikerrel alkalmaznak távmunkásokat szoftverfejlesztői feladatokra.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)